Hallépcsők üzemeltetését támogató halvizsgálatok eredményei és tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén

Átírás

1 Hallépcsők üzemeltetését támogató halvizsgálatok eredményei és tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Keserü Balázs vízügyi tanácsos MTA-VEAB Győr 2017.november

2 Denkpáli hallépcső

3 A hallépcső Megkerülő csatornás hallépcsőt Magyarországon elsőként ban Denkpálnál építettek a Szigetközben. A hallépcső a főág és a mellékágrendszer közötti közel 4 m-es szintkülönbséget hidalja át. 4 kaszkádból és 23 bögéből (ebből 3 pihenő tó) álló kőszórással érdesített mederaljú 250 m hosszúságú hallépcső.

4 Módszer

5 Eredmények (2012.) 22 faj 347 egyed medencénként átlag 4,21 faj 8,03 cm-es átlag törzshossz legnagyobb hal 42 cm (menyhal) a domolykó volt a leggyakoribb 70 db egyeddel, ami a fogott egyedek 20,1 %-a VI. és a XX. számú böge üres volt 2 faj csak az alvízről (széles durbincs, süllő), 3 faj (ponty, compó, vágócsík), pedig csak a felvízről került elő

6 Eredmények A varsa 12 h-ás és 36 h-ás alkalmazása során a fogott egyedek száma között (57 és 59 egyed) érdemi különbség nem volt, ami ennek a varsának az alacsony, 25 %-os, bennmaradási valószínűségével (Guti, 2003.) magyarázható. Ugyanakkor a detektált fajok száma 10- ről 15-re nőtt. A felső rekeszből a 12 órás minta során 6, a 36 órás mintakor 8 faj, az alsó rekeszből 4 és 7 faj került elő. A selymes durbincsot és a tüskés pikót a hallépcsőben csak a varsa alkalmazása során mutattuk ki. A 36 órás varsás halászat során a hallépcső lehalászását követően a varsa alvízi rekeszéből egy kb 30 cm-es csuka teteme is előkerült.

7 Hidro-öko-morfológiai térkép A XVI. medence (középső pihenő tó) hidro-ökomorfológiai térképe geodéziai adatok nélkül leeresztett állapotban

8 Javaslatok Gömbölyű dunai folyami kavics használata, vagy a vízépítési kövek közeit kulé kaviccsal, sóderrel kell részben kitölteni. A legtöbb fajjal és egyedszámmal a nagyobb kiterjedéssel és mélyebb vízterekkel rendelkező bögék rendelkeznek, - medencék összenyitása, szélességének, így felületük növelése. Azaz a hosszúkás, téglalap alaprajzú sok kis medencét kör, ovális alakú nagyobb, de kevesebb számú medencékké át lehet-e alakítani. A bögék közötti torlaszok, uszadékok eltávolítására a napi üzemeltetés során nagy(obb) hangsúlyt kell fordítani. A hallépcső vízbetáplálási oldalán uszadék fogót, uszadék terelőt célszerű beépíteni. (Volt ilyen ) Az árvizi rongálódások során a jelentősen feltöltődött bögékből a hordalékot kotrással el kell távolítani, a kismértékű feltöltődéseket nem célszerű kikotorni, azok kedvező ökológiai mederstruktúra alkotó szerepe miatt. A varsával történő vizsgálatok során a munkarendet úgy kell megszervezni, hogy az lehetőség szerint 12 h-át meghaladó időt ne haladja meg. A ketrec átalakítását úgy kell megvalósítani, hogy a fogási hatékonysága növekedjen, de az uszadék visszatartása csökkenjen. A jövőben épülő hallépcsőinket alkalmassá kell tenni ennek a varsának a befogadására, így nem kell minden hallépcsőhőz egyedit készíteni. A hallépcsők környezetét úgy kell kialakítani, hogy az a varsa mozgatását biztosító erőgép megközelítését és a balesetveszély nélküli munkavégzést lehetővé tegye. A statikus fényképfelvételeken túl a hallépcsőben uralkodó áramlási viszonyokat célszerű digitális filmfelvételekkel is rögzíteni. (Web kamera?) A hallépcső halászati vizsgálatát legalább évi rendszerességgel szükséges elvégezni, aminek költségeit be kell építeni a szigetközi vízpótlórendszer üzemeltetési költségeibe. Meg kell vizsgálni a halászatra jogosultnak a hallépcső üzemeltetésében való közreműködésének, és/vagy az üzemeltetés anyagi fedezetéhez való hozzájárulásának lehetőségeit.

9 Nagy-Pándzsa duzzasztó hallépcső

10 Pándzsa duzzasztó és hallépcső halbiológiai vizsgálata Vizsgálat október mintavételi szakasz (5 az alvízen, 5 a felvízen) plusz a hallépcső Cca. 926 egyed, 13 faj Igen nagy egyedszámmal (több mint 500 egyed) fordult elő az I. ny. ezüstkárász Alvízről és felvízről is került elő réti csík! Érdekesség, hogy két db aranyhalat is fogtunk. A hallépcsőből egyetlen hal sem került elő!

11 Módszertan

12 V.A. IV.A. 0.;I.;II.;III. A. Hallépcső 0.F. I.F. II.F. III.F. IV.F. V.F. Egyedszám db (becsült adat) egyedszám Mintavételi helyek

13 Javaslatok az üzemeltetéshez A hallépcső bögéinek küszöbszintjei alá cm-rel javasolt a köveket visszaszedni, úgy, hogy a nagyobb méretű kövek maradjanak bent. Mind az alvizen, mind pedig a duzzasztó felvizén a vízpart kaszálását mozaikszerűen (kaszált, kaszálatlan sávok váltogatása) javasolt elvégezni. Kedvező tapasztalatok esetén a jövőben javasolható helyenként a partél oly módon történő lankásítása, vagy lesüllyesztése, amivel a vízzel és növényzettel borított parti sáv területe tovább növelhető. Az érkező teljes vízhozam lehetőség szerint a hallépcsőn és ne a duzzasztón bukjon keresztül. (Kivéve a szeméttelep mögötti Pándzsa ér vízpótlásának idején.)

14 A vándorlási időszakok és az érkező vízhozamok figyelembevételével történő üzemeltetés szempontjai A hallépcső valószínűsíthetően akkor üzemel, azaz funkcióját akkor tölti be, ha a felvízi küszöb fölött minimum cm vízoszlop bukik át. A belépő vízoszlop magasságot a nyílás max 1/3-al szűkítő lábas betétpalló behelyezésével meg lehet kísérelni fenntartani. Október 1. és február 15. között a duzzasztás szünetel. Február és április között a csukaívás idején fokozatos táblaemeléssel a felvizen duzzasztás javasolt. A duzzasztást a jég borítottság figyelembevételével kell megkezdeni. Április 20.-május között a duzzasztás szünetel, majd június ig a duzzasztást fokozatosan el kell kezdeni. Nyári hőségek idején a duzzasztást nem javasolt megszüntetni. A duzzasztás megszüntetését, vagy megkezdését is fokozatosan min. három nap alatt kell megvalósítani az üzemeltetés időszakában. Vízkárelhárítás esetén a duzzasztót a károk vízkárok megelőzésének szempontjai szerint kell üzemeltetni.

15 Homoki ágrendszer hallépcsői A Homoki ágrendszer - a hallépcső funkciójával együtt - élő kapcsolatot teremt a Szivárgócsatorna, a Jónási ág és a Hullámtéri vízpótlórendszer korábbi években kiépített felső szakaszával. A területen található, korábban csak árvízi időszakban kapcsolatban lévő kubiktavak is összeköttetésbe kerültek és friss víz utánpótlást kaptak. A vizsgált terület a Duna 1847 és 1850 fkm és az elsőrendű árvízvédelmi töltés és tkm között fekvő hullámtéri területen található Rajka város külterületén.

16 Homoki és Jónási hallépcső A Jónási hallépcső a Homoki mellékágat, abból kiágazva köti össze a Jónási Duna-ággal. A kiágazást követően 2-3 m mederszélességű kanyargó vonalvezetésű csatorna felfűzi a Homoki mellékág és a Jónási Dunaág között található kisebb-nagyobb régi kubikgödröket. A Jónási tavat követően a meder 10 db kőküszöbökkel elválasztott, váltakozó méretű bögék sorozatával éri el a Jónási Duna-ágat. A hallépcső területéből kizárólag a kubikok voltak korábban vízzel borítottak, a többi szakasz új építés eredménye. A csatorna szerű meder növényzettől mentes, homokos, kavicsos, iszapos medrű tulajdonképpen halmentes. A régi kubikok parti részén káka, nád öv található, foltokban szubmerz hínárnövényzettel. Halfaunája szegényes, döntően ezüstkárász, sügér. A halakat döntően a kőszórások tartották a nyílt vízről csak néhány egyed került csak elő. A kőküszöbös, tulajdonképpeni hallépcső részen érezhető, hogy a benne lévő halállomány a kubikokból szóródott szét. Ez a megállapítás azon alapul, hogy a fauna szerkezete jellemzően kárász alapú, illetve némileg nagyobb az egyedsűrűség a tavakhoz közelebbi bögékben. A Homoki hallépcső és a mellékág kialakításában hasonló a Jónási hallépcsőhöz azzal a különbséggel, hogy a víz itt először a bögés szakaszba lép be (Homoki hallépcső), majd a lépcsőzés nélküli Homoki mellékágon folyik tovább, valamint nem közvetlenül a tavakon folyik át, hanem azokra rövid rákötő csatornákkal érintkezik. A kubikok hasonlóak a Jónási hallépcső kubikjaihoz, azoknál némileg nagyobb hínárborítottsággal. A Homoki hallépcsőben 13 kőküszöb került beépítésre, a bögék nagysága hozzávetőlegesen azonosak. Halfauna vonatkozásában szintén az alacsony egyed és fajszám volt a jellemző. A kubikokban viszonylag gyakori volt a törpeharcsa. A friss csatorna szakaszok üresek, a halak zömmel a kőművek kövei közül kerültek elő.

17 Korai benépesülés tapasztalatai A KEOP projekt keretében létrehozott rajkai hullámtéri rendszer korai benépesülésének vizsgálata során a két nap alatt 17 faj 1979 egyedét sikerült megfognunk elektromos halászgép segítségével. Az adatok eredményeiből kitűnik, hogy a küsz és ezüstkárász nélküli fogási eredmény szerint a vízrendszer jelenleg még halmentesnek tekinthető és a fajgazdagság is elmarad a rendszerben rejlő ökológiai potenciáltól. Sajnálatosan igen magas mind az egyed, mind pedig a fajszám tekintetében a jövevény,- invazív fajok száma, részaránya. Tapasztalatként lehet rögzíteni, hogy az ilyen, teljesen új víztereket létrehozó beruházások esetében az újonnan megnyíló ökológiai fülkéket érdemes lenne endemikus fajok telepítésével feltölteni. Ezzel támogatva a kevésbé tágtűrésű hazai állományok terjedését a nem őshonos, de agresszívan terjeszkedő, invazív fajokkal szemben. A régóta meglévő Középhomoki tavak halmentességére magyarázatot talán annak rendkívüli átlátszósága (3-4 m) adhat magyarázatot. Ennek igazolása éjszakai halászattal lenne lehetséges. A rendszer benépesülése a vízinövényzet megerősödését, a medrek beállását és néhány dunai árvizet követően természetes úton várható. A Dunával való közvetlen kapcsolat lehetősége az ívási időszakban lesz majd mérvadó a rendszer halállományának szempontjából. Fentiekre való tekintettel a rendszer faunisztikai szempontú nyomon követése indokolt.

18 Üzemeltetést támogató vizsgálatok közgazdasági megvilágítása ÜZEMTERVEZÉS javasolt halvizsgálati helyszín Évi 25 tervezhető vizsgálat (1 vizsgálat min. 3 nap munkaigényű előkészítés, vizsgálat, kiértékelés) Ft tervezett költség Egy vizsgálat átlag költsége ,.-Ft A 49 javasolt helyszínből 21 hallépcső! Hallépcsők tervezett költsége: Ft A hallépcsők átlag vizsgálati költsége : Ft Legkisebb költségű vizsgálat: Ft (Bagaméri hallépcső) Legdrágább vizsgálat: Ft (Dunakiliti fenékküszöb) (Concó torkolati hallépcső, 2015.)

19 KONKLÚZIÓK Alapvetések(?!) A vízügyi beavatkozások és üzemeltetés, fenntartás során nem szükséges a terveket mindenben megvalósító, mérnöki túlzott precizitás. ( Az egyenes néha legyen görbe. ) A rehabilitációk során megnyíló új ökológiai fülkéket (nich) célzott, őshonos fajokkal való telepítéssel célszerű feltölteni. ( Ki nevet a végén. ) Beruházást megelőző és követő ökológiai monitoring költségeit be kell tervezni! Hasonlóan a várható módosítások költségeit is. Célszerű tisztázni, hogy ki is az üzemeltető, kinek is az érdeke? ( Honnan, hová tartunk. ) A fenntartást, és a fenntarthatóságot biztosítani kell, még akkor is, ha ezekkel rehabilitálható területeket veszíthetünk. ( A kevesebb néha több. ) A természet azért bonyolult, mert egyszerű. ( Ha víz van, élet is lesz. ) Ne akarjunk minden élőlénynek egy idejűleg kedvezni. Nem fog menni! ( Döntsük el, hogy melyik ujjunkat harapjuk. ) Olyan tipikus monitoring elemeket, - fajokat, guildeket, élőhelyeket és ezek változásait - célszerű vizsgálnunk, melyek a beavatkozások kedvező, vagy épp kedvezőtlen folyamatait jól összefoglalva, magukba kummulálva, rövid és hosszútávon is képesek kis ráfordítással és a könnyű kimutathatóság mellett szemléltetni. ( Ne felejtsük el azt, hogy ha mérjük, az attól még nem lesz több, vagy kevesebb. ) A hal az egyik legjobb eszköz a vízügyi kommunikációban! ( Mondd el a halak nyelvén és az emberek megértik. )

20 Naturam expellas furca, tamen usque recurret" (Horatius). Űzd ki a természetet, bár vasvillával, mégis újra visszatér. Natura abhorret vacuum (Arisztotelész). A természet irtózik az ürességtől (a természetben nincs üres tér). Köszönöm a figyelmet