ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK. Az áfakérdésekről közérthetően

Átírás

1 ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK Az áfakérdésekről közérthetően Budapest, 2017

2 Szerző: Nagyné Véber Györgyi ISBN ISSN (Tanácsadói könyvek) ISSN (Adózási kézikönyvek) Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős kiadó: Sibinger Márta a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja A Saldo Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos!

3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó...7 I. Az adóalanyiság kérdései Alanyi adómentes, kizárólag adó alól mentes tevékenységet végzők és közhatalmi tevékenységet végzők adójogi jogállása Az alanyi adómentes jogállás értelmezése Az alanyi adómentesség választásának törvényi feltételei Az alanyi adómentesség bevételi értékhatárának számítása A bevételi értékhatár átlépése esetén követendő eljárás Adófizetési kötelezettség esetei az alanyi adómentesség időszaka alatt Alanyi adómentesek áfaadójogi helyzete fordított adózás és apport fogadása esetén Az alanyi adómentesség választásának szempontjai Az alanyi adómentes közösségi ügyletei...14 Példák Kizárólag adómentes tevékenységet végző szervezetek adójogi jogállása Adómentes tevékenységek Az adómentes bevételek áfa adójogi kezelése Az adómentes tevékenységet végzők közösségi ügyletei Az adómentes bevételek kezelése az arányosítás során Adómentes bevételek szerepeltetése az áfabevallásban...17 Példa A közhatalmi tevékenységet végzők adójogi jogállása Közhatalmi tevékenységek Közhatalmi tevékenységnek nem minősülő esetek A közhatalmi tevékenységek áfaadójogi kezelése A közhatalmi bevételek kezelése arányosítás során...20 Példák...21 II. Az adóalap-meghatározás egyes kérdései Adóalapot képező és nem képező ügyletek Csereügyletek adóalapjának meghatározása Saját rezsis beruházás adóalapjának meghatározása...24

4 4. Ingyenes ügyletek adóalapjának meghatározása Adó alapjába beépülő kapcsolódó, járulékos szolgáltatások Közvetített szolgáltatás...28 Példák...29 III. Adómértékek Belföldi adómentes ügyletek Szociális ellátás...33 Bentlakásos otthonok térítési díjainak áfaadójogi kezelése...33 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Diákotthoni és kollégiumi ellátás Tagsági díj ellenében nyújtott szolgáltatások Közszolgáltató által nyújtott sportolási szolgáltatás...34 Példa Ingatlan-bérbeadás Ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó fogalmak Ingatlan-bérbeadás adómértéke Ingatlan-bérbeadásként kezelendő gazdasági események Kötelezően áfás bérbeadások Ingatlan-bérbeadás esetén az adó alapjába beépülő szolgáltatások Ingatlanok áfakötelezettségének választásának szempontjai...40 Példák Nemzetközi személyszállítás Egészségügyi szolgáltatások...41 Példa Oktatás áfamentességének feltételei...42 Példák Az ingatlanértékesítés alapvető szabályai Kedvezményes adómérték alá tartozó ügyletek Távhőszolgáltatás...46 Példák Kereskedelmi szálláshely, üdülők, kollégiumok Közétkeztetés adómértéke Öt százalékos adómértékkel adózó lakóingatlan-értékesítés...48 Példa...49 IV. Számlázási szabályok Számlaadási kötelezettség...51 Példa Adómértéket nem tartalmazó számlák kezelése...52

5 3. Számla adattartalma Előleg számlázási szabályai Előlegnek kezelendő estek Előlegszámlára vonatkozó szabályok Előleg utáni adómegállapítási kötelezettség Külföldi fizetőeszközben teljesített előleg Előlegszámla stornózása az ügylet meghiúsulása esetén Határozott időszakos ügyletek számlázási szabályai Határozott időszakos ügyletek esetkörei Határozott időszakos elszámolású ügyletek számlázási szabályai...58 Példa Határozott időszakos ügyletek számlahelyesbítése Előleg határozott időszakos ügyleteknél...60 Példa Helyesbítő, illetve stornó számla Számlahelyesbítés és önellenőrzés összefüggései Kiállított számlákra (vevő) vonatkozó előírások Befogadott számlák módosítására (szállító) vonatkozó előírások Fordított adózás alá eső ügyeletek számlahelyesbítése miatt szükséges önellenőrzés esetei...64 A) Fordított adózás alá eső ügyletet egyenes adózással számláztak ki...64 B) Egyenes adózás alá eső ügyletet fordított áfásan állítottak ki Nyugtaadásra vonatkozó szabályok...65 Példák...67 V. Adólevonási joggyakorlás Az adólevonási joggyakorlás feltételei Az adólevonás tárgyi feltételei Adólevonásra jogosító ügyeltek Adólevonásra nem jogosító ügyletek Tételes levonási tilalom alá eső beszerzések Lakóingatlanokkal kapcsolatos áfalevonás Étel, ital, vendéglátóipari szolgáltatás adólevonása Telefonköltség áfalevonására vonatkozó előírások Személygépjárművek áfalevonási szabályai Adólevonás arányosítással A levonási hányad meghatározása Az arányosítási számítás módszerei Tárgyi eszközök arányosítása...78 Példák...79

6 ELŐSZÓ A költségvetési szervezetek széles körű gazdasági tevékenységet folytatnak. Termékeket állítanak elő, szolgáltatnak, közösségi beszerzéseket hajtanak végre, határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtanak, illetve termékeket értékesítenek határon túlra, fordított áfás ügyletek beszerzői és értékesítői. Összetett adózási ügyletekkel találkoznak, amelynek során számos kérdés merül fel. Elsősorban azokra a problémákra szeretnénk rávilágítani, amelyek ismétlődően felmerülnek a tanácsadói és ellenőrzési tapasztalatok alapján. Kiadványunk átfogja az Áfa törvény legfontosabb területeit, amelyekkel napi szinten találkozhatnak a költségvetési szervezetek, így például az adóalap helyes meghatározása, adókulcsok, áfafizetési kötelezettség és adólevonás időpontjának megállapítása, fordított adós ügyletek, számlázás, áfalevonási joggyakorlás kérdései. Nem törekszünk egy-egy témakör teljes körű tárgyalására, elsősorban azokat a kérdésköröket érintjük, amelyek az államháztartási szférában speciálisan előfordulnak, és amelyek tekintetében nem egységes, illetve helytelen jogértelmezésből adódó hibás gyakorlatot tapasztaltunk. Közérthető megfogalmazással, életből merített példákkal kívánunk segítséget nyújtani a bonyolult adózási szabályokban való eligazodásban azoknak a gyakorlati szakembereknek, akik nap mint nap alkalmazzák munkájuk során az Áfa törvényt, de nincs lehetőségük hoszszadalmas tanfolyamokra járni. Célunk, hogy a költségvetési szervek széles körét érintő áfakérdésekben gyakorlati útmutatást adjunk. Alapvetően példákon, jogeseteken keresztül igyekszünk bemutatni a helyes adózási gyakorlatot, illetve az egyes jogszabályok értelmezését. A jogeseteket témakörönként csoportosítva, a megértésükhöz szükséges elméleti ismeretek tárgyalása után ismertetjük úgy, hogy a költségvetési szféra széles körét érintse, kórházakat, oktatási intézményeket, művelődési házakat, múzeumokat, önkormányzatokat. A szerző

7 I. AZ ADÓALANYISÁG KÉRDÉSEI 1. Alanyi adómentes, kizárólag adó alól mentes tevékenységet végzők és közhatalmi tevékenységet végzők adójogi jogállása A költségvetési szférában gyakrabban előfordul, mint az üzleti életben, hogy az adóalanyok adószámának kilencedik számjegye -1 -es. De mit is jelent ez? 1-es adószámuk van az alanyi adómentes intézményeknek, a kizárólag adó alól mentes (korábbi törvényi elnevezés szerint tárgyi adómentes) tevékenységet végzőknek és közhatalmi tevékenységet végzőknek. A három kategória adójogi jogállása sokban különbözik. 1.1 Az alanyi adómentes jogállás értelmezése Az alanyi adómentesség első pillantásra nagyon egyszerűnek tűnik. Az alanyi adómentes szervezet fő szabályként az értékesítései után áfát nem számít fel, a beszerzései után nem illeti meg adólevonási jog, egyes, alábbiakban ismertetett eseteket kivéve nem kell áfa-adóbevallást sem benyújtaniuk. Pontosan ezek azok a körülmények, amelyek miatt hajlamosak a gazdasági feladatokat ellátó szerveztek elhanyagolni az alanyi adómentes szervezeteket, pedig számos fontos adózási kérdés merül fel esetükben is, és ha nem időben észlelik az alanyai az adómentes értékhatár átlépését, veszteség érheti a szervezetet. Az alanyi adómentesség személyes mentességet jelent, vagyis a végzett tevékenységektől, értékesített szolgáltatások, termékek jellegétől függetlenül, a csekély bevételre tekintettel mentesülnek az ilyen szervezetek az áfa felszámítása alól. Az Áfa tv. számlakiállításra vonatkozó szabályai az alanyi adómentes szervezetekre is vonatkoznak. 1.2 Az alanyi adómentesség választásának törvényi feltételei A gazdálkodó szervezet a tárgyévre akkor választhatja az alanyi adómentességet, ha a megelőző évben a nettó árbevétele/bevétele (áfa nélkül) nem haladta meg a 8 millió forintot és várhatóan a tárgyévben sem haladja meg. Az újonnan alakuló alanynál a megalakulás időpontjában kell megtenni a bejelentést. Az év közben alakuló adóalanynak azt kell eldönteni, hogy az alakulás évében várhatóan eléri-e a bevétele a 8 millió forintos értékhatár időarányos részét. Folyamatosan működő szervezetek esetében, ha az alanyi adómentességet választják, vagy alanyi adómentesség helyett önként áfakötelezettséget választanak, azt a megelőző év december 31-ig kell bejelenteni az adóhatóságnak. 9

8 AZ ÁFAKÉRDÉSEKRŐL KÖZÉRTHETŐEN 1.3 Az alanyi adómentesség bevételi értékhatárának számítása Az alanyi adómentesség értékhatárába be kell számítani minden olyan bevételt, amelyet áfa terhelne áfa-adóalanyiság mellett, továbbá be kell számítani az ingatlan-bérbeadásból származó bevételeket, függetlenül attól, hogy az ingatlan-bérbeadás fő szabály szerint mentes az adó alól. Nem kell figyelembe venni a 8 millió forintos értékhatár számításánál az alábbi bevételeket: adókörön kívüli bevételek (pl. kötbér, bírság, hatósági díjak, óvadék); adóalapot nem képező, működést finanszírozó fenntartói, államháztartási támogatás; tárgyi eszközök értékesítése; immateriális jószág értékesítése; új közlekedési eszköz értékesítése a közösség más tagállamába; építési telek értékesítése; építés alatt álló ingatlan értékesítése; befejezett ingatlan értékesítése, ha a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésétől számított két év még nem telt el; az Áfa tv ában felsorolt adómentes szolgáltatások bevételét az ingatlanbérbeadás kivételével; mezőgazdasági tevékenység bevétele, ha arra vonatkozóan az Áfa tv. különös szabályait alkalmazzák. Az alanyi adómentes státusz bevételi értékhatárhoz kötött, ezért szükséges rendszeresen ellenőrizni az értékhatárba beszámító bevételek nagyságát. 1.4 A bevételi értékhatár átlépése esetén követendő eljárás Az értékhatár átlépését 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. Arra a számlára, amellyel meghaladják az alanyai adómentesség értékhatárát áfát kell felszámítani, mégpedig a számla teljes összegére, pl. az év elejétől halmozott beszámítható bevétel Ft és egy Ft értékű számla kiállítására kerül sor, akkor annak a teljes összegére fel kell számítani az áfát. Áfabevallást kell benyújtani arról a negyedévről, amelyben az alanyi adómentesség értékhatárát meghaladják. Az alanyi adómentes értékhatár átlépése további következményekkel is jár. Dönteni kell arról, hogy az ingatlanbérbeadási és -értékesítési tevékenységet áfásan kívánja-e folytatni a szervezet. A korábban megkötött szerződéseket is módosítani kell, továbbá a közétkeztetés és az ingatlan-bérbeadás, közterületfoglalás vonatkozásában a helyi rendeleteket is módosítani szükséges. 10

9 I. Az adóalanyiság kérdései Abban az esetben, ha nem időben észlelik az alanyi adómentesség értékhatárának átlépését, akkor áfa felszámítása nélküli számlákat bocsát ki az intézmény azokra az értékesítésekre is, amelyek esetében már fel kellett volna számítani az áfát. Ha a vevőktől nem szedte be az áfát és az utólag sem kérhető, akkor a bevételeket bruttó, áfát is tartalmazó összegnek kell tekinteni és abból kell visszaszámítással megállapítani a fizetendő áfát. Ilyen esetben veszteség éri a szervezetet. Ha az áfa helyesbítő számlák kiállításával áthárítható a vevőre, akkor az utólag beszedett áfát be kell vallani. Ilyen esetben adóbevallás hiányában nem értelmezhető önellenőrzés. A késedelmes áfabevallás és -fizetés miatt késedelmipótlék-fizetés is felmerül. Ha az alanyi adómentesség a bevételi értékhatár átlépése miatt szűnik meg, akkor a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem választható újra az alanyi adómentesség. Az adóalany saját döntése szerint is kiléphet az alanyi adómentesség alól, ezt a megelőző év december 31-ig kell bejelenteni az adóhatóságnak a..t201tsz adatlapon. Év közben az adóalanyi jogállás az adózó saját elhatározása alapján nem változtatható. 1.5 Adófizetési kötelezettség esetei az alanyi adómentesség időszaka alatt Nem járhat el alanyi adómentesen a szervezet az alábbi esetekben Tárgyieszköz-értékesítés. Adómentes időszakban vásárolt tárgyi eszköz áfás értékesítése estén a vásárláskor felszámított adóra utólag adólevonási jog érvényesíthető az értékesítéskor fizetendő adó összegéig. Immateriális jószág értékesítése esetén fennáll az adófizetési kötelezettség, de ebben az esetben nem keletkezik pótlólag levonható adó, vagyis a fizetendő adó teljes összegében megfizetendő adónak minősül. Építési telek értékesítése. Tárgyi eszköznek minősülő építési telek értékesítése esetén a tárgyieszköz-értékesítés szabályai szerint kell eljárni. Árunak minősülő telekértékesítés esetén a beszerzéskor felszámított adó levonásra került, ezért az értékesítéskor nem keletkezik pótlólag levonható adó. Abban az esetben, ha a beszerzés alanyi mentes időszakban keletkezett, és nem történt adólevonás, akkor az értékesítéskor levonható a beszerzési áfa. A levont adó összege ebben az esetben sem lehet több, mint a fizetendő adó összege. Az áruként értékesített telek eladási ára beleszámít a 8 millió Ft-os bevételi értékhatárba. Befejezetlen, építés alatt álló ingatlan értékesítése esetében úgy kell eljárni, mint az építési telek értékesítése során. Két évnél nem régebbi, befejezett (új) ingatlan értékesítése esetén ugyanúgy járunk el, mint a befejezetlen, építés alatt álló ingatlan értékesítésénél. 11

10 AZ ÁFAKÉRDÉSEKRŐL KÖZÉRTHETŐEN Ingyenes termékátadás (termékértékesítésnek minősül) esetén, ha az adott termék beszerzésekor levonták az adót, akkor adófizetési kötelezettség keletkezik az Áfa tv. 11. (1) bekezdése alapján. Abban az esetben, ha a beszerzés alanyi adómentesség időszakában keletkezett, és nem volt levonható áfa, akkor az ingyenes átadás nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Saját vállalkozásban végzett beruházás esetében a használatbavételkor a kiadási számlák áfa tartalma levonható, a bekerülési érték után pedig adófizetési kötelezettség keletkezik. Abban az esetben, ha terméket szállít át a közösség másik tagállamába, de ott nem értékesíti, vagy nem szállítja vissza Magyarországra, akkor az átszállítás termékértékesítésnek minősül, és az általános szabályok szerint adót kell fizetni utána. Az értékesítés esetén pótlólag levonható adó nem keletkezik. Közösségi termékbeszerzés esetén adót kell fizetni abban az esetben, ha az alanyi adómentes beszerzése meghaladta az adott évben a eurót. Termékimport után az alanyi adómentes adózó adófizetésre kötelezett, de a termékimport után fizetett előzetesen felszámított adót nem lehet levonni. Importszolgáltatás esetén is adót kell fizetni, és ebben az esetben sem illeti meg az adólevonás joga. Az a kifejezés, hogy nem járhat el alanyi adómentesen a szervet azt jelenti, hogy áfafizetési és -bevallási kötelezettsége keletkezik alanyi adómentes jogállása mellett, de a felsorolt bevételekkel (kivéve áruként értékesített telek) nem lépi át az alanyi adómentesség értékhatárát, tehát nem veszíti el alanyi mentes jogállását. Az alanyi adómentes adózó abban az esetben, ha adófizetésre kötelezett, havonta tesz eleget a bevallási és befizetési kötelezettségének. Az adóbevallási kötelezettséget abban a hónapban kell teljesíteni, amikor az előzőekben felsorolt bevétel Áfa tv. szerinti teljesítési időpontja van. Az alanyi adómentes szervezeteknek kizárólag az előzőekben felsorolt esetekben keletkezik áfabevallási kötelezettsége, egyéb esetekben nullás áfabevallás benyújtására nem kötelezettek. A saját vállalkozásban végzett beruházás adókötelezettsége magyarázatot igényel, mivel sok adózó nincs tisztában azzal, hogy a saját, vagy részben saját munkaerővel előállított új tárgyi eszköz létesítését az Áfa tv. úgy kezeli, mint sajátos termékértékesítést, vagyis áfafizetési kötelezettséget keletkeztet. Hangsúlyozandó, hogy új tárgyi eszköz létrehozása esetén merül fel az adókötelezettség. Tehát a meglévő eszköz bővítése, felújítása, karbantartása nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget. Ha az óvodát a szülők kifestik, az nem saját rezsis beruházás. Egyrészt, mert a szülők nem foglalkoztatottjai az óvodának, másrészt mert karbantartási munkát végeztek, nem pedig új tárgyi eszköz előállítást. Szintén nem keletkezik új előállítású tárgyi eszköz jogcímén áfafizetési kötelezettség 12

11 I. Az adóalanyiság kérdései a közfoglalkoztatottak által megtermelt zöldség, gyümölcs előállítása után, mivel ezek nem tárgyi eszközök. De pl. az állattartáshoz használt ketrecek, ólak, vagy irodabútorok saját munkaerővel történő előállítása (közfoglalkoztatottakat is ide értve) már új előállítású tárgyi eszköznek minősülnek. A tárgyi eszköz fogalmát ugyanúgy értelmezzük, mint a számvitelben, tehát egy éven túl használatos eszközt kell alatta érteni. 1.6 Alanyi adómentesek áfaadójogi helyzete fordított adózás és apport fogadása esetén Az alanyi adómentes intézmények nem fogadhatnak el fordított adós számlát, mivel nincs olyan jogállásuk, hogy tőlük az adófizetés követelhető lenne. Az egyébként fordított adózás alá eső szolgáltatások, értékesítések esetében az eladónak fel kell számítani az áfát (egyenes adózás), ha vevője alanyi adómentes szervezet. Apport esetében meghatározott feltételek fennállása esetén nem következik be adófizetési kötelezettség. A feltételeket az Áfa tv a szabályozza. Az Áfa tv. 18. (1) bekezdése szerint a jogutódlás, illetve apport útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog tekintetében a szerzőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a szerzéshez, illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő, az Áfa tv.-ben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik. Ahhoz, hogy ez a kötelezettségvállalás teljesíthető legyen, szükséges, hogy a jogutód, illetve az apportot fogadó már a szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen (vagy a szerzéskor azzá váljon), és se a szerzéskor, se azt követően ne legyen olyan, az Áfa törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen a vállalt kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására alkalmas. Mindez azt jelenti, hogy nem alkalmazható az adófizetés alól mentesítő szabály, ha a jogutód/apportot fogadó akár az apportáláskor, akár azt követően alanyi adómentes státuszú. 1.7 Az alanyi adómentesség választásának szempontjai Az alanyi adómentesség választását elsősorban az adóalany, másrészt a vevői kör szempontjából érdemes vizsgálni. Akkor érdemes alanyi adómentességet választani, ha jellemzően lakosság, vagy adólevonásra nem jogosultak felé értékesítenek; nincs vagy nagyon kevés a levonható áfa; biztosan 8 millió Ft alatt maradnak a bevételek. Kis önkormányzatok, belépő jegyeket nem szedő (ingyenesen látogatható) vidéki művelődési házak, könyvtárak, illetve döntően lakosság felé értékesítő szervezetek esetében érdemes meggondolni az alanyi adómentességet akkor, ha kicsi a lakosság teherbíró 13

12 AZ ÁFAKÉRDÉSEKRŐL KÖZÉRTHETŐEN képessége és alacsony a fizetési hajlandósága. Az áfát ugyanis a teljesítést követő 45. napon, a halasztás lejártakor akkor is meg kell fizetni, ha a vevő nem fizetett. Ha később a követelést behajthatatlanság címén le kell írni, a megfizetett áfa nem követelhető vissza az adóhatóságtól. Azokban az esetekben, amikor a behajthatatlan követelésállományt növeli az áfa, akkor nem érdemes az áfa-adóalanyiságot fenntartani. A évi átszervezést követően, amikor az Önkormányzatok és a Polgármesteri Hivatalok külön adóalanyok lettek, egyes kisebb településeken a Polgármesteri Hivatalok bevételei nagyon lecsökkentek, az értékesítések (pl. ingatlan-bérbeadás) jelentős része átkerült az önkormányzathoz, ezért okafogyottá válhat az adóalanyiság fenntartása. Az adóalanyiság választásának másik fontos szempontja az adólevonási jog érvényesítése. Az alanyi adómentes intézmények az 1.5. pontban említett kivételekkel nem vonhatják le az előzetesen felszámított adót. Ha a szervezet olyan tevékenységet folytat, amely áfa-adóalanyiság esetén adólevonásra jogosít, akkor ezt a szempontot figyelembe kell vennie az adóalanyiságról szóló döntés során. Abban az esetben, ha pl. víziközmű beruházásba kezd az önkormányzat, amelyet üzemeltetésre át kíván adni gazdasági társaságnak, érdemes választani az adókötelezettséget az adólevonási jog érvényesítése miatt. 1.8 Az alanyi adómentes közösségi ügyletei Közösségi Termékbeszerzés után nem kell adót fizetni, ha a beszerzett termékek áfa nélküli összesített értéke a tárgyévet megelőző évben, illetve a tárgyévben a eurót (EU-hoz csatlakozáskori árfolyamon számítva 2,5 millió Ft) nem haladja meg. Az eladó a saját tagállamának forgalmi adószabályai szerinti adót számít fel az alanyi adómentes vevő felé, amelyet nem lehet adóalapra és áfára könyvelni, és ez az áfa nem helyezhető levonásba a magyar adóhatóságnak benyújtott áfabevallásban. Az alanyi adómentesnek akkor kell közösségi adószámot kérni és akkor keletkezik közösségi beszerzései után adófizetési kötelezettsége, ha az értékhatárt meghaladták, ha más ok (szolgáltatásbeszerzés) miatt már volt adószáma és azt megadta az eladónak. Az adófizetési kötelezettség arra a termékbeszerzésre vonatkozik először, amelynek ellenértékével a beszerző az értékhatárt túllépi. Közösségi termékértékesítés Az alanyi adómentes más tagállam felé történő értékesítése nem minősül Közösségen belüli értékesítésnek, ezért ehhez nem kell közösségi adószámot kérni. A számlában az alanyi adómentességre hivatkozni kell. Ezeknek az értékesítéseknek az ellenértéke az alanyi mentességre jogosító értékhatárba beleszámít (kivétel új közlekedési eszköz értékesítése). 14

13 I. Az adóalanyiság kérdései Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás, igénybevétel Közösségi adószámot kell kérnie az alanyai adómentesnek, ha a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró áfaalanynak szolgáltatást nyújt, vagy tőle szolgáltatást vesz igénybe. Ez nincs értékhatárhoz kötve. Ha a teljesítési hely külföldre esik, akkor nem járhat el alanyi adómentes minőségében, Áfa tv. területi hatályán kívüli számlát bocsát ki. Bevallási, adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik. Az ezen ügyletéhez kapcsolódó beszerzései áfáját levonásba helyezheti. Abban az esetben, ha az alanyi adómentes olyan szolgáltatást vesz igénybe Magyarországon nem letelepedett, vagy magyar adószámmal nem rendelkező szervezettől, amelynek a teljesítési helye belföldre esik (Áfa tv ai), akkor nem járhat el alanyi adómentesen. A másik országbeli szolgáltatásnyújtó adóalany helyett mint igénybe vevő saját nevében áfa felszámítására és fizetésére lesz kötelezett. Ezt az áfát nem helyezheti levonásba. Példák 1) Alanyi adómentes önkormányzat könyvet ad ki. A könyveket önköltségi áron kívánják értékesíteni. A könyvek értékesítése az alanyi adómentesség értékhatárába beleszámít akkor is, ha önköltségi áron értékesítik. Az adóalap megállapítására nincs kihatással az a körülmény, hogy az adott gazdasági esemény nyereséges-e vagy sem. 2) Alanyi adómentes intézmény közüzemi díjakat számláz másik intézménynek és telefonköltséget számláz saját dolgozóknak. Ezeket bele kell számítani az alanyi adómentesség értékhatárába. 3) Alanyi adómentes intézmény bérleti díjat számláz magánszemélyek és cégek részére. Áfát alanyi adómentessége okán nem számított fel. Bérleti díj bevételei és a bérlők részére kiszámlázott közüzemi költségek együttesen meghaladják az évi 8 millió Ft-ot. A bevételi értékhatár átlépését be kell jelenteni az adóhatóságnak. Ezt követően általános szabályok szerint adózó áfaadóalany lesz az intézmény. A bérbeadást adómentesen számlázhatja továbbra is, ha nem él az Áfa tv. 88. (1) bekezdés b) pontja szerinti választási lehetőséggel. Ez az adómentesség azonban nem az adóalanyi jogállás, hanem az Áfa tv. 86. (1) bekezdés l) pontja alapján áll fenn. 15