ÉVES JELENTÉS január december február 18.

Átírás

1 ÉVES JELENTÉS január december február 18.

2 TARTALOMJEGYZÉK FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS ÖSSZESÍTETT KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Általános jellemzők Cégadatok Cégjellemzők Működési rendszer Számviteli rendszer Az Alap tevékenységi köre Az Alap irányító testülete és ellenőrzése Az Igazgatótanács Az Alap ellenőrzése Gazdasági-pénzügyi környezet A tagintézetek száma Megtakarítások, betétek alakulása, összetétele Megtakarítások védettség szerinti megoszlása Az Alap kártalanítási kötelezettségének alakulása Az Alap díjbevételei Fedezettségi mutató Magyarázatok az egyes mérlegtételekhez Immateriális javak Tárgyi eszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Saját tőke Magyarázatok az egyes eredménykimutatás tételekhez Betétbiztosításból származó és egyéb bevételek Működési költségek, ráfordítások Pénzügyi eredmények Rendkívüli eredmények Kiegészítő adatok Létszám- és bérgazdálkodás A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulása Az értékpapír portfolió bemutatása és a vagyonkezelők munkájának értékelése Az eredmény alakulásának összegző értékelése A saját tőke és az eredmény alakulása az OBA megalakulásától napjainkig Magyarázatok a évi terv és tény adatok közötti lényegesebb eltérésekhez KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK ÉS TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

3 2.1 Az OBA intézményi kommunikációja A folyamatban lévő felszámolásokkal kapcsolatos események Heves és Vidéke Takarékszövetkezet "f.a." Általános Közlekedési Hitelszövetkezet "f.a." Jogi ügyek Peres eljárások Egyéb kötelezettségvállalások A évi informatikai fejlesztésekről Nemzetközi tevékenység Az Alap Igazgatótanácsa által meghatározott feladatok és azok teljesítése INTÉZMÉNYI CÉLKITŰZÉSEK, STRATÉGIAI CÉLOK Intézményi célkitűzések Stratégiai célok, stratégiai feladatok és intézkedési terv FÜGGELÉK

4 Adószám: KSH szám: Országos Betétbiztosítási Alap MÉRLEG 'A' változat ESZKÖZÖK ssz Megnevezés / E Ft Ellenőrzés hatása 1 A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS JAVAK I.1 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 4 I.2 Vagyoni értékű jogok 5 I.3 Szellemi termékek I.4 Immateriális javakra adott előlegek 7 I.5 Immateriális javak értékhelyesbítése 8 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK II.1 Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok II.2 Berendezések, felszerelések, járművek II.3 Beruházások 12 II.4 Beruházásokra adott előleg 13 II.5 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 14 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 15 B FORGÓESZKÖZÖK I KÉSZLETEK I.1 Anyagok 18 I.2 Kereskedelmi áruk I.3 Közvetített szolgáltatás 20 I.4 Készletre adott előlegek 21 II. KÖVETELÉSEK II.1 Tagintézetekkel szembeni követelések II.1.a díjkövetelések 24 II.1.b Alapra átszállt követelések II.1.c visszterhes kötelezettségvállalás utáni díjak 26 II.1.d egyéb követelések tagintézetekkel szemben 27 II.2 Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelés 28 II.3 Betétesekkel szembeni követelések 29 II.4 Állammal szembeni követelések 30 II.5 Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK III.1 Állampapírok III.2 Egyéb értékpapírok IV. PÉNZESZKÖZÖK IV.1 Pénztár, csekkek IV.2 Bankbetétek C AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

5 Adószám: KSH szám: Országos Betétbiztosítási Alap MÉRLEG 'A' változat FORRÁSOK ssz Megnevezés / E Ft Ellenőrzés hatása 39 D. SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE II. TARTALÉK III. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 43 IV. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. CÉLTARTALÉKOK 45 F. KÖTELEZETTSÉGEK I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 47 II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II.1 Tagintézetekkel szembeni kötelezettségek 49 II.2 Rövid lejáratú hitelek 50 II.3 Betétesekkel szembeni kötelezettségek II.4 Állammal szembeni kötelezettségek 52 II.5 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN

6 Adószám: KSH szám: Országos Betétbiztosítási Alap EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG 'A' ssz Megnevezés / E Ft Ellenőrzés hatása 1 1 Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek 3 3 Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek Egyéb betétbiztosítási bevételek I. Betétbiztosításból eredő bevételek ( ) II. Egyéb bevételek III. Nem betétbiztosításból eredő bevételek 8 IV. Pénzügyi műveletek bevételei V. Rendkívüli bevételek 10 5 Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások 11 6 Betétesek megbízásából behajtott követelésekkel kapcsolatos ráfordítások 12 7 Állami garanciával biztosított betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordítások 13 8 Egyéb betétbiztosítási ráfordítások VI. Betétbiztosításból eredő ráfordítások ( ) VII. Egyéb ráfordítások VIII. Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások 17 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai X. Rendkívüli ráfordítások 19 9 Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás XI. Működési költségek ( ) A. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (I+II+III+IV+V- VI-VII-VIII-IX-X-XI)

7 Adószám: KSH szám: Megnevezés / E Ft 2009 Országos Betétbiztosítási Alap CASH - FLOW KIMUTATÁS Ellenőrzés hatása 2010 Változás E Ft % T.évi összetétel 1. Mérleg szerinti eredmény* ,65% ,47% 2. Elszámolt amortizáció ,40% 65,07% 3. Elszámolt értékvesztés ,00% 0,00% 4. Céltartalék képzés és felh. különbözete ,00% 0,00% Befektetett e. értékesítésének különbözete ,00% 0,00% 6. Szállítói kötelezettségek változása ,00% 0,00% 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezetts. vált ,75% ,63% 8. Passzív időbeli elhatárolások vált ,86% 251,47% 9. Vevőkövetelések változása ,11% 1,78% Forgóeszközök (vevő és peszk.n.) v ,85% ,00% 11. Aktív időbeli elhatárolások változása ,52% 1 673,73% I. MŰKÖDÉSI CASH FLOW ÖSSZ: ,74% 165,90% 12. Befektetett eszközök beszerzése ,77% -65,90% 13. Befektetett eszközök eladása ,00% 0,00% BEFEKTETÉSI CASH FLOW II. ÖSSZ: ,81% -65,90% 14. Részvénykibocsátás bev. (tőkebev.)** ,00% 0,00% 15. Hitel és kölcsön felvétel ,00% 0,00% 16. H.l. kölcsön és elh. betétek törlesztése ,00% 0,00% 17. Véglegesen kapott pénzeszköz ,00% 0,00% 18. Részvénybevonás (tőkeleszállítás)** ,00% 0,00% 19. Hitel és kölcsön törlesztése ,00% 0,00% H.l. nyújtott kölcs. és elhelyezett betétek ,00% 0,00% 21. Véglegesen átadott pénzeszköz ,00% 0,00% 22. Alapítókkal szembeni köt. változása ,00% 0,00% III. PÉNZÜGYI CASH-FLOW ÖSSZ: ,00% 0,00% IV. PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA ,70% 100,00% 7

8 Független könyvvizsgálói jelentés 1. 8

9 1. ÖSSZESÍTETT KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET január december Általános jellemzők Cégadatok Név: ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Forma: egyéb szervezet: sui generis szervezet Adószám: KSH szám: Alapítás ideje: Jegyzett tőkéje: alapításkor: E Ft üzleti év végén: E Ft Tevékenysége: betétbiztosítás Alapítója: Központ: 1027 Budapest, Csalogány u Alapító Székhely, lakcím Tulajdoni Szavazati Egyéb megnevezése hányad arány ráhatás (76%- ) közvetlen irányítás Magyar Országgyűlés 1055 Budapest, Kossuth tér ,00% 100,00% Összesen: 100,00% 100,00% Cégjellemzők Beszámoló aláírására jogosult: Könyvvizsgáló: Könyvvitelért felelős személy: Jogi képviselet: Dr. Fekete-Győr András Audit Service Kft. (Guzmics Zsuzsanna) Nemecz István 1027 Budapest, Csalogány u Reg.sz.: Dr. Gálfalvi Géza Működési rendszer A működési, tulajdoni viszonyokat az évi CXII. törvény szabályozza, a működés az ebben rögzítettek szerint történik. A napi forgalom megfigyelése, rögzítése számítógépes program-rendszerrel történik (Microsoft Dynamics NAV program), amely a bevitt adatok zárt feldolgozását biztosítja. 9

10 Számviteli rendszer Könyvvezetés pénzneme: forint Könyvelési rend: kettős könyvvitel Üzleti év: január december 31. Eredménykimutatás típusa: összköltség eljárás Eredménykimutatás változata: A Mérleg változata: A Mérlegkészítés cégi időpontja általában: január 31. Mérlegkészítés cégi időpontja mérlegtételenként: egyes mérlegtételeknél rögzített Könyvvizsgálati zárás időpontja: február 15. A hitelesítés tartalmi alapja: éves beszámoló A kötelező beszámolás formája: egyéb beszámoló, típusa: betétbiztosítási alapok részére előírt, 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet szerinti Mérleg tagolása: - felvett új tételek: nincsenek - összevont tételek: nincsenek Eredménykimutatás tagolása - felvett új tételek: nincsenek - összevont tételek: nincsenek A számviteli alapelveket jellemző előírások: számviteli alapelvektől való eltérés: -. a könyvvizsgálat által engedélyezett, törvényi előírásoktól való eltérés: -. alkalmazott értékelési elvek változása: -. megváltozott minősítésű eszközök vagy kötelezettségek: -. jelentős összegű hiba, amelynek hatása ellenőrzési kötelezettségű a felmerülés évére: a mérlegfőösszeg 2%-a. lényeges hibahatás az utoljára közzétett üzleti év beszámoló saját tőkéjének 20%-a: E Ft. egyedi értékelés választása az alkalmazott módszer a befektetések, értékpapírok értékvesztésének elszámolásánál. valós értéken történő értékelés nem alkalmazása. tartósság: az állományba vétel időpontjától függetlenül, egy éven túl jelentkező, állandó, folyamatosan csökkenő/növekvő tendencia. a devizás eszközök és források értékelésénél alkalmazott egységes árfolyam: MNB közép árfolyam. Az árfolyam-különbözeteket a vállalkozás akkor számolja el, ha hatása az eszközcsoportra, forráscsoportra jelentős és tartós: Módosító hatása: a követelés eszközcsoportra > 5%, vagy Módosító hatása: a kötelezettség forráscsoportra > 5%, vagy Módosító hatása: az értékpapír eszközcsoportra > 5%, vagy Módosító hatása: a pénzeszközök eszközcsoportra > 5%. És: minden esetben jelentős a hatás, ha az átértékelések eredményre gyakorolt összesített hatása meghaladja a tárgyévi eredmény 2%-át. És: nem jelentős a hatás, ha eredményre gyakorolt hatása kisebb 500 E Ft-nál. 10

11 a jelentős, lényeges, meghatározó minősítések az adott eszközcsoport mellett rögzítettek. Mérlegsor a római betűs sor, mérlegtétel az arab számos sor. éves zárásunk, arról készített elszámolásunk előírásszerű, következetes, munkánkban az óvatosság elve és a valódiság elve érvényesül, ezeket a vállalkozás folytatásának elve mellett alkalmazzuk. A feldolgozás teljes körűségét teljességi nyilatkozatunk szavatolja. Az éves zárás és a mérlegkészítés időpontja között a cég helyzetét módosító lényegi információk nem merültek fel, így a cég zárási adatai a működő vállalkozás szerint értékeltek Az Alap tevékenységi köre Az OBA fő feladata a Hpt (1) bekezdése alapján, hogy a tagintézeteknél elhelyezett betétek befagyása vagy a Felügyelet határozata vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után a három időpont közül a legkorábbiban megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését Az Alap irányító testülete és ellenőrzése Az Igazgatótanács A Hpt (1) bekezdése szerint az Alap irányító szerve az Igazgatótanács, amelynek tagjai a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke és a hitelintézetek érdekképviseleti szervezetei által kijelölt két személy, továbbá az Alap ügyvezető igazgatója. Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ ben az elnöki teendőket kezdetben Farkas Ádám, majd július 1-től Dr. Szász Károly a PSZÁF elnöke, az alelnöki feladatokat pedig Varga Antal az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezető igazgatója látta el Az Alap ellenőrzése A Hpt a értelmében az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi Gazdasági-pénzügyi környezet 2010-ben az I-III. negyedévi 0,9%-os növekedés éves szinten 1,2% körüli évek óta nem tapasztalt - dinamikát valószínűsít. Az év egészében csak a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nőtt, a II. félévben azonban egyes ágazatokban elkezdődött a belföldi értékesítés emelkedése is. Az év egészében a növekedés elérheti az 1,5%-ot. Magyarország az egyensúlyi mutatók terén jelenleg vonzó képet tud felmutatni, különösen nemzetközi összehasonlításban. A kormány átmeneti bevételnövelő intézkedései révén az eredeti 3,8%-os államháztartási hiánycélt sikerült elérni. Az új kormány adóintézkedései a GDP 1%-át jelentő bevételi többletet eredményeztek. A külkereskedelmi egyenleg is jelentős 5,5 Mrd euró körüli többletet mutat. 11

12 Az államadósság nagyobb részét (kb. 60%) a külföld finanszírozza, részben forintban, részben devizában. Ez a magyar gazdaság külső függésének egyik fundamentális alapja. A 2011-es költségvetésben 2,9%-os deficitcél szerepel. A jelentős adócsökkentés ellenére a kiadások várhatóan a tervezettnek megfelelően alakulnak. Az infláció a évi 4,8% után 2011-ben 3,8% körül alakulhat. A gazdaság két húzóágazata az ipar és az építőipar lesz. Átlagos időjárást feltételezve a mezőgazdasági termelés gyorsan nő. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 2%-al növekszik. A bankok hitelezési aktivitása alig bővül. A gazdaság növekedése 3% körül alakulhat. A külkereskedelmi többlet az előző évi 5,5 Mrd eurót is meghaladhatja. A foglalkoztatottak száma a évi csökkenéssel azonos mértékben emelkedik. A munkanélküliségi ráta 11,5%-ról 11%-ra mérséklődik. A beruházások 2011-ben 4%-al emelkednek. Összességében a bruttó keresetek 3,5%-al, a nettó keresetek 6-6,5%-kal, a reálkeresetek 2,5% körül emelkednek. A bruttó megtakarítási ráta a lakosság pénzügyi eszközeinek növekedésével párhuzamosan 6%-ra emelkedik. A gazdasági növekedés az EU átlagnál magasabb lesz. Továbbra is az export húzza a gazdaságot, azonban kedvező változást jelent, hogy immár a beruházás és a fogyasztás is egyre dinamikusabban emelkedni kezd A tagintézetek száma Az Alapnak 2010 elején 174 tagja volt, ezen belül 34 bank és szakosított hitelintézet, (ebből 2 lakástakarék-pénztár) 135 takarékszövetkezet, és 5 hitelszövetkezet. Az Alap tagjainak száma a év folyamán összességében 2 darabbal csökkent. Az év folyamán 1 takarékszövetkezet beolvadt egy másik takarékszövetkezetbe, 1 hitelszövetkezet működési engedélyét pedig a Felügyelet viszszavonta. Az Alapnak december 31-én így 172 hitelintézet volt a tagja, ebből 34 kereskedelmi bank és szakosított hitelintézet (ezen belül 2 lakástakarék-pénztár), 134 takarékszövetkezet és 4 hitelszövetkezet Takarékszövetkezet és 1998-tól hitelszövetkezet összesen Bank és 1993-tól lakástakarék pénztár összesen 0 12

13 Megtakarítások, betétek alakulása, összetétele A hitelintézeteknél elhelyezett - díjbevallásokon alapuló - összes megtakarítási állomány év elején milliárd forintot tett ki, ami több mint 411 milliárd forint (2,5%-os) növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A megtakarítások hitelintézeti típusonkénti megoszlása az előző évnek megfelelően 92%-át továbbra is a bank és lakás-takarékpénztári szektorban, 8%-át pedig a szövetkezeti szektorban helyezték el. Az 1. sz. táblázatból látható, hogy a megtakarítások 411 milliárd forintos állománynövekedésén belül a takarékbetétek csökkentek. Az előző évek tendenciájától eltérően a évben a banki (biztosított) értékpapírok állománya (kötvények) nem nőtt. Az egyéb betétek súlyaránya továbbra is meghatározó (80%-ot meghaladó), miközben a takarékbetétek súlya évről-évre folyamatosan csökken. A hitelintézeteknél elhelyezett megtakarítások alakulása milliárd forintban. 1. sz táblázat Megnevezés év elején év elején 2009=100 % Betétek ,03 Ebből: takarékbetét ,96 egyéb betét ,04 Értékpapír ,99 Fizetendő kamat ,83 ÖSSZESEN ,02 Az előző táblázat összesített adatait tagintézeti típusokra bontva szemléltetjük a 2. sz. táblázatban (adatok: milliárd forintban): 2. sz táblázat Bankok és Lakástakarék-pénztárak Szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek % % Betétek , ,2 Ebből: takarékbetét , ,6 Egyéb betét , ,4 Értékpapír , ,2 Fizetendő kamat ,6 19 8,4 Összesen , , Megtakarítások védettség szerinti megoszlása Az előző évektől eltérően a biztosított betétek részaránya nem csökkent, hanem 2,9 %-kal növekedett, 2010 elejére elérte a 72 %-ot. Megfigyelhető, hogy 2010-re az értékpapír állomány csökkenése mellett az előző évihez képest, az OBA védettség aránya az értékpapírok esetében 9 százalékponttal nőtt. 13

14 3. sz. táblázat (adatok százalékban) Megnevezés Megtakarítások védettség szerinti megoszlása OBA biztosított nyitó nyitó Állam által garantált Nem biztosított OBA biztosított Állam által garantált Nem biztosított Betétek 77,7 0,5 21,8 78,8 0,4 20,8 Ebből: takarékbetét 92,5 6,3 1,3 93,3 5,4 1,3 egyéb betét 77,0 0,2 22,8 78,1 0,2 21,7 Értékpapír 17,2 0,5 82,3 28,2 0,4 71,4 Fizetendő kamat 48,2 1,0 50,8 62,4 1,2 36,4 ÖSSZESEN 69,0 0,5 30,5 71,9 0,4 27, Nem biztosított állomány Állam által garantált OBA által biztosított Az Alap kártalanítási kötelezettségének alakulása Az OBA díjalapja, azaz a biztosított megtakarítás állomány növekménye a teljes, korábban már bemutatott 411 milliárd forintot kitevő megtakarítási állománynövekményt meghaladóan 777 milliárd forinttal növekedett (6,8%). Az OBA kártalanítási kötelezettsége 2010-re 392 milliárd forinttal növekedett és milliárd forintot tett ki. Ennek oka a megtakarítási állományon belül az OBA biztosított rész növekedése, valamint kis mértékben a díjbevallás adatközlésekor a kártalanítási értékhatár az év végi euró árfolyamhoz történő igazítása, amitől a kártalanítási összeghatár fél millió forinttal növekedett. Az egyre szűkülő állami garanciát is figyelembe véve, a teljes hitelintézeti megtakarítások 45%-ára terjed ki a kártalanítási, ill. garanciális kötelezettség. 14

15 Kártalanítási és garanciális kötelezettség a hitelintézeti megtakarításokra 4. sz. táblázat Megnevezés Összes megtakarítás megoszlása védettségi típusok szerint Az OBA esetében a mindenkor érvényes kártalanítási, illetve állami garanciális kötelezettség aránya a biztosított*, illetve garantált állományon belül Kártalanítási, illetve garanciális kötelezettség aránya a teljes OBA tagintézeti megtakarítás állományon belül Biztosítási év elején *A biztosított állomány egyenlő az OBA díjalapjával OBA által biztosított 44,2 73,9 82,3 80,7 76,8 73,9 69,0 71,9 n.a *. 39,8 56,6 55,1 51,1 51,1 62,8 62,0 n.a. 29,4 46,6 44,5 39,2 37,8 43,3 44,6 Állam által garantált 32,5 7,2 2,1 1,5 0,9 0,7 0,5 0,4 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 32,5 7,2 2,1 1,5 0,9 0,7 0,5 0,4 Nem biztosított, illetve garantált állomány 23,3 18,9 15,6 17,8 22,3 25,4 30,5 27, Összesen (%) 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100, n.a. 36,6 48,7 46,0 40,1 38,5 43,8 45, Állami garanciális kötelezettség aránya OBA garanciális kötelezettség A biztosított betétek darabszáma majdnem a kétszeresére nőtt. Így az átlagos betétnagyság 535 E Ft -ról 294 E Ft-ra (46%) csökkent. A csökkenés azonban technikai okokra vezethető vissza, 2010-től a tagintézetek nem konszolidálhatnak ügyfélre betétcsoportonként sem. Ezáltal a tényleges betét darabszám adatot közlik. (Az ezt megelőző években megtakarítás-típusonként a tagintézetek ügyfelekre konszolidálhattak, ez kedvező volt számukra a különböző osztályonkénti díjkulcs alkalmazása idején.) 15

16 A évtől kezdve a díjbevallás során a tagintézetek a díjalapon belül közlik a betétesekre konszolidált adatokat is. Ez alapján az OBA kártalanítási kötelezettségének pontosabb tervezés érdekében három betétes osztályt különböztetünk meg (0-13,5 millió Ft, 13,5-27 millió Ft és 27 millió Ft feletti betéttel rendelkező betétesek). A díjalapon belül 50% a 13,5 millió Ft alatti, 40% a 27 millió Ft feletti, míg a középső osztályba tartozó betétesek 10%-ot képviselnek. 5. sz. táblázat OBA biztosított megtakarítások betétosztályonkénti megoszlása 2010-ben Betétosztályok Teljes Bankszektor Szövetkezeti szektor Mrd Ft % E db Mrd Ft % E db Mrd Ft % E db 0-13,5 millió Ft , , , ,5-27 millió Ft , , , millió Ft feletti , , ,4 3 Összesen , , , Egy ügyfélre eső átlag betétösszeg E Ft Az Alap díjbevételei Az Alap saját bevételi forrása (Hpt ) az egyszeri csatlakozási díj, a tagintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli befizetések, az Alap befektetéseinek hozama, a Felügyelet által a hitelintézetektől beszedett bírságok összegének nyolcvan százaléka, továbbá az Alapra átszállt követelésekből megtérülő hányad, amely forrásokat az Alap által felvett hitelek egészíthetnek ki. a) Csatlakozási díj Azok a hitelintézetek, amelyek betétgyűjtés végzésére engedélyt kaptak, a tagintézetté váláskor egyszeri csatlakozási díjat kötelesek az Alapnak fizetni. A csatlakozási díj a tagintézet jegyzett tőkéjének 0,5 százalékával megegyező összeg. A 2010-ben ilyen jogcímen forint bevétel nem volt. b) Éves díjfizetés Az éves díjfizetési kötelezettség felső határa a tagintézetnél a tárgyévet megelőző év december 31- jén elhelyezett, az Alap által biztosított betétállomány 2 ezreléke (Hpt (1), (2) bekezdés). Ezt a törvényi korlátot az Alap egyszer sem használta ki teljes mértékben. A betétbiztosítási díj átlagos kulcsa között jelentősen csökkent, azt követően két évig alacsony szinten stagnált, majd 2008-ban az előző évihez képest a felére csökkent, 2009-től az OBA Igazgatótanácsának határozata alapján egységes 0,2 ezrelékes díjkulcsot vezettünk be. A 0,2 ezrelékes egységes díjkulcsot az OBA Igazgatótanácsa a évre is megszavazta, ezáltal az átlagos díjkulcs megegyezik a díjkulccsal. Az alábbi táblázat szektoronkénti bontásban szemlélteti, hogy a fizetendő díj hogyan viszonyul az adott hitelintézeti szektoron belül fennálló elméleti kártalanítási kötelezettséghez (fajlagos díj). 16

17 6. sz. táblázat évi fajlagos díj alakulása 1000 Ft elméleti kártalanítási kötelezettségre jutó díj évben fizetett díj évben fizetett díj (millió Ft) Ft Hitelintézet (millió Ft) Bank ,34 0,35 Takarékszövetkezet ,22 0,22 Lakás-takarékpénztár ,20 0,20 Hitelszövetkezet 3 3 0,22 0,23 Mindösszesen ,32 0,32 * az adatok nem tartalmazzák a kedvezményes, az emelt díj miatti eltéréseket. A mérlegadat a felsoroltak pozitív és negatív összegeivel módosul. A hitelintézeteknél fennálló Ft betétbiztosítási kártalanítási kötelezettség után 2010-ben átlagosan 0,32 forint a díj. c) Emelt díj és díjkedvezmény Az éves díjfizetési kötelezettség mellett az Alap emelt és kedvezményes díjat állapíthat meg. Az Alap akkor vet ki emelt díjat, ha a tagintézet nem felelt meg az előírt fizetőképességi mutatónak, esetleg különösen kockázatos tevékenységet folytatott. (Hpt (6) és (7) bekezdése). Emelt díjat a év folyamán két tagintézet részére állapított meg az Igazgatótanács. Ilyen címen összesen 228 E Ft folyt be. Kedvezményes díjat élveznek azon tagintézetek, amelyek tagjai a Hpt (1) bekezdésében említett, a Felügyelet engedélyével rendelkező önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapnak ben díjkedvezményt egyetlen tagintézetünk sem igényelt. 1.4 Fedezettségi mutató A betétbiztosító intézmények vagyoni helyzetének, feltöltöttségének nemzetközileg elfogadott mutatója a fedezettség, amely egyazon időpontban az Alap likvid eszköz állományát veti össze az Alapnak a tagintézeteknél lévő elméleti kártalanítási kötelezettségével. A hitelintézeti csőd esetén a betétesek kártalanítására rendelkezésre álló vagyon alapvetően két bevételi forrásból származik: egyrészt a tagintézetek által a tárgyévben befizetett betétbiztosítási díjakból, másrészt a felhalmozott díj állampapírba való befektetésének hozam bevételéből. Folyamatosan nőtt a betétesek kártalanítására rendelkezésre álló OBA vagyon a befektetések inflációt meghaladó hozamának köszönhetően. A 2009/2010. év fordulóján a vagyon piaci értéke 83 milliárd forintot tett ki elején OBA kártalanításra került sor, a kifizetésre 3,2 milliárd forintot fordítottunk, de ez az OBA vagyonára érdemi kihatással nem járt. Az OBA fedezettségi mutatója alig változott, a kártalanítási kötelezettség jelentősen növekedett, de ezzel együtt a megtakarítások egy jelentős hányada nem került a betétbiztosítás hatálya alá, illetőleg bővült az OBA vagyona is. 17

18 7. sz. táblázat Megnevezés évi tény OBA kártalanítási kötelezettség (milliárd Ft) OBA vagyona (milliárd Ft)* Fedezettségi mutató % Átlagos díjkulcs (ezrelék) A fedezettségi mutató alakulása között évi tény évi tény évi tény évi tény évi tény évi tény évi tény ,4 44,3 51,5 57,8 63, ,6 83 1,17 1,26 1,13 1,13 1,19 1,2 1,0 1,1 0,21 0,20 0,20 0,19 0,18 0,09 0,2 0,2 *Az OBA - a tárgyévet megelőző év végén meglévő (tárgyévi nyitó) - értékpapírban megtestesülő likvid eszközeinek kamattal növelt piaci értéke évi tény Az OBA kártlanítási kötelezettségének és fedezettségének alakulása 1, évi tény évi tény évi tény évi tény évi tény évi tény évi tény 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 OBA kártalanítási kötelezettség Fedezettségi mutató % 1.5 Magyarázatok az egyes mérlegtételekhez Immateriális javak a) Tartalma: szoftver b) Szerkezete 8. sz. táblázat Megnevezés / E Ft 2009 Ellenőrzés hatása 2010 változás T.évi összet. E Ft % % Alapítás-átszervezés aktivált értéke ,00 0,00 Vagyoni értékű jogok ,00 0,00 Szellemi termékek ,03% 100,00% - saját tulajdonú szoftver ,03% 100,00% Immateriális javakra adott előlegek ,00 0,00 Immateriális javak értékhelyesbítése ,00 0,00 Összesen: ,03% 100,00% 18

19 d) Kiemelt állományváltozások: 9. sz. táblázat Megnevezés / E Ft nyitó növekedés csökkenés átsorolások +- záró BRUTTÓ ÉRTÉK Szellemi termékek szoftver ÉRTÉKCSÖKKENÉS Szellemi termékek szoftver NETTÓ ÉRTÉK Szellemi termékek szoftver Immateriális javak állománymozgása mozgásnemenként 10. sz. táblázat Megnevezés / E Ft Immateriális javak NÖVEKEDÉS vétel CSÖKKENÉS értékcsökkenés Immateriális javak számviteli törvény szerinti értékcsökkenés állománymozgása 11. sz. táblázat Megnevezés / E Ft nyitó növekedés csökkenés visszaírás záró ÉRTÉKCSÖKKENÉS VÁLTOZÁSA TERV SZERINTI lineáris Tárgyi eszközök a) Tartalma: bérelt épület, berendezés, számítástechnika, jármű. Szerkezete: 12. sz. táblázat Megnevezés E Ft 2009 Ellenőrzés hatása 2010 változás T.évi összet. E Ft % % Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni jogok ,54% 7,54% - telek, telkesítés ,00% 0,02% - épület, épületrész ,41% 7,52% Berendezések, felszerelések, járművek ,61% 92,46% - ügyvitel-technikai berendezés ,82% 7,61% - jármű ,26% 56,01% - számítástechnikai berendezés ,76% 26,55% - bútorok ,56% 1,59% - egyéb ,45% 0,69% Összesen: ,64% 100,00% 19

20 d) Kiemelt állományváltozások: 13. sz. táblázat Megnevezés / E Ft nyitó növekedés csökkenés átsorolások +- záró BRUTTÓ ÉRTÉK Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni jogok Berendezések, felszerelések, járművek Befejezetlen beruházás ÉRTÉKCSÖKKENÉS Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni jogok Berendezések, felszerelések, járművek NETTÓ ÉRTÉK Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni jogok Berendezések, felszerelések, járművek Befejezetlen beruházás Tárgyi eszközök állománymozgása mozgásnemenként 14. sz. táblázat Megnevezés / E Ft Tárgyi eszközök NÖVEKEDÉS vétel egyéb növekedés CSÖKKENÉS értékcsökkenés terven felüli értékcsökkenés 0 20 Tárgyi eszközök számviteli törvény szerinti értékcsökkenés állománymozgása 15. sz. táblázat Megnevezés / E Ft nyitó növekedés csökkenés visszaírás záró ÉRTÉKCSÖKKENÉS VÁLTOZÁSA TERV SZERINTI lineáris egyösszegű TERVEN FELÜLI selejtezés Tárgyi eszközök mutatók 16. sz. táblázat Megnevezés 2009 % 2010 % változás % Eszközök részaránya: 33,58% 28,55% -14,98% Eszközök aránya: 0,02% 0,02% 0,00% Elhasználódás foka: 24,98% 22,80% -8,72% Tárgyi eszköz fedezettség.: ,21% ,23% 24,99% Tárgyi eszköz hatékonyság.: ,51% ,12% 24,53% 20

21 Befektetett pénzügyi eszközök Az Alap befektetett pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik Készletek a) Tartalma: áru b) Szerkezete: 17. sz. táblázat Megnevezés E Ft 2009 Ellenőrzés hatása 2010 változás T.évi összet. E Ft % Anyagok ,00 0,00 Áruk - kereskedelmi áruk ,00 100,00 Összesen: ,00 100, Követelések a) Tartalma: tagintézetekkel szembeni követelés, hitelintézetekkel szembeni követelés, egyéb követelés b) Szerkezete: 18. sz. táblázat Megnevezés E Ft 2009 Ellenőrzés hatása 2010 változás T.évi összet. E Ft % % Tagintézetekkel szembeni követelések ,91% 99,93% = betétkifizetés folytán átszállt követelések ,44% 1 007,95% = betétkifizetés folytán átszállt követelések é.v ,86% -908,02% = betétkifizetés miatt felmerült járulékos költségek ,19% 8,51% = betétkifizetés miatt felmerült járulékos költségek é.v ,19% -8,51% Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések ,00% 0,00% - kezesség és visszterhes kötelezettség beváltása miatt - kezesség és visszterhes kötelezettség beváltása miatt é.v. 0 0,00% 0,00% 0 0,00% 0,00% Egyéb követelések: ,25% 0,07% - Követelések áruszállításból és szolgáltatásból ,00% 0,00% - Kamatmentes lakáskölcsönök ,00% 0,00% - Adott előlegek ,00% 0,00% - átsorolt tartozik adófizetési kötelezettség ,67% 0,06% - egyéb követelések ,00% 0,01% Összesen: ,84% 100,00% 21

22 Követelések állományigazolások 19. sz. táblázat Megnevezés / E Ft c) Kiemelt állományigazolások: Vevők ki nem egyenlítettből = nem kifogásolt ki nem egyenlítettből = 0-3 havi Különféle egyéb követelések ki nem egyenlítettből Számviteli törvény szerinti értékvesztés állománymozgása: 20. sz. táblázat Megnevezés / E Ft számviteli tv. számviteli tv. nyitó növekedés csökkenés visszaírás záró Tagintézetekkel szembeni követelések Összesen Behajtandó követelések összege tagintézetenként: 21. sz. táblázat Megnevezés követelés visszterhes értékvesztés értékvesztés könyv szerinti E Ft összege kötelezettség nyitó záró záró Heves és Vidéke Tksz. betét Heves és Vidéke Tksz. járulékos költség Általános Közlekedési Hit. betét Általános Közlekedési Hit. járulékos költség Összesen: Alapra átszállt követelések tagintézetenként: 22. sz. táblázat Megnevezés E Ft Befagyott betétállomány összege Teljesített kifizetések tárgy évben Teljesített kifizetések összege összesen tőke kamat összesen tőke kamat Heves és Vidéke Takarékszövetkezet Általános Közlekedési Hitelszövetkezet Összesen: Értékpapírok a) Tartalma: államkötvény, diszkont kincstárjegy, MNB kötvény. 22

23 b) Szerkezete: 23. sz. táblázat Megnevezés 2009 Ellenőrzés 2010 változás T.évi összet. E Ft hatása E Ft % % Állampapírok ,19% 96,11% - belföldi állampapírok ,19% 96,11% = Magyar államkötvény ,08% 77,29% = diszkont kincstárjegy ,05% 18,82% - Egyéb értékpapírok ,00% 3,89% = MNB kötvény ,00% 3,89% Összesen: ,32% 100,00% Értékpapírok állománymozgás 24. sz. táblázat Megnevezés / E Ft nyitó növekedés csökkenés záró BRUTTÓ ÉRTÉK Állampapírok belföldi állampapírok = Magyar Államkötvény = Diszkont Kincstárjegy egyéb értékpapírok = MNB kötvény ÉRTÉKVESZTÉS NETTÓ ÉRTÉK Állampapírok belföldi állampapírok = Magyar Államkötvény = Diszkont Kincstárjegy egyéb értékpapírok = MNB kötvény Értékpapírok állománymozgás mozgásnemenként 25. sz. táblázat Megnevezés / E Ft Értékpapírok NÖVEKEDÉS vétel CSÖKKENÉS eladás

24 c) Kiemelt állományigazolások: Számviteli törvény szerinti értékvesztés állománymozgása: -. A vételi és névértékek eltérései: 26. sz. táblázat Megnevezés Beszerzési Beszerzési E Ft vételi érték névérték piaci érték auditált érték Magyar Államkötvény Diszkont Kincstárjegy MNB Kötvény Összesen: Értékpapírok mutatók 27. sz. táblázat Megnevezés 2009 % 2010 % változás % Értékpapír részaránya: 99,97% 99,59% -0,38% Értékpapír aránya: 96,53% 96,84% 0,32% Rövid távú likviditás III.: ,76% ,58% 708,68% Pénzeszközök a) Tartalma: pénztár, bankszámlák. b) Szerkezete: 28. sz. táblázat Megnevezés 2009 Ellenőrzés 2010 változás T.évi összet. E Ft hatása E Ft % % Pénztárak ,00% 0,62% Bankbetétek ,64% 99,38% Összesen ,36% 100,00% Aktív időbeli elhatárolások a) Tartalma: bevételek miatt, költségek miatt. b) Szerkezete: 29. sz. táblázat Megnevezés 2009 Ellenőrzés 2010 változás T.évi összet. E Ft hatása E Ft % % Bevételek aktív időbeli elhatárolása ,42% 99,92% - bevétel elhatárolás ,49% 0,32% - kamat elhatárolás ,08% 99,60% Költségek ráfordítások aktív időbeli elhatár ,92% 0,08% - költség elhatárolás ,92% 0,08% Összesen ,41% 100,00% 24

25 d) Megjegyzések: Kamatozó értékpapírok beszerzésekor keletkező árfolyamnyereség évre jutó hányad hatása: E Ft Céltartalékok Céltartalék képzésére nem került sor Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettséggel az Alap nem rendelkezik Rövid lejáratú kötelezettségek a) Tartalma: betétesekkel szembeni kötelezettségek, egyéb kötelezettségek. b) Szerkezete: 30. sz. táblázat Megnevezés 2009 Ellenőrzés 2010 változás T.évi összet. E Ft hatása E Ft % % Betétesekkel szembeni kötelezettségek ,00% 81,57% - egyéb betétbiztosítási kötelezettség ,00% 81,57% Egyéb rövid lejáratú kötelezettség ,28% 18,43% - Szállítók ,76% 11,17% - Költségvetéssel szembeni kötelezettség ,90% 7,26% = egyéb adók elszámolása ,90% 7,26% - egyéb rövidlejáratú kötelezettség ,00% 0,00% Összesen: ,85% 100,00% Rövid lejáratú kötelezettségek állományigazolás 31. sz. táblázat Megnevezés / E Ft Betétesekkel szembeni kötelezettségek - egyéb betétbiztosítási kötelezettség ebből jelentésig ki nem egyenlített Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Szállítók - jelentésig rendezett ebből jelentésig kiegyenlített jelentésig rendezett ebből jelentésig kiegyenlített

26 Passzív időbeli elhatárolások a) Tartalma: költségek, halasztott bevételek miatt. b) Szerkezete: 32. sz. táblázat Megnevezés 2009 Ellenőrzés 2010 változás T.évi összet. E Ft hatása E Ft % % Bevételek passzív időbeli elhatárolása ,00% 0,00% Költségek ráfordítások passzív időbeli elh ,40% 100,00% - költség elhatárolás ,40% 100,00% Összesen ,40% 100,00% Saját tőke a) Tartalma: jegyzett tőke, tartalékok, tárgyévi eredmény. b) Szerkezete: 33. sz. táblázat Megnevezés 2009 Ellenőrzés 2010 változás T.évi összet. E Ft hatása E Ft % % Jegyzett tőke ,00% 0,99% Tartalék ,02% 92,74% Értékelési tartalék ,00% 0,00% Mérleg szerinti eredmény ,65% 6,27% Összesen ,70% 100,00% Saját tőke tartalék számítása 34. sz. táblázat Jogcímek E Ft 2009 Ellenőrzés hatása Tartalék nyitó Tárgyévi változás Tartalék záró

27 1.6 Magyarázatok az egyes eredménykimutatás tételekhez Eredményelszámolás tevékenységenként: 35. sz. táblázat (adatok: E Ft) Megnevezés Betétbiztosítás Vagyonkezelés Működés Összesen Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek Egyéb betétbiztosítási bevételek I. Betétbiztosításból eredő bevételek ( ) II. Egyéb bevételek III Nem betétbiztosításból eredő bevételek IV Pénzügyi műveletek bevételei V Rendkívüli bevételek Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások Betétesek megbízásából behajtott követelésekkel kapcsolatos ráfordítások 7 Állami garanciával biztosított betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordítások Egyéb betétbiztosítási ráfordítások VI Betétbiztosításból eredő ráfordítások ( ) VII Egyéb ráfordítások VIII Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások IX Pénzügyi műveletek ráfordításai X Rendkívüli ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás XI Működési költségek ( ) MÉRLEG SZERINTI A EREDMÉNY (I+II+III+IV+V-VI-VII- VIII-IX-X-XI)

28 1.6.1 Betétbiztosításból származó és egyéb bevételek a) Tartalma: tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevétel, egyéb betétbiztosítási bevétel, egyéb bevétel. b) Szerkezete: 36. sz. táblázat Megnevezés E Ft 2009 Ellenőrzés hatása 2010 változás T.évi összet. % E Ft % Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevétel ,30% 96,88% - normál díjbevétel ,79% 96,88% - emelt díjbevétel ,00% 0,01% - díj visszatérítés 0 0,00% 0,00% Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek ,00% 0,00% ,00% 0,00% Egyéb betétbiztosítási bevételek ,72% 1,08% - követelés fejében átvett eszközök értékesítésének bevétele - betétbiztosításhoz kapcsolódó értékvesztések visszaírása 0 0,00% 0,00% 0 0,00% 0,00% - PSZÁF bírság ,73% 1,09% - betétbiztosításból eredő egyéb bevétel ,00% 0,00% Egyéb bevételek ,67% 2,02% Összesen ,11% 100,00% Működési költségek, ráfordítások a) Tartalma: költségnemi költségek, egyéb ráfordítások. b) Szerkezete: 37. sz. táblázat Megnevezés E Ft 2009 Ellenőrzés hatása változás E Ft % T.évi összet. % Betétbiztosításból eredő ráfordítások ,05% 92,80% - egyéb betétbiztosításból eredő ráf ,05% 92,80% Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások ,00% 0,00% Költségnemi költségek - anyag jellegű ,96% 2,64% = anyagköltség ,34% 0,16% = igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások ,38% 2,37% = egyéb szolgáltatások ,79% 0,12% - személyi jellegű ,58% 3,98% - értékcsökkenés ,27% 0,57% Egyéb ráfordítások ,24% 0,02% Összesen ,27% 100,00%

29 Kiemelések: 38. sz. táblázat Megnevezés E Ft Igénybe vett szolgáltatások 2009 Ellenőrzés hatása 2010 változás T.évi összet. E Ft % % - szállítás-rakodás, raktározás, csomagol ,09% 5,11% - kölcsönzési-, bérleti díjak ,76% 2,36% - karbantartási költségek ,86% 3,15% - posta-, távközlési szolgáltatások ,84% 7,20% - oktatás és továbbképzés ,03% 0,57% - hirdetés, reklám, propaganda szolg ,00% 1,24% - üzleti utak, kiküldetési költségek ,82% 10,39% - tagdíjak ,38% 3,43% - könyvvizsgálói díj ,95% 3,54% - szakértői szolgáltatások ,11% 36,06% - cégtevékenység sajátosságai szolg ,51% 0,41% - egyéb igénybe vett szolgáltatások ,65% 26,55% Összesen ,38% 100,00% 39. sz. táblázat Megnevezés E Ft Egyéb szolgáltatások 2009 Ellenőrzés hatása 2010 változás T.évi összet. % E Ft % ,78% - biztosítási díjak 44,30% - bankköltségek ,90% 44,17% - hatósági díjak ,00% 13,05% Összesen ,79% 100,00% 40. sz. táblázat Megnevezés E Ft 2009 Ellenőrzés hatása 2010 változás T.évi összet. % E Ft % Egyéb ráfordítások: ,24% 100,00% - terven felüli értékcsökkenés ,00% 3,39% - adók, hozzájárulások, HIP és innovációs járulék nélkül ,56% 79,66% - súlyadó ,59% 11,86% - APEH-, TB-, bírság, büntetés, késedelmi kamat ,00% 0,00% - egyéb ki nem emelt ,77% 5,09% Összesen: ,24% 100,00% c) Megjegyzések: Kiemelt állományváltozások: Pénzügyi eredmények a) Tartalma: pénzügyi bevételek, pénzügyi ráfordítások. 29

30 b) Szerkezete: 41. sz. táblázat Megnevezés E Ft Pénzügyi bevételek 2009 Ellenőrzés hatása 2010 változás T.évi összet. % E Ft % Kapott kamat ,72% 0,13% Pénzügyi műveletek bevételei ,89% 99,87% - devizakészlet árfolyamnyeresége ,57% 0,00% - magyar állampapírok nyereségei ,89% 99,87% = magyar államkötvény árfolyamnyeresége ,39% 20,12% = magyar államkötvény kamatnyeresége ,42% 68,08% = diszkont kincstárjegy árfolyamnyeresége ,52% 8,38% = MNB kötvényhozam ,01% 3,29% - egyéb értékpapírok árfolyamnyeresége 0 0 0,00% 0,00% - deviza határidős fedezeti ügylet nyeresége ,00% 0,00% Összesen: ,85% 100,00% Pénzügyi ráfordítások Fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások ,00% 0,00% Pénzügyi műveletek ráfordításai ,22% 90,22% - devizakészlet árfolyamvesztesége ,00% 0,01% - magyar állampapírok veszteségei ,22% 90,21% = magyar államkötvény árfolyamvesztesége ,23% 90,20% = diszkont kincstárjegy árfolyamvesztesége ,00% 0,01% Egyéb pénzügyi ráfordítások ,02% 9,78% Összesen: ,15% 100,00% Egyenleg ,05% 100,00% Rendkívüli eredmények Rendkívüli eredmények elszámolására nem került sor. 1.7 Kiegészítő adatok Az éves beszámoló teljesebb értékeléséhez az alábbi kiegészítést adjuk: Létszám- és bérgazdálkodás Az átlagos statisztikai létszám alakulása: 42. sz. táblázat fő fizikai létszám 0 0 nem fizikai létszám 7 7 Összes létszám

31 Kiemelt személyi jellegű ráfordítások: 43. sz. táblázat E Ft / év ösztönzési szociális költségtérítés egyéb Összes személyi jellegű Társadalombiztosítási kiadások Béradók: - munkaadói céges SZJA A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulása Az értékpapír portfolió bemutatása és a vagyonkezelők munkájának értékelése A tárgyévi nyitó értékpapír állomány könyv szerinti értéke E Ft volt, a tárgyév végén pedig a mérlegben E Ft értékben tartottunk nyilván értékpapírokat (záró állomány). Ez utóbbiból E Ft a magyar államkötvény és E Ft a diszkont kincstárjegy. Az értékpapír állomány növekedése 6,32% volt. A vagyonkezelési tevékenység tárgyévi mérleg szerinti eredményre gyakorolt hatását szemlélteti a következő táblázat: 44. sz. táblázat (adatok: E Ft) Eredmény elem Bevétel Ráfordítás Eredmény Magyar államkötvények árfolyamnyeresége és árfolyamvesztesége Magyar államkötvények kamatnyeresége Diszkont állampapírok árfolyamnyeresége és árfolyamvesztesége MNB kötvény hozama Portfoliókezelői jutalék Letétkezelői jutalék KELER díj Összesen Az Alap számára továbbra is kizárólagos befektetési lehetőségnek számító hazai állampapírpiacon meglehetősen eseménydús volt a 2010-es esztendő. Április végéig optimista légkör, csökkenő hozamok és szárnyaló kötvényárfolyamok jellemezték a kereskedést. Április végétől azonban a gyorsan romló nemzetközi környezet a hazai hangulatra is alaposan rányomta a bélyegét. A nyári hónapoktól kezdődően pedig hazai tényezők tették hullámvasútra a magyar államkötvények piacát. A Magyarországgal kapcsolatos bizalomhiány miatt a hozamgörbe tartósan meredekké vált. A kora őszi átmeneti megnyugvás után újabb hozamemelkedés következett. A rövidebb futamidők esetében a jegybanki szigorítás, a távolabbi lejáratok esetében pedig a Magyarországgal kapcsolatos közép- és hosszú távú aggodalmak növelték a hozamelvárásokat. A hosszabb (10-15 éves) kötvények esetében december elejére igen magas hozamszintek alakultak ki, s az év végére sem tudtak elszakadni a 8% körüli értékektől. 31

32 Az év elején az MNB kihasználva az optimista légkört mindhárom esedékes kamatdöntő ülésén az alapkamat 25 bázispontos csökkentéséről döntött, 6,25%-ról 5,75%-ra csökkentve ezzel a hazai kamatszintet. Bár a Monetáris Tanács utólag egyértelmű döntéseket hozott, az elemzők a kedvezőtlen nemzetközi fejlemények hatására még februárban is 5,5%-on jósolták az alapkamat-csökkentés végét. Az akkori vélemények szerint, bár a magyar inflációs és konjunkturális számok indokolnák a kamatok csökkentését, erre a nemzetközi jegybankok likviditás csökkentő intézkedései nyomában megújuló kockázatkerülési hullám és az ország esetlegesen romló kockázati megítélése nem adnak elegendő teret. Az MNB áprilisban még csökkentett az alapkamaton, a következő hónapokban azonban már óvatosabbá vált, és inkább tartotta az 5,25%-os alapkamat szintet. A év utolsó hónapjaiban bekövetkező bizonytalanság miatt novemberi és decemberi ülésén a Monetáris Tanács bázispontos emelésről döntött arra hivatkozva, hogy az infláció várható mértéke minden időtávon meghaladja a Jegybank célját. A három portfoliókezelőnk a teljes portfolióra bruttó 7,56%-os hozamot ért el ben a vagyonkezelési tevékenység millió Ft-tal növelte a mérleg szerinti eredményt. A portfoliókezelés eredményét csökkentette a portfoliókezelőknek a letétkezelőnek fizetett, továbbá a KELER-nek fizetett díj is. A tárgyévben a Pioneer 7,34%, míg az MKB 7.55%, az OTP pedig 7,79% hozamot ért el, a MAX-C azonos időszaki értéke 6,46% volt. Tárgyévben külföldi állampapírba történő befektetés nem volt Az eredmény alakulásának összegző értékelése A tárgyévben az OBA E Ft eredményt ért el, amely millió Ft-tal alacsonyabb a évi mérleg szerinti eredménynél. A változás főbb összetevőit a következő táblázat mutatja be. 45. sz. táblázat Megnevezés 2009 Ellenőrzés 2010 változás változás E Ft hatása E Ft % Betétbiztosításból eredő bevételek ,30% Egyéb bevételek ,67% Pénzügyi műveletek bevételei ,85% Bevételek összesen ,72% Betétbiztosításból eredő ráfordítások ,05% Egyéb ráfordítások ,24% Pénzügyi műveletek ráfordításai ,15% Ráfordítások összesen ,10% Működési költségek ,25% Ráfordítások és működési költségek összesen ,77% Mérleg szerinti eredmény ,65% A mérleg szerinti eredmény 57,65%-kal csökkent, részint a pénzügyi műveletek bevételeinek csökkenése miatt, részint egy hitelintézet után elszámolt jelentős értékvesztés miatt alacsonyabb az előző évinél. A ráfordítások 211,10%-kal növekedtek, amiből a pénzügyi műveletek ráfordításai csökkenését ellensúlyozta az elszámolt értévesztés jelentős növekedése. 32

33 A következő grafikon az OBA eredménykimutatás szerinti összes bevételeit és összes ráfordításait mutatja be az 1993-as megalakulástól 2010-ig. Az OBA bevételei és ráfordításai Bevételek E Ft Ráfordítások E Ft A saját tőke és az eredmény alakulása az OBA megalakulásától napjainkig Eredmény E Ft Saját tőke E Ft A grafikon vizsgálatához figyelembe kell venni azt, hogy a saját tőke halmozottan tartalmazza a megelőző évek eredményét és a tárgyévi eredményt is, így növekedésének mértékét az eredmény hullámzása befolyásolja. 33