ÉVES JELENTÉS január december 31.

Átírás

1 ÉVES JELENTÉS 29. január december

2 TARTALOMJEGYZÉK FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS ÖSSZESÍTETT KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Általános jellemzők Cégadatok Cégjellemzők Működési rendszer Számviteli rendszer Az Alap tevékenységi köre Az Alap irányító testülete és ellenőrzése Az Igazgatótanács Az Alap ellenőrzése Tagintézeti megtakarítások, kártalanítási kötelezettség A tagintézetek száma Megtakarítások, betétek alakulása, összetétele Megtakarítások védettség szerinti megoszlása Az Alap kártalanítási kötelezettségének alakulása Az Alap díjbevételei Fedezettségi mutató Magyarázatok az egyes mérlegtételekhez Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Saját tőke Magyarázatok az egyes eredménykimutatás tételekhez Betétbiztosításból származó és egyéb bevételek Működési költségek, ráfordítások Pénzügyi eredmények Rendkívüli eredmények Kiegészítő adatok Létszám- és bérgazdálkodás éven túli lejáratú jogok, kötelezettségek Üzleti jelentési kötelezettség A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulása Az értékpapír portfolió bemutatása és a vagyonkezelők munkájának értékelése Az eredmény alakulásának összegző értékelése A saját tőke és az eredmény alakulása az OBA megalakulásától napjainkig Magyarázatok a 29. évi terv és tény adatok közötti lényegesebb eltérésekhez

3 2. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK ÉS TÁJÉKOZTATÓ ADATOK Az OBA intézményi kommunikációja A folyamatban lévő felszámolásokkal kapcsolatos események Heves és Vidéke Takarékszövetkezet f.a Rákóczi Hitelszövetkezet f.a Jogi ügyek Peres eljárások Egyéb kötelezettségvállalások A 29. évi informatikai fejlesztésekről Nemzetközi tevékenység Az Alap Igazgatótanácsa által meghatározott feladatok és azok teljesítése FÜGGELÉK

4 Adószám: KSH szám: Országos Betétbiztosítási Alap MÉRLEG ESZKÖZÖK ssz 28 Ellenőrzés 29 Megnevezés / E Ft hatása 1 A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS JAVAK I.1 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 4 I.2 Vagyoni értékű jogok 5 I.3 Szellemi termékek I.4 Immateriális javakra adott előlegek 7 I.5 Immateriális javak értékhelyesbítése 8 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK II.1 Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok II.2 Berendezések, felszerelések, járművek II.3 Beruházások 12 II.4 Beruházásokra adott előleg 13 II.5 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 14 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK B FORGÓESZKÖZÖK I KÉSZLETEK I.1 Anyagok 18 I.2 Kereskedelmi áruk I.3 Közvetített szolgáltatások 2 I.4 Készletre adott előlegek 21 II. KÖVETELÉSEK II.1 Tagintézetekkel szembeni követelések II.1.a díjkövetelések 24 II.1.b Alapra átszállt követelések II.1.c visszterhes kötelezettségvállalás utáni díjak 26 II.1.d egyéb követelések tagintézetekkel szemben 27 II.2 Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelés 28 II.3 Betétesekkel szembeni követelések 29 II.4 Állammal szembeni követelések 3 II.5 Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK III.1 Állampapírok III.2 Egyéb értékpapírok 34 IV. PÉNZESZKÖZÖK IV.1 Pénztár, csekkek IV.2 Bankbetétek C AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:

5 Adószám: KSH szám: Országos Betétbiztosítási Alap MÉRLEG FORRÁSOK ssz Megnevezés / E Ft 28 Ellenőrzés hatása D. SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE II. TARTALÉK III. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 43 IV. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. CÉLTARTALÉKOK 45 F. KÖTELEZETTSÉGEK I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 47 II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II.1 Tagintézetekkel szembeni kötelezettségek 49 II.2 Rövid lejáratú hitelek 5 II.3 Betétesekkel szembeni kötelezettségek II.4 Állammal szembeni kötelezettségek 52 II.5 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK (PASSZÍVÁK ) ÖSSZESEN:

6 Adószám: KSH szám: Országos Betétbiztosítási Alap EREDMÉNYKIMUTATÁS ssz. Megnevezés / E Ft 28 Ellenőrzés 29 hatása 1 1 Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek 3 3 Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek 4 4 Egyéb betétbiztosítási bevételek I. Betétbiztosításból eredő bevételek ( ) II. Egyéb bevételek III. Nem betétbiztosításból eredő bevételek 8 IV. Pénzügyi műveletek bevételei V. Rendkívüli bevételek 1 5 Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások 11 6 Betétesek megbízásából behajtott követelésekkel kapcsolatos ráfordítások 12 7 Állami garanciával biztosított betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordítások 13 8 Egyéb betétbiztosítási ráfordítások VI. Betétbiztosításból eredő ráfordítások ( ) VII. Egyéb ráfordítások VIII. Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások 17 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai X. Rendkívüli ráfordítások 19 9 Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás XI. Működési költségek (9+1-11) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 23 A (I+II+III+IV+V-VI-VII-VIII-IX-X-XI) 6

7 Adószám: KSH szám: Megnevezés / E Ft 28 Országos Betétbiztosítási Alap CASH - FLOW KIMUTATÁS Ellenőrzés hatása Mérleg szerinti eredmény* Változás E Ft % T.évi összetétel ,26% ,59% 2. Elszámolt amortizáció ,74% -55,65% 3. Elszámolt értékvesztés,%,% 4. Céltartalék képzés és felh. különbözete,%,% 5. Befektetett e. értékesítésének különbözete,%,% 6. Szállítói kötelezettségek változása ,33% 7,24% 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezetts. vált ,15% -2397,63% 8. Passzív időbeli elhatárolások vált ,51% -13,4% 9. Vevőkövetelések változása ,88% -,27% Forgóeszközök (vevő és peszk.n.) v ,72% 51141,51% 11. Aktív időbeli elhatárolások változása ,13% 1167,21% I. MŰKÖDÉSI CASH FLOW ÖSSZ: ,26% 11,78% 12. Befektetett eszközök beszerzése ,56% 36,6% 13. Befektetett eszközök eladása ,% -1,4% II. BEFEKTETÉSI CASH FLOW ÖSSZ: ,62% 35,2% 14. Részvénykibocsátás bev. (tőkebev.)** 1 1,% -36,98% 15. Hitel és kölcsön felvétel,%,% 16. H.l. kölcsön és elh. betétek törlesztése,%,% 17. Véglegesen kapott pénzeszköz,%,% 18. Részvénybevonás (tőkeleszállítás)**,%,% 19. Hitel és kölcsön törlesztése,%,% 2. H.l. nyújtott kölcs. és elhelyezett betétek,%,% 21. Véglegesen átadott pénzeszköz,%,% 22. Alapítókkal szembeni köt. változása,%,% III. PÉNZÜGYI CASH-FLOW ÖSSZ: 1 1,% -36,98% IV. PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA ,68% 1,% 7

8 Független könyvvizsgálói jelentés 1. 8

9 ÖSSZESÍTETT KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 29. január december Általános jellemzők Cégadatok Név: ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Forma: egyéb szervezet: sui generis szervezet Adószám: KSH szám: Alapítás ideje: Jogelőd: -. Jegyzett tőkéje: = alapításkor: E Ft = üzleti év végén: E Ft Tevékenysége: - főtevékenység: Betétbiztosítás - kiegészítő tevékenységei: -. Hálózat: = központ: 127 Budapest, Csalogány u = telepek: -. Alapítója: Alapító Székhely, lakcím Tulajdoni Szavazati Egyéb megnevezése hányad arány ráhatás (76%- ) közvetlen irányítás Magyar Országgyűlés 155 Budapest, Kossuth tér ,% 1,% Összesen: 1,% 1,% Cégjellemzők Beszámoló aláírására jogosult: Dr. Székács Péter Igazgatótanács: Dr. Nyers Rezső, Keller László, Marsi Erika, Dr. Király Júlia, Farkas István, Dr. Farkas Ádám, Varga Antal, Dr. Székács Péter Felügyelő Bizottság: -. Könyvvizsgáló: Könyvvitelért felelős személy: Audit Service Kft. (Guzmics Zsuzsanna) Nemes Erzsébet 127 Budapest, Csalogány u Reg.sz.: Jogi képviselet: Dr. Gálfalvi Géza Számlavezető bankok: - Ft: MNB, OTP Bank Nyrt, MKB Nyrt, ING Bank Zrt., CIB Bank Zrt. - deviza: -. Engedélyhez kötött tevékenységek: A társaság közérdeklődésnek kitett: Igen Sajátos tevékenységgel kapcsolatos, jogszabályban előírt információk köre: 214/2. (XII. 11.) Korm. rendelet. 9

10 Működési rendszer A működési, tulajdoni viszonyokat az évi CXII. törvény szabályozza, a működés az ebben rögzítettek szerint történik. A napi forgalom megfigyelése, rögzítése számítógépes program-rendszerrel történik (Microsoft Navision program), amely a bevitt adatok zárt feldolgozását biztosítja Számviteli rendszer Könyvvezetés pénzneme: forint Könyvelési rend: kettős könyvvitel Üzleti év: 29. január december 31. Eredménykimutatás típusa: összköltség eljárás Eredménykimutatás változata: A Mérleg változata: A Mérlegkészítés cégi időpontja általában: 21. január 31. Mérlegkészítés cégi időpontja mérlegtételenként: egyes mérlegtételeknél rögzített Könyvvizsgálati zárás időpontja: 21. február 15. A hitelesítés tartalmi alapja: éves beszámoló A kötelező beszámolás formája: egyéb beszámoló, típusa: betétbiztosítási alapok részére előírt, 214/2. (XII. 11.) Korm. rendelet szerinti Mérleg tagolása: - felvett új tételek: nincsenek - összevont tételek: nincsenek Eredménykimutatás tagolása - felvett új tételek: nincsenek - összevont tételek: nincsenek A számviteli alapelveket jellemző előírások: számviteli alapelvektől való eltérés: -. a könyvvizsgálat által engedélyezett, törvényi előírásoktól való eltérés: -. alkalmazott értékelési elvek változása: -. megváltozott minősítésű eszközök vagy kötelezettségek: -. jelentős összegű hiba, amelynek hatása ellenőrzési kötelezettségű a felmerülés évére: a mérlegfőösszeg 2%-a. lényeges hibahatás az utoljára közzétett üzleti év beszámoló saját tőkéjének 2%-a: E Ft. egyedi értékelés választása az alkalmazott módszer a befektetések, értékpapírok értékvesztésének elszámolásánál. valós értéken történő értékelés nem alkalmazása. tartósság: az állományba vétel időpontjától függetlenül, egy éven túl jelentkező, állandó, folyamatosan csökkenő/növekvő tendencia. 1

11 a devizás eszközök és források értékelésénél alkalmazott egységes árfolyam: MNB közép árfolyam. Az árfolyam-különbözeteket a vállalkozás akkor számolja el, ha hatása az eszközcsoportra, forráscsoportra jelentős és tartós: Módosító hatása: a követelés eszközcsoportra > 5%, vagy Módosító hatása: a kötelezettség forráscsoportra > 5%, vagy Módosító hatása: az értékpapír eszközcsoportra > 5%, vagy Módosító hatása: a pénzeszközök eszközcsoportra > 5%. És: minden esetben jelentős a hatás, ha az átértékelések eredményre gyakorolt öszszesített hatása meghaladja a tárgyévi eredmény 2%-át. És: nem jelentős a hatás, ha eredményre gyakorolt hatása kisebb 5 E Ft-nál. a jelentős, lényeges, meghatározó minősítések az adott eszközcsoport mellett rögzítettek. Mérlegsor a római betűs sor, mérlegtétel az arab számos sor. éves zárásunk, arról készített elszámolásunk előírásszerű, következetes, munkánkban az óvatosság elve és a valódiság elve érvényesül, ezeket a vállalkozás folytatásának elve mellett alkalmazzuk. A feldolgozás teljes körűségét teljességi nyilatkozatunk szavatolja. Az éves zárás és a mérlegkészítés időpontja között a cég helyzetét módosító lényegi információk nem merültek fel, így a cég zárási adatai a működő vállalkozás szerint értékeltek Az Alap tevékenységi köre Az OBA fő feladata a Hpt. 15. (1) bekezdése alapján, hogy a tagintézeteknél elhelyezett betétek befagyása vagy a Felügyelet határozata vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után a három időpont közül a legkorábbiban megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését Az Alap irányító testülete és ellenőrzése Az Igazgatótanács A Hpt. 11. (1) bekezdése szerint az Alap irányító szerve az Igazgatótanács, amelynek tagjai a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának elnöke és a hitelintézetek érdekképviseleti szervezetei által kijelölt két személy, továbbá az Alap ügyvezető igazgatója. Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ. 29-ben az elnöki teendőket dr. Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára, az alelnöki feladatokat pedig Farkas István és dr. Farkas Ádám a PSZÁF korábbi és jelenlegi elnöke látta el Az Alap ellenőrzése A Hpt a értelmében az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. 11

12 1.2. Tagintézeti megtakarítások, kártalanítási kötelezettség A tagintézetek száma Az Alapnak 29 elején 178 tagja volt, ezen belül 32 bank és szakosított hitelintézet (ebből 2 lakástakarék-pénztár), 141 takarékszövetkezet és 5 hitelszövetkezet. Az Alap tagjainak száma a 29. év folyamán összességében 4 darabbal csökkent. Az év folyamán 1 kereskedelmi bank csatlakozott az alaphoz, 1 takarékszövetkezet kereskedelmi bankká alakult, valamint 5 takarékszövetkezet beolvadt egy másik takarékszövetkezetbe. Az Alapnak 29. december 31-én így 174 hitelintézet volt a tagja, ebből 34 kereskedelmi bank és szakosított hitelintézet (ezen belül 2 lakástakarék-pénztár), 135 takarékszövetkezet és 5 hitelszövetkezet Takarékszövetkezet és 1998-tól hitelszövetkezet összesen Bank és 1997-től lakástakarék pénztár összesen Megtakarítások, betétek alakulása, összetétele A hitelintézeteknél elhelyezett díjbevallásokon alapuló összes megtakarítási állomány 29. év elején milliárd forintot tett ki, ami milliárd forintos (8,4%-os) növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A megtakarítások milliárd forintos állománynövekedésén belül a betéti termékek átlag alatt növekedtek (7,5%), ezen belül a takarékbetétek 3%-kal csökkentek. Az állomány növekedésében továbbra is meghatározó volt a banki értékpapír állomány (kötvények) közel 11%-os növekedése, azonban ez csak kisebb mértékben befolyásolta a különböző megtakarítási formák belső aránya miatt a teljes megtakarítási állomány növekedését. Az egyéb betétek súlyaránya a tavalyi évhez képest tovább csökkent, de továbbra is meghatározó (8%-ot meghaladó), miközben a takarékbetétek súlya évről-évre csökkenő tendenciát mutat. 12

13 1. sz. táblázat Megtakarítások összege és a főbb hitelintézeti szektorok közötti megoszlása Megnevezés Megtakarításállomány Mrd Ft 28 nyitó 29 nyitó Változás 28. év =1% Bankok és lakás-takarékpénztárak 29 nyitó Megoszlás %-ban Szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek Betétek , Ebből: takarékbetét egyéb betét Értékpapír Fizetendő kamat ÖSSZESEN Kevésbé örvendetes, hogy a biztosított betétállomány (díjalap) 129 Mrd Ft-os (1,1%) növekedést mutat, ez a növekedés az előző évek növekedéséhez viszonyítva drasztikusan alacsonyabb Megtakarítások védettség szerinti megoszlása A betétbiztosítás létezése óta tapasztalt biztosított megtakarítások folyamatos növekedése mellett, az OBA által biztosított betétek aránya immár a harmadik egymást követő évben csökkent. Az OBA által biztosított betétek aránya a 25. évi csúcsnak számító 82%-ról, 29 elejére 69%-ra csökkent. 2. sz. táblázat (adatok százalékban) Megnevezés OBA biztosított 28 nyitó 29 nyitó Állam által garantált Nem biztosított OBA biztosított Állam által garantált Nem biztosított Betétek 8,,7 19,3 77,7,5 21,8 Ebből: takarékbetét 91,2 7,5 1,3 92,5 6,2 1,3 egyéb betét 79,4,3 2,3 77,,2 22,8 Értékpapír 35,8,8 63,4 17,2,5 82,3 Fizetendő kamat 61, 1,5 37,5 48,2 1, 5,8 ÖSSZESEN 73,9,7 25,4 69,,5 3,5 Megfigyelhető, hogy 29-re az értékpapír állomány közel 11%-kal növekedett az előző évihez képest, ezzel együtt az OBA védettség aránya az értékpapírok esetében a felére csökkent. Az értékpapírokon belül a nem biztosított arány meghaladja az állományok 82%-át. A betétek OBA biztosított részaránya tovább csökkent 2,3 százalékponttal a nem biztosított betétek javára. 13

14 Nem biztosított állomány Állam által garantált OBA által biztosított Megtakarítások védettség szerinti megoszlása a 29. év elején (bankok és lakástakarék-pénztárak) 3. sz. táblázat (adatok százalékban) Megnevezés OBA biztosított Bankok és lakástakarék-pénztárak Állam által garantált Nem biztosított Összesen Betétek 76,,5 23,5 1 Ezen belül: takarékbetét 86,3 12,9,8 1 egyéb betét 75,8,3 23,9 1 Értékpapír 12,4,5 87,1 1 Fizetendő kamat 45,1,2 54,7 1 ÖSSZESEN 29. év elején 66,7,5 32,8 1 ÖSSZESEN 28. év elején 71,8,6 27,6 1 1% 5% % Nem biztosított Állam által garantált OBA biztosított 14

15 Megtakarítások védettség szerinti megoszlása a 29. év elején (szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek) 4. sz. táblázat (adatok százalékban) Megnevezés Szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek OBA biztosított Állam által garantált Nem biztosított Összesen Betétek 96,7 1, 2,3 1 Ezen belül: takarékbetét 95,9 2,5 1,6 1 egyéb betét 97,2,1 2,7 1 Értékpapír 89,9,4 9,7 1 Fizetendő kamat 87,6 1,6 1,8 1 ÖSSZESEN 28. év elején 95,8 1,1 3,1 1 ÖSSZESEN 27. év elején 95,8 1,3 2,9 1 1% 8% 6% 4% 2% % Nem biztosított Állam által garantált OBA biztosított Az Alap kártalanítási kötelezettségének alakulása Az OBA által biztosított megtakarítás állomány növekménye a teljes, korábban már bemutatott milliárd forintot kitevő megtakarítási állománynövekményből csupán 129 milliárd forintot tett ki. Az OBA ezen elméleti kártalanítási kötelezettségének 1,1%-os növekményét csökkenti a kártalanítás személyenkénti, illetve hitelintézetenkénti megállapított értékhatára, amely 29. június 3-tól 5 ezer eurónak megfelelő forintösszeg. Ezt figyelembe véve az OBA tényleges kártalanítási kötelezettsége 29-re, a kártalanítási összeghatár (a kártalanítási összeghatárt 28. október 14-től emelték több, mint a duplájára, 13 millió Ft-ra) növekedése miatt 1 41 milliárd forinttal növekedett és milliárd forintot tett ki. Az egyre szűkülő állami garanciát is figyelembe véve, a hitelintézeti megtakarítások 43,8%-ára terjed ki az OBA kártalanítási és elenyésző részben az állam garanciális kötelezettsége. Ebből 43,3%-ot tesz ki az OBA biztosítás és,5%-ot az állam garanciális kötelezettsége. 15

16 Kártalanítási és garanciális kötelezettség a hitelintézeti megtakarításokra 5. sz. táblázat (adatok százalékban) Megnevezés Összes megtakarítás megoszlása védettségi típusok szerint Az OBA esetében a mindenkor érvényes kártalanítási, illetve állami garanciális kötelezettség aránya a biztosított*, illetve garantált állományon belül Kártalanítási, illetve garanciális kötelezettség aránya a teljes OBA tagintézeti megtakarítás állományon belül Biztosítási év elején *A biztosított állomány egyenlő az OBA díjalapjával OBA által biztosított 44,2 68,3 7,9 73,9 77,3 79,9 81,4 82,1 82,3 8,7 76,8 73,9 69, n.a *. 48, 45, 39,8 35,8 35,1 49,6 48,5 56,6 55,1 51,1 51,1 62,8 n.a. 32,8 31,9 29,4 27,7 28, 4,4 39,8 46,6 44,5 39,2 37,8 43,3 Állam által garantált 32,5 1, 7,7 7,2 6,3 4,7 3,6 2,8 2,1 1,5,9,7,5 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 32,5 1, 7,7 7,2 6,3 4,7 3,6 2,8 2,1 1,5,9,7,5 Nem biztosított, illetve garantált állomány 23,3 21,7 21,4 18,9 16,4 15,4 15, 15,1 15,6 17,8 22,3 25,4 3,5 Összesen 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1, n.a. 42,8 39,6 36,6 33,3 32,7 44, 42,6 48,7 46, 4,1 38,5 43,8 16

17 Állami garanciális kötelezettség aránya OBA garanciális kötelezettség A biztosított betétek darabszáma 24%-kal nőtt. Az átlagos betétnagyság 659 E Ft-ról 535 E Ftra (19%) csökkent. A csökkenés azonban alapvetően technikai okokra vezethető vissza, a díjbevallás struktúrájának megváltoztatása miatt. A 29. évi díjbevallások alkalmával a tagintézeteknek külön fel kellett tüntetniük a tényleges, nem ügyfélre konszolidált betétek darabszámát a mérlegsorok összegének feltüntetése mellett. (Előző években megtakarítás-típusonként a tagintézetek ügyfelekre konszolidálhattak, ez kedvező volt számukra a különböző osztályonkénti díjkulcs alkalmazása idején.) A 29. évtől kezdve a díjbevallás során a tagintézetek a díjalapon belül közlik a betétesekre konszolidált adatokat is. Ez alapján az OBA kártalanítási kötelezettségének pontosabb tervezése érdekében három betétes osztályt különböztetünk meg (-13 millió Ft közötti, millió Ft közötti és 25 millió Ft feletti betéttel rendelkező betétesek). A díjalapon belül 52% a 13 millió Ft alatti, 39% a 25 millió Ft feletti, míg a középső osztályba tartozó betétesek 9%-ot képviselnek. OBA biztosított megtakarítások betétosztályonkénti megoszlása 29-ben 6. sz. táblázat Betétosztályok Teljes Bankszektor Szövetkezeti szektor Mrd Ft % E db Mrd Ft % E db Mrd Ft % E db -13 millió Ft , , , millió Ft , , , millió Ft feletti , , ,4 2 Összesen , , , 2 85 Egy ügyfélre eső átlag betétösszeg E Ft

18 1.3. Az Alap díjbevételei Az Alap saját bevételi forrása (Hpt ) az egyszeri csatlakozási díj, a tagintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli befizetések, az Alap befektetéseinek hozama, a Felügyelet által a hitelintézetektől beszedett bírságok összegének nyolcvan százaléka, továbbá az Alapra átszállt követelésekből megtérülő hányad, amely forrásokat az Alap által felvett hitelek egészíthetnek ki. a) Csatlakozási díj Azok a hitelintézetek, amelyek betétgyűjtés végzésére engedélyt kaptak, a tagintézetté váláskor egyszeri csatlakozási díjat kötelesek az Alapnak fizetni. A csatlakozási díj a tagintézet jegyzett tőkéjének,5 százalékával megegyező összeg. 29-ben ilyen jogcímen 1 millió forint bevétel volt. b) Éves díjfizetés Az éves díjfizetési kötelezettség felső határa a tagintézetnél a tárgyévet megelőző év december 31-én elhelyezett, az Alap által biztosított betétállomány 2 ezreléke (Hpt (1), (2) bekezdés). Ezt a törvényi korlátot az Alap egyszer sem használta ki teljes mértékben. A betétbiztosítási díj átlagos kulcsa 2-24 között jelentősen csökkent, azt követően két évig alacsony szinten stagnált, ez évtől az OBA Igazgatótanácsának határozata alapján egységes,2 ezrelékes díjkulcsot vezettünk be. Ezáltal az átlagos díjkulcs megegyezik a díjkulccsal. Az alábbi táblázat szektoronkénti bontásban szemlélteti, hogy a fizetendő díj hogyan viszonyul az adott hitelintézeti szektoron belül fennálló elméleti kártalanítási kötelezettséghez (fajlagos díj). 7. sz. táblázat 29. évi fajlagos díj alakulása 28. évben 29. évben 1 Ft elméleti kártalanítási Hitelintézet kötelezettségre jutó díj fizetett díj* fizetett díj (millió Ft) (millió Ft) Ft Bank ,2,34 Takarékszövetkezet ,9,22 Lakás-takarékpénztár 19 53,11,2 Hitelszövetkezet 1 3,12,22 Mindösszesen ,18,32 *Az adatok nem tartalmazzák a kedvezményes, az emelt díj, valamint az előző évek miatti korrekcióból adódó eltéréseket. A mérlegadat a felsoroltak egyenlegét tartalmazza. c) Emelt díj és díjkedvezmény Az éves díjfizetési kötelezettség mellett az Alap emelt és kedvezményes díjat állapíthat meg. Az Alap akkor vet ki emelt díjat, ha a tagintézet nem felelt meg az előírt fizetőképességi mutatónak, esetleg különösen kockázatos tevékenységet folytatott. (Hpt (6) és (7) bekezdése). Emelt díjat a 29. év folyamán nem állapított meg az Igazgatótanács. 18

19 Kedvezményes díjat élveznek azon tagintézetek, amelyek tagjai a Hpt (1) bekezdésében említett, a Felügyelet engedélyével rendelkező önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapnak. 29-ben díjkedvezményt egyetlen tagintézetünk sem igényelt Fedezettségi mutató A betétbiztosító intézmények vagyoni helyzetének, feltöltöttségének nemzetközileg elfogadott mutatója a fedezettség, amely egyazon időpontban az Alap likvid eszköz állományát veti össze az Alapnak a tagintézeteknél lévő elméleti kártalanítási kötelezettségével. A hitelintézeti csőd esetén a betétesek kártalanítására rendelkezésre álló vagyon alapvetően két bevételi forrásból származik: egyrészt a tagintézetek által a tárgyévben befizetett betétbiztosítási díjakból, másrészt a felhalmozott díj állampapírba való befektetésének hozam bevételéből. Folyamatosan nőtt a betétesek kártalanítására rendelkezésre álló OBA vagyon, egyrészt a befektetések inflációt meghaladó hozamának, másrészt annak köszönhetően, hogy 2. óta nem volt hitelintézeti csőd Magyarországon. A vagyon piaci értéke 85 milliárd forintot tett ki 29/21. év fordulóján. Az OBA fedezettségi mutatója alig változott, a kártalanítási kötelezettség jelentősen növekedett, de ezzel együtt a megtakarítások egy jelentős hányada nem került a betétbiztosítás hatálya alá, illetőleg bővült az OBA vagyona is. 8. sz. táblázat Megnevezés A fedezettségi mutató alakulása között (év eleji adat milliárd Ft-ban) 23. évi tény 24. évi tény 25. évi tény 26. évi tény 27. évi tény 28. évi tény 29. évi tény OBA kártalanítási kötelezettség OBA vagyona* 37,4 44,3 51,5 57,8 63, Fedezetségi mutató % 1,17 1,26 1,13 1,13 1,19 1,2 1,19 Átlagos díjkulcs (ezrelék)**,21,2,2,19,18,9,2 *Az OBA - a tárgyévet megelőző év végén meglévő (tárgyévi nyitó) - értékpapírban megtestesülő likvid eszközeinek kamattal növelt piaci értéke 19

20 1.5. Magyarázatok az egyes mérlegtételekhez Immateriális javak a) Tartalma: szoftver b) Szerkezete 9. sz. táblázat Megnevezés / E Ft 28 Ellenőrzés hatása 29 változás T.évi összet. E Ft % % Alapítás-átszervezés aktivált értéke,, Vagyoni értékű jogok,, Szellemi termékek ,54% 1,% - szoftver ,54% 1,% Immateriális javakra adott előlegek,, Immateriális javak értékhelyesbítése,, Összesen: c) Kiemelt állományváltozások: ,54% 1,% 1. sz. táblázat Megnevezés / E Ft nyitó növekedés csökkenés átsorolások +- záró BRUTTÓ ÉRTÉK Szellemi termékek szoftver ÉRTÉKCSÖKKENÉS Szellemi termékek szoftver NETTÓ ÉRTÉK Szellemi termékek szoftver Immateriális javak állománymozgása mozgásnemenként 11. sz. táblázat Megnevezés / E Ft Immateriális javak NÖVEKEDÉS vétel CSÖKKENÉS értékcsökkenés

21 Immateriális javak számviteli törvény szerinti értékcsökkenés állománymozgása 12. sz. táblázat Megnevezés / E Ft nyitó növekedés csökkenés visszaírás záró ÉRTÉKCSÖKKENÉS VÁLTOZÁSA TERV SZERINTI lineáris Tárgyi eszközök a) Tartalma: bérelt épület, berendezés, számítástechnika, jármű. b) Szerkezete: 13. sz. táblázat Megnevezés E Ft 28 Ellenőrzés hatása 29 változás T.évi összet. E Ft % % Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni jogok ,%,59% - telek, telkesítés 3 3 1,%,2% - épület, épületrész ,53%,58% Berendezések, felszerelések, járművek ,45% 99,41% - ügyviteltechnikai berendezés ,63% 1,98% - jármű ,64% 5,47% - számítástechnikai berendezés ,91% 33,71% - bútorok ,1% 2,5% - egyéb ,2% 1,75% Összesen: ,26% 1,% c) Kiemelt állományváltozások: 14. sz. táblázat Megnevezés / E Ft nyitó növekedés csökkenés átsorolások +- záró BRUTTÓ ÉRTÉK Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni jogok Berendezések, felszerelések, járművek Befejezetlen beruházás ÉRTÉKCSÖKKENÉS Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni jogok Berendezések, felszerelések, járművek NETTÓ ÉRTÉK Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni jogok Berendezések, felszerelések, járművek Befejezetlen beruházás

22 Tárgyi eszközök állománymozgása mozgásnemenként 15. sz. táblázat Megnevezés / E Ft Tárgyi eszközök NÖVEKEDÉS vétel CSÖKKENÉS értékcsökkenés Tárgyi eszközök számviteli törvény szerinti értékcsökkenés állománymozgása 16. sz. táblázat Megnevezés / E Ft nyitó növekedés csökkenés visszaírás záró ÉRTÉKCSÖKKENÉS VÁLTOZÁSA TERV SZERINTI lineáris egyösszegű Tárgyi eszközök mutatók 17. sz. táblázat Megnevezés 28 % 29 % változás % Eszközök részaránya: 29,13% 33,58% 115,28% Eszközök aránya:,2%,2% 1,% Elhasználódás foka: 25,75% 24,98% 96,99% Tárgyi eszköz fedezettség.: ,23% ,2% 113,94% Tárgyi eszköz hatékonyság.: 6 173,19% ,51% 213,75% Befektetett pénzügyi eszközök a) Tartalma: részvények, lakásépítési kölcsönelszámolás. b) Szerkezete: 18. sz. táblázat Megnevezés E Ft 28 Ellenőrzés hatása 29 változás T.évi összet. E Ft % % Tartósan adott kölcsön ,%,% - kamatmentes kölcsön ,%,% Összesen: ,%, 22

23 c) Kiemelt állományváltozások, állományigazolások: Számviteli törvény szerinti értékvesztés állománymozgása: 19. sz. táblázat Megnevezés / E Ft nyitó növekedés csökkenés átsorolások +- záró BRUTTÓ ÉRTÉK Tartós részesedések Tartósan adott kölcsön ÉRTÉKVESZTÉS Tartós részesedések NETTÓ ÉRTÉK Tartósan adott kölcsön Befektetett pénzügyi eszközök állománymozgása mozgásnemenként 2. sz. táblázat Megnevezés / E Ft Befektetett pénzügyi eszközök NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS átsorolás (-) egyéb, átvezetés rövid lejáratú követelések közé Készletek a) Tartalma: áru b) Szerkezete: 21. sz. táblázat Megnevezés E Ft 28 Ellenőrzés hatása 29 változás T.évi összet. E Ft % Anyagok,, Áruk - kereskedelmi áruk 1 1 1, 1, Összesen: 1 1 1, 1, 23

24 Követelések a) Tartalma: tagintézetekkel szembeni követelés, hitelintézetekkel szembeni követelés, egyéb követelés b) Szerkezete: 22. sz. táblázat Megnevezés E Ft 28 Ellenőrzés hatása 29 változás T.évi összet. E Ft % % Tagintézetekkel szembeni követelések ,% 97,1% = betétkifizetés folytán átszállt követelések ,% 192,6% = betétkifizetés folytán átszállt követelések é.v ,% -994,96% = betétkifizetés miatt felmerült járulékos költségek ,% 69,53% = betétkifizetés miatt felmerült járulékos költségek ,% -69,53% é.v. Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések,%,% - kezesség és visszterhes kötelezettség beváltása miatt,% 2,9% - kezesség és visszterhes kötelezettség beváltása,% 5,81% miatt é.v. Egyéb követelések: ,13% 2,9% - Követelések áruszállításból és szolgáltatásból 72-72,% 2,9% - Kamatmentes lakáskölcsönök ,7% 1,58% - Adott előlegek 1 1,%,42% - átsorolt tartozik adófizetési kötelezettség ,79%,91% - egyéb követelések 45-45,%,% Összesen: ,53% 1,% Követelések állományigazolások 23. sz. táblázat Megnevezés / E Ft Vevők ki nem egyenlítettből = nem kifogásolt ki nem egyenlítettből = - 3 havi Különféle egyéb követelések ki nem egyenlítettből

25 c) Kiemelt állományigazolások: Számviteli törvény szerinti értékvesztés állománymozgása: 24. sz. táblázat Megnevezés / E Ft számviteli tv számviteli tv nyitó növekedés csökkenés visszaírás záró Tagintézetekkel szembeni követelések Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések Összesen Behajtandó követelések összege tagintézetenként: 25. sz. táblázat Megnevezés követelés visszterhes értékvesztés értékvesztés könyv szerinti E Ft összege kötelezettség nyitó záró záró Heves és Vidéke Tksz Heves és Vidéke Tksz Összesen: Alapra átszállt követelések tagintézetenként: 26. sz. táblázat Megnevezés E Ft Befagyott betétállomány összege Teljesített kifizetések tárgy Teljesített kifizetések összege évben összesen tőke kamat összesen tőke kamat Heves és Vidéke Takarékszövetkezet Összesen: Értékpapírok a) Tartalma: államkötvény, diszkont kincstárjegy, MNB kötvény. b) Szerkezete: 27. sz. táblázat Megnevezés 28 Ellenőrzés 29 változás T.évi összet. E Ft hatása E Ft % % Állampapírok ,4% 1,% - belföldi állampapírok ,4% 1,% = Magyar államkötvény ,72% 9,38% = diszkont kincstárjegy ,53% 9,62% Összesen: ,4% 1,% 25

26 Értékpapírok állománymozgás 28. sz. táblázat Megnevezés / E Ft nyitó növekedés csökkenés záró BRUTTÓ ÉRTÉK Állampapírok belföldi állampapírok = Magyar Államkötvény = Diszkont Kincstárjegy Egyéb értékpapírok MNB kötvény ÉRTÉKVESZTÉS NETTÓ ÉRTÉK Állampapírok belföldi állampapírok = Magyar Államkötvény = Diszkont Kincstárjegy Egyéb értékpapírok MNB kötvény Értékpapírok állománymozgás mozgásnemenként 29. sz. táblázat Értékpapírok Megnevezés / E Ft NÖVEKEDÉS vétel CSÖKKENÉS eladás c) Kiemelt állományigazolások: Számviteli törvény szerinti értékvesztés állománymozgása: -. A vételi és névértékek eltérései: 3. sz. táblázat Megnevezés Beszerzési Beszerzési E Ft vételi érték névérték piaci érték auditált érték Magyar Államkötvény Diszkont Kincstárjegy Összesen: Értékpapírok mutatók 31. sz. táblázat Megnevezés 28 % 29 % változás % Értékpapír részaránya: 99,92% 99,97% 1,5% Értékpapír aránya: 96,24% 96,53% 1,3% Rövid távú likviditás III.: 856,41% 11384,76% 13,38% 26

27 Pénzeszközök a) Tartalma: pénztár, bankszámlák. b) Szerkezete: 32. sz. táblázat Megnevezés 28 Ellenőrzés 29 változás T.évi összet. E Ft hatása E Ft % % Pénztárak ,3% 8,37% Bankbetétek ,6% 91,63% Összesen ,6% 1,% Aktív időbeli elhatárolások a) Tartalma: bevételek miatt, költségek miatt. b) Szerkezete: 33. sz. táblázat Megnevezés 28 Ellenőrzés 29 változás T.évi összet. E Ft hatása E Ft % % Bevételek aktív időbeli elhatárolása ,29% 99,93% - bevétel elhatárolás ,37%,72% - kamat elhatárolás ,55% 99,21% Költségek ráfordítások aktív időbeli elhatár ,97%,7% - költség elhatárolás ,97%,7% Összesen ,22% 1,% Céltartalékok Céltartalék képzésére nem került sor Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettséggel az Alap nem rendelkezik Rövid lejáratú kötelezettségek a) Tartalma: betétesekkel szembeni kötelezettségek, egyéb kötelezettségek. 27

28 b) Szerkezete: 34. sz. táblázat Megnevezés 28 Ellenőrzés 29 változás T.évi összet. E Ft hatása E Ft % % Betétesekkel szembeni kötelezettségek ,% 1,73% - egyéb betétbiztosítási kötelezettség ,% 1,73% Egyéb rövid lejáratú kötelezettség ,66% 89,27% - Szállítók ,43%,15% - Költségvetéssel szembeni kötelezettség ,%,2% = egyéb adók elszámolása ,%,2% - egyéb rövidlejáratú kötelezettség ,37% 89,1% Összesen: ,54% 1,% Rövid lejáratú kötelezettségek állománymozgás 35. sz. táblázat Megnevezés / E Ft Betétesekkel szembeni kötelezettségek - egyéb betétbiztosítási kötelezettség Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - jelentésig rendezett Passzív időbeli elhatárolások a) Tartalma: költségek, halasztott bevételek miatt. b) Szerkezete: 36. sz. táblázat Megnevezés 28 Ellenőrzés 29 változás T.évi összet. E Ft hatása E Ft % % Bevételek passzív időbeli elhatárolása,%,% Költségek ráfordítások passzív időbeli elh ,34% 1,% - költség elhatárolás ,34% 1,% Összesen ,34% 1,% Saját tőke a) Tartalma: jegyzett tőke, tartalékok, tárgyévi eredmény. 28

29 b) Szerkezete: 37. sz. táblázat Megnevezés 28 Ellenőrzés 29 változás T.évi összet. E Ft hatása E Ft % % Jegyzett tőke ,13% 1,5% Tartalék ,79% 83,13% Értékelési tartalék,%,% Mérleg szerinti eredmény ,26% 15,81% Összesen ,8% 1,% Saját tőke lekötött tartalék számítása 38. sz. táblázat Jogcímek E Ft 28 Változás 29 Tartalék Egyéb tárgyévi változások Szabad rendelkezésű tartalék c) Állománymozgása: Lekötött tartalék számítása: -. Saját tőke változása: 39. sz. táblázat Megnevezés E Ft Jegyzett tőke Tartalék Tárgyévi eredmény Nyitó érték Növekedések tőkeemelés bejegyzéskor 1 - előző évi MSZE átvezetése Záró érték

30 1.6 Magyarázatok az egyes eredménykimutatás tételekhez Eredményelszámolás tevékenységenként: 4. sz. táblázat (adatok: E Ft) Megnevezés Betétbiztosítás Vagyonkezelés Működés Összesen I Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek Egyéb betétbiztosítási bevételek Betétbiztosításból eredő bevételek ( ) II. Egyéb bevételek III Nem betétbiztosításból eredő bevételek IV Pénzügyi műveletek bevételei V Rendkívüli bevételek VI Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások Betétesek megbízásából behajtott követelésekkel kapcsolatos ráfordítások Állami garanciával biztosított betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordítások Egyéb betétbiztosítási ráfordítások Betétbiztosításból eredő ráfordítások ( ) VII Egyéb ráfordítások VIII Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások IX Pénzügyi műveletek ráfordításai X Rendkívüli ráfordítások 9 Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás XI Működési költségek (9+1-11) A MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (I+II+III+IV+V-VI-VII-VIII-IX-X- XI)

31 1.6.1 Betétbiztosításból származó és egyéb bevételek a) Tartalma: tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevétel, egyéb betétbiztosítási bevétel, egyéb bevétel. b) Szerkezete: 41. sz. táblázat Megnevezés E Ft 28 Ellenőrzés hatása 29 változás T.évi összet. % E Ft % Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevétel ,66% 98,8% - normál díjbevétel ,66% 98,8% - emelt díjbevétel,%,% - díj visszatérítés,%,% Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek,%,% Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek,%,% Egyéb betétbiztosítási bevételek ,6% 1,57% - követelés fejében átvett eszközök értékesítésének bevétele,%,% - betétbiztosításhoz kapcsolódó értékvesztések visszaírása,%,% - PSZÁF bírság ,41% 1,57% - betétbiztosításból eredő egyéb bevétel ,%,% Egyéb bevételek ,5%,36% Összesen ,16% 1,% Kilépő tagintézet által befizetett összeg: -. c) Megjegyzések: Állami támogatások elszámolása: Működési költségek, ráfordítások a) Tartalma: költségnemi költségek, egyéb ráfordítások. 31

32 b) Szerkezete: 42. sz. táblázat Megnevezés E Ft 28 Ellenőrzés hatása 29 változás T.évi összet. % E Ft % Költségnemi költségek - anyag jellegű ,18% 32,72% = anyagköltség ,26% 1,74% = igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások ,29% 29,31% = egyéb szolgáltatások ,17% 1,68% - személyi jellegű ,46% 6,65% - értékcsökkenés ,74% 6,41% Egyéb ráfordítások ,91%,22% Összesen ,83% 1,% Pénzügyi eredmények a) Tartalma: pénzügyi bevételek, pénzügyi ráfordítások. b) Szerkezete: 43. sz. táblázat Megnevezés E Ft 28 Ellenőrzés hatása 29 változás T.évi összet. % E Ft % Pénzügyi bevételek Kapott kamat ,42%,5% Pénzügyi műveletek bevételei ,3% 99,95% - devizakészlet árfolyamnyeresége 28 28,%,% - magyar állampapírok nyereségei ,5% 86,73% = magyar államkötvény árfolyamnyeresége ,62% 42,45% = magyar államkötvény kamatnyeresége ,3% 38,77% = diszkont kincstárjegy árfolyamnyeresége ,83% 5,51% - egyéb értékpapírok árfolyamnyeresége ,%,16% - deviza határidős fedezeti ügylet nyeresége ,% 13,6% Összesen: ,69% 1,% Pénzügyi ráfordítások Fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások 11-11,%,% Pénzügyi műveletek ráfordításai ,75% 99,8% - devizakészlet árfolyamvesztesége ,79%,1% - magyar állampapírok veszteségei ,75% 99,8% = magyar államkötvény árfolyamvesztesége ,79% 99,8% = diszkont kincstárjegy árfolyamvesztesége ,%,% Egyéb pénzügyi ráfordítások ,1%,92% Összesen: ,97% 1,% Egyenleg ,88% 32

33 1.6.4 Rendkívüli eredmények Rendkívüli eredmények elszámolására nem került sor. 1.7 Kiegészítő adatok Az éves beszámoló teljesebb értékeléséhez az alábbi kiegészítést adjuk: Létszám- és bérgazdálkodás Az átlagos statisztikai létszám alakulása: 44. sz. táblázat fő fizikai létszám nem fizikai létszám 7 7 Összes létszám 7 7 Kiemelt személyi jellegű ráfordítások: 45. sz. táblázat E Ft / év ösztönzési szociális költségtérítés egyéb Összes személyi jellegű Társadalombiztosítási kiadások Béradók: - munkaadói éven túli lejáratú jogok, kötelezettségek Üzleti jelentési kötelezettség Van. 1.8 A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulása Az értékpapír portfolió bemutatása és a vagyonkezelők munkájának értékelése A tárgyévi nyitó értékpapír állomány könyv szerinti értéke E Ft volt, a tárgyév végén pedig a mérlegben E Ft értékben tartottunk nyilván értékpapírokat (záró állomány). Ez utóbbiból E Ft a magyar államkötvény és E Ft a diszkont kincstárjegy. Az értékpapír állomány növekedése 2%. 33

34 A vagyonkezelési tevékenység tárgyévi mérleg szerinti eredményre gyakorolt hatását szemlélteti a következő táblázat: 46. sz. táblázat (adatok: E Ft) Eredmény elem Bevétel Ráfordítás Eredmény Magyar államkötvények árfolyamnyeresége és árfolyamvesztesége Magyar államkötvények kamatnyeresége Diszkont állampapírok árfolyamnyeresége és árfolyamvesztesége MNB kötvény hozama Deviza határidős fedezeti ügyletek nyeresége és vesztesége Portfoliókezelői jutalék Letétkezelői jutalék KELER díj Összesen Az Alap számára továbbra is kizárólagos befektetési lehetőségnek számító hazai állampapírpiac az elmúlt 1 év legjobb teljesítményét produkálta 29-ben. Az első negyedévben összeroppant az állampapír piac, de március közepétől folyamatos erősödéssel október közepéig szárnyalt, végül az utolsó hetek kisebb korrekcióval zárultak. Az éven túli futamidejű állampapírok árfolyam alakulását mutató MAX index jelentős mértékben, több mint 3 százalékponttal felülteljesítette az egy évnél rövidebb állampapírok mozgását leíró RMAX indexet. Összességében a 29-es év volt talán az eddigi legkedvezőbb év a hazai állampapírpiacon, bár a mozgásokra komoly befolyással bírtak a nemzetközi folyamatok. Hektikus pályát írt le a forint is: február elején átlépte a 3-as árfolyamot, március elejére pedig 317-ig gyengült. Szerencsére a hazai stabilizációs intézkedések mellett a globális hangulat is javult, így a forint árfolyama a márciusi mélypont után folyamatosan erősödni tudott, az év eleji gyengülés után visszaerősödött és stabilizálódott. A három portfoliókezelőnk a teljes portfolióra bruttó 13,7%-os hozamot ért el. 29-ben a vagyonkezelési tevékenység millió Ft-tal növelte a mérleg szerinti eredményt. A portfoliókezelés eredményét csökkentette a letétkezelőnek fizetett díj, továbbá a KELER díj is. A tárgyévben a Pioneer 12,52%, míg a MKB 12,97%, az OTP pedig 13,56% hozamot ért el, a MAX-C azonos időszaki értéke 14,13% volt. Tárgyévben külföldi állampapírba történő befektetés nem volt. 34

35 Az eredmény alakulásának összegző értékelése A tárgyévben az OBA E Ft eredményt ért el, amely millió Ft-tal magasabb a 28. évi mérleg szerinti eredménynél. A változás főbb összetevőit a következő táblázat mutatja be. 47. sz. táblázat Megnevezés 28 Ellenőrzés 29 változás változás E Ft hatása E Ft % Betétbiztosításból eredő bevételek ,87% Egyéb bevételek ,5% Pénzügyi műveletek bevételei ,69% Bevételek összesen ,31% Betétbiztosításból eredő ráfordítások ,% Egyéb ráfordítások ,91% Pénzügyi műveletek ráfordításai ,97% Ráfordítások összesen ,95% Működési költségek ,11% Ráfordítások és működési költségek összesen ,47% Mérleg szerinti eredmény ,26% A mérleg szerinti eredmény 521,3%-kal nőtt, döntően a pénzügyi műveletek bevételeinek emelkedése miatt magasabb az előző évinél, ami 171,7%-kal lett jobb. A pénzügyi műveletek ráfordításai 4,9%-kal csökkentek, így az eredményre gyakorolt hatása ennek az elemnek is pozitív. A következő grafikon az OBA eredménykimutatás szerinti összes bevételeit és összes ráfordításait mutatja be az 1993-as megalakulástól 29-ig. Az OBA bevételei és ráfordításai Bevételek E Ft Ráfordítások E Ft

36 A saját tőke és az eredmény alakulása az OBA megalakulásától napjainkig Eredmény E Ft Saját tőke E Ft A grafikon vizsgálatához figyelembe kell venni azt, hogy a saját tőke halmozottan tartalmazza a megelőző évek eredményét és a tárgyévi eredményt is, így növekedésének mértékét az eredmény hullámzása befolyásolja. Az eredmény 1998-tól tapasztalható hullámzását 24-ig a Realbank Rt.-vel szembeni követelés felszámolásból történő megtérülési kilátásainak alakulása, a további években pedig döntően az állampapír-piaci hozamok változása indokolja. 1.9 Magyarázatok a 29. évi terv és tény adatok közötti lényegesebb eltérésekhez A tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek a tervezett alatt 9,2%-kal valósultak meg, a tervezettnél alacsonyabb díjalap következtében. Az egyéb betétbiztosítási bevételek a tervezetthez képest 3,6-szeresen túlteljesültek. Ez a nehezen tervezhető felügyeleti bírság OBA-t illető részét jelenti (1 E Ft-tal szemben 36 4 E Ft). Az egyéb bevételek tartalmazzák a mobiltelefonok dolgozóknak kiszámlázott összegét (249 E Ft), az egyéb adóköteles tevékenység díját (6 E Ft), a biztosítási díj utáni késedelmi kamat bevételt (151 E Ft) és a különféle egyéb bevételek (7 914 E Ft) soron belül szereplő perköltségek megfizetéséből származó bevételt. 45 E Ft-ban terveztük a Rákóczi Hitelszövetkezet felszámoló biztosának levele alapján a g kategóriás kamatbevételt. A felszámolás a függőben lévő jogi ügyek miatt még nem zárult le, ezért ez várhatóan 21-ben realizálódik. A pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait együtt célszerű vizsgálni, mivel mind a bevételek, mind a ráfordítások tervezésénél a portfolió várható eredményét terveztük. A tervezéskor a következő feltételezésekkel éltünk: 36