BESZÁMOLÓ. az Országos Betétbiztosítási Alap évi gazdálkodásáról és a évi költségvetési terv. Budapest, március 31.

Átírás

1 ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP 1027 Budapest, Horvát u BESZÁMOLÓ az Országos Betétbiztosítási Alap évi gazdálkodásáról és a évi költségvetési terv Budapest, március 31.

2 Tartalomjegyzék 1. Általános rész Az Országos Betétbiztosítási Alap bemutatása Az Alap létrehozatala, adózási helyzete Az Alap tevékenységi köre Az Alap irányító testülete és ellenőrzése Az igazgatótanács Az Alap ellenőrzése Az Alap munkaszervezete Gazdasági-pénzügyi környezet 2003-ban Az Alap tagintézetei és azok betétállománya A tagintézetek száma Megtakarítások, betétek alakulása, összetétele Az Alap díjbevételei Az Alap számviteli politikájának fő vonásai Könyvvezetés jogszabályi alapjai és a beszámolás formája A beszámolóban alkalmazott értékelési eljárások ismertetése Három oszlopos mérleg és eredménykimutatás A mérleg tételeihez kapcsolódó részletezések, magyarázatok: Eszközök Az eszközállomány összetétele Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások A mérleg tételeihez kapcsolódó magyarázatok: Források A saját tőke megoszlása: Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása Passzív időbeli elhatárolások Az eredmény-kimutatás egyes tételeihez kapcsolódó kiegészítések Bevételek alakulása Értékvesztések visszaírása A ráfordítások alakulásának bemutatása Működési költségek 33 Országos Betétbiztosítási Alap 2

3 6. A pénzeszközök változása (cash flow) A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulása A mérlegfőösszeg alakulása és összetétele Az értékpapír portfolió bemutatása és a vagyonkezelők munkájának értékelése Az eredmény alakulásának összegző értékelése A saját tőke és az eredmény alakulása az OBA megalakulásától napjainkig Tevékenységi körök szerinti eredménykimutatás A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, jelentős folyamatok Kiegészítő információk és tájékoztató adatok Tízéves az OBA Az OBA intézményi kommunikációja Az Alap ellenőrzési tevékenysége A folyamatban lévő felszámolásokkal kapcsolatos események Jogi ügyek Peres eljárások Egyéb kötelezettségvállalások Munkaügyi adatok és a tisztségviselők juttatásai A évi informatikai fejlesztésekről Nemzetközi tevékenység Az Alap Igazgatótanácsa által meghatározott feladatok és azok teljesítése 47 Üzleti jelentés Az OBA évi költségvetése Várható gazdasági-pénzügyi környezet Stratégiai célok 2004-ben Az OBA évi költségvetése Magyarázatok a évi terv és tény adatok közötti lényegesebb eltérésekhez Magyarázatok a évi költségvetési terv egyes soraihoz évi informatikai fejlesztési tervek 59 Országos Betétbiztosítási Alap 3

4 Statisztikai számjel: ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Mérleg ESZKÖZÖK (aktívák) Adatok E Ft ESZKÖZÖK Módosítás A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak Alapítás, átszervezés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése 0 0 II. Tárgyi eszközök Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Berendezések, felszerelések, járművek Beruházások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 0 0 III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek Anyagok Kereskedelmi áruk Közvetített szolgáltatások Készletekre adott előlegek 0 0 II. Követelések Tagintézetekkel szembeni követelések a) díjkövetelések b) Alapra átszállt követelések c) visszterhes kötelezettségvállalás utáni díjak Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések Betétesekkel szembeni követelések Állammal szembeni követelések Egyéb követelések III. Értékpapírok Állampapírok Egyéb értékpapírok 0 0 IV. Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Budapest, március Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 4

5 Statisztikai számjel: ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Mérleg FORRÁSOK (passzívák) Adatok E Ft FORRÁSOK Módosítás D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Tartalék III. Értékelési tartalék 0 0 IV. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalék 0 0 F. Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 II. Rövid lejáratú kötelezettségek Tagintézetekkel szembeni kötelezettségek Rövid lejáratú hitelek Betétesekkel szembeni kötelezettségek Állammal szembeni kötelezettségek Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN Budapest, március 31. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 5

6 Statisztikai számjel: ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) Adatok E Ft Megnevezés 2002 Módosítás Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni 02. díjbevételek Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek Egyéb betétbiztosítási bevételek I. Betétbiztosításból eredő bevételek ( ) II. Egyéb bevételek III. Nem betétbiztosításból eredő bevételek 0 0 IV. Pénzügyi műveletek bevételei V. Rendkívüli bevételek Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások Egyéb betétbiztosítási ráfordítások VI. Betétbiztosításból eredő ráfordítások ( ) VII. Egyéb ráfordítások VIII. Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások 0 0 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai X. Rendkívüli ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás XI. Működési költségek ( ) A. Mérleg szerinti eredmény (I.+II.+III.+IV.+V.-VI.-VII.-VIII.- IX.-X.-XI.) Budapest, március 31. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 6

7 Statisztikai számjel: ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP CASH FLOW-kimutatás Adatok E Ft Megnevezés I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (1-11. sorok) Mérleg szerinti eredmény Elszámolt amortizáció Elszámolt és visszaírt értékvesztés különbözete Céltartalék képzés és felszabadítás különbözete Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Szállítói kötelezettség változása Egyéb rövid lejáratú kötelezettség (szállító nélkül) változása Passzív időbeli elhatárolások változása Vevőkövetelés változása Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása Aktív időbeli elhatárolások változása II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás ( sorok) Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök eladása III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás ( sorok) Részvénykibocsátás bevétele (tőkebevonás) Hitelfelvétel Véglegesen kapott pénzeszköz Részvénybevonás (tőkeleszállítás) Hiteltörlesztés, -visszafizetés Véglegesen átadott pénzeszköz 0 0 IV. Pénzeszközök változása (+/-I.+/-II.+/-III. sorok) Budapest, március 31. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 7

8 Statisztikai számjel: ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP EREDMÉNYKIMUTATÁS (Tevékenységi körök szerint) Megnevezés Betétbiztosítás Vagyonkezelés Működés Adatok E Ft Összesen Módosítás Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek Egyéb betétbiztosítási bevételek I. Betétbiztosításból eredő bevételek ( ) II. Egyéb bevételek III. Nem betétbiztosításból eredő bevételek IV. Pénzügyi műveletek bevételei V. Rendkívüli bevételek Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások Egyéb betétbiztosítási ráfordítások VI. Betétbiztosításból eredő ráfordítások ( ) VII. Egyéb ráfordítások VIII. Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai X. Rendkívüli ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás XI. Működési költségek ( ) A. Mérleg szerinti eredmény (I.+II.+III.+IV.+V.-VI.-VII. -VIII.-IX.-X.- XI.) Budapest, március 31. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 8

9 1. Általános rész 1.1 Az Országos Betétbiztosítási Alap bemutatása A gazdasági szervezet neve: Országos Betétbiztosítási Alap, röviden: OBA vagy Alap Székhelye: 1027 Budapest, Horvát utca Alapítás módja: évi XXIV. törvény Létrejöttének időpontja: március 31. Gazdálkodási forma: Az Alap tevékenységi köre: 916 Egyéb nem nyereségérdekeltségű szerv 6713 A pénzügyi tevékenység máshova nem sorolt kiegészítő szolgáltatásai Adószám: Statisztikai számjel: TB törzsszám: Az Igazgatótanács tagjai: Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke, Magyar Bankszövetség főtitkára, Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, OBA ügyvezető igazgatója, valamint állandó helyetteseik. Az ügyvezetés tagjai: Jánossy Dániel, ügyvezető igazgató Tel.: /211 Dr. Fekete-Győr András, ügyvezető igazgatóhelyettes Tel.: /217 Dr. Gálfalvi Géza, vezető jogtanácsos Tel.: /218 Vankó Gabriella, főkönyvelő Tel.: /222 Dr. Lőrinc Péter, vezető közgazdasági tanácsos Tel.: /214 Országos Betétbiztosítási Alap 9

10 1.2 Az Alap létrehozatala, adózási helyzete Az Országos Betétbiztosítási Alap március 31-én jött létre, betétbiztosítási tevékenységét július 1-jével kezdte meg. Az OBA jogállására, működésére, feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított évi CXII. törvény (Hpt.) tartalmazza. A Hpt (3) bekezdése szerint az Országos Betétbiztosítási Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető. 1.3 Az Alap tevékenységi köre Az OBA feladata egyrészt az, hogy a tagintézeteknél elhelyezett betétek befagyása esetén a Hpt (1) bekezdése értelmében tizenöt napon belül megkezdje a betétesek részére az Alap által biztosított betétek utáni kártalanítás kifizetését. Az Alapnak a kártalanítási kifizetéssel egyenrangúan fontos feladata a hitelintézet fizetésképtelenségének, ezáltal a betétek befagyásának a megelőzése. A Hpt. a ban szabályozza az Alap válságmegelőző tevékenységét, előírva azt, hogy az Alap köteles a legkisebb hosszú távú veszteséggel járó válságkezelési megoldást választani. 1.4 Az Alap irányító testülete és ellenőrzése Az igazgatótanács A Hpt (1) bekezdése szerint az Alap irányító szerve az igazgatótanács, amelynek tagjai a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és a hitelintézetek érdekképviseleti szervezetei által kijelölt két személy, továbbá az Alap ügyvezető igazgatója. Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ évben az elnöki teendőket az MNB alelnökének állandó helyetteseként dr. Kálmán Tamás az MNB ügyvezető igazgatója, az alelnöki feladatokat dr. Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára látta el Az Alap ellenőrzése A Hpt értelmében az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. Országos Betétbiztosítási Alap 10

11 1.5 Az Alap munkaszervezete Független könyvvizsgáló Igazgatótanács Belső ellenőrzés Ügyvezető igazgató Ügyvezető igazgató-helyettes Biztosítási csoport Kártalanítási csoport Jogi csoport Titkárság, nemzetközi kapcsolatok Informatikai csoport Pénzügyi csoport Kommunikációs csoport Informatikai cégekkel megállapodás Portfoliókezelőkkel megállapodás 1.6 Gazdasági-pénzügyi környezet 2003-ban A bruttó hazai termék (GDP) 2,9 %-kal nőtt a Gazdaságkutató Intézet jelentése alapján., ami nemzetközi összehasonlításban magasnak számít (az Euró-övezet gazdasági növekedése 0,4 % volt 2003-ban). A fogyasztás 8,8 %-kal növekedett. A nemzetgazdasági beruházások 3%-kal bővültek (ezen belül a vállalati beruházások ezt meghaladó mértékben emelkedtek). Az ipari termelés 6,4 %- kal nőtt. Mind a kivitel, mind a behozatal kisebb ütemben nőtt, mint az előző évben (4,1, illetve 5,8 % -kal). A behozatal (csak úgy, mint évben) az export bővülésének ütemét meghaladta, így a külkereskedelmi mérleg hiánya (0,9 milliárd eurós romlással) 4,3 milliárd euróra nőtt. A bruttó átlagkereset 12 %-kal emelkedett, jóval meghaladva az 5,7 %-os fogyasztói árindex növekedést. A munkanélküliségi ráta a év végi 5,9 %-ról az év során folyamatosan mérséklődött, s év végén 5,5 %-ot tett ki. A folyó fizetési mérleg hiánya 4,2 milliárd volt, amely 1,4 milliárd euróval magasabb az egy évvel korábbinál. A szolgáltatások (így például az idegenforgalom) tradicionálisan egyensúlyt javító szerepe évben nem érvényesült. Országos Betétbiztosítási Alap 11

12 Az államháztartás hiánya (pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül) milliárd forint volt. A nemzetgazdaság finanszírozási igényének kielégítésében nőtt a külső forrásbevonás szerepe. A lakosság nettó megtakarító helyett, nettó hitelfelvevővé vált. A bankok, szakosított hitelintézetek mérlegfőösszege (a Felügyelet jelentése alapján) 2003 végén elérte a milliárd forintot, 18,8%-kal meghaladva a év végi értéket. A mérlegfőösszeg növekedése döntően a hitelezés felfutásának a következménye. Ezen belül a lakosságnak nyújtott hitel nőtt a legnagyobb mértékben (67,8%-kal), elsősorban a lakáscélú, jelzálogtípusú hitelek iránt mutatkozó élénk kereslet miatt. Az adózás előtti nyereség 215,9 milliárd forint volt, 60,4 milliárd forinttal (38,8%-kal) több mint 2002-ben. A szövetkezeti hitelintézetek mérlegfőösszege, hitelezési tevékenysége a lakossági ügyfélkörben a bankszférában tapasztalt dinamikával bővült. E szektor adózás előtti nyeresége 11,2 milliárd forintot volt, ami 30,8%-os eredmény javulás az előző évhez képest. 1.7 Az Alap tagintézetei és azok betétállománya A tagintézetek száma Az Alapnak 2003 elején összesen 224 tagja volt, ezen belül 35 bank és szakosított hitelintézet, (ebből 3 lakástakarék-pénztár), 183 takarékszövetkezet, és 6 hitelszövetkezet. Az Alap tagjainak száma a év folyamán hattal csökkent. Két új bank csatlakozott az Alaphoz: Bank of China (Hungaria), Sopron Bank Rt. Beolvadással megszűnt hat takarékszövetkezet: Csanádpalota és Vidéke, Hajdúsámson és Vidéke, Hangony és Vidéke, Karád és Vidéke, Pilismarót Dömsöd és a Sárrétvidéke Takarékszövetkezet. A Lakáskassza-Wüstenrot Lakástakarékpénztár Rt. beolvadt a Fundamenta Magyar- Német Lakástakarékpénztár Rt,-be. Az új pénztár neve: Fundamenta-Lakáskassza Lakástakarékpénztár Rt. A Polgári Kereskedelmi Bank Rt. pénzügyi vállalkozássá alakult át. A változások hatására az Alapnak december 31-én összesen 218 hitelintézet volt a tagja, ebből 35 kereskedelemi bank és szakosított hitelintézet, (ebből 2 lakástakarék-pénztár), 177 takarékszövetkezet és 6 hitelszövetkezet. OBA tagintézetek száma a biztosítási év végén Takarékszövetkezet és 1998-tól hitelszövetkezet összesen Bank és 1997-től lakástakarék pénztár összesen Országos Betétbiztosítási Alap 12

13 1.7.2 Megtakarítások, betétek alakulása, összetétele A beszámoló lezárása idején az OBA szempontjainak megfelelő szerkezetben év végéről álltak rendelkezésre mérlegadatok, amely a évi induló állapotot tükrözi. A hitelintézetekben elhelyezett megtakarítások összege milliárd Ft volt év elején, 13%-kal több mint egy évvel korábban. A megtakarítások hitelintézetek szerinti megoszlásában nőtt a szövetkezeti hitelintézetek (túlnyomórészt takarékszövetkezetek) részaránya (8,4%-ról 9,9%-ra), a bankokban tartott betétállomány részarányának egyidejű csökkenése mellett. Megnevezés Megtakarítások hitelintézetek közötti megoszlása év elején év elején év elején Állomány (Eft) Állomány Eft) Megoszlás %-ban Bankok és lakástakarékpénztárak 1. sz. táblázat Szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek Betétek ,5 8,5 Ebből: takarékbetét ,0 41,0 egyéb betét ,0 4,0 Értékpapír ,4 18,6 Fizetendő kamat ,1 24,9 ÖSSZESEN ,1 9,9 A megtakarításon belül az OBA biztosítottság részaránya év elejére 81,4 %-ra nőtt, ugyanakkor az állam által garantált betét állomány 3,6 %-ra, a nem biztosított betét állomány pedig 15,0 %-ra csökkent (2. sz. táblázat) Az OBA biztosítottság növekedését elsősorban a biztosított takarékbetétek több mint 20 százalékpontos aránynövekedése okozta, a pénzmosás megakadályozásáról szóló jogszabálynak, azon belül is az anonim betétek megszüntetését célzó rendelkezéseknek köszönhetően. Megnevezés Megtakarítások védettség szerinti megoszlása OBA biztosított év elején év elején Állam által garantált Nem biztosított OBA biztosított Állam által garantált 2. sz. táblázat Nem biztosított Betétek 84,3% 4,0% 11,7% 86,8% 3,2% 10,0% Ebből: takarékbetét 60,1% 20,8% 19,1% 81,4% 16,2% 2,4% egyéb betét 87,5% 1,8% 10,7% 87,5% 1,5% 11,0% Értékpapír 16,4% 13,6% 70,0% 19,5% 7,5% 73,0% Fizetendő kamat 55,0% 13,1% 31,8% 52,6% 14,9% 32,5% ÖSSZESEN 79,9% 4,7% 15,4% 81,4% 3,6% 15,0% Országos Betétbiztosítási Alap 13

14 A bankokban (lakás-takarék pénztárakkal együtt) elhelyezett megtakarítások 80,5 %-át, a szövetkezeti hitelintézeteknél elhelyezett megtakarításoknak pedig 90,9 %-át biztosította az OBA év elején. Ez a részarány a bankszektor esetében 0,7 százalékpontos csökkenést, a szövetkezeti szektorban 12,2 százalékpontos emelkedést mutat év elejéhez viszonyítva. Az állam által garantált megtakarítások részaránya az előző időszakhoz képest a bankszektorban 4,4 %-ról 3,4 %-ra, míg a szövetkezeti szektorban 8,1 %-ról 3,8 százalékra csökkent. A nem biztosított, nem garantált betétállomány összes megtakarításon belüli aránya a szövetkezeti szektorban csökkent, míg a bankszektorban nőtt (3. és 4. sz. táblázat). Megtakarítások védettség szerinti megoszlása a év elején Megnevezés (bankok és lakás-takarékpénztárak) Bankok és lakástakarék-pénztárak OBA Állam által Nem biztosított garantált biztosított 3. sz. táblázat Összesen Betétek 86,40% 3,00% 10,60% 100,0% Ebből: takarékbetét 76,80% 21,10% 2,10% 100,0% egyéb betét 87,30% 1,60% 11,10% 100,0% Értékpapír 3,20% 8,70% 88,10% 100,0% Fizetendő kamat 46,50% 11,50% 42,00% 100,0% ÖSSZESEN év elején 80,50 % 3,40% 16,10 % 100,0 % ÖSSZESEN év elején 81,20% 4,40% 14,40% 100,0% Megtakarítások védettség szerinti megoszlása a év elején (szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek) Megnevezés 4. sz. táblázat Szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek OBA Állam által Nem biztosított garantált biztosított Összesen Betétek 91,50% 5,30% 3,20% 100,0% Ebből: takarékbetét 88,10% 9,00% 2,90% 100,0% egyéb betét 91,50% 3,50% 5,00% 100,0% Értékpapír 90,70% 2,40% 6,90% 100,0% Fizetendő kamat 71,20% 25,30% 3,50% 100,0% ÖSSZESEN év elején 90,90 % 3,80 % 5,30 % 100,0 % ÖSSZESEN év elején 78,70 % 8,10 % 13,20 % 100,0% Országos Betétbiztosítási Alap 14

15 A megtakarítás-állomány védettség szerinti összetétele a biztosítási év végén 100% 80% 60% 40% 20% Nem biztosított állomány Állam által garantált OBA által biztosított 0% A takarékbetét állomány védettség szerinti összetétele a biztosítási év végén 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nem biztosított állomány Állam által garantált OBA által biztosított 1. 8 Az Alap kártalanítási kötelezettségének alakulása Az OBA elméleti kártalanítási kötelezettségét a biztosított állományhoz képest csökkenti a kártalanítás személyenként, illetve hitelintézetenként megállapított összeghatára. (Ez utóbbi január 1 -től 3 millió Ft volt.) Ennek hatására az OBA kártalanítási kötelezettsége közel másfélszeresére emelkedett a biztosított állományon belül. Az OBA -biztosítás és állami garancia együttes 44%-os mértéke lényegében azt jelenti, hogy a hitelintézeti rendszer zavartalan működése és a megtakarítók bizalmának erősítése érdekében a hitelintézeti megtakarítások megközelítőleg felére kiterjedt a betétbiztosítási kártalanítási kötelezettség, illetve állami garancia. Ebből 40,4%-ot tesz ki az OBA biztosítás, és 3,6% az állami költségvetés kötelezettsége. (5. sz. táblázat). Országos Betétbiztosítási Alap 15

16 Kártalanítási és garanciális kötelezettség a hitelintézeti megtakarításokra Megnevezés Összes megtakarítás megoszlása védettségi típusok szerint Kártalanítási, illetve garanciális kötelezettség aránya a biztosított*, illetve garantált állományon belül (OBA esetében 1 millió Ft-os összeghatár) Biztosí tási év elején OBA által biztosított 44,2 68,3 70,9 73,9 77,3 79,9 81,4 n.a *. 48,0 45,0 39,8 35,8 35,1 49,6 Állam által garantált 32,5 10,0 7,7 7,2 6,3 4,7 3,6 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Nem biztosított, illetve garantált állomány 23,3 21,7 21,4 18,9 16,4 15,4 15, sz. táblázat Összesen (%) 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100, Kártalanítási, illetve garanciális kötelezettség aránya a teljes OBA tagintézeti megtakarítás állományon belül n.a. 32,8 31,9 29,4 27,7 28,0 40,4 32,5 10,0 7,7 7,2 6,3 4,7 3, n.a. 42,8 39,6 36,6 33,3 32,7 44,0 *A biztosított állomány egyenlő az OBA díjalapjával 1.9 Az Alap díjbevételei Az Alap saját bevételi forrása (Hpt ) az egyszeri csatlakozási díj, a tagintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli befizetések, az Alap befektetéseinek hozama, továbbá az Alapra átszállt követelésekből megtérülő hányad, amely forrásokat az Alap által felvett hitelek egészíthetnek ki. a) Csatlakozási díj Azok a hitelintézetek, amelyek betétgyűjtés végzésére engedélyt kaptak, a tagintézetté váláskor egyszeri csatlakozási díjat kötelesek az Alapnak fizetni. A csatlakozási díj a tagintézet jegyzett tőkéjének 0,5 százalékával megegyező összeg ban ilyen címen 23,5 millió Ft volt az Alap bevétele, a Bank of China (Hungária) Rt. és a Sopron Bank Rt. csatlakozása révén. Országos Betétbiztosítási Alap 16

17 b) Éves díjfizetés Az éves díjfizetési kötelezettség felső határa a tagintézetnél a tárgyévet megelőző év december 31-én elhelyezett, az Alap által biztosított betétállomány 2 ezreléke (Hpt (1), (2) bekezdés). Ezt a törvényi korlátot fennállása óta egyszer sem használta ki teljesen az Alap: 1998-ig átlagosan 1,8 ezrelék volt a díjkulcs, majd a vagyon-felhalmozással összhangban - lépcsőzetesen 0,6 ezrelékre csökkent a díjkulcs-szint re. A díjbevétel az 1 milliárd forintos induló szintről 1998-ra 5 milliárd forinton tetőzött, majd 3 milliárd forintra süllyedt 2002-re. A 2003-as biztosítási évben az egyes betétosztályokhoz kötött díjkulcsok tovább csökkentek. A díjkulcs átlagos mértéke az előző évinek kb. egyharmadára csökkent. Ennek következtében a 2003-ban realizált 1,3 milliárd Ft tagintézeti díjbevétel alig haladja meg az évi mértéket. A évi díjkulcsok megállapításánál az OBA szem előtt tartotta azt, hogy az 1.10 pontban részletesen tárgyalt fedezettségi mutató (az OBA vagyonának és kártalanítási kötelezettségének aránya) a kártalanítási összeghatárnak 6 millió forintra történő felemelése után is haladja meg az 1 %-ot. E megfontolás mellett is jelentősen átlagosan mintegy harmadára - csökkentek a díjkulcsok. A évre érvényes díjkulcsokat a 6.sz. táblázat szemlélteti évre érvényes díjkulcsok 6. sz. táblázat Díjosztályok Díjkulcs ( ) 2002-ben 2003-ban 1 millió forint alatt 1,2 0,5 Betétösszeg sávok 1 és 6 millió forint között 0,9 0,3 6 millió forint felett 0,2 0,05 Átlagos díjkulcs 0,59 0,21 A díjcsökkentés és a kártalanítási kötelezettség változásának együttes hatására az 1000 Ft kártalanítási kötelezettségre jutó díj évhez viszonyítva nagymértékben kiegyenlítődött a hitelintézeti szektorok között (7.sz. táblázat). A bankszektor által fizetett fajlagos díj csökkent a legnagyobb mértékben, mert ebben a körben volt a kártalanítási kötelezettség abszolút növekedése a legnagyobb, miközben az általuk fizetett díjösszeg az előző évi 40%-ára csökkent évi fajlagos díj alakulása Országos Betétbiztosítási Alap 17

18 Hitelintézet évben fizetett díj* (millió Ft) évben fizetett díj* (millió Ft) 7. sz. táblázat 1000 Ft elméleti kártalanítási kötelezettségre jutó díj Ft Bank ,79 0,42 Takarékszövetkezet ,3 0,43 Lakás-takarékpénztár ,2 0,49 Hitelszövetkezet 5 2,7 1,5 0,41 Mindösszesen ,7 0,42 *az adatok nem tartalmazzák a kedvezményes -, az emelt díj, továbbá a korrekciós tételek miatti eltéréseket. A mérlegadat a felsoroltak pozitív és negatív összegeivel módosul. c) Emelt díj és díjkedvezmény Az éves díjfizetési kötelezettség mellett az Alap emelt és kedvezményes díjat állapíthat meg. Az Alap akkor vet ki emelt díjat, ha a tagintézet nem felelt meg az előírt tőke-megfelelési mutatónak, és/vagy díj, illetve díjelőleg fizetési kötelezettségének 30 napon túli késedelemmel tett eleget, esetleg különösen kockázatos tevékenységet folytatott. (Hpt (6) és (7) bekezdése). Emelt díjat a év folyamán egyetlen tagintézetnek sem kellett fizetnie. Kedvezményes díjat élvezhetnek mindazon tagintézetek, amelyek tagjai a Hpt (1) bekezdésében említett, a Felügyelet engedélyével rendelkező önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi Alapnak ban 176 takarékszövetkezet élvezett díjkedvezményt 114 millió forinterejéig Fedezettségi mutató A betétbiztosító intézmények vagyoni helyzetének, feltöltöttségének nemzetközileg szokásos mutatója a fedezettség, amely egyazon időpontban az Alapnak a tagintézeteknél lévő elméleti kártalanítási kötelezettséget veti össze az Alap likvid eszköz állományával. Nemzetközi összehasonlításban az 1-1,5 %-os sávba eső fedezettség jónak minősül. Az OBA fedezettségi mutatója év elején 1,6 % volt, amely jól megalapozta a kártalanítási kötelezettség 2003 január 1-től hatályos megemelését 3 millió forintra. A évi fedezettségi mutató még az 1 %-os küszöbérték felett van. A követendő díjpolitika fontos szempontja az, hogy az EU csatlakozáskor életbelépő 6 millió Ft-os kártalanítási összeghatár a későbbi években se vigye a küszöbérték alá a mutatót. Országos Betétbiztosítási Alap 18

19 A fedezettségi mutató alakulása között 8. sz. táblázat Megnevezés évi tény évi tény évi tény évi tény OBA kártalanítási kötelezettség OBA vagyona* 19,3 25,5 31,3 37,4 Fedezettségi mutató % 1,22 1,49 1,60 1,17 Átlagos díjkulcs (ezrelék)** 1,02 0,60 0,59 0,21 *Az OBA - a tárgyévet megelőző év végén meglévő (tárgyévi nyitó) - értékpapírban megtestesülő likvid eszközeinek kamattal növelt piaci értéke ** Az átlagos díjkulcs adata - a mérlegadattól eltérően nem - tartalmazza a díjeltérítések (emelt, illetve kedvezményes díjkulcsok) hatását. A hitelintézeteknél elhelyezett betétek átlagos nagysága a év eleji 535 ezer Ft-ról, 562 ezer Ft-ra emelkedett egy év alatt. Országos Betétbiztosítási Alap 19

20 2. Az Alap számviteli politikájának fő vonásai 2.1 Könyvvezetés jogszabályi alapjai és a beszámolás formája Az OBA a könyveit a számvitelről szóló évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) és a betétbiztosítási alapok beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló 214/2000.(XII.11.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) előírásai szerint vezeti. A évi mérleg készítésének időpontja március 31. Az év folyamán a számviteli politikában nem történt változás. 2.2 A beszámolóban alkalmazott értékelési eljárások ismertetése Az Alap által alkalmazott főbb értékelési eljárások a következők: A befektetett eszközöket beszerzési költségükön szerepeltetjük a mérlegben, csökkentve azt a számviteli törvény szerint elszámolt leírásokkal (értékcsökkenéssel). A forgóeszközök között nyilvántartott kamatozó értékpapírok beszerzési értékében szereplő felhalmozott kamatot - a számviteli törvény előírásai szerint - beszerzéskor a bevételszámla tartozik oldalára, bevétel csökkentő tényezőként könyveljük le. A forgóeszközöket bekerülési költségükön tartjuk nyilván a mérlegben. Az OBA által a befagyott betétek után a betétesek részére kifizetett tőke és kamat összegében a tagintézetekkel szemben fennálló, az OBA-ra átszállt követelések összege után, ha az a felszámoló tájékoztatása alapján szükséges, értékvesztést számolunk el a követelés várhatóan meg nem térülő összegére. A korábban elszámolt értékvesztéseket, illetve azok egy részét a felszámoló tájékoztatása alapján, a megtérülési kilátások javulása esetén visszaírjuk, mely a betétbiztosításból eredő egyéb bevételeket növeli. Az előzőekben ki nem emelt eszközök és források értékelése a számviteli törvény általános előírásai szerint történt. Az amortizációt a beszámolóban a következők szerint számoljuk el: Az immateriális javak esetében az értékelés alapja az általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési ár. A terv szerinti értékcsökkenést a szoftvereknél a várható használati idő figyelembe vételével számoljuk el, melyet a szellemi termékek esetében - figyelembe véve a gyors erkölcsi avulást általánosan 3 évben állapítunk meg. A számviteli politika lehetőséget ad ettől eltérő hasznos élettartam meghatározására is, ezt alkalmazzuk a folyamán kifejlesztett, és elején átvett kifizető rendszer szoftver esetében, amelynek amortizációs idejét 10 évben állapítottuk meg. A tárgyi eszközök esetében az értékelés alapja az általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési költség, amortizációjukat a következő leírási kulcsok alkalmazásával, lineárisan számoljuk el. Országos Betétbiztosítási Alap 20

21 Járművek 20,0% Számítás- és ügyvitel-technikai eszközök I. 33,0% Számítás- és ügyvitel-technikai eszközök II. 55,0% Bútorok és műszaki berendezések 14,5% Ft egyedi érték közötti eszközök 33,0% Az ingatlanok között nyilvántartott, idegen (bérelt) ingatlanon végzett irodai felújítási munkákat 75%-os leírási kulccsal amortizáljuk. Az Ft egyedi beszerzési érték alatti szellemi termékek és tárgyi eszközök teljes értékét azonnali értékcsökkenésként számoljuk el a működési költségeink között. Terven felüli értékcsökkenést a tárgyévben nem számoltunk el. 2.3 Három oszlopos mérleg és eredménykimutatás A évi mérlegbeszámoló készítésekor elmaradt az év végi értékpapír állomány időarányos felhalmozott kamatának aktív időbeli elhatárolása. Az elhatárolást 2003-ban pótoltuk, a különbözet meghaladja a számviteli törvény szerinti jelentős mértéket, ezért a törvény 19. (3) bekezdése értelmében a módosításokat külön oszlopban tartalmazó mérleget és eredménykimutatást kellett készíteni. A beszámoló szöveges részében a változással érintett évi adatok már a módosított összeggel szerepelnek. Országos Betétbiztosítási Alap 21

22 3. A mérleg tételeihez kapcsolódó részletezések, magyarázatok: Eszközök 3.1 Az eszközállomány összetétele A következő táblázat bemutatja az eszközállomány összetételét a mérleg fordulónapján, összehasonlítva az előző év adataival, és bemutatva az adatokban bekövetkezett változás mértékét: Megnevezés (E Ft) (E Ft) Változás (% ) Immateriális javak % Tárgyi eszközök % Befektetett pénzügyi eszközök % Befektetett eszközök összesen: % Készletek % Követelések % Értékpapírok % Pénzeszközök % Forgóeszközök együtt: % Aktív időbeli elhatárolások: % ESZKÖZÖK ÖSSZESEN % 3.2 Befektetett eszközök Immateriális javak Az immateriális javak állománya 71%-kal megnőtt, az új kifizető rendszer, valamint néhány kisebb szoftverrel kapcsolatos tárgyévben fizetett összegek aktiválása következtében. A szellemi termék, azaz szoftverek nettó értéke E Ft, ennek döntő része, E Ft a kifizető rendszer szoftver, elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett értéke. Az egyéb szoftvereink nettó értéke összesen 2781 E Ft Tárgyi eszközök Az összes eszközállományunk között csekély részarányt képviselő tárgyi eszközök mérlegsoron tartjuk nyilván a szervezet működéséhez szükséges tárgyi eszközöket: bútorokat, számítástechnikai és ügyvitel-technikai berendezéseket, járműveket és műszaki berendezéseket. A tárgyi eszközök nettó állománya gyakorlatilag nem változott. A számítógépparkunkat megújítottuk, de ez a bruttó értékben nem okozott érzékelhető változást, azaz bekerülési áron megközelítőleg azonos összegbe kerültek az új eszközök, mint a leselejtezettek. Az összes tárgyi eszköz nettó értéke viszonylagos változatlanságának oka az, Országos Betétbiztosítási Alap 22

23 hogy közel ugyanakkora összeggel nőtt a számítástechnikai eszközeink nettó értéke, amennyivel a többi eszközcsoporté az elszámolt amortizáció következtében csökkent. Az alábbi táblázat az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó és nettó állományának, valamint értékcsökkenésének változásait mutatja be a számviteli törvény által előírt részletezésben. A táblázat összeállításakor a következő két azonosságot használtuk fel: Nyitó érték + növekedés csökkenés = záró érték. Bruttó érték halmozott értékcsökkenés = nettó érték. Immateriális javak és tárgyi eszközök mozgástábla BRUTTÓ ÉRTÉK Immateriális javak Tárgyi eszközök Adatok E Ft-ban Összesen Nyitó Növekedés Csökkenés Záró HALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉS Nyitó Növekedés Csökkenés Záró NETTÓ ÉRTÉK Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök, azaz a munkavállalók lakáshitel tartozásai éven túli részének összege egynegyedével lecsökkent az előző évihez képest, ami a szerződés szerinti törlesztéseken felüli, határidő előtti visszafizetések eredménye. A munkavállalóknak nyújtott hosszúlejáratú lakáskölcsönök éven túli állománya év végén 4687 E Ft volt, ez teljes egészében kamatmentes kölcsön. (A lakáskölcsönök éven belül esedékes részét a pontban tárgyalt egyéb követelések mérlegsoron tartjuk nyilván.) A hosszú lejáratú lakáskölcsönökön kívül más befektetett pénzügyi eszközzel nem rendelkezünk. Országos Betétbiztosítási Alap 23

24 3.3 Forgóeszközök Készletek A készleteink között 2002 végén az Iparbankház Rt.-től a meg nem fizetett hiteltartozása fejében átvett, eladásra szánt eszközökből még megmaradt egri telekingatlant, valamint egy üdülési jogot tartottunk nyilván összesen E Ft értékben. A tárgyévben eladtuk az ingatlant, amelyet bekerülési árán, E Ft értéken vezettünk ki a készletek közül, ennek következtében a készletek értéke csaknem nullára csökkent Követelések Követeléseink összege az előző évinek töredékére csökkent, ami szinte teljes egészében a hitelezői követeléseink Realbank Rt. felszámolásából származó megtérülésének tudható be. A mérleg fordulónapján fennálló követeléseinket, összehasonlítva az előző éves adatokkal, valamint a változás mértékét a következő táblázat szemlélteti: Követelések (E Ft) (E Ft) Változás (% ) Díjkövetelések % Alapra átszállt követelések % Tagintézetekkel szembeni követelések összesen % Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések % Egyéb követelések % Követelések összesen % A mérleg fordulónapján a díjkövetelések között nyilvántartott 323 E Ft OBA biztosítási díj a mérlegkészítés időpontjáig befolyt. Csatlakozási díj követelésünk a mérleg fordulónapján nem volt. Az Alapra betétkifizetés következtében átszállt követelések állománya 97%-kal lecsökkent az előző évihez képest, aminek oka, hogy a Realbank Rt. felszámolója a betétkifizetés következtében keletkezett követeléseinket teljes egészében kifizette. A hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések címén nyilvántartott, a betétkifizetés járulékos költségei miatti követeléseinket pedig mintegy 88%-ban térítette meg a Realbank felszámolója, így ennek a követelésünknek a könyv szerinti értéke amelyet a megtérülésen kívül az értékvesztés visszaírása is befolyásol - 90%-kal csökkent a évi összeghez képest. A következő táblázat tagintézetenként bemutatja a betétkifizetés következtében átszállt követelések könyv szerinti nyitó értékét, növekedését, a tárgyévben visszaírt értékvesztést, valamint a követelések mérleg szerinti értékét a mérleg fordulónapján. Országos Betétbiztosítási Alap 24

25 Az Alapra átszállt követelések alakulása tagintézetenként és jogcímenként Adatok E Ft-ban Tagintézet Heves és Vidéke Takarékszövetkezet Betétkifizetés következtében átszállt követelés i értéke Követelés növekedése folyamán Követelés csökkenése folyamán Értékves ztés vis s zaírása 2003-ban Követelés mérleg szerinti értéke Iparbankház Rt Realbank Rt Rákóczi Hitelszövetkezet Összesen A hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések között tartjuk nyilván a betétkifizetések járulékos költségei értékében fennálló követeléseinket. Ezek tárgyévi alakulását mutatja be a következő táblázat. Tagintézet Iparbankházzal szembeni követelés Betétkifizetés járulékos költségei miatt Realbankkal szemben felmerült követelés Betétkifizetés járulékos költségei miatt Rákóczi Hitelszövetkezettel szemben felmerült követelés A hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések alakulása tagintézetenként Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések Követelés változása 2003-ban 2003-ban elszámolt értékvesztés Adatok E Ft-ban 2003-ban vis s zaírt értékvesztés Követelés mérleg szerinti értéke Összesen A mérlegben a hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések soron teljes egészében a Realbankkal szemben, a kártalanítás járulékos költségei miatt fennálló követelésünket tartjuk nyilván 5339 E Ft értékben. A felszámoló által benyújtott felszámolási közbenső mérleghez készített vagyonfelosztási javaslat szerint 2004-ben ez az összeg is várhatóan megtérül. (Az értékvesztés visszaírását részletesen ld. az 5.2. Értékvesztések visszaírása pontban!) Országos Betétbiztosítási Alap 25

26 Az egyéb követelések állományának alakulását az előző évihez képest a következő táblázat mutatja be: Adatok: E Ft-ban Megnevezés Változás % Vevők % Letéti díjak % Lakáskölcsön saját dolgozóknak % Lakáskölcsön átvett % Engedményezett követelés % TB-vel szembeni és egyéb követelés % Összesen % A mérleg fordulónapján vevőkövetelésünk nem volt. A letéti díjak között tartjuk nyilván az iroda bérleti díjak fedezeteként elkülönítésre került összeget. A saját dolgozóknak nyújtott lakáskölcsönök sor a pontban tárgyalt befektetett eszközök között nyilvántartott hosszú lejáratú lakáskölcsönök éven belül esedékes törlesztő részleteit tartalmazza. A dolgozói lakáskölcsönök teljes állománya (hosszú és rövid lejáratú) összesen 6098 E Ft. Az átvett lakáskölcsönök az Iparbankház Rt. által az OBA-ra engedményezett lakáskölcsönök miatt a bank volt dolgozóival szemben fennálló követeléseket jelentik. Az engedményezett követelés az Iparbankház Rt. felszámolása következtében az MNB-vel szemben fennálló követelés, amelynek elszámolása a felszámolás befejezésekor válik esedékessé. A TB-vel szembeni és egyéb követelések állományát egy 6000 E Ft értékű egyéb követelés növelte sokszorosára. Ez egy decemberben eladott értékpapír után befolyó összeg volt, amelyre portfoliókezelőnk már decemberben megkötötte az üzletet, az ellenértékét azonban egy nappal később, januárban utalta tovább Értékpapírok Az értékpapírok állománya bekerülési értéken számítva 18%-kal emelkedett. Az OBA a működéséhez szükséges likviditási tartalékon felüli vagyonát állampapírokban köteles tartani. A mérleg fordulónapján a magyar államkötvények és diszkont állampapírok állománya nettó beszerzési értéken E Ft-ot tett ki. Az értékpapírok állományának piaci értéke ugyanekkor E Ft volt, amely a nettó beszerzési értéken felül tartalmazza a felhalmozott kamatok összegét is Pénzeszközök A pénzeszközök állománya viszonylag jelentősen, több mint négyszeresére nőtt. A mérleg fordulónapján E Ft összegű pénzeszközzel rendelkeztünk, ebből 123 E Ft volt a házipénztárban lévő összeg, E Ft pedig a bankszámláinkon lévő pénzállomány Országos Betétbiztosítási Alap 26

27 összevont egyenlege. A viszonylag magas pénzeszköz állomány oka az, hogy egy nagy összegű számla fizetési határideje január első munkanapjára esett, erre december utolsó munkanapján tudtunk a lekötésből pénzt feloldani, ami beérkezés után, a mérleg fordulónapján a bankszámlánkon volt. 3.4 Aktív időbeli elhatárolások A tárgyévi eredményünket növelő aktív időbeli elhatárolás összege E Ft, melynek megoszlása a következő: Adatok E Ft-ban Megnevezés Változás (% ) Tárgyévet követő évet terhelő költségek és ráfordítások Tárgyévet illető, nem realizált bevételek időarányos része Állampapírok felhalmozott kamatának időarányos része % % % Összesen % Az aktív időbeli elhatárolások összege az előző évinek csaknem másfélszeresére nőtt. Ezt jórészt a legnagyobb részarányt képviselő, a mérleg fordulónapján tulajdonunkban levő állampapírok felhalmozott kamata időarányos részének növekedése okozza. A felügyeleti bírság IV. negyedévre vonatkozó (következő negyedévben befolyt) összege csökkent az előző évihez képest. A tárgyévet követő évet terhelő kiadások elhatárolt összege 23%-kal nőtt. Országos Betétbiztosítási Alap 27

28 4. A mérleg tételeihez kapcsolódó magyarázatok: Források A mérlegben szereplő forrásaink megoszlását, valamint változásukat az előző évhez képest mutatja be az alábbi táblázat: Adatok E Ft-ban Megnevezés Változás (% ) Saját tőke % Kötelezettségek % Passzív időbeli elhatárolások % FORRÁSOK ÖSSZESEN % 4.1 A saját tőke megoszlása: A saját tőke összege 4%-kal nőtt és evvel azonos mértékben növekedett a forrásaink összesen sora is. A forrásokon belül a saját tőke elemeinek megoszlását, és az egyes saját tőke elemek évihez mért változását szemlélteti a következő táblázat: Saját tőke fajtája Adatok E Ft-ban Változás (% ) Jegyzett tőke % Tartalék % Mérleg szerinti eredmény % Saját tőke % A jegyzett tőke a 2003-ban két csatlakozó tagintézet által fizetett csatlakozási díj mértékével nőtt, ez 3%-os emelkedést okozott. Felhalmozott tartalékaink értéke 20%-kal nőtt, itt tartjuk nyilván halmozottan az előző évek mérleg szerinti eredményeit. A tárgyévi mérleg szerinti eredmény az előző évinek mintegy negyedére csökkent, ennek okait, összetevőit a 7.3. alfejezet ismerteti. 4.2 Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása A rövid lejáratú kötelezettségek 136%-kal, az előző évi E Ft-ról E Ft-ra nőttek, aminek legfőbb oka az egyéb betétbiztosítási kötelezettségek megjelenése volt. Egyéb betétbiztosítási kötelezettségként számoltuk el azt a pénzösszeget, amelyet a Realbank Rt. felszámolója a jövőben várható betétkifizetésekre, valamint az ennek kapcsán várhatóan Országos Betétbiztosítási Alap 28

29 felmerülő járulékos költségekre utalt át. Az E Ft szállítókkal szembeni kötelezettségek legnagyobb részét a portfoliókezelőknek fizetendő díjak teszik ki, melyek kiegyenlítésére a portfoliókezelésről szóló éves beszámolóik elfogadása után, 2004-ben került sor. További rövid lejáratú kötelezettségeinkből E Ft a decemberi munkabérek utáni, januárban esedékes adó- és járulékkötelezettség, E Ft pedig az egyéb betétbiztosítási kötelezettségek összege, melynek alapján a jövőben érkező jogos betétesi kártalanítási igényeket fogjuk kielégíteni. 4.3 Passzív időbeli elhatárolások A passzív időbeli elhatárolások állománya 16%-kal kevesebb, mint az előző évben volt. Ilyen címen a tárgyévi mérlegben E Ft-ot számoltunk el, amely teljes egészében 2004-ben kifizetett, a évet terhelő ráfordítások összege. Országos Betétbiztosítási Alap 29

30 5. Az eredmény-kimutatás egyes tételeihez kapcsolódó kiegészítések 5.1 Bevételek alakulása Bevételeink összességében 3,1 milliárd Ft-tal csökkentek az előző évihez képest, ami részben a tagintézetek által befizetett díjbevételeink 60%-os, 1,8 milliárd Ft-ot kitevő csökkenésére, részben pedig a pénzügyi műveletek bevételeinek 0,8 milliárd Ft-os csökkenésére vezethető vissza. A bevételeink kedvezőtlen alakulását befolyásoló okokra kitér a 7.3 pont is. A tárgyévi bevételeink megoszlását mutatja be a következő táblázat: Megnevezés Adatok E Ft-ban Változás (% ) Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek % Egyéb betétbiztosítási bevételek % Betétbiztosításból eredő bevételek összesen % Egyéb bevételek % Pénzügyi műveletek bevételei % ÖSSZESEN % Az egyéb betétbiztosítási bevételeink alakulását szemlélteti a következő táblázat: Adatok: E Ft-ban Megnevezés Változás % PSZÁF bírságok OBA része % Tárgyi eszközök értékesítésének bevétele nem értelmezhető Követelésekből befolyt bevétel % Értékvesztések visszaírása % Egyéb betétbiztos ítás i bevételek % A PSZÁF a hitelintézetekre kirótt bírságok 80 %-át utalja át az OBA-nak, ez 63%-kal csökkent 2003-ban. Az értékesítésre átvett tárgyi eszközök közül eladott telek E Ft értékben bevétel- és eredménynövelő volt, ilyen címen előző évben nem számoltunk el bevételt. A követelésekből befolyt bevételek az Iparbankház Rt.-től átvett munkáltatói kölcsöntartozásokból származnak, ezek 56%-kal csökkentek, és további folyamatos csökkenésük várható, összhangban azzal, ahogy ezek a hitelek törlesztésre kerülnek. Az értékvesztések visszaírását részletesen a következő, 5.2 pont ismerteti. Egyéb bevételeink 964 E Ft-os összegre zsugorodtak a 2003-ben elszámolt E Ft-hoz képest. Ennek oka az, hogy az előző évben E Ft kötbér bevételünk volt a kifizető rendszer szoftver késedelmes átadása miatt, valamint E Ft személygépkocsi Országos Betétbiztosítási Alap 30

31 értékesítésből származó bevételünk volt, ezek a tárgyévben természetszerűleg nem merültek fel. A pénzügyi műveletek bevételei 20%-kal csökkentek, ez a növekvő értékpapír-állomány mellett az állampapír hozamok 2003 év végén bekövetkezett példátlan csökkenésének tudható be. 5.2 Értékvesztések visszaírása A felszámolók tájékoztatása alapján a kártalanítási kifizetés következtében az Alapra átszállt követelésekre és a kifizetés járulékos költségei miatti hitelintézetekkel szembeni egyéb követelésekre korábban elszámolt értékvesztéseket a mérlegkészítéskor felülvizsgáltuk. A Rákóczi Hitelszövetkezettel szemben fennálló követeléseink megtérülési kilátásai a felszámoló tájékoztatása alapján javultak, ezért a korábban elszámolt értékvesztésből visszaírtunk E Ft-ot. A Realbank Rt.-vel szembeni, elszámolt értékvesztéssel csökkentett követelésünk 2003 elején teljes egészében megtérült. A felszámoló tájékoztatása alapján a betétkifizetés járulékos költségei vonatkozásában fennálló követeléseinkre további megtérítés várható, így az erre a követelésünkre korábban elszámolt értékvesztést a várható megtérítés összegében, 5339 E Ft értékben visszaírtuk. Adatok E Ft-ban Megnevezés Követelés teljes összege Érték-vesztés összege Mérleg szerinti érték Követelés összegének növekedése 2003-ban 2003-ban megtérített követelés 2003-ban elszámolt értékvesztés 2003-ban visszaírt értékvesztés Mérleg szerinti érték Heves és Vidéke Takarékszövet-kezettel szembeni betétkifizetés következtében átszállt követelés Iparbankház Rt.-vel szembeni követelés összege Rákóczi Hitelszövetkezettel szembeni követelés összege Realbank Rt.-vel szembeni betétkifizetés következtében átszállt követelés halmozott összege Betétkifizetés járulékos költségei miatt Realbank Rt.-vel szemben felmerült követelés halmozott összege Összesen Országos Betétbiztosítási Alap 31