Hidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán

Átírás

1 Hidrológiai és medermorfológiai tényezők hatása a halak elterjedésére és élőhely használatára a Duna Gönyü-Hercegszántó közötti szakaszán Szalóky Zoltán II. éves PhD hallgató Környezettudomány Doktori Iskola, Környezetbiológia Témavezető: Dr. Erős Tibor, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Június 10. Gönyü Hercegszántó Braila Calarasi

2 Célkitűzéseink A halfajok élőhely választása a hidrológiai és medermorfológiai háttérváltozók alapján Mélységi mintavétel módszertanának kidolgozása nagy és mély folyókon Újabb adatok a Duna halfaunájáról Természetvédelem szempontjából értékes fajok (Natura 2000-es jelölőfajok) elterjedéséről és szaporodó helyeiről bővebb ismeret Gönyü-Hercegszántó ( fkm) között eddig: szórványos adat, főleg faunisztika A víz parti zónájában élőhelyeinek felmérése A mélyvízi meder élőhelyeinek felmérése

3 Célkitűzéseink megválaszolása 1. Vízparti zóna mintavételi program 2. Mélységi mintavételi program: Új, hazánkban eddig nem használt módszert dolgoztunk ki. Változók felvétele a mintavételi területeken: abiotikus változók a mintavételi területek jellemzése, strukturáltsága mederanyag összetétel áramlási sebesség vízmélység vízhőmérséklet parttól való távolság vízállás és vízjárás vízátlátszóság időjárás (szél, felhőzöttség, csapadék) biotikus változók fajösszetétel és egyedszám viszonyok testhosszúság adatok korstruktúra

4 1. A vízparti zóna mintavételi program Eszköz: elektromos halászgép Mintavétel helye: rétegzett random módon meghatározva Mintavételi egység hossza: 500 m Napszak: éjszaka

5 A vízparti zóna mintavételeinek helyszínei A mintavételi egységek száma: 201 teljes hossza: több, mint 100 km Fajok száma: 46 Példányok száma: 43 ezer Budapest dunai ingola harcsa

6 2. Mélységi mintavételi program Új módszer kidolgozása. Eszköz: elektromos kece (elektromos mintavételi berendezéssel kombinált húzóhaló).

7 A mélységi zóna mintavételeinek helyszínei Mintavételi egység hossza: 500 m Szelvényenként 5 egység Napszak: nappal Budapest A mintavételi egységek száma: 146 teljes hossza: 73 km Fajok száma: 30 Példányok száma: 4208 német bucók magyar bucók

8 A két módszer összehasonlítása Gasacu Cobelo Neosp. Hypmol 0.5 Psepar Albalb Aspasp Neokes Gobalb Abrbjo Abrbra Neoflu Leuidu Sanluc Neomel Gymsch Sanvol Leucep Rutrut Chonas Cargib Rutpig Neogym Vimvim Lotlot Perflu Abrsap Barbar Cypcar Zinzin Gymbal Gymcer Esoluc Silgla Pelcul Zinstr Sabaur Leuleu Abrbal CteideAngang Promar Eudmar Lepgib Scaery Abrbal Pelcul Silgla Gymcer Neogym Lotlot Rutrut Aspasp Német bucó Litorális 1 zóna Mélységi zóna Cypcar Rhoser Promar Leucep A parti zóna mintáiba került halak relatív (x tengely) és előfordulási (y tengely) gyakoriságai Eltérő eredmények. Módszerek kiegészítik egymást ikrás német bucó Gymsch Abrbra Leuidu Abrsap Rutpig Zinzin Neokes Vimvim Neoflu Chonas Sanluc Sabaur Gymbal Relatív gyakorisága 0,05 % 26 % Előfordulási gyakorisága 5 % 63 % Zinstr Barbar Albalb Gobalb Neomel Abrbjo A meder élőhelyeinek mintáiba került halak relatív (x tengely) és előfordulási (y tengely) gyakoriságai. Mindkét módszer szükséges a nagy és mély folyók halainak megismeréséhez.

9 Mintavételeink rövid értékelése dunai hal Axis Axis Ki6T Dk2 Bp2T Ki4T Ki3T Dk4 Er5T Rá1T Dk1 Er4T Bp4T Bf4 Rá2T Ki2T Er1 Er3 Bf5 Ki1T Ár1T Dk3 Sz2 Er4 Ku4 Bp1T Er6T Er2 Ár2T Bf1 Dú1 Sz4 Sz3 Ku3 Dú4T Bp5T Ku5 Er1T Bp3T Ár3T Ár4T Ár5T Er2T Ár6T Bf3 Sz1 Ku1 Dú3T Er3T Bf2 Dú2T Ár7T Ku2 Ku1T Ku2T Er5 Dú2 Dú1T Dú3 Dú4 Ki5T Gobalb Vimvim Gymsch Neoflu Aspasp Chonas Pelcul Zinstr Abrbjo Sabaur Rutrut Gymcer Sanvol Abrbra Rutpig Abrsap Perflu Esoluc Sanluc Gymbal Zinzin Leuleu Silgla Neogym Cargib Albalb Barbar Neokes Leuidu Promar Cypcar Leucep Neomel Lotlot kavics homok iszap belfák agyag átlmély sebes szikla kő menyhal 1. Redundancia analízis: 59 helyszín, példány törpecsík feketeszájú géb selymes durbincs

10 Mintavételeink rövid értékelése 2. Testhosszúság elemzések testhosszúság gyakoriság eloszlás vioplot ábrája a Göd-Sződliget Duna szakasz mintavételek adatai alapján part part part természetes part kövezés természetes part kövezés természetes part kövezés jászkeszeg paduc süllő

11 A kutatómunka ütemterve 1. Parti minták gyűjtése: 2010 október és november 2. Mélységi mintavétel módszertanának kidolgozása: 2010 szeptember, október és november, elektromos kece rutinszerű használata 3. A mederfenéken élő dunai halállományok (különös tekintettel a védett fajokra) fajszerkezetének és mennyiségi viszonyainak megismerése: 2011 tavasza 4. Kiegészítő vizsgálatok 2011 nyarán 5. Adatbázis készítés: folyamatos 6. Adatelemzés, értékelés: 2011 tél

12 Gyakorlati jelentőség Élő- és ívóhely térképezési feladatok elvégzése. A Duna medrét érintő műszaki beavatkozások hatásainak pontosabb becslése. Eredményeinkkel hozzájárulhatunk az EU tagállamaiban most kezdődő nagy folyós mintavételi és minősítési módszertan kidolgozásához. NATURA 2000 halfajok ponttérképezése, populációk monitorozása. Joint Danube Survey 3-ban a mélységi mintavételi módszer bevezetése

13 Az Aldunán végzett mintavételi program Calaras és Braila között ( fkm) május 31. június 06. Alosa tanaica Acipenser nudiventris Syngnathus abaster Benthophilus stellatus Sabanejewia bulgarica

14 Köszönöm a figyelmet! Gropeni, Románia 197 fkm