A HAJDÚNÁNÁSI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA

Átírás

1 A HAJDÚNÁNÁSI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Székhelye: 4080 Hajdúnánás Köztársaság tér Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP /

2 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 6 BEKÖSZÖNTŐ... 7 A HAJDÚNÁNÁSI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA TÖRTÉNETE.. 8 AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA SZERINTI MŰKÖDÉSE AZ INTÉZMÉNY ADATAI AZ INTÉZMÉNY EGYHÁZI FELÜGYELETI SZERVE: A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEINEK KÜLDETÉSNYILATKOZATA RÉSZLET A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYÉBŐL I. ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM I.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei céljai, feladatai eszközei, eljárásai I PEDAGÓGIAI ALAPELVEK I.1.2. Iskolánk nevelő-oktató munkájának céljai, feladatai, eljárásai eszközei I Az iskolában a TÁMOP projekt keretében az alábbi tartalmak és módszertani újdonságok kerülnek bevezetésre: I.1.4. A nevelő-oktató munka alapelveihez, céljaihoz rendelt fedatok, eljárások, eszközök I.1.5. Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok I.2.1. A személyiségfejlesztés kompetencia alapú értelmezése I. 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai I.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása I.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok I.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: I.4.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: I.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: I.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: I.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok I.5.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre I.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység I.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek I.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység I.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése I.6.4. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek I.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység I.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje I.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

3 I.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák: I.8.3. Az iskola partnereit érintő együttműködés I.9. A tanulmányok alatt szervezett vizsgák szabályzata I.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya I.9.2. Az értékelés rendje I.9.3. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos szabályozás: I.9.4. A vizsga időpontja: I.9.5. Jogorvoslat I.9.6. Nyilvánosság biztosítása: I.9.7. Iratkezelés: I.10. A TANULÓI FELVÉTEL, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI I.11. A óráig tartó tevékenységrendszer II. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE II.1. A választott kerettanterv megnevezése II.2. A választott kerettanterv feletti óraszám... 2 II.3. A helyi tervezésű és a szabadon tervezhető órakeret tartalma... 3 II.3.1. A 2013/2014-es tanévtől az 1. és az 5. osztály kivételével a korábban elfogadott helyi tanterv szerint tanítunk II.3.2. Tantervi kiegészítők a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez II.3.3. A TÁMOP hez kapcsolódó tantervi adaptáció II.3.4. Tantervi módosítás a TÁMOP szakmai feladattervének megfelelően II ATÁMOP pályázati kötelezettségekkel összefüggő feladatok II Tantárgytömbösített oktatás II.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei II.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 67 II.5.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása II.5.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása II.5.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása II.5.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása II.6. Mindennapos testnevelés II.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai II.8. Projektoktatás II.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések II.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. 75 II Értékelés tanév közben II Az értékelés alapelvei és tartalma II Félévi és év végi értékelés II SNI tanulók munkájának speciális értékelése

4 II A számonkérésekkel szemben támasztott követelmények speciális figyelembevétele az SNI tanulók esetében: II Írásbeli feladatok értékelése II Szóbeli értékelés II Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei II.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása II.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei II.13. Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt II.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei II Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola környezeti nevelési elvei II.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei II A magatartás értékelésének elvei II A szorgalomjegyek megállapításának elvei I A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS Az intézményben folyó munka felmérése, szemléletformálás és prevenció szempontjából TERÜLET TARTALOM

5 Intézmény neve: Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda Szabályzat típusa: Iskolai pedagógiai program Intézmény címe: 4080 Hajdúnánás Köztársaság tér 11. Intézmény OM-azonosítója: Intézmény fenntartója: Hajdúnánási Református Egyházközség minden egyéniség az Isten lelkének teremtő gondolata, egyszeri, és utánozhatatlan remeke, mellyel szemben a nevelőnek nem lehet más feladata, mint tanulmányozni, és saját nevelői elgondolásainak, esetleg valamely iskola vagy rendszer sémáinak erőszakos ráhúzása helyett a maga törvényei szerit alakítva, a benne rejlő isteni örök tervet kibontakozásához segíteni. /Sík Sándor/ 5

6 ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! Kedves Szülők, Tanulók! Az szeptemberében elfogadott, többször módosított Pedagógiai Programunk 2010-es felülvizsgálatát, átdolgozását a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben *TÁMOP / uniós pályázat fenntarthatósága érdekében vállalt tartalmi kötelezettségek tették szükségessé. A református elődiskolák hagyományaira építkező programunk átdolgozása során arra törekedtünk, hogy nevelő-oktató munkánk keresztyén fundamentumra épülő középtávú koncepciója korszerű elemekkel egészüljön ki, amelyek megfelelnek a törvényi szabályozásnak és a NAT tartalmi elvárásainak is. A keresztyén szellemiség érvényesítése mellett megkülönböztetett figyelmet fordítunk a pedagógiai hagyományok követésére, hasznosítására. Intézményünk újkori történetének kimagasló eseménye az, hogy a 2011/2012-es tanévtől tagóvodával bővültünk, és így többcélú közoktatási intézménnyé váltunk. Jelen pedagógiai programunk módosítására a évi CXC Nemzeti Köznevelésről szóló tv. és az ahhoz kapcsolódó rendeletek jogszabályi háttere miatt volt szükség. Hitünk és erőnk szerint- immár a két tagintézményünkben - törekszünk gyermekeink szellemi, testi, lelki növekedésében kellő alapozással szolgálni. Hajdúnánás, március 26. Szabóné Marth Éva intézményvezető 6

7 BEKÖSZÖNTŐ Áldás! Békesség! Minden dolgotok szeretetben menjen végbe (1Kor. 16:14) Ezzel az Igével fogadjuk a Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda épületeibe érkező vendégeket. Nevelési programunk is erre épül. Jelenleg 238 tanulónk és 31 fő dolgozónk van. A város újra a szívébe zárta és megszerette a Református Egyházközség iskoláját. Folyamatosan érkeznek hozzánk a gyerekek, akiket nagy szeretettel fogadunk. A 2011/2012-es tanévben iskolánk történetében először tudtunk két első osztályt indítani, majd a 2013/2014-es tanévben ismét két első osztályt indítottunk. A református oktatási intézményünk alapításának éve: szeptember 1-jén a református oktatás 350. tanévét kezdte meg a városban: 1947-ig 330 tanév, 1995-óta újabb 20 év. Hajdúnánás város története Bocskai István fejedelem városalapításától összeforr a Hajdúnánási Református Egyházközség történetével, ezzel egyidős a református-oktatás is ben - a Hajdúnánás Városi Önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás alapján többcélú közoktatási intézménnyé alakultunk át, mert egy 4 csoportos tagóvodával bővültünk. Intézményünk új neve: Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda lett. Jelenlegi óvodai gyermeklétszámunk 106 fő. Az óvodai dolgozók száma: 16 fő szeptember 01. óta az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat 2 fő dolgozója segíti a munkánkat. A teljes alkalmazotti közösség a Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársaival együtt: 68. Templom és az iskola itt a város szívében mindig is nagyon fontos szerepet töltött be a település életében. Azt a csodálatos feladatot vállaljuk, hogy ezt a régi fényt és kisugárzást hozzuk vissza a város szívébe. Az iskola közel 400 éves története során nagyon sok kiváló, nagy formátumú személyiségre, tudósra, művészre, közéleti emberre lehetünk büszkék. Ők és a város történelmében elfoglalt méltó helyünk köteleznek bennünket az intézmény jövőjét illetően, hogy a legnagyobb minőségre törekedjünk. Örök értékek mentén Nevelésünkben az örök értékekre építünk. A keresztyén erkölcs, a szeretet, az áldás, a békesség, a család, a nemzet. Ez adja az alapját minden nehéz és kemény munkának, a tanulásnak, a jó eredménynek. Ilyen alapból fejleszthető a tehetség, a szorgalom, a kitartó munka. Egyedül a Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda kínálja olyan kincs lehetőségét, amit soha nem lehet elveszíteni. Ez a kincs mindannyiunk szívében ott van. A mi pedagógusaink feladata meglátni és megláttatni a gyermekek szívében az Isten által reá bízott feladatot, a belső nagyszerűségét. Az a feladatunk az iskolában, az óvodában a mi kis közösségeinkben, hogy imádsággal, egy lélektani pillantással, egy kedves mosollyal, a másik iránti tisztelettel kiterjesszük a gyermekek szívében a szeretetet. Ebben segítenek a családi vasárnapok, a hétkezdő áhítatok és a hittan órák, foglalkozások is. Minden kedves szóval, minden elismeréssel önbecsülésüket erősítjük a gyermekeknek, és ezzel megsokszorozzuk teljesítményüket. Ez a mi intézményünk nevelésének az alapja. Erre a nevelési célra kell építeni az igényes nevelést- oktatást, a magas színvonalú szakmai munkát. Mi az óvodánkban és az iskolánkban személyes példánkkal is olyan gyermekeket nevelünk, akik hittel a szívükben könnyebben tudják majd megoldani az élet nehézségeit, és a nehézségek által megerősödve lesznek majd képesek eredményes és boldog életet élni. Ezekkel a gondolatokkal ajánlom megtisztelő figyelmükbe intézményünket. Hajdúnánás, március 12. Szabóné Marth Éva intézményvezető 7

8 A HAJDÚNÁNÁSI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA TÖRTÉNETE Bocskai István, Magyarország és Erdély fejedelme az 1606-os bécsi békében nem csak a nemzeti függetlenségünkért, hanem a protestáns vallásszabadságért is kiállt. A seregében szolgáló hajdúkat jutalmul hűségükért decemberében letelepítette, és létrehozta a hajdú településeket. Az itt élő protestánsok első teendőjüknek azt tekintették, hogy iskolákat alapítsanak. A Hajdúnánási Református Egyházközösség a XVII. század eleje óta tart fenn iskolát, melynek vezetőjét rektornak nevezték, és írást, olvasást és vallástant tanítottak az elemi iskolában. A XVIII. század fordulóján már működött a négy felső osztály, ami ma a középiskolának felelne meg. Ekkor a hajdúnánási református iskola a Debreceni Református Kollégium partikuláris intézménye volt, ahol szigorú szabályok szerint éltek és tanultak elődeink. Az 1848/49-es szomorú események utáni időből való feljegyzés szerint 1872-ben megalakították Hajdúnánáson a Tanügyi, Gazdasági és Számvevő Bizottságokat is ben a város és az egyház értelmisége ragaszkodott a meglévő, de anyagi gondokkal küszködő iskolájához, és fennmaradása érdekében 944 kat. hold földet adott az iskolai ügy céljára. Így sikerült a négy osztályos gimnáziumot hat osztályossá tenni. Majd Soós Gábor adományozott 30 ezer forintot a református oktatásra abból a célból, hogy főgimnáziumot hozzanak létre a városban. Ezt még 20 ezer forinttal később megismételte, és egy alapítványt is létrehozott az iskoláért. A Református Általános Iskola történetét két fontos dokumentum dolgozza fel: Bodnár Lajos: A HAJDÚ NÁNÁSI EVANG. REFORM. NÉPISKOLA TÖRTÉNETE című könyve, amely az ezerhatszázas évektől a XIX. század végéig írja le a Református Elemi Iskola történetét és a ban kiadott: Buczkó József etnográfus könyve, amely az 1890-es évektől az államosításig mutatja be a Hajdúnánási Református Egyházközség fenntartásában működő egyházi iskola életét Mikó József hajdani református igazgató-tanító áldott szolgálatán keresztül. Az iskola újkori történetéről a 2007-ben - a Hajdúnánási Református Egyházközség 390. évfordulóján - megjelenő Jubileumi évkönyv nyújt adalékokat. A Hajdúnánási Református Egyházközség alapítása óta folyamatosan működtetett, amikor tehette elemi iskolát, gimnáziumot. Elemei iskolát: 1617 től 1948-ig az államosításig működtetett, majd 1995-től ismét újraalapította. Ennek jogutódja volt 2011-ig a Református Általános Iskola és augusztus 29-től a Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda. Az Egyházközség Gimnáziumot is működtetett 1656-tól 1948-ig az államosításig. A rendszerváltás után a hajdani gimnáziumát nem tudta visszaigényelni a Hajdúnánási Református Egyházközség. Ez a középfokú oktatási intézmény Isten segítségével szeptember 01.-től ismét egyházközségi fenntartásban működik Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium néven. A Hajdúnánási Református Általános Iskola mai iskolai épületét Klebersberg Kunó vallás és közoktatási miniszter szolgálatának idején a város és az egyházközség áldozatos adományaiból 1931-ben építették, mely az akkori kor ifjúságának méltó helyet biztosított a művelődéshez. A Lente család ajánlotta fel a telkét a Református Egyházközségnek, ahol akkor elsősorban a város leány osztályai kaptak helyet. Az iskola főhomlokzatára a koronás címer került, alá pedig Református Elemi Iskola felirat. Így jutott el a nánási iskola a XX. századba, amikor kitört a II. világháború a magyarországi egyházi iskolák történetében a szomorú emlékezés dátuma. Egy féloldalnyi (6 paragrafus) törvénnyel 4500 egyházi iskola sorsát pecsételték meg. Elvették a történelmi egyházak vagyonát, földjeiket, amelyek az intézmények fenntartására szolgáltak. Az államosítások során a Magyar Református egyház 1116 iskoláját vették el, köztük a hajdúnánási Református Elemi Iskolát is. 8

9 Az 1948-as államosítások után a 2. Sz. Általános Iskola koedukált osztályai kaptak helyet tantermeiben, ahonnan száműzték a hit- és erkölcstan tanítását is XXXII. tv. alapján a Hajdúnánási Református Egyházközség Presbitériuma visszakérte épületét, és hosszú harcok és áldatlan viták után 1995-ben végre újra megindulhatott Hajdúnánáson a református általános iskolai oktatás. Ebben oroszlánrészt vállalt a gyülekezet lelkésze, nagytiszteletű Gacsályi Gábor, és az akkori gondnok, Vad András. Az iskola első igazgatója Fehér Imre nyugdíjas tanár, első hitoktatója: Gacsályiné Balla Márta lelkipásztor, első tanítója Stefán Lajosné nyugdíjas tanítónő volt. Mindhárom hajdani iskolai dolgozó megkapta október 31-én - a Reformáció napjának ünnepségén - a Hajdúnánási Református Oktatásért Díjat, amelyet a Hajdúnánási Református Egyházközség Presbitériuma alapított től két évig a Dorogi út 14. sz. alatti óvodában kapott a Református Általános Iskola elhelyezést, majd - időközben jogilag is a Református Egyházközség tulajdonába visszakerülő - a Köztársaság tér 11 szám alatt lévő - ingatlanban foglalhatott el az intézmény először csak három tantermet. A Hajdúnánás Város Önkormányzatával vívott harcok után 2003-ban végre teljességében átvehette épületét. Az elköltözött állami iskola romokat hagyott maga után. Először gyülekezeti, tanári, szülői összefogással sikerült az épület emeleti részét lakhatóvá tenni, így a 2003/2004-es tanévre végre teljesen belakhatták az ősi Református Elemi Iskolát ben a kezdő évfolyamban - az első osztályban - 12 gyermek tanult szeptembertől 268 tanulója van az iskolának. A nevelőtestület kiépült, lelkileg is megerősödve szeretet közösséggé vált szeptember elsején 24 fő pedagógus, 10 fő nevelői munkát közvetlenül segítő és technikai dolgozó és 11 fő Magyar Református Szeretetszolgálatos munkatárs áll a Református Általános Iskola szolgálatában és 2015 között minden osztálytermet folyamatosan felújítottunk. (Festések, parkettázás, új linóleum lerakása.) 2008-ban a Presbitérium az iskola udvarát díszburkolatra cserélte ki. Ugyanebben az évben - önkormányzati támogatást is figyelembe véve - eredetibe visszaállítottuk az udvar felőli ajtót, és az épület homlokzatának javítására is sor került ben Dombi Imre gondnok úr kezdeményezésére - önerőből új tornaterem építéséről döntött a Presbitérium. Az építkezés megvalósult, a mai kor követelményeinek megfelelő, szabványos tornatermet vehettek birtokba tavaszán a tanítványok. A tornaterem építésével egyidejűleg felújításra került az épület alsó folyosójának burkolata. A korábbi adomány bútorok mellé abban az évben vásárolt először új iskolabútorokat az intézmény pályázati forrásból ben Szólláth Tibor - városunk új polgármestere azzal a kéréssel kereste meg intézményünk fenntartóját, a Hajdúnánási Református Egyházközséget, hogy vállaljanak át a város kötelező feladataiból óvodai nevelési feladatokat - a városi igény alapján három, vagy négy óvodai csoportot. Ezt a megkeresést az Egyházközség missziói elhívásnak is tekintette, ezért a Presbitérium egyhangú döntéssel támogatta. Isten iránti hálával láttuk azt a nagy érdeklődést, amit a város lakossága tanúsított a református óvoda indulása iránt. Az óvodai tagozat épületét a Hajdúnánás Város Önkormányzattal kötött Használatba adási szerződés alapján az Iskola út 10 szám alatti felújított önkormányzati tulajdonú épületben kezdtük el, ahol az induláskor a megállapodás szerint- a működési engedélyhez szükséges tárgyi feltételeket is a Városi Önkormányzat biztosította. A 2011/2012-es tanévben 8 fő óvodapedagógussal, 1 fő hitoktató gyermekvédelmi felelőssel, 4 fő dajkával, 1 fő óvodatitkárral és 1 fő karbantartóval bővült az intézmény alkalmazotti közössége szeptember 01.-jén iskolánk 22. tanévét, óvodánk ötödik nevelési évét kezdte meg. Köszönetet mondunk az elsőknek, az iskolaépítőknek, az újra alapítóknak, az óvoda indulását segítőknek. Köszönetet mondunk a fenntartó Hajdúnánási Református Egyházközség gyülekezeti lelkipásztorának, az őt segítő lelkipásztoroknak, a gondnok úrnak, a presbitériumnak, hogy mindenben segítik intézményünk fejlődését. 9

10 Isten iránti hálával fogadjuk a külső és belső építkezések adta lehetőségeket, a szakmai és lelki megújulást alkalmazotti közösségünk életében. Iskolánk további sorsát is Isten kezébe helyezzük. Írta, kiegészítette: Fehér Imre nyugalmazott igazgató úr nyomán Szabóné Marth Éva intézményvezető szeptemberében. 10

11 AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA SZERINTI MŰKÖDÉSE AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve: Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda Az intézmény székhelye 4080 Hajdúnánás Köztársaság tér 11. az intézmény Telephelye OM azonosítója: 4080 Hajdúnánás Iskola út Intézményvezető: Szabóné Marth Éva Telefon: intézményvezető: 52/ Iskolatitkár 52/ Gazdaságvezető: 52/ Fax: 52/ , honlap: Az intézmény fenntartója: Hajdúnánási Református Egyházközség Címe: 4080 Hajdúnánás Kossuth út 2 Maximális gyermeklétszám: Iskola: 280 fő Óvoda: 110 fő Működési engedély száma, ÖH: 765-4/2011. kiállítója Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Főjegyzője A Református Általános Iskolát a Hajdúnánási Református Egyházközség alapította 1617-ben, újra alapította 1995-ben ben a 23/2011. számú Presbiteri Határozat és a 140/2011. (IV. 28) számú Képviselő testületi határozattal elfogadott Közoktatási Megállapodásnak megfelelően: óvodai tagintézménnyel bővült. Az intézmény típusa: többcélú közoktatási intézmény (általános iskola és óvoda) Székhelye: Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda (iskola) Iskolai évfolyamok száma: Általános iskola 1-8. évfolyam Tagintézménye: Hajdúnánási Református Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye (óvoda) Óvodai csoportok száma: 3 (három) Az intézmény alaptevékenysége: Óvoda (Tagintézmény) Hajdúnánás, Iskola u. 10. szám alatti telephelyen. - Óvodai nevelés - A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése A fogyatékosság típusának meghatározása: 11

12 A nemzeti köznevelésről szóló tv. és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve alapján: Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek: F80: A beszéd és beszédnyelv specifikus rendellenességei F82: A motoros funkciók specifikus rendellenességei A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet 171. és ában meghatározott követelmények és a miniszter által kiadott óvodai Integrációs Pedagógiai Program szerint képesség kibontakoztató vagy integrációs felkészítés folytatása. Általános Iskola Hajdúnánás, Köztársaság tér 11. szám alatti székhelyen. Az iskola alapfeladata: Általános iskolai nevelés, oktatás, A többi tanulóval együtt nevelhető oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése oktatása A fogyatékosság típusának meghatározása: A nemzeti köznevelésről szóló tv. és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján: Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló: F80: A beszéd és beszédnyelv specifikus rendellenességei F81: Az iskolai teljesítmény specifikus rendellenességei F82: A motoros funkciók specifikus rendellenességei A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet 171. és ában meghatározott követelmények és a miniszter által kiadott iskolai Integrációs Pedagógiai Program szerint képesség kibontakoztató vagy integrációs felkészítés folytatása. 12

13 AZ INTÉZMÉNY EGYHÁZI FELÜGYELETI SZERVE: Tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatala A feladatellátást szolgáló vagyon: A fenntartó ingyenesen biztosítja a tulajdonát képező Hajdúnánás 7/1. hrsz. alatt felvett, a valóságban Hajdúnánás, Köztársaság tér 11. sz. alatt található ingatlant. A fenntartó a Hajdúnánás 44. hrsz. alatti, ténylegesen Hajdúnánás, Iskola u. 10. sz. alatti ingatlant használatba veszi Hajdúnánás város Önkormányzatától, és azt oktatási nevelési célra az intézmény rendelkezésére bocsátja. A működtetéshez szükséges felszereléseket és eszközöket az intézmény mindenkori leltára tartalmazza. A vagyon feletti rendelkezési joga: A hatályos állami és egyházi jogszabályok alapján a fenntartót illeti meg. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott önálló költségvetéssel rendelkezik. A költségvetés keretén belül az intézmény önállóan gazdálkodik. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokat az igazgató gyakorolja. Az intézmény vállalkozói tevékenységet a fenntartó engedélyével folytathat abban az esetben, ha alaptevékenységeit nem zavarja. A vezetők és alkalmazottak kinevezési rendje: A Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (többször módosított évi I. törvény) szabályozza. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEINEK KÜLDETÉSNYILATKOZATA Jézus Krisztus Missziói parancsa: tegyetek tanítvánnyá minden népeket /Máté 28,19/ nem csupán az egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerit úgy neveli és neveltetik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló / lehetőleg református / pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésének tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni tanítványaikat. A Magyar Református Egyház református vallású diákjaiból Öntudatos magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban. Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást, tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladatuk elvégzésére. Magyar reformátusokat, azaz olyan kálvinistákat, akik a magyar kultúrát elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat megbecsülik, azt tisztán gazdagítani és továbbítani kívánják, ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatra készek. Öntudatos magyar reformátusokat, azaz olyan magyar reformátusokat, akik tudják, kiben és miért hisznek, képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni, törekednek 13

14 önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására, jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével és a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére, a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre, embertársaik segítésére, a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére, felelős helytállásra. A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy: Megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival, a hiteles Krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja, hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezet életében való felelős részvételre indít. Növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét, növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára, a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre, a reál és a humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét. Gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat, megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út, rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A Magyarországi Református Egyház iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásának megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismertét és tiszteletét. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösségek nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek- eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől. RÉSZLET A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYÉBŐL /-az évi I. törvénnyel módosított évi I. törvény A Magyarországi Református Egyház Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat lefolytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmány, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és a rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. 14

15 A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülő és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett intézmények célja és feladata, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőivé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékait befogadni, gyarapítani és közvetíteni, továbbadni, református tanulóit egyházunk hitvalló tagjává, nem református tanulóit vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett, saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Mindezek megvalósítása egyházunk iskoláinak évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább. 15

16 I. ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM 16

17 I.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI CÉLJAI, FELADATAI ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI I PEDAGÓGIAI ALAPELVEK Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei: A magyar református iskolák nemes hagyományaihoz hű, az evangéliumi hit és erkölcs szellemében történő nevelés. Olyan fiatalok nevelése, akik képesek lesznek a teremtett világot, a természeti és társadalmi környezetüket megismerni, védeni és formálni, akik tudnak élni jogaikkal és teljesítik köztelezettségeiket. Célunk, hogy iskolánk hozzájáruljon a tanulóink személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához, segítse a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakulását. Feladatunk, hogy kialakítsuk tanulóinkban a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a testi és lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket és készségeket. Gondoskodnunk kell a különböző képességű, illetve eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről, a tanulók egyéni képességeit és a tananyag kiválasztását figyelembe véve, a differenciális és az új tanulásszervezési eljárások, hatékony tanítási módszerek (kooperatív óra, projekt, témahét stb.) módszerét alkalmazva. Isten minden embert a saját képmására, de csodálatosan egyedinek teremtett. Ennek szellemében vállaljuk fel a sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelését- oktatását a tanulói képességet vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye figyelembevételével, a szeretet, az elfogadás elve alapján. Isten különböző kegyelmi ajándékokat adott az életünkbe. Nem mindenkinek egyformán adva, de mindenkit egyformán fontosnak tartva. A Hajdúnánási Református Egyházközség Gyülekezetének utánpótlás nevelése, olyan iskolai gyülekezet kialakítása, ahol a tanulók a bibliai ismeretek, egyházi énekek elsajátítása mellett a keresztyén közösség egymásért felelős, szolgáló, hitüket megtartó tagjaivá válnak. I.1.2. ISKOLÁNK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁNAK CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI ESZKÖZEI A hajdúnánási Református Általános Iskola nevelő-oktató munkája során kiemelt feladatként kezeli: 1.) a tehetséggondozást, 2.) a hátránykompenzációt és a differenciált fejlesztést, 3.) az esélyegyenlőség biztosítását a tanulás-tanítás keretében. Kiemelt figyelmet fordítunk az esélyegyenlőség érvényesítésére, a felzárkóztatásra, egyéni fejlesztésekre. Legfontosabb céljaink: Kompetencia alapú nevelés- oktatás elterjesztése A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése A rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása 17

18 magas szintű iskolai nevelés kompetencia alapú iskolai nevelés megvalósítása a SNI gyermekek, tanulók integrált nevelése, a testi- lelki egészség biztosítása, a környezeti nevelés szerepének növelése, az intézmények és csoportok kapcsolatainak gazdagítása és az együttműködések ösztönzése, Hajdúnánás és a Hajdúnánási Református Egyházközség hagyományainak megismerése és megismertetése, a hagyományok ápolása, a település közösségi értékeinek közvetítése, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez feltételrendszer biztosítása. I AZ ISKOLÁBAN A TÁMOP PROJEKT KERETÉBEN AZ ALÁBBI TARTALMAK ÉS MÓDSZERTANI ÚJDONSÁGOK KERÜLNEK BEVEZETÉSRE: A TÁMOP pályázat szervezeti, tartalmi kötelező elemeinek megvalósítása, ( az iskola tantervében részletesen szabályozott módon): Meghatározott tanulócsoportban, a Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása Meghatározott tanulócsoportban, a Matematika kulcskompetencia területen a tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása Meghatározott tanulócsoportban, további egy választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása; Tantárgytömbösített oktatás, a szakrendszerű oktatás teljes intézményi időkeretének legalább %-a mértékéig. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, legalább egy műveltségterületen Oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése: Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modernpedagógiai módszertan alkalmazása Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként Legalább egy témahét megszervezése tanévenként Legalább egy moduláris oktatási program tanévenként IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése: Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitáliskészségek fejlesztés oly módon hogy a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása: A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása. Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása: Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, a feladatellátási hely sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, "jó gyakorlatok átvétele", alkalmazása. A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, Az intézmény saját innovációjának megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, egyéni fejlesztésre, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására, az esélyegyenlőség kiteljesítésére, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozására, azok gyakorlati megvalósítására vállalkozik. Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása: 18

19 A fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósítása. I.1.4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEIHEZ, CÉLJAIHOZ RENDELT FEDATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Iskolánk nevelő oktató munkájában a keresztyén szellemiség, az erkölcs demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, Református Egyház, Egyházközség, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat. Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképessé g és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden Iskolánk a tanulókat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd pedagógus tekintse alapkészségek kiemelt feladatának! kialakítása. Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)! A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképessé g, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem csak az ismeretanyag mennyiségének, hanem kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják elsajátított a A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a méréseket. Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg; Diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk. 19

20 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban az önálló tanulás képességét és a tanulási motiváltságot. Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére! Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására. A kiváló A képességfejlesztés A tehetséges adottságokkal és és tehetséggondozás gyermekeket valós képességekkel minden tantárgy szükségleteik szerint rendelkező tanulóknak keretében legyen segítsük a saját is lehetőséget kiemelt szempont önfejlesztő teremtünk tehetségük mind a tanórai és stratégiájának kibontakoztatására. tanórán kívüli kialakításában és foglalkoztatási formákban megvalósításában. Iskolánkban két Az idegen nyelvek idegen nyelvet (angol tanulása iránti igény és német) magas felkeltése. színvonalon oktatunk. Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében. Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk. IPR Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség! Akadályozzuk meg azt, hogy a szocio - kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek! Minél több tanuló vegyen részt a középiskolai előkészítésen és a NÍVÓ foglalkozásokon. Gazdagító, dúsító Egyéni fejlesztő feladatokkal, foglalkozásokkal(felzá programokkal és rkóztató, fejlesztő, valódi problémák versenyre készítő - megoldásával tehetséggondozó), és a alkalmazkodunk a modern informatikai különböző tanulói eszközök képességekhez.. alkalmazásávall segítjük az egyéni haladási ütem követését. A tanórai és tanórán Az intelligencia és kívüli kreativitás - fejlesztő tevékenységekben, a egyéni programokkal. tanulmányi A komplex versenyekre történő személyiségépítés felkészítéssel, teljes szerepléssel. eszközrendszerével. Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, Demokratikus alapokon álló tanár diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a kísérlet, tanulók sikerorientált információs beállítódással dolgoznak. A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, tanulószobai foglalkoztatással segítjük. új és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, szerepjáték, stb.). Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulásitanítási technikákat és módszereket! A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, az internet lehetőségeinek kihasználása. Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási tanítási folyamatokat. Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és felzárkóztató korrepetálással. egyéni 20

21 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Az általános Minden pedagógus Tanórai keretben és A fejlesztő programok évfolyamon már társadalmi tanulja meg és azon kívül alkalmazásával megismerkednek a modernizációt követve alkalmazza a modern megtanítjuk lehetővé tesszük számítógéppel, lépést tartunk az infokommunikációs gyermekeinknek a minden tanulónak az barátkoznak játékos informatikai technikákat, a számítástechnika egyéni tanulási utak képességfejlesztő forradalommal. A számítástechnikai - alapjait, az interaktív érvényesítését. programokkal, a felső kompetencia alapú informatikai táblával folytatott tagozat tantervi oktatás fokozatos eszközöket a saját oktatási metódust.. programjának kiépítése. tantárgya oktatása megfelelő informatikai során! képzést nyújtunk.. Minden iskolai Következetesen a Növeljük tanulóink A pedagógus a A pozitív motivációs tevékenységünket - a bátorító önbizalmát és megszólíthatóság eszközökkel, a nevelés és oktatás megengedő nevelői önértékelését, építsük közelségében él jutalmazás és büntetés terén egyaránt - a magatartást a pozitív énképét, tanítványaival, az módszereinek gyermekek okos alkalmazzuk, amely erősítsük a belső interperszonális mértéktartó (nem szeretete hatja át. pozitív szociális tükör kontrollos kapcsolatai építő szélsőséges) Szeretni kritika a gyermekek számára! beállítódását fokozzuk jellegűek. A pozitív alkalmazásával. nélkül együgyűség, Személyes példával a felelősségvállalást, tartalmú kritizálni szeretet adjunk mintát a az önállóságot! csoportnyomás nélkül becstelenség. gyermekeknek az Tudatosan neveljünk eszközeit is (Németh L.) empátiás személyközi magabiztos, jó alkalmazza. kapcsolatokra! komfortérzésű fiatalokat! A közösségek A tanulási Az elemi szocializáció A kortárs kapcsolatok Személyes biztosítanak terepet a tevékenységek közben folyamatainak tudatos megerősítésével, elemi példamutatással tanulók és a tanulói irányítása, elősegítése. állampolgári és a neveljük önállóságának, közösségben való élet mindennapi életvitellel gyermekeinket a öntevékenységének, során fejlessze a összefüggő praktikus változatos önkormányzó tanulók önismeretét, ismeretek nyújtásával. kommunikációs kibontakoztatásához. együttműködési A diákönkormányzat technikák készségét, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját! akaratát, A szociális, életviteli A pozitív tartalmú és környezeti társas kapcsolatok kompetencia építése, az egyéni fejlesztése a nevelési életélés kultúrájának célrendszer központi megalapozása, a eleme; a konstruktív természeti - társadalmi életvezetésre történő és emberi környezet felkészítés feltétele. felelős alakításában Ezáltal válhat a fiatal való aktív részvétel. egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. Az oktatásban lehetőséget kínálunk a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. Ezek: A teremtett világ Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár demokráciában Toleranciára nevelés a alkalmazására, a hitéletre toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával. A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulástanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, 21

22 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK A SZÉK Tudatosan tervezze és A programok tartalmát Összehangoljuk a Az életkori kompetenciák valósítsa meg minden beépíteni a különböző tantárgyi, a műveltségterületi sajátosságoknak fejlesztését pedagógus tanórai és tantárgyak, illetve (Hit és megfelelő aktivizáló valamennyi tantárgy tanórán kívüli műveltségterületek erkölcstan, ember és kooperatív és műveltség-terület foglalkozásokon a tananyagába, a tanári természet, ember és módszerekkel kitűntetett szociális, életviteli és tanmenetekbe, a társadalom, földünk és dolgozunk. kötelességének tekinti környezeti /SZÉK/ tanórák anyagába. környezetünk, kompetenciák művészetek), valamint fejlesztését! az osztályfőnöki és (ember-és társadalomismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret tematikáját. A szociális, életviteli Biblikus személettel Kiemelt feladatunk:az Az egyes tanulókat és A programcsomagok és környezeti az emberismeret az istenhitre nevelés, a csoportjaikat elemei,. kompetencia etika, az antropológia személyiség és az aktivizáló A Református fejlesztését a és a pszichológia emberi jogok módszerekkel Egyházközség történelem, alapfogalmainak, tiszteletére nevelés, a (koopetarív tanulási alkalmai egyháztörténet, értelmezési kereteinek nemzeti identitás, a technikák) alkotó vallásismeret, az bemutatásával járuljon történelmi és folyamatokat emberismeret és a hozzá a tanulók állampolgári tudat kezdeményez a társadalomismeret önismeretének erősítése, a szociális pedagógus. (jelenismeret); elmélyítéséhez! érzékenység, az Az napközis nevelés Nyújtson betekintést életkornak megfelelő és oktatás az egységes Az Ember a az embert másokhoz társadalmi problémák keretbe foglalja a természetben és önmagához, a iránti nyitottság, a tanulók egyéni műveltségi blokk társadalomhoz és a környezetért érzett képességéhez igazodó ismeretanyaga az természethez fűző felelősség, más fejlesztés teljes ember és természeti szellemi kapcsolatok kultúrák megismerése folyamatát, biztosítva környezete viszonyát világába! és elfogadása, a a tanulóknak a megalapozza. humánus, értékeket pihenés, a A teremtett világ Tanuljanak meg a védő magatartás, kikapcsolódás, a tiszteletét gyermekek globálisan valamint a szórakozás és a megbecsülését gondolkodni és demokratikus testmozgás lokálisan felelősséggel intézményrendszer lehetőségét; cselekedni! használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Istenhitet és pozitív A kommunikációs - és Tudatosítjuk a A környezettudatos Gazdag tevékenységrepertoár életfilozófiát viselkedéskultúra gyermekben a magatartást, a pozitív közvetítünk, elsajátíttatásával Bibliához szűkebb és a életvezetési és kialakításával megalapozzuk a alakítsuk ki tágabb környezetből kulturált társas gyakorló terepet konstruktív életvezetés tanítványainkban a megismerhető erkölcsi kapcsolati formák biztosítunk az és egészséges életmód tárgyi és személyes értékeket, erősítjük a elsajátítását lehetővé életszerű tapasztalatok készségét. világukban való pozitív szokásokat és a tevő játékoktól a megszerzéséhez. Kiépítjük a jóléti eligazodás képességét! humánus bibliai történetek, Az egyházközség modell alapelemeit: Tudják helyesen magatartásmintákat. igemagyarázatok alkalmai 1./a hitélet gyakorlása megítélni az emberi Választási /döntési drámapedagógiai 2./egészségcentrikusság, kapcsolatok helyzetekben felelősen eszközökön át a valós jelentőségét és cselekedni. élet problémáinak 3./alkotáscentrikusság, minőségét! kezeléséhez mintákat adó szituációk 4./minőségcentrikusság megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák 5./kultúra-centrikusság fejlődését. 22