A as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret Gyakran ismétlődő kérdések

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓ Brüsszel, november 19. A as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret Gyakran ismétlődő kérdések Ez a tájékoztató az Európai Unió as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretét magyarázza el. Megválaszolja továbbá az Európai Parlament által a mai napon megszavazott elemekkel, a keret átfogó szerkezetével, a rendelkezésre álló összegekkel, a jövőbeli költségvetés finanszírozásával, valamint a korrekciós mechanizmusokkal kapcsolatban felmerült kérdéseket. Ezenfelül hasznos táblázatokkal és diagramokkal is szolgál. A tájékoztató a jövőbeli költségvetés főbb pontjait bemutató sajtóközleményt kíséri. Mit értünk többéves pénzügyi kereten? A többéves pénzügyi keret azokat a maximális éves összegeket (felső határokat) rögzíti, amelyeket az Unió legalább 5 éves időszak alatt különböző politikai területekre (fejezetekre) fordíthat. A soron következő pénzügyi keret a 2014-től 2020-ig tartó hétéves időszakot fedi le. A többéves pénzügyi keret nem az Unió hét évre szóló költségvetése, hanem a pénzügyi programozás és a költségvetési fegyelem kerete, amely biztosítja az uniós kiadások kiszámíthatóságát. Egyúttal azt is lehetővé teszi az Unió számára, hogy a közös szakpolitikákat olyan hosszú időszak alatt hajtsa végre, amely elég ahhoz, hogy e szakpolitikák eredménnyel járjanak. Mivel meghatározza, hogy az Unió hét év alatt milyen összegben és mely területeken hajtson végre beruházásokat, a többéves pénzügyi keret legalább annyira a politikai prioritások megnyilvánulása, mint költségvetés-tervezési eszköz. Az Unió ennek keretében fogadja el az éves költségvetést, amelynek kiadásai általában a többéves pénzügyi keret felső határai alatt maradnak, hogy előre nem látható szükségletek kezelése érdekében rendelkezésre álljon némi tartalék. Pontosan miről is szavazott ma az Európai Parlament? Az Európai Parlament ma egyetértését adta a többéves pénzügyi keretről szóló rendelethez, és ehhez kapcsolódóan több kérdésről is szavazott. A Szerződés előírja, hogy a Tanács az Európai Parlamentnek a tagjai abszolút többségével elfogadott egyetértését követően egyhangúlag határoz a többéves pénzügyi keretről. A többéves pénzügyi keret ma megszavazott csomagja az alábbi dokumentumokat foglalja magában: 1. A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet: olyan szabályok és rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák a többéves pénzügyi keret szerkezetét és átfogó mechanizmusának működését. Lásd: MEMO/13/1004

2 2. Intézményközi megállapodás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 295. cikkével összhangban elfogadott megállapodás célja a költségvetési fegyelem betartatása, az éves költségvetési eljárás működésének és az intézmények közötti, költségvetési kérdésekben való együttműködésnek a javítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása. A megállapodás tovább pontosítja a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet egyes rendelkezéseit, például a különleges rugalmassági eszközök igénybevételét Nyilatkozatok a. a saját forrásokról b. a közkiadások eredményességének az uniós hatáskörbe tartozó kérdések tekintetében való fokozásáról c. a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről d. az ifjúsági munkanélküliségről és a kutatás erősítéséről e. a nemzeti irányítási nyilatkozatokról f. a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról/módosításáról A ma megszavazott elemeken túl a többéves pénzügyi keret magában foglalja továbbá az uniós saját forrásokról szóló határozatot (e források az uniós költségvetés számára bevételt jelentenek), valamint az egyes finanszírozási programok jogalapjait, amelyek megállapítják a jogosultsági feltételeket és a források elosztására vonatkozó kritériumokat. Elfogadták-e már az összes új finanszírozási programot? Nem. A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet végleges elfogadása nélkül eddig jogilag nem volt lehetséges az egyes kiadási programok elfogadása, mert a pénzügyi referenciaösszegek a többéves pénzügyi keretre vonatkozó végleges megállapodástól függenek. Politikai megállapodást azonban már igen sok program esetében sikerült elérnünk a 2011 óta párhuzamosan folyó tárgyalásokon. A legtöbb esetben tehát az új programok elindításához már csak a végleges számadatokra van szükség. Néhány egyéb esetben még folynak a tárgyalások. Az ágazati tárgyalások legfrissebb állásának áttekintése a következő internetes oldalon követhető: Elfogadták-e már a saját forrásokról szóló határozatot? A saját forrásokról szóló határozatról és a kapcsolódó végrehajtási intézkedésekről jelenleg is tartanak a tárgyalások. A határozatot a Tanács fogadja majd el feltehetően 2014 folyamán, az Európai Parlament véleményének előterjesztését követően. Hatálybalépése csak azt követően lehetséges, ha azt saját alkotmányos követelményeinek megfelelően valamennyi tagállam megerősítette. A tapasztalatok alapján ez egy-két évet vehet igénybe, de a Szerződés 311. cikkének megfelelően elengedhetetlen a nemzeti parlamentek hivatalos bevonása, mert a sajátforrás-határozat jogilag kötelező erejű jogosultságokat állapít meg az uniós költségvetésre nézve hétéves időszakra. Hatálybalépését követően a határozatot visszamenőleges hatállyal január 1-jétől kell alkalmazni. A sajátforrás-határozat és a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet jóllehet ugyanazt az időszakot fedi le jogilag nem kapcsolódik egymáshoz. 2

3 Változatlan marad-e a többéves pénzügyi keret 2020-ig? A Bizottság 2016-ban felül fogja vizsgálni a as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret működését, és ennek során maradéktalanul figyelembe veszi majd az aktuális gazdasági helyzetet, valamint a legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseket. Megkaphatják-e január 1-jétől a kedvezményezettek az új programokból származó pénzösszegeket? A politikai szándék az, hogy az új programokat 2014 elején a lehető leghamarabb beindítsuk. Ez nagyban függ majd a tárgyalások állásától, valamint az egyes finanszírozási programok irányítási módjainak sajátosságaitól. Hogyan épül fel a többéves pénzügyi keret és mit tartalmaz? A többéves pénzügyi keret hat kiadási kategóriára bomlik. Ezeket nevezzük fejezeteknek, amelyek mindegyike különböző uniós tevékenységeknek felel meg: 1. Intelligens és inkluzív növekedés 1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért: idetartozik a kutatás és innováció; az oktatás és képzés; a transzeurópai hálózatok az energetika, a közlekedés és a távközlés terén; a szociális politika; a vállalkozások fejlesztése stb. 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió: a regionális politikát fedi le, amelynek célja a legkevésbé fejlett uniós országok és régiók felzárkózásának támogatása, valamennyi régió versenyképességének fokozása, valamint a régiók közötti együttműködés fejlesztése. 2. Fenntartható növekedés: Természeti erőforrások: ez a fejezet magában foglalja a közös agrárpolitikát, a közös halászati politikát, a vidékfejlesztést és a környezettel kapcsolatos intézkedéseket. 3. Biztonság és uniós polgárság: idetartozik az igazságszolgáltatás és a belügyek, a határvédelem, a bevándorlás- és menekültpolitika, az egészségügy és fogyasztóvédelem, a kultúra, az ifjúságpolitika, a tájékoztatás és a polgárokkal folytatott párbeszéd. 4. Globális Európa: az Unió valamennyi külső tevékenységét ( külpolitikáját ) lefedi, mint például a fejlesztési segély vagy a humanitárius segély. Az EU globális szereplőként végzett tevékenységeihez az Európai Fejlesztési Alap is biztosít pénzügyi forrásokat. Ez az alap azonban nem része az uniós költségvetésnek, ezért nem tartozik a többéves pénzügyi keret hatálya alá. 5. Igazgatás: ez a fejezet fedezi az összes európai intézmény igazgatási kiadásait, a nyugdíjakat és az Európai Iskolák kiadásait. 6. Ellentételezések: olyan ideiglenes cash flow-mechanizmusról van szó, amely biztosítja az Unióhoz 2013-ban csatlakozott Horvátország számára, hogy a csatlakozását követő első évben ne fizessen be többet az uniós költségvetésbe, mint amennyit onnan visszakap. 3

4 Mi a célja az úgynevezett felső határnak? A felső határ a többéves pénzügyi keret által rögzített maximális éves összeg, és azokat a pénzösszegeket korlátozza, amelyeket e hat szakpolitikai területen a teljes as időszak során lehet felhasználni az uniós költségvetésből. A kiadások felső határának két típusát különböztetjük meg: 1. Az egyes fejezetek éves felső határa, amelyet kötelezettségvállalási előirányzatokban fejezünk ki. A kötelezettségvállalási előirányzat jogilag kötelező ígéret egy bizonyos pénzösszeg felhasználására vonatkozóan, amelyet nem feltétlenül ugyanabban az évben teljesítenek, hanem amely több pénzügyi év során folyósítható. 2. Átfogó éves felső határ: a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében a fejezetenkénti felső határok összege, a kifizetési előirányzatok vonatkozásában pedig az egy adott évben folyósítható tényleges összegek. (Főszabályként a költségvetésben feltüntetett összegek megfelelnek az egyes kategóriákra előirányzott kifizetések összegének.) Az éves összbevételnek teljes mértékben fedeznie kell az éves kifizetési előirányzatokat. Az átfogó felső határ az Unió becsült GNI-jének százalékaként is kifejezhető. Ezt a százalékot a rendelkezésre álló legfrissebb GNI-előrejelzések alapján minden évben aktualizáljuk annak ellenőrzése érdekében, hogy az Unió összes becsült kiadása ne haladja meg az általa egy adott évben beszedhető saját források maximális összegét (ez az EU GNI-jének 1,23%-a). Hogyan lehet biztosítani a források optimális felhasználását? A források optimális felhasználása például a következő intézkedésekkel biztosítható: 1. Az Európa 2020 növekedési stratégia célkitűzéseinek megvalósítása érdekében egyértelmű eredményorientált szemléletet kell alkalmaznunk minden szakpolitikai területen. 2. A szakpolitikák és programok egyszerűsítése révén azok felhasználóbarátabbá válnak, és csökken a hibalehetőség kockázata. 3. Az Unióban és a tagállamokban továbbra is szigorúan ellenőrizzük az uniós források felhasználását, és fokozzuk az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, többek között az Európai Csalás Elleni Hivatalon és a jövőbeli Európai ügyészségen keresztül. 4. A kohéziós politika, a vidékfejlesztés és a halászati alap eredményességét gazdasági irányításhoz kötjük majd, hogy a tagállamokat az európai szemeszter keretében született uniós ajánlások betartására ösztönözzük. 5. Az új pénzügyi eszközök fokozhatják az uniós finanszírozás hatását azáltal, hogy tőkeáttételi hatás révén magántőkét vonzanak be. 6. Az új teljesítési tartalék a kohéziós politikához, a vidékfejlesztéshez és a halászati alaphoz tartozó projektek teljesítményének javítását ösztönzi majd ezek jutalmazása révén. 4

5 Mi történik váratlan helyzetek előfordulása esetén? Az új többéves pénzügyi keret nagyobb rugalmasságot biztosít a váratlan helyzetek kezelése érdekében: A kifizetésekre vonatkozó rugalmasság: bizonyos feltételek mellett és a többéves pénzügyi keretben rögzített átfogó felső határokon belül a felhasználatlan kifizetési előirányzatok és tartalékok átvihetők egyik pénzügyi évről a másikra. A kiigazítást az előző évre vonatkozó kifizetési felső határ megfelelő csökkentésével kell ellensúlyozni. A növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos kötelezettségvállalásokra vonatkozó rugalmasság: a folyamán felhasználatlanul maradt kötelezettségvállalási előirányzatokból tartalékot fogunk képezni a növekedés és foglalkoztatás (és különösen az ifjúsági munkanélküliség kezelése) terén ban felmerülő további kiadásokra. Specifikus rugalmasság az ifjúsági munkanélküliség kezelésére és a kutatás erősítésére: annak érdekében, hogy a lehető legtöbb forrást minél hamarabb az arra leginkább rászoruló területekre összpontosíthassuk, legfeljebb 2,1 milliárd eurót lehet előrehozni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre és legfeljebb 400 millió eurót a kutatásra, az Erasmus programra, valamint a kkv-k támogatására. A leginkább rászorulók számára nyújtott támogatásra vonatkozó rugalmasság: a tagállamok önkéntes alapon 1 milliárd euróval megemelhetik a leginkább rászorulók számára nyújtott támogatásukat. Rendkívüli tartalék: az Unió bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,03%-át kitevő tartalékot végső megoldásként lehet igénybe venni az előre nem látható körülményekre való reagálás céljából. A korábbiakhoz hasonlóan a költségvetésben szereplő kifizetési előirányzatok és az éves kifizetési felső határ közötti tartaléksáv, valamint a költségvetésben szereplő kötelezettségvállalási előirányzatok és a fejezetenkénti kiadási felső határ közötti tartaléksáv a többéves pénzügyi keret megfelelő felső korlátain belül némi mozgásteret biztosít az előre nem látható szükségletek és vészhelyzetek esetére. A korábbi tapasztalatok alapján kibővítettük néhány speciális eszköz így például a sürgősségisegély-tartalék alkalmazási körét, megemeltük a maximális támogatást, valamint lehetővé tettük a felhasználatlan összegek következő évre vagy akár évekre való átvitelét. Az alábbi rugalmassági eszközök továbbra is a többéves pénzügyi kereten kívül maradnak, és a finanszírozás a kiadási felső határokat meghaladóan igénybe vehető: 1. A sürgősségisegély-tartalék (évente legfeljebb 280 millió euró) célja, hogy az előre nem látható események haladéktalan kezelése érdekében humanitárius, valamint polgári válságkezeléssel és polgári védelemmel kapcsolatos műveletek finanszírozását biztosítsa. A tartalékot 2012-ben például a szíriai és a mali konfliktus kitörését követően, valamint a Száhil-övi szárazság kapcsán vettük igénybe. 5

6 2. A Szolidaritási Alap (évente legfeljebb 500 millió euró) arra szolgál, hogy valamely tagállam vagy tagjelölt ország területén bekövetkező nagyobb katasztrófa esetén vészhelyzeti pénzügyi segítséget nyújtson. Ilyen esemény volt például a 2009-es földrengés az olaszországi Abruzzo régióban és a 2012-es árvíz Németországban. A kedvezményezett ország által kezelt támogatás az alapvető infrastruktúra újjáépítésére, segélyszolgálatok finanszírozására, átmeneti szállás biztosítására, az érintett területek megtisztítására, illetve azonnali egészségügyi kockázatok kezelésére használható fel. 3. A rugalmassági eszköz (évente legfeljebb 471 millió euró) célja, hogy az adott pénzügyi évben fedezze azokat a pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket az uniós költségvetés a többéves pénzügyi keretben rögzített maximális éves összegen belül nem tudna finanszírozni. A rugalmassági eszközt 2009-ben például az európai gazdasági fellendülés tervének részeként az energetikai projektek finanszírozásához való hozzájárulás céljára, valamint egy bulgáriai atomerőmű leállításához használtuk fel. 4. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (évente legfeljebb 150 millió euró) arra szolgál, hogy segítséget nyújtson azon munkavállalók munkaerőpiacra való visszailleszkedéséhez, akiket a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások (például vállalkozások áthelyezése vagy a pénzügyi és gazdasági válság) következtében bocsátottak el. Az alap segítségével például a General Motors antwerpeni üzemének bezárását követően belga munkavállalók számára nyújtottunk támogatást. Saját források Milyen források finanszírozzák majd a jövőbeli többéves pénzügyi keretet? Az Európai Tanács 2013 februárjában megállapodásra jutott néhány, a saját források rendszerét érintő változásról a közötti időszakra vonatkozóan. Mindazonáltal a saját forrásokról szóló új tanácsi határozat hivatalos elfogadásáig és megerősítéséig a jelenlegi rendszer marad érvényben. Általánosságban véve és a folyamatban lévő jogalkotási eljárás kimenetelétől függően az új sajátforrás-határozat értelmében az alábbi elveket fogjuk alkalmazni: a jelenlegi finanszírozási rendszert nagyrészt továbbvisszük, a tradicionális saját forrásokra (vámokra) vonatkozó (a tagállamok által visszatartott) beszedési költségeket 25%-ról 20%-ra csökkentjük, ami azt jelenti, hogy a beszedett összeg 80%-a eredményez majd bevételt az uniós költségvetés számára, folytatódik a pénzügyi korrekciók rendszerének ésszerűsítése, jóllehet csak igen korlátozott mértékben. Ezenfelül jelenleg egy magas szintű munkacsoport felállításán dolgozunk, amelynek feladata a saját források rendszerének felülvizsgálata lesz. A csoport által végzett munka alapján a Bizottság értékelni fogja, hogy szükséges-e a saját források rendszerének újabb reformja. 6

7 Az EU saját forrásai jelentik az Unió bevételét. Az éves bevételeknek teljes mértékben fedezniük kell az éves kiadásokat, az EU költségvetése ugyanis nem lehet deficites. A saját források különböző fajtáit és a kiszámításukra alkalmazandó módszert a saját forrásokról szóló tanácsi határozat állapítja meg. A határozat azt is rögzíti, hogy az Unió által egy adott évben beszedhető saját források összege nem haladhatja meg az EU GNI-jének 1,23%-át. A saját forrásoknak három fajtája van: Tradicionális saját források: elsősorban az EU-ba irányuló behozatalra kivetett vámokból és a cukorilletékből áll. Az uniós tagállamok az összegek 25%-át megtartják beszedési költségként. Hozzáadottérték-adó (héa) alapú saját források: a tagállamok harmonizált héaalapjára egységes 0,3%-os rátát alkalmazunk. GNI-alapú saját források: a tagállamok GNI-jük egy meghatározott százalékát továbbítják az Unió számára. Noha ezt a forrást az Unió egyszerűen azért hozta létre, hogy fedezni tudja az összes kiadás más saját forrás által nem finanszírozott egyenlegét, a rendszer az uniós költségvetés legnagyobb bevételi forrása lett. Más bevételforrások (körülbelül 1%): idetartoznak többek között az uniós alkalmazottak illetményeiből levont adók és más levonások, a banki kamatok, a nem uniós országok által bizonyos programokhoz nyújtott hozzájárulások, illetve a késedelmi kamatok és a pénzbírságok. Pénzügyi korrekciós mechanizmusok A pénzügyi korrekciós mechanizmusok arra szolgálnak, hogy korrigálják egyes tagállamok hozzájárulásait, amelyek nemzeti vagyonukhoz képest túl magasak. Az új rendelkezések némileg ésszerűsítik a pénzügyi korrekciók jelenlegi rendszerét. A sajátforrás-határozat végleges elfogadásáig és megerősítéséig továbbra is a fennálló rendszer alkalmazandó. Elfogadását követően a korrekcióra jogosult tagállamok január 1-jétől visszamenőleges hatállyal megkapják a visszatérítéseket. A jelenlegi korrekciós mechanizmus (a es időszakra vonatkozó sajátforrás-határozat): az Egyesült Királyságnak fizetett visszatérítés: az Egyesült Királyság visszakapja az általa befizetett összegek és az uniós költségvetésből neki járó összegek közötti különbség 66%-át. Az Egyesült Királyságnak fizetett visszatérítés összegét az EU GNI-jéhez való hozzájárulásuk arányában felosztjuk az uniós tagállamok között. Németország, Hollandia, Ausztria és Svédország azonban úgy vélte, hogy az uniós költségvetéshez való relatív hozzájárulása túl magas, ezért ezek a tagállamok a brit korrekció finanszírozásából elméletileg rájuk eső résznek csak a 25%-át fizetik be, egyösszegű kifizetések: Hollandia és Svédország éves GNI-hozzájárulása bruttó 605 millió euróval, illetve bruttó 150 millió euróval alacsonyabb, a héa-lehívási kulcsok csökkentése: Ausztria esetében 0,225%, Németország esetében 0,15%, Hollandia és Svédország esetében pedig egyaránt 0,1%. A jóváhagyás előtt álló jövőbeli korrekciós mechanizmus (a as időszakra vonatkozó sajátforrás-határozat): 7

8 az Egyesült Királyságnak fizetett visszatérítés érvényben marad, Dánia éves GNI-hozzájárulásának bruttó csökkentése 130 millió euró, Hollandiáé 695 millió euró, Svédországé pedig 185 millió euró lesz. Ausztria éves GNI-hozzájárulása 2014-ben bruttó 30 millió euróval, 2015-ben bruttó 20 millió euróval, 2016-ban pedig bruttó 10 millió euróval csökken, a csökkentett héa-lehívási kulcsot Németország, Hollandia és Svédország esetében 0,15%-ban rögzítjük. További információk: A mai sajtóközleményt az alábbi internetes oldalon olvashatja: Látogasson el a közötti többéves pénzügyi keret és a különböző uniós finanszírozási programok honlapjára Tájékozódjon az egyes programok számadatairól folyó árakon, illetve évi árakon Tájékozódjon a közös agrárpolitika és a kohéziós politika szerinti nemzeti allokációkról Olvassa el a MEMO/13/1006 tájékoztatót Barroso elnök videoüzenetének teljes szövegével Olvassa el a többéves pénzügyi keretről szóló MEMO/13/79 tájékoztatót 8

9 9

10 10

11 11

12 12