Tárgyi eszközök üzembe helyezése, aktiválása

Átírás

1 Tárgyi eszközök üzembe helyezése, aktiválása Időállapot: Szerző: Csonkáné Bauer Judit, Lektor: Zatik László, Módosítva: :21:26 Tartalomjegyzék: 1. Tárgyi eszközök üzembe helyezése, aktiválása gyakorlata 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása Témánk a tárgyi eszközök üzembe helyezésével kapcsolatos teendőket foglalja össze a dokumentációk, az adózás és a számviteli folyamatok részletezésével. 1. Tárgyi eszközök üzembe helyezése, aktiválása gyakorlata 1. Üzembe helyezés (aktiválás) Az üzembe helyezés: az adott tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavétele. Az eszközt akkor lehet rendeltetésszerűen használatba venni, ha biztosítottak az üzemszerű termelés, a rendeltetésszerű működés műszaki, technikai, illetve jogi, hatósági feltételei, továbbá az adott eszközt a vállalkozási tevékenységhez, a működéshez ténylegesen használni is fogják Tárgyi eszköz: az a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog), tenyészállat, mely tartósan közvetlen vagy közvetett módon szolgálja a vállalkozás tevékenységét. A számviteli törvény alapján a tárgyi eszközöket a következő csoportba sorolhatjuk 1. oldal

2 Üzembe helyezett tárgyi eszközök: Ingatlanok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések járművek Tenyészállatok Üzembe nem helyezett tárgyi eszközök: Beruházások Felújítások Beruházásra adott előleg A tárgyi eszközök beszerzése, állományba vétele mindig bruttó értéken történik. Bruttó érték : az üzembe helyezett, a rendeltetésszerűen használatba vett egyedi tárgyi eszközök számviteli törvény szerinti beszerzési, előállítási költsége. A bruttó érték nem foglalja magába az értékhelyesbítés összegét. A bruttó érték alatt értjük: 1. Vásárlás esetén a vételárat és a hozzá kapcsolódó tételeket. 2. Saját előállítás esetén az előállítás tényleges közvetlen költségét. 3. Az apportként történő behozatalnál a társasági szerződésben, alapító okiratban feltüntetett értéket. 4. Térítés nélküli átvétel esetén az átadó által közölt nyilvántartási érték és a piaci érték közül azt, amelyik kisebb. 5. Ajándékként átvett, többletként fellelt eszközök esetén a piaci értéken történik az állományba vétel. 6. Követelés fejében történő átvétel: az átadó által közölt érték, vagy ha felszámolás, végelszámolás keretében kerül az állományba akkor a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték. A tárgyi eszközök aktiválása történhet: 1. Idegen forrásból (vásárlás, apport behozatal, térítés nélküli átvétel stb.) 2. Saját forrásból (saját rezsi beruházás) 3. Vegyes forrás (Idegen forrás + Saját forrás) 1.2. Az üzembe helyezés időpontja Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja, melyet hitelt érdemlően dokumentálni kell. Az üzembe helyezés időpontjaként elfogadható a használatbavételi eljárás jegyzőkönyvben rögzített napja is. 2. oldal

3 1.3. Az üzembe helyezés feltételei - az adott eszköz a műszaki feltételek teljesülése mellett a tényleges használatra alkalmas, a próbaüzemeltetés sikeresen befejeződött, - a szükséges jogi, hatósági engedélyek (használatbavételi, érintésvédelmi, munkavédelmi, forgalmi engedély stb.) megvannak Az üzembe helyezés bizonylatolása Használatba vételi engedély A használatbavételi engedély megadását használatbavételi eljárás előzi meg, mely akkor elegendő az aktiváláshoz, ha - az érintett szakhatóságok által aláírt, elfogadott jegyzőkönyv szerint a szakhatóság mindent rendben talált - a szakhatóságok vállalták az eljárás illetve a jegyzőkönyv alapján az engedélyek kiadását. Amennyiben a használatbavételi engedélyt nem adják meg, illetve az a jogerőre emelkedés feltételeként előírtak nem teljesülése miatt nem emelkedik jogerőre, akkor a végleges használatbavételi engedély megadása előtt - önellenőrzés keretében - sztornírozni kell a használatbavételi eljárás jegyzőkönyve, illetve az ideiglenes használatbavételi engedély alapján végrehajtott aktiválást és az ahhoz kapcsolódó egyéb elszámolásokat Üzembe helyezési jegyzőkönyv Üzembe helyezési jegyzőkönyv tartalma - üzembe helyezés időpontja - tárgyi eszköz neve, azonosító adatai - az üzembe helyezés helye - műszaki, hatósági feltételek teljesülése valamint mellékletként a teljesülést igazoló engedélyek, egyéb iratok - tárgyi eszköz bekerülési értéke - egyösszegű költségként való elszámolás vagy értékcsökkenési leírás alkalmazása - a hasznos élettartam (év, hó, nap) - a hasznos élettartam végén jelentős (összeg meghatározása) vagy nem jelentős a maradvány érték - a hasznos élettartam illetve a maradvány érték meghatározása során figyelembe vett körülmények (fizikai, környezeti, erkölcsi avulás, stb.) - az évenként elszámolandó értékcsökkenés módja (lineáris, teljesítményarányos, abszolút összegű stb.) - az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás összege 3. oldal

4 - felelős vezető aláírása 1.5. A bekerülési érték (bruttó érték) meghatározása A bruttó érték magában foglalja mindazokat a beszerzési és előállítási költségeket, amelyek a tárgyi eszköz üzembe helyezéséig felmerültek és az egyedi tárgyi eszközökhöz hozzárendelhetők. A bekerülési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor, legkésőbb az üzembe helyezéskor kell számításba venni. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. Bekerülési érték: a számla szerinti ár, engedményekkel csökkentet érték (-), felárral növelt (+), szállítási, rakodási költség, az alapozási, szerelési üzembe helyezési költségek, beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségek, bizományosi díjak, vámköltségek( vám, vámpótlék, vámkezelési díj), vámköltségen kívüli egyéb vámteher, illetékek, tárgyi eszközök beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön, felvétele előtt fizetett bankgarancia díja, kezelési költség, folyósítási jutalék, időarányos hitelkamata, előzetesen felszámított, de le nem vonható AFA, jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjak, a tárgyi eszközök, biztonságos üzemeltetéséhez rendeltetésszerű használatához szükséges tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési árában érvényesített értéke, építési telek, és a rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzés esetén, ha az épület, építmény nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségei, ráfordításai a telek értékét jelenti, egy adott beruházás miatt lebontott és újjá épített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani, ingatlan vásárlása esetén a már korábban megfizetett bérleti jog még le nem írt összege, 4. oldal

5 a beruházásokhoz kapcsolódó devizahiteleknek az üzembe helyezéséig árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamvesztesége, A beruházás tervezése, beruházás előkészítés, lebonyolítás, új technológiák elsajátításának (betanításának) díjai, közvetlen költségei, A bekerülési értéket csökkenti: a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási értéke, a beruházásra adott előleg után - annak elszámolásáig- a beruházásra elkülönített pénzeszköz után- annak felhasználásáig- kapott kamat üzembe helyezésig számított időarányos összege, maximum a bekerülési értékben elszámolt fizetett kamat összegéig Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Értékelés: - vásárlás esetén tényleges beszerzési ár - saját előállítás esetén előállítási költség - apport esetén a létesítő okiratban szereplő apportérték - térítés nélküli átvétel esetén piaci érték vagy nyilvántartási érték Műszaki berendezések, gépek, járművek A rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló berendezések, egyéb gépek, szállítóeszközök, számítástechnikai eszközök, bérbe vett eszközök és az azokon végzett beruházások, felújítások. Értékelés: - vásárlás esetén tényleges beszerzési ár - saját előállítás esetén előállítási költség - apport esetén a létesítő okiratban szereplő apportérték - térítés nélküli átvétel esetén piaci érték vagy nyilvántartási érték Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 5. oldal

6 A rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgáló berendezések, egyéb gépek, szállítóeszközök, számítástechnikai eszközök, bérbe vett eszközök és az azokon végzett beruházások, felújítások. Értékelés - vásárlás esetén tényleges beszerzési ár - saját előállítás esetén előállítási költség - apport esetén a létesítő okiratban szereplő apportérték - térítés nélküli átvétel esetén piaci érték vagy nyilvántartási érték Tenyészállatok Azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket termelnek és ezen termékek értékesítése vagy egyéb hasznosítása biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Értékelés: - vásárlás esetén tényleges beszerzési ár - saját előállítás esetén előállítási költség - apport esetén a létesítő okiratban szereplő apportérték - térítés nélküli átvétel esetén piaci érték vagy nyilvántartási érték 1.6. A maradvány érték meghatározása A maradványérték meghatározása a kettős könyvvitelt vezetőknél kötelező, az egyszeres könyvvitelt vezetőknél lehetőség. A maradványérték az eszköz hasznos élettartamának végén várhatóan realizálható érték. Ennek meghatározása becsléssel történik: egyrészt a használatbavételkor fennálló piaci viszonyok, másrészt a gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével. Erről bővebben ír a Könyvelői Praktikum "Maradványérték a számvitelben" című komplex témája A tárgyi eszközök nyilvántartása A tárgyi eszközök nyilvántarthatók egyedileg és csoportosan is. A tárgyi eszközök, beruházások nyilvántartásai un. egyedi nyilvántartó kartonokon történik Az egyedi nyilvántartás A tárgyi eszközök egyedi nyilvántartásának tartalmaznia kell: 6. oldal

7 - a tárgyi eszköz megnevezését, - a tárgyi eszköz azonosításához szükséges adatokat, egyéb műszaki jellemzőket, ismérveket, - a tárgyi eszköz beszerzésének, létesítésének évét, illetve gyártási évét, számát, - a tárgyi eszköz üzembe helyezésének időpontját, - a tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékét, - a tárgyi eszköz években meghatározott várható használati idejét, a hasznos élettartamot, a maradványértéket, az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét, az ezeket meghatározó körülményeket, - a ténylegesen elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés összegét, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegét, az elszámolás és a visszaírás időpontjainak a feltüntetésével, - a pótlólagos beruházás, a felújítás bekerülési értékét, üzembe helyezésének időpontját, az újonnan megállapított maradványértéket, az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét, - a tárgyi eszköznek a társaságiadó-törvény szerinti kulccsal meghatározott "számított nyilvántartási értékét", annak alakulását stb A csoportos nyilvántartás Csoportos nyilvántartás esetén biztosítani kell, hogy a csoportba tartozó - azonos - tárgyi eszközök állományának (mennyiségének) és értékének változása egyértelműen megállapítható legyen. A csoportos nyilvántartás esetén az azonos időben beszerzett és üzembe helyezett, azonos műszaki paraméterekkel rendelkező tárgyi eszközök bekerülési (bruttó) értékéből az egyedi tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értéke bármikor meghatározható. A csoportos nyilvántartásban szereplő tárgyi eszközök hasznos élettartama, maradványértéke, az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírása azonos, így az állományból kivezetett tárgyi eszköz nettó értéke is megállapítható. A Könyvelői Praktikum dokumentumai között megtalálható a kettős könyvelést vezetők részére előírt, illetve a SZJA törvény melléklete szerinti karton Az értékcsökkenés elszámolása Számviteli törvény szerinti értékcsökkenés A számviteli törvény szerint a vállalkozás határozza meg, hogy mennyi idő alatt milyen módszerrel számolja el az értékcsökkenést figyelembe véve a vállalkozás valós anyagi helyzetének megfelelően. Ezzel az összeggel viszont a társasági adó alapját év végén növelni kell Társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés A TAO törvény részletesen, tárgyi eszköz fajtánként leírási kulcsokkal szab felső határt az értékcsökkenés elszámolásának. Ezzel az összeggel a társasági adó alapja 7. oldal

8 év végén csökkenthető SZJA törvény szerinti üzembe helyezés Az SZJA törvény szerint az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt vagy nem anyagi javakat rendeltetésszerűen használatba veszi. Ezt a napot a tárgyi eszközök, nem anyagi javak illetve a beruházási költség nyilvántartásba be kell vezetni. Az értékcsökkenés alapja a bekerülési érték, maradványértéket az egyéni vállalkozó nem köteles figyelembe venni. Az értékcsökkenést a SZJA törvény XI. fejezetében található leírási kulcsok alapján kell elvégezni. A törvény pár esetben enged ettől eltérni, többek között: - a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értéke 100 ezer ft alatti bekerülési érték esetén egy összegben elszámolhatók - az üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak zavartalan üzemeltetését elősegítő, állag megóvó, javító és karbantartási munkák költsége bekerülés értéktől függetlenül a felmerülés évében elszámolhatók vagy az értékcsökkenés alapját növelik - 33 vagy a 14,5 százalékos norma alá besorolt, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, valamint a szellemi termékre, a kísérleti fejlesztés aktivált értékére 50% elszámolás is alkalmazható. Az egyéni vállalkozó az SZJA törvény szerint az alábbi nyilvántartásokat köteles vezetni beruházásaival kapcsolatban: Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: - a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése, - gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a gyártás éve, a gyártási szám, - a használatbavétel (üzembe helyezés) időpontja, - az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyzőkönyvnek megfelelően) a kiselejtezés, a megsemmisülés időpontja, - az értékcsökkenési leírás kulcsa, - az értékcsökkenés kiszámításának alapja, - az értékcsökkenés kiszámításának módosult alapja, - az előző évek értékcsökkenésének halmozott összege, - az adóévben költségként érvényesíthető értékcsökkenés összege, - az értékcsökkenés összegének figyelembevételével számított nettó érték, - a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételének adóéve és összege. 8. oldal

9 Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó bizonylatok alapján e nyilvántartásból ki kell vezetni. A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: - a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése, - a beruházási költséget képező kiadás összege dátum szerint és halmozottan, - a vállalkozói osztalékalapból levont összeg dátum szerint és halmozottan, - az üzembe helyezés időpontja, - az üzembe helyezés időpontjában a beruházási költség (az értékcsökkenési leírás alapja), - az üzembe helyezés időpontjáig a vállalkozói osztalékalapból levont, beruházási költséget képező kiadások halmozott összege, - az üzembe helyezést követően a felújítási költség részét képező kiadás összege dátum szerint, - az értékcsökkenési leírás módosítási időpontja dátum szerint, - az értékcsökkenési leírás módosított alapja, - az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyzőkönyvnek megfelelően) a kiselejtezés, a megsemmisülés időpontja, - a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételének adóéve és összege 2. Adózás 2.1 ÁFA A beszerzett tárgyi eszköz aktiválásának ÁFA vonzata nincs, hiszen a tárgyi eszköz beszerzési bizonylatán szereplő teljesítési időpont határozza meg az ÁFA levonási jog megnyíltát. Saját rezsis beruházás esetén viszont az adó alapja a tárgyi eszköznek az aktiválás időpontjában meghatározott előállítási költsége. Az adó mértéke 27 %. Ugyanezen adóösszeg levonásba is helyezhető, amennyiben az egyébként nem tiltott. Tehát a levonhatóság feltételeinek meg kell felelnie. Tekintettel arra, hogy ugyanazon bevallási időszakban helyezhető levonásba, mint amikor a fizetendő adó keletkezett, - általános esetben - az adókötelezettség pénzügyi rendezést nem 9. oldal

10 igényel. 2.2 Társasági adó Az aktivált tárgyi eszközökre elszámolt Számviteli törvény szerinti értékcsökkenés a társasági adó alapját növeli, a TAO törvény szerint elszámolt értékcsökkenés a társasági adó alapját csökkenti. 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) Az aktivált tárgyi eszközökre elszámolt értékcsökkenés a SZJA alapját csökkenti. csökkenti Magánszemély Nem érinti. 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Az értékcsökkenést költségként kell elszámolni, de ez az EVA alapját ez az összeg nem befolyásolja Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Az elszámolt értékcsökkenést célszerű rögzíteni az analitikában, de az EVA alapját nem befolyásolja 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem érinti. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel 10. oldal

11 Aktiválás T 1 Befektetett eszközök K 16 Beruházások, felújítások Elszámolt értékcsökkenés T 57 Értékcsökkenési leírás K 1 Befektetett eszközök 3.2 Egyszeres könyvvitel Csak analitikus nyilvántartás (tárgyi eszköz nyilvántartás) 3.3 Szja szerinti adózás Csak analitikus nyilvántartás (tárgyi eszköz nyilvántartás) 4. Iratminták, nyomtatványok Üzembe helyezési jegyzőkönyv (doc KiB) A tárgyi eszközök próba üzemeltetése és az előírt szakhatósági engedélyek megszerzése után üzembe helyezési (aktiválási) jegyzőkönyvet kell kiállítani. A jegyzőkönyv képezi az aktiválás könyvelésének bizonylatát. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 17/2007. Számviteli kérdés cégünk ingatlant helyezett üzembe. Az ingatlan aktiválásakor megállapított bruttó értékkel a maradványérték megegyezik, ezért a számviteli törvény előírása alapján terv szerinti értékcsökkenést az ingatlanra nem számolunk el. A társaságiadó-törvény előírása alapján terv szerinti értékcsökkenés (adóalap-csökkentés) érvényesíthető-e ebben az esetben? A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: tao-törvény) 7. -a (1) bekezdésének d) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti az adóalap megállapításakor értékcsökkenési leírásként a tao-törvény 1. és oldal

12 számú mellékletében foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyieszköz-állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor, a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el. A tao-törvény 1. számú mellékletének 4. pontja szerint nem számolható el értékcsökkenési leírás azokra az eszközökre, amelyekre a számviteli törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell azonban e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél, valamint ha az adózó az eszközre e törvény külön rendelkezése alapján érvényesíti a számviteli törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést. A kérdés szerint a bekerülési értékkel megegyező maradványérték miatt a társaság a számviteli törvény szerint ugyan nem számol el értékcsökkenést az adózás előtti eredmény terhére, viszont a tao-törvény 1. számú mellékletének hivatkozott rendelkezése értelmében az adóalap megállapításakor értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeggel csökkentheti az adózás előtti eredményt. [A tao-törvény 7. -a (1) bekezdésének d) pontja, 1. számú mellékletének 4. pontja] évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról 11. számú melléklet az évi CXVII. Törvényhez I. Jellemzően előforduló költségek 2. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az a 100 ezer forintot nem haladja meg, továbbá beszerzési értékétől függetlenül a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás, azzal, hogy a járművek esetében a III. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni; II. Az értékcsökkenési leírás szabályai A tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökkenési leírása e fejezet rendelkezései szerint - figyelemmel a járművek költségeiről szóló fejezetben foglaltakra is oldal

13 számolható el vállalkozói költségként. 1. Fogalmak: a) A tárgyi eszköz fogalma Tárgyi eszköznek minősül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl - közvetlenül vagy e törvényben meghatározott módon közvetve - szolgálja a vállalkozás tevékenységét. * aa) * Az ingatlan, mint tárgyi eszköz a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrészek, tulajdoni hányadok, az egyéb építmények, az üzemkörön kívüli ingatlanok. Földterület: a szántóföld, az ültetvényterület, az erdő, a nádas, a gyepterület és a halastó terület. Ilyen címen kell kimutatni annak a földterületnek az értékét, amelyekhez a vállalkozó vásárlás útján jutott, vagy törvényben szabályozott módon értékelt. Telek: ebben az ingatlancsoportban kell kimutatni az olyan földterület szerzési értékét, amelyhez vásárlás, kisajátítás vagy egyszeri telek-igénybevételi díj fizetése révén jutott a magánszemély. A földterületen, telken helyet foglaló építmény és egyéb tárgyi eszköz a telek fogalmától elkülönül, annak értékében nem szerepelhet. Az ingatlanok ezen csoportjába tartozik a telkesítés is. Telkesítés: olyan beruházásnak minősített tevékenység eredménye, amely a talaj hasznosításának növelése érdekében módosítja a talaj tulajdonságait, felszínét és általában javítja a termelés feltételeit. A telkesítés a beruházásként elszámolt tereprendezési, területfeltöltési, talajjavítási és talajvédelmi ráfordításokat foglalja magában. A telkesítések értéke nem tartalmazza magának a földterületnek, teleknek az értékét, amelyen a telkesítést létrehozták. Építmény: az épület és az egyéb építmény gyűjtőfogalma. Építmény: mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná), a talajtól csak 13. oldal

14 anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. Az építmény fogalmába tartozik az olyan víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezeték, központi fűtés, szellőzési, légüdítő berendezés és felvonó, amely az építmény szerkezetébe építve, annak használhatóságát és ellátását biztosítja. Az ilyen vezeték és szerelvény akkor is az építmény fogalmába tartozik, ha az az építmény használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgál. Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, az üzemi termelés, az anyag- és terméktárolás feltételeit biztosítja. Épületrészek, a tulajdoni hányadok: ingatlanok olyan sajátos megjelenési formája, amikor egy önálló ingatlannak több tulajdonosa van, akik között az ingatlan tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban (telekkönyvben), a szerződésben meghatározott arányban oszlik meg. Ilyen esetben a beszerzési, előállítási költségek mögött nem az ingatlan egésze áll, hanem annak a jogosultság szerinti része, a tulajdonjognak megfelelő hányada. Egyéb építmény: minden, épületnek nem minősülő építmény (pl. út, vasút, kerítés). Ide tartozik az ültetvény, a halastó is, nem beleértve az általa elfoglalt földterületet. Az üzemkörön kívüli ingatlanok közé azok az ingatlanok tartoznak, amelyek törvényben meghatározott módon közvetve szolgálják a jövedelemszerző tevékenységet. Ilyen különösen a szociális, kulturális, sport- és gyermekintézményi, üdülési célokat szolgáló épület, egyéb építmény. ab) A műszaki berendezés, a gép, a jármű fogalmába tartozik a rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló erőgép, erőművi berendezés, műszer, szerszám, szállítóeszköz, hírközlő berendezés, számítástechnikai eszköz, jármű. Az erőgép, az erőművi berendezés fogalmába tartozik különösen a vízi-, a szélerőgép, a légmotor, a rögzített, illetve félig rögzített gőzerőgép, a gyors és lassú égésű motor, az áramfejlesztő gépcsoport, az ipari kazán, a villamos forgógép, a transzformátor, a kis- és nagyfeszültségű villamos készülék, az erősáramú egyenirányító. 14. oldal

15 A műszer, a szerszám közé tartozik különösen a tartály, hűtőberendezés, szivattyú, ventilátorok, kompresszor, préslégszerszám, szerszámgép, a termelési profilnak megfelelő munkagép, műszer és eszköz. A szállítóeszközök és hírközlő berendezések körébe tartozik általában a vállalkozás keretében anyag- és árumozgatás céljára használt emelő, daru, rakodógép, szállítótargonca, szállítószalag, szállítópálya, a konténer, a híradástechnikai gép és készülék (pl. a vezetékes és a vezeték nélküli hírközlő eszköz és berendezés). Számítástechnikai eszköznek minősül az irányítástechnikai automatikai folyamatszabályozási rendszer, a számítógép, a központi és perifériális számítógép egység stb. Járműnek minősül az általában közforgalmi (forgalmi) rendszámmal ellátott - közúti, vízi, vasúti és légi közlekedési jármű. ac) Egyéb berendezés, felszerelés, jármű fogalmába tartozik a rendeltetésszerűen használatba vett - a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó - berendezési tárgy, gép, irodai, igazgatási felszerelés, üzemi és üzleti felszerelés stb. ad) * Tenyészállatok körébe tartoznak azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. ae) * Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik, és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja szőlőültetvény esetén az 1000 négyzetmétert, gyümölcsfa ültetvény esetében az 1500 négyzetmétert, bogyósgyümölcs-ültetvény esetében az 500 négyzetmétert. af) * Kortárs képzőművészeti alkotás: a naptári év első napján élő művész képzőművészeti alkotása. b) * A nem anyagi javak fogalma A nem anyagi javak közé azok a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jogok tartoznak, amelyek közvetlenül és tartósan (egy évet meghaladó időtartamban) szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ilyennek minősül különösen az említett 15. oldal

16 feltételeknek megfelelő vagyoni értékű jog, az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog, szellemi termék, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értéke. A kísérleti fejlesztés aktivált értéke a kísérleti fejlesztés folytatása érdekében közvetlenül felmerült, vagy egyébként jellemző mértékegység (pl. nap, m2, m3, munkaóra) segítségével a tevékenységre arányosan felosztható, beruházási kiadásként elszámolt és nyilvántartásba vett költség(ek) összege, ha a kísérleti fejlesztés eredménye várhatóan tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet. A szellemi termékek közé tartoznak a vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló szellemi alkotások, mint - a találmány, - az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, - a védjegy, - a szerzői jogvédelemben részesülő dolog, - a szoftvertermék, - az egyéb szellemi alkotás (újítás, műszaki, gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.), - a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás. 2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása a) Értékcsökkenési leírás a 3. pontban meghatározott leírási kulcsok jegyzéke szerint számolható el. A leírási kulcsok jegyzékében az adott tárgyi eszköz, nem anyagi javak mellé rendelt százalékarány az egy naptári évben érvényesíthető leírási kulcsot tartalmazza. Ha ugyanazon tárgyi eszközre több szabály is alkalmazható, akkor a módszerek között választani lehet, de a választott és egyszer már alkalmazott módszertől a későbbi években nem lehet eltérni. Az év előtt megkezdett értékcsökkenési leírást a megkezdett módszerrel kell folytatni a teljes elszámolásig. b) * Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy 16. oldal

17 az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni [kivéve, ha az értékcsökkenés elszámolása a g) vagy a p) alpont alapján történik]. Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat rendeltetésszerűen használatba veszi. Ezt a napot a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak nyilvántartásában, illetőleg a beruházási költségnyilvántartásban fel kell tüntetni. Az ültetvény üzembe helyezésének napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul. c) * Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók - az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el. d) * A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (mindezek együttesen: felújítási költség) a felmerülés évében elszámolható, vagy választható, hogy az értékcsökkenési leírás alapját növeli. A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében a magánszemély választhatja, hogy azt a felmerülés évében költségként elszámolja, vagy azzal az értékcsökkenés alapját növeli. 17. oldal

18 e) Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához az 5. számú mellékletben foglaltak szerint tárgyi eszközök nyilvántartását, illetőleg nem anyagi javak nyilvántartását kell vezetni. f) * A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzési ára, az előállítási költsége után. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek beszerzési költségét el kell különíteni. g) * A kétszázezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében választható, hogy a leírási évek száma két adóév és a leírás mértéke százalék. h) * Az december 31-e után üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett, a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR , , , , 8467, 8468, , 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, , , 8530, 8531, , 8539, , 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető, kivéve, ha az adózó az e fejezet alapján érvényesíthető magasabb kulcs alkalmazását választja. i) * A vállalkozási övezetben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök - kivéve a közúti gépjárművet (HR , 8710, 8711 vtsz.-ok), az épületet és az építményt - esetében egyösszegű, valamint a vállalkozási övezetté minősítést követően, de legkésőbb december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett épület, építmény esetében évi 10 százalék mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíthet. E rendelkezés alkalmazásában vállalkozási övezetnek minősül a jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység. j) Tárgyi eszköz, nem anyagi javak december 31-ét követő részletfizetéssel történő vásárlása esetén - amennyiben a szerződés szerint a vevő legkésőbb az utolsó részlet törlesztésével vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik -, a vevő egyéni vállalkozó a tárgyi eszköz, nem anyagi javak beszerzési árának egészére alkalmazhatja az e melléklet szerinti 18. oldal

19 értékcsökkenési leírást, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. Ha az egyéni vállalkozó az előzőek szerinti módon adja el tárgyi eszközét, nem anyagi javait, akkor adóévi bevételként az adott évben e címen kapott törlesztő részlet összegét kell figyelembe vennie. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható. k) * A szálláshely-szolgáltató és vendéglátó tevékenységet végző egyéni vállalkozó a kizárólag e célból üzemeltetett hosszú élettartamú szerkezetű épület esetében 3 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. l) * A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gép, berendezés esetében az egyéni vállalkozó 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. m) * Az egyéni vállalkozó a 33 vagy a 14,5 százalékos norma alá besorolt, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, valamint a szellemi termékre, a kísérleti fejlesztés aktivált értékére 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. n) * Az egyéni vállalkozó a kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. o) * A tárgyi eszköz üzembe helyezésének (rendeltetésszerű használatba vételének) - az üzembe helyezés elmaradása esetén kiselejtezésének, elidegenítésének vagy a nyilvántartásból bármely más ok miatt történő kivezetésének - időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni - és az egyedi részletező nyilvántartásban is ennek megfelelően kell rögzíteni - a tárgyi eszköz megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztési tartalék-nyilvántartásból kivezetett összeget. p) * A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt szabad vállalkozási zóna területén helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint 19. oldal

20 pa) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, pb) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 11- i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúratermékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál, pc) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja, pd) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül. q) * Az egyéni vállalkozó az december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeire vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet december 31. napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat évi C. törvény - a számvitelről 26. ; (1) A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. 20. oldal

21 (2) Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is. (3) Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó jogszabályban nevesített hozzájárulások, díjak (víziközműfejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. (4) A műszaki berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást. (5) Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé tartoznak azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az 21. oldal

22 egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. (6) Tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek értékesítése során megtérülnek, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. (7) A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, a (2)-(6) bekezdésben nevesített eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák még nem aktivált bekerülési értékét. (8) Beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt (megfizetett, kiegyenlített) a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget. (9) A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a (2)-(6) bekezdésben nevesített eszközök könyv szerinti értéket meghaladó piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki. Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke 47. (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, 22. oldal

23 létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában. (2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke], b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), e) a vásárolt vételi opció díja [a 61. (2) bekezdésében foglaltak kivételével]. (3) A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. (4) Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön aa) felvétele előtt fizetett a hitel, a kölcsön feltételként előírt bankgarancia díja, ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat; 23. oldal

24 b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) biztosítási díj; továbbá c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint d) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei. e) földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergiakereskedő, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek. (5) Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni. (6) Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége az 24. oldal

25 újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül. (7) A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett tartozékok, tartalékalkatrészek beszerzési értéke függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő. (8) A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, legfeljebb a próbaüzemeltetés bekerülési (beszerzési) értékként figyelembe vett-költségéig, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamatösszege. (9) A bekerülési (beszerzési) érték részét képező az (1)-(2) és a (4)-(8) bekezdésben felsorolt tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem 25. oldal

26 módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni. (10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 18. -a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné. 48. (1) A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén az 51. szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét is). (2) A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni. (3) Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat. (4) Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe szerződés alapján beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget. 26. oldal