N 398/2005 számú állami támogatás Magyarország Fejlesztési adókedvezmény szélessávú internet-beruházásokhoz

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 16.V.2006 B(2006)1835 végleges Tárgy: N 398/2005 számú állami támogatás Magyarország Fejlesztési adókedvezmény szélessávú internet-beruházásokhoz Tisztelt Uram! I. ELJÁRÁS (1) A magyar hatóságok július 20-án kelt, augusztus 11-én iktatott levelükben az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében értesítették a Bizottságot a HU 3/2004. számú létező támogatási program ( fejlesztési adókedvezmény ) módosításáról. A Bizottság augusztus 23-i, november 9-i és február 9-i levelében bővebb tájékoztatást kért a bejelentett intézkedésről. (2) A magyar hatóságok szeptember 19-én, december 22-én, március 21-én, illetve április 11-én iktatott levelükben küldtek bővebb tájékoztatást február 23-án ezenkívül szakértői ülésre került sor a magyar hatóságok és a Bizottság szolgálatainak részvételével, amelyen további részleteket tisztáztak a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatban. II. HÁTTÉR (3) A szélessávú összeköttetés 1 a globális, nemzeti, regionális és helyi tudásalapú gazdaságok fejlődésének és az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésének, alkalmazásának és használatának fő mozgatóereje. A szélessávú hozzáférés stratégiai fontossággal bír, mivel e technológiák révén minden 1 Szélessávú szolgáltatásokat a kommunikációs hálózati technológiák (platformok) számos kombinációjának felhasználásával lehet nyújtani. A technológiák vezetékes vagy rádió alapú átviteli infrastruktúrán alapulhatnak, és az adott helyzetnek megfelelően helyettesíthetik, vagy kiegészíthetik egymást. A 15 régi tagállamban a nagy mennyiségben értékesített szélessávú szolgáltatások jelenlegi piacán a szélessávú szolgáltatások általában legalább 512Kbit/s 1Mbit/s letöltési sebességen működnek. A vállalati felhasználóknak többnyire jóval nagyobb sebességre van szükségük. Őexcellenciája Somogyi Ferenc úr Külügyminisztérium Bem rakpart Budapest HUNGARY Commission européenne/európai Bizottság, B-1049 Brussels Belgium - Telefon: (0)

2 szektorban felgyorsíthatja a gazdasági növekedést, ezenkívül hozzájárul a társadalmi fejlődéshez, és megkönnyítheti az innovációt is. (4) A tagállamok többsége a évi eeurope cselekvési terv és az i2010 kezdeményezés 2 végrehajtása során átfogó nemzeti szélessávú stratégiát léptetett életbe 3. A bejelentett intézkedés a magyar Nemzeti Szélessávú Stratégiához kapcsolódik, amelynek célja a szélessávú hozzáférésre irányuló beruházások növelése annak érdekében, hogy a végfelhasználók könnyebben juthassanak megfelelő árú összeköttetéshez, valamint a szélessávú hozzáféréssel rendelkező, illetve azzal nem rendelkező települések és vállalkozások közötti digitális szakadék áthidalása. (5) A december 6-án elfogadott Nemzeti Szélessávú Stratégia 4 célkitűzése a szélessávú lefedettség növelése és 2010-ig a teljes területi lefedettség megvalósítása. Bár a szélessávú lefedettség országos szinten a 2004 eleji 58 %-os szintről 2005 végére 85 %-ra emelkedett, az ellátottság vidéken még mindig nagyon alacsony 5, ami jól mutatja a sűrűbben lakott, megfelelően ellátott központok és az elmaradott régiók közötti digitális megosztottságot. Még mindig alacsony a szélessávú internethasználat/penetráció szintje is: 2004-ben a lakosság 2,6 %-a, míg 2005-ben 5 %-a használt szélessávú szolgáltatást 6, ami jóval az uniós átlag (12 %) és a régi uniós tagállamok átlaga (13 %) alatt van. A magyarországi szélessávú vonalak kétharmada (65 %) digitális előfizetői vonal technológián, egyharmada (kb. 34 %) pedig a kábeltelevíziós hálózat továbbfejlesztésén alapul. (6) A magyar Nemzeti Szélessávú Stratégia szerint az egyik fő probléma Magyarország településszerkezete. Mivel számos vidéki város és falu távol esik a központoktól, nem vonzza a szélessávú magánszolgáltatókat, így a földrajzi lefedettségről készített vizsgálatok szerint a közeljövőben sem kap szolgáltatást. Ezeken a településeken csak a drága bérelt vonalas és műholdas szolgáltatások helyettesíthetik az alapvető szélessávú hozzáférést, ha egyáltalán léteznek. (7) 2003 óta adókedvezmény igénybevételére van lehetőség, amelynek célja, hogy elősegítse a szélessávú szolgáltatások elterjedését egész Magyarországon; ennek is köszönhetően az országos lefedettség 2005 végére 85 %-ra nőtt. A magyar hatóságok szerint a lakosság fennmaradó 15 %-a olyan térségben lakik, ahol pusztán piaci alapon csak korlátozott mértékben fog végbemenni a szélessávú hálózat kiépítése. Ez a fennmaradó 15 % kistelepülést, valamint számos részben lefedett településrészt jelent. (8) Ezért a magyar hatóságok úgy határoztak, hogy a szélessávú infrastruktúra kiépítését adókedvezmény formájában továbbra is támogatják, de módosítják a A Bizottság i COM(2004) 369 közleménye, Európa nagy sebességre kapcsolása nemzeti szélessávú stratégiák Lásd például: Informatikai és Hírközlési Minisztérium (2005): Nemzeti Szélessávú Stratégia Például 2004 végén a lefedettség a Nyugat-Dunántúlon 11,1 %, a Dél-Dunántúlon 11,9 %, az Észak- Alföldön 14,7 % volt, míg Közép-Magyarországon (Budapestet is beleértve) elérte a 82,3 %-ot. Az információk a magyar hatóságok adatain alapulnak. Forrás: Európai Bizottság (2006), Európai elektronikus hírközlési szabályozás és piacok 2005 (11. jelentés) COM(2006) 68.,

3 létező program alkalmazását, és csak azokon a területeken nyújtanak támogatást, ahol a szélessávú infrastruktúra még nem épült ki. III. AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA (9) Általános célkitűzés: Az intézkedés célja adókedvezmény (a társasági adó csökkentése) formájában a lakossági szélessávú szolgáltatások nyújtására alkalmas infrastruktúrába történő beruházások támogatása Magyarország azon területein, amelyek jelenleg nem ellátottak, és amelyek lefedettsége a közeljövőben sem várható. Az intézkedés célja tehát annak megakadályozása, hogy szélessávú digitális megosztottság alakuljon ki a szélessávú szolgáltatásokat versenyképes piaci áron elérő, illetve azokhoz hozzá nem jutó települések és vállalkozások között. A magyar hatóságok szerint a szélessávú hozzáférés fejlesztése javítja a vidéki, távol eső területek lakóinak életkörülményeit, és hozzájárul a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fejlődéséhez. (10) Jogalap: Az intézkedés jogalapja a évi LXXXII. törvény 31. -ával módosított, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI törvény 22/B. -a, valamint a fejlesztési adókedvezményről szóló 275/2003. (XII. 24.) kormányrendelet. A kormányrendelet kiegészült a (13) bekezdésben leírt feltételekkel; ez a módosítás a program Bizottság általi jóváhagyása után lép hatályba. (11) Létező program: A Bizottság augusztus 16-án az interim eljárás keretében hagyta jóvá a megfelelő HU 3/2004. regionális támogatási programot. A program január 1-jén lépett hatályba. A program egyszerre általános jellegű és ágazatspecifikus, mivel (a mezőgazdaság és a halászat kivételével) valamennyi ágazatban adókedvezményt nyújt a legalább 3 milliárd HUF értékű beruházásokhoz, de bizonyos ágazatok és tevékenységek tekintetében különleges rendelkezéseket is tartalmaz: ezek az élelmiszertermelés, a környezetvédelem, a kutatás és fejlesztés, a film- és videogyártás, valamint a szélessávú hozzáférés fejlesztése. Az utóbbit illetően a jelenértéken legalább 100 millió HUF értékű szélessávú infrastrukturális beruházásokat lehetett támogatni Magyarország teljes területén, a regionális támogatások alkalmazandó felső határáig. (12) A létező program módosítása: A bejelentett módosítás kizárólag a szélessávú internetes projektek támogathatósági szabályaira vonatkozik. Adókedvezményben továbbra is a jelenértéken legalább 100 millió HUF értékű beruházások részesülhetnek, azonban csak az alábbi feltételek teljesülése esetén: a szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás meglévő állandóhelyű szolgálat (amelynek meghatározása: meghatározott állandó pontok között létrehozott rádiótávközlési szolgálat) keretében valósul meg, vagy a helyhez kötött, előfizetői interfésszel rendelkező elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével valósul meg, vagy a beruházást a január 1-jét követően szerzett frekvencia-használati jogosultság alapján végzik. 3

4 (13) A fentieken túl a párhuzamos szélessávú infrastruktúrák kiépülésének elkerülése érdekében, és azért, hogy a szélessávú szolgáltatással már ellátott területeken ne nyújtsanak támogatást, a támogatás csak olyan területeken (településeken vagy azok egyes részein) nyújtható, ahol egyetlen szolgáltató sem üzemeltet vagy épít szélessávú internetszolgáltatásra képes infrastruktúrát. Amennyiben valamely szolgáltató egy részben ellátott területen kér támogatást, a beruházás csak akkor támogatható, ha növeli a területi lefedettséget és a szélessávú infrastruktúrához hozzáférő felhasználók számát. A kedvezményezetteknek nyilatkozatot kell benyújtaniuk e feltételek teljesüléséről, amit a Nemzeti Hírközlési Hatóság is ellenőriz. (14) A szolgáltatás meghatározása: A program azokat a szélessávú infrastrukturális beruházásokat támogatja, amelyek időben korlátlan összeköttetéssel, legalább 256 kbps (512 kbps-re fejleszthető) letöltési és legalább 64kbps feltöltési sebességen képesek a végfelhasználóknak szélessávú szolgáltatásokat nyújtani. A szolgáltatásnak havi szinten legalább 98 %-ban az egyéni előfizetők rendelkezésére kell állnia. (15) Nagykereskedelmi hozzáférés: Az intézkedés nem szabja meg harmadik fél szolgáltatók nyílt nagykereskedelmi hozzáférésének feltételeit az állami támogatással kiépített infrastruktúrához. Azonban a magyar hatóságok szerint a nyílt hozzáférést biztosítják az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény ai, amelyek értelmében a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára a magyar Nemzeti Hírközlési Hatóság határozza meg a hozzáférés feltételeit 7. A magyar hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy mivel a kérdéses intézkedés csak olyan területeken nyújt támogatást, ahol a szélessávú szolgáltatás még nem elérhető, a kedvezményezettek jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülnek majd az érintett területeken a nagykereskedelmi szélessávú internetszolgáltatások piacán 8, miután az intézkedés által finanszírozott szélessávú infrastruktúra kiépült, és rajta a szolgáltatás megkezdődött. Az Európai Bizottság mindezt a keretirányelv 9 7. cikkében előírt bejelentési eljárás szerint ellenőrizheti. (16) Technológia és infrastruktúra: A projekt célja szolgáltatás nyújtása, a technológia megszabása nélkül. A szolgáltató választhat, hogy kiépíti, megvásárolja vagy bérli a szélessávú szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúrát és berendezéseket. A finanszírozó hatóságok nem kívánják az infrastruktúrát vagy a telekommunikációs berendezéseket átvenni vagy azok tulajdonjogát megszerezni. (17) Finanszírozási eszköz: A támogatás adókedvezmény formájában történik, amelyet a kedvezményezett a létező program általános szabályai szerint 10 éven keresztül adókötelezettségeinek legfeljebb 80 %-áig vehet igénybe Nevezetesen az egyenlő elbánásra, a számviteli szétválasztásra, a nyílt hozzáférésre és a költségalapú árképzésre vonatkozóan. A Bizottság február 11-i 2003/311/EK ajánlása a 2002/21/EK irányelvvel összhangban előzetes rendelettel szabályozott elektronikus hírközlési ágazat érintett termék- és szolgáltatáspiacairól (HL L 114., május 8., 45. o.), 12. piac. Az Európai Parlament és a Tanács március 7.-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról. 4

5 (18) Kedvezményezettek: A támogatás közvetlen kedvezményezettjei azok a szélessávú infrastruktúrába beruházó szolgáltatók, amelyeknek beruházásai megfelelnek a fenti követelményeknek. Amennyiben a feltételek teljesülnek, adókedvezményben részesülnek, amely biztosítja az egyenlő bánásmódot minden potenciális kedvezményezett számára. A közvetett kedvezményezettek az infrastruktúrához hozzáférő harmadik fél szolgáltatók, valamint a megcélzott területen található háztartások és vállalkozások. (19) Költségvetés és intenzitás: Mivel a támogatás adókedvezmény formájában, a jelzett feltételek teljesülése esetén automatikusan történik, a teljes költségvetés jelenleg nem ismert 10. A maximális támogatási intenzitások megfelelnek a Magyarország hatályos regionális támogatási térképének, azaz a támogatás összege a térség elmaradottsági fokától függ 11. (20) Elszámolható költségek: Az elszámolható költségek a szükséges infrastruktúra létrehozásának beruházási költségei, amelyek megfelelnek a nemzeti regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásban 12 az elszámolható költségekre meghatározott feltételeknek. Mielőtt a hatóságok egy projekt esetében jóváhagyják az intézkedés szerinti adókedvezményt, ellenőrzik a támogathatóságot. (21) Ellenőrzés: A hatóságok ellenőrzik, hogy a szélessávú beruházásokat a jogi előírásoknak és az üzemeltető által vállalt kötelezettségeknek megfelelően hajtották-e végre. Amennyiben a szélessávú beruházások utólagos ellenőrzése során kiderül, hogy az üzemeltetők nem tartották be az intézkedés előírásait, ez a támogatás visszafizetését, bírságot, illetve az igénybevett összeg után késedelmi pótlék kiszabását eredményezi. A bírság a támogatás összegének 50 %-a lehet. (22) Az intézkedés időtartama: A december 31-ig jóváhagyott projektek támogathatók. IV. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE: TÁMOGATÁS FENNÁLLÁSA (23) Az EK-Szerződés és a Közösség állandó joggyakorlata szerint valamely intézkedés akkor minősül a 87. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak, ha: a beavatkozás az állam által vagy állami forrásból történik; a kedvezményezettet gazdasági előnyben részesíti; torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget; a beavatkozás érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Állami források Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Nemzeti Szélessávú Stratégia című dokumentuma szerint (2005) a hatóságok becslést készítenek az adókedvezmények (beleértve ezt az intézkedést) következtében kiesett bevételekről, amely 2006-ra millió HUF. A támogatás intenzitása a hatályos regionális térkép szerint a beruházás %-a. Az intenzitás kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 15 %-ponttal növelhető. HL C 74, 9. o. 5

6 (24) Mivel az intézkedés során a vállalkozások adókedvezményben részesülnek, a magyar állam adóbevételekről mond le. Tehát az intézkedés állami források bevonásával valósul meg. Gazdasági előny (25) Támogatásra jogosult szolgáltatók: Ha a beruházás maga nem is hoz jelentős megtérülést a szolgáltatónak, a pénzügyi támogatás révén lehetővé válik számára, hogy egyébként rendelkezésre nem álló feltételek mellett lépjen be a piacra, és alakítsa ki vállalkozását. Valószínű továbbá, hogy az adókedvezmény révén a szolgáltató alacsonyabb árakon tudja nyújtani a szolgáltatásokat, mint ha minden költséget maga viselne, következésképpen ilyen körülmények között a szolgáltató a szokásosnál több vevőt tud vonzani. (26) Harmadik fél szolgáltatók: A projektben érintett területeken többnyire nem áll rendelkezésre semmilyen szélessávú infrastruktúra, így nagykereskedelmi szélessávú kínálat sem, ez pedig megakadályozza a harmadik felek például infrastruktúrával nem rendelkező szolgáltatók piacra lépését. Tehát az állami források azoknak a harmadik fél szélessávú szolgáltatóknak is előnyt jelentenek, amelyek a támogatásra jogosult szolgáltatók vevőiként nagykereskedelmi hozzáféréssel rendelkeznek az intézkedés nyomán kiépült infrastruktúrához. (27) Végfelhasználók: Az intézkedés célja a lakossági és üzleti felhasználók ellátása szélessávú szolgáltatásokkal az érintett területeken olyan feltételek mellett, amelyek jelenleg nem elérhetők. Az állami támogatások szabályai a lakossági felhasználókra nem vonatkoznak, de az érintett területen működő vállalkozások alacsonyabb áron nagyobb szolgáltatási lefedettséghez jutnak, mint ami tisztán kereskedelmi alapon például az egyes területeken jelenleg is működő bérelt vonalas ajánlatok vagy műholdas kapcsolatok révén megvalósulna. A verseny torzulása (28) Az állami beavatkozás úgy változtatja meg a fennálló piaci feltételeket, hogy a kiválasztott és esetleg harmadik fél szolgáltatóknak szélessávú szolgáltatás nyújtására lesz lehetőségük. A kiválasztott szolgáltatók szolgáltatásaira számos kis- és középvállalkozás előfizethet, így nem kell a drágább piaci alapú (például műholdas vagy bérelt vonalas) megoldásokat választaniuk. Tehát új szélessávú szolgáltatás működik majd a jelenlegi drága megoldásokhoz képest alacsonyabb áron, ami versenytorzító hatású. (29) Továbbá, bár a magyar hatóságok éppen azért határoztak a beavatkozásról, mert az érintett területeken hiányzik a magánkezdeményezés, nem kizárt, hogy egyes területeken középtávon a piaci kezdeményezések is életképesek lehetnek. E projekt biztosításával a kiválasztott szolgáltatók úgy alakíthatják ki vállalkozásukat és fejleszthetik vevőkörüket, hogy későbbi versenytársaikhoz képest lépéselőnyt élveznek. (30) A támogatási program ezenkívül szelektív is, mert csak bizonyos régiókban vagy bizonyos elektronikus kommunikációs szolgáltatási piacokon működő 6

7 vállalkozásokra irányul. Ezek a szelektív elemek szintén a verseny torzításához vezethetnek 13. A kereskedelemre gyakorolt hatás (31) Mivel a beavatkozás az elektronikus kommunikációs szolgáltatókat és más tagállamok szolgáltatóit is hátrányosan érintheti, az intézkedés érinti a kereskedelmet. Az elektronikus kommunikációs szolgáltatások piacain nyitott az üzemeltetők és a szolgáltatók közötti verseny, és a szereplők többnyire olyan tevékenységeket végeznek, amelyekben a tagállamok kereskedelmet folytatnak egymással. A beavatkozás befolyásolhatja az intézkedés révén létrejött szélessávú szolgáltatásokat használó vállalkozások és más tagállamokban működő versenytársaik közötti kereskedelmet is, bár ez a hatás valószínűleg csekély jelentőségű. Következtetés (32) A fentiekre való tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a bejelentett intézkedés gazdasági előnyben részesíti a kiválasztott szolgáltatókat, a harmadik fél üzemeltetőket, valamint a gazdasági tevékenységet folytató végfelhasználókat. A projekt állami finanszírozású, torzítja a versenyt, és hatással van a tagállamok közötti kereskedelemre. Tehát a Bizottság véleménye szerint a bejelentett intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül. (33) Mivel megállapítást nyert, hogy a projekt az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében támogatást nyújt a kiválasztott szolgáltatóknak, a nyílt hozzáférést használó harmadik fél szolgáltatóknak és a vállalkozásoknak, meg kell fontolni, hogy az intézkedés összeegyeztethető-e a közös piaccal. V. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE: ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG (34) A Bizottság megjegyzi, hogy a projekt célja a nagysebességű szélessávú szolgáltatások széleskörű elérhetőségének és használatának biztosítása azokon a jelenleg még ellátatlan területeken, ahol nincs kilátás arra, hogy rövid- vagy középtávon kereskedelmi feltételek között biztosítsák a lefedettséget; és megállapítja, hogy a projektre nem vonatkoznak hatályos keretszabályok vagy iránymutatások. A projektben érintett területek az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatására jogosult területek, egyúttal a regionális támogatási iránymutatás szerint a 87. cikk (3) bekezdése a) pontja értelmében támogatott térségek. Azonban míg a program keretében nyújtandó támogatás ezen iránymutatás értelmében egyes esetekben induló beruházásnak minősülhet, amennyiben a szélessávú szolgáltatóknak kedvez, ugyanez nem mondható el a harmadik fél üzemeltetőkre vagy végfelhasználókra gyakorolt hatásáról, mivel esetükben a támogatás nem kapcsolódik induló beruházáshoz. 13 C-143/99, Adria Wien Pipeline ítélet, EBHT 2001, I

8 (35) A Bizottság tehát úgy véli, hogy az intézkedés közös piaccal való összeegyeztethetőségét közvetlenül az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja alapján kell megvizsgálni 14, amely így fogalmaz: az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető. (36) A támogatás a 87. cikk (3) bekezdése c) pontja értelmében akkor egyeztethető össze a közös piaccal, ha szükséges módon és arányos mértékben szolgál egy közös érdekű célkitűzést. Az intézkedés vizsgálata során konkrétan az alábbi kérdésekre kell választ találni: (1) A támogatási intézkedés pontosan meghatározott közös érdekű célkitűzés megvalósítására irányul-e (azaz a javasolt támogatás valamely piaci hibára vagy egyéb célkitűzésre irányul-e)? (2) Megfelelő-e a támogatás kialakítása a közös érdekű cél eléréséhez? Ezen belül: (a) (b) (c) A támogatás-e a megfelelő eszköz, vagy van-e más, alkalmasabb eszköz? Ösztönző hatású-e a támogatás, azaz megváltoztatja-e a cégek magatartását? Arányos-e a támogatási intézkedés, azaz kevesebb támogatással is elérhető lenne-e ugyanez a magatartásváltozás? (3) Korlátozott-e a verseny torzulása és a kereskedelemre gyakorolt hatás, így az összhatás pozitív-e? 1. A szélessávú hozzáférés kiépítésének támogatása összhangban áll a közös érdekkel Közösségi szakpolitika (37) A Bizottság amint azt az i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért című közleményében 15 és a évre szóló eeurope cselekvési tervben 16 is kifejtette aktívan támogatja a szélessávú szolgáltatásokhoz való széles körű hozzáférést. Bebizonyosodott, hogy a szélessávú hálózat kiépítése regionális gazdasági fejlődéssel jár együtt, például a munkahelyteremtés és -megtartás, valamint az egészségügyi és oktatási A Bizottság több ízben alkalmazta már ezt a megközelítést, például az Egyesült Királyságban nyújtott állami támogatásokról szóló határozataiban: N126/04 Broadband for SMEs in Lincolnshire (Szélessávú hozzáférés kis- és középvállalkozások számára Lincolnshire-ben) , N199/04 Broadband business fund (Szélessávú vállalkozási alap) , N307/04 Broadband in Scotland remote and rural areas (Szélessávú hozzáférés Skóciában vidéki és távol eső területek) (Lásd: COM(2005) 229. végleges, június 1. COM(2005) 263. végleges, eeurope 2005: Információs társadalom mindenkinek 8

9 szolgáltatások javulása terén 17. A szélessávú lefedettség és bekapcsolódás javítása érdekében a Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy hozzanak létre átfogó nemzeti szélessávú stratégiákat 18. A szóban forgó intézkedés a magyar Nemzeti Szélessávú Stratégia fontos része. Az intézkedés elősegíti a Magyarország hátrányos térségeiben élő polgárok és vállalkozások számára a szélessávú hozzáférést, és ezzel hozzájárul a kohézió fokozásához, tehát összhangban áll a közös érdekkel. A kohéziós célkitűzés és a piaci hiba kérdése (38) A szélessávú lefedettség hiányának oka többek között a hálózati iparágakhoz kapcsolódó tipikus gazdasági problémákban keresendő. A népsűrűséggel összefüggő gazdaságosság miatt általában akkor nyereségesebb a szélessávú hálózatok kiépítése, ha nagyobb és koncentráltabb a potenciális kereslet, ez pedig a nagyobb népsűrűségű területeken fordul elő. A magas állandó költségek miatt a termékegységre eső költség a népsűrűség csökkenésével drámaian megnő. Fontos szerepet játszik a távolság is, mivel a backhaul szakaszban és az előfizetői hálózat utolsó szakaszában nagyobb távolságokat kell áthidalni. Más esetekben alkalmazott becslés szerint a hozzáférési hálózatban a szélessávú hozzáférés kiépítési költségeinek %-a a polgári infrastruktúrához kapcsolódik 19. Továbbá bár a berendezések költségei a mennyiségek növekedésével csökkentek, továbbra is jelentős költségnek számítanak, és a kiépítés legnagyobb akadályának számítanak. A viszonylag fejletlen keresletet felmutató területeken, ahol bizonytalan a költségek fedezete, előfordulhat, hogy a magán üzemeltetők nehezen jutnak forráshoz a hosszú élettartamú és értékcsökkenési idejű szélessávú infrastruktúra finanszírozásához. Következésképpen jelenleg sok magyar vidéki, távol eső területen csak drága bérelt vonalas vagy műholdas szolgáltatások állnak rendelkezésre. (39) Ezért a hatóságok azzal, hogy Magyarország hátrányos területein (amelyek regionális támogatásra jogosult területek) pénzügyi támogatást nyújtanak az alapvető lakossági szélessávú szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra kiépítéséhez, tényleges kohéziós és gazdaságfejlesztési célokat kívánnak megvalósítani. A szélessávú hozzáférés bevezetésének támogatására irányuló állami beavatkozás indokolt lehet, mivel olyan területeken biztosít kezdőtőkét a magánberuházások beindításához, amelyeken másképp nem működne szolgáltatás. 2. Megfelelően kialakított támogatás a) A támogatás a megfelelő eszköz Ehhez lásd: Lehr, Osorio, Gillet és Sirbu (2005): Measuring Broadband s Economic Impact (A szélessávú hozzáférés gazdasági hatásainak felmérése), és Orazem, Peter, University of Kansas Business School (2005), The Impact of High-Speed Internet Access on Local Economic Growth (A nagysebességű internetes hozzáférés hatása a helyi gazdaság növekedésére). A Bizottság i COM(2004) 369 közleménye, Európa nagy sebességre kapcsolása nemzeti szélessávú stratégiák Broadband Stakeholders Group Broadband in Rural Areas (Vidéki területek szélessávú hozzáférése),

10 (40) A szélessávhoz nyújtott adókedvezmény a magyar Nemzeti Szélessávú Stratégia 20 összefüggő intézkedéssorozatának részét képezi, és egyéb eszközökkel együtt alkalmazzák, mint amilyen a szabályozás, a keresletösztönző intézkedések, a célzott tájékoztatási kampányok, valamint egyedi képzési és hozzáférési programok a hátrányos helyzetben lévő csoportok számára. (41) Kínálati oldalon a magyar szabályozó által előírt díjtétel- és hozzáférési szabályozás az állami beavatkozás másik eszköze. A szabályozás számos (szélessávú) nagykereskedelmi termék rendelkezésre állását eredményezte, az árak pedig csökkentek az elmúlt évek során. A szabályozás azonban szükséges, de nem elégséges eszköz volt ahhoz, hogy vidéki és távoli régiókban is biztosítsák a szélessáv kínálatát, mivel az alternatív szolgáltatóknak saját hálózati befektetéseiket a hagyományos piaci szereplő nagykereskedelmi termékeinek használatával kell összekapcsolniuk, ami lehet, hogy az alacsony keresletű területeken nem kifizetődő. (42) A szélessávot támogató keresleti oldali intézkedések (mint például utalványok vagy adókedvezmények) további eszközt jelentenek, amely részben már rendelkezésre áll Magyarországon. Ezek az intézkedések azonban nem oldják meg a kínálati oldal ismertetett problémáit és előfordulhat, hogy a hagyományos piaci szereplőket részesítik előnyben. (43) Tekintettel arra, hogy a szélessáv elérhetősége Magyarország vidéki és távoli területein korlátozott, a Bizottság összességében arra következtet, hogy a szélessávú szolgáltatások adókedvezményen keresztül történő fejlesztése megfelelő eszköz a megfogalmazott célkitűzések eléréséhez. b) A támogatás a megfelelő ösztönzőket biztosítja a piaci szereplők számára (44) Az adókedvezmény közvetlen és jelentős beruházási ösztönző a piaci szereplők számára, amelyek vidéki és távoli területeken való beruházás mellett döntenek. Magyarország regionális támogatási térképével összhangban a hátrányosabb helyzetben lévő területek támogatási intenzitása magasabb, ami a legkedvezőtlenebb helyzetű területeken is ösztönzi a szélessáv kiépítését. A magyar hatóságok szerint a piaci szereplők már élénk érdeklődést mutattak az intézkedés keretén belüli projektek benyújtására. c) Arányosság (45) A magyar hatóságok úgy alakították ki az intézkedést, hogy minimalizálják a bevont állami támogatás mértékét és az intézkedésből eredő lehetséges versenytorzulásokat. E tekintetben a Bizottság többek között a következő pozitívumokat említi meg az intézkedés szerkezetében: (a) Valamennyi piaci szereplő számára rendelkezésre álló adókedvezmény: mivel az intézkedést adókedvezményként alakították ki, a kedvezménnyel élhet valamennyi olyan támogatható beruházási projekt és piaci szereplő, amely teljesíti az intézkedés követelményeit. 20 Lásd: Informatikai és Hirközlési Minisztérium (2005): Nemzeti Szélessávú Stratégia, a 90. és az azt követő oldalak. 10

11 (b) Nagykereskedelmi hozzáférés: A magyar hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy mivel a szóban forgó intézkedés csak a szélessávú infrastruktúrával még nem ellátott területeken biztosít támogatást, a legtöbb kedvezményezett az érintett területeken jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül a szélessávú nagykereskedelmi szolgáltatások terén, amint az infrastruktúra elkészül és a szolgáltatások nyújtása megindul. Harmadik fél piaci szereplők ilyen módon általában szabályozott feltételek mellett kérhetnek majd hozzáférést a nagykereskedelmi szélessávú szolgáltatásokhoz. A keretirányelv cikkében előírt bejelentési eljárás szerint az Európai Bizottság ezt nyomon követheti. (c) A meglévő infrastruktúra-szolgáltatókat és piaci szereplőket érintő hatások minimalizálása: Az, hogy a szolgáltatók szabadon választhatják meg a szükséges infrastruktúra beszerzésének leghatékonyabb módját (építés, vásárlás vagy bérlés harmadik felektől), minimalizálja az infrastruktúra duplikációjának veszélyét, és javítja a gazdasági hatékonyságot. A meglévő piaci szereplőknek lehetősége van arra, hogy infrastruktúrájukkal hozzájáruljanak a projekthez, ami korlátok között tarja a projekt azon piaci szereplőkre gyakorolt gazdasági hatását, amelyek már elektronikus kommunikációs alapinfrastruktúrát működtetnek. (d) Technológia-semlegesség: A projekt technológiai szempontból semleges, azaz nem részesít eleve előnyben egy adott technológiát sem. (e) Korlátozott támogatási összegek: A támogatásra jogosult piaci szereplőktől elvárják, hogy jelentős összeggel járuljanak hozzá az összes beruházási költséghez, a magyar regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitást pedig be kell tartani. Figyelembe véve a projekt méretét és az érintett vállalkozások számát, korlátozott az a támogatási összeg, amely esetlegesen harmadik fél piaci szereplőkhöz vagy a végfelhasználókhoz jut. (f) Időtartam: Noha az intézkedés fenntartható megoldások biztosítását célozza, a finanszírozás csak korlátozott ideig, és csak a ig jóváhagyott projektekhez áll majd rendelkezésre. (g) Ellenőrzés: Ha a szélessávú beruházások utólagos ellenőrzése során egyértelművé válik, hogy a piaci szereplők nem teljesítik az intézkedés követelményeit, akkor az az odaítélt támogatás visszafizetésének kötelezettségét, valamint bírság és késedelmi kamat kiszabását eredményezheti. A bírság a támogatás összegének 50 %-a lehet. 3. A versenytorzulás és a kereskedelemre gyakorolt hatás korlátozott, így az intézkedés összesített hatása pozitív (46) A Bizottság következtetése szerint a bejelentett intézkedés földrajzi és kereskedelmi hátrányt fog kiegyenlíteni, és objektíven indokolt a lakossági szélessávú szolgáltatások hiányának kezeléséhez, amely annak tudható be, hogy a 21 Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv. 11

12 lehetséges és tényleges előfizetők aránya kicsi ahhoz, hogy a szélessávú szolgáltatások pusztán piaci alapon történő nyújtása gazdasági szempontból életképes legyen. A tervezett intézkedés célcsoportjához tartoznak a helyi vállalkozások és polgárok, akik a szélessávú szolgáltatások rendelkezésre állásának előnyeit fogják élvezni mind a mindennapos üzleti tevékenységeik, mind pedig az életminőség javulásának terén. (47) Figyelembe véve a projekt jellemzőit és a magyar hatóságok által alkalmazott biztosítékokat, a versenyre gyakorolt összesített hatást pozitívnak lehet tekinteni. A kereskedelemre gyakorolt hatást illetően a Bizottság nem lát más tagállamokat érintő negatív begyűrűző hatásokat. (48) Az intézkedés által célba vett területek piaci helyzetének figyelembevételével a Bizottság összességében arra következtet, hogy a szélessávú infrastruktúra beruházások (amelyek célja a lakossági szélessávú szolgáltatások nyújtásának lehetővé tétele Magyarország elmaradott régióiban) támogatására irányuló intézkedés összesített hatása pozitív. Az intézkedés egyértelműen összhangban van az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontjának célkitűzéseivel is, mivel bizonyos gazdasági területeken (kohéziós célkitűzés, a magyar regionális támogatási térkép alá tartozó régiók) elősegíti meghatározott gazdasági tevékenységek (lakossági, valamint közvetetten nagykereskedelmi szélessávú szolgáltatások) fejlesztését. A beavatkozást úgy alakították ki, hogy az nem torzítja a versenyt, és nem érinti hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Következtetés (49) A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett intézkedésben jelen levő támogatás összeegyeztethető az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával. Következtetés VI. HATÁROZAT A fenti értékelés alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a Fejlesztési adókedvezmény szélessávú internet-beruházásokhoz támogatási intézkedés módosítása összeegyeztethető az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával. Amennyiben e levél harmadik személyek számára nem nyilvános, bizalmas információkat tartalmaz, úgy értesítsék erről a Bizottságot a levél megérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül. Amennyiben az előírt határidőn belül e tekintetben a Bizottsághoz nem érkezik be indokolással ellátott kérelem, a Bizottság úgy tekinti, hogy a címzett egyetért a levél hiteles nyelvi változata teljes szövegének harmadik felekkel való közlésével és a következő internetes címen történő közzétételével: A kérelmet ajánlott levélben vagy faxon kell elküldeni a következő címre: 12

13 European Commission (Európai Bizottság) Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság) State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala) Rue de Spa 3 B-1049 Bruxelles Fax: a Bizottság részéről Neelie KROES a Bizottság tagja 13