TARTALOM: Kedves Barátom! 10. Az afrikai elefánt 12. Mesélo 17 Barkácsoló 18 Barkóca-teszt 19. Töröm a kobakom 21 Viccek

Átírás

1 Főszerkesztő: Kovacsevty Anna Szerkesztő: Mchel Tünde Műszak szerkesztő: Farahó Zsolt Szerkesztőség: Eszék, Kneza Trpmra 23. Tel.:+ 385 (31) E-mal: Kadja: A Horvátország Magyarok Demokratkus Közössége, a Horvát Köztársaság Ksebbség Tanácsának (Zágráb) a támogatásával. Nyomda: Admral Tsak d.o.o., Cerna. Ilustrrane dječje novne na mađarskom jezku Barkóca Urednštvo: Osjek, Kneza Trpmra 23. tel./fax: (031) E-mal: huncro@huncro.hr Izdavač: Demokratska zajednca Mađara Hrvatske Lst je fnancjsk pomagan z Državnog proračuna Republke Hrvatske preko Savjeta za naconalne manjne za godnu. ISSN Kedves Barátom! Afrka a Föld harmadk legnagyobb kontnense, több mnt egymllárd fő lakja. Földrajza rendkívül változatos: legmagasabb pontja a Klmandzsáró, amelynek legmagasabb csúcsa 5895 méter magas, ugyanakkor a Szahara svatagos területe 90-szer nagyobb Magyarországnál. Leghosszabb folyója a Nílus. Ha ennél még többet szeretnél megtudn erről a kontnensről, lapozd föl legújabb számunkat; sok-sok érdekes adattal, nformácóval bővítheted tudásod. Megsmerheted az afrka embereket, valamnt a kontnens változatos állatvlágát. Természetrajzunkban az afrka elefántot mutatjuk be, sőt, segítünk Neked elefántot rajzoln, lletve elefántfejet hajtogatn s. A Mesélőben ezúttal afrka népmesékből válogattunk. Törheted a kobakodat s, hszen négyoldalny érdekes feladvány vár rád. Pöttyön Pötty 4. Afrka 6. Az afrkaak 8. Felfedezo utak Afrkában 9. Afrka látnvaló " TARTALOM: 10. Az afrka elefánt 12. Mesélo 17 Barkácsoló 18 Barkóca-teszt 19. Töröm a kobakom 21 Vccek " 3

2 AFRIKA A FEKETE KONTINENS Afrka a maga km²-ny területével a Föld harmadk legnagyobb kontnense, a szárazföld területek 20,3%-át fed le. Öt tenger, lletve óceán határolja. Több mnt 1 mllárd fős népességével egyben a másodk legnépesebb kontnens s. Afrka lakó többek közt az arabok, berberek, bantu népek, busmanok, pgmeusok, szudand népek és európaak, akk főleg a mezőgazdaságból élnek, annak ellenére, hogy a megművelt területek aránya csak 6%. A népesség gyorsan nő (a városokban év 3, 5%), ennek egyk jó példája Karó, amely a földrész legnépesebb városa, ugyanakkor kemelkedő a szegénység s, mvel a kontnens lakónak fele kevesebb mnt nap egy dollárból él. Földrajza rendkívül változatos: legmagasabb pontja a Klmandzsáró, amelynek magassága 5895 méter, ugyanakkor a Szahara svatagos területe 90-szer nagyobb Magyarországnál. Leghosszabb folyója a Nílus (6690 klométer, egyben a Föld leghosszabb folyója), legnagyobb szgete pedg Madagaszkár. Színes növény- és állatvlágát számos nemzet parkban védk. Afrka a latn terra afrca kfejezésből kapta a nevét az ókor rómaak hívták így Afrka általuk smert észak partvdékét, ahol hasonló nevű provncát s alapítottak. Az elnevezés feltehetőleg a latn afrca ( napfényes ) vagy a görög a phrké ( nem hdeg ) szóból ered. 4 Növény- és állatvlága Trópus eso erdo Az egyenlítő környékén a Kongó-medence és a Gunea-öböl partvdékén, lletve Madagaszkár kelet tengerpartján található trópus esőerdő. A Kongó-medence Amazóna után a Föld másodk legnagyobb esőerdeje. A trópus esőerdőt nagyon sűrű növényzet, sznte járhatatlan erdők, fokozatosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemz. Legjelentősebb növénye: a rotangpálma, amelyet elődenk nádpálcaként smertek; a sztrofantusz, amely a bennszülött vadászok nyílmérgét adja. Értékes fafajta még az ébenfa, a szantálfa és a kólafa. A trópus esőerdőt gazdag állatvlág jellemz. Emlőse közé tartoznak az emberszabású majmok (gorlla, csmpánzok), az elefánt, az orrszarvú, a zsráf, az okap, a varacskos dsznó, a leopárd, a bongó és a majmok (például mandrll, drll). Madara között megemlítendők a papagájok, valamnt a kongó páva. Leggyakrabban előforduló hüllők: krokodlok, kígyók, gyíkok. Rovarvlágát főként hangyák, termeszek alkotják. Szavanna A szavannának több fajtája megtalálható Afrkában, a csapadéknak megfelelően: nedves vagy magasfüves szavanna, száraz vagy alacsonyfüves szavanna, tüskés szavanna. A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemz, amely az esőerdőnél alacso-

3 nyabb, kevesebb fajból áll, és üde aljnövényzettel rendelkezk. Erdeben sok örökzöld és lán nő. A mocsaras területeken és az állóvzek partjan paprusznád él. A száraz szavanna növényzete tüskés, tövses fákból, bokrokból áll, de pálmák s előfordulnak. A szavanna jellemző növénye a majomkenyérfa, az olajpálma és az elefántfű. Ez a terület a nagyvadak és a vadászok paradcsoma. A szavanna emlősökben gen gazdag terület. Jellemzk az antlopfélék, zsráfok, zebrafélék, kafferbvalyok, orrszarvúk, elefántok, oroszlánok, leopárdok, sakálok, hénák, vízlovak, gepárdok, gnúk, méhészborzok. Madara: a flamngók, struccok, keselyűk, kígyászkeselyűk. Svatag A svatag növényvlága gen szegény. Jellemző növénye a pozsgások. A svatag állatvlága rágcsálókból, tevékből, svatag rókákból, kígyókból és gyíkokból áll. Medterrán területek A medterrán tájakon jellemző növényzet a keménylombú erdő (örökzöld tölgyek, paratölgyek, olajfák). A kölönböző medterrán tájakon élő fák: az Atlasz-vdéken az aleppó fenyő, az atlant cédrus, a magyaltölgy, a palatölgy, a maccha, lletve a törpecserje. Fokföldön a babérlombú növényzet jellemző. Az állatvlág területenként változk. Az Atlasz-vdéken leggyakrabban előforduló fajok a szarvas, a vaddsznó és a berbermakákó. Madagaszkár A szget nagyon régen elvált mnden más kontnenstől, ndokolható álláspont szernt tulajdonképpen önálló kontnens. A nyugat, szárazabb oldalon trópus lombhullató erdők honosak, a legszárazabb vdékeken pedg félsvatag tüskés bozótok; tt a lakosság rtka. Madagaszkár különleges élővlággal rendelkezk. Nagyjából tízezer növényfaj él a szgeten, 90%-uk endemkus tt. Számos félmajomfajta honos, például a véznaujjú mak. Tovább hely állatfajták: tanrek, különböző cbetmacskák (elsősorban a kígyókra vadászó madagaszkár mungó), denevérek, boakígyók, leguánok, kaméleonok. Afrka nagyvad és mérges kígyó nem fordul elő. Nemzet parkok Afrka területén számos nemzet park létesült az elmúlt évtzedekben. A szakemberek felsmerték, hogy a természet környezet sok helyen veszélyben van, ezért megóvása fontos feladat. A kontnens leghíresebb nemzet parkja, a Tanzána észak részén lévő Szerenget rengeteg emlősfajnak, madárnak ad otthont. Az esős évszakban a gnúk csordá szétszóródnak a park dél részén, a dús füvű szavannán. Az esőzések elmúltával az állatok összegyűlnek, és megkezdk 800 km-es vándorútjukat a nyugat fás szavannák rányába, majd nnen tovább észak felé. Tanzána nyugat részén, a Tanganykató környékén található a Mahale-hegyvdék Nemzet Park. A terület főleg csmpánzaról smert. Ebben a hegységben él Tanzána legsmertebb csmpánzcsapata, amely kb. ezer egyedet számlál. Életmódjukat a vlág mnden tájáról érkező tudósuk kutatják, és a látogatók s megfgyelhetk őket. 5

4 AZ AFRIKAIAK Afrka őslakó a fekete bőrűek. Jellemző külső tulajdonságak: előreugró állcsont, széles, lapos orr, duzzadt ajak, széles váll, sötét bőr, sötét, göndör haj. Egyk fő csoportjuk, a szudának az Egyenlítőtől északra, míg a bantuk e sávtól délre élnek. Az Észak-Afrkában élő arabok a fehér bőrű embercsoport tagja. Ksebb népcsoportokat képeznek az apró termetű, őserde élethez alkalmazkodott vadászó-gyűjtögető pgmeusok, és a Kalahár-vdéken élő busmanok. A kontnens medterrán éghajlatú tájan európa bevándorlók telepedtek le. Általuk kapcsolódott a kontnens a vlággazdasághoz. A legtöbb afrka országban ma s az egykor gyarmatosítók nyelve a hvatalos nyelv. Afrkában a kontnens területéhez képest kevés ember él. A lakosság csaknem fele 15 éven alul. Az átlagos népsűrűség alacsony, de vdékenként nagy eltérést mutat. A kontnens legsűrűbben lakott tája a Nílus völgye Egyptomban (400 fő/km²). A tengerpart nagyvárosokban szntén sok ember él, ugyanakkor a svatagok, esőerdők és magashegységek sznte lakatlanok. A medterrán partvdéket elhagyva, a pusztákban szétszórtan álló, lapos sátrakat lehet megfgyeln. Ezekben élnek a bedunok. A,,bed szó nomád pásztort jelent. Mntegy 3000 évvel ezelőtt még tevéket tenyésztettek Arábában. Itt Afrkában egy-egy oázs közelében verték fel sátrakat. A svatag kereskedelem fellendülése után karavánutakat vettek a brtokukba - portyázó csapatak rajtaütöttek a karavánokon. (Ezt a hadműveletet nevezték,,ghazvának, és ebből származk a razza fogalma.) Ma pásztorkodással foglalkoznak, tevét, kecskét, juhot tenyésztenek. Amkor a sztyepp kzöldül, délebbre húzódnak a svatagba. A nyár szárazság dején vsszatérnek a kultúrterületek közelébe. Országhatárokat nem smernek, szabadon vándorolnak családjakkal, állatakkal. A Szahara belsejében élnek a tuagerek. Sokág a svatag kalózaként tartották számon őket. Ma tevékkel sót és élelmet szállítanak a délebb tájak nomád néger törzsenek. Kék embereknek nevezk őket a férfak kék színű, tógaszerű vászonöltözéket vselnek. 6 Fejüket fekete vászonkendővel tekerk körül, csak a szem vonala

5 marad szabad. A férfúság jele s a kendő, amelyet a fúk éves koruktól vselhetnek. Tanzánában és Kenyában élnek a maszájok. Valamkor ők voltak a kontnens legharcasabb népe, rettegésben tartották a szomszédos törzseket. Ma ők a legjobb vadnyomozók. A férfak magasak, vállasak. Hajukat apró fonatokba fonják és gyöngyökkel díszítk. Öltözetük egyszerű, színes lepel, a vállukon összefogva. Sarujuk állatbőrből készül. Fegyverzetük a hosszú, lapos lándzsa, övükön bőrtokban pedg nylakat, tőrt vselnek. A maszáj nők kopaszok. Fülcmpájuk megnyúlt, mert fülüket különböző nagyságú és súlyú karkákkal aggatják tele. Nyakukon gyöngyfüzér gallért vselnek, karjukat pedg drótsprál díszít. A kontnens településformá a gazdálkodás típushoz, valamnt az éghajlat adottságokhoz gazodtak. A félsvatagok, száraz puszták nomád népe mozgékony hajlékokat, változtatható szállásokat készítenek. Ezek a sátrak védenek napközben az erős napsütéstől, a porfelhőktől, gyorsan felállíthatók, szétszedhetők és szállíthatók. Afrka lakosságának jelentős része falvakban él. A falvak gyakran sövénnyel körülkerített csoportos települések, melyek építőanyaga a természet környezetből származk, és a gazdálkodás módot tükröz, így például a berberek barlanglakása, a szavannavdékeken élők pálmakunyhó vagy favázas, agyaggal tapasztott állandó épülete, az arabok lapos tetős, fehér kőháza. A városok a tengerpartokon, bányavdékeken, a magasföldeken jöttek létre. Növekedésüket az utóbb évtzedekben felgyorsította a falvak túlnépesedése és az elvándorlás. Az órásvá duzzadt nagyvárosokban a bevándorolt népesség törzsek szernt elkülönülve, sok esetben az alapvető szolgáltatásokat s nélkülöző nyomornegyedekben él. A kontnens országa szegénységük ellenére az utóbb évtzedekben sokat fejlődtek. Nőtt az átlagéletkor, csökkent a csecsemőhalandóság. Ugyanakkor a törzs és család kötelékek szétszakadtak, a vdékek elszegényedtek. 7

6 Felfedezo utak Afrkában A portugál hajósok Inda felé hajózva már a 15. század végén megrajzolták Afrka körvonalat. A kereskedők hosszú útjuk során megphentek a partok mentén, élelmet, vzet vételeztek. A belső területek feltérképezését a 18. század másodk felében angolok kezdték meg a Nger, a Nílus és a Kongó természetes víz útját követve. 8 Davd Lvngstone Henry Morton Stanley Telek Sámuel A skót Davd Lvngstone orvosként és httérítőként érkezett Afrkába. Közel 25 évg tartózkodott a kontnensen. Felfedező útja során bejárta a Zambéz vízrendszerét, megcsodálta a Vktóra-vízesést, eljutott a Nyasza- és a Tanganyka-tóhoz. Henry Morton Stanley a hírnév és meggazdagodás reményében utazott először Afrkába. Megbízták, hogy keresse meg az elveszettnek htt Lvngstone-t. Másodk útjára már a kontnens varázsa ösztönözte. Megfelelő mennységű pénzzel és személyzettel s rendelkezett. Körbehajózta a Vktóra-tavat, majd a sűrű esőerdőn át hosszú, küzdelmes útja a Kongó zuhatagokkal tarkított vdékén vezetett végg. Magyar László az elsők között hajózott be a Kongó torkolatába. Innen egy karavánhoz csatlakozva jutott el a ma Angolába. Célja megvalósítását abban látta, ha előbb megsmer az ttenek nyelvét, szokásat. Annyra megszerette a bé népet, hogy feleségül vette a fejedelem lányát, ak felfedező útjara s elkísérte. Együtt bejárták Kongó és Zambéz vízválasztóját. Másodk útja dél felé, a svatagok vdékére vezetett, anyag segítség hányában azonban nem tudta folytatn kutatásat. Felbecsülhetetlen értékű írásanak csak egy része jutott el Magyarországra, ő maga pedg 46 évesen Afrkában halt meg. Telek Sámuel utazásanak eredet célja a vadászat és a Klmandzsáró megmászása volt. Gazdag főúrként anyag gondokkal nem küszködött. Segítőtársa Höhnel Lajos volt. Az expedícó az Inda-óceán partjáról ndult. Elérték a Klmandzsáró-csoportot, majd a Kenya-vulkánt, de a csúcsara nem skerült feljutnuk. Észak felé továbbhaladva felfedezték a Rudolf- és Stefána-tavat. Vsszafelé vezető útjukon egy kaludt vulkánban gyönyörködhettek, amt Höhnel-Telekvulkánnak neveztek el. Ez a egyetlen magyar név Afrkában. A gyűjtött néprajz anyag nagy része ma a Nemzet Múzeum tulajdona. Kttenberger Kálmán állatgyűjteménye és útleírása, Szécheny Zsgmond vadásznapló, valamnt több Afrkában gyógyító magyar orvos leírása alapján s megsmerhetjük a kontnenst.

7 Krályok völgye A Krályok völgye Egyptom középső részén található. A völgyben egy körülbelül 500 éves dőszak folyamán, az. e század között (az ókor Egyptom XVIII-XX. dnasztája dején) krályok és nagyhatalmú nemesek számára épültek sírok. A völgy a Nílus nyugat partján helyezkedk el, Théba (ma Luxor) városával átellenben, a théba nekropolsz szívében. A vád két völgyből áll, a kelet (ahova a legtöbb krályt temették) és a nyugat völgyből. A területen számos jelentős régészet és egyptológa kutatást végeztek a 18. század végétől, és a sírok ma s felkeltk sok kutató érdeklődését. A legújabb korban a völgy Tutanhamon sírja (és a fáraó átka ) matt a vlág egyk leghíresebb régészet lelőhelye lett ben a Krályok völgyét a théba nekropolsz több részével együtt a vlágörökség részévé nylvánították. A legtöbb sír nncs megnytva a nylvánosság számára, a nytottakat pedg szntén bezárják dőnként felújítás munkák matt. (Összesen 16 van nytva, de általában azonos dőben csak néhány). A KV62 számú sírnál a látogatók nagy száma matt külön látogatás díjat vezettek be. A nyugat völgyben csak egy sír van nytva, Ayé, és de s csak külön jeggyel lehet belépn. Az degenvezetők már nem tarthatnak előadást bent a sírokban, és a látogatóktól s elvárják, hogy csendesen, lbasorban haladjanak végg a sírokon, annak érdekében, hogy mnél kevesebb dőt töltsenek bent, és így mnél kevesebb kárt tegyenek a belső felületekben, díszítésekben. Fényképezn tlos bent. Gíza pramsok Afrka látnvaló A gíza pramsok összefoglaló név alatt három pramst értünk: az egyptom óbrodalm Hufu, Hafré és Menkauré fáraók pramsat. (A három fáraó görögösített nevén Kheopsz, Khephrén és Mükernosz s smert.) Maga a teljes pramsmező a három nagy pramson kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halott templomokat, ksebb pramsokat köztük I. Hotepheresz, I. Merttesz és Henutszen králynék pramsát, a Nagy Szfnxet, Hafré és Menkauré völgytemplomat, Hentkauesz krályné sírját, a nemesek masztabát és más, a halottkultusszal, lletve az építkezéssel kapcsolatos épületeket. A gíza pramsok közül Hufu pramsa az ókor vlág Hét Csodájának az egyke. A három legnagyobb pramst Kr. e és 2500 között építették. Gíza a ma egyptom főváros, Karó közvetlen közelében helyezkedk el. A gíza pramsok egy lokáls mészkőplatón, a Mokattam-fennsíkon állnak, am a IV. dnasztában és az azt megelőző dőkben kőbányaként funkconált. A kőbányászat az elmúlt 4500 év folyamán s megmaradt a fennsíkon, de már csak a kész épületek ktűnően megmunkált és könnyen hozzáférhető anyagát bányászták k. Gíza nemcsak a pramsok és komplexumak, hanem könnyű megközelíthetősége matt s elsődleges turstacélpont volt már az ókorban s. 9

8 Az afrka elefánt TERMÉSZETRAJZ Az afrka elefánt (Loxodonta afrcana) a Földön ma élő legerősebb és legnagyobb szárazföld emlős. Eredendően szavannákon él, ám ktűnően alkalmazkodk Afrka más, különböző éghajlatú területenek az adottságahoz s. Élőhelyének közelében mndenképpen vóvízforrás kell hogy legyen. Megjelenése Az afrka elefánt a legnagyobb szárazföld állat. A farka hegyétől az ormányág körülbelül 8 méter hosszú. Mndene hatalmas. Lába (mellső és hátsó lába egyaránt) alsó oldalukon párnázottak, így hatalmas tömege ellenére járása vszonylag halk. Az elefántbkák marmagassága elérhet akár a 3 métert s, a tehenek valamvel ksebbek. Testtömeg alapján s a bkák rendelkeznek nagyobb mutatókkal: akár 6 tonnát s nyomhatnak, ezzel szemben a tehenek csupán 4 tonnásak általában. Az afrka elefánt egyk szembetűnő talán legjellegzetesebb testrésze a 2 méter hosszú ormány. Az ormány a felső ajak és az orr összenövésének eredményeként jöhetett létre, és zomcsomóból áll. Az afrka elefánt ormányának végén alul-felül egy-egy fogóujj van. Ormányát leggyakrabban szaglásra, légzésre, vásra használja, emellett, amkor fürdőt vesz, szntén ormánya segít a víz testére juttatásában. A magasabban lévő ágakat s ormányával ér el, így a táplálékszerzésben s van feladata. Az nda elefánttól (Elephas ndcus), az ormányosok rendjének egy másk képvselőjétől abban különbözk, hogy az afrka elefánt füle jóval nagyobbak, mnt nda társáé. Ez annak köszönhető, hogy az afrka szavannákon néhol mostohább körülmények uralkodnak, mnt az nda dzsungelekben, így a nagyobb fülek nagyobb hőleadást bztosítanak, lletve az állat a fülevel legyez, hűt testének több részét s azáltal, hogy teste körül gyenge légáramlatokat kelt. Felső metszőfoguk specalzált, fogzománcot nem, csak dentnt tartalmazó agyarrá módosul, mely életük végég növekszk, így akár 2 méternél hosszabbra s megnőhet. Az agyart a táplálék kásására, annak mozgatására, valamnt harcra használják. A legnagyobb agyar, amt valaha találtak, 349 cm hosszú volt. Az elefántcsalád Az afrka elefántok szocáls gényű, magukat családban jól érző állatok. Olyan összhang uralkodk egy-egy családon belül, hogy ha az egyk elefánt elpusztul, először megpróbálják felébreszten. Kétségbeesetten próbálkoznak, majd mután ez nem skerül, elkezdk mesterségesen etetn fűvel és más növényekkel, végül ágakkal és levelekkel eltemetk és gyászolják halottakat, s akár órákon keresztül vrrasztanak az elhunyt állat mellett. Furcsaság talán, hogy egy családot csupán a tehenek, lletve csemeték alkotják, és vezetőül egy olyan tehenet smernek el, akt a család mnden tagjához rokon szál fűz. A fatal bkákat rögtön az varéretté válást követően kzárják a családból, így ők magányos életet élnek különféle csoportokba verődve. Az elefántcsordák ugyan képesek hatalmas távolságokat akár egyszerre s megtenn, de a vízközelből soha nem távolodnak el túl messzre, ugyans hgénés és testhűtés okokból az vás mellett fürdésre s felhasználják a környék ksebb tavat. Fürdés után ormányuk segítségével poros földdel hntk be testüket, amely így a testre ragadva megvéd az elefántot a rovaroktól. Vszonylag sokág, átlagosan 70 évg élnek. Haláluknak gyakran egész próza oka van: khull a foguk, és nem tudják 10 többé megrágn az ételt. (Wkpéda)

9

10 Mért olyan hosszú a zsráf nyaka? (dél-afrka mese) A ks antlop szeretett jól éln: szerette a jó ételeket, talokat. Manapság az állatok nem sznak mást, csak vzet, de azokban a régmúlt dőkben bzony még úgy szüretelték a pálmabort, akárcsak az emberek ma. A ks antlop a maga borát olyan állatoktól vásárolta, akk föl tudtak kúszn a fára, hogy megcsapolják. Az lyen bor persze sok pénzbe került, az antlop szomjúsága pedg nagyobb volt, mnt a zsebe, azért föltette magában, hogy ő maga fogja megcsapoln a fát. Meg s próbálta, hogy fölkapaszkodjék a pálmafa tetejébe, de bzony kudarcot vallott vele. Összetákolt hát egy jókora falétrát, de az olyan súlyos volt, hogy nem bírta megemeln. Akkor nádból csnált máskat ez meg feleúton kettétört, s úgy lebukfencezett róla, hogy majd a nyakát törte. Leült hát a fa alá, és elkezdte törn a fejét, hogyan juthat föl a pálmafa tetejébe, mert a pálmabor csak ott fakad elég bőségesen, hogy a szomját oltsa vele. Csak volna legalább valak, ak kötelet kötne a fa koronájára, akkor bzony nem lenne semm gondja: lehajlítaná a fa fölső ágát, míg csak el nem ér. De a kúszóállatok közül senk se akart segíten nek, hogy el ne veszítsék jól fzető vevőjüket. A mókus előre megmondta: ha egyszer antlop bátya ktalálja a módját a pálmabor szüretelésének, amlyen ravasz betyár, mndenk mást kforgat az üzletből. A ks antlopnak fülébe jutott a hír, és elhatározta, hogy a mókus lesz az, és senk más, aknek a segítségével a célját elér. Ezért hát elkezdett hízelegn a mókusnak, és meghívta ebédre. A mt sem sejtő mókus elment hozzá. Ktűnő ebéddel várta a mókust egy pálmafa árnyékában, a házgazda mndenben kedvére járt a vendégének. Az ételek hosszú sora után talok következtek, egyk a másk után, addgaddg, amíg a sok pálmabor fejébe szállt a mókusnak, és elnyomta az álom. A ks antlop meg, ak csak színlelte az vást, de színjózan maradt, fogott egy vastag kötelet, rákötötte a mókus farkára, és elkáltotta magát: - Mókus testvér, mókus testvér, menekülj, jön a vadmacska koma! A vadmacska neve az ős ellenségé egyszerben talpra állította a mókust. Szempllantás alatt fönn termett a pálma tetején, s jedtében észre se vette a magával vonszolt súlyos kötelet. Akkor a ks antlop rákáltott: - Utánad mászk a vadmacska, szedd a lábad, surranj le gyorsan a fa másk oldalán, hogy meg ne lásson! A mókus leosont a másk oldalon, de alg futott néhány lépésnyre, észrevette, hogy a farkára kötött kötél nem enged tovább. Mnt a vllám, átrágta a kötelet és elszkolt. A ks antlop meg fölkáltott örömében, megragadta a kötél két lecsüngő végét, elkezdte húzn lefelé a pálma koronáját. Ereje azonban cserbenhagyta, s már éppen azon tűnődött, mt csnáljon, amkor megpllantotta a vízlovat, amnt lomhán ballagott az ösvényen. - Hé, Vízló bátya - szólította meg -, hogy szolgál az egészséged? - Köszönöm, Antlop öcsém, jól. És tovább baktatott. - Talán bzony szóba ereszkednél a szegény emberrel, ak éppen most állt k melletted! - káltott utána a ks antlop. - Jobb lesz, ha nem ártod bele magad más dolgába, van neked elég pörpatvarod magadnak s! - dörmögött a vízló. - Helytállok én magamért nélküled s. - Persze, hogy helytállsz, ha ott vagy, de előtted meg se mernek mukkann! Tudják jól, hogy te vagy az ország legerősebb embere, de ha nem vagy ott, az más... Most s, míg nem jöttél, Elefánt bátya köpte a markát, hogy ő erősebb, mnt te. - Az elefánt hazudk - mordult fel a vízló mérgesen. - Én s ezt mondtam nek, ezért fortyant föl ellenem. Vett egy kötelet, áthajította a pálmafa 12 tetején, aztán lehúzta a kötelet majdnem a földg, és így dcsekedett: Ha Vízló bátya ezt utánam tudja csnáln, elmondhatja, hogy van olyan erős, mnt én. Addg nem! A vízló dühösen megállt.

11 - Hol az a pálmafa? - kérdezte. A ks antlop szolgálatkészen rámutatott a fára, amelyről lelógott a kötél. A vízló megfogta a kötelet, és elkezdte húzn lefelé. Kemény munka volt, de a húság sarkallta, és addg erőlködött, míg csak a pálma koronája a földet nem érte. - Várj csak, hadd kötöm meg - káltott a ks antlop -, hadd mutassam meg annak a vastag dcsekvőnek, hogy te sokkal lejjebb hajlítottad a fát, mnt őkegyelme. A vízlónak hízelgett a beszéd, beleegyezett, hogy a ks antlop lekösse a fa koronáját. Búcsúzóul odaszólt nek: - Ha még egyszer azt mer mondan valak, hogy nem Vízló bátya a legerősebb állat, küldd csak hozzám, majd megtanítom én a becsületre! Így történt, hogy a ks antlop szépszerével megcsapolhatta a pálmafáját, és felséges lakomát csapott ngyen. A bor csak úgy csurgott a fából, s a ks antlop mnden reggel színültg töltötte a nagy fazekat a drága nedűvel. Így ment ez jó deg, míg csak egy reggel észre nem vette, hogy csupán félg telk meg a fazék. Másnap meg már csak negyedég lett tele. És a rá következő nap üres maradt. - Tolvajok! - mondta magában a ks antlop, és éjnek dején elrejtőzött a fa közelében, hogy lássa, m történk. Várt, várt, s egyszer csak látja ám, hogy fölbukkan a zsráf, és elkezd töltögetn a fazék tartalmát a maga fazekába, majd elsétál vele. Akkorban a zsráfnak csak olyan antlop formája volt, nagyobb ugyan a m ks barátunknál, de még nem volt nek olyan rgalmatlan hosszú nyaka, éppen csak amolyan rendes nyaka volt nek s, mnt az antlopoknak. A ks antlop megesküdött rá, hogy megbüntet a tolvajt. Másnap estére odakészített egy erős kötelet, rákötötte a fa tetejére, a végre hurkot kötött, és ezt ráhúzta a fazék nyílására. Éjszaka aztán egy nagy késsel fölfegyverkezve lesben állott. Hamarosan előjött a zsráf. Rápslantott a csábító pálmaborra ott a fazékban, de melőtt áttöltögette volna, előbb beledugta az orrát, hogy jót húzzon belőle. A ks antlop sem volt rest, egyetlen nysszantással elvágta a kötelet, a fa meg fölcsapódott, és magával rántotta a zsráfot. A feje ugyans benne maradt a hurokban. - Segítség! Segítség! - kabált a zsráf. - Megfulladok! De a ks antlop csak nevetett. - Vszontlátásra, Zsráf bátyó! Én most lefekszem. Holnap vsszajövök, te akkorra meghalsz. A húsodat majd eladom pálmaborért. Vgyázz, hogy meg ne hűlj éjszaka! Magas állású úrember lett belőled, alázatos szolgád vagyok! Így beszélt, és gúnyos tsztelettel hajbókolva elkocogott. Szegény zsráf pedg csak egyre segítségért káltozott. Szerencsére az elefánt s, a vízló s éjszaka jár legelészn, így hát meghallották a jajveszékelést. Odamentek megnézn, m a baj. A zsráf könyörgött nekk, húzzák le. Az elefánt megfogta a hátsó lábát az ormányával, és rántott egyet rajta. Valam cskordult, de nem a pálmafa: a zsráf nyaka nyúlt meg egy jó arasszal. Megszólalt a vízló: - Várj, most hadd próbálom meg én! És jókorát rántott rajta ő s. Mre újabb cskordulás: a zsráf nyaka megnt hosszabb lett egy arasznyval. Aztán együtt próbálkoztak, az elefánt és a vízló. Egyk a jobb lábát, másk a bal lábát ragadta meg, és egyesült erővel rángatták lefelé. Cskordulás cskordulást követett, a zsráf nyaka meg csak nyúlt, mnt a gum, s amkor földet ért a lába, a feje még mndg ott vergődött a pálmafa tetején. De szerencsére jött a mókus, átrágta a hurkot, és a zsráf kszabadult. De ó, borzalom, akkor már olyan hosszú volt a nyaka, hogy rossz volt ránézn. Azóta s olyan hosszú, és már sose lesz rövdebb. 13

12 Rajzolj elefántot! Bztosan láttál már állatos kfestőket. Talán magad s rajzoltál már kutyát, macskát, egeret. De próbáltál már elefántot rajzoln? Az alább rajz majd segít! 14

13

14 TÖRÖM A KOBAKOM Különbség A két kép között 4 különbség van. 16

15 MATEKOZÓ 17

16 Barkácsoló Tarantula pók szívószálból A tarantula pók elkészítése: 1. Tekerjük meg a fekete zsenladrótokat a képen látható módon, és hajtogassuk meg a drótlábakat. 2. Vágjuk fel a szívószálat kb. 5 mm nagyságú darabokra. Fűzzük fel a szívószáldarabokat a zsenladrótra. 3. Hobbragasztó segítségével ragasszuk fel a pók fejét, majd helyezzük fel a mozgó szemeket. HOZZÁVALÓK: pros vagy pnk szívószál fekete vagy barna pon-pon fekete zsenladrót mozgó szemek hobbragasztó Labrntus szívószálból A kép alapján egy helyes ks játékot készíthetsz. 18 Hozzávalók: cpősdoboz teteje színes szívószálak olló ragasztó ks golyó

17 Hogyan végzed a rád bízott feladatokat? Kegyensúlyozott, hggadt személy vagy, esetleg hajlamos vagy arra, hogy túlhajtsd magad, és mndenk feladatát magadra vállalod? Ha ktöltöd tesztünket, megtudhatod, te hogyan oldod meg a rád bízott feladatokat! BARKÓCA-TESZT 1. Türelmetlen leszel, ha várnod kell valakre? 2. Versenyfutásban vagy az dővel? 3. Kjössz a sodrodból, ha félbeszakítanak? 4. Egyszerre több vasat tartasz a tűzbe? 5. Több dologgal foglalkozol egydejűleg? 6. Túl sokat vállalsz magadra? PONTOZÁS SOHA: 1 pont RITKÁN: 2 pont GYAKRAN: 3 pont ÁLLANDÓAN: 4 pont Értékelés 14 és 26 pont között Kegyensúlyozott, hggadt személy hírében állsz. Az skolában és feladatad végzésében skeresnek vagy mondható. 27 és 42 pont között Hajlamos vagy túlhajtan magad. Vgyázz, nehogy túlságosan sok feladatot vállalj, mert így könnyen elmehet a kedved a megkezdett feladatok befejezésétől! 43 és 55 pont között Tpkus példája vagy azoknak az embereknek, akk agyondolgozzák magukat. Feláldozod a szabaddődet, hogy másoknak, mások helyett valamt megtegyél. Ez azért túlzás. Legközelebb gondold át, hogy k helyett mt teszel. 7. nagyon fontos neked, hogy lásd a munkád eredményét? 8. nem találod a helyed, ha nem csnálsz valamt? 9. Jobban érdekel az eredmény, mnt maga a tevékenység? 10. Elveszíted a béketűrésed, ha valam nem skerül? 11. Akkor s a jövőbel terveket kovácsolod, amkor éppen aktuáls teendőd végzed? 12. Mndg tökéletességre törekszel? 13. Előfordult már, hogy megfeledkeztél egy barátod születésnapjáról? 14. nagyon dühös vagy magadra, ha valamlyen hbát vétesz? 19

18 TÖRÖM A KOBAKOM Állatok árnyéka A felsorolt állatok közül melyknek smered fel az árnyékát az ábrán? Karkázd be! ELEFÁNT LÓ VÍZILÓ STRUCC KUTYA ZSIRÁF MACSKA ORRSZARVÚ KROKODIL Az elefánt testfelépítése Nevezd meg az elefánt testrészet! 20

19 Egy nap a tanyán A két kép között 10 furcsa eltérés van. Keresd meg őket!

20 VICCEK - Apu, hol van Afrka? - Nem tudom, ksfam, anyád rakott rendet! A tanító nén kérdez Józskától: - Na, tudod-e, hány nap van egy évben? - Hét. - Hét? Gondolkozz csak! - Szerntem hét. - Dehogys! - Én csak hetet smerek: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap. Azt nem tetszett mondan, hogy smételjem el ötvenkétszer! Történelemórán a tanár megkérdez a hetedkes Bélát: - Na, Bélus, szernted mért hívták Mátyás seregét fekete seregnek? - Bztos csak négerek voltak a seregben. A maffózó fa vzsgázk. Amkor a fú hazaér, kérdez az apja: - Hogy ment, fam? - Büszke lehetsz rám, apám. Úgy vselkedtem, mnt te. Egy szót sem bírtak belőlem kszedn! Magyarórán a tanárnő megkérdez Berckét: - Tudod-e, hogyan írjuk helyesen a hely szót: ly-nal vagy j-vel? Berc: - Nekem mndegy. Tudja, mt, tanár nén, írjuk úgy, ahogy akarja. - Gyerekek, k tudja, mre való a fülünk? - kérdez az elsősöktől a tanító nén Hogy lássunk. - felel Mórcka. - Bztos vagy benne? - Igen, ha nem lenne fülünk, a szemünkre csúszna a sapka. - Ksfam, hogy tetszk az új tanító bács? - Jól kjövök vele, apa. Még rgyel s téged. - Hogyhogy? - Mndg azt mondja: Ha én lennék az apád... - Ksfam, hogy hozhattál egy nap alatt öt egyest? - Tudod, anyu, túl sok a pedagógus... Másodszor s megbukk a vzsgán a dák. Hazamegy, panaszkodk az apjának: - Ekkora pechet! Nem csoda, hogy megbuktattak! Ugyanaz a terem, ugyanaz a tanár, ugyanaz a tétel... Pstkét feleltet a tanár. - Melyk a legrövdebb hónap? - kérdez a tanár. - Május!-felel Pstke. - Mért? - Mert az csak öt betűs. A tanító nén kérdez környezetsmeret-órán: - Gyerekek, k tudja, hogyan jutunk tszta vóvízhez? Mórcka jelentkezk: - Merítünk a folyóból egy pohár vzet, és jól megmossuk! Kérdezk Pstkét: - M a gravtácó? - Gravtácó nncs, csak a föld szívat mnket. Egy skola gyermekpszchológusát megkérk, hogy vzsgáljon meg egy gyereket, mert az mnden rajzát csak fekete és barna zsírkrétával készít. A dok beszél a gyerekkel, de semm különös nem derül k. Személységteszteket töltet k vele, de így sem talál semmt. Végül papírt és egy zsírkrétakészletet ad a gyereknek. Mre a kölyök: - Hú, ez gen! A sulban csak egy rég dobozt kaptam, amben már csak fekete és barna kréta volt... Iskola dolgozatokból (tudatlan, de kreatív dákok tollából): - Mk voltak az ókor rómaak legnagyobb vívmánya? - Hogy megtanultak latnul. - M a fbula? (szárkapocscsont) - Ktalált történet vagy füllentés. - M a protoplazma? - A legmodernebb televízó. - Mlyen körülmények előzték meg Julus Caesar halálát? - Rendkívül gyanúsak. - Írjon egy példát dohányzás okozta betegségre! - Kora halál. - A keresztény férfaknak csak egy feleségük van. Hogy nevezzük ezt? - Monotóna. - Nevezzen meg egyet a fosszls üzemanyagok elégetésének környezetre gyakorolt hatása közül! - Tűz. - Mt jelent a láva szó? - A lepkefélék egyk fejlődés szakasza. - Melyk országban élnek a maláj néptörzsek? - Malárában. - Nevezze meg a görög építészet egyk remekét! - Apokalpszs. - Hol írták alá az Amerka Függetlenség Nylatkozatot? - Az alján. - Kk voltak Ady Endre szüle? - Góg és Magóg. Caesar utolsó szava ezek voltak: Te s, fam, Brum! A vlág legnagyobb sodrású folyója az Anakonda, melynek őserdeben rengeteg amazonas él.