TESZ WHSZ EFOP PROJEKT. Hallgatói PORTFÓLIÓ

Átírás

1 "TESZ-WHSZ" Tevékeny közösség, Egyéni gondoskodás, Személyes tudomány a Pécsi Tudományegyetem Wlislocki Henrik Szakkollégiumában EFOP A PTE Wlislocki Henrik Szakkollégium TESZ WHSZ EFOP PROJEKT - az ösztöndíjasok egyéni fejlődését követő - Hallgatói PORTFÓLIÓ leírása A Portfólió leírása a Wlislocki Henrik Szakkollégium 2013-ban készített egyéni fejlődést kísérő Portfólió leírás alapján az EKIK Synergy Kft. szakmai koordinációjával készült. A Portfólió leírásához szakmai anyagokkal, véleményükkel hozzájárultak: Dr. Orsós Anna, Dr. Varga Aranka, Békési Andrea, Schaffer János, Szücs-Rusznak Karolina, Trendl Fanni, Vezdén Katalin Pécs 2016 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Wlislocki Henrik Szakkollégium Cím: 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. wlislocki.szakkollegium@gmail.com Honlap:

2 Tartalom Bevezetés... 3 I. A portfólióról általában... 4 I.1 Elméleti kontextus... 4 I.2 Definíciók... 4 I.3 A készítés céljai... 5 I.4 A portfólió típusai... 5 I.5 Felhasznált szakirodalom... 5 II. A TÁMOP projekt Hallgatói Portfólió rendszerének értékelése... 6 II.1 Cél... 6 II.2 Időtartam... 6 II.3 A bevontak köre... 6 II.4 A megvalósult tevékenységek kronologikus leírása... 7 II.5 Az értékelés menete... 8 II.6 Eredmények... 9 II.6.1 Értékek és azok megjelenésének módja... 9 II.6.2 Számszerű mutatók II.6.3 Tervek és fejlesztési javaslatok III. Az EFOP projekt Portfóliója III.1 Főbb jellemzők III.2 A portfólió segítői III.3 A portfólió részei II.3.1 Alapdokumentumok II.3.2 Bemeneti állapotot rögzítő dokumentumok II.3.3 A támogatási időszak során gyűjtött dokumentumok II.3.4 Kimeneti eredményeket mutató dokumentumok számú melléklet - Személyes adatlap számú melléklet - Hallgatói karrierterv számú melléklet - Tutor és ösztöndíjas közötti szerződés számú melléklet - Egyéni fejlődési lap számú melléklet - Havi beszámoló számú melléklet - Beszámoló egyéb tevékenységről számú melléklet - Tutori beszámoló számú melléklet - Szakmai beszámoló

3 Bevezetés A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: PTE) BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék (továbbiakban: Tanszék) mellett működő Wlislocki Henrik Szakkollégiumban (továbbiakban: Szakkollégium) EFOP es kódjelű pályázati támogatással (továbbiakban: EFOP projekt) ösztöndíj program valósul meg. Az EFOP projekt ösztöndíj programjához kapcsolódóan az ösztöndíjra jogosult hallgató (továbbiakban ösztöndíjas) tudományos és szakmai előmenetelét az egyéni fejlődést nyomon követő dokumentumban (továbbiakban: Portfólió) vezeti. A Portfólió formai és tartalmi elemeit jelen dokumentum határozza meg. Jelen dokumentum egy előző, szintén a Szakkollégiumban megvalósult projektben TÁMOP 411D már megvalósult tevékenység, dokumentumgyűjtemény fejlesztett, módosított változatát mutatja be. Hogy a jelenlegi projektben használt portfólió valóban elérje a céljait, szükséges megjeleníteni az előző projekt végén a Hallgatói Portfólióról született háttértanulmány 1 hivatkozását és reflektálását a mostani leírásban. Így a dokumentum tartalmaz egy általános tudományos leírást a portfólióról, egy fejezetet a hallgatói portfólió eddigi működéséről és végül a jelenlegi projektben használandó portfólió részletes bemutatása következik. 1 Trendl Fanni: A Hallgatói portfólió használata a Wlislocki Henrik Szakkollégium ösztöndíjprogramjában. In.: Próbatétel A pécsi roma szakkollégiumi program értékelése. Pécs,

4 I. A portfólióról általában I.1 Elméleti kontextus A Wlislocki Henrik Szakkollégiumban megvalósuló komplex ösztöndíj programot döntően olyan szakemberek valósítják meg, akik a neveléstudomány területén dolgoznak. Ehhez igazodva a programban használt értékelési rendszer is igazodik a legújabb neveléstudományi eredményekhez. Ennek megfelelően az ösztöndíjas hallgatók teljesítményének bemutatására, a szakkollégiumban végzett tevékenységeik igazolására a portfóliót találták a legmegfelelőbbnek. A konstruktivista tanuláselmélet adja annak az elméletnek a kiindulópontját, miszerint minden emberi tudás konstruált, vagyis a tudatunk a megismert adathalmazokból maga ismeri fel az összefüggéseket és konstruál rendet a valóságban. (Nahalka, 1997) Ennek az elméletnek az alkalmazása illeszkedik a szakkollégiumban folyó szakmai munkához, hiszen a programban megvalósuló képzések, fejlesztések azt a célt szolgálják, hogy a diákok számára átadott információk feldolgozásra kerüljenek és belsővé váljanak. E tanulási folyamat történhet egyénileg vagy kompetensebb kortárs illetve felnőttel való interakció során. A jelenlegi oktatási rendszerben a legjellemzőbb a magányos tanulás, a valóságtól elrugaszkodott, elvont feladatok megoldásával. Az alternatív pedagógiai módszerek azonban kínálnak és kínáltak már a XX. század elején is olyan megoldásokat melynek során a tanuló nem marad magára a probléma megoldásával. A konstruktivista tanuláselmélet az interakcióra épít. Jelesül a tanár vagy kompetensebb kortárs diák segítséget nyújthat a tanulónak a probléma konstruálásában, a megoldás megtalálásában és ezzel együtt szocializálják is őt az adott közösségben (akár tantárgy, akár kompetencia vagy képesség). Ez a fajta tanulási folyamat fejleszti az egyén kognitív képességeit, formálja énképét és identitását. A folyamatos visszajelzések mentén idővel kialakulnak a tanuló azon metakognitív képességei, melyek segítségével képes lesz a saját tanulását tervezni, értékelni, felülvizsgálni, újrakezdeni, tehát elindul az autonóm tanulás útján. (Falus-Kimmel 2009:27-28) További szempontként felmerül, hogy a konstruktivista pedagógia és az arra építő portfólió alapú értékelés képes láttatni a diákok közötti különbséget és így segít abban, hogy a program során személyre szabottan, differenciáltan, a diákok igényeihez igazodóan tudja a szakmai vezetés továbbfejleszteni a projektet. (Nahalka, 1997.) I.2 Definíciók A portfólió fogalmát több tudományterületen használják különböző jelentéstartalmakkal. Jelen dokumentum a portfólió neveléstudományban használt definícióit tartja irányadónak, mely szerint definíció szerint a portfólió adott tanuló/hallgató munkáinak gyűjteménye. (Falus-Kimmel, 2009:11) Ez a meghatározás illeszkedik a nemzetközi szakirodalomban is használt definíciókhoz. Itt csak néhány példa kerül kiemelésre. A portfólió bemutatja a tanuló egy adott időszak alatti fejlődését, előrehaladását. (Baker, 1993, idézik: Falus-Kimmel, 2009:11) A portfólió a tanuló munkáiból összeállított célirányos gyűjtemény, amely bemutatja készítőjének egy vagy több területen tett erőfeszítéseit, fejlődését és elért eredményeit. A tartalom összeállításában a tanuló is részt vesz; a gyűjteménynek tartalmaznia kell a tanuló reflexióit. (North-West Evaluation Association, 1990, idézik Falus-Kimmel 2009:11) A fenti definíciók és a pécsi neveléstudósok meghatározását összegezve elmondható, hogy az EFOP projektben használt Portfólió alkalmas tehát az egyén tanulási produktumainak, valamint tanulási 4

5 útjának dokumentálása, a tanulási, gondolkodási folyamat állomásainak, produktumainak (a terveknek, vázlatoknak, a teljesített feladatoknak, az (ön)értékelésnek, az írásos reflexióknak stb. gyűjtésére. (Bárdossy-Dudás, 2010:7) I.3 A készítés céljai A portfólió készítésének céljai is különbözők lehetnek. Alapvetően kétféle célból készítenek portfóliót: értékelés vagy tanulást segítő célból. Az első esetben szummatív értékelésről beszélhetünk, melynek során a tanulónak azt kell bizonyítani, hogy adott területen megfelelt az előírt követelményeknek. Ennek a módszernek hátránya, hogy megfelelési kényszert válthat ki a tanulóból, kevésbé érzi sajátjának a dokumentumot, így a portfólió motivációs ereje csökken. A második típusú gyűjtemény a tanuló valamely területen elért haladását, fejlődését dokumentálja, és ezek segítségével folyamatosan reflektál is magára. Ez a fajta reflexió fog abban közreműködni, hogy a tanuló metakognitív képességei kifejlődhessenek, autonóm (önálló) tanulóvá válhasson. (Falus-Kimmel, 2009:12) Bárdossy és Dudás szerint a portfólió segítségével láthatóvá és értelmezhetővé válik a tanulási folyamat, az adott eredményhez vezető út is. A portfólió szerintük az értékelés eredmény- és folyamatorientált megközelítésének is fontos eszköze. (Bárdossy-Dudás, 2010:7) Az EFOP projektben tervezett Portfólió ugyan alkalmas az ösztöndíjas a különböző területeken megfogalmazott elvárások teljesítésének igazolására, azonban elsődleges célja, hogy az ösztöndíjas reflektív, önfejlesztő módon irányítsa és dokumentálja saját fejlődési folyamatát. I.4 A portfólió típusai Falus Iván és Kimmel Magdolna három olyan alapvető típust mutat be könyvében, melyet több más szerző is említ. Ezek a munkaportfólió, a bemutató portfólió és az értékelési portfólió. A munkaportfólióban a tanuló minden munkája bekerül, melyek alapján rendszeresen visszajelzést kap tanárától és/vagy társaitól. Az értékelés természetesen előre meghatározott szempontok alapján történik. Ezután a bemutató portfólióba már csak a tanuló legjobb/legfontosabb munkái kerülnek be, melyeket ő válogat ki. Az értékelési portfólió a külső sztenderdek köré szerveződik és a fő célja az, hogy a hagyományos osztályzással szemben vagy a mellett alternatív értékelési módszerként működjön a tanár és a tanuló számára. (Falus-Kimmel, 2009:14-15) Az EFOP projektben használt Portfólió elsősorban munkaportfólió jellegű, és ennek megfelelően a benne gyűjtött dokumentumok alapján az ösztöndíjas tutora (tanár) és mentora (hallgató), valamint további ösztöndíjas szakkollégisták adnak visszajelzéseket. I.5 Felhasznált szakirodalom Nahalka István: Konstruktív pedagógia egy új paradigma a láthatáron. (III) Iskolakultúra 1997/4. szám 3-21 o. Falus Iván Kimmel Magdolna: A portfólió. Gondolat Kiadó. ELTE PPK Neveléstudományi Intézet. Budapest, Bárdossy Ildikó Dudás Margit: A tanulás tervezése és értékelése. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Pécs,

6 II. A TÁMOP projekt Hallgatói Portfólió rendszerének értékelése Ebben a fejezetben kerül bemutatásra, hogy a Wlislocki Henrik Szakkollégiumban 2013 és 2015 között használt Hallgatói Portfólió használatával kapcsolatban milyen tanulságokat lehet levonni és ezek alapján miként módosult a Portfólió a jelen projektben. II.1 Cél A TÁMOP projekt során a projektbe bevont hallgatók előrehaladását szükséges volt dokumentáltan nyomon követni, ezzel látva és láttatva a fejlesztési/fejlődési folyamatot a nyújtott szolgáltatásokon keresztül. A portfólió célja tehát az volt, hogy az ösztöndíjas hallgató rendelkezzen egy olyan dokumentumgyűjteménnyel, amely tematikusan kezeli a szakmai fejlődésének folyamatát a projektidőszakban. A portfólióhoz felkészítést és dokumentumformátumokat adott meg a támogató. További cél volt, hogy a portfóliók a támogatók (mentorok, tutorok és projekttámogató) számára is jelezzék a hallgató fejlődését, az általa igénybe vett szolgáltatásokat. A TÁMOP-projektben tervezett portfólió ugyan alkalmas volt arra, hogy igazolja, az ösztöndíjas teljesítette a különböző területeken megfogalmazott elvárásokat, elsődleges célja azonban az, hogy az ösztöndíjas reflektív, önfejlesztő módon irányítsa és dokumentálja saját fejlődési folyamatát. A TÁMOP-projektben használt portfólió elsősorban munkaportfólió jellegű. Ennek megfelelően a benne gyűjtött dokumentumok alapján az ösztöndíjas tutora (tanár) és mentora (hallgató), valamint további ösztöndíjas szakkollégisták adtak visszajelzéseket. Az EFOP projekt során a cél továbbra is a tevékenységek dokumentálása, de ezúttal mindez elektronikus rendszerben történik majd (részletesebben lásd a Pedagógiai Programban). II.2 Időtartam A Hallgatói Portfólió projektelem az egész TÁMOP projekten végighúzódó tevékenység volt. A rendszerét, működését leíró dokumentum a projekt legelején megszületett, és a megvalósítók a projekt ideje alatt többször végeztek módosításokat rajta. A módosításokra azért volt szükség, mert a hallgatói és támogatói (tutor, mentor) visszajelzésekből kitűnt, hogy a portfólióban használt egyes dokumentumsablonok kevésbé voltak használhatók az elvégzett tevékenységek dokumentálására. Az EFOP projekt során hasonlóan az előző projekthez a Hallgatói Portfóliót a diákoknak folyamatosan kell vezetnie és a szakmai vezetés azt félévenként értékeli. II.3 A bevontak köre A Hallgatói Portfólió használata és folyamatos vezetése kötelező tevékenység volt az ösztöndíjprogramban részt vevő hallgatók számára, így a projektelem kiterjedt az összes ösztöndíjas hallgatóra és személyes támogatóikra: a tutorra a projekt teljes ideje alatt és a mentorra, ameddig minden ösztöndíjasnak saját mentora volt. A közvetlen (hallgatók) és közvetett (tutorok) célcsoport mellett minden félévben érintette a projekt szakmai vezetését a tevékenység, ugyanis minden félév végén értékelésre kerültek a portfóliók, és az értékelés alapján született döntés az ösztöndíjasok továbbhaladásáról. Az EFOP projekt során a bevontak köre nem változik, így a portfólió vezetéséért továbbra is az ösztöndíjas hallgatók, a megfelelő kitöltöttség érdekében a tutor továbbra is segíti a diákját, az értékelést pedig a szakmai vezetés, az Ösztöndíj Bizottság végzi majd. 6

7 II.4 A megvalósult tevékenységek kronologikus leírása A Hallgatói Portfólió leírásának első változata 2013 márciusában készült el. Ennek megfelelően a projekt első félévének kezdetén már rendelkezésre állt a programban résztvevők számára márciusában került sor az első műhelyfoglalkozásra, amely során először a hallgatók, a tutorok és mentorok külön munkacsoportokban ismerkedtek meg a portfólió használatával, majd pedig vegyes csoportokba ültek minden ösztöndíjas a saját tutorával és mentorával kezdte el a Hallgatói Portfólió kitöltését június végéig kellett a hallgatóknak lezárniuk a portfóliójukat, vagyis minden dokumentumot kitöltve elhelyezni benne. Júliusban kerültek először értékelésre a portfóliók. Az értékelés folyamata nagyon fontos részét képezi a WHSz ösztöndíjprogramjának, ettől függött ugyanis, hogy az adott hallgató bent maradhatott-e a programban, és hogy ki milyen összegű ösztöndíjat kapott a következő félévben. Gyakorlatilag a fent leírt mechanizmus ismétlődött a következő félévekben: szeptember: a portfólió használatára felkészítő műhely január: portfólióértékelés március: a portfólió használatára felkészítő műhely július: portfólióértékelés szeptember: a portfólió használatára felkészítő műhely január: portfólióértékelés március: a portfólió használatára felkészítő műhely A portfólió értékelésére és a sablonok átalakítására 2013 végén 2014 legelején került sor. A tapasztalat ugyanis az volt, hogy a formai szempontok túlsúlyban voltak a tartalmi szempontokkal szemben. Ennek érdekében több változás is bevezetésre került. Például a tutoroktól ezentúl szöveges értékelést is kért a projekt szakmai vezetése a félévek végén, ugyanígy a nyelvoktatóktól is, a tanulmányi eredménynél bevezetésre került plusz öt pont, amellyel a szakmai vezetés a kiemelkedő tanulmányi munkát kívánta szorgalmazni. Ezenkívül a nem kötelező, szakkollégiumon kívül végzett tevékenységek értékelését az elvárt 100% fölé helyezte, és pénzösszeget rendelt egy-egy ilyen pontszám mellé. Így is ösztönözve arra a hallgatókat, hogy igyekezzenek önállóan, a saját szakmai fejlődésük érdekében a szakkollégiumon kívül is tevékenykedni. Az előző projekt ütemezéséhez hasonlóan jelen EFOP projektben is szükséges a Hallgatói Portfólió használatára való felkészítést minden félév elejére beütemezni. Ennek megvalósítására az Összetartás nevű új - a TÁMOPban nem szereplő programelem ad majd lehetőséget. A szemeszterekhez és a Hallgatói Ösztöndíj Rendszerhez igazodóan az értékelést jelen projektben is a félévek lezárásához lesz szükséges kötni, így az EFOP projekt Hallgatói Portfólió rendszerére vonatkozóan a következő ütemezés rajzolódott ki: szeptember: a portfólió használatára felkészítő műhely január: portfólióértékelés március: a portfólió használatára felkészítő műhely július: portfólióértékelés szeptember: a portfólió használatára felkészítő műhely január: portfólióértékelés március: a portfólió használatára felkészítő műhely július: portfólióértékelés, lezárás 7

8 II.5 Az értékelés menete A portfólió rendszerének kidolgozásával párhuzamosan szükség volt annak értékelési módszerének kidolgozására is. A projekt szakmai vezetése biztos volt néhány alapelvben, amelyet mindenképpen be kellett építeni az értékelésbe. Ilyen alapelv volt az objektivitás. Ezt szolgálta a formai szempontok kidolgozása. A következő fontos elv az volt, hogy a tanulmányi eredmény mérföldkőnek számítson a programban. Abban is egyetértés volt, hogy minden hallgatót a saját teljesítményéhez képest kell értékelni, és az ösztöndíj összege az elért eredményhez képest változhat félévente, ezzel is motiválva a diákokat a magasabb pontszámok elérésére. A portfólió értékelése alapvetően két részből tevődött össze: a formai és tartalmi pontszámokból. Az alapvető cél mindezzel a hallgatói teljesítmények értékének valós megítélése volt. Ezért a formai pontszámok és a tartalmi pontszámok egyharmad kétharmad részt képviseltek a végső pontszámnál. A formai pontszám gyakorlatilag a hallgató tényleges részvételét tükrözte a programban. Például, hogy hány bentmaradós hétvégén, hány nyelvórán vett részt, vagy hogy hány órányi önkéntes munkát végzett. A formai pontszámok másik csoportját a portfólióban elvárt dokumentumok megléte jelentette. A tartalmi pontszámok a következő részekből tevődtek össze: tanulmányi eredmény, tutori értékelés, képzők (nyelvtanár, nyelvhelyesség, tanulásmódszertan stb.) értékelése, önkéntes tevékenység értékelése, a hallgató írásos beszámolója és szakmai terve az egyetemi tanulmányaihoz és a szakkollégiumhoz kötődően. A tanulmányi eredmény három szempontból került vizsgálatra: A hallgató a felvett kurzusainak hány százalékát teljesítette, a hallgató által felvett kurzusok és azok kreditértéke alapján milyen kreditindex várható el tőle, és ahhoz képest milyen átlagot ért el, a kar, szak, képzés nehézségének figyelembevétele. A felsorolt szempontok mindegyikénél öt pontot szerezhetett a hallgató. A teljesített kurzusok százaléka mérföldkőnek számított az értékelési rendszerben. Ez azt jelentette, hogy aki nem tudta teljesíteni a felvett kurzusainak a 75%-át, személyes elbeszélgetésen mondhatta el a szakmai vezetésnek ennek okait, és a tutorával közösen kellett megoldást találniuk, hogy a következő félévekben pótolja a kurzusokat. A kreditindex bevett számítás az egyetemeken. Ez alapján ítélik meg a hallgatók számára a tanulmányi ösztöndíjat. Ez egy viszonylag objektív mutatója annak a hallgatói munkának, amelyet a képzés során a diákok félévről félévre elvégeznek. Az utolsó szempontnál igyekezett a szakmai vezetés honorálni a kimagasló tanulmányi eredményt elérő hallgatókat. Ennek során is maximum öt pontot kaphattak a hallgatók. 8

9 II.6 Eredmények II.6.1 Értékek és azok megjelenésének módja A Hallgatói Portfólió funkciója alapvetően az volt, hogy szülessen egy olyan dokumentumgyűjtemény, amelyben a hallgatók dokumentálták részvételüket a szakkollégiumi és azon kívüli tevékenységekben. Ezen túlmenően a szakmai vezetésnek célja volt, hogy ezekre a tevékenységekre, a tevékenységek során történt fejlődésre a hallgatók egyénileg reflektáljanak. Ennek megfelelően a WHSz TÁMOP projekt kezdetén megfogalmazott értékek antirasszizmus, multi- és interkulturalizmus, szolidaritás, otthonról hozott kulturális értékek tiszteletben tartása, kevésbé jelennek meg direkten, és talán csak néhány jelent meg indirekten. Maga a portfólió úgy épült fel, hogy folyamatos visszajelzést várt a hallgatótól az elvégzett tevékenységekről és a személyes fejlődésről, így talán az önmegvalósításhoz való jog, a demokratikus érdekérvényesítés azok az értékek, amelyek jelen voltak. Ennek megfelelően a portfólióban használt dokumentumsablonokat is úgy építettük fel, hogy annak kitöltése során az ösztöndíjasoknak legyen lehetőségük véleményt formálni az adott tevékenységről. A portfólió 10 különböző sablont tartalmazott: 1. Személyes adatlap: a hallgató és tutora adatait, elérhetőségét tartalmazza. 2. Karrierterv: a hallgató és tutora minden félév elején közösen tölti ki. Ennek alapján választott szolgáltatást a szakkollégista a projektben. 3. A tutor és a hallgató közötti megállapodás: a tutor és a hallgató minden félév elején közösen töltik ki és rögzítik a félévre kitűzött közös célokat és együttműködésük alapvetéseit. 4. Egyéni fejlődési lap: ez a legtöbbet használt sablon. Ezt minden egyes olyan képzés/esemény/fejlesztés kapcsán ki kellett tölteniük a hallgatóknak, amely a szakkollégiumban előfordult mint kötelező tevékenység. 5. Havi beszámoló: ezt a sablont minden hónap végén kellett a hallgatóknak kitölteniük, és összegezniük az adott hónapban elvégzett tevékenységeket számszerűen és az egyéni hasznosulást illetően is. 6. Beszámoló egyéb tevékenységekről: ez a sablon arra szolgált, hogy a szakkollégista minden olyan tevékenységet feltüntessen rajta, amelyet nem kötelező jelleggel végzett, és talán nem is a szakkollégium keretei között. Ezeket a tevékenységeket az értékelés során a teljesítendő 100% felett pontoztuk. Az utolsó két félévben tartalmilag súlyoztuk ezeket a beszámolókat aszerint, hogy mennyire szolgálta az adott tevékenység a hallgató szakmai előrejutását, és/vagy mennyire kötődött a szakkollégium szakmai munkásságához. 7. Tutori beszámoló: ezt a mellékletet a hallgató és tutora közösen töltötte ki a félév végén. A beszámoló funkciója az volt, hogy a tutor összegezze azokat a történéseket, amelyeket az adott félév folyamán elvégeztek a tutoráltjával. Nagyon pragmatikus volt a sablon felépítése, mivel a félév elején a megállapodásban kitűzött célok teljesülésére/nem teljesülésére kérdeztünk rá. Ezen túlmenően a együttműködésről számszerűsített adatokat is kértünk (konzultációk száma, teljesített kurzusok száma stb.), továbbá kértük a tutorokat, hogy hosszabb szöveges formában is fogalmazzák meg tapasztalataikat. 8. Szakmai beszámoló: ebben a táblázatban az ösztöndíjprogramban részt vevő hallgatóknak az egész féléves szakkollégiumi aktivitásukat kellett összegezniük számszerűen és azok hasznát leírva. 9. Írásos beszámoló/szakmai terv: ez a két szöveges dokumentum azt a célt szolgálta, hogy a hallgató összegezze a féléves munkáját. Itt nemcsak a szakkollégiumi tevékenységekre, hanem az egyetemi és egyéb szakmai fejlődésükre is kíváncsiak voltunk. A szakmai terv pedig a következő félévben megvalósításra váró terveiket tartalmazta. 10. Műhelyek bemutatása: a tutor, mentor szerepe, egymás tanítása a közösség fejlődése. 9

10 A TÁMOP projekt keretében történt az ösztöndíjasok, tutorok és mentorok szakmai felkészítése a portfólió kezelésére, ezzel is támogatva, hogy a portfólió valóban tartalmi és ne adminisztratív eszközzé váljon. A felkészítésre minden félév elején sor került. Ekkor nemcsak az újonnan bekerült hallgatók és tutoraik vettek részt a felkészítésen, hanem a már régebben részt vevők hallgatók és az ő tutoraik is. Így került felhasználásra a peer-helping i eszköze. Ennek során mindenki a saját választott tutorával és egy hallgatótársával, illetve az ő tutorával dolgozott egy vegyes csoportban. A műhelyek során először egy bevezető előadásra került sor, ahol a portfólió tudományos háttere és az alapvető funkciói voltak fókuszban. Ezután a sablonokat sorra véve, azok kitöltését elkezdve haladtak végig a Hallgatói Portfólió rendszerén a részvevők. Ha valaki elakadt, a csoporttársai tudtak segíteni a továbbhaladásban. Annak érdekében, hogy hatékony legyen a kis csoportos munka, minden csoportban egy régi és egy új hallgató és a tutoraik dolgoztak. Erre azért volt szükség, mert a régi hallgató már túl volt egy vagy két féléven, voltak tapasztalatai a portfólió használatáról és értékeléséről, így felhasználói szemszögből tudta segíteni az új hallgatót a portfólió használatának elsajátításában. Azzal, hogy a portfóliót közösen tanulták meg használni a hallgatók, olyan helyzet alakult ki, amelyben egymásra voltak utalva a résztvevők, így erősítve az együttműködést. A Hallgatói Portfólió nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hallgatók teljesítményét félév közben is figyelemmel lehessen követni, és így jelezni a tutora felé, ha nem teljesíti az általa vállalt feladatokat. Ezen a ponton a legtöbbször esetmegbeszélésre került sor, amelyen a hallgató, a tutora, valamint a projekt szakmai vezetésének képviselője vett részt. Ekkor igyekeztünk kideríteni a hallgató alacsonyabb teljesítményének okait, és azokra megoldást találni a hallgatóval közösen. Amennyiben azonban a félév végén vagy adott esetben a következő félévben sem javult a helyzet, a hallgatótól megvált a szakkollégium. Így igyekeztünk a lemorzsolódást megelőzni. Ha számszerű adatokat vizsgáljuk, akkor látható, hogy február és június között 56 hallgató került be a programba felvételi eljárás minden egyetemi félév elején volt, így öt alkalommal lehetett új hallgatókat bevonni az ösztöndíjprogramba. Az alábbi diagram egyértelműen szemlélteti a hallgatói mozgást az elmúlt két és fél év alatt. Wlislocki Henrik Szakkollégium hallgatói mozgás között (N=56 fő) 25% Lemorzsolódott alacsony teljesítmény miatt (14 fő) 54% 14% Diplomát szerzett (8 fő) 7% Kilépett a programból saját döntéséből (4 fő) Teljesítette a vállalt kötelezettségeket (30 fő) 10

11 II.6.2 Számszerű mutatók Hogyha egészen pontosan szeretnénk látni a hallgatók teljesítményét, akkor érdemes végignézni a Hallgatói Portfólió három nagyobb egységének félévenkénti változásait. A tartalmi pontszámok tartalmazzák a hallgatók tanulmányi eredményre kapott pontszámait, de egy diagramban látható az elvégzett kurzusok aránya is, amely egyértelműen megmutatja, hogy a hallgatók az adott félévben a felvett kurzusok hány százalékát érték el. Hallgatói Portfólió formai eredményei (%) január július január Hallgatói Portfólió formai eredményei (%) július A diagramokat áttekintve észrevehető két közös vonást. Mindhárom terület esetében a 2013/2014-es tanév második szemeszterében erős visszaesés figyelhető meg. Ez magyarázható azzal, hogy jelentősen megnőtt az új hallgatók száma a szakkollégiumban 18-ról 33-ra növekedett az ösztöndíjasok száma, és az újak tapasztalatlansága is közrejátszhatott a rosszabb teljesítményben. A második közös jellemző, hogy a hallgatók viszonylag gyorsan megtanulták a portfólió használatát: a formai és tartalmi eredmények mind 80% feletti értéket mutattak az előző félév értékelésekor. 11

12 90 Hallgatók elvégzett kurzusainak aránya félévente (%) Hallgatók elvégzett kurzusainak aránya félévente (%) július január július január A tanulmányi eredmény, pontosabban az elvégzett kurzusok aránya a felvettekhez képest hasonló eredményt mutat. Ami abszolút pozitív, hogy az ezt megelőző értékelés során ez az arány 81% volt. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók a kurzusaik nagy részét elvégezték. Érdemes lenne ezt összehasonlítani a Pécsi Tudományegyetem nem hátrányos helyzetű hallgatóinak eredményével, de sajnos az egyetemtől erre vonatkozóan nem találhatók adatok. Hallgatói Portfólió tartalmi eredményei (%) Hallgatói Portfólió tartalmi eredményei (%) július január július január 12

13 Érdemes elidőzni a Hallgatói Portfólió tartalmi eredményeinek elemzésénél. A diagramról leolvasható, hogy ez megy talán a legnehezebben a hallgatóknak. A tartalmi pontszámok ugyanis olyan elemeket is tartalmaznak, amelyek az ő visszajelzéseiket értékelik. Sajnos a projekt első három félévében az volt a tapasztalat a portfóliók értékelésekor, hogy a sablonok szöveges részei üresen maradtak, vagy egykét szóval Jó volt., Hasznos volt. - elintézték a tevékenység értékelését. Ez javuló tendenciát mutat az utolsó értékelés (2015. január) eredményeit elnézve, de a projekt végén is az volt a tapasztalat, hogy nem feltétlenül gondolnak bele a hallgatók abba, hogy ez a program és annak összes tevékenysége az ő szakmai, szellemi és néhány esetben fizikai fejlődésüket szolgálja. Ahhoz, hogy ezen a területen jelentős fejlődést lehessen elérni, több önismereti, csapatépítő és kommunikációs tréningre lenne szükség. Továbbá több időt kellene a hallgatókkal tölteni személyesen: beszélgetések, viták formájában, akár négyszemközt, akár nagyobb csoportokban. II.6.3 Tervek és fejlesztési javaslatok A Hallgatói Portfólió rendszere abszolút naprakész értékelési eszköze ennek az ösztöndíjprogramnak. A hallgató (és tutora) felelőssége, hogy minden szemeszterben a félév végéig kitöltve, tartalmilag relevánsan lezárja azt. A portfólió mindig hozzáférhető a hallgatók számára. Természetesen a projekt támogatója számára fontos lehet ez a dokumentáció, de alapvetően nem nyilvános. A hallgató azzal osztja meg, akivel szeretné. Ezzel együtt nagyon hasznos és a neveléstudományban egyre inkább elfogadott, hogy egy-egy fejlesztőprogramban (akár a tanárképzésben) elfogadott eszköze legyen az értékelésnek. Tehát összefoglalva: megválni a projektelemtől biztosan nem szabad. A portfólió tartalmi jelentősége felé való elmozdulás azonban mindenképpen ajánlott. Ezt mint már említettük további fejlesztőtréningekkel, képzésekkel, személyes kapcsolatokkal lehet elérni. A portfólió használatára való felkészítő képzés is megfelel a legújabb pedagógiai módszertani elvárásoknak. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy félév közben is lehetővé kell tenni az ezzel kapcsolatos konzultációt a szakkollégisták számára. Összességében a Hallgatói Portfólió rendszerének formai részén kevésbé, tartalmi részén annál inkább ajánlott tovább dolgozni. 13

14 III. Az EFOP projekt Portfóliója III.1 Főbb jellemzők Az EFOP projekt célja, hogy a Pécsi Tudományegyetemen tanuló és Szakkollégiumunk ösztöndíj támogatásában részesülő, hátrányos helyzetű, elsősorban cigány/roma származású hallgatók tanulmányi sikerességét előmozdítsa, őket kutatási tevékenységekbe bevonja, valamint társadalmi szerepvállalásukat megerősítse. A projekt során a szakkollégium ösztöndíj programjába bekerülő hallgatók egyénre szabott szolgáltatásokban, személyes támogatásban és közösségi programokban vesznek részt. Ezen tevékenységekben való részvételt és az ezzel összefüggésben megvalósuló személyes fejlődést, előrehaladást portfólióban dokumentálja az ösztöndíjas. A Portfólióhoz az EFOP projekt jelen dokumentumban - megad sablonokat, segítve ezzel az egyéni előrehaladás dokumentáltságának elvégzését. Jelen projektben a Hallgatói Portfóliót a programban résztvevők a projekt számára létrehozott Virtuális Térben kezelik, töltik ki. A leírásban megadott sablonok elektronikus kérdőívek formájában jelennek meg a hallgatók számára elérhető felületen. E mellett az EFOP projekt keretében történik az ösztöndíjasok, tutorok és mentorok szakmai felkészítése a portfólió kezelésére, ezzel is támogatva azt, hogy a Portfólió valóban tartalmi és ne adminisztratív eszközzé váljon. III.2 A portfólió segítői A projekt keretében minden ösztöndíjas választ magának egy őt segítő egyetemi oktatót (tutor). A tutor feladata többek között a hallgató ismereteinek, kompetenciáinak feltérképezése személyes beszélgetés, valamint a Szakkollégium által nyújtott szolgáltatások bemeneti mérőeszközeinek segítségével. További tutori feladat a hallgató egyéni haladási tervének (portfólió) elkészítésében való támogatás az előző pontban részletezett ismeretek birtokában. E mellett a tutor a hallgató egyéni haladását követő, a hallgató által vezetett portfólió dokumentáltságát figyelemmel kíséri. A hallgató és a tutor kapcsolattartása szintén dokumentáltan, esetnapló vezetésével történik. A portfólió virtuális térben történő kezeléséhez az ösztöndíjasok a programba lépés kezdetén képzést kapnak, illetve a program során fordulhatnak a Virtuális Tér vezetőjéhez technikai segítségnyújtásért. 14

15 III.3 A portfólió részei III.3.1 Alapdokumentumok a. Személyes adatlap (1. számú melléklet) b. Motivációs levél (Felvételi eljárás részeként) c. Kutatási terv (Felvételi eljárás részeként) III.3.2 Bemeneti állapotot rögzítő dokumentumok Szerződések, tervek d. Hallgatói karrierterv (2. számú melléklet) e. Tutorral kötött szerződés (3. számú melléklet) III.3.3 A támogatási időszak során gyűjtött dokumentumok f. Egyéni fejlődési lap (4. számú melléklet) g. Havi beszámoló (5. számú melléklet) h. Egyéb beszámoló (6. számú melléklet) III.3.4 Kimeneti eredményeket mutató dokumentumok i. Tutori beszámoló (7. számú melléklet) j. Hallgatói összegző szakmai beszámoló (8. számú melléklet) II.3.1 Alapdokumentumok Elsőként szükséges csatolni a személyes adatlapot (formátumot lásd az 1. számú mellékletben), melyen szerepelniük kell a következő információknak az ösztöndíjasról: név születési hely, idő felsőoktatási intézmény neve, kar, szak, képzési forma, évfolyam elérhetőségei ( , telefonszám) Az ösztöndíjas tutorának elérhetőségei ( és telefonszám) Szintén alapdokumentum a felvételi eljárás során benyújtott motivációs levél és/vagy kutatási terv. 15

16 II.3.2 Bemeneti állapotot rögzítő dokumentumok Kezdőállapotok leírására alkalmas dokumentumok a következők: a) Az ösztöndíjas kurzusai NEPTUN kivonat alapján (egyetemi tanulmányai: göngyölt/hiányzó kurzusok, nehézséget jelentő kurzusok), b) Az ösztöndíjas nyelvtudása idegen nyelvi ismeretet felmérő adatlap alapján feltérképezésre kerülnek a meglévő tudások, és rögzítésre kerül az idegen nyelv tudás fejlesztésre vonatkozó tervek c) Kutatásmódszertani tudás az első Kutatásmódszertan képzésen készített felmérés alapján láthatóvá válnak a tématerületen eddig tanultak, valamint a kutatási tapasztalatok, illetve tervezni lehet a további fejlesztési irányokat, valamint a kutatási terveket is. d) Tudományos tevékenység leírása az ösztöndíjas elképzelése alapján röviden leírásra kerül az eddigi tudományos tevékenység, a tudományos előrehaladás terve, mely épül a kutatásmódszertani tudásra, illetve tervezi a hallgató tudományos tevékenységeinek nyilvánosságát (konferencia, publikáció) is. e) Tanulásmódszertani kompetenciák az első képzés alkalmával történő felmérés alapján a fejlesztési irányok meghatározása f) Önkéntesség - eddigi önkéntes, közösségi munka az ösztöndíjas leírása alapján, valamint az önkéntességre vonatkozó tervek. A felsoroltak írásos dokumentumait javasolt elhelyezni a portfólióban, és mindezekből kiindulva tervezni az ösztöndíjas egyéni fejlődési folyamatát tutori támogatással. Vagyis a támogatási időszak kezdetén az ösztöndíjas tutorával közösen kijelöli az adott időszakban (egyetemi szemeszter) az ösztöndíjas fejlesztendő kompetencia területeit a bemeneti állapot alapján, és ehhez igazodva választják ki közösen a szakkollégium szolgáltatásai közül a megfelelőket. A bemeneti állapotot és a fejlődési folyamatot összegző dokumentum a hallgató karrierterve. (Formátumot lásd az 2. számú mellékletben.) A karrierterv célja, hogy az ösztöndíjas hallgató hosszú távú célba ágyazottan lássa, milyen tevékenységek elvégzésére, milyen szolgáltatások igénybe vételére van szüksége ahhoz, hogy a társadalmi és munkaerő-piaci integrációja sikeres legyen. Elengedhetetlen a jövőképre vonatkozó hallgatói vízió ahhoz, hogy az EFOP projekt keretében zajló sokféle fejlesztésfejlődés egy irányba tartson, és mindezek szükségessége a támogatott hallgató számára interiorizálódjon. Ugyanígy elengedhetetlen, hogy az EFOP projekt által nyújtott sokrétű, és a bemenetnél legtöbb esetben kötelező szolgáltatásrendszer-elemek között az ösztöndíjas egyre inkább maga is válogatni tudjon, és saját sorsát úgy legyen képes irányítani, hogy egyre inkább önmaga válassza meg a szakmai-tudományos fejlődéséhez leginkább segítséget nyújtó lehetőségeket. A karriertervet az ösztöndíjas hallgató tutora támogatásával állítja össze a támogatási időszak kezdetén. Amennyiben a hallgató nem az első támogatási időszakba lép, akkor a már meglévő karrierterv felülvizsgálata, kiigazítása szükséges. A különböző dokumentumokra (alapdokumentumok, bemeneti mérések és tervek, karrierterv) építve az ösztöndíjas tutorával külön szerződést köt, melynek tartalmaznia kell a közös célokat, az egymás felé megfogalmazott elvárásokat, a kapcsolattartás formáját és rendszerességét. A szerződések elsődleges célja, hogy a közös munka eredményeképpen a karriertervben rögzítettek teljesítése sikeres legyen. (A szerződések formátumát lásd a 3. számú mellékletben.) 16

17 II.3.3 A támogatási időszak során gyűjtött dokumentumok A támogatási időszakban az ösztöndíjas az egyéni fejlődési lap (a formátumot lásd az 4. számú mellékletben) segítségével követi nyomon az általa választott szolgáltatások, képzések igénybevételét. Az egyéni fejlődési lap célja, hogy követhetővé váljon a hallgató előrehaladása, eredményessége, vagyis a karriertervben rögzítettek felé való tudatos előrehaladás útja. A fejlesztési lapot az ösztöndíjas az adott képzés (például idegen nyelv tanulásmódszertan stb.) első alkalmával az oktatóval közösen tölti ki. A lapon feltünteti a képzés címét, időpontjait, az oktató és ösztöndíjas nevét, a képzéssel elérendő célt, a cél elérését szolgáló konkrét tevékenységet és a várható eredményt. A támogatási időszak egyes pontjain elkészített havi beszámolókban (a formátumot lásd a 5. számú mellékletben) az ösztöndíjas minden támogatott hónap utáni hónap 5. napjáig beszámol az a hónapban végzett kötelező és választott tevékenységeiről. A havi beszámolók szintén elhelyezésre kerülnek a Portfólióban, illetve a benyújtásra kerülnek a támogató számára. Az egyéb beszámolók (formátumát lásd a 6. számú mellékletben) ahhoz nyújtanak segítséget, hogy az ösztöndíjas hallgató által végzett bármilyen tevékenységét, amelyek nem köthetők a kötelező és kötelezően választandó tevékenységekhez, az ösztöndíjas rögzíteni tudja. Így például az egyéb beszámoló alkalmas arra, hogy bemutassa az ösztöndíjas szakmai-tudományos előrehaladását, fejlődését és eredményeit a publikáció, a tanulmányút, a konferenciaszereplés, a TDK, az OTDK szereplés, valamint a közösségi tevékenység (konferenciaszervezés) stb. területeken. II.3.4 Kimeneti eredményeket mutató dokumentumok A támogatási időszak befejezését követő 14 napon belül hallgatói összegző szakmai beszámolóban (formátumot lásd a 8. számú mellékletben) az ösztöndíjasnak be kell számolnia a szemeszter során végzett valamennyi tevékenységéről. Ehhez természetesen rendelkezésére áll a Portfóliója, melyben addig gyűjtötte a részbeszámolókat és egyéb dokumentumokat. A portfóliót és az összegző beszámolót a mentor és tutor hitelesíti. A hitelesített összegző beszámolót az ösztöndíjas elhelyezi a személyes portfóliójában és egyúttal benyújtja a támogató számára. Az összegző beszámoló benyújtása és elfogadása feltétele a következő időszakra vonatkozó hallgatói ösztöndíj pályázatnak. Az ösztöndíjas, az ösztöndíjas mentora és tutora által készített beszámoló alapján az ösztöndíj bizottság dönt adott ösztöndíjas szerződésének meghosszabbításáról. A tutor az ösztöndíjas hallgató előmeneteléről készített és a tutor fejlesztő és támogató tevékenységével kapcsolatos dokumentációját gyűjti, és félévente szakmai beszámolóban foglalja össze (lásd 7. számú melléklet) az ösztöndíjas hallgatóval végzett közös munka teljesítését. Az összegző beszámolót az ösztöndíjas hallgató hitelesíti. A hitelesített tutori összegző beszámoló része az ösztöndíjas portfóliójának és egyben benyújtásra kerül a támogató számára. Az összegző beszámoló benyújtása és elfogadása feltétele a következő időszakra vonatkozó tutorálási támogatásnak. 17

18 1. számú melléklet - Személyes adatlap Név:... Születési hely, idő:... Felsőoktatási intézmény neve, kar, szak, képzési forma, évfolyam:... Elérhetőségei ( , telefonszám):... Tutorának neve és elérhetőségei ( és telefonszám):... 18

19 2. számú melléklet - Hallgatói karrierterv Szakmai tervem: Egyetemi tanulmányaim után szeretnék foglalkozni/szeretnék dolgozni. Ennek eléréséhez az ösztöndíj program által nyújtott szolgáltatások közül 3 a következőkre van leginkább szükségem 4 : Az ösztöndíjas által elképzelt szakma/állás/tevékenység melyet diplomaszerzés után szeretne végezni. 3 Idegen nyelv tanulás, IKT kompetencia fejlesztés, tanulás módszertani kompetencia fejlesztés, önismereti és személyiségfejlesztő tréning, kommunikációs kompetencia fejlesztés, tudományos kutatások végzése, önkéntes tevékenység végzése, közösségi programok szervezése stb. 4 A tevékenység megnevezése mellett szükséges indoklást is tenni úgy, hogy az adott területen a hallgató által elvárt fejlődést, eredményt is rögzíti a leírás. Ebben szerepeljenek nem csak a kapott szolgáltatások, hanem mindazok a személyes hallgatói vállalások is, amelyek a karrierterv első mondatában kitűzött szakmai tervet, mint hosszútávú célt szolgálják. 19

20 3.... Dátum: Ösztöndíjas aláírása: 20

21 3. számú melléklet - Tutor és ösztöndíjas közötti szerződés Támogatási időszak:... Ösztöndíjas neve:... Felsőoktatási intézmény neve, kar, szak, képzési forma, évfolyam:... Tutor neve:... Felsőoktatási intézmény neve, kar, tanszék:... Azt várom az ösztöndíjastól ebben a támogatási időszakban, hogy Azt várom a tutoromtól ebben a támogatási időszakban, hogy

22 Közös céljaink ebben a támogatási időszakban: Kapcsolattartásunk formája 5 :... Kapcsolattartásunk rendszeressége 6 :... Dátum: Ösztöndíjas aláírása: Tutor aláírása: 5 például: személyes találkozó, , telefon, Facebook stb. 6 például: hetente, kéthetente, havonta stb. 22

23 4. számú melléklet - Egyéni fejlődési lap Képzés megnevezése:... Képző neve:... Ösztöndíjas neve:... Képzés időpontjai:... Cél Tevékenység Várható eredmény/elsajátított tudás/fejlesztett kompetenciák Dátum: Ösztöndíjas aláírása: Képző aláírása: 23

24 5. számú melléklet - Havi beszámoló Ösztöndíjas neve:... Támogatási hónap:... Ebben a hónapban a tutorommal

25 Választott szolgáltatások: Szolgáltatás, képzés Összes alkalom Ebből részt vettem ennyi alkalmon Elsajátított tudás/ fejlesztett kompetenciáim Felhasználási lehetőség a karrierterv megvalósítása során Dátum: Ösztöndíjas aláírása: 25

26 6. számú melléklet - Beszámoló egyéb 7 tevékenységről Ösztöndíjas neve:... Támogatási hónap:... A tevékenység részletes leírása 8 :... Dátum: Ösztöndíjas aláírása: 7 publikáció, tanulmányút, konferenciaszereplés, TDK, OTDK szereplés, közösségi tevékenység (konferenciaszervezés) 8 A tevékenység részletes leírása, az ehhez kapcsolódó készségek, képességek, kompetenciák fejlődése, ezek hasznosíthatósága. Pl: Az X konferenciára való felkészülés során gyakoroltam egy prezi előadás összeállítását, az előadás elpróbálása pedig segített abban, hogy beszédem során a tudományos, szakmai nyelvezetet használjam. 26

27 7. számú melléklet - Tutori beszámoló Tutor neve:... Ösztöndíjas neve:... Támogatási időszak:... Az ösztöndíjassal közösen kitűzött három legfontosabb cél, a támogatási időszakban ezek érdekében végzett tevékenység és az elért eredmények. Az ösztöndíjassal közösen kitűzött három legfontosabb cél: Az elérendő célok érdekében végzett tevékenység: Az elért eredmények:

28 3.... Az ösztöndíjas által a támogatási időszak kezdetén megfogalmazott legfontosabb elvárások: A támogatási időszakban ennek teljesülése érdekében végzett tevékenység: Milyen módon, milyen mértékben teljesült az ösztöndíjas elvárása:

29 Kérjük, hogy esszészerűen is írja le a támogatási időszak tanulságait! Dátum: Tutor aláírása: 29

30 8. számú melléklet - Szakmai beszámoló Ösztöndíjas neve: Támogatási időszak: Szolgáltatás, képzés megnevezése 9 A támogatási időszak elején kitűzött cél A támogatási időszak végén látható számszerű eredmény 10 A támogatási időszak végén látható tartalmi eredmény 11 Képző megjegyzése 9 Idegen nyelv tanulás, IKT kompetencia fejlesztés, tanulás módszertani kompetencia fejlesztés, önismereti és személyiségfejlesztő tréning, kommunikációs kompetencia fejlesztés, tudományos kutatások végzése, önkéntes tevékenység végzése, közösségi programok szervezése, egyéb tevékenység stb. 10 Például idegen nyelv tanulása esetén: 100 órás tanfolyam elvégzése, idegen nyelv tudás bővülése álkezdőről középhaladóra; vagy tudományos kutatás végzés esetén X órányi terepmunka végzése és X terjedelmű kutatási beszámoló elkészítése stb. 11 Például idegen nyelv tanulása esetén: A tanfolyam elvégzése során gyakorlatot szereztem a hivatalos és magán levelek tartalmi és formai követelményeinek megfelelő levelek írásában, melynek köszönhetően nem fog problémát okozni egy hivatalos levél megfogalmazása például egy ösztöndíjra jelentkezés esetén.

31 31

32 Dátum: Ösztöndíjas aláírása: Tutor aláírása: i A kortárs segítés alkalmazása az 1960-as években kezdett elterjedni az Egyesület Államokban, Kanadában és Angliában, amely során számos programot dolgoztak ki, pl. depresszió, öngyilkossági kísérlet és a kortárs segítés; etnikai vagy kulturális okok miatt kisebbségi helyzetben lévő diákok és a kortárs segítés; pasztorális kortárs segítés; kortárs segítés és drogprevenció. Magyarországon a mai napig nincs egységes, meghatározott terminológiája a kortárs segítés témakörének, pedig az első kortárs segítő tevékenységek, programok már az 1980-as évek végén elkezdték működésüket. (Rácz, 2008) 32