Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2016) 558 final számú dokumentumot.

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 12. (OR. en) 12100/16 AGRILEG 129 VETER 85 ANIMAUX 24 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: szeptember 8. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: a Tanács Főtitkársága COM(2016) 558 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2016) 558 final számú dokumentumot. Melléklet: COM(2016) 558 final 12100/16 DGB 2B HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2016) 558 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról HU HU

3 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról 1. Bevezetés A 98/58/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság az irányelv végrehajtása során szerzett tagállami tapasztalatok alapján jelentést nyújt be a Tanácsnak. A 2006/778/EK bizottsági határozat 1 minimumkövetelményeket állapít meg a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelőhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történő adatgyűjtésre vonatkozóan. A határozat mellékletei táblázatos formában tartalmazzák a meg nem felelés vonatkozásában ellenőrizendő követelményeket. A határozat értelmében a tagállamok 2009 óta küldenek éves jelentés a Bizottságnak. Az említett határozat (9) preambulumbekezdése értelmében az állatjóléti vizsgálatokra vonatkozó adatok összegyűjtése alapvető fontosságú ahhoz, hogy értékelni lehessen az ezen a téren folytatott közösségi politika hatását. Az Európai Unió ös állatjóléti stratégiája 2 egyik fő problémaként az uniós jog érvényesítésének hiányát nevezte meg Emellett a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelv 3 végrehajtására vonatkozó, a Tanácsnak címzett jelentés is értékes információkat nyújt a jogérvényesítés témájában. 2. Módszertan E jelentés a január 1. és a december 31. közötti időszakra terjed ki. A jelentés összeállítása során három információforrás került felhasználásra. Először is az adatok a tagállamokban végzett ellenőrzések eredményeit tartalmazó bizottsági jelentésekből származnak. E jelentések elsősorban a as időszakból származnak, mivel az ezekben az években végzett ellenőrzések elsősorban a gazdaságokon belüli helyzetre irányultak (lásd az I. melléklet 1. táblázatát). Másodsorban mindegyik tagállamnak biztosítani kell, hogy az állatjóléti vizsgálatokat a 882/2004/EK rendeletben 4 foglalt, a hatósági ellenőrzésekre vonatkozó szabályokkal összhangban végezzék. A tagállami illetékes hatóságok feladata, hogy a vizsgálatok megállapításairól évente jelentést nyújtsanak be a Bizottságnak. A Bizottság a tagállamok A Bizottság november 14-i 2006/778/EK határozata a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelőhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történő adatgyűjtésre vonatkozó minimumkövetelményekről; HL L 314., , 39. o. COM(2012) 6 final/2 HL L 221., , 23. o. Az Európai Parlament és a Tanács április 29-i 882/2004/EK rendelete a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről; HL L 165., , 1. o. 2

4 által a és évekre benyújtott adatokat használta fel 5, mivel ezek a legjellemzőbbek a jelenlegi helyzet szempontjából. Az I. melléklet 2. táblázata áttekintést ad a vizsgálandó gazdaságok számáról és az ellenőrzött helyszínek arányáról. Végezetül a Bizottsághoz időnként benyújtanak azzal kapcsolatos panaszt, hogy egy vagy több tagállam állítólagosan nem alkalmazza az uniós jogszabályokat 6. Ezek a panaszok értékes információként szolgálnak arról, hogy a polgárok véleménye szerint mely területeken nem megfelelő a jogérvényesítés. 3. Megállapítások 3.1. Az ellenőrzések és vizsgálatok rendszere A Bizottság ellenőrzéseinek tanúsága szerint a tagállamok kockázatalapú rendszert alkalmaznak a vizsgálni kívánt helyszínek kiválasztásához. A gazdaságokra irányuló, kockázatalapú állatjóléti vizsgálatokat nagymértékben indokolttá teszi a hatósági ellenőrzésekről és az egységes támogatási rendszerre vonatkozó kölcsönös megfeleltetési ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet 7 is. Számos tagállam részletesen bemutatta a megvizsgálandó gazdaságok kiválasztására szolgáló rendszert, ez pedig szintén a kockázatalapú megközelítés használatát erősíti meg. Emellett az uniós jogszabályok 8 értelmében a vizsgálatok abszolút számának arányosnak kell lennie a termelés volumenével és az érintett állatok számával. Emellett a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az ellenőrzés során megfogalmazott ajánlások alapján. A Bizottság megjegyezte, hogy az ellenőrzések során a tagállami tisztviselők minden esetben foganatosítottak intézkedéseket. Ugyanakkor megállapították, hogy három tagállamban az intézkedések nem voltak elégségesek a megfelelés biztosításához. Megállapították, hogy két tagállamban ez a kellően visszatartó erejű szankciók hiányának tudható be, míg egy tagállam nem követte megfelelően nyomon az érintett esetet A tagállamok jelentéstételében mutatkozó különbségek A tagállamok jelentéstételében mutatkozó különbségek általánosságban megnehezítik az adatok értelmezését és összehasonlítását Egyes, a jelentésekből származó adatok extrapolálásra kerültek, és az I. mellékletben szerepelnek. A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek Az uniós jog alkalmazása tárgyában a panaszosokkal való kapcsolattartás korszerűsítése, COM(2012)154 final. A gazdálkodók közvetlen kifizetésben részesülhetnek, amennyiben gondoskodnak a termőföld jó mezőgazdasági állapotáról, és betartják a rendeletben foglalt közegészségügyi, állat- és növényegészségügyi előírásokat, valamint a környezetre és az állatjólétre (kölcsönös megfeleltetés) vonatkozó szabályokat. A 2008/120/EK és a 2008/119/EK irányelv értelmében a vizsgálatok minden évben a tagállamokban alkalmazott különböző tenyésztési rendszerek statisztikailag reprezentatív mintájára terjednek ki. 3

5 2012-ben a 2006/778/EK határozat táblázatai alapján olyan online formátumot dolgoztak ki, amelyet a tagállamok 2013-ban és 2014-ben alkalmazni tudtak. Ez az online formanyomtatvány lehetővé tette a Bizottság számára a jelentett számadatok hatékonyabb ellenőrzését. Fennmaradtok ugyanakkor bizonyos következetlenségek. Ez különösen a házi tyúk esetében jellemző. A házi tyúk fogalommeghatározása 9 szerint ezt az oszlopot kizárólag hústermelés céljára tartott csirkék (brojlercsirkék) esetében lehet használni. Számos tagállam ugyanakkor a tojótyúktartó kis gazdaságokra 10 vonatkozó számadatokat is a házi tyúkra vonatkozó oszlopban tüntette fel. Ezért nem lehet megállapítani, hogy a megállapítások a brojlertartó vagy tojótyúktartó gazdaságokra vonatkoznak-e. A szarvasmarha kategória esetében hasonló probléma tapasztalható, mivel egyaránt tartalmazza a marhahús- és a tejtermelő rendszert. Mivel e két termelési rendszerben különböző állatjóléti kockázatok merülhetnek fel, hasznos lenne az adatok elkülönült elemzése Műszaki megállapítások Először is annak érdekében, hogy a megállapítások reprezentatívak legyenek a termelőrendszer szempontjából, a vizsgált gazdaságok arányának a gazdaságok teljes számával összehasonlítva megfelelően nagynak kell lennie (lásd az I. melléklet 1. ábráját). A Bizottság szakértői csak egy esetben mutattak rá arra, hogy a megvizsgált létesítmények száma a termelés volumenéhez képest meglehetősen alacsony volt. A Bizottság nem számolt be arról, hogy a gazdaságok kockázatalapú kiválasztása során szabálytalanságokat tártak volna fel. Megjegyzendő, hogy a vizsgált gazdaságok száma 2013-ban és 2014-ben viszonylag magas volt mind a tojótyúkok, mind pedig a kocák esetében. Ez tulajdonítható a hagyományos ketrecekre vonatkozó tilalomnak (2012.), valamint a kocák csoportos tartása bevezetésének (2013.), illetve az ezekkel összefüggő, a szabályok betartására irányuló kötelezettségeknek. Másodsorban a meg nem felelések számát tekintve fontos szem előtt tartani, hogy ezek az uniós jogszabályok megsértésének minden típusára kiterjednek, ideértve a kis jelentőségűeket is. A 3. táblázatban az A. és a B. kategória a meg nem felelés olyan igazgatási jellegű eseteit tartalmazza, amelyek nyomán a tagállamokat felkérik, hogy a problémát három hónapon belül kezeljék (illetve egyes esetekben hosszabb határidő is rendelkezésre áll). A C kategória a súlyosabb szabálysértéseket tartalmazza, amelyek esetében azonnali igazgatási vagy büntető szankciókat maga után vonó intézkedés szükséges. Szemléltetésképpen: 2014-ben a házi tyúkokat tartó gazdaságok kapcsán regisztrált kihágások mindössze 8,1 %-a volt olyan súlyos, hogy azonnali intézkedést vont maga után A 2006/778/EK bizottsági határozat IV. mellékletének 2. táblázata: A Gallus gallus fajhoz tartozó baromfi a tojótyúkok kivételével. Kevesebb mint 350 tojótyúk. 4

6 Végezetül fontos figyelembe venni, hogy a kockázatalapú megközelítést követve a vizsgálatok kifejezetten olyan gazdaságokat céloztak, amelyek esetében a legnagyobb volt a szabálysértés kockázata. Ennek eredményeképpen a regisztrált szabálysértések számának bármilyen növekedése nem feltétlenül jelenti az állatjóléti helyzet romlását. Emellett a kockázatalapú megközelítés általánosságban azt eredményezi, hogy az állatjóléti kérdéseket gyorsabban rendezik, és az állatok helyzete javul. A módszertani hiányosságokat megfelelően figyelembe véve a megállapítások a következők: A Bizottság által végzett ellenőrzések A Bizottság által között végzett ellenőrzések közül 18 olyan volt, amely tojótyúkokra (13) és/vagy kocákra (8) vonatkozott. Az ellenőrzések eredményei lehetővé teszik a tojótyúkok esetében a hagyományos ketrecekre vonatkozó tilalom bevezetése előtti, illetve a kocák esetében a csoportos tartásra való átállás előtti helyzet áttekintését. A Bizottság szakértői a legtöbb, a sertéstartás vonatkozásában vizsgált tagállamban a manipulálható anyagokra és a farokkurtítás elkerülésére vonatkozó rendelkezések megszegéséről is beszámoltak. Az e tagállamokra vonatkozó megállapítások meglehetősen sokfélék. Egyes tagállamok a megállapítások szerint túl kevés erőfeszítést tesznek a rutinszerű farokkurtítás megakadályozása vagy a manipulálható anyagok rendelkezésre bocsátása érdekében. Az illetékes hatóság gyakran nem foganatosított egyéb intézkedést, mint például a környezeti feltételek vagy az irányítási rendszerek megváltoztatása. Emellett a legtöbb tagállamban a hatóságok elfogadhatónak tartják nem megfelelő anyagok, például fémláncok használatát, míg a megfelelő anyagokat nem tartják összeegyeztethetőnek például a vízelvezető rendszerekkel. Négy tagállam adott ki iránymutatást vagy foganatosított intézkedéseket a szabályok betartásának elősegítésére. Az ellenőrzések feltárták ugyanakkor, hogy a tagállami tisztviselők gyakran nem rendelkeznek az ahhoz szükséges szakértelemmel, hogy a manipulálható anyagokra vonatkozó rendelkezéseket értelmezzék, illetve irányítási és környezeti változásokat vezessenek be a rutinszerű farokkurtítás engedélyezését megelőzően. A Bizottság emellett 2014-ben 9 ellenőrzést 11 hajtott végre, amelyek során megállapítást nyert, hogy a házi tyúkot tartó/brojlertartó gazdaságokban az állatjólét szintjének felmérése céljából vágóhidakról származó adatokat használtak fel. Ugyanakkor ezek az adatok csak három vizsgált tagállamban kerültek ténylegesen felhasználásra gazdaságok ellenőrzésére. A többi tagállamban a levágás során gyakran tapasztaltak súlyos sérüléseket, de erről kevés visszajelzést kaptak azok, akik a gazdaságokban ellenőrzést végeztek. 11 Az ellenőrzési jelentések referenciaszáma: Spanyolország: 7079,Egyesült Királyság: 7080, Dánia: 7061, Németország: 7073, Cseh Köztársaság: 7060, Magyarország: 7072, Belgium: 7059, Hollandia: 7078, Olaszország:

7 A tagállamok jelentései Az I. melléklet 3. táblázata információt ad az uniós állatjóléti jogszabályok hatálya alá tartozó, tenyésztés céljára tartott állatok vonatkozásában a tagállamok által jelentett jogszabálysértésekről. A nyilvántartás az egyik olyan kategória, ahol csaknem valamennyi, tenyésztés céljára tartott állatfaj vonatkozásában magas a jogszabálysértések száma. E kategória az állatorvosi kezelések és a gazdálkodó által megfigyelt elhullások elégtelen nyomon követhetőségéhez kapcsolódik, és fontos információforrás. Az állatot magát érintő követelmények közül a negatív megállapítások leggyakrabban az épületekre és elhelyezésre vonatkoznak. Ide tartozik az épületek, padlók és felszerelések nem megfelelő tervezése. Emellett az épület/ketrec/kutrica belsejében található felszerelésre, valamint az eszközök nem megfelelő használatára (például a levegő körforgásának vagy a világításnak a nem megfelelő szabályozására) is kiterjed. A megállapított meg nem felelések további fő típusai a tenyészett állatfajtól függően változnak. A szarvasmarhaborjak esetében ez a mozgásszabadság volt; ide tartozik, hogy az állat tud-e szabadon mozogni, valamint az állat megkötésére vonatkozó szabályok, míg a házi tyúkok esetében az automatikus vagy mechanikus berendezések működésének rendszeres ellenőrzéséhez kapcsolódik. A takarmánnyal, vízzel és egyéb anyagokkal kapcsolatos problémák viszonylag gyakoriak voltak a szabadtartásban nevelt tojótyúkok, a szarvasmarhák, a juhok és a kecskék esetében. Ez az utolsó kérdéskör vonatkozik a táplálékra, a takarmányhoz és vízhez való hozzáférésre, valamint az automata etető- és itatóberendezésekre. A tagállami jelentések arról tanúskodnak, hogy 2013-ban 8,4% volt a meg nem felelések aránya a sertések számára biztosítandó manipulálható eszközök tekintetében. A csonkítások (vagyis a farokkurtítás, az ivartalanítás és a foglecsípés) tekintetében a tagállamok által nyilvántartásba vett meg nem felelések aránya 2,2 % volt. Panaszok A Bizottság 2013-ban és 2014-ben 8 panaszt vett nyilvántartásba azzal kapcsolatban, hogy valamely tagállam elmulasztotta biztosítani a sertések számára a manipulálható eszközöket, illetve a rutinszerű farokkurtítás kapcsán. E panaszok közül melyek a bizottsági ellenőrzések megállapításait is tükrözik mára ötöt zártak le. A Bizottság időközben iránymutatást bocsátott ki a témában A Bizottság március 8-i (EU) 2016/336 ajánlása a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló 2008/120/EK tanácsi irányelvnek a farokkurtítás szükségességének mérséklését célzó intézkedések tekintetében történő alkalmazásáról; HL L 62., , 20. o. SWD(2016) 49final 6

8 Habár más állatjóléti kérdéseket illetően például a foie gras (hízott máj) előállítása, a szállítás, az állatok levágás közbeni kímélete is merültek fel panaszok, ezek száma minden egyes témában alacsony maradt. E panaszok mindegyikét alaposan megvizsgálták, és azt a következtetést vonták le, hogy nem kellően megalapozottak eljárás indításához, így többségüket már lezárták. 4. Következtetés A tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK irányelvben foglalt általános elvek és rendelkezések hozzájárultak az EU-ban a tenyésztés céljából tartott állatok védelmére vonatkozó közös keretszabályozás létrehozásához. Az irányelv emellett a tagállamokat a szabályok megfelelő érvényesítésének és végrehajtásának biztosítása terén is támogatta. Fontos, hogy a tagállamok kötelesek éves jelentést benyújtani az állatjóléti szabályok alkalmazására vonatkozó ellenőrzéseik eredményéről, emellett pedig meg kell határozniuk a jogérvényesítést előmozdító új célokat; mindez hozzájárult az állatjóléti kérdések prioritásának biztosításához. A jelentések azt jelzik, hogy a tagállamok láthatóan szisztematikusan törekednek a feltárt szabálytalanságok kezelésére és az uniós állatjóléti szabályok érvényesítésére. Ezt az előző, 2006-os bizottsági jelentésből 13 származó, valamint a tagállamok által 2013-ban és 2014-ben jelentett számadatok is alátámasztják. A szabályokat betartó gazdaságok száma észlelhetően nőtt. A legutóbb bevezetett két intézkedést tekintve a hagyományos ketrecek betiltása tojótyúkok esetében (2012.), valamint a kocák külön ólakban tartásának megszüntetése (2013.) hatásosnak bizonyultak a Bizottság által annak érdekében tett fellépések, hogy ösztönözze e tilalmak megfelelő érvényesítését. Jelenleg a Bizottság számára rendelkezésre álló információk szerint valamennyi tagállam betartja a vonatkozó szabályokat, és a tojótyúkok esetében vagy feljavított ketrecet, vagy alternatív tartási rendszert használ. A kocák csoportos tartását illetően 25 tagállam betartja a szabályokat, három pedig a szabályok maradéktalan betartásáról számolt be. A Bizottság jelenleg ellenőrzi az ezen állítások alátámasztására benyújtott dokumentációt. A legtöbb esetben az adatok arról tanúskodnak, hogy 2013-ról 2014-re kismértékű javulás következett be. Például a házi tyúk esetében a szabályok betartásának nyilvántartott aránya és az automatikus vagy mechanikus berendezésekre vonatkozó követelmény betartása 82,1 %- ról 86,4 %-ra nőtt. Emellett 2013-ról 2014-re a nyilvántartás és az épületek és elhelyezés tekintetében is általános javulás következett be a fajok és termelőrendszerek többsége esetében. A legtöbb olyan tagállam, amely megállapításairól elemzést is benyújtott, azt is megemlítette, hogy általánosan jellemző a javulás. Egyes tagállamok kiemelték, hogy a szabályok be nem tartását gyakran a hiányos ismeretek okozzák, ezért a következő évre szóló cselekvési tervükben képzésekre irányuló intézkedéseket hoztak. A többek között a tagállamok részéről tapasztalható általános javulás tényét a Bizottság által ugyanezen időszakon belül végzett ellenőrzések is alátámasztják. Ezek keretében a Bizottság 13 COM (2006) 838 végleges. 7

9 azt a következtetést vonta le, hogy a tagállamok megvalósították az ajánlásokat, és a helyzet a korábbi vizsgálatokhoz viszonyítva javult. Ugyanakkor szükséges folytatni a munkát a tagállamokkal annak érdekében, hogy az állatjóléti szabályok betartásáról szóló jelentéstétel módja tovább javuljon. Például a 2006/778/EK irányelv közzététele óta az állatjólét területén egyéb jogi követelmények is elfogadásra kerültek 14. E később bevezetett jogszabályi változások a jelenlegi jelentéstételi kötelezettségekben nem tükröződnek. Meg kell vizsgálni, hogyan biztosítható legjobban e további adatok zökkenőmentes továbbítása úgy, hogy az adminisztratív teher a lehető legkisebb legyen. Végezetül az összegyűjtött információk alapján egyértelműen szükség van arra, hogy nagyobb egységesség alakuljon ki a meglévő állatjóléti szabályok, valamint azok alkalmazása és érvényesítése módjának értelmezése terén. Ez különösen a sertések jólétét illető egyes jogi követelmények esetében igaz. A tagállamokból származó adatok azt mutatják, hogy 2013 és 2014 között csak kismértékben emelkedett a nyilvántartásba vett szabálysértések száma a manipulálható anyagok biztosítása tekintetében, a sertések farokkurtításával összefüggő szabálysértések száma pedig csökkent. Ez ellentétes a Bizottság ellenőrzési jelentéseivel, amelyek az ellenőrzött tagállamok többségében jóval magasabb számú szabálysértést mutattak e két követelmény tekintetében. Ráadásul a panaszok száma e két területen azt mutatja, hogy az uniós polgárok egyre tájékozottabbak e téren, és érdeklődésről árulkodik a sertések jóléte vonatkozásában is. A tagállamok jelentéseiben szereplő alacsonyabb számok a meg nem felelések felismerésének hiányosságából fakadhatnak. A bizottsági ellenőrzések arról tanúskodnak, hogy a farokkurtítás vonatkozásában a legtöbb tagállam úgy vélte, hogy betartja az uniós jogot. Ugyanakkor évek óta folyik az ezzel kapcsolatos, a tájékozottság növelésére és a szemléletváltásra irányuló munka. A március 8-i (EU) 2016/336/EK bizottsági ajánlás számos olyan paramétert vezetett be, amelyek a farokrágás visszaszorítására vonatkoznak, és felsorolja az optimális ingergazdagító anyag jellemzőit. Az ajánlást kísérő szolgálati munkadokumentum további információkat nyújt a tagállamoknak a témában, és a gazdaság állapotának felmérésére szolgáló eszközöket és mutatókat bocsát rendelkezésükre. A Bizottság minimumintézkedésként továbbra is figyelemmel kíséri a 98/58/EK tanácsi rendelet megfelelő végrehajtását. A cselekvési tervek és a kapott észrevételek alapján ugyanakkor egyértelmű, hogy a tagállamok különböző eszközöket alkalmaznak a megfelelőbb jogérvényesítéshez e területen. Ezzel párhuzamosan a Bizottság úgy véli, hogy alapvetően fontos további, az érdekeltekkel folytatott párbeszéd kialakítása a gazdasági és állatjóléti szempontból egyaránt potenciálisan előnyös konkrét kezdeményezések és projektek előmozdítása érdekében. A Bizottság ebben az összefüggésben e párbeszéd érdekében jelenleg szisztematikusabb és látványosabb formátum kialakításán dolgozik, hogy valamennyi érdekelt fél (állatjóléti szervezetek, a tudományos élet képviselői, állatorvosok, gazdálkodók, élelmiszer-feldolgozók, kiskereskedők stb.) kifejezhessék aggályaikat, továbbá közös tevékenységek kialakítása céljából megoszthassák ismereteiket és forrásaikat /43/EK irányelv. 8

10 Ezen túlmenően a hatósági ellenőrzésekre vonatkozó bizottsági javaslat 15 elfogadása megnyitja az utat olyan európai állatjóléti referenciaközpontok létrehozása felé, amelyek jobb műszaki és tudományos ismeretek előállítása és cseréje révén további javulást hozhatnak. 15 A Bizottság javaslata a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti, növény-egészségügyi, valamint növényi szaporítóanyagokra és növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítására végrehajtott hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, valamint a 999/2001/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, az 1/2005/EK, a 396/2005/EK, a 834/2007/EK, az 1099/2009/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU rendelet és a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK, a 2008/120/EK és a 2009/128/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet). Intézményközi dosszié: 2013/0140 (COD). 9

11 I. melléklet 1. táblázat A közötti bizottsági ellenőrzések listája Tagállam A vizsgálati jelentés száma: Az állatjóléti ellenőrzés tárgya Dátum Málta gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, szarvasmarhaborjak, sertések, 2006/778) január Luxemburg gazdaságok és szállítás (98/58, 2006/778, tojótyúkok, sertések) január Franciaország gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések, 2006/778) február Lengyelország gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések) február március Olaszország gazdaságok és szállítás (98/58, tojótyúkok, sertések) május Románia gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések) április Bulgária gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések) április Cseh Köztársaság gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések) június Svédország gazdaságok és szállítás (2006/778, tojótyúkok, sertések) október Dánia gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések) november Ausztria gazdaságok és szállítás (98/58, tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék) január Portugália gazdaságok és szállítás (brojlercsirkék, tojótyúkok, szarvasmarhaborjak, sertések) május Lengyelország gazdaságok és szállítás (98/58, tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék) május június Belgium gazdaságok és szállítás (98/58, tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék) június július Magyarország gazdaságok és szállítás (95/98, tojótyúkok, brojlercsirkék, sertések; liba az Európai Tanács ajánlása szerint) szeptember Szlovákia gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, brojlercsirkék, sertések) szeptember Olaszország gazdaságok és szállítás (98/58, tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék) november Írország tójótyúkok a gazdaságokban március Szlovénia gazdaságok és szállítás (98/58, tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék) április Hollandia gazdaságok és szállítás (98/58, tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék; szarvasmarha az ET ajánlása szerint) május Bulgária gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, brojlercsirkék, sertések) június Lettország gazdaságok és szállítás (98/58, 2006/778, tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék; szarvasmarha az ET ajánlása szerint, prémes állatok tenyésztésére szolgáló mezőgazdasági üzemek az ET ajánlása szerint) Litvánia gazdaságok és szállítás (98/58, sertések, brojlercsirkék, prémes állatok tenyésztésére szolgáló mezőgazdasági üzemek az ET ajánlása szerint) Franciaország gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék; pézsmakacsa az ET ajánlása szerint) Románia gazdaságok és szállítás (tojótyúkok, sertések, brojlercsirkék; pulyka az ET ajánlása szerint, kacsa az ET ajánlása szerint) Egyesült Királyság főbb tenyésztett állatfajok, hústermelés céljából tartott csirke (brojlercsirkék; pulyka az ET ajánlása szerint) Dánia főbb tenyésztett állatfajok, hústermelés céljából tartott csirke (brojlercsirkék; prémes állatok tenyésztésére szolgáló mezőgazdasági üzemek az ET ajánlása szerint, szarvasmarha az ET ajánlása szerint) Ausztria főbb tenyésztett állatfajok, az Európa Tanács követelményei (2006/778, szarvasmarha az ET ajánlása szerint, pulyka az ET ajánlása szerint, liba az ET ajánlása szerint) október november november november február március október november 10

12 11

13 2. táblázat A re vonatkozó tagállamok jelentéseinek összefoglalása állatfajonként 2013 A kategória leírása Tojótyúkok, szabadtartás Tojótyúkok, istállóban nevelt Tojótyúkok, feljavított ketrec Pulyka Házi tyúk Kacsa Liba Vizsgálandó termelőhelyek Megvizsgált termelőhelyek 20,1 % 33,6 % 40 % 5,1 % 5,3 % 2,8 % 5,6 % Termelőhelyek, ahol a meg nem felelés egyetlen esete sem fordult elő 89,8 % 89,4 % 87,5 % 90,7 % 82,7 % 89,9 % 89 % A meg nem felelés összesen, kategória A kategória leírása Lapos mellű futómadár Sertés Szarvasmarha (kivéve: borjak) Borjak Juh Kecske Prémes állatok Vizsgálandó termelőhelyek Megvizsgált termelőhelyek 13,5 % 4,3 % 4,5 % 4,1 % 3 % 2,5 % 28,8 % Termelőhelyek, ahol a meg nem felelés egyetlen esete sem fordult elő 90,6 % 80,8 % 86,2 % 87,2 % 86,4 % 80,7 % 85,1 % A kategória leírása Tojótyúkok, szabadtartás Tojótyúkok, istállóban nevelt Tojótyúkok, feljavított ketrec Pulyka Házi tyúk Kacsa Liba Vizsgálandó termelőhelyek Megvizsgált termelőhelyek 17,3 % 16 % 40,5 % 5,6 % 4,1 % 1,9 % 3,3 % Termelőhelyek, ahol a meg nem felelés egyetlen esete sem fordult elő 91,8 % 92,3 % 86,4 % 88,4 % 83,5 % 91,5 % 90,7 % A kategória leírása Lapos mellű futómadár Sertés Szarvasmarha (kivéve: borjak) Borjak Juh Kecske Prémes állatok Vizsgálandó termelőhelyek Megvizsgált termelőhelyek 11,2 % 4,7 % 4,6 % 4,5 % 3,4 % 2,9 % 28,7 % Termelőhelyek, ahol a meg nem felelés egyetlen esete sem fordult elő 92,2 % 82,2 % 86,6 % 84,7 % 89,5 % 81,4 % 85,6 % 12

14 1. ábra A 2013-ban, illetve 2014-ben vizsgált termelőhelyek százalékos aránya 13

15 3. táblázat: A vizsgálandó termelőhelyek száma a tagállamokban és a nem megfelelések százalékos aránya, 2013-ban és 2014-ben - főbb tenyésztett állatfajok A kategória leírása Tojótyúkok, szabadtartás Tojótyúkok, szabadtartás Sertés Sertés Borjak Borjak Házi tyúk Házi tyúk Vizsgálandó termelőhelyek Megvizsgált termelőhelyek 20,1 % 17,3 % 4,3 % 4,7 % 4,1 % 4,5 % 5,3 % 4,1 % Termelőhelyek, ahol a meg nem felelés egyetlen esete sem fordult elő 89,8 % 91,8 % 80,8 % 82,2 % 87,2 % 84,7 % 82,7 % 83,5 % A meg nem felelések száma Személyzet 5,6 % 5,6 % 2,9 % 3,1 % 2,4 % 2,3 % 14 % 10,5 % Vizsgálat 6,1 % 8,9 % 7,8 % 9,2 % 7,8 % 8,8 % 8,2 % 7,4 % Nyilvántartás vezetése 22,7 % 27,1 % 15,5 % 13,5 % 17,4 % 12,8 % 44,5 % 30,5 % Szabad mozgás 0,5 % 2,8 % 3 % 4,1 % 14,2 % 14,3 % 3,4 % 4,4 % Férőhelyszükséglet 5,6 % 5,1 % 13 % 6,3 % 6,9 % 7 % 4 % 5,1 % Épületek és elhelyezés 78,3 % 84,6 % 27,5 % 28,5 % 40,9 % 39,3 % 36,4 % 37,3 % Minimális fényszükséglet 2,5 % 3,3 % 5,5 % 8,8 % 1,9 % 2,8 % 0,8 % 2,7 % Padozatfelületek (a sertések esetében) 0 % 0 % 8,8 % 9,3 % 0 % 0 % 0 % 0 % Manipulálható anyagok (sertések esetében) 0 % 0 % 8,4 % 10 % 0 % 0 % 0 % 0 % Automatikus vagy mechanikus berendezések 6,6 % 5,6 % 4,7 % 4,2 % 3 % 3,3 % 17,9 % 14,6 % Takarmány, víz és egyéb anyagok 28,3 % 35 % 11,8 % 11,5 % 13,3 % 16,4 % 7,2 % 8,3 % Hemoglobin (szarvasmarhaborjak esetében) 0 % 0 % 0 % 0 % 0,4 % 0,5 % 0 % 0 % Rostos takarmány (borjak és kocák) 0 % 0 % 0,2 % 0,2 % 0,2 % 1 % 0 % 0 % Csonkítások 0,5 % 1,9 % 2,2 % 1,8 % 0,3 % 0,3 % 0,8 % 0,4 % Tenyésztési eljárások (a tojótyúkok esetében nem) 0 % 0 % 2 % 1,3 % 1,1 % 1 % 11 % 7,1 % A nem megfelelés kategóriáinak száma A. kategória 56,1 % 64 % 64,2 % 66,1 % 73,3 % 76,6 % 69,8 % 73,2 % B. kategória 37,9 % 25,7 % 20,3 % 22,1 % 15,1 % 12,9 % 23,4 % 18,5 % C kategória. 6,1 % 10,3 % 15,6 % 11,8 % 11,5 % 10,5 % 6,8 % 8,3 % 14

16 15

17 II. melléklet A gazdaság helyzete szempontjából releváns állatjóléti jogszabályok áttekintése A Tanács július 20-i 98/58/EK irányelve a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről; HL L 221., , 23. o. A Tanács július 19-i 1999/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról; HL L 203., , 53. o. A Tanács június 28-i 2007/43/EK irányelve a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról; HL L 182., , 19. o. A Tanács december 18-i 2008/119/EK irányelve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (kodifikált változat); HL L 10., , 7. o. A Tanács december 18-i 2008/120/EK irányelve a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (kodifikált változat); HL L 47., , 5. o. A Bizottság január 30-i 2002/4/EK irányelve az 1999/74/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tojótyúkokat tartó létesítmények nyilvántartásáról; HL L 30., , 44. o. A Bizottság november 14-i 2006/778/EK határozata a bizonyos állatok tenyésztésével foglalkozó termelőhelyeken végzett vizsgálatok alkalmával történő adatgyűjtésre vonatkozó minimumkövetelményekről; HL L 314., , 39. o. 16