ÖSSZESÍTETT ÉVES JELENTÉS január december 31.

Átírás

1 ÖSSZESÍTETT ÉVES JELENTÉS január december

2 TARTALOMJEGYZÉK FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS ÖSSZESÍTETT KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Általános jellemzők Cégadatok Cégjellemzők Működési rendszer Számviteli rendszer Az Alap tevékenységi köre Az Alap irányító testülete és ellenőrzése Az Igazgatótanács Az Alap ellenőrzése Gazdasági-pénzügyi környezet A tagintézetek száma Megtakarítások, betétek alakulása, összetétele Megtakarítások védettség szerinti megoszlása Az Alap kártalanítási kötelezettségének alakulása Az Alap díjbevételei Fedezettségi mutató Magyarázatok az egyes mérlegtételekhez Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Saját tőke Magyarázatok az egyes eredmény-kimutatás tételekhez Betétbiztosításból eredő bevételek részletezése Működési költségek, ráfordítások Pénzügyi eredmények Rendkívüli eredmények Kiegészítő adatok Létszám- és bérgazdálkodás éven túli lejáratú jogok, kötelezettségek Üzleti jelentési kötelezettség A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulása Az értékpapír portfolió bemutatása és a vagyonkezelők munkájának értékelése Az eredmény alakulásának összegző értékelése A saját tőke és az eredmény alakulása az OBA megalakulásától napjainkig Magyarázatok a évi terv és tény adatok közötti lényegesebb eltérésekhez

3 2. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK ÉS TÁJÉKOZTATÓ ADATOK Az OBA intézményi kommunikációja A folyamatban lévő felszámolásokkal kapcsolatos események Jogi ügyek Peres eljárások Egyéb kötelezettségvállalások A évi informatikai fejlesztésekről Nemzetközi tevékenység Az Alap Igazgatótanácsa által meghatározott feladatok és azok teljesítése INTÉZMÉNYI CÉLKITŰZÉSEK A 2011-re előirányzott célok teljesülése Kiemelt célok 2012-ben

4 Független könyvvizsgálói jelentés 4

5 5

6 Adószám: KSH szám: Országos Betétbiztosítási Alap MÉRLEG 'A' változat ESZKÖZÖK ssz Megnevezés / E Ft Ellenőrzés hatása 1 A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS JAVAK I.1 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 4 I.2 Vagyoni értékű jogok 5 I.3 Szellemi termékek I.4 Immateriális javakra adott előlegek 7 I.5 Immateriális javak értékhelyesbítése 8 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK II.1 Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok II.2 Berendezések, felszerelések, járművek II.3 Beruházások 12 II.4 Beruházásokra adott előleg 13 II.5 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 14 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 15 B FORGÓESZKÖZÖK I KÉSZLETEK I.1 Anyagok 18 I.2 Kereskedelmi áruk I.3 Közvetített szolgáltatás 20 I.4 Készletre adott előlegek 21 II. KÖVETELÉSEK II.1 Tagintézetekkel szembeni követelések II.1.a díjkövetelések 24 II.1.b Alapra átszállt követelések II.1.c visszterhes kötelezettségvállalás utáni díjak 26 II.1.d egyéb követelések tagintézetekkel szemben 27 II.2 Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelés 28 II.3 Betétesekkel szembeni követelések 29 II.4 Állammal szembeni követelések 30 II.5 Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK III.1 Állampapírok III.2 Egyéb értékpapírok IV. PÉNZESZKÖZÖK IV.1 Pénztár, csekkek IV.2 Bankbetétek C AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

7 Adószám: KSH szám: Országos Betétbiztosítási Alap MÉRLEG 'A' változat FORRÁSOK ssz Megnevezés / E Ft Ellenőrzés hatása 39 D. SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE II. TARTALÉK III. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 43 IV. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. CÉLTARTALÉKOK 45 F. KÖTELEZETTSÉGEK I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 47 II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II.1 Tagintézetekkel szembeni kötelezettségek 49 II.2 Rövid lejáratú hitelek 50 II.3 Betétesekkel szembeni kötelezettségek II.4 Állammal szembeni kötelezettségek 52 II.5 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN

8 Adószám: KSH szám: Országos Betétbiztosítási Alap EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZKÖLTSÉG 'A' ssz Megnevezés / E Ft Ellenőrzés hatása 1 1 Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek Egyéb betétbiztosítási bevételek I. Betétbiztosításból eredő bevételek ( ) II. Egyéb bevételek III. Nem betétbiztosításból eredő bevételek 8 IV. Pénzügyi műveletek bevételei V. Rendkívüli bevételek 10 5 Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások 11 6 Betétesek megbízásából behajtott követelésekkel kapcsolatos ráfordítások 12 7 Állami garanciával biztosított betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordítások 13 8 Egyéb betétbiztosítási ráfordítások VI. Betétbiztosításból eredő ráfordítások ( ) VII. Egyéb ráfordítások VIII. Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások 17 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai X. Rendkívüli ráfordítások 19 9 Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás XI. Működési költségek ( ) A. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (I+II+III+IV+V-VI-VII-VIII-IX- X-XI)

9 Adószám: KSH szám: Megnevezés / E Ft 2010 Országos Betétbiztosítási Alap Cash - Flow kimutatás Ellenőrzés hatása 2011 Változás E Ft % Tárgyévi összetétel 1 Mérleg szerinti eredmény ,13% ,98% 2 Elszámolt amortizáció ,16% 285,90% 3 Elszámolt értékvesztés és visszaírás ,00% ,3% 4 Céltartalék képzés és felhasználás ,00% 0,00% különbözete 5 Befektetett eszközök értékesítésének ,00% 89,69% eredménye 6 Szállítói kötelezettségek változása ,00% 0,00% 7 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ,46% 484,68% változása 8 Passzív időbeli elhatárolások változása ,54% ,80% 9 Vevőkövetelések változása ,65% 5 796,10% 10 Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása 11 Aktív időbeli elhatárolások változása I. MŰKÖDÉSI CASH FLOW ÖSSZESEN ,06% ,8% ,79% ,26% ,67% -26,17% II. 14 Befektetett eszközök beszerzése ,97% -217,57% 15 Befektetett eszközök eladása ,00% 52,01% BEFEKTETÉSI CASH FLOW ÖSSZESEN ,19% 46,20% 17 Részvénykibocsátás bevétele ,00% 171,76% (egyéb tőkebevételek) 19 Hitel és kölcsön felvétele 0 0 0,00% 0,00% 20 Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, 0 0 0,00% 0,00% bankbetétek törl., bevált. 21 Véglegesen kapott pénzeszköz 0 0 0,00% 0,00% 22 Részvénybevonás (egyéb tőkeleszállítás) 0 0 0,00% 0,00% 24 Hitel és kölcsön törlesztése és 0 0 0,00% 0,00% visszafizetése 25 Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, 0 0 0,00% 0,00% elhelyezett bankbetétek 26 Véglegesen átadott pénzeszköz 0 0 0,00% 0,00% 27 Alapítókkal sz. / egyéb hosszú köt. változása III. PÉNZÜGYI CASH FLOW ÖSSZESEN 0 0 0,00% 0,00% ,00% -47,93% IV. PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA ,18% 100,00% 9

10 1. ÖSSZESÍTETT KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET január december Általános jellemzők Cégadatok Név: Forma: Internet cím: ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP egyéb szervezet: sui generis szervezet Adószám: KSH szám: Alapítás ideje: Jegyzett tőkéje: = alapításkor: E Ft = üzleti év végén: E Ft Tevékenysége: - főtevékenység: Betétbiztosítás - kiegészítő tevékenységei: -. Hálózat: = központ: 1027 Budapest, Csalogány u = telepek: Cégjellemzők Beszámoló aláírására jogosult: Igazgatótanács: Felügyelő Bizottság: Könyvvizsgáló társaság: Könyvvizsgáló személy: Könyvvitelért felelős személy: Dr. Fekete-Győr András Varga Antal, Pleschinger Gyula (2011. október 31-ig Kármán András), Dr. Szász Károly, Dr. Király Júlia, Dr. Kovács Levente (2011. május 31-ig Dr. Nyers Rezső), Dr. Fekete-Győr András A társaságnál felügyelő bizottság nem működik. BDO Kft. (1103 Budapest, Kőér utca 2/A, nysz: ) Nagy András (tagsági szám: ) Nemecz István 1027 Budapest, Csalogány u Reg.sz.: Jogi képviselet: Dr. Gálfalvi Géza Számlavezető bankok: - Ft: MNB, OTP Bank Nyrt, ING Bank Zrt., CIB Bank Zrt. - deviza: -. Engedélyhez kötött tevékenységek: A társaság közérdeklődésnek kitett: Igen Sajátos tevékenységgel kapcsolatos, jogszabályban előírt információk köre: 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet Működési rendszer A működési, tulajdoni viszonyokat az évi CXII. törvény szabályozza, a működés az ebben rögzítettek szerint történik. A napi forgalom megfigyelése, rögzítése számítógépes program-rendszerrel történik (Microsoft Dynamics NAV program), amely a bevitt adatok zárt feldolgozását biztosítja. 10

11 Számviteli rendszer Könyvvezetés pénzneme: forint Könyvelési rend: kettős könyvvitel Üzleti év: január december 31. Eredménykimutatás típusa: összköltség eljárás Eredménykimutatás változata: A Mérleg változata: A Mérlegkészítés cégi időpontja általában: január 31. Mérlegkészítés cégi időpontja mérlegtételenként: egyes mérlegtételeknél rögzített Könyvvizsgálati zárás időpontja: február 3. A hitelesítés tartalmi alapja: éves beszámoló A kötelező beszámolás formája: egyéb beszámoló, típusa: betétbiztosítási alapok részére előírt, 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet szerinti Mérleg tagolása: - felvett új tételek: nincsenek - összevont tételek: nincsenek Eredménykimutatás tagolása - felvett új tételek: nincsenek - összevont tételek: nincsenek A számviteli alapelveket jellemző előírások: számviteli alapelvektől való eltérés: -. a könyvvizsgálat által engedélyezett, törvényi előírásoktól való eltérés: -. alkalmazott értékelési elvek változása: -. megváltozott minősítésű eszközök vagy kötelezettségek: -. jelentős összegű hiba, amelynek hatása ellenőrzési kötelezettségű a felmerülés évére: a mérlegfőösszeg 2%-a. lényeges hibahatás az utoljára közzétett üzleti év beszámoló saját tőkéjének 20%-a: E Ft. egyedi értékelés választása az alkalmazott módszer a befektetések, értékpapírok értékvesztésének elszámolásánál. valós értéken történő értékelés nem alkalmazása. tartósság: az állományba vétel időpontjától függetlenül, egy éven túl jelentkező, állandó, folyamatosan csökkenő/növekvő tendencia. a devizás eszközök és források értékelésénél alkalmazott egységes árfolyam: MNB közép árfolyam. Az árfolyam-különbözeteket a vállalkozás minden év végén elszámolja. a jelentős, lényeges, meghatározó minősítések az adott eszközcsoport mellett rögzítettek. Mérlegsor a római betűs sor, mérlegtétel az arab számos sor. éves zárásunk, arról készített elszámolásunk előírásszerű, következetes. munkánkban az óvatosság elve és a valódiság elve érvényesül, ezeket a vállalkozás folytatásának elve mellett alkalmazzuk. A feldolgozás teljes körűségét teljességi nyilatkozatunk szavatolja. Az éves zárás és a mérlegkészítés időpontja között a cég helyzetét módosító lényegi információk nem merültek fel, így a cég zárási adatai a működő vállalkozás szerint értékeltek. 11

12 Az Alap tevékenységi köre Az OBA fő feladata a Hpt (1) bekezdése alapján, hogy a tagintézeteknél elhelyezett betétek befagyása vagy a Felügyelet határozata vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után a három időpont közül a legkorábbiban megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését Az Alap irányító testülete és ellenőrzése Az Igazgatótanács A Hpt (1) bekezdése szerint az Alap irányító szerve az Igazgatótanács, amelynek tagjai a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke, a Magyar Bankszövetség (MBSZ) főtitkára, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója, továbbá az Alap ügyvezető igazgatója. Az Igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ ben az elnöki teendőket Varga Antal, Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezető igazgatója látta el, az alelnöki feladatokat pedig október végéig Kármán András, az NGM államtitkára, majd utódja Pleschinger Gyula látta el Az Alap ellenőrzése A Hpt a értelmében az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi Gazdasági-pénzügyi környezet első kilenc hónapjában 6,2%-kal emelkedett az ipari termelés volumene 2010 azonos időszakához viszonyítva az ipari export 9,1%-kal nőtt, míg a belföldi értékesítés 5,2%-kal tovább csökkent. A külső és belső tényezők hatására a magyar gazdaság növekedési kilátásai ben komolyan romlottak, ám 2010 től kezdődően a kilábalás jelei is megjelentek. Összefoglaló makrogazdasági adatok: * 2011 I* 2011 II* 2011 III* GDP növekedési üteme 3,9% 0,1% 0,9% -6,8% 1,3% 2,5% 1,5% 1,4% Ipari termelés növekedési üteme 9,9% 7,9% 0,0% -17,8% 10,6% n/a n/a 6,2%** Ipari export növekedési üteme 14,3% 15,5% 0,1% -18,8% 16,9% n/a n/a 9,1%** folyó fizetési mérleg egyenlege/gdp -7,4% -7,2% -7,3% -0,2% 1,1% 0,2%++ 0,7%++ 1,1%++ államháztartás GFS-egyenlege / GDP -9,3% -5,4% -3,3% -3,8% -3,3% -2,7%++ -3,7%++ -5,6%++ a központi költségvetés bruttó adóssága / GDP 62,0% 61,6% 67,7% 72,8% 73,9% 74,7%+ 70,3%+ 75,6%+ inflációs ráta (éves átlagos ütem) 3,9% 8,0% 6,1% 4,2% 4,9% n/a n/a n/a munkanélküliségi ráta 7,5% 7,4% 7,8% 10,0% 11,2% 11,6% 10,8% 10,7% reálkeresetek növekedési üteme 3,6% -4,6% -0,8% -2,4% 1,9% n/a n/a n/a Forrás: KSH, Magyar Nemzeti Bank (MNB), Pénzügyminisztérium (PM), Nemzetgazdasági Minisztérium, ÁKK Zrt. * előzetes adatok ** január-novemberi adatok évi várt GDP-vel számított adatok évi várt GDP-vel számított év elejétől kumulált adatok 1 Az Államadósság Kezelő Központ által készített elemzés alapján. 12

13 2011-ben az I. negyedévben megélénkülő növekedés a II. és III. negyedévben kissé mérséklődött. Az első három negyedévben a gazdasági növekedés 1,8%-ot ért el az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Az MNB inflációs célkitűzése év egészére és az azt követő időszakokra 3%. A jegybank decemberi Inflációs Jelentés -e szerint a kormányzati intézkedések és a költségsokkok következtében az inflációs cél felett maradhat az infláció, ami be is következett, hiszen az év egészében 3,9% volt év elején a 10 éves forinthozam a 8% körüli szintről 7% közelébe csökkent, s szeptemberig jellemzően 7-7,5% között ingadozott, amiben jelentős szerepet játszott a Széll Kálmány terv bejelentése, illetve kedvező piaci fogadtatása is. Szeptembertől azonban ismét emelkedett a 10 éves hozam, amiben a kormány a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos döntései mellett a nyugat-európai adósságválság eszkalálódása és a hazai, valamint a globális növekedési kilátások romlása is jelentős szerepet játszott év végén a 10 éves hozam 9,75% körül ingadozott év végén a jegybanki alapkamat mértéke 7,00%-ot tett ki. A rövid hozamok alakulása szorosan követte a jegybanki alapkamat alakulását. A kormány gazdaságpolitikájának kiemelt célja az államháztartási hiány csökkentése. Ez a legutóbbi Konvergencia Program szerint 2011-re 2,0%-os GDP-arányos eredményszemléletű többlet-előirányzatot, 2012-re 2,5%-os, 2013-ra 2,2%-os, re 1,9%-os, 2015-re 1,5%-os GDP-arányos eredményszemléletű deficit-előirányzatot jelent A tagintézetek száma Az Alapnak 2011 elején 172 tagja volt, ezen belül 34 bank és szakosított hitelintézet, (ebből 2 lakás-takarékpénztár) 134 takarékszövetkezet, és 4 hitelszövetkezet. Az Alap tagjainak száma a év folyamán összességében 6-tal csökkent. Az év folyamán 1 bank beolvadt egy másik bankba, 1 bank fiókteleppé alakult, 1 lakástakarékpénztár csatlakozott az Alaphoz, 1 takarékszövetkezet bankká alakult, 4 takarékszövetkezet beolvadt egy-egy másik takarékszövetkezetbe, 1 takarékszövetkezet működési engedélyét pedig a Felügyelet visszavonta. Az Alapnak december 31-én így 166 hitelintézet volt a tagja, ebből 34 kereskedelmi bank és szakosított hitelintézet (ezen belül 3 lakás-takarékpénztár), 128 takarékszövetkezet és 4 hitelszövetkezet. 13

14 Takarékszövetkezet és 1998-tól hitelszövetkezet összesen Bank és 1993-tól lakástakarékpénztár összesen Megtakarítások, betétek alakulása, összetétele A hitelintézeteknél elhelyezett a tárgyév júniusi díjbevallásokon alapuló - összes megtakarítási állomány év elején milliárd forintot tett ki, ami egy hosszú időszak tendenciáját megtörve, mintegy 300 milliárd forint (1,8%-os) csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A megtakarítások hitelintézeti típusonkénti megoszlását tekintve, azok 91,4%-át továbbra is a bank és lakás-takarékpénztári szektorban, 8,6%-át pedig a szövetkezeti szektorban helyezték el, mely az előző évhez képest kisebb aránynövekedést jelent a szövetkezeti hitelintézetek javára. Az 1. sz. táblázatból látható, hogy a megtakarítások 297 milliárd forintos (1,8%-os) állománycsökkenésén belül csak az értékpapír-állomány nem csökkent. A tendencia továbbra is az, hogy a takarékbetétek súlya évről-évre folyamatosan csökken. A kamatelhatárolás csökkenése a piacon tapasztalható kamatlábak folyamatos csökkenésének köszönhető. A hitelintézeteknél elhelyezett megtakarítások alakulása (milliárd Ft) 1. sz. táblázat Megnevezés év elején év elején 2010=100 % Betétek ,98 Ebből: takarékbetét ,97 egyéb betét ,98 Értékpapír ,03 Fizetendő kamat ,75 ÖSSZESEN ,98 14

15 Az előző táblázat összesített adatát tagintézeti típusokra bontva szemléltetjük a 2. sz. táblázatban (milliárd Ft): 2. sz táblázat Bankok és Lakástakarék-pénztáraintézetek és hitel- Szövetkezeti hitel szövetkezetek % % Betétek , ,9 Ebből: takarékbetét , ,5 Egyéb betét , ,2 Értékpapír , ,5 Fizetendő kamat ,8 16 9,2 Összesen , , Megtakarítások védettség szerinti megoszlása Miközben a teljes megtakarítási állomány csökkent, az OBA által biztosított állomány aránya 1,4 százalékponttal növekedett, 2011 elejére meghaladta a 73%-ot, de még így is elmaradt a évi csúcstól. Megfigyelhető, hogy 2011-re a kamatok kivételével arányeltolódás következett be az OBA által biztosított állományok javára, amit magyaráz a megtakarítás állomány és a betéti kamatlábak csökkenése. Az értékpapír állományon belül, annak csekély növekedése mellett, az OBA védettség aránya csaknem 9 százalékponttal nőtt az előző évihez képest. Megnevezés Megtakarítások védettség szerinti megoszlása OBA biztosított nyitó % Állam által garantált Nem biztosított OBA biztosított nyitó % Állam által garantált 3. sz. táblázat Nem biztosított Betétek 78,8 0,4 20,8 79,5 0,4 20,1 Ebből: takarékbetét 93,3 5,4 1,3 93,4 5,0 1,6 egyéb betét 78,1 0,2 21,7 78,8 0,2 21,0 Értékpapír 28,2 0,4 71,4 36,9 0,4 62,8 Fizetendő kamat 62,4 1,2 36,4 60,5 1,4 38,1 ÖSSZESEN 71,9 0,4 27,7 73,3 0,4 26,2 15

16 Nem biztosított állomány Állam által garantált OBA által biztosított Megtakarítások védettség szerinti megoszlása a év elején (%) (bankok és lakás-takarékpénztárak) 4. sz. táblázat Bankok és lakástakarék-pénztárak Megnevezés OBA Állam által Nem biztosított garantált biztosított Betétek 77,7 0,4 21,9 Ebből: takarékbetét 87,7 11,1 1,2 egyéb betét 77,6 0,2 22,2 Értékpapír 33,0 0,4 66,6 Fizetendő kamat 58,1 0,2 41,7 Összesen év elején 71,2 0,4 28,4 Összesen év elején 69,8 0,4 29,8 Megtakarítások eloszlása bankoknál és lakástakarékpénztáraknál 100% 80% 60% 40% 20% 0% Nem biztosított Állam által garantált OBA biztosított 16

17 Megtakarítások védettség szerinti megoszlása a év elején (%) (szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek) 5. sz. táblázat Szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek Megnevezés OBA Állam által Nem biztosított garantált biztosított Betétek 97,0 0,6 2,4 Ebből: takarékbetét 96,3 1,9 1,8 egyéb betét 97,3 0,0 2,7 Értékpapír 92,4 0,3 7,3 Fizetendő kamat 84,7 13,1 2,2 Összesen év elején 96,3 0,8 2,9 Összesen év elején 95,8 0,9 3,3 Megtakarítások eloszlása takarékszövetkezeteknél és hitelszövetkezeteknél 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nem biztosított Állam által garantált OBA biztosított Az Alap kártalanítási kötelezettségének alakulása Az OBA díjalapja, azaz a biztosított megtakarítás-állomány a teljes, korábban már bemutatott 297 milliárd forintot kitevő megtakarítási állománycsökkenéssel ellentétesen 41 milliárd forinttal növekedett. Ezen belül az OBA kártalanítási kötelezettsége 2011-re 953 milliárd forinttal növekedett és milliárd forintot tett ki. Ennek oka, hogy január 1-jétől a kártalanítási összeghatár a korábbi duplájára, azaz euróra növekedett. 17

18 Az állami garanciát is figyelembe véve, a hitelintézeti megtakarítások 51,5%-ára (2010-ben 45%) terjed ki az effektív kártalanítási, illetve garanciális kötelezettség. Az egyre szűkülő állami garanciát is figyelembe véve, a hitelintézeti megtakarítások 45%-ára terjed ki a kártalanítási, illetve garanciális kötelezettség. Kártalanítási és garanciális kötelezettség a hitelintézeti megtakarításokra Megnevezés Biztosítási év elején 2002 OBA által biztosított 79,9 Állam által garantált 4,7 6. sz. táblázat Nem biztosított, illetve garantált állomány 15,4 Összesen (%) 100,0 Összes megtakarítás megoszlása védettségi típusok szerint ,4 82,1 82,3 80,7 76,8 73,9 69,0 71,9 73,3 35,1 3,6 2,8 2,1 1,5 0,9 0,7 0,5 0,4 0,4 100,0 15,0 15,1 15,6 17,8 22,3 25,4 30,5 27,7 26, ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 - A mindenkor érvényes kártalanítási, illetve állami garanciális kötelezettség aránya a biztosított*, illetve garantált állományon belül Kártalanítási, illetve garanciális kötelezettség aránya a teljes OBA tagintézeti megtakarítás állományon belül *A biztosított állomány egyenlő az OBA díjalapjával 49,6 48,5 56,6 55,1 51,1 51,1 62,8 62,0 69,6 28,0 40,4 39,8 46,6 44,5 39,2 37,8 43,3 44,6 51,1 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 4,7 3,6 2,8 2,1 1,5 0,9 0,7 0,5 0,4 0, ,7 44,0 42,6 48,7 46,0 40,1 38,5 43,8 45,0 51,5 18

19 Állami garanciális kötelezettség aránya OBA garanciális kötelezettség Az átlagos betétnagyság 294 E Ft-ról 262 E Ft-ra (11%-kal) csökkent. A évtől kezdve a tagintézetek díjbevallásukban a díjalapon belül közlik a betétesekre konszolidált adatokat is. Ez alapján az OBA kártalanítási kötelezettségének pontosabb tervezése érdekében két betétes osztályt különböztetünk meg ( euróig, euró feletti betéttel rendelkező betétesek, év végi árfolyamon átszámított értékkel). A díjalapon belül 60,7%-ot a euró alatti, 39,3%-ot a euró feletti osztályba tartozó betétesek képviselnek. OBA biztosított megtakarítások betétosztályonkénti megoszlása 2011-ben Betétosztályok 7. sz. táblázat Teljes Bankszektor Szövetkezeti szektor Mrd Ft % E db Mrd Ft % E db Mrd Ft % E db eurónak megfelelő Ft , , , eurónak megfelelő Ft feletti , , ,6 2 Összesen , , , Egy ügyfélre eső átlag betétösszeg (E Ft) Az Alap díjbevételei Az Alap saját bevételi forrása (Hpt ) az egyszeri csatlakozási díj, a tagintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli befizetések, az Alap befektetéseinek hozama, továbbá az Alapra átszállt követelésekből megtérülő hányad, amely forrásokat az Alap által felvett hitelek egészíthetnek ki. a) Csatlakozási díj Azok a hitelintézetek, amelyek betétgyűjtés végzésére engedélyt kaptak, a tagintézetté váláskor egyszeri csatlakozási díjat kötelesek az Alapnak fizetni. A csatlakozási díj a tagintézet jegyzett tőkéjének 0,5 százalékával megegyező összeg ben ilyen jogcímen 10 millió forint bevétele volt az OBA-nak. 19

20 b) Éves díjfizetés Az éves díjfizetési kötelezettség felső határa a tagintézetnél a tárgyévet megelőző év december 31-én elhelyezett, az Alap által biztosított betétállomány 2 ezreléke (Hpt (1), (2) bekezdés). Ezt a törvényi korlátot az Alap egyszer sem használta ki teljes mértékben. A betétbiztosítási díj átlagos kulcsa között jelentősen csökkent, azt követően három évig alacsony szinten stagnált, majd 2008-ban az előző évhez képest a felére csökkent től az OBA Igazgatótanácsának határozata alapján egységes 0,2 ezrelékes díjkulcsot vezettünk be, ez a díjkulcs volt érvényben 2010-ben is. Mint már említettük, 2011-től az Európai Unió a kártalanítási értékhatárt egységesen a korábbi érték duplájára, euróra emelte. Ezt, valamint a Bizottság fedezettségi szintre vonatkozó javaslatát mérlegelve az Igazgatótanács a díjkulcsot 0,6 ezrelékes mértékben állapította meg. Az alábbi táblázat szektoronkénti bontásban szemlélteti, hogy a fizetendő díj hogyan viszonyul az adott hitelintézeti szektoron belül fennálló elméleti kártalanítási kötelezettséghez (fajlagos díj) Hitelintézet évi fajlagos díj alakulása évben fizetett díj (millió Ft) évben fizetett díj (millió Ft) 8. sz. táblázat 1000 Ft elméleti kártalanítási kötelezettségre jutó díj Ft Bank ,35 0,91 Takarékszövetkezet ,22 0,64 Lakástakarékpénztár ,20 0,60 Hitelszövetkezet 3 9,7 0,23 0,64 Mindösszesen ,32 0,86 * az adatok nem tartalmazzák a kedvezményes, az emelt díj miatti eltéréseket. A mérlegadat a felsoroltak pozitív és negatív összegeivel módosul. A hitelintézeteknél fennálló Ft betétbiztosítási kártalanítási kötelezettség után 2011-ben átlagosan 0,86 forint a díj. c) Emelt díj és díjkedvezmény Az éves díjfizetési kötelezettség mellett az Alap emelt és kedvezményes díjat állapíthat meg. Az Alap akkor vet ki emelt díjat, ha a tagintézet nem felelt meg az előírt fizetőképességi mutatónak, esetleg különösen kockázatos tevékenységet folytatott. (Hpt (6) és (7) bekezdése). Emelt díjat a év folyamán két tagintézet részére állapított meg az Igazgatótanács, ebből összesen 3 125,- E Ft bevétele keletkezett. Kedvezményes díjat élveznek azon tagintézetek, amelyek tagjai a Hpt (1) bekezdésében említett, a Felügyelet engedélyével rendelkező önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapnak ben 108 tagintézet, 342 M Ft összegben kapott díjkedvezményt. 20

21 1.4 Fedezettségi mutató A betétbiztosító intézmények vagyoni helyzetének, feltöltöttségének nemzetközileg elfogadott mutatója a fedezettség, amely egyazon időpontban az Alap likvid eszköz állományát veti össze az Alapnak a tagintézeteknél lévő elméleti kártalanítási kötelezettségével. A hitelintézeti csőd esetén a betétesek kártalanítására rendelkezésre álló vagyon alapvetően két bevételi forrásból származik: egyrészt a tagintézetek által a tárgyévben befizetett betétbiztosítási díjakból, másrészt a felhalmozott díj állampapírba való befektetésének hozam bevételéből. Folyamatosan nőtt a betétesek kártalanítására rendelkezésre álló OBA vagyon a befektetések inflációt meghaladó hozamának köszönhetően. A 2010/2011. év fordulóján a vagyon piaci értéke 88 milliárd forintot tett ki elején OBA kártalanításra került sor, a kifizetésre 9 milliárd forintot fordítottunk. A fedezettségi mutató az előző évhez képest csökkent és európai összehasonlításban is az alacsonyabbak közé tartozik. A fedezettségi mutató alakulása között 9. sz. táblázat Megnevezés OBA kártalanítási kötelezettség (milliárd Ft) OBA vagyona (milliárd Ft)* 37,4 44,3 51,5 57,8 63, , Fedezetségi mutató %** 1,17 1,26 1,13 1,13 1,19 1,2 1,0 1,1 1,03 Átlagos díjkulcs (ezrelék) 0,21 0,20 0,20 0,19 0,18 0,09 0,2 0,2 0,6 * Az OBA - a tárgyévet megelőző év végén meglévő (tárgyévi nyitó) - értékpapírban megtestesülő likvid eszközeinek kamattal növelt piaci értéke. ** A mindenkori kártalanítási kötelezettséghez viszonyítva. Az alábbi grafikon az olló lassú kinyílását szemlélteti, vagyis miközben a kötelezettségek meredeksége nő, addig a vagyon alakulása egy szűk sávban ugyan, de enyhén csökkenő tendenciát vett fel, amit a díjpolitika hosszabb távú alakításánál célszerű figyelembe venni. 21

22 Az OBA kártalanítási kötelezettségének és fedezettségének alakulása OBA kártalanítási kötelezettség Fedezettségi mutató % ,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, Magyarázatok az egyes mérlegtételekhez Immateriális javak Az immateriális javak jelentős része az Alap által vásárolt vagy fejlesztett szoftverekből áll. Ezen eszközök könyvekbe való bekerülési értéke a beszerzési érték. Valamennyi eszköz esetében az egyedi értékelést alkalmazzuk. A szoftvereknél a társaság nem számol maradványértékkel, az értékcsökkenésüket bruttó értékre vetítve, lineáris módon számoltuk el az aktiválás napjától napra arányosan. A kis értékű immateriális javakat egy összegben azonnal értékcsökkenésként számolja el az Alap, a szellemi termékeknél az értékcsökkenés 33%-os kulccsal kerül leírásra év során egy jelentős beruházás történt, az OBA arculatváltásával egyidejűleg az OBA weblapja is fejlesztésre került, aminek a bekerülési értéke E Ft volt. Az immateriális javak állományának változása a tárgyévben: 10. sz. táblázat Megnevezés Bruttó érték (E Ft) Értékcsökkenés (E Ft) nyitó Tárgyévi növekedések (aktiválás) Tárgyévi értékesítés - - Tárgyévi selejtezés - - Tárgyévi értékcsökkenés záró Tárgyi eszközök Az Alap tárgyi eszközeiben a működés ellátásához szükséges eszközök találhatóak, úgy mint a bérelt épületen végzett felújítások, számítástechnikai eszközök, irodai felszerelések. Akárcsak az immateriális javaknál, itt is valamennyi eszköz esetében az egyedi értékelést alkalmazzuk, maradványérték meghatározásra egyedileg, annak jelentősége alapján kerül sor. Az értékcsökkenésüket bruttó értékre vetítve, lineáris módon számoltuk el, az aktiválás napjától, napra arányosan. A kis értékű tárgyi eszközök egy összegben, azonnal értékcsökkenésként számolódnak el. 22

23 A tárgyidőszakban a legnagyobb beruházás az Alap számítástechnikai eszközparkjának a lecserélése (5 929 E Ft), valamint a szerverteremben a vízoltó rendszer beszerelése (4 228 E Ft) voltak. A tárgyév során az Alap értékesítette korábbi években beszerzett gépjárműveit, melyek maradványértéken szerepeltek a könyvekben. A tárgyi eszközök összetétele: Megnevezés E Ft 2010 Ellenőrzés hatása 11. sz. táblázat 2011 változás E Ft % Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni jogok ,14 - telek, telkesítés ,00 - épület, épületrész ,16 Berendezések, felszerelések, járművek ,76 - ügyviteltechnikai berendezés ,28 - jármű ,00 - számítástechnikai berendezés ,75 - bútorok ,23 - egyéb ,00 Összesen: ,41 Kiemelt állományváltozások: 12. sz. táblázat Megnevezés / E Ft nyitó növekedés csökkenés átsorolások +- záró BRUTTÓ ÉRTÉK Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni jogok Berendezések, felszerelések, járművek Befejezetlen beruházás ÉRTÉKCSÖKKENÉS Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni jogok Berendezések, felszerelések, járművek NETTÓ ÉRTÉK Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni jogok Berendezések, felszerelések, járművek Befejezetlen beruházás A tárgyévben a tárgyi eszközök növekedésének oka beszerzés volt. Értékcsökkenések között csak terv szerinti értékcsökkenés lett elszámolva. Tárgyi eszközök mutatók 13. sz. táblázat Megnevezés 2010 % 2011 % változás % Tárgyi eszközök részaránya a befektetett eszközök között: 28,55 32,60-4,05 Eszközök aránya: 0,02 0,01-0,01 Elhasználódás foka: 22,08 23,45 1,37 23

24 Befektetett pénzügyi eszközök Az Alap befektetett pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik Készletek Az alap készletei között egyetlen üdülési jog szerepel, állománya, értéke a tárgyév során nem változott Követelések A követelések között tartja nyilván az Alap a tagintézetekkel szembeni követeléseket (melynek értéke a fordulónapon nulla), a hitelintézetekkel szembeni követeléseket, valamint az egyéb követeléseket. A követeléseket egyedileg értékeli az Alap, értékvesztés elszámolására az egyedi értékelés alapján kerül sor. Jelentős összegűnek minősíti az Alap az értékvesztést, amennyiben annak értéke meghaladja a 100 E Ft-ot, vagy a mérlegtételt több mint 5%-kal módosítja. Követelésjellegű tételeknél alkalmazott értékvesztés-elszámolási kulcsok: 14. sz. táblázat Megnevezés Felszámolás alatt egyedi Csőd alatt 50,0% Egyezség alatt egyedi Éven túli 61,2% Féléven túli 29,4% Három hónapon túli 14,1% A kártalanítás során felmerült betétkifizetések összege szerepel az Alapra átszállt követelések soron, E Ft értékben. A követelések összetételének szerkezete: Megnevezés E Ft 2010 Ellenőrzés hatása 15. sz. táblázat 2011 változás E Ft % Tagintézetekkel szembeni követelések ,79 = hitelintézettel szembeni követelések ,00 = hitelintézettel szembeni követelések é.v ,00 = betétkifizetés folytán átszállt követelések ,81 = betétkifizetés folytán átszállt követelések é.v ,43 = betétkifizetés miatt felmerült járulékos költségek ,81 = betétkifizetés miatt felmerült járulékos költségek é.v ,81 Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések ,00 - kezesség és visszterhes kötelezettség beváltása miatt 0 0,00 - kezesség és visszterhes kötelezettség beváltása miatt é.v. 0 0,00 Egyéb követelések: ,76 - Követelések áruszállításból és szolgáltatásból ,00 - Kamatmentes lakáskölcsönök ,00 - Adott előlegek ,00 - átsorolt tartozik adófizetési kötelezettség ,10 - egyéb követelések ,27 Összesen: ,45 24

25 Számviteli törvény szerinti értékvesztés állománymozgása: Megnevezés / E Ft 16. sz. táblázat számviteli számviteli tv tv nyitó növekedés csökkenés visszaírás záró Tagintézetekkel szembeni követelések Hitelintézeti felszámolóval szembeni köv Összesen Behajtandó követelések összege tagintézetenként: 17. sz. táblázat Megnevezés követelés visszterhes értékvesztés értékvesztés könyv szerinti E Ft összege kötelezettség nyitó záró záró Heves és Vidéke Tksz. betét Heves és Vidéke Tksz. járulékos költség Általános Közlekedési Hitelszövetkezet betét Általános Közlekedési Hitelszöv. járulékos költség Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztár Jógazda Szövetlezeti Takarékpénztár járulékos költség Összesen: Az alapra átszállt követelések tagintézetenként: Megnevezés E Ft Befagyott betétállomány összege Teljesített kifizetések tárgy évben 18. sz. táblázat Teljesített kifizetések összege összesen tőke kamat összesen tőke kamat Heves és Vidéke Takarékszövetkezet Általános Közlekedési Hitelszövetkezet Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztár Összesen: A Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztár tárgyévi kifizetései között benne van a tárgyévben beszámított összeg is. Követelések mutatók 19. sz. táblázat Megnevezés 2010 % 2011 % Követelések részaránya: 0,03 2,32 Követelések aránya: 0,37 2,39 25

26 Értékpapírok Az Alap a törvényi előírás alapján a tagintézetektől beszedett díjat magyar állampapírokban, ezen belül diszkont kincstárjegyekben tarja. A nyilvántartás alapja a beszerzési érték, értékelési módja valamennyi papír esetében egyedi. Az Alap a valós értékelés lehetőségével a tárgyév során nem élt. Szerkezete: 20. sz. táblázat Megnevezés 2010 Ellenőrzés 2011 változás E Ft hatása E Ft % Állampapírok ,65 - belföldi állampapírok ,65 = Magyar államkötvény ,94 = diszkont kincstárjegy ,42 - Egyéb értékpapírok ,00 = MNB kötvény ,00 Összesen: ,35 Értékpapírok állománymozgás 21. sz. táblázat Megnevezés / E Ft nyitó növekedés csökkenés záró BRUTTÓ ÉRTÉK Állampapírok belföldi állampapírok = Magyar Államkötvény = Diszkont Kincstárjegy egyéb értékpapírok = MNB kötvény ÉRTÉKVESZTÉS 0 0 NETTÓ ÉRTÉK Állampapírok belföldi állampapírok = Magyar Államkötvény = Diszkont Kincstárjegy egyéb értékpapírok = MNB kötvény a) Kiemelt állományigazolások: Számviteli törvény szerinti értékvesztés állománymozgása: -. A vételi és névértékek eltérései: 22. sz. táblázat Megnevezés Beszerzési Beszerzési E Ft vételi érték névérték piaci érték auditált érték Magyar Államkötvény Diszkont Kincstárjegy Összesen:

27 Értékpapírok mutatók Megnevezés 2010 % 2011 % 23. sz. táblázat változás % Értékpapír részaránya: 99,59 97,57-2,02 Értékpapír aránya: 96,84 94,51-2, Pénzeszközök Az Alap a pénzeszközök között tartja nyilván az MNB-ben egynapos lekötésben tartott, a működési költségek fedezetére fenntartott likvid eszközöket ( E Ft), valamint a házipénztárban tartott készpénz állományt (129 E Ft) Aktív időbeli elhatárolások Az Alap az aktív időbeli elhatárolások között mutatja ki az értékpapírok után járó időarányos kamatokat E Ft értékben, valamint 27 E Ft összegben egyéb, évet érintő bevételeket (hitelintézetnek később kiszámlázott pótlólagos díjbevétel). Szintén ezen a soron jelentkeznek a költségek aktív időbeli elhatárolásának tételei, E Ft értékben, mely elhatárolás tartalmaz évi újság előfizetéseket, BKV bérletet, valamint időarányos életbiztosítás összegét Céltartalékok Céltartalék képzésére nem került sor Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettséggel az Alap nem rendelkezik Rövid lejáratú kötelezettségek A tárgyévben az Alap nem vállalt kezességet vagy egyéb visszterhes kötelezettséget. Az Alap a rövid lejáratú kötelezettségek között tartja nyilván az alábbi tételeket: - egyéb betétbiztosítási kötelezettség E Ft - szállítókkal szembeni kötelezettség E Ft - adótartozások E Ft - egyéb kötelezettségek 327 E Ft Rövid lejáratú kötelezettségek értékelés Megnevezés / E Ft bruttó év végi átértékelés 24. sz. táblázat nettó Betétesekkel szembeni kötelezettségek Egyéb rövid lejáratú kötelezettség Összesen

28 Rövid lejáratú kötelezettségek mutatók 25. sz. táblázat Megnevezés 2010 % 2011 % változás % kötelezettségek részaránya: 0,11% 0,13% -87,21% rövid távú likviditás I.: ,55% rövid távú likviditás II.: ,55% Passzív időbeli elhatárolások Az Alap a passzív időbeli elhatárolások között mutatja ki azokat a költségeket amelyek a tárgyidőszakot érintik, de csak a tárgyidőszakot követően merülnek fel. Passzív időbeli elhatárolás tételei: Számviteli, könyvvizsgálati költségek Kifizető-rendszer üzemeltetés költségei Jogi szolgáltatások díja Üzemanyagköltség Épület közüzemi költség Telefonköltség Egyéb, nem kiemelt költség Költségek passzív időbeli elhatárolása E Ft E Ft 796 E Ft 363 E Ft 333 E Ft 148 E Ft 390 E Ft EFt Saját tőke A tárgyévben a saját tőkében a változást az alábbi tételek okozták: - Erste Lakás-takarékpénztár csatlakozási díj E Ft - tárgyévi eredmény E Ft A tárgyévben képződött eredményt az alap a tartalékba vezeti át januárjában. A saját tőke összetétele 26. sz. táblázat Megnevezés 2010 Ellenőrzés 2011 változás E Ft hatása E Ft % Jegyzett tőke ,12 Tartalék ,77 Értékelési tartalék ,00 Mérleg szerinti eredmény ,44 Összesen ,13 Saját tőke tartalék számítása Jogcímek E Ft 2010 Ellenőrzés hatása 27. sz. táblázat 2010 Tartalék nyitó Tárgyévi változás Tartalék záró

29 Saját tőke változása: Megnevezés E Ft Jegyzett tőke Tartalék 28. sz. táblázat Tárgyévi eredmény Nyitó érték Növekedések tőkeemelés bejegyzéskor előző évi MSZE átvezetése egyéb Csökkenések előző évi MSZE átvezetése előző évi MSZE átvezetése - egyéb 0 Záró érték Saját tőke mutatók Megnevezés 2010 % 2011 % 29. sz. táblázat változás % Tőke aránya: 99,82 99,86 0,68 Befektetett eszközök fedezettsége: , ,31 6,25 29

30 1.6 Magyarázatok az egyes eredmény-kimutatás tételekhez Eredmény elszámolás tevékenységenként: sz. táblázat (adatok: E Ft) Megnevezés Betétbiztosítás Vagyonkezelés Működés Összesen Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek Egyéb betétbiztosítási bevételek I. Betétbiztosításból eredő bevételek ( ) II. Egyéb bevételek III IV Nem betétbiztosításból eredő bevételek Pénzügyi műveletek bevételei V Rendkívüli bevételek Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások Betétesek megbízásából 6 behajtott követelésekkel kapcsolatos ráfordítások Állami garanciával biztosított 7 betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordítások Egyéb betétbiztosítási ráfordítások VI Betétbiztosításból eredő ráfordítások ( ) VII Egyéb ráfordítások VIII IX Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai X Rendkívüli ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás XI A Működési költségek ( ) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (I+II+III+IV+V-VI-VII-VIII-IX-X- XI)

31 1.6.1 Betétbiztosításból eredő bevételek részletezése Az Alap eredmény-kimutatásában a tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek között kerül bemutatásra a tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevétel. A tárgyévben a tagintézetek a teljes betétállományuk 0,06%-át kellett díjként az Alap javára befizetniük. A díjbevétel 100%-a belföldről, forintban származik. A betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevétel (6 975 E Ft) a korábbi években keletkezett és a tárgyévben visszaírt értékvesztés összegét tartalmazza. A tárgyévben egyéb betétbiztosítási bevétel a tagintézetek által késve fizetett tagdíjak után kivetett késedelmi kamatból keletkezett 150 E Ft értékben. Tárgyévi tagdíjak tagintézetenként: Hitelintézet neve Fizetett díj Bankok Banco Popolare Hungary Bank Zrt Banif Plus Bank Zrt. 119 Bank of China (Hungária) Zrt Budapest Hitel és Fejlesztési Bank Nyrt CIB Bank Zrt Commerzbank Zrt Credigen Bank Zrt. 324 Deutsche Bank Zrt DRB Dél-dunántúli Regionális Bank Zrt Erste Bank Hungary Zrt FHB Bank Zrt Gránit Bank Zrt Hanwha Bank Magyarország Zrt KDB Bank (Magyarország) Zrt Kereskedelmi és Hitelbank Zrt Kinizsi Bank Zrt Magnet Magyar Közösségi Bank Zrt Magyar Cetelem Bank Zrt. - Magyar Export-Import Bank Zrt. - Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt Magyarországi Volksbank Zrt Merkantil Bank Zrt MFB Zrt MKB Bank Zrt Mohácsi Takarék Bank Zrt OTP Bank Nyrt Pannon Takarék Bank Zrt Porsche Bank Hungária Zrt Raiffeisen Bank Zrt Sopron Bank Zrt Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt Unicredit Bank Hungary Zrt

32 Takarékszövetkezetek Abaúj Takarék Takarékszövetkezet AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet ALBA Takarékszövetkezet Alföld Takarék Szövetkezeti Hitelintézet Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet Apátfalvi Takarékszövetkezet Bácska Takarékszövetkezet Bak és Vidéke Takarékszövetkezet Bakonyvidéke Takarékszövetkezet Balaton-felvidéki Takarékszövetkezet Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet Borotai Takarékszövetkezet Borsod Takarék Takarékszövetkezet Bükkalja Takarékszövetkezet Cserhátvidéke Körzeti Takarékszövetkezet Dél-Pest Megyei Takarékszövetkezet Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet Drávamenti Takarékszövetkezet Drégelypalánk és Vidéke Takarékszövetkezet Duna Takarékszövetkezet Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet Dunakanyar Takarékszövetkezet Dunapataj és Vidéke Takarékszövetkezet Eger és Környéke Takarékszövetkezet Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Érd és Vidéke Takarékszövetkezet Érsekvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet Fegyvernek és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet Fókusz Takarékszövetkezet Fontana Credit Takarékszövetkezet Forrás Takarékszövetkezet Főnix Takarékszövetkezet Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet Gyulai Takarékszövetkezet Hajdú Takarék Takarékszövetkezet Hajdúdorog és Vidéke Takarékszövetkezet Hajós és Vidéke Takarékszövetkezet Hartai Takarékszövetkezet

33 Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet Hodász-Porcsalma Takarékszövetkezet Jászárokszállás és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Jász-Takarékszövetkezet Jógazda Takarékszövetkezet Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet Kaposmenti Takarékszövetkezet Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet Kisdunamenti Takarékszövetkezet Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet Kis-Rába menti Takarékszövetkezet Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet Kiszombor Kondorosi Takarékszövetkezet Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Környe-Bokod Takarékszövetkezet Kunszentmárton és Vidéke Takarékszövetkezet Lakiteleki Takarékszövetkezet Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet Mecsekvidéke Takarékszövetkezet Monor és Vidéke Takarékszövetkezet Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nemesnádudvar és Vidéke Takarékszövetkezet Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet Örkényi Takarékszövetkezet Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Partiscum XI Takarékszövetkezet Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet Pilisvörösvár és vidéke Takarékszövetkezet Pillér Takarékszövetkezet Polgári Takarékszövetkezet Rábaközi Takarékszövetkezet Rajak és Vidéke Takarékszövetkezet Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet Rétköz Takarékszövetkezet Ricse és Vidéke Takarékszövetkezet Rónasági Takarékszövetkezet Rum és Vidéke Takarékszövetkezet Sajóvölgye Takarékszövetkezet Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet Savaria Takarékszövetkezet Solt és Vidéke Takarékszövetkezet

34 Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet Somogy Takarék Szövetkezet Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet Szabolcs Takarékszövetkezet Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet Szerencs és Környéke Takarékszövetkezet Szigetvári Takarékszövetkezet Takarék Szövetkezeti Hitelintézet Téti Takarékszövetkezet Tisza Takarékszövetkezet Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet Tiszavasvári Takarékszövetkezet Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet Turai Takarékszövetkezet Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet Vértes Takarékszövetkezet Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet Zalavölgye Takarékszövetkezet Zemplén Takarékszövetkezet Zirci Takarékszövetkezet Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet Lakás-takarékpénztárak Erste Lakás-takarékpénztár Zrt Fundamenta-Lakáskassza Zrt OTP Lakástakarékpénztár Zrt Hitelszövetkezetek Mecsekkörnyék Hitelszövetkezet Széchenyi István Hitelszövetkezet Szentesi Hitelszövetkezet Tiszántúli Első Hitelszövetkezet Mindösszesen

35 A tárgyévben a fenti rendszeres díjakon felül Ft emelt díjat állapított meg az Igazgatótanács. A tárgyévben nem volt kilépő tagintézet által befizetett összeg. Tárgyévben az Alap nem kapott állami támogatást Működési költségek, ráfordítások A tárgyévben a működési költségek, ráfordítások az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés E Ft 2010 Ellenőrzés hatása sz. táblázat változás E Ft % Betétbiztosításból eredő ráfordítások ,09 - egyéb betétbiztosításból eredő ráf ,09 Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások Egyéb ráfordítások ,66 Költségnemi költségek - anyag jellegű ,86 = anyagköltség ,33 = igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások ,50 = egyéb szolgáltatások ,49 - személyi jellegű ,08 - értékcsökkenés ,05 Összesen ,76 Kiemelések: Megnevezés E Ft 2010 Ellenőrzés hatása 32. sz. táblázat 2011 változás T.évi összet. E Ft % % Igénybe vett szolgáltatások - szállítás-rakodás, raktározás, csomagol ,8 - kölcsönzési-, bérleti díjak ,3 6,0 - karbantartási költségek ,7 1,8 - posta-, távközlési szolgáltatások ,8 4,4 - oktatás és továbbképzés ,1 0,1 - hirdetés, reklám, propaganda szolg ,2 19,4 - üzleti utak, kiküldetési költségek ,7 7,8 - tagdíjak ,3 2,6 - könyvvizsgálói díj ,2 1,9 - számviteli, főkönyvelői feladatok ,0 17,5 - szakértői szolgáltatások ,3 28,5 - egyéb igénybe vett szolgáltatások ,8 6,2 Összesen ,9 100,00 35

36 Megnevezés E Ft Egyéb szolgáltatások 2010 Ellenőrzés hatása 33. sz. táblázat 2011 változás T.évi összet. % E Ft % - biztosítási díjak ,4 42,0 - bankköltségek ,3 57,1 - hatósági díjak ,2 0,9 Összesen ,5 100,0 Megnevezés E Ft 2010 Ellenőrzés hatása 34. sz. táblázat 2011 változás T.évi összet. E Ft % % - terven felüli értékcsökkenés ,0 0,0 - adók, hozzájárulások, HIP és innovj. nélkül ,6 2,7 - értékesített tárgyi eszközök ,0 92,6 - egyéb ki nem emelt ,0 4,7 Összesen: ,6 100,0 a) Megjegyzések: Kiemelt állományváltozások: Pénzügyi eredmények a) Tartalma: pénzügyi bevételek, pénzügyi ráfordítások. b) Értékelése elszámolása: A nyilvántartás alapja: a könyvi érték A devizamozgások a valódiság elve szerint értékeltek. Valós értéken történő értékelés: nem került alkalmazásra. Állománya analitikus nyilvántartással igazolt. c) Szerkezete: Megnevezés E Ft Pénzügyi bevételek 2010 Ellenőrzés hatása 35. sz. táblázat 2011 változás E Ft % Kapott kamat ,7 Pénzügyi műveletek bevételei ,3 - devizakészlet árfolyamnyeresége ,0 - magyar állampapírok nyereségei ,3 = magyar államkötvény árfolyamnyeresége ,8 = magyar államkötvény kamatnyeresége ,1 = diszkont kincstárjegy árfolyamnyeresége ,5 = MNB kötvényhozam ,5 - egyéb értékpapírok árfolyamnyeresége deviza határidős fedezeti ügylet nyeresége 0 0 Összesen: ,3 36

37 Pénzügyi ráfordítások Megnevezés E Ft 2010 Ellenőrzés hatása sz. táblázat folytatása változás E Ft % Fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások ,0 Pénzügyi műveletek ráfordításai ,6 - devizakészlet árfolyamvesztesége ,6 - magyar állampapírok veszteségei ,6 = magyar államkötvény árfolyamvesztesége ,5 = diszkont kincstárjegy árfolyamvesztesége ,8 Egyéb pénzügyi ráfordítások ,3 Összesen: ,8 Egyenleg ,6 A tárgyidőszakban az Alapnak kizárólag devizás pénztára volt, amit év végén át kellett értékelni. Az átértékelés eredményhatása 132 E Ft veszteség valamint 57 E Ft nyereség volt Rendkívüli eredmények Rendkívüli eredmények elszámolására nem került sor. 1.7 Kiegészítő adatok Az éves beszámoló teljesebb értékeléséhez az alábbi kiegészítést adjuk: Létszám- és bérgazdálkodás Az átlagos statisztikai létszám alakulása: 36. sz. táblázat fő fizikai létszám 0 0 nem fizikai létszám 7 6 Összes létszám 7 6 Az átlagos bérek, jövedelmek, kiadások alakulása: 37. sz. táblázat Ft / fő / hó nem fizikai átlag bér Összes átlag bér Kiemelt személyi jellegű ráfordítások: 38. sz. táblázat E Ft / év ösztönzési szociális költségtérítés tiszteletdíj egyéb Összes személyi jellegű Társadalombiztosítási kiadások Béradók: - munkaadói céges SZJA, EHO Igazgatótanácsi díjak 2011-ben E Ft volt (2010. évben ilyen összeg nem volt). 37

38 éven túli lejáratú jogok, kötelezettségek Nincs Üzleti jelentési kötelezettség Van. 1.8 A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulása Az értékpapír portfolió bemutatása és a vagyonkezelők munkájának értékelése A tárgyévi nyitó értékpapír állomány könyv szerinti értéke E Ft volt, a tárgyév végén pedig a mérlegben E Ft értékben tartottunk nyilván értékpapírokat (záró állomány). Ez utóbbiból E Ft a magyar államkötvény és E Ft a diszkont kincstárjegy. Az értékpapír állomány csökkenése 1,35 % volt. A vagyonkezelési tevékenység tárgyévi mérleg szerinti eredményre gyakorolt hatását szemlélteti a következő táblázat: 39. sz. táblázat (adatok: E Ft) Eredmény elem Bevétel Ráfordítás Eredmény Magyar államkötvények árfolyamnyeresége és árfolyamvesztesége Magyar államkötvények kamatnyeresége Diszkont állampapírok árfolyamnyeresége és árfolyamvesztesége MNB kötvény hozama Portfoliókezelői jutalék Letétkezelői jutalék KELER díj Összesen Rendkívül eseménydús esztendőt tudhatunk magunk mögött: az első hónapokat még a 2009-ben megindult kilábalási időszak folytatásaként lehetett tekinteni, az év derekán azonban drasztikus fordulat következett. Miután a befektetők egyre kevésbé bíztak az eurózóna perifériájáról kiinduló csődhullám megoldásában, ezért a kilábalásba vetett bizalom ismét hirtelen megingott. Magyarország gazdasági helyzete, de különösen annak megítélése is nagyon sokat változott az elmúlt év során. A jegybank az év elején még 6 százalékig emelte az alapkamatot, amin az év utolsó hónapjáig nem változtatott. A novemberi és decemberi egyenként 50 bázispontos kamatemelések átmenetileg stabilizálni tudták a forintot, de a Moody s, majd az S&P leminősítései tovább rontották az ország befektetői megítélését. 38

39 Az állampapírpiacot is erős kettősség jellemezte. Eleinte a kedvező külső környezet, majd a nyári hónapokig az ország javuló megítélése tartotta lendületben a hazai kötvénypiacot. A külföldi befektetők érdeklődése a nyár végéig fokozatosan erősödött, a kezükben lévő forintkötvény-állomány az év eleji 2600 milliárd forintról szeptember elejére 4000 milliárd forint közelébe emelkedett. A külföldi alapkezelők vásárlásait az is serkentette, hogy a fejlődő piaci kötvényalapokba jelentős mennyiségű tőke áramlott az év első nyolc hónapjában. Szeptembertől az elbizonytalanodó hangulat és a kedvezőtlen hazai hírek hatására a külföldi érdeklődés megtorpant, de az alacsony likviditás és a megemelkedett hozamszintek mellett csak körülbelül 200 milliárd forintnyi külföldi tőke hagyta el a forintkötvény-piacot. A hangulat ingadozása a kötvénypiaci hozamokon és árfolyamokon látszik leginkább. Az év eleji hozamcsökkenést a nyár közepéig viszonylag csendes időszak követte, majd a nyár második felében döntően a külső környezet romlása, majd a külföldi alapok hazai vásárlásai miatt nagyobb ingadozások következtek. Szeptembertől a már említett szokatlan gazdaságpolitikai döntések és aggodalmak miatt a hozamok lendületes emelkedésbe kezdtek. A bizonytalan és gyorsan változó környezetben az OBA portfoliójának kezelésében részt vevő három alapkezelőnek eltérően alakult a hozama. A teljes portfolióra bruttó 1,85%-os hozamot értek el (ezen belül a PIONEER 1,93%, az OTP Alapkezelő 3,97%, az MKB -0,21%, míg a benchmark hozama a tárgyévben 2,31% volt), 2011-ben a vagyonkezelési tevékenység millió Ft-tal növelte a mérleg szerinti eredményt. A portfoliókezelés eredményét csökkentette a portfoliókezelőknek és a letétkezelőnek fizetett, továbbá a KELER-nek fizetett díj. Tárgyévben külföldi állampapírba történő befektetés nem volt Az eredmény alakulásának összegző értékelése A tárgyévben az OBA E Ft eredményt ért el, amely millió Ft-tal alacsonyabb a évi mérleg szerinti eredménynél. A változás főbb összetevőit a következő táblázat mutatja be. 40. sz. táblázat Megnevezés 2010 Ellenőrzés 2011 változás változás E Ft hatása E Ft % Betétbiztosításból eredő bevételek ,54 % Egyéb bevételek ,38 % Pénzügyi műveletek bevételei ,26 % Bevételek összesen ,70 % Betétbiztosításból eredő ráfordítások ,09 % Egyéb ráfordítások ,66% Pénzügyi műveletek ráfordításai ,82 % Ráfordítások összesen ,49 % Működési költségek ,80 % Ráfordítások és működési költségek öszszesen ,85 % Mérleg szerinti eredmény ,13 % A mérleg szerinti eredmény 82,13%-kal csökkent, aminek több oka volt a tárgyévben. Egyrészt a Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztár csődje miatti kifizetések után képzett értékvesztés jelentősen rontotta az Alap eredményét. 39

40 Szintén kedvezőtlenül alakultak ebben az évben az Alap tulajdonában lévő értékpapírok hozamai, a tárgyévben alig több mint 1,5 milliárd forint eredményt sikerült realizálni az értékpapírok állományán, ami az előző évi 4,1 milliárd forinttal szemben jelentős visszaesést tükröz. A ráfordítások 242,49%-kal növekedtek, amiből mind a pénzügyi műveletek ráfordításainak növekedése, mind a jelentős értévesztés összege szerepet játszott. A következő grafikon az OBA eredmény-kimutatás szerinti összes bevételeit és öszszes ráfordításait mutatja be az 1993-as megalakulástól 2011-ig. Az OBA bevételei és ráfordításai Bevételek E Ft Ráfordítások E Ft A saját tőke és az eredmény alakulása az OBA megalakulásától napjainkig , ,0 Eredmény E Ft Saját tőke E Ft , , ,0, ,0 40