"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka

Átírás

1 "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." Szent-Györgyi Albert

2 A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve TARTALOMJEGYZÉK Az iskola hivatalos elnevezése: Budapest IX. Kerületi Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium Az iskola székhelye: 1093 Budapest, Lónyay u Telefon/fax: , , Az iskola fenntartója: Klebersberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor u. 32. Az alaptevékenysége: iskola alap- és középfokú oktatás Az alapító okirat kelte: Az intézmény jogállása: Az intézmény vezetője: az igazgató 2

3 3

4 A pedagógiai program törvényi háttere: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CLIV. törvény az egészségügyről (38. (1)) évi LXXIX. törvény a közoktatásról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 4

5 A pedagógiai program érvényességét meghatározó intézményi intézkedések A pedagógiai program érvényes: A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: Az esetlegesen változó jogi szabályozásnak megfelelő törvényes működés fenntartása érdekében az éves munkatervek keretén belül az intézmény felső- és középszintű vezetése folyamatosan ellenőrzi a pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok végrehajtását. Amennyiben a törvényi háttér változása, a fenntartó vagy más partner új igényének megfogalmazódása szükségessé teszi, úgy felülvizsgáljuk a pedagógiai programunkat. A pedagógiai program módosítása: A pedagógiai programban történő változás minden esetben az intézmény közvetlen partnereinek és különböző képviseleti fórumainak a véleményalkotásával és jóváhagyásával történik. Ebbe a körbe tartozik a szülői munkaközösség (Szülők Fóruma), a diákönkormányzat és a nevelőtestület. A dokumentum végleges jóváhagyása az iskola igazgatójának a jogosultsága. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, elhelyezése: Jelen dokumentum - mint intézményünk egyik alapdokumentuma - nyilvános. Ennek érdekében nyomtatott formában iskolánk könyvtárában, interneten pedig az intézmény honlapján ( olvasható. Budapest, március igazgató... 5

6 Iskolánk múltja és jelene Iskolánk 1873-ban kezdődő története során különböző fenntartók irányítása alatt, különböző elnevezésekkel, különböző szintű oktatási intézményként működött a jelenlegi épületében. A közvetlen elődünknek tekinthető általános iskola 1950-től, 65 éve oktatja, neveli a kerület diákjait. Intézményünk 1991-től a szerkezetváltó iskolák közé tartozik. Ennek értelmében az első, alapozó négy év után (1-4. évfolyam) a tanulók felső tagozaton (5-8. évfolyam), illetve a 8 osztályos gimnáziumi képzés keretében (5-12. évfolyam) folytathatják tanulmányaikat. Az igényeknek megfelelően idegen nyelvi évfolyamot (NYEK) és 4 osztályos gimnáziumi osztályokat is működtetünk óta a Felnőttképzési Intézetünk keretén belül ECDL vizsgaközpontot is létrehoztunk, illetve idegen nyelvi tanfolyamokat indítunk- igény szerint. felnőtteknek. A patinás épület 1989-től - részben felújítva - eredeti formájában áll az oktatás szolgálatában. Adottságai, méretei legfeljebb 30 tanulócsoport elhelyezését teszik lehetővé. Ennek 700 fő körüli gyereklétszám felel meg, ami évek óta iskolánk tényleges tanulólétszáma. Az oktatási nevelési folyamat irányítását megközelítőleg 60 fős nevelőtestület végzi. Intézményünk múltját és jelenét kapcsolja össze az immár 2 éve látogatható Itt jártak a Pál utcai fiúk című folyosó kiállítás. A Petőfi Irodalmi Múzeum 2007-ben, Molnár Ferenc világhírűvé vált regényének, A Pál utcai fiúk kiadásának 100. évfordulója előtt tisztelegve kiállítást állított össze a szerzőről és regényéről. A kiállítás 2008-tól bejárta a határon túli magyarlakta területeket és 2011-ben tért vissza Budapestre. A kiállítás kurátorai kérték fel iskolánkat - amelynek épülete egykor Molnár Ferenc gimnáziuma, a regény ihlető helyszíne, közössége volt -, hogy fogadjuk be és tegyük egy iskola mindennapjainak részévé a kiállítás számunkra hasznosítható elemeit. 6

7 Örömmel fogadtuk ezt a lehetőséget, hiszen így élményszerűen bemutathatjuk Molnár Ferenc és a regény kötődését az épületünkhöz. Egyéni és csoportos látogatókat azóta is rendszeresen fogadunk, illetve kihasználjuk a kiállítás pedagógiai lehetőségeit is. 7

8 Pedagógiai alapelveink, iskolakoncepciónk Szent-Györgyi Albert gondolata számunkra azért is követendő, hiszen pontosan rámutat arra, hogy nevelő-oktató munkánk csak akkor éri el a célját, ha az a gyermek megismerésén és fejlesztésén alapul. Ezért minden tanulónk számára igyekszünk biztosítani az optimális személyiségfejlődést szolgáló, esélyegyenlőségen alapuló oktatási-képzési rendszert. A társadalmi, gazdasági változások folyamatosan újabb és újabb feladatokat rónak ránk, s ennek a változó követelményrendszernek igyekszünk úgy megfelelni, hogy közben klasszikus, alapvető emberi értékeket is közvetítünk. Az első négy évfolyamon fontos feladatunk az alapkészségek magas szintű kialakítása. A tanítási folyamat során nagy figyelmet kell fordítanunk a képességfejlesztésre, esetlegesen a felzárkóztatásra. Tudatában vagyunk ugyanis annak, hogy minden gyermek csak a saját szintjéről, a neki megfelelő tempóban fejleszthető tovább. A nyolcosztályos gimnázium oktatási koncepciójából eredendően célunk a jó képességű, törekvő gyerekek adottságainak felismerése és képességeinek állandó továbbfejlesztése. A tanulásra erősen motivált gyerekek nyitottsága, érzékenysége lehetővé teszi - a múlt ismeretére építkező - reális és pozitív jövőkép felvázolását. Kiemelt figyelmet fordítunk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, illetve az egyéni adottságok, képességek életszerű, valóságos probléma- és feladathelyzetekben való kipróbálására. Az elmúlt évek oktatási tapasztalata azonban azt is megmutatta, hogy tehetséges gyermekek a saját egyéni tempójukból adódóan bizonyos életkorig lassabban fejleszthetők, így számukra a négyosztályos gimnáziumi képzési formát is fenntartjuk. Pedagógusi, tanári magatartásunk egészét áthatja a gyermekközpontúság. Tudjuk, hogy nem elegendő ún. ismeret paneleket átadnunk, hanem viselkedésünkkel azt kell sugallnunk, követendő mintának felvázolnunk, hogy a modern kor embere számára a tudás birtokbavétele jelenti az örömöt. Ha ezt sikeresen tudjuk átadni, akkor ez magával hozza, hogy egészséges versenyszellemet kell kialakítanunk a tanulói közösségekben, illetve a tudásnak, készségeknek, képességeknek olyan elemeit kell fejlesztenünk, amelyek a változó társadalmi követelményekhez könnyen igazíthatók. Fontos, hogy tanítványaink tudjanak közös célokat 8

9 megfogalmazni, s ezeknek a céloknak az elérése érdekében hatékonyan működjenek együtt társaikkal. Nevelési alapelvek és célrendszer Nevelő-oktató munkánk alapvető céljának a tananyag feldolgozása során megvalósuló személyiségfejlesztést tartjuk, melynek során szem előtt tartjuk az egyéni képességeket és az iskolahasználók elvárásait. Alapvetően két fő célnak kívánunk megfelelni: - az általános iskolai képzés keretében olyan tudás kialakítása és képességfejlesztés a célunk, mely tanulóink ezen körének a sikeres pályaorientációját és továbbtanulását szolgálja, - gimnáziumként a diákok nagyobb körét készítjük fel a kétszintű érettségire, valamint felsőoktatási tanulmányaikra. Az oktatási folyamat egyértelmű célorientáltsága mellett fontosnak tartjuk a tanulói személyiség alakítását is, hiszen diákjaink nagy része évet tölt el intézményünkben életének legfogékonyabb korszakában. A nevelési-oktatási folyamat különböző színterein másmás módon igyekszünk céljainkat elérni, de végeredményben egy stabil értékrend és attitűd kialakítására törekszünk. Iskolai közösségünk minden tagja számára fontos, hogy egyértelműen megfogalmazzuk, milyen értékek átadását tartjuk fontosnak, s mely magatartásformákat, személyiségjegyeket akarjuk erősíteni, formálni. Tantestületünk a nevelés folyamatát egyrészt mint értékközvetítő folyamatot fogja fel, hiszen pedagógiai munkánk során igyekszünk tanulóinkban olyan tartós tulajdonságegyüttest, beállítódást, életvezetési készséget kialakítani, mely az egyén és a közösség számára is pozitív, konstruktív tevékenységek létrehozására ösztönöz. Pedagógiai tevékenységünk során felmerülő és nevelési szempontból fontos értéknek tekintjük a következőket: a. Az én harmóniájára, autonómiájára vonatkozó értékeket. 9

10 b. A biológiai lét értékeit. c. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékeket: - a személyes kapcsolatok értékeit - a szociális kapcsolatok értékeit - a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékeket d. A társadalmi eredményességre vonatkozó értékeket: - a műveltséggel kapcsolatos értékeket - a munkával kapcsolatos értékeket e. A humanizált társadalom és világkép értékeit: - a hazával, nemzettel kapcsolatos értékeket - a civil társadalommal kapcsolatos értékeket - a világra vonatkozó értékeket Ez a komplex értékstruktúra alapvetően áthatja nevelési célrendszerünket, de a nevelés számunkra olyan segítő tevékenység is, amelynek során képességeket fejlesztünk, tapasztalatszerzésre, ismeretek, emóciók, beállítódások elsajátítására ösztönözzük tanulóinkat, tehát végső soron személyiséget fejlesztünk. A nevelés tantestületünk felfogása szerint - tehát egy olyan értékközvetítő folyamat, amelynek célja egy önmagával harmóniában lévő, céljait megfogalmazni és megvalósítani tudó közösségi ember, aki szűkebb és tágabb környezetéért is tenni akar. 10

11 Nevelési céljaink és feladataink 1. Személyiségfejlesztés Kiemelt fejlesztési területek: - erkölcsi nevelés - családi életre nevelés - önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése Az iskolának - mint másodlagos szocializációs színtérnek - a személyiségformálásban nagy szerepe van. Szükséges, hogy tanítványaink reális önismerettel, énképpel rendelkezzenek. Tudjanak különbséget tenni a valódi és virtuális kapcsolatok természete között, és be tudjanak kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Társadalmi szerepeiket megismerjék és gyakorolni tudják, ismerjék a családban betöltött szerepeket. Készüljenek fel az önálló életvitelre, önmaguk ellátását meg tudják szervezni. Ismerjék fel a szabály- és normakövetés fontosságát, teljesítsék vállalt kötelességeiket. Külső és belső konfliktusaikat kezelni tudják, és a demokratikus viselkedés alapvető normáival is tisztában legyenek. Ezekkel párhuzamosan a nyitottság és a tolerancia képességét is fejlesztenünk kell bennük. Fel kell készítenünk tanulóinkat a kulturált társas kapcsolatok kialakítására, s arra is, hogy minden helyzetben megfelelő módon tudjanak kommunikálni. Meg kell őket tanítanunk a különféle problémahelyzetekben való eredményes megküzdési stratégiák alkalmazására is. Az előzőekben vázolt célok megvalósítását befolyásolják, meghatározzák lehetőségeink. Az iskolánkba járó gyerekek nagy különbséget mutatnak a nevelhetőség terén, hiszen eltérnek életkorban és családi környezet tekintetében is. Ebből adódik, hogy az általunk deklarált és közvetítendő értékek és magatartásminták áthagyományozása nem minden gyermekcsoportnál vagy gyermeknél lehetséges egyforma színvonalon. Ennek megfelelően differenciált módszerekkel, egyéni eljárások alkalmazásával valósítjuk meg pedagógiai céljainkat. A nevelési folyamatot nem három pólusú (tanár - diák - diák) kapcsolatnak fogjuk fel, hanem a szülői, családi háttér fontosságát is fel- illetve elismerjük. Az értékszocializáció folyamata ugyanis a családban kezdődik, s ezt a későbbiekben mi is továbbfejlesztjük, 11

12 kiegészítjük. A szülőkkel való szoros együttműködés tehát szükségszerű, hiszen a gyermek egészséges fejlődése megkívánja, hogy az őt érő hatások között ne legyenek egymásnak szélsőségesen ellentmondóak. Tudjuk, hogy az alapvető értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában is. Céljaink megvalósítása érdekében: - a év közötti korosztály személyiségfejlesztésében nagy súlyt fektetünk a megküzdési stratégiák - kiemelten a drog- prevenció kialakítására, s ehhez igyekszünk külső szakemberek segítségét is igénybe venni, - osztályfőnöki órákon, napközis foglalkozásokon tudatosan törekszünk arra, hogy különféle módszerekkel, technikákkal, szituációs játékokkal hétköznapi és életszerű problémák különféle megoldási lehetőségeit gyakorolhassák a tanulók, - osztályaink évente több kiránduláson, szabadidős programon, kulturális- és sportrendezvényen vesznek részt, kihasználva a kerület és a főváros nyújtotta lehetőségeket, - közös iskolai programok szervezésével (Szent-Györgyi napok, iskolanap, sportrendezvények) segítünk abban, hogy a tanulók más osztályokba, évfolyamokra járó gyerekekkel is kapcsolatot, barátságot tudjanak kialakítani, - iskolai könyvtárunk gyűjteményével széles tárházát kínálja a személyiségfejlesztést szolgáló klasszikus és kortárs szépirodalmi és ismeretközlő olvasmányoknak. 2. Közösségalakítás Kiemelt fejlesztési területek: - állampolgárságra, demokráciára nevelés - felelősségvállalás másokért, önkéntesség 12

13 Nevelési céljaink eléréséhez szükséges, hogy tanulóink több iskolai közösség aktív tagjaként tudjanak működni, s ezáltal elsajátítsák azokat a szociális kompetenciákat, amelyek segítenek a harmonikus életvitel kialakításában, a közösségi beilleszkedés feltételeinek felismerésében és kialakítják a közjó iránti elkötelezettséget. A sikeres kapcsolatok és a közösségi életben való részvétel érdekében fontos az egységes normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy különféle területeken hatékonyan tudjanak kommunikálni tanulóink, és a különböző nézőpontokat, elveket megértsék, empatikusan tudják kezelni. Alapvetően fontosnak tartjuk az együttműködés különböző formáit, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődést, a sokféleség elismerését. Erre a pozitív attitűd kialakítására törekszünk, mely tartalmazza még az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét is. Igyekszünk olyan képességeket kialakítani, hogy fontosnak tartsák tanulóink a kisebb, nagyobb közösségek életében való részvételt, a döntéseket kritikusan, kreatívan tudják elemezni és a döntéshozatalban ők is részt kívánjanak venni. Motiváljuk tanulóinkat, hogy civil szervezetek működését ismerjék meg és munkájukba igyekezzenek bekapcsolódni. Segítsenek a környezetükben élő rászorultakon és az önkéntes segítő tevékenységet valóban pozitívumként éljék meg. Feladatunknak tekintjük, hogy - osztályaink erős közösséggé válását segítsük különböző iskolai és iskolán kívüli programok szervezésével, a felelősi rendszer kiépítésével, - osztályfőnöki órákon a tanulókat érintő és érdeklő témákat vitassunk meg, - könyvtárunk közösségi teret biztosítson a tanár-diák, diák-diák tevékenységeknek, - testvériskolai kapcsolatokat alakítsunk ki a határainkon túli magyar nyelvet oktató iskolákkal, illetve hazai Szent-Györgyi Albert nevét viselő és emlékét ápoló oktatási intézményekkel, - külföldi (angol, francia, német nyelvet oktató) iskolákkal nyelvgyakorlás és más kultúrák megismerése céljából szoros kapcsolatokat alakítsunk ki (diákcsere programok), 13

14 - az uniós pályázatok által nyújtott lehetőségeket is kiaknázva minél több tanulónk szerezzen tapasztalatokat és idegen nyelvi tudást (A diákcsere programok, illetve az uniós pályázati projektek hatékony és célorientált megvalósítására projektvezetőt, koordinátort kérhet fel az igazgató.) - a saját belső alkotmány alapján működő diákönkormányzat keretén belül sajátíthassák el és gyakorolhassák tanulóink az érdekképviselet és érdekérvényesítés lehetőségeit és útjait, - lehetőséget teremtünk arra, hogy tanulóink tapasztalatot szerezzenek a fogyatékkal élők problémáiról, helyzetéről (pl. Láthatatlan kiállítás meglátogatása, civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel) 3. Hagyományaink őrzése Kiemelt fejlesztési terület: - nemzeti öntudat, hazafias nevelés Fontosnak tartjuk, hogy nemzeti múltunk és kultúránk alapvető értékeit ismerjék és tiszteljék tanítványaink. Elsajátítsák azokat az ismereteket és gyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Tanulóinkat iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal kell gyarapítanunk, hogy magyarságtudatuk kialakulása mellett európai polgárokká is váljanak. Feladataink: - Szent-Györgyi Albert és más magyar származású Nobel-díjas tudósunk emlékét ápoljuk az évről évre megrendezett természettudományi vetélkedőnkkel. - Molnár Ferenc és regénye, A Pál utcai fiúk emlékét a 2011-től látható kiállítás formájában, valamint az évente az 5. évfolyamosok számára megrendezett irodalmi vetélkedővel is őrizzük. 14

15 - Tudatosan szervezzük és tervezzük tanulmányi kirándulásainkat. Törekszünk arra, hogy diákjaink hazánk több táját, nevezetességét megismerjék. - Színvonalas osztály, illetve iskolai szintű megemlékezéseket és ünnepélyeket szervezünk. - Írókat, tudósokat, sportolókat hívunk beszélgetésekre, találkozókra és iskolánk is igyekszik bekapcsolódni a környezetünkben szerveződő különféle rendezvényekbe. Motiváljuk tanulóinkat, hogy minél többen vegyenek részt a helytörténeti vetélkedőkön, programokon. - Könyvtárunk gyűjteményének alakítása során külön figyelmet fordítunk a névadónk, Szent-Györgyi Albert, valamint Molnár Ferenc, az iskola és Ferencváros történetére vonatkozó dokumentumok gyűjtésére, szolgáltatására. - Népi hagyományainkkal és különféle kézműves technikákkal ismerkedhetnek meg diákjaink napközis és szakköri foglalkozásokon. 4. Az általános műveltség és az alkalmazható tudás egyensúlyának megteremtése Kiemelt fejlesztési területek: - a tanulás tanítása - pályaorientáció - médiatudatosságra nevelés - gazdasági és pénzügyi nevelés Alapvető célunk, hogy tanítványainkban tudatosítsuk, hogy az ismeretszerzés, a tanulás sohasem lehet befejezett folyamat. Modern korunk alapvető követelménye, hogy az információs társadalom technológiáit magabiztosan és kritikusan tudják alkalmazni. Kreatív és innovatív módon használják a főbb számítógépes alkalmazásokat, de ismerniük kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat is. Egyre tudatosabban tudjanak dönteni a tanulást, művelődést és szórakozást segítő és kiszolgáló médiumok között. 15

16 El kell sajátítaniuk a hatékony, önálló tanulás képességét, az idővel és az információval való tudatos gazdálkodást. Biztosítanunk kell tanulóink számára azokat az élethelyzeteket, amikor elméleti és gyakorlati tudásukat kipróbálhatják. A közös munka, tanulás során diákjaink a társaikkal való együttműködést is gyakorolhatják. Az életszerű, gyakorlati helyzetekben felismertetjük tanulóinkkal, hogy a külső tényezők is döntően befolyásolhatják életútjukat és különböző megküzdési stratégiák állnak a rendelkezésükre. Az élethosszig tartó tanulás attitűdjének kialakításában próbáljuk segíteni, motiválni tanulóinkat azzal, hogy: támogatjuk a problémamegoldó, a tanulók önálló kreatív tevékenységére építő, a források széles körét felhasználó tanulási stratégiák alkalmazását, - tanulásmódszertan órákat tartunk, - könyvtárhasználati órákon és könyvtárhasználaton alapuló szakórákon elsajátíthatják és gyakorolhatják a különböző ismerethordozók alkalmazását és felhasználását, - szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaik alkalmával alapvető követelményként fogalmazzuk meg az igényes magyar beszéd használatát, illetve - a tanult idegen nyelvek alkalmazható, kommunikatív elsajátítását támogatjuk nyelvgyakorló külföldi utak szervezésével, - a tanulási kompetencia, az önálló ismeretszerzési képesség, az olvasás fejlesztése érdekében könyvtárpedagógiai program alapján szervezzük a tanulók könyvtárhasználati felkészítését könyvtárhasználati órákon és könyvtárhasználaton alapuló szakórák keretében. 5. Környezetünk gondozása és védelme Kiemelt fejlesztési területek: - fenntarthatóság, környezettudatosság - testi és lelki egészségre nevelés Szeretnénk kialakítani, hogy a gyerekek nyitottsága, kíváncsisága szűkebb környezetükön túlmutasson, felismerjék, hogy felelősek annak állapotáért. A környezet ismeretén és a 16

17 személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók mindennapi életvitelét meghatározó alapelvnek, viselkedési normának kell lennie. Azonban azt is meg kell mutatnunk tanítványainknak, hogy a természeti, tárgyi környezet megóvásán túl felelősek önmaguk testi, lelki egészségéért is. Ezért az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére neveljük diákjainkat. Igyekszünk kialakítani és fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást is. A környezettudatos magatartás kialakítása érdekében: - szervezünk a 3., 5. és 7. évfolyamon erdei iskolai táborokat, hirdetünk tisztasági és díszítési versenyeket az osztályok között, - a szelektív hulladékgyűjtéshez megteremtjük a tárgyi feltételeket és - természetvédelmi vetélkedőket tartunk, - osztályfőnöki órákon kiemelt témaként kezeljük az egészséges életmód, táplálkozás és mozgás fontosságát, - a könyvtári gyűjtemény fejlesztése során figyelmet fordítunk a diákok, tanárok környezettudatos gondolkodásának kialakítását szolgáló dokumentumok beszerzését. A mozgás, a sport megszerettetésére különböző sportágakban sportköröket szervezünk, valamint főállású szakember foglalkozik a gyógytestnevelésre járó gyerekekkel. 6. Tehetségfejlesztés és felzárkóztatás Iskolánkba 6 és 20 éves életkor közötti gyerekek, fiatalok járnak, akik nagy különbséget mutatnak nemcsak életkorban, hanem tanulási motivációban, az alapkészségek kialakulásának szintjében, szociális, családi környezet tekintetében is. Ezért alapvető cél, sőt követelmény számunkra, hogy egyénre szabottan, differenciált módszerekkel, egyéni eljárások alkalmazásával valósítsuk meg pedagógiai céljainkat, vagyis képesség kibontakoztató felkészítést nyújtsunk tanulóinknak. Ehhez pontosan kell ismernünk diákjaink sajátos tanulási módjait, szokásait, és ezekre építve kell megterveznünk a tanulásuk 17

18 fejlesztését. Olyan tudást kell kialakítanunk, amelyet új helyzetekben is alkalmazni tudnak, tehát támogatnunk kell a kreatív, kritikai gondolkodást. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása is fontos feladatunk, hiszen ezek a gyermekek elfogadó, támogató közösségben jól taníthatók, fejleszthetők. Egyéni, differenciált fejlesztésükben szakemberek (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) segítik a munkánkat. Feladataink: Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk azért, hogy minden tanuló saját képességeihez mérten jó teljesítményt tudjon elérni. - A felzárkóztatásra szoruló diákok egyéni tanulásához, a tehetséggondozó tevékenységekhez igény szerint a könyvtárban segítséget biztosítunk. - Szakköröket, sportköröket szervezünk, hogy minden tanuló érdeklődésének megfelelő délutáni elfoglaltságot találhasson. - Szaktárgyi versenyeinket év elején megtervezzük, így biztosítva, hogy tanulóink felkészülésére és felkészítésére elegendő idő álljon a rendelkezésünkre.. - A tehetséggondozás során felmerülő, az iskolai könyvtár állományán túlmutató dokumentumigények könyvtári rendszer segítségével, könyvtárközi kölcsönzéssel történő kielégítése. - Igény szerint szervezünk érettségi előkészítő foglalkozásokat, illetve emelt szintű érettségi vizsgákra felkészítő fakultációkat. 18

19 A nevelési célok és feladatok megvalósulásának mérése Természetesen tudjuk, hogy a nevelés bármennyire is tervezett és szervezett folyamat, nagyon nehezen mérhető, számszerűsíthető. Azonban bízunk abban, hogy nevelőtestületünk "rejtett tanterve" is olyan pozitív értékekkel bír, hogy minden tanítványunk gazdagabb, jobb és harmonikus személyiséggé válik az iskolánkban eltöltött évek után. Tanulók körében végzett mérések: (a tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések) a. szociometriai vizsgálat b. tanulói elégedettség mérése c. tanulók egyéni megismerése kérdőíves módszerrel Szülők körében végzett mérések: csoportos interjú keretében és kérdőíves módszerrel végzett elégedettségi mérések Pedagógusok körében végzett mérések: a. iskolai klíma vizsgálata b. SWOT analízis c. értékorientációs vizsgálat 19

20 Az iskolai könyvtár pedagógiai szerepe Iskolai könyvtárunk az iskola pedagógiai igényeinek megfelelően tanulási forrásközpontként működik. Gyűjteményével, könyvtár-pedagógiai tevékenységrendszerével hatékonyan segíti a nevelési-oktatási célok megvalósítását. Rendelkezik folyamatosan fejlesztett eszköz hátérrel és korszerű könyvtári berendezéssel. Részben alkalmas egy tanulócsoport elhelyezésére, keressük a lehetőséget a könyvtár tereinek bővítésére, elhelyezésének optimalizálására. Rendszeresen gyarapított dokumentumgyűjteménye az iskolában tanított tantárgyak ismeretanyagához szükséges, megfelelő példányszámú szépirodalmi és ismeretterjesztő-, kézi és segédkönyvekből, tanári segéd- és kézikönyvekből, időszaki kiadványokból, nem nyomtatott dokumentumokból. tankönyvekből áll. Szakszerűen elhelyezett és elektronikusan feltárt gyűjteményen alapuló, az interneten is elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola egész tevékenységrendszerét átfogó információs központként működik. Biztosítjuk a személyi feltételeket ahhoz, hogy az iskola diákjai, tanárai napi 8,5 órában igénybe vehessék a könyvtári szolgáltatásokat. Könyvtárunk kapcsolatot tart a kerületi, fővárosi iskolai, pedagógiai és közkönyvtárakkal annak érdekében, hogy a könyvtári rendszer dokumentum szolgáltatását és hálózaton elérhető szolgáltatásait helyben biztosítsa a tantestület és a diákok számára. A tanulási kompetencia, az önálló ismeretszerzési képesség, az olvasás fejlesztése érdekében az iskola pedagógiai programján alapuló könyvtár-pedagógiai program alapján szervezzük a tanulók könyvtárhasználati felkészítését könyvtárhasználati órákon és könyvtárhasználaton alapuló szakórák keretében. Könyvtár-pedagógiai programunk tevékenységi hálója átfogja az iskola teljes, a tanórai mellett (könyvtárhasználati órák, könyvtárhasználaton alapuló szakórák) a tanórán kívüli (projektek, erdei iskola, napközi, tehetséggondozó iskolai és kerületi vetélkedők, versenyek, közkönyvtári programok, stb.) nevelő-oktató rendszerét is. Az iskolai könyvtár könyvtári kapcsolatrendszerével hozzájárul ahhoz, hogy az iskola helyi és tágabb társadalmi kapcsolatai erősödjenek. 20

21 A szabadidő-szervezés, mint a közösség- és személyiségfejlesztés egy sajátos formája Szabadidő-szervezés a napköziben A napközi elsődleges feladata, hogy a gyerekek a tanulási időn kívül az iskolában eltöltött idejét hasznossá tegye, más megfogalmazás szerint a két tanulási időszak közötti szabadidő hasznos eltöltésének irányítását szolgálja. Ehhez olyan lehetőségeket, programokat és foglalkozásokat kell biztosítanunk, melyek szabadon választhatók, igazodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz, ahol a gyerekek jól érzik magukat, és tehetségük kibontakozhat. Mindezek mellett megvalósíthatják önmagukat. A jól megválasztott programokkal a gyerekek szabadidejét változatossá tehetjük, formálhatjuk személyiségüket és sikerélményekhez juttathatjuk őket. A pedagógusoknak is befolyásoló szerepe lehet, ha felismerik, hogy az egyes gyerekek miben tehetségesek, akkor a megfelelő elfoglaltságok felé irányíthatják őket. A napköziben a szabadidős programok a sport, a kulturális tevékenységek (könyvtár, színház, múzeum stb.) és a technikai foglalkozások köré szerveződnek. Minden hónapban szervezünk az alsó tagozatos gyermekeknek klubnapközit, mely mindig egy témára épül. Ilyenek például: mozgás és sport, játéktanítás kézműves foglalkozások, technikák elsajátítása. Évek óta működő szakköreink, tanfolyamaink a következők: játékos gyerektorna angol nyelvtanfolyam játékkuckó dalosjáték, zenei előkészítő kézimunka szakkör firkaklub, stb. A napközinek minden évben van kiemelt feladata, ebbe a körbe tartozik például a néphagyományok megismerése, őrzése. 21

22 A gyerekek életkori sajátosságából adódóan a sokfajta program mellett nagy hangsúlyt helyezünk a játékra mint tevékenységre. A programokon kívül célunk és feladatunk a könyvtárral való kapcsolat kialakítása, az olvasás megszerettetése, a könyvtárhasználat beépülése a szabadidős tevékenységek közé. Kapcsolattartás a szülőkkel és a tanulókkal 1. A szülők és pedagógusok együttműködésének formái A szülőkkel való együttműködés fontos és szükségszerű, hiszen a gyermek fejlődése szempontjából a szülői háttér fontos tényező. Iskolánkban az alábbi pedagógus-szülő együttműködési formák lelhetők fel: HIVATALOS Személyes szülői értekezlet: Írásos - hírlevél NEM HIVATALOS - Iskolanap - iskolai szintű (Szülők - üzenő füzet Fóruma) - ellenőrző - évfolyamszintű - levél - osztályszintű - faliújság - rétegszülői" - tájékoztató az iskoláról értekezletek - rendkívüli szülői - honlap értekezlet fogadóóra - Ünnepélyes alkalmak (anyák napja, karácsonyi teadélután, stb.) A különböző típusú értekezletek, a megnevezésükből következő funkciójukon túl bizonyos speciális feladatokat is megoldanak. Az iskolai szintű szülői értekezleteket az iskola igazgatója a szülői közösség vezetőjével hívja össze. Ez a mi intézményünkben a Szülők Fóruma elnevezést kapta. Erre tanévenként legalább egy alkalommal kerül sor. Fő témája a pedagógiai tervekből, koncepcióból adódik. Különösen nagy jelentőségű az ilyen típusú értekezlet, ha új programok lépnek életbe. Az évfolyamszintű szülői értekezletet általában 1-1 adott évfolyamon évente 1 alkalommal tartjuk. Különösen fontosak ezek az óvodából érkező első osztályosok vagy a negyedikből az ötödik osztályba lépő, valamint a végzős (8. illetve 13. évfolyam) tanulók problémáinak megbeszélése céljából. 22

23 Az osztályszintű szülői értekezletek biztosítják leginkább az iskola és a családi ház folyamatos kapcsolatát. Évente legalább 2 alkalommal tartjuk. El kell érnünk, hogy a szülők készséggel nyújtsanak segítséget az iskola programjainak megvalósításához (például kirándulások). Az osztályszintű szülői értekezleteken meg kell értetni a szülőkkel, hogy az osztályközösség minőségileg más, mint egy-egy gyermek problémája. A szülőkkel célszerű megismertetni az osztály előzetes életét, jelenlegi helyzetét, a magatartás, szorgalom, közösségi szellem, a tanulmányi helyzet jellemzőit. Tájékoztatjuk őket a gyermekek neveltségi szintjéről, pontosabban pillanatnyi fejlettségi állapotáról. A rétegszülői értekezleteket esetenként, mikor szükség van rá, kell megszervezni. Fontos, ha nevelési problémákkal küzdő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel külön tárgyalunk. A tehetséges tanulók szüleinek tartott értekezlet hasznos lehet a gyerekek feladatokkal való ellátása, továbbfejlesztése céljából. Rendkívüli szülői értekezletet, mint a neve is tartalmazza, váratlan esemény bekövetkezésénél (például droghasználat, egy-egy tantárgyból adódó nehézségek, stb.) hívunk össze. Fogadóórák az alsó tagozaton havi rendszerességgel vannak. A felső tagozaton a negyedévenkénti 1 közös délutáni fogadóórán túl, minden szaktanárnak órarendben rögzített heti 1 fogadóórája van. A családlátogatás a problémás esetekre korlátozódik. Súlyos gondok esetén az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel közösen megy el a családhoz. A nem hivatalos fórumok célja, hogy a szülőknek módjuk legyen véleményük kifejtésére, a szülőket érzelmileg is megnyerjük az iskola és a nevelés ügyének. 2. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az iskola diákjai elsősorban a diákönkormányzat (DÖK) keretein belül gyakorolhatják jogaikat, hiszen ez a közösség az, amely alapvetően érdekvédelmi és jogérvényesítő céllal jött létre. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat 23

24 tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A DÖK munkáját segítő nevelőt a DÖK vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat minden tanévben diákközgyűlést tart. Az iskolagyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. Az iskolai diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskolavezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a szülői szervezeti értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A tanulók egyéni problémáikkal, valamint kérdéseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az igazgató fogadóórájának időpontja tanévenként változik, azt az adott tanév intézményi munkaterve tartalmazza. 24

25 A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: 1. a tanítási órákra való felkészülés, 2. a tanulók dolgozatainak javítása, 3. a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, 4. érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, 5. tanulmányi versenyek lebonyolítása. 6. tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, 7. felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, 8. iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösségvezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, 9. az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, 10. szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, 11. részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, 12. részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 13. a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, 14. tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, 15. iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 16. részvétel a munkaközösségi értekezleteken, 17. tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, 25

26 18. iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, 19. szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, 20. osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki munka pedagógiai jelentősége az utóbbi években, évtizedekben megnőtt, hiszen a tanulók életének egyik legfontosabb szocializációs színterévé vált az iskola, az osztályközösség. Az osztályfőnök meghatározó szereplője ennek a folyamatnak, hiszen ő az, aki a tanulókkal együtt közösen tervezi, szervezi az osztály életét, és biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki a tantestület tagjai közül. Egész éves tevékenységét az osztályfőnök-helyettes is segíti. Az osztályfőnök munkáját tervszerűen, az iskola pedagógiai programját figyelembe véve végzi. Az osztályfőnöki munka feladatkörei: 1. Ügyviteli, adminisztrációs feladatok: - digitális napló vezetése, ellenőrzése - félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása - bizonyítványok megírása - továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése - hiányzások igazolása - törzslapok vezetése - az SNI-s gyerekekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása - a tanulói adatlapok kitöltetése - az ellenőrzők vezetését legalább negyedévente ellenőrzi - kérésre pedagógiai szakvéleményt ír 2. Szervezési, koordinációs feladatok - kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével - segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát - a belső vizsgák szervezésében részt vesz, a vizsgabizottság tagja - az osztályban tanító szaktanárokkal folyamatosan kapcsolatot tart - a fejlesztést végző szakemberekkel együttműködik, munkájukat segíti 26

27 - az osztályterem rendezettségére kiemelt figyelmet fordít 3. Közvetlen nevelőmunka - előkészíti és szervezi osztálya tanulmányi kirándulását (erdei iskoláját) - szülői értekezletet tart - a tanév elején nevelési tervet ír - megtervezi és megtartja az osztályfőnöki órákat - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti - kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével - előkészíti és szervezi osztályában a közösségi munkát 4. A nevelési tevékenységhez tartozó mérések elvégzése - a tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: a. szociometriai vizsgálat 4.,5. és 9. évfolyamon b. tanulói elégedettség mérése 7. és 13. évfolyamon c. tanulói önértékelés 5. és 9. évfolyamon - szülők körében végzett elégedettségi mérések: Nevelési terv a. csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban b. kérdőíves módszerrel a 3., 6. és 8. évfolyamon (minden tanév elején az osztályfőnök készíti el) Részei: 1. helyzetelemzés - az osztály összetétele létszám: fiú/lány tanulószobás/menzás új és távozott tanulók HH/HHH/SNI-s tanulók veszélyeztetett tanulók - célok és feladatok 2. szakköri, tanórán kívüli elfoglaltságok 3. családokkal való kapcsolattartás 4. tervezett osztályprogramok 5. óralátogatási terv 27

28 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓINK I. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ TANULÓK A.) Pszichés fejlődési súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követen történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. 28

29 A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intézményünkben az Alapító Okiratban rögzített sérüléstípusoknak megfelelően a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történik. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Adott sérüléseknél indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és 29

30 kialakulásuk időtartama) módosulhatnak, mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervünkben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezését tartjuk fontosnak a helyi tanterv készítésénél. 30

31 A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg. 1. Diszlexia az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő. Jellemzői a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén A fejlesztés célja: 31

32 A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasáskészségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató - elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizálószintetizáló módszerrel, f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális olvasástanítási program alkalmazása, k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. 2. Diszortográfia a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak Jellemzői: a centrális auditív feldolgozás, a fonéma feldolgozás zavara, beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. 32

33 (időtartam, zöngésség mentén), helyesírási hibák halmozódása, a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, a rövid távú emlékezet fejlesztése, a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. 3. Diszgráfia az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, szaggatott betűalakítás és betűkötések, rossz csukló, - kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, kialakulatlan kézdominancia, lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja: 33

34 A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő íráskészséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, a) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése, d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés), e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, f) f) sikertudat kialakítása. 4. Diszkalkulia a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai, 34

35 helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei, szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya, számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei, mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége, számjegyekre vonatkozó lexikai hibák, komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái, gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége, figyelemzavar. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, b) matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, 35