Munkába járás és hazautazás költségtérítése

Átírás

1 Munkába járás és hazautazás költségtérítése Időállapot: Szerző: Zatik László, Lektor: Varga Ferenc, Módosítva: :13:22 Tartalomjegyzék: 1. A munkába járás és hazautazás költségtérítésének gyakorlata 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A munkába járással kapcsolatban a munkáltató az alábbi költségeket köteles a munkavállalójának megtéríteni: a) a helyközi (távolsági) napi munkába járással kapcsolatos utazási költséget. b) a hazautazás költségét a tartózkodási helyről a lakóhelyre, legfeljebb hetente egyszer (az általános munkarendtől eltérő munkaidőbeosztás esetén legfeljebb havonta négyszer) c) átutazás esetén a helyi közösségi közlekedés költségét, d) a helyi közlekedés költségét bizonyos feltételek teljesülése esetén. 1. A munkába járás és hazautazás költségtérítésének gyakorlata A munkába járással kapcsolatban a munkáltató az alábbi költségeket köteles a munkavállalójának megtéríteni: a) a helyközi (távolsági) napi munkába járással kapcsolatos utazási költséget. b) a hazautazás költségét a tartózkodási helyről a lakóhelyre, legfeljebb hetente egyszer, (az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb 1. oldal

2 havonta négyszer) c) átutazás esetén a helyi közösségi közlekedés költségét, d) a helyi közlekedés költségét bizonyos feltételek teljesülése esetén. 1.a) A közigazgatási határon kívülről történő helyközi (távolsági) napi munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítése. Akkor lehet, ha az utazás - a munkavállaló lakhelyéről vagy tartózkodási helyéről történik, - munkavégzés céljából, - napi rendszeres vagy esetenkénti - a munkarendtől függő gyakoriságú - oda- és visszautazás. A kifizetésnek adóvonzata sem a munkáltató, sem a munkavállaló oldaláról nincs. A munkáltató legalább a bérlet, menetjegy árának 86 %-át köteles megtéríteni, de adómentesen 100%-ot is fizethet. A következő tömegközlekedési eszközök igénybevétele téríthető: - belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztálya; - helyközi (távolsági) autóbuszjárat; - elővárosi busz, - HÉV; - menetrend szerint közlekedő hajó, komp, rév. Számla a munkáltató nevére szükséges a bérlet, menetjegy áráról. A munkavállaló nem köteles a tömegközlekedést igénybe venni, dönthet úgy is, hogy lakhelyéről vagy tartózkodási helyéről, nyilatkozatától függően - saját gépjárművel (illetve bármely más módon) jut be munkahelyére. Ebben az esetben 9 Ft/km összeget fizethet adómentesen a munkáltató, amennyiben ennél többet térít, úgy az adóköteles lesz. A munkavállalónak nyilatkoznia kell lakhelyéről és tartózkodási helyéről és arról, hogy a munkába járás a lakhelyéről vagy tartózkodási helyéről történik-e. 1.b) A hazautazás költségének megtérítése. A tartózkodási helyről a munkavégzés rendjétől függően legfeljebb hetente egyszer, (az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer) amikor a munkavállaló lakóhelyére utazik. Kifizethető az oda- és visszaút mértékéig. Lakóhely: Magyarország vagy EGT állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben 2. oldal

3 a munkavállaló él, illetve, amelyben életvitelszerűen lakik. Tartózkodási hely: Magyarország vagy EGT állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló lakhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik. Ennek a költségtérítésnek van egy felső határa 2016-ban is Ft. A következő tömegközlekedési eszközök igénybevétele téríthető: - belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztálya; - helyközi (távolsági) autóbuszjárat; - elővárosi busz, - HÉV; - menetrend szerint közlekedő hajó, komp, rév; - légi közlekedési jármű. Számla a munkáltató nevére szükséges a bérlet, menetjegy áráról. A munkavállaló nem köteles a tömegközlekedést igénybe venni, dönthet úgy is, hogy lakhelyéről vagy tartózkodási helyéről, nyilatkozatától függően - saját gépjárművel (illetve bármely más módon) utazik haza. Ebben az esetben 9 Ft/km összeget fizethet adómentesen a munkáltató, amennyiben ennél többet térít, úgy az adóköteles lesz. A munkavállalónak nyilatkoznia kell lakhelyéről és tartózkodási helyéről. 1.c) A helyi (közigazgatási határon belüli) közösségi közlekedés költségeinek megtérítése. Amennyiben átutazás céljából veszi igénybe a munkavállaló és így valósul meg a napi munkába járás. Például valaki Gödöllőről jár Érdre dolgozni, akkor a budapesti helyi közösségi közlekedést átutazás céljából vásárolja meg. 1.d) A helyi közlekedés költsége (közigazgatási határon belül), 9 Ft/km összegben megtéríthető, amennyiben a - munkavállaló lakhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés - a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést. Hosszú várakozásnak minősül az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja. - ha a munkavállaló a mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága a súlyos fogyatékosság és felülvizsgálatának, valamint fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerint miatt nem képes 3. oldal

4 közösségi közlekedési járművet igénybe venni ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását közeli hozzátartozója biztosítja. - ha a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van. (Gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek; fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.) Minden jogcímen történő költségtérítés esetén elmondható, hogy a közösségi közlekedéssel kapcsolatban nemcsak a teljes áron vásárolt bérlet és menetjegy, hanem a kedvezményes áron megvásárolt (pl.: diákbérlet) is téríthető. Viszont a kedvezmény igénybevételére jogosító kártya árának megtérítésére - mivel nem biztosított, hogy kizárólag a munkába járás céljára használja fel adómentesen nem oldható meg. Mivel a kormányrendelet hatálya a munkáltatókra terjed ki, így a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára ezek a rendelkezések nem vonatkoznak, vagyis az Ő esetükben nem lehet adómentesen megtéríteni a munkába járás költségeit. 2. Adózás 2.1 ÁFA Amennyiben a bérletről vagy a menetjegyről a munkáltató nevére szóló számla van, akkor levonható a 86 és a 80%-nak az ÁFA tartalma, a 14 illetve 20% kiszámlázása esetén pedig a 100% Áfája. 2.2 Társasági adó A munkavállaló részére ilyen módon kifizetett költségtérítés a vállalkozás érdekében felmerült költség. 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) 4. oldal

5 Az SZJA alá tartozó egyéni vállalkozó esetében a munkavállalóinak kifizetett munkába járási és hazautazási költség a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül Magánszemély Az így kapott költségtérítés a magánszemélynél nem bevétel. Így azt bevallani sem kell. Ha a magánszemély a személygépkocsiját egyébként üzleti, hivatali célra is használja, akkor az útnyilvántartásában a munkába járást magáncélú útként kell feltüntetni. 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Az EVA alapját nem befolyásolja Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Az EVA alapját nem befolyásolja. 2.5 Egyéb adók és járulékok Az így kifizetett költségtérítés után semmilyen egyéb adót, vagy járulékot nem kell fizetni. A magánszemélynél az ilyen címen és mértékben kifizetett költségtérítés nem keletkeztet cégautó adó fizetési kötelezettséget. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel T55 Személyi jellegű egyéb kifizetések K381, 384 Házipénztár vagy bankszámla 3.2 Egyszeres könyvvitel NF - Bank vagy pénztár kiadás 5. oldal

6 NF - Egyéb termelési és kezelési költség 3.3 Szja szerinti adózás PK - Egyéb termelési és kezelési költség 4. Iratminták, nyomtatványok Munkába járási és hazautazási költségtérítés elszámolása (pdf KiB) A nyomtatvány kitöltésével elszámolható a munkába járás vagy hazautazás költségtérítése, ha az utazás nem közösségi közlekedési eszközökkel történik, vagy nem áll rendelkezésre arról a munkaadó nevére kiállított számla. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások évi LXXXII. Törvény a gépjárműadóról - 17/A. (2) IV.CÉGAUTÓ 17/A. (2) Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. (1) bekezdés r) pontja és 25. (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el és az olyan, magánszemélynek tartós bérletbe adott személygépkocsi, amely után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról (1)- (4), 3.sz.mell.II.6. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem 25. (1) Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy az adóköteles 6. oldal

7 biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli), a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható - legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség. (2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy bb) hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély. (3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés - ha a törvény másként nem rendelkezik - a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme. (4) A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el. 3. számú melléklet az évi CXVII. törvényhez Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről II. Igazolás nélkül elszámolható költségek 6. a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kmtávolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg; 7. oldal

8 2000. évi C. törvény a számvitelről - 3. (7)3. 3. (7) E törvény alkalmazásában 3. személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenek különösen: a szerzői jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés, a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a bányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó, a jóléti és kulturális költségek, a végkielégítés, a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez, továbbá az alkalmazottakat, munkavállalókat megillető kifizetések, mint a napidíj, a különélési pótlék, a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően fizetett személyi alapbér, a találmányi díj, a szabadalom vételára és hasznosítási díja, az újítási díj, az ezekkel kapcsolatosan fizetett közreműködői díj, valamint nem a munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzői, írói és más szerzői jogvédelmet élvező munkák díjai, az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, a mezőgazdaságban részesmunkát végzők díjazása, a természetben adott juttatások, a reprezentáció költségei, és minden egyéb, a statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minősített összegek évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról - 67.( )(1)(2) 67. (1) Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy a) az ellenérték aránytalanul magas a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási 8. oldal

9 jog nem egészben illeti meg; b) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg; c) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. (1) bekezdése, 86. (1) bekezdése és 87. -a szerint mentes az adó alól. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az ellenértéket kötelező erővel jogszabály határozza meg, vagy ha az ellenérték megállapítása jogszabályi rendelkezések kötelező erejű alapulvételével történik évi I. törvény a munka törvénykönyvéről -51. (1)(2)(6) 51. (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. (6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat. 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra. (2) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában e rendeletet megfelelően alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló évi CLXIV. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra. 2. E rendelet alkalmazásában: a) munkába járás: aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a 9. oldal

10 munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni; b) napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás; c) hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás; d) lakóhely: annak a Magyarország, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik; e) tartózkodási hely: annak a Magyarország vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik; f) munkavállaló: a magyar állampolgár és az EGT-állam polgára; g) hosszú várakozás: az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja. h) gyermek: az Mt (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személy. 3. (1) A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (2)-(3) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton, c) elővárosi vasúton (HÉV-en), d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe. (2) A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a. 10. oldal

11 (3) A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb havonta a) 2010-ben forint, b) 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege. (4) A hazautazással kapcsolatos költségtérítés e rendeletben meghatározott felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter 2011-től kezdődően minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi. 4. A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő - a 3. -ban nem említett - térítés akkor jár, ha a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja. d) a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van. 5. A munkáltató a 4. c) és d) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. 7. A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. NGM közlemény a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdés b) pontja szerinti hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátjáról 2016-ban A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) 11. oldal

12 Korm. rendelet 3. (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja 2016-ban forint. Budapest, január 5. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter Tájékoztató a munkába járás költségtérítéséről [szja-törvény 25. (2) bekezdés, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 25. (2) bekezdése szerint megfelelő elszámolás mellett nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja meg a) az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy b) munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás esetén) május 1-jén hatályba lépett a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, így ettől az időponttól az szja-törvény ismertetett előírása erre a jogszabályra hivatkozik. Az új jogszabály a korábbi szabályozáshoz hasonlóan azokat a feltételeket rögzíti, amelyek fennállása esetén a munkáltató a Munka Törvénykönyvének előírásaiból eredő kötelezettsége alapján köteles a meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkába járással kapcsolatban felmerült kiadásokat, az szja-törvény hivatkozott rendelkezése pedig az ezen a jogcímen kifizetett térítés adókötelezettségéről rendelkezik. Ez a rendelkezés a Korm. rendeletben kötelezően előírt mértéknél nagyobb mértékű, illetve attól eltérő formában megvalósuló térítés jövedelemnek nem minősülő kifizetését is lehetővé teszi. A Korm. rendelet 2. a) pontja szerint munkába járásnak minősül: aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi 12. oldal

13 elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. A helyközi, távolsági utazás, azaz a munkába járás megvalósítható akár közösségi közlekedéssel, akár saját gépjárművel (illetve bármilyen más módon). Ezért az szja törvény 25. (2) bekezdés b) pontja alapján május 1 jétől is lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minősülő (adómentes) költségtérítésben részesüljön akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe. A Korm. rendelet 4. -a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles a munkába járás költségtérítéseként a kilométerenkénti 9 forint fizetésére. (Ilyen eset például az, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés.) A rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató más munkába járásnak minősülő esetekben is alkalmazza az szja-törvény 25. (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. (A rendelkezés alkalmazása azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a munkáltató teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettségét, illetve a munkavállaló közlekedési szokásait, azaz például annak ellenére, hogy a munkavállaló leadja a bérletét, csak a 9 forint/km-es térítést biztosít számára.) Mivel a munkába járás fogalma kibővült az átutazás céljából igénybe vett helyi közösségi közlekedéssel történő utazással is, így az ilyen utazásra jogosító jegy, bérlet (például BKV bérlet) is minősülhet adóalapba nem tartozó bevételnek (és nem a kedvezményes, 25 százalékos mértékkel adózó természetbeni juttatásnak) feltéve, hogy a helyi bérletet a magánszemély az adott településen keresztül történő átutazás keretében munkába járásra (is) használja. (Ilyen eset például az, ha a magánszemély Budaörsről Gödöllőre jár dolgozni, és a munkába járáshoz budapesti helyi bérletet is igénybe vesz.) A kedvezménnyel megvásárolt jegyek kezelése A Korm. rendelet 3. -ának (1) bekezdése szerint a munkáltató nemcsak a teljes áron megvásárolt menetjegy vagy bérlet árának 86 százalékát köteles megtéríteni, hanem az elszámolás alapjául elfogadhatja a közlekedési szolgáltató által üzletpolitikai célból biztosított kedvezmény vagy a fogyasztói árkiegészítés érvényesítése miatt kedvezményes áron megvásárolható menetjegyeket, bérleteket is. Így például, ha a munkavállaló életkora miatt jogosult valamilyen fogyasztói árkiegészítéssel érintett utazási kedvezményre (pl. tanuló/nyugdíjas bérletre), a bérlet, jegy leadása ellenében a munkáltató köteles megtéríteni az ár 86 százalékát. 13. oldal

14 Az említett kötelezettség azonban nem korlátlan, nem terjed ki a kedvezmény igénybevételére jogosító kártya árának megtérítésére, csak a kártya birtokában megvásárolt jegy (bérlet) árára. Az ilyen üzletpolitikai kedvezményre jogosító kártyák árának megtérítésére nem alkalmazható az szja-törvény 25. -ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sem. Ez a szabály ugyanis kifejezetten a munkába járással összefüggésben felmerülő kiadások megtérítését célozza, a jelenleg forgalomban lévő különböző kedvezményre jogosító kártyákkal azonban a kártya típusától függően korlátlan számú és viszonylatú utazásra nyílik lehetősége a kártya birtokosának, vagyis egyáltalán nem biztosítható, hogy a kártya döntően csak munkába járási célra kerüljön felhasználásra. Ha a munkáltató mégis vásárol a munkavállaló számára ilyen kártyát vagy annak árát megtéríti számára, az szja-törvény 69. -a (1) bekezdésének i) pontja szerint adóköteles természetbeni juttatást nyújt. A munkavállaló fogalma A Korm. rendelet 2. -ának f) pontja meghatározza a munkavállaló fogalmát. E szerint a rendelet alkalmazásában munkavállalónak minősül a magyar állampolgár és az EGT állam polgára. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettsége csak ezen magánszemélyek vonatkozásában áll fenn. Tekintettel azonban arra, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásaiból következően az Mt. hatálya minden olyan munkaviszonyra kiterjed, amely alapján a munkavégzés a Magyar Köztársaság területén történik, a Korm. rendelet pedig az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat, nem zárható ki, hogy a munkáltató más állampolgárságú munkavállalókkal létesített munkaviszony alapján is megtérítse a munkába járás költségeit. Az ezen a jogcímen fizetett térítést az szja-törvény hivatkozott szabálya alapján ugyancsak nem kell figyelembe venni a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmének megállapításánál. [Nemzetgazdasági Minisztérium, Jövedelemadó Főosztálya 6348/3/2010.; APEH Központi Hivatal, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ] 6. Módosítás az előző változathoz képest A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja 2016-ban forint. 14. oldal