E U R Ó P A I U N I Ó STRUKTURÁLIS ALAPOK D I N A M. Az építész- és az építımérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.
|
|
- Gergely Rácz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 E U R Ó P I U N I Ó SRUKURÁLIS LPOK D I N M I K BMEEOM5 segédle a BME Épíıéöi Ka hallgaói ésée épíés- és a épíıéö épés seeei és aali fejlesése HEFOP/4/33/
2 hé agi po ieaiája Mogás deésögű oodiáaedsebe echaiai ogás alael es ébei heleée eg ási eshe isoío időbeli egáloása po ogásáa alapeő jelleői alael isoíási edsebe: a hele, a sebesség és a gosulás e M ébeli ogás égő M jelű po helee alael es pojáho épes a poho apcsol (a ábá láhaó) deésögű - a épíőéöi echaia oaás hagoáaia egfelelő balsodású - oodiáa-edsebe a ado heleeoal adhaó eg: időpoho aoó ( ) i j + + j O i heleeo ifejeheő ég a poa a oigóól aló áolságáal és a iáú e egségeoal is: e, ahol + + M sebességeo eg ado időpoba a heleeo idő seii első diffeeciálháadosa & i+ & j+ &, i j+ + sebességeo oodiáaegelee egfelelő össeeői iseeébe a sebesség agsága: + + O sebesség ééegsége: [/s] a e τ egségeo segíségéel a sebességeo felíhaó e τ alaba is éiőiáú M gosuláseo alael időpobeli éée a sebességeo idő seii első diffeeciálháadosa, illee a heleeo idő seii ásodi diffeeciálháadosa a & i+ && j+ &, a a i a j+ a + a gosulás agsága: a a a + a + a O gosuláseo a pála M pobeli éiősíjába eül és aa hooú oldala felé ua gosulás ééegsége: [/s ]
3 agi po egees oalú ogása egees oalú ogás a álaláos ébeli ogása eg speciális esee, aele isgálaá ago leegseűsíi, ha a oodiáa-edse úg álasju, hog a egel a po pálájául solgáló egeessel egbe esse Ebbe a esebe udju, hog a hele-, sebesség- és gosuláseo is a ado egees iáába esi, íg elegedő ee előjeles agságá eghaáoi E esebe: & és a & & Gaa előfodul, hog a egees oalú ogás égő aagi po a gosulása a ise, és a sebessége alai a po heleé leíó függéee eessü Ee iegálással haáohaó eg a (, ),( ) edei feléele figelebeéeléel + a Hasoló a hele a függé eghaáoásáál E esebe a eedéül a apju, hog d + d éöi sáíásoál gaa előfoduló ese, aio a a osas áloó ogásál: a, + agi po ise pálá aló síogása, d össefüggésből idulhau i, és d a E esebe a ú egeleese a + + aagi po ogásáa isgálaao gaa alálou ola eseel, aio a ogás pálája ise oábbiaba a ile ogás ieaiai jelleői fogju eghaáoi, síogás eseée M s M e e τ ogó po alael időpobeli heleé a ado pálájá a edőpoól sáío s úal adju eg pála M pojába a e s -sel, a ee eőleges és a éiő iáú egségeo τ( ) göbülei öéppo felé uaó egségeo pedig e ( s) jelöljü göbülei sugá jele pedig ρ s ogás sebessége: d d e τ e τ -sel M s M e τ ogás gosulásá a soaé felí sebességeo időseii deiálásáal ejü: d a & e τ + e& d τ e a τ első ag eg éiőiáú eo épisel, íg a ásodi ag oálisiáú les Vagis a a τ + a a a éiőiáú össeeő: oálisiáú össeeő: a e & a τ τ τ e a e a e ρ τ
4 Köpálá aló ogás ieaia éöi alalaásai soá gaa előfoduló felada a öpálá aló ogás eleése Ee oa, hog a öleedési pálá (ua, asua) oaleeése a ülöböő egees saaso öö össeöő íee is aala O ϕ s pála geoeiájá a sugá eghaáoa pálá a edőpoo a ö öéppojáal össeöe apu eg isoíási oala E öeőe a po heleé a poho aoó sugá és ee isoíási egees álal beá elfodulási söggel udju egadi s ϕ ϕ elfodulási sög ééegsége: [ad] éiőiáú sebesség agsága: ( ϕ ) dϕ ds d d d d sebesség ifejeésébe seeplő a ú sögsebesség, aele ééegsége: [ad/s] po sebessége ehá a sögsebesség és a sugá soaaé aphaó po gosuláseoáa é össeeője a éiő iáú gosulás agsága a adódi: a ifejeésébe seeplő ( ) d d & κ d d τ a τ & e össefüggésből κ a ú söggosulás, aele ééegsége: [ad/s ] po éiőiáú gosulása ehá a söggosulás és a sugá soaaé aphaó gosuláseo oálisiáú össeeője os sugáiáú les és a ö öéppoja felé ua össeeő agsága: a ( ) 4 po gosuláseoáa agsága pedig: a a + a κ Egelees öogás eseé a po a öpálá τ + osas sebességgel oog E esebe a sögsebesség ( ) sié álladó les, aiből öeei, hog deiálja - ai a κ söggosulás - éus les poa e les éiőiáú gosulása, iel a söggosulás és a sugá soaa éus Mide aoba e jelei a, hog a poa egálalá ics gosulása, hise a sugá iáú gosulás a a össefüggésből sáíhaó les π Egelees öogás eseé a eigési idő: egségi idő ala ege fodulao sáá fodulasáa eeü E ásodpec és pec időaaa sou éelei: [s - ] π, 3 illee [pec - ] π éaö a aöbe a 9-6 oldalo seepel τ
5 hé ewo öée és alalaásai egees oalú pálá aló ogásál ieia a aagi po ag ee es ogásállapoa egáloásáa oai uaja, és a aagi ese ogásai a áju haó eőel össefüggésbe ágalja ieaiai alapfogala ágalása soá seepel a hossúság és a idő fogala ieiába újabb alapfogaloal alálou: a öeggel öeg ééegsége a iloga [g] aagi po ieiai öéseűségeie eghaáoásáa solgáló eléle Newo ásodi aióájá alapsi el sei: aagi po ogásáa áloása a ogaóeő haásáal aáos, és ugaaa a egees oala a iáába esi, i aelbe a eő űödi ( ) d diaia alapöéé F foába Eule ada eg silád ese echaiájába a öeg d álalába e függ a időől, íg: F a Newo aa is ual, hog öbb eő eseé a aagi po úg oog, iha a eő egásól függeleül - helesebbe oda - egás uá űödée aagi po elodulása úg eiheő, hog a alael F eő haásáa idő ala beöeeő és alael F eő haásáa beöeeő elolódáseo eedő elolódása: + egelee -el elosa és épee a haáééé: d d + d d d d apo egelee idő sei ég egse deiála: d d d d +, ag a a + a d d Álaláosía: a ai Miel F i a i, íg F i a a F i i Miuá F i a aagi poa haó eő eedőjé jelei, Newo öée öbb eő űödése eseé a öeeő les: R a deésögű oodiáa-edsebe: R R R a a a haladó ogás égő öegű ee ese oaoó egele ugaa, i a ola öegű aagi poa oaoó egele, aele a ese haó eő eüleössegée egfelelő R eő ha,, D'lebe ele Newo öéé ifejeő R a egelee d'lebe egesúli egele alajába ía fel: ( ) R a E a áedeés e egseű algebai áedeés, soal élebb éele a a eiség a ogásjelleőe aalaó oldalól a eő oldala eül á, ehá egáloo a jellege Íg a - eisége eőe el eieü, és e a épel eő d'lebe eheeleségi eőe eee a
6 D'lebe ele éelébe a ogó ese haó eő a eheeleségi eőel egü egesúlba aa E a egesúli állapoo a saiai egesúlól egülöböee ieiai egesúla eeü Ee egfelelőe foálisa egesúli egelee felíása leheséges, ehá: R R R a a a,, diaia é alapfeladaa diaiai isgálaoal apcsolaos feladao álalába é ag csopoba soolhaó első csopoba aoa ao a feladao, aeleél a ise ogásho aoó eő eessü, íg a ásodiba a ise eő haásáa léejöő ogás jelleőie eghaáoása seepel a) Ise ogás léehoásáho süséges eő eghaáoása felada egoldása isolag egseű, ugais ebbe a esebe ise alaeli ieaiai jelleő Íg,,, például eg aagi poál ( ), illee deésögű oodiáaedsebe öéő isgálaál ( ) ( ) ( ) íg ado pálá öéő ogásál s iseeébe a eljes ieaiai ifoáció edeleése áll, iel a sebesség és gosulás a egléő adaoból sáolhaó E öeőe pedig a ogás léehoásáho süséges eő a - gosulásösseeő sáíása uá - eghaáohaó lese Ile feladaoál ige előös a d'lebe elée egfelelő ( a) R - a úgeee ieiai egesúli állapoo ifejeő - egele (egelee) felíása, e íg a saiából jól ise egoldáso ieiai feladao egoldásáa is alalahaó b) do eő haásáa léejöő ogás eghaáoása éöi feladaoál gaoi ese, hog a aagi poa haó eő a idő, hel és sebesség függéeé adoa, és a ee eő haásáa léejöő ogás eessü előí edei feléele elle E a felada a előőhö isoía boolulabb, e diffeeciálegele, ag diffeeciál-egeleedse egoldásá oja agáal Ee a egéssáíásál uau példáa diaiai feladao öül ugaao a a gaoibb ese, aio a eő csa a idő függée, ee belül is a, aio a eő álladó agságú Miafeladao a) Ise ogás léehoásáho süséges eő eghaáoása példa 5 g 5 ábá léő öegű ese a α hajlássögű lejő csölőel húu fel sugaú dob ϕ függé sei foog f o α 3, Haáou eg a öélbe ébedő eő, ha a es és a lejő ööi súlódási éeő f,!
7 Megoldás: a F S dob söggosulása: κ ϕ & 4 ad/s éiőiáú gosulásopoes a dob eülei pojáál és a dobo felfeő öélél: a κ,5 4 /s G elálási poól a esig e les a ado öélsaas és a égé léő es lejő iáú gosulásáa éée is egel iáába a κ,5 4 /s gosulás a: o F i a, G si 3 F + S a S , ,8,5 38, N b) Ise eő haásáa léejöő ogás eghaáoása példa g f, D ábá láhaó echaiai edsebe a csigáál ics öélsúlódás és a C jelű csiga öege elhaagolhaó edse ics egesúlba, ogása idul Haáou eg a eges ese gosulásá és a öelebe ébedő eőe! Megoldás: F G a S S g D S S S S C B 3 g jelű es isgálaa: G 9,8 98 N, F, 96, N S F a, S 96, a D jelű es isgálaa: Miel ics öélsúlódás, a függőleges öélágba is S eő a C jelű es isgálaa: Miel ics öélsúlódás, a ási felfelé eő öélágba is S eő a es öege elhaagolhaó, íg S S csiga gosulása fele a jelű es gosulásáa, hise a behajlío öél öépső pojáa ogása fele aoa, i a jobboldali öélág felső pojáa a elodulása B 3 g G C S S a/ B jelű es isgálaa: G 9, N, a S + G, - S a fei egeleedseből a gosulás egaphaó: a 7,87 /s Ee uá: S 94,9 N, S 85 N Elélei össefoglaló a aöbe a oldalo oábbi példa: 6
8 3 hé ewo öée és alalaásai íes pálá aló ogásál do pálá aló ogásál: D'lebe ele: R R R R τ aτ, a a, τ τ a Miafeladao a) Ise ogás léehoásáho süséges eő eghaáoása példa Megoldás: G N L4 E GPa I,46 4 ábá láhaó, elhaagolhaó öegű, L fesáolságú éáasú hído G súlú odo halad á sebességgel seee hajlíó eesége EI Haáou eg a - híd legéséől eleie - a lehajlásból eleeő úleheléshe aoó diaius éeő a sebesség függéébe! Meoa les a diaius éeő, ha a sebesség, 6, illee /h? lehajlás öeeébe a híd eggöbül legagobb göbüle ao eleei, aio a oaé a legagobb, M GL agis aio a odo a aó öepé a göbülei sugá: ρ EI 4EI eheeleségi eő a oál iáú gosulással elleées iába - aa a doboú oldal felé, a i eseübe lefelé - ua: G GL C ρ g 4EI eljes diaius ehelés a odo súláa és a eheeleségi eőe a össege les: G GL R G+ C G+ g 4EI diaius éeő a diaius eheéé és a saius eheéé háadosa: feladaho aoó adaoa beheleesíe: Ha /h ν +,756, 3,6 6 Ha 6 /h ν +,756, 3,6 Ha /h ν +,756, 84 3,6 R GL ν + G g 4EI 3 4 ν + +,756 9,8 4 9,46
9 ábá léő G5 N súlú asúi ocsi 6 sugaú íbe 8 /h sebességgel halad S Mile α hajlássögű úleelése a süség, hog a síee e ébedje oldaleő?,4 Haáou eg a apo úleelés eseé a síee haó eőe, ha a oa a ado 8 /h, ajd /h sebességgel halad, és aio áll! X,5 a a G G G α S S S B B Megoldás: 8 /h 8 (, ), 3,6, /s F, - a cosα + G siα, a,83/s 6 a a a,83 gα,839, α 4,8 G g g 9,8 F, a siα + G cosα B Miel a eheeleségi eő és a G eő iáú eüleössege éus, eedőjü iáú les Eé a siα+ G cosα gα siα+ cosα G B /h F 3,6 33,33 /s o 5,88 N ( 33,33 ), a,85/s 6, - a cosα + G siα+ X, 5 X,85,9965 5,837 5,N 9,8 F, a siα + G cosα B 5 B, 9,8,837+ 5,9965 B 5, 5 M S,,75 B,75 X,4 Ebből, N,,5 N /h 3 B F, G si X B α, X B 5,837 4,85 N F, G cosα B 5,,9965 B 498, 3 M S,,75 B,75+ X B,4 B B X B Ebből,N, 88, N B
10 b) Ise eő haásáa léejöő ogás eghaáoása ísies eepe léő auóúo a jáű 35 sugaú íbe halad jáű és a ú felüle ööi súlódási éeő a időjáási isooól függőe, és,3 öö áloi Haáou eg a egegedheő sebessége (aelél ics icsúsás) a fei súlódási éeő, alai f, eseée! Mile α hajlású úleeléssel lehee biosíai a /h sebessége f, eseé is? Megoldás: egegede sebessége sáíásáál a ado eőből sáíju a ogásjelleő, íg a úleelés eghaáoásáál ado ogásjelleőél biosíju a ieiai egesúl a) egegede sebessége sáíása íbe haladó jáűe haó eő: a függőleges eülei egeleből: a súlódási eő: gosulás: G g, F f fg a G F ieiai egesúl: fg egegedheő sebesség: gf 9,8 35 f 5,9 f f, 67, /h, f, 94,8 /h, f,3 6, /h b) úleelés sáíása u iáú eülei egeleből: f + G si α a cosα, iáú eülei egeleből: G cos α a siα u a ásodi egeleből ifejee - és beheleesíe a első egelebe: ( g cos α + a siα) + g siα a cosα f a fg Ebből gα fa+ g G F gosulás: 3,55 a,668 /s 35,668, 9,8 o úleelés hajlássöge: α aca 9,5,,668+ 9,8 Elélei össefoglaló a aöbe a oldalo oábbi példa: 5
11 4 hé ewo öééből leeeheő éele, oaási feladao ogáseiség áloásáa éele F d ( ) ogáseiség áloásáa éele saaba eloda a fejei i, hog a öege haó eő ado időaa seii iegálja egelő a ogáseiség ado időaa alai egáloásáal baloldalo léő ifejeés a eő ipulusa, eé a éel ipuluséele is soás eei ipulus ééegsége: [Ns] fei ifejeés eooa oaoi, íg a deésögű oodiáaedsebe egado ogás eseé háo salá egeleé íhaó fel éel előöse alalahaó ola esebe, aio eg aagi poa ado időpobeli sebességé ag é po öi sebességáloás időaaá aaju eghaáoi, és isejü a eő, i a idő függéé Ha a isgál echaiai edse öbb aagi poo aala, ao a éel ide poa ülö felíadó apcsol edse isgálhaju egü is, de eo csa a ülső eő ipulusá ell beleoi a sáíásoba Ha a edsee ülső eő e ha, a eges poo ogáseisége áloásáa össege éus ell, hog lege Vagis ha eg aagi poedsee ülső eő e ha, a edse ogáseisége e áloi E a egállapíás eeü a ogáseiség egaadása éelée Elélei össefoglaló a aöbe a 5 oldalo Példá: 8, 9,, aagi po pedülee, a pedüle áloásáa éele Valael öegű aagi po ogáseiségée a fi (álló) poa oaoó oaéá, ag áséppe, a ado jelű poól a aagi poig aó heleeoa és a aagi po ogáseiségée eoiális soaá pedülee Π O Π O M Π O i j Fei egelee idő sei deiála: O d Π O d (& + &) Miel &, eé & (ieiai oaéa) eeü & Íg Π ( & ) ( & ) ( a) O Newo öée éelébe a R és ee uá: Π & O R M O hol a M O a aagi poa haó eő eedőjée a O jelű poa oaoó oaéá jelei
12 feie éelébe ehá eg fi poa oaoó pedüle idő seii diffeeciálháadosa egelő a aagi poa haó eő ugaaa a poa sáío oaéössegéel E a össefüggés eeü pedüleéele áloó séálasása, ajd pedüleáloás éelé apju: és időpo öi iegálás uá, a aagi po ogásáa éées M OdΠ O Π O éel a fejei i, hog eg öegű aagi poa haó eő eg fi poa oaoó oaéössegée é időpo öi idő seii iegálja egelő a aagi po ugaaa a poa oaoó pedüleée a é időpo öi egáloásáal Euá isgálju a a ige foos speciális esee, aio a aagi poa haó eő eedőjée haásoala a ogás öbe idig a O jelű fi poo eg á Ebbe a esebe ugais: M O R a eő, ael e a feléel ide időpoba ielégíi, ceális eőe eeü, és ileo a odju, hog a po ceális eőébe oog Ceális eőébe oog például a a aagi po, aele ogása öbe csa a súla ha, iel ebbe a esebe a poa haóeő - gaiációs eő - ide időpoba a Föld öéppoja felé ua Ebbe a esebe Π O álladó Ké ogó eo eoiális soaa csa ao lehe álladó, ha idee ugaabba a síba ooga, íg idjá egállapíhaó, hog aeibe a aagi po ceális eőébe oog, ogása álladó pedüleű síogás les Elélei össefoglaló a aöbe a oldalo Példá:, 3 eő uája, a ogási eegia áloásáa éele, a eljesíé O + d 5 ába d F( ) ábá léő F( ) eő d elei elolódás ala ége elei uája (dl) egelő a eő elodulás iáú opoesée és a elei elodulása a soaáal, agis a eőeo és eloduláseo saláis soaáal: dl F d Véges elolódás eseé ( és poo öö), ha a égpoo heleeoai és, a eő uája a elei ua haáoo iegáljaé aphaó: L dl Fd Ha a eő opoeseiel adju eg, a ua a alábbi össefüggésből sáíhaó i: L ( Fd+ Fd+ Fd) Fd+ Fd+ F d űsai sáíáso soá gaoi ese, hog egees oalú pálá, eg aal α söge beáó -álladó agságú - eő E esebe a ua: L dl F cosα d F cosα
13 Ugacsa so feladaba seepel a aagi po öegéhe aoó súleő Ha a aagi po ogásá ébeli deésögű oodiáaedsebe íju le és a ehéségi eő iáába essü fel a egel a ua: L ( F) d F( ) F( ) Vagis a eő uája e függ a befuo pála alajáól, csa a é po agasságáa ülöbségéől Ha eg aagi poo ugóal ögíjü eg fi poho a po ogásao a poa eg, a ugó egúlásáal aáos, issaéíő eő ha Ha a edőpoho a úlásees állapo aoo és a égpoi iéés -sel adju eg, ao: L ua ééegsége: joule [J] J N ogási eegia áloásáa éele: Fd I ogási eegia ehá poií saláis eiség és ééegsége: [N] Eeuá: L a aagi po ogási eegiája Esei a öegű aagi po ogási eegiájáa alael úsaaso öéő egáloása egelő a poa haó eő álal ugaao úsaaso ége uáal eő uájáa eghaáoásából iidula - álladó eő eseé - a eljesíé a öeeőéppe sáíhaju: dl Fd d P F F d d d Saaal ifejee a odhaju, hog a eljesíé eg ado időpoba egelő a aagi po sebességeoáa és a poa haó eő eoáa salá soaáal eljesíé ééegsége: wa [W] W l J/s l N/s Poeciális eő eseé a ua L U U, agis a poeciális eőébe ége uá a poeciálfüggée a ogás edőpojáho és égpojáho aoó éééie ülöbsége adja eg Eo U + U + osas, ai a fejei i, hog a poeciális ébe léő aagi po ieiai és helei eegiájáa össege a po heleéől függele álladó Ee össefüggés a echaiai eegia egaadásáa öée Elélei össefoglaló a aöbe a oldalao Példá: 4, 5, 6, 9, Jáű is hajlássögű lejő aló ogása ogás sooá fellépő eeelleállás E µ, ahol a is lejő egegei a jáű súláal, íg µ a eeelleállási éeő is lejő haása, a cosα öelíés abba is jeleei, hog a ogó po álal ege ua s ódo, aa a ísies áolsággal sáíhaju Ugacsa a is hajlássög ia cosα elfogadhaó a siα gα öelíés eedesége e a α-al jellei, hae a gα -al és aa -el soo ééé adjá eg [ ] eelé segíségéel sáíhaó a súleő lejő iáú opoese: e ( G )[N] ( Ggα) [N] G[N]e[ ] siα Láhaó, hog ha a súleő N-ba adju eg, a lejő iáú opoes N-ba adódi Elélei össefoglaló a aöbe a oldalao Példá:,
14 5 hé Üöése Vaa ola echaiai ogáso, aele isgálaáál a belső elaí eloduláso figele íül hagása eseé a felada e oldhaó eg üöés a echaiai ogáso ee csopojába aoi, íg isgálaáál a alóságos aagi esee silád esé odelleü pillaai idő alai éges ogáseiség-áloás csa úg öeehe be, ha a ado időaa ala a ese ige ag, ú "üöési" eő haa, íg a pillaai időaa elleée a eő ipulusa éges agságú les eieel aa, hog a elei is időaa ala a po heleeoáa áloása elei - és íg elhaagolhaó -, egállapíhaju, hog üöéso csupá a po sebességeoa áloi, égpedig a üöési ipulusa egfelelőe Haladó ogás égő es üöése odulala felülehe - Ceius egees üöés üöés soá é saas ülöböeü eg τ időaa ala a sebességgel éeő es, alai a odulala es a üöési eő haásáa beoódi és a es sebessége ohaosa éusa csöe E a ú össeoódási ag opessiós saas üöés első saasa ala a es ogási eegiája áalaul a esebe eleeő ugalas eőe egfelelő poeciális eegiáá (eseleg hőé, haggá) üöés ásodi fáisába a τ időaa ala a ugalas eő haásáa a ese ésbe ag egésbe issaei eedei alajua, a poeciális eegia ogási eegiáá alaul á, a es eláli a odulala felüleől és eg u sebességgel oog oább üöése e a saasá alaissaeő ag epaiós saasa eeü Ha a üöés ásodi saasa ala a alaissaeés e eljes, ao e apju eg a eedei ieiai eegiá, és íg a sebessége se lese aoosa sebessége és ipuluso aáá egadó u u S e S éeő issapaaási éeőe eeü e esebe ugalas üöésől, íg e esebe éplée üöésől besélü > e > esee, ahol a üöés ésbe ugalas, ésbe éplée, ugalala üöése eeü eljes üöési ipulus: S S + S ( + u) ( + e) eegiaeseség a ugalala üöésél: E ( e ) ieiai eegia ee ése a aadó alaáloáso soá hő- illee hageegiáá alaul á agi po ceius fede üöése üöési felüle oálisáal α söge beáó fede üöés eseé a sebességeo felbohaó eg éiőiáú és eg oálisiáú opoese Ha a ese aagi poa eihejü, id a sebességeo id a opoesei áee a súlpoo, és a üöés ala a es helee e áloi üöés ia a oális iáú opoes elleeő előjelű les és agsága: u e es oálisa eőleges (éiőiáú) sebesség-opoese e áloi sebességeo üöés uái agsága: u si α + e cos α, és a oálissal beá söge: gβ gα e Láhaó, hog üöés uá a sebességeo a oálissal agobb söge á be, i üöés elő
15 Példa 4 /s f,5, Megoldás: B,4 ábá láhaó öegű es heleébe edősebességgel edelei Üöés uá a es a B helebe ál eg Haáou eg a issapaaási éeő ééé, figelebe ée a es és a egáasó felüle ööi súlódás is! Meoa les a üöési ipulus és a eegia eseség? Haáou eg a üöési eő, ha a öseoódási saas időaaa, s, és a üöési eő lieáisa öesi? falho aló üöés sebességé a ogási eegia áloásáa éeléel sáíhaju: fgs, G g G 4 g,5 G, 6 9,8,488 /s Isee a üöés uá a egállás helé, a issapaaáso ialauló sebessége sié a ogási eegia áloásáa éeléel haáohaju eg: u fg, Gu - g,5 G,4,,98 issapaaási éeő: e, 796,488 u,4 9,8,98 /s üöési ipulus: ( + e) ( +,796), g/s S,488 E e -,796 36g /s eegiaeseség: ( ) ( ) üöési eő sáíásáa - ee isgála eeébe - e edeleü á fouláal üöési ipulusa oaoó S + τ d össefüggés iseeébe a eő öeleül e sáíhaó Ha pl éési adao alapjá isejü a össeoódási saasho aoó foába, ao: τ össeoódási idő és f ( ), s τ időaao, és fel udju íi a eő f S + τ f d, aa lieáis függé eseé: S S,,488,,, d 597, [ N] üöési eő ee sáíási odell alapjá ehá lieáisa öesi és a össeoódási saas égé, ál: 59,7 N [ ], s -
16 Ké haladó ogás égő es üöése Visgálaaia a egees ceius esee oláou i oábba láu, e a jelei, hog a súlpoo sebességeoai aoos egeesbe ese és áee a éieési poo üöés opessiós saasába a üöési eő haásáa a ese össeoóda, súlpojai öelede egásho és a é es ööi sebességülöbség iegelíődi üöés első saasa égé a é es aoos u sebességgel halad oább üöés ásodi saasába a ugalas eő haásáa a ese issaei (ésbe ag egésbe) eedei alajua és a üöési eő haásáa eláoloda egásól + öös sebesség: u u iseeébe a üöés uái sebessége is sáíhaó + u ( + e) ( ), + u ( + e) ( ) + + üöésél fellépő ieiai eegiaeseség os is ifejeheő a issapaaási éeőel: ( e ) ( ) ( ) E + issapaaási éeő a üöés uái és elői sebességülöbsége háadosa: I + eljes üöési ipulus: S ( + e) S ( + e) ( ) Példa u - u e edeő-pálaudao álló N súlú seelé a guíódoból 8 /h sebességgel éeő N súlú agoal ugalasa üöi Mile áolsága odul el a seelé a üöés uá 4 N/N eeelleállás eseé? Meoa a issapaaási éeő, ha a elodulás 8? Megoldás: üöés elői sebessége: 8 /h, Rugalas üöés eseé a álló seelé üöés uái sebessége: ogási eegia áloásáa éele alapjá: ( ) ( 8 ) u + + 3,7 /h,99 /s + +,99 9,8 4,,53 Előí elodulás eseé a álló seelé üöés uái sebessége: 4 8,,794 /s,853 /h 9,8 Rugalala üöés eseé: ( + e) ( ) ( + e) ( 8 ) u +,, Ebből a issapaaási éeő: e, 743 Elélei össefoglaló a aöbe a 95- oldalao Példá: 36, 38
17 6 hé Rugalasa egáaso esel aló üöés Vísies ugóal egáaso es édés ágalásá a felada gaolai jeleősége idoolja alóságba a ugalas egáasás eg seeeel aló egáasás jele ugóeő sáíása a egáasó seee igébeéeleie eghaáoásá jelei So esebe a egáaso öeg agáa a seeee a öege, és a üöés ulajdoéppe alael idege ese a seeeel aló üöésé jelei Ee a édése a eleése alódi épíőéöi felada Visgálaai soá a első felada os is a üöés ooó es üöés elői sebességée a ögíése E öeőe a egáasó seee és a üöő es ulajdoságai alapjá döei ell aól, hog ugalas, ugalala ag éplée üöésől a-e só Ha a üöés ugalala, a oábbi isgálaoho ell a issapaaási éeő üöés ípusáa eldöése uá lehe sáíai a üöés uái sebességee Példa d ábá láhaó súlódásees felülee feő öegű es ugóeeségű ugóal ugalasa apcsolódi a odulala falho öegű es sebességgel üöi a öegű esel Haáou eg a üöéso eleeő d diaius elodulás és a ugóba eleeő legagobb eő! üöés uái sebesség függ aól, hog a üöés ugalas, ugalala ag éplée éplée üöés aiba is elé a ási é eseől, hog eo a ugóal egáaso öeggel egesül a üöő öeg és egü ooga oább, íg e éplée üöésél a üöő öeg elpaa a ugóal egáaso öegől bba a esebe, ha a öeg issafele oog a oábbiaba á e befolásolja a egáaso es iseledésé bba a esebe aoba, ha csöe sebességgel, de oább halad, isé uol fogja éi a öegű ese Ee a jelesége a eleése e ése a aaaga Jelöljü a egáaso es üöés uái öegé M-el (Képlée üöéso M +, ülöbe M ) Lege a egáaso ese a üöési saas égéhe aoó sebessége, aiel a egáaso es elidul, V G ( + e) ( + e) G Képlée üöés eseé: V, íg ugalala üöésél: V + G+ + G+ G G d eghaáoásáho felíhaó a ieiai eegia áloásáa éele: ugóeő uája: diaius eő: F V M d M L d Ebből: d V d MV L ülöböő üöési eseehe aoó eedée a ado M és V beheleesíéséel eheő Pl éplée üöéso: F d d G G+ G G, G+ G ( G+ G )g d g G ( G+ G ) g Jól láhaó, hog a ugóeeség öeléséel a üöési eő öesi, íg a elodulás csöe
18 Leeső ehe haásáa isgálaa h ábá a öegű es h agasságól esi a ugóeeségű ugóal a alááasó seeehe ugalasa apcsolódó öegű ese Haáou eg a üöéso eleeő ugóba eleeő legagobb eő! d diaius elodulás és a d üöés elő csa a öege a sebessége: gh üöés uái sebesség os is aól függ, hog a üöés ugalas, ugalala ag éplée Ugacsa a üöés ódjáól függ a egü ogó öeg, ai éplée üöéso M +, ülöbe M ogási eegia: MV Visgálju eg a oábbiaba a éplée üöés eseé! G G G ( + ) gh h G G, + g G+ G G+ G Muá ége egés a egü ogó öege egfelelő súleő: ugóeő: R G + Ee a ugóeőe a d L Mg, ásés a ugóba ébedő eloduláso ége uája: LR ( G + ) d G d d L LG + LR ( G+ G) d G d d G d d G d d Felía a ogási eegia áloásáa éelé: G h G d G+ G d G G d - d - h G + G I G a leeső öege egfelelő súleőből sáío saius elodulás Megolda a ásodfoú egelee, a s fiiailag leheséges egoldásho a ásodi ago poií előjellel ée: d s s s + + h ν s G + G apo ifejeésbe ν a diaius éeő: h ν + + s G + G Jól láhaó, hog a diaius éeő éée öesi a h agasság öeléséel és a saius elodulás csöeéséel (a ugóeeség öeedéséel) Kedeőe befolásolja a diaius éeő a seee G öege
19 Speciális eseé eelheő a h esee, aio a ese éus agasságól hiele ejjü (és e saiusa, fooaosa egedjü) a alááasó seeee Eo a diaius éeő: ν ugalas üöésél a leeső es sebessége a üöéso: gh ogó öeg: G M g ugalasa egáaso es üöés uái sebessége: sebesség éseese a éplée üöésél léőe! diaius elodulás eé ége ua: V G G+ G L LG + LR Mgd + G d d G d G d d d ogási eegia áloásáa éele sei: MV L, Beheleesíe a V-e apo ifejeés: G G G 4G gh 4G G h d g G G g + ( G+ G ) ( G+ G ) Ebből: d G 8hG ( G+ G ) Miel G, a göös ifejeés les a diaius éeő s Ebbe a esbe a e éplée üöésél, bá elála a ese, de eg ésőbbi időpoba a öeg bioosa úja áesi a seeee jelesége a aaagba ésleese e eleeü apo össefüggésee aal a feléeleéssel eeü le, hog a ugalasa egáaso öeg ogása egsabadságfoú Íg össefüggései so gaolai esebe (pl foloos öegeloslású geedáa leeső ehe) csa ao hasálhaó fel, ha a élegese öbb (eseleg égele so) sabadságfoú edse egsabadságfoúa eejü issa a ú eduál öeg eghaáoásáal Eg ado poho aoó eduál öege úg lehe eghaáoi, hog a egsabadságfoú edse ieiai eegiája egegee a eedei odell ieiai eegiájáal Pl eg l hossúságú eeseseű ρ sűűségű M oslopál a egsabadságfoú edseel aló isgálaál a ú eduál öeg: Eg éáasú aó 3 öepée leeső ehe eseé a geeda öepée eduál öeg: 7 M M I M a geeda/oslop eljes 35 öege eéseese a leeső ehee aló sáíás ao is leheséges, ha e éplée a üöés Eo a M és V helée a ugalala üöése egfelelőe + e G ( ) -a, illee G+ G gh ifejeés ell beíi Elélei össefoglaló a aöbe a 5-8 oldalao Példá: 39, 4
20 7 hé Mee ese ieaiája Eg ee es ogásállapoáa iseee a jelei, hog a es ide eges pojáa isejü a ogásállapoá es eges pojaia helee aoba e függele egásól és a oábbiaba iuaju, hog eg po ogásállapoáa iseeébe a öbbi po ogásjelleői sáíhaó ee es ogásáa ülöböő foái aa, aele öül a elolódó (haladó) ogás, a helálló (fi) egel öüli fogó ogás és a síogás ágalju Eg síogás égő ee es pojai egással páhuaos síoba ooga es ide eges pojáa pálája sígöbe les Elolódó ogás O B B B B B B ábá láhaó, hog a B po helee a po heleée iseeébe, a B eo segíségéel egadhaó: B B + fei össefüggésbe és eoo függe a időől, de a B eo e Mide a jelei, hog a sebessége és gosulása deiálással aló sáíása soá a osas eo deiálja éus les B d B d B po sebesség- és gosuláseoa:, a d B B a d d d apo össefüggése a uajá, hog eg ado időpoba a es báel pojáa sebessége és gosulása aoos Igaolu ehá, hog eg po ogásállapoáa iseeébe a öbbi po ogásjelleői is egadhaó Feie sei a es báeli pojába ugaola sebességeo illeőleg gosuláseo apu, agis ee eoo ú sabad eoo Helálló (fi) egel öüli fogó ogás egseűbb ágalás édeébe a ábá egü fel úg a oodiáaedse, hog a egel esse egbe a fogásegellel Köe beláhaó, hog a ese a fogásegele íül feő alael M poja ola síba ége öogás, ael áeg a M poo és eőleges a fogásegele; a ö öéppoja - aele -al jelölü - pedig a fogásegele a Eg sugaú pálá ege ú: s ϕ( ) j M O ϕ ϕ M M feieből öeei, hog aeibe iseees a es fogásegele és eg M pojáa ogásöée, abból ϕ sáíhaó éa a es báel M pojáa pojáa ogásjelleőjé eg udju haáoi a ( )
21 aagi po öogásáál aula sei ϕ iseeébe lehe sáíai a sögsebessége és a κ söggosulás Ee segíségéel a eges poo sebessége és gosulása eghaáohaó sebességeo eőleges les a M poo a poal össeöő egeese és a fogásegelől esőleges áolsága léő po eseé a sebesség agsága: gosuláseoa é opoese les egi opoes eőleges les a M poo a poal össeöő egeese - agis a ado poho aoó öpála éiőjébe esi -, íg a oális iáú össeeő a poba ua fogásegelől esőleges áolsága léő po eseé a gosulás össeeő agsága: íg a gosuláseo agsága: a ( ) + ( ) a a κ, a a, τ τ a κ κ + Láhaó, hog id a sebesség, id a gosulás agsága aáos a fogásegelől aló áolsággal 4 M sebességeo felíhaó eooal ége sáíáso eedéeé is ( ) j ifejeés ifeje: i j j i a ( ) j a M a τ gosuláseo sié sáíhaó eoiális alaba Ee eedéeé a deésögű oodiáaedsebei gosulásopoese isolag egseűe adóda ifejeés ifeje: τ, a a + a + κ j ( + κ ) i+ ( κ ) a κ( ) κ j
22 Síogás ábá láhaó, hog a álaláos síogás össeeheő eg haladó ogásból és eg a poo áeő, a ogás síjáa eőleges egel öüli elfodulásból Ee egfelelőe eg ado időpoba a es ide pojáa aoos les a B sögsebessége: ( ) ( ) ( ) B B B B B B Eg ado po sebességeoáa és sögsebességée iseeébe a eges poo sebességeoa pedig a é össeeő ogásból sáío sebességeoo össegéseé aphaó B + B Célseű elősö a sebességeoa a és egel iáú opoesei sáoli, és e öeőe eghaáoi a sebességeo agságá és iáá elfodulásból sáaó össeeő eoiális soa segíségéel is előállíhaó, íg: B B + j i láju, a síogásál a sebesség a sía eőleges sögsebességeo és a síba eső sebességeo segíségéel sáíhaó Les ola po, aele e les sebessége csa sögsebessége Nics aadála aa, hog a öbbi po sebességé ebből a poból - a ú pillaai fogásöéppoból (oeá sebességceuból) - iidula, csupá a sögsebességből sáísu Ebbe a esebe ics süség eoo össegésée d Miel es síogásáól a só a elfodulás élegese a C poo áeő sía eőleges C egel öül öéi B B gosuláseo os is sáíhaó eoiális alaba: a a + κ B j B Elélei össefoglaló a aöbe a 7-3 oldalao Példá: 9,,, 3 a τ a B a a a gosulás sáíásáál sié abból idulu i, hog a álaláos síogás össeeheő eg haladó ogásból és eg, a poo áeő, a ogás síjáa eőleges egel öüli elfodulásból Ee egfelelőe eg ado időpoba a es ide pojáa aoos les a κ κ κ B söggosulása: ( ) ( ) ( ) Eg ado po gosuláseoáa, sögsebességée és söggosulásáa iseeébe a eges poo gosuláseoa os háo opoes össegéseé aphaó B a + a a a τ + B B B
23 8 hé Mee ese ieiája éaö ágalásáho defiiáli ell a es éhá öegjelleőjé súlpo helé a deésögű oodiáa-edsebe a O O ζ d,, oodiááal is egadhaju: S S d S d S, S, S Seie-éel alapjá a ee es súlpojáa, ag ao áeő egele, illeőleg sía oaoó eheeleségi oaé iseeébe eg ási poa, ag a egellel illeőleg a síal páhuaos ási egele és sía oaoó eheeleségi oaé is sáíhaó eheeleségi oaé R 3 - a hege egelée és a egellel páhuaos aloójáa: I ill I R - a geeda öepé és égé a eesesei súlpoi egele: I l ill I l 3 - a göb súlpoi egelée: I s s d d ξ s S R 5 s ee es öegé a elei d öege egés ese sáío iegáljaé haáou eg: d Eg ado ese a oodiáaedse edőpojáa oaoó saiai oaéa: S d eo, ael ijelöli a es öegöéppojá, ag ás ée a es súlpojá: S S d d ee es eheeleségi oaéa a, és oodiáasíoa: I d, I d, I d, és oodiáaegele oaoó eheeleségi oaéo: I ξ d, I η d, I ζ d η Végül a oodiáa-edse edőpojáa oaoó eheeleségi oaé: IO d Miel + +, és például + ζ, IO d+ d+ d I + I + I, I d+ d I + I, és íg I O I + I
24 Mee ese ieiájáa alapéelei Súlpoéel R a S apo ifejeés a ee es ogásáa oaoó súlpoéel, ael a odja i, hog a ee es súlpoja úg oog, i a es öegéel egegeő öegű ola aagi po, aele a ese haó ülső eő eoössegée egfelelő eő űödi Síogás égő ee es pedülee a fogásegele, a pedüleéel Miel κ O, eé Π ( ) d i j eoiális soa: ( ) i+ j+ ( ) ( ) eoiális soa pedig: dπ d i j ( + ) j ábá léő fi egel, ag a pillaai fogásegel öül sögsebességgel és κ söggosulással fogóogás égő ee es eg esőleges, aagi poa eiheő d öegű ésée sebessége eo a síese és a fogásegel jelű döféspojáól a d öeghe uaó heleeo d aagi poa a pedülee a egele léő odulala poa: dπ d E a eo a síogás öeeébe a egelbe esi, íg a pedüle a egele e pedüleé is éeleheő egés es pedülee a aoos állású elei pedüleeoo össege: Π d Ee uá: Π d apo ifejeésbe e függ a elei po heleéől, íg a iegáljel alól ieelheő Π d d ifejeés a ese a egele oaoó eheeleségi oaéa, aele a síogása oaoó össefüggésebe I -al jelölü Íg a síogás égő es odulala egele oaoó pedülee: Π I pedüleeo idő seii deiálja: Π & I & I κ aagi po odulala poa oaoó pedüleée deiálja egelő a aagi poa haó eőe a poa sáío oaéáal Síogás eseé a pedüleeo és íg aa deiálja is a sía eőleges egelbe esi, íg a aagi poa haó eő oaéeoaia össege is egeliáú les
25 síogás égő ee es odulala egele oaoó pedüleé, ai a oábba láhaó ol, a eges elei öegpoo pedüleée össegeé éeleü Ee egfelelőe a pedüle deiálja is egelő a össeeő deiáljaia össegéel E a jelei, hog össegei ell a eges pooa haó eőe a odulala egele oaoó oaéai: i M i M i ( F i) + M( B i) M oaéo egés a ülső, ásés a belső eőből sáíhaó i össegés soá aoba eg ado belső eő elleejée a oaéa is egjelei a össegbe, íg a belső eőből sáíhaó oaéösseg éus les Ebből a öeei, hog a M oaéössegbe csa a ese haó ülső eő oaéössege jelei eg Ee uá a M Π & alapjá egfogalahaó a síogás égő ee es pedüleéele, el sei a ese haó ülső eőe a odulala egele, ag a pillaai fogásegele sáío oaéössege egelő a ese a egele sáío eheeleségi oaéáa és a söggosulása a soaáal eojelölésől a síogás ia eleie: M I κ E a össefüggés ao hasálhaó a gaolai feladao egoldása soá, ha egseűe eghaáohaó a fogás egel Külöbe célseű a M S I S κ össefüggéssel sáoli, ael sei a ese haó ülső eőe a es súlpoi egelée sáío oaéössege egelő a ese a súlpoo áeő, a ogás síjáa eőleges egele sáío eheeleségi oaéáa és a söggosulása a soaáal E a éel a síogás égő ese a súlpoi egele (súlpoa) oaoó pedüleéele Elélei össefoglaló a aöbe a 7-78 oldalao Példá: 5, 6, 7, 8 i ogáseiség áloásáa éele, a pedüleáloás éele alapéeleből os is leeeheő a feladao egoldásá segíő éele ee es ogáseisége áloásáa éele sei a ee es ogáseiségée ado időaa alai egáloása egelő a ese haó ülső eő eoössegée a ado időaaa oaoó haáoo iegáljáal S Rd ds ( S S) S pedüle áloásáa éele sei a ee es síogásao a sía eőleges odulala egele, illee a es súlpojá áeő egele sáío pedüle ado időaa alai egáloása egelő a ese haó ülső eőe a illeő egele oaoó oaéössege ado időaaa oaoó haáoo iegáljáal M d I ( ), M d I d I ( ) S S Mee es ogási eegiája, a ogási eegia áloásáa éele S ee es ogási eegiája: I, ag S + I S ua sáíásáal a eőpá uája a eőpá és a es elfodulásáa soaaé sáíhaó i eő uájáal aló össegés uá a ogási eegia áloásáa éele: L Elélei össefoglaló a aöbe a és a 9-9 oldalao Példá: 3 3, 3, 34
26 9 hé Egsabadságfoú edse sabad egései Csillapíala sabad egés & & csillapíala sabad egés diffeeciálegelee: + diffeeciálegele álaláos egoldásá ( ) λ de alaba eese, beheleesíés és uá a λ + aaeisius egelee apju egeleből λ, ± i, ahol ásodedű álladó egühaójú lieáis de λ -el aló egseűsíés diffeeciálegele álaláos egoldása a é göhö aoó egoldás lieáis obiációja Áalaíáso uá cos + Bsi egoldásba seeplő álladóa a edei feléeleből udju eghaáoi egés edeéhe aoó időpoo célseű -a felei, & iseeébe a edei feléelee ielégíő egoldás: ( ) cos + si, ael áíhaó ( ) si a + α alaa, ahol a + B és α acg B Vagis a aagi po csillapíala egése haoius egőogás aagi po aiális iéése, ai a egés apliúdójáa eeü a-al egelő + α éée a egés ado időpoho aoó fáisáa eeü, íg α a ú edei fáis éée a edse sajáöfeeciájáa eeü sajáöfeecia dieiója [ / s] ad a siα a π π egelőségből sáíhaó a sajáegésidő: egésidő dieiója [s] egségi idő ala öéő egése sáa :, aele sajáegéssáa (öegéssáa, π feeciáa) eeü /s-ba adódó egéssá dieiója [H] (He) űsai gaolaba hasálju a peceéi öegéssá fogalá is, ael 6 dieiója: [/pec] éöi gaolaba síese alalao össefüggés sei a öegéssáo (feeciá) jó öelíéssel egapju, ha 5-ö osju a öege egfelelő súleőből c-be isáío, a egése egfelelő iáú elodulás égegöéel 4,984 5 π e e
27 Csillapío sabad egés Sebességgel aáos ülső csillapíás & & sebességgel aáos ülső csillapíása egfelelő diffeeciálegele: + c + egelebe seeplő c éeő egadja a egségi sebességhe aoó elleállási eő sáééé, egsége: [Ns/] ásodedű hoogé, lieáis, álladó egühaójú diffeeciálegele egoldásáál feléeleü, hog a λ egoldás de alaba aphaó Beheleesíés és de λ -el aló egseűsíés uá a λ + cλ+ aaeisius egelee apju, aiből: λ c c, ± éplebe seeplő égegö alai ifejeésbe léő é ag agságáól függőe háo ese ülöböeheő eg a) c > ag c> E esebe - aio a csillapíás ag - a göjel alai éé előjele poií, ehá a göö alósa Ee íül, iel a gö c éée -él isebb, idé λ egaí előjelű les Beeee a és c jelölésee: diffeeciálegele álaláos egoldása: ρ ρ d e + d e egoldás é ooo csöeő epoeciális göbe össegé aalaa ugali heleből iodío es asipoiusa öeledi eedei heleéhe, ai a a ába uaja ag csillapíás eseébe ehá e les egés b) c Ebbe a esebe os sics, és iel λ ρ+ ρ, λ ρ ρ ag c c λ λ ρ és a álaláos egoldás: e ( d + ) e ρ öelí E a esee, aio ρ alaba íhaó fel Regés d jobba csöe, i ahog öesi, a ogás a időbe os is ugali helehe c, iius csillapíása eeü c) c < ag c< Mos, aio a csillapíás icsi, a égegö alai ifejeés egaí les, íg é ople göö apu Beeee a c a aaeisius egele egoldásai: λ ρ+ i, λ ρ i ρ diffeeciálegele álaláos egoldása a alábbi les: e ( + Bsi ) feléele és &, ao a egoldás: e ρ cos + ρ + cos si Ha -ál a edei
28 feie éelébe a egöegű, egsabadságfoú edse csillapío sabad egése eg ola feeciájú peiodius egőogás, aele apliúdói a e ρ soó ia öeedéséel csöee i láu, a előő é eseől eléőe os egőogás a E aa ösöheő, hog a csillapíás is csillapíás csillapío egés sajáöfeeciájáál a *-gal a íáu ifejei, hog iseeébe a csillapíala esehe aoó -ból sáaahaó: edei elodulás eseé: a csillapíási jelleő c ogás lefuásá éus 4 * * π csillapío egés sajáegésideje:, öegéssáa pedig: * * egés csillapodásá a egás π időöel öeő iéése aááal jelleehejü é iéés háadosá a csillapío egés deeeuáa, eésees alapú logaiusá pedig logaiius deeeua eeü: logaiius deeeu segíségéel, beeee a Seeei csillapíás e ϑ γ jelölés, π γ γ + + cos si γ ρ, és a ogás egelee: ϑ ρ Ha eg ado seeee egésbe hou, ajd hagju, hog sabad egés égee, a egés ao is csillapodi fog, ha ics ülső egéscsillapíás Ee oa a ú seeei csillapíás, a seee apcsolaaiál fellépő súlódás és a aag e öéleese ugalas ola, a ú belső súlódás Ee sei eg ééseel igaol logaiius deeeuho sáíu eg eiales ülső csillapíási jelleő Íg a eddigi össefüggései a seeei csillapíás eseée is alalahaó lese γ ce γ a csillapío egés sajáöfeeciája a seeei csillapíás eseé:, aa a 4 seeei csillapíás feeciá ódosíó haása csa a logaiius deeeuól függ, agis alóba feeciafüggele Valós seeeeél a -a apo össefüggésbe a égegö alai ifejeés ásodi agja a első agho épes ige icsi, ai a jelei, hog a seeei csillapíás a öegéssáa, sajáöfeeciáa ics jeleős haással Soásos eljáás, hog a seeei csillapíással eiales c ülső csillapíási álladó a iius csillapíás %-ba α adjá eg: [ ] [%] α % 5γ γ Például asbeoseeeeél - jeleős diaius igébeéeleél - 5%-os 5 seeei csillapíásál γ, Elélei össefoglaló a aöbe a 7-6 oldalao Példá: 3, 3, 33, 34
29 hé Egsabadságfoú edse haoius gejesése Haoius eőel gejese csillapíala egés & diffeeciálegele ebbe a esebe: + q si ihoogé diffeeciálegele egoldása a hoogé egele álaláos és a ihoogé egele paiuláis egoldásáa össegeé aphaó hoogé egele egoldása egegei a csillapíás élüli esebe apo egoldással paiuláis egoldás si & függéee és si -el egseűsíe: ( ) g q Visgálju a a esee, aio, a paiuláis egoldás: g alaba eessü Beheleesíe a g ( ) és ( ) g és égehajhaju a -el aló osás! Figelebe ée, hog q g si hoogé és álaláos egoldásá és a paiuláis egoldás össeada q cos + Bsi + si alaba apju a diffeeciálegele álaláos egoldásá és B álladóa a edei feléeleből haáohaju eg Ha -á a edei feléele, &, ao a edei feléelee ielégíő egoldás: q cos + si + si si íg apo egoldásba a első é ag egfelel a sabad egésél apo egoldása, a haadi ag pedig a gejeső eő haásáa első é ag a csillapíás ia öid idő ala egsűi, és a oábbiaba a ihoogé és les a álladósul egés esőleges edei feléel eseé is g q eg ola elolódás jele, aele a gejeső eő aiua ooa a edsee, aeibe saiusa űöde eő diaius haásá a soa ási éeője, a a µ eoaciaéeő eoaciaéeő iáólag a ifejeés uaja Ee absolú éée háadosól, agis a gejeső eő öfeeciájáa és a edse sajáöfeeciájáa a háadosáól függ io a gejeső eő öfeeciája a sabad egés sajáöfeeciájáál isebb, a eoaciaéeő éée egél idig agobb io öeledi a eghe, a eoaciaéeő - és ele egü a egés apliúdója - ohaosa ő Ha agobb - ál, ao öeedéséel a eoaciaéeő asipoiusa öeledi ulláho E a jelei, hog aeibe soal agobb -ál, a gejeső eő ige is apliúdójú egésee oo diffeeciálegele egoldása soá iáu a osai E a jeleség, aio, aa esee, iel e esebe éussal ellee, aa a gejeső eő feeciája a edse sajáfeeciájáal egegei a
30 eoacia & éus edei feléelehe aoó egoldás isgála egeeshejü q q haáééé: li si cos apo eedéből láhaó, hog eoacia eseé a ásodi össeeő apliúdója a időel aáosa öesi, ehá a egés soá a égele felé a, ai a a ába uaja Meg ell jegei, hog a eoacia, aa egbeesés a alóságba e ud ialauli, iel a öfeeciá alós fiiai eisége, ééü alós sá alóságba iso alálou aal a jeleséggel, aio öel esi -ho, de e aoos ele Eo eseé, igaolhaó, hog q si cos, aa: cos E a jelesége, aelél a q si gejeső eő haásáa a aagi po ola feeciájú egés ége, aele apliúdója peiodiusa áloi, lebegése eeü Haoius eőel gejese csillapío egés diffeeciálegele ebbe a esebe & + c& + q si paiuláis egoldás si( ϕ) c q alaba eesheő, ahol ϕ ac g, íg g c + diffeeciálegele paiuláis egoldása ee uá: q c g si ac g c + il ódo apo egoldás haoius egőogás jele, aele apliúdója c gejeső eő peiódusáal, de a egés a gejeső eőhö épes ϕ ac g fáissal ési diffeeciálegele álaláos egoldása: g g g, peiódusa aoos a
31 ( ) ( ) ρ + q c e cos Bsi + si ac g c + hoogé és álaláos egoldása eg csillapío egés épisel, ael öid idő ala egsűi álladósul q egés ifejeésébe a a saius elodulás, íg a eoaciaéeő: µ c + Ha a ülöböő csillapíási ééee a iius csillapíásho, c isoíju, a ülöböő c / c isosáoho aoó aiális apliúdó idig éges éée ese fel és agobb csillapíási éeőhö isebb aiális apliúdó aoi Kis csillapíásál - ahol a eoaciaéeő jeleős - e oo ag hibá, ha a eoaciaéeő ééé a -ál sáíju Eo: µ a c c csillapíási éeő eseé a eoaciaéeő aiális éée isebb les egél, agis a saius elodulásál - a gejeső feeciáól függeleül - isebbe lese a diaius eloduláso ééű csillapíás eséi csillapíása eeü c sabad egés isgálaáál láu, hog a seeeeél ao is a csillapíás, ha eől e godosodu c γ eiales csillapíás ifejeésé beheleesíe a eoaciaéeő: µ + γ Valós seeeeél a γ e öbb,-él, ai a jelei, hog a seeei csillapíása csa a eoacia öelébe a jeleősége eoaciaéeő aiális éée: µ a Például γ,-él a γ γ µ csillapíala egésél a ifejeés előjele ás ao, ha < és ás, ha > Megállapíou, hog aio a gejeső eő feeciája isebb a edse sajáöfeeciájáál a egés és a gejeső eő aoos fáisba a, agis a egés égő es ogásáa iáa ide pillaaba egegei a gejeső eő iááal Ha aoba a gejeső eő feeciája agobb a edse sajáöfeeciájáál, a es a gejeső eőel elleées fáisba - o 8 fáis elolódással - eeg csillapío esebe agis a egés iáa os is áloi, ha folaaosa áloi seeei csillapíással eiales ülső - sebességgel aáos csillapíás, a c c c ϕ ac g ac g, < ag ha >, de a fáis elolódás e ugásseűe, hae γ ϕ ac g Elélei össefoglaló a aöbe a oldalao Példá: 35, 36, 37, 38 e γ - beheleesíe:
32 hé Egsabadságfoú edse álaláos eő ooa gejese egése csillapíala egés diffeeciálegelee: & + q pedig: & + c& + q Álladó agságú eőel gejese csillapíala egés &, a csillapío gejese egés diffeeciálegelee + q & egoldás a hoogé egele álaláos egoldása és a ihoogé egele paiuláis egoldása össegeé áll q elő Beheleesíéssel elleőiheő, hog a paiuláis egoldás: q q Ee uá a egésegele egoldása: cos + Bsi + és B álladóa a edei feléeleből haáohaju eg Ha -ál a edei feléele, ao q q q cos + ( ) cos q q ábából láhaju, hog ola - a sa saius egesúli hele öüli - haoius egőogásól a só, ahol a apliúdó a saius elodulása felel eg Íg a aiális iéés a saius elodulás éseese eedé egegei aal, ai a üöés fejeebe apu, aa a seeee hiele - e saius ódo - elhelee eheből a elodulás ésees Álladó agságú eőel gejese csillapío egés csillapío esehe aoó diffeeciálegele eseébe is elleőiheő beheleesíéssel, hog a paiuláis q q egoldás: q Ee uá a egésegele egoldása: e ρ ( cos + ) + Bsi és B álladóa os is a edei feléeleből lehe eghaáoi Ha -ál a edei feléele, ao q ρ * ρ ρq * e cos e i s * q π *
33 ábá láhaó, hog a hoogé egoldása egfelelő és időel lecsillapodi és a elodulás a saius π elodulása - a ihoogé egele paiuláis egoldásáa egfelelő les aiális iéés a időpoho aoi Eo π ρ π q * + e * aiális apliúdó os a saius elodulás éseeséél isebb les * Gejesés a időől esőlegese függő eőel ábá a gejeső eő a idő eg esőleges függéébe láju E a függé ag leíhaó a ise függée (eseleg saasoé eléő) obiációjaé, ag a eő agsága (pl éés soá fele) gafioól olashaó le q q τ dτ Visgálju a a állapoo, aio a aagi po a τ időpoba á oog, de i ap eg újabb q(τ)dτ ipulus Ehhe a ipulusho aoi a ogáseiség d öeée ogáseiség áloásáa éele éelébe: d q(τ)dτ Α sebessége a τ időpoba a ipulus ia beöeeő öeedése ehá: d q( τ ) dτ ipulus iai sebesség öeééhe aoóa a τ időpoól a aagi po elodulásába is les eg öeé, ael d q( τ ) si ( τ ) dτ Ha -á a edei feléele öeée össegeéséből adódi, ao a po elodulása eg ado időpoba a addigi d, agis: dτ q( τ ) si ( τ ) eljese hasolóa eeheő le a is csillapíás eseée oaoó össefüggés Seeei csillapíásál: q( τ ) e γ ( τ ) si τ dτ ( ) egoldás á foába egadi, aa a elodulás a idő függéébe eghaáoi eéseese csa ao a ódu, ha a eő is isejü a idő függéébe E esebe se bios aoba, hog a soafüggé piií függéé elő udju állíai a aoba ics aadála, hog a ülöböő időpooba ueiusa sáísu a haáoo iegál
34 Lege q q, aa isgálju a álladó eőel aló gejesés eseé Eo q si ( τ) dτ ( cos ) Végeedéül egapu a oábba á egise össefüggés Visgálju a oábbiaba a a esee, aio q q a, aa a gejeső eő a időbe lieáisa öesi a dτ aτ si ( τ ) dτ τ si ( τ ) paciális iegálás alalaa: ( ) si a a egoldásba a első ag a lieáisa öeő saius eőe felel eg és a ado időpoba a egesúli a helee uaja ásodi ag eg álladó apliúdójú haoius egés, ael a lieáisa öeő saius elodulás öül ajli E a apliúdó aál agobb, iél gosabba ő a eő, ugaao fodíoa aáos a ugóeeséggel és a sajáöfeeciáal áasegés ábá láhaó seee áasa időbe áloó ogás ége öegpo elodulása a seee defoációja ia eél -el agobb, ééű öegpoa haó ugalas issaéíő eő -el, a eheeleségi eő & & -el aáos ogás diffeeciálegelee: + & & + beheleesíése uá: + & áasegés ehá ola gejese egésé eelheő, ahol q & & diffeeciálegele egoldásaé a igébeéelei sáíhaó +, agis a seee defoációja adódi, aiből a seee össefüggés segíségéel sáíhaó a öegpo eljes elodulása Bioos éöi feladaoál célseű, ha a diffeeciálegelebe iseeleé a elodulás seepelejü Eo a diffeeciálegele: & + ( ) ( ) ( ) Visgálju a a esee, aio a áasogás haoius, aa si Eo a egele jobb oldala: Megoldásé a álladósul egése a g q si q si si ifejeés apju Láhaó, hog a eljes iéés a áasegés apliúdójáa a eoaciaéeőel agío éée les Elélei össefoglaló a aöbe a 5-53 oldalao Példá: 39, 3, 3
35 hé öbbsabadságfoú edse sabad egései Rugóal apcsol öegpooból álló edse egeleei q 3 3 3q q 3 aa && && 3 && 3 + K q M & q q q 3 ( ) I M a öegái, K a eeségi ái, a öegpoo elodulásai, íg gejeső eőe aalaó eo q a öegpooa haó Meeségi ái sáíása ugalas seeee léő öegpooból álló edse eseé ábá eg elhaagolhaó öegű aó láu aó háo öegpo a 3 3, 3 éébe elodula aó a iodío helebe ics egesúlba, a eges öegpooa a iodíással elleées,,, issaéíő eő haa Ee eőe e isejü, de udju, hog a eges eő a ei egfelelő aó iodíju egesúli heleéből, aie öeeébe a eges öegpoo, ( ) ( ) ( ) 3 iééseel lieáisa aáosa: K Ebből K F eeségi ái ieé hajléosági áia eeü Ee fij elee egadja a öeg élüli ugalas aóa haó j-edi iáú egségi eőből a i-edi iáú elodulás Ee eloduláso sáíásá oábbi auláai alapjá - ag a iuális eő éelée alalaásáal, ag a aó is elodulásaia sáíásáál aulaa egfelelőe - á el udju égei hajléosági ái iseeébe - aa ieálásáal - a eeségi ái sáíhaó öbbsabadságfoú edse sabad egései M & ái-diffeeciálegele ado, & edei feléele ellei Feladau a + K egoldása Keessü a egoldás i ~ c e alaba, eg hoogé lieáis egeleedse ell egoldai ái-diffeeciálegele eg paiuláis egoldása ee uá (a egsabadságfoú edseeél láoaa egfelelő áalaíáso uá: a cos + b si
36 alaba íhaó fel, íg a álaláos egoldás a paiuláis egoldáso lieáis obiációjaé adódi a cos + b si egoldásba seeplő a, b osaso a edei feléele alapjá - eg edsáú lieáis egeleedse egoldásáal - sáíhaó egésegele egoldása a sajáeoo iseeébe K egele felíhaó K M álaláosío sajáéé-felada alajába is Ee feladao ( M) egoldásáa egfelelő sáíógépi pogao álla edeleése, aele solgálajá a sajáééee és a hoáju aoó sajáeooa Ee sajáeoo a oábbiaba jól hasosíhaó sajáosságoal edelee Igaolhaó, hog a sajáeoo a öegáia és a eeségi áia oogoálisa Noálju a ülöböő sajáeooa úg, hog a M s, Ks M soa éée egségi lege E esebe K Eg V áiba foglala a össes sajáeo (a ái -edi oslopa és a V áiba a sajáeoo aspoáljai eüle, íg aa -edi soa egségái les, íg a V KV ) a oooaliás ia a V M V soa eg ola diagoális ái les, aele eleei a soa sajáéée a V MV E, V KV Ha beeeü eg új iseele a V + K össefüggése egfelelőe, beheleesíjü e a M & ái-diffeeciálegelebe, és egsoou a egelee balól V MV & + V KV & V áisal: ái-diffeeciálegele sáú függele egsabadságfoú egése egfelelő diffeeciálegelee esi sé ( ) ( ) && && && + + & egsabadságfoú edse egoldása a oábbi iseee alapjá: egoldásho ehá süségü a a & cos + si és & edei feléelee V V, és íg V ill & V & össefüggés iseeébe Ee sei a és & edei feléele sáíásáho süség a a V áia, ael V V M íhaó fel, agis ics süség a V ái ieálásáa alaba
37 ill & eoo eleei ehá ol ódo aphaó, hog a V M ill & eooal: M ill & M & M cos + M & si Íg: ( ) V össefüggése egfelelőe a sajáeoo - soou a M cos ái -edi soá soou a eo úg apju eg, hog a V ái oslopai - aele a függéeel és össegeü őe: + si & ag: ( ) cos + ẑ si ahol M ill ẑ M & Láhaó, hog a eloduláseo ide időpillaaba a sajáeoo lieáis obiációjaé adódi Lege például s és & Mi láu s eseé M s, íg a egoldásba csa a s egjelei és eo fog s cos s les a elodulás edse ehá a sajáeoa egfelelő apliúdóal eeg E idoolja, hog a sajáeooa sajáegésalaoa is eeü legisebb sajáöfeeciáho aoi a alap egésala feiebe iseee eljáás, ael a sajáeoo báisába íja fel a egésegele egoldásá, odálaalíise eeü ( eges egésalaoa soás ódusa eei) eljáás előe, hog ad eg éplee, aelből báel időpoba sáíhaó a eloduláso ( elodulásoa leeee össefüggés időseii deiálásáal pedig ola össefüggés apu, aeleből a sebessége sáíhaó) eljáás aoba igéli a sajáeoo eghaáoásá, ael öbb íee sabadságfoú edseeél e leheséges Ha e udju a össes sajáeo sáíai, ao a ésleges össegés poala eedé ad i ajd lái fogju, a egoldásba a eges sajáeoo seepe ülöböő, íg leheséges, hog bioos sáú sajáeo sáíása elegedő a éöi gaola egöeele poosság elééséhe sajáeoo süséges sááa eghaáoása eg felelős éöi felada, aellel a ésőbbi auláaiba fogu aláloi seeei csillapíás haása öbbsabadságfoú sabad egésél bba e esebe, ha a belső súlódási éeő ide ugóeleél aoos, a csillapíala esee apo egoldáso egseűe iegésíheő a csillapíás figelebeéele édeébe Ee elélei és ísélei háeé os e udju ágali, csupá a alalaadó eljáás iseejü Ebbe a esebe a γ csillapíási jelleő ide egésalaál aoosa eheő fel sajáöfeecia ódosíása a γ 4 össefüggés alapjá öéi eges egésösseeőél a apliúdó csöeés a e éheő el Ee alapjá a eloduláseo a alábbia sei alaul: γ e γ γ M cos + + & si Elélei össefoglaló a aöbe a oldalao Példá: 3, 33, 34 soó alalaásáal
38 3 hé öbbsabadságfoú edse haoius gejesése álladósul egés sáíása haoius gejesésél a egésegele öele egoldásáal bba a esebe, ha a csillapíással e íáu sáoli, a egés ái-diffeeciálegelee eg - a sei áloó - haoius eőel aló gejesésél alaú les M& + K q si si i oábba a egsabadságfoú edsee isgálaáál láu, a ihoogé egele paiuláis egoldása aloja a egés álladósul ésé Keessü a paiuláis egoldás alaba Beheleesíe a ái-diffeeciálegelebe: g si M si+ K si q si g g g apo egelőség ide éééél feáll, íg, eé si -el egseűsíe: ( K M) g q Felée, hog a egühaó-ái e siguláis (ai a jelei, hog deeiása e éus, aa e sajáöfeecia) a apliúdóeo: g ( K M) q eéseese ics süség a ie ái előállíásáa, a g eo a egeleedse egolda sáíhaó eljáás - ael éségeleül egseű - e ad ifoáció a gejeső feecia és a ülöböő sajáöfeeciá isoáól, a eoaciaesélől és e épes figelebe ei a idig jeleléő csillapíó haásoa ésabadságfoú edse e esebe egseűe ágalhaó Eo: g g,, q q ie ái: ( K M) f ( ) ahol f( ) ( )( )
39 egésegele egoldása a sajáeoo iseeébe oooál sajáeoo és a hoáju aoó sajáéée iseeébe isgálju isé a M& + K q si ái-diffeeciálegelee Ha beeeü eg új iseele a V össefüggése egfelelőe és e beheleesíjü a ái-diffeeciálegelebe, ajd egsoou a egelee balól V áisal, ao a alábbiaa apju: apo egele suúája a alábbi les: V + V KV V q si f si MV& && && && + f f si f I a f a V ái -edi soáa (aa a -edi sajáeo aspoáljáa) és a q eoa a saláis soaa f q les Elégee a eooal aló soásoa: && && && + f f si f Vagis a ái-diffeeciálegele os is N sáú függele - egsabadságfoú egése egfelelő - diffeeciálegelee esi sé, ahol a -edi egele: f si & + egsabadságfoú edse ihoogé diffeeciálegeleée paiuláis egoldásá g si g alaba eese: g g si+ g si f si, g f, q si q si
öáá á á í ó á á á á é á á ó á íí ó á é ó ó á é á ó é é ó ó É Í Í á é á á á á é é í á í ó á ó é á é éé á ó á á í á Ú éá á á é ó ö ü é Í á é é ó ó é ö é
öáá á á í ó á á á á é á á ó á íí ó á é ó ó á é á ó é é ó ó É Í Í á é á á á á é é í á í ó á ó é á é éé á ó á á í á Ú éá á á é ó ö ü é Í á é é ó ó é ö é á á á ó Ó á ó í éí é á á á áí ó Í ö é ő á á á á á
RészletesebbenÜ Á Á ó Ü É É Ó Á É ó ó á ó á É á é é ö é é ó é é á á á úé í ú é ö é ó á á á í é ö í á á Ö é é á é ó é é é é ó é ü í í á á á ö é á é é é é é ó é Ü ő á é í ó ó ö ü í á á í ü á á ó á íí ó á ó ő á é é ö ö
Részletesebbená Í ÍÖ á ó á ó á ó Ő É Á áíé Á á á úú ó á Á Í ő á ü á á Ö á É á á ó á ó ő á ú á á ó á á ó á á ó á ú á ő É ő á ő á á á ő á ű á ő á ó ő á ó á ú á ó Í á á ú á ó á Ú É á ú á ü ú á óú á ó ó Í úú úú ú ü ú ó
Részletesebbená é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí
é é í á é é á é ő é ú ó ő é é í ő á é ő ő é ö á á ó í ú á á á é é á é é í é é é ő á á á é ö é é é á é é í é á á é á é á á í é é á á é á é ö é é é é é ü é á é é ö á á á é é é é ő é é á ú ű é á é ő é é ü
Részletesebben2.1. Mintavételes szabályozási rendszerek tervezése. Az elírt válasz módszere
é vé áoá vé. í vá ó. D- go. ooo ID áoáo vé gvóíá, poícó ID, á ID, óoío, ID oc SR c. o p p. go D-. go c o p c goo ID co, ID po, c, ofc c f.. vé áoá vé. í vá ó pj áíá goo öé gá áíógép gvóíjá g. áíá goo é
Részletesebbenű ü Á
ű ü Á ó é ó ö é é Á é ó í ú Á ő íö ü ö üó é ü ü ú ö ó ü ó ü ó ü ü é í ü Ó ú íí Ó é é Ó ü ó ó ü ó ü ü ü ö ó óü ó ó ó í ü ö ü í ó ü ü É ú ú ü É í É ó ü ó ó ü ü é Á ó Á ó ó é ü ó Á é ü í é ó ö üé ó ó ó ü
RészletesebbenÁ É ő é ü ö á á ö é á é ö á á é ő á á ő á á á ő á ő é á é ő ö ó é ő é é á ó á á á á ó á á ö ö é á é Ó É á á ő á á ú ü ö á á á á é á á á á é é ő á á á á é ü á á ő ú á é á á ü ö á á á á é é á á á á ő á ő
RészletesebbenÓ Ö Á É Á É Ő Ü É Í í ü ü é é ő ő ö í é ő í ő ü é őé ő ö é ő é é ő é ö é é ö é í í é é í ő ü é ö ö é é í ü é é é őé é ö é é í é é é í é é ő é é é é ö é é í é í é é ö é ü é é é É é éöí é ő Í ő é ö é ü é
RészletesebbenAlsó-Ausztria A nagy kiránduló térkép
ó- é éé Ú :7000 ééű éé é á áá ó- ó ő é, é áj áááá éá vá é áv üé, á v á á é é íűéé é á é áá ő ó-á é- ávó, űő é ű á,, v ő őé váj áó ó- áó éé á já í Z Ö á éé! Ó- áó 00 -, +4/74/000-000 @ - v ő é: / é é é:
Részletesebbenó í ó é é ó ö é ö ű ó é é é á é é é ú ő é á é ó ö á é é é é á á ö ú ő é é í é á ő é ú Ö í ö á á ú é é á á ö ú ő é á á á é é ó ö ú ő é ö ű ő é ő ó ű ő
ó ú á á ő é ó ó ó á é é á é ú á Ö á á ú ó é á é ó ö á ö é é é é é é é ő é ő ú á ö ö ű ő é é ó ö á á é é ő é ö é é ö ö ó É é ö á ú á í á é ó é ú Ö ö á á ú é é á é á é ú é é á ö á é ö é é ó á á á ó ö ú ő
Részletesebbení ő ľ ü ó ľ ľ ő ľ ü Ü Ü Ł ľ ü ľ ü ľ ö ľü íľ ő ő ź ő í ó ü ľ ö ü ü ó ő ö ľĺ ó ľó ő ő ö ź í ö ő źą ö í ő ü ö ö ü ő í ľ ó ó ó ü ó ó ó ő ö í ó í ü ö í ő ę í ö ü ą í ľ ó ő í ú í ó ő ö ó ó ő ü í ó ľ í ľź ľ ú
RészletesebbenGeometriai Optika. ultraibolya. látható fény. 300 THz 400 THz 750 THz. 800 nm 400 nm 100 nm
Geomeiai Opia Láhaó éy: az eleomágeses hullámaomáy egy esey észe adio hullám mico hullám (cm) láhaó éy iavöös ulaibolya Röge sugázás (0-0 m) (Hz) 300 Hz 400 Hz 750 Hz λ 800 m 400 m 00 m A láhaó éy speuma:
RészletesebbenÚ Á Ü É ő ö ó ó ő Ü ö Ó ő ú ó ö ő ú ű ű ö ú ö ó ü ö ő öü ő Ú ö Ü ű ó ü ű ő ö ő óü ó ó ő Á Á ó ó Ü ó ó ü Ü ö Á ő ő ó ö ó ü ő ö ó ö ő ó ú ú ó ő ó ó ú ü Ú Á Á É Ü É Ú ü Á É ő ü ÉÉ É Ü ó Ö ó ó ö ö ő óü ó ü
Részletesebbenö É Á ó ó á é á ó ö á É É ö ó
ö É Á ó ó é ó ö É É ö ó É Ó é í é É ü ó Á ó ö é ó é Á é é ó Á ó í é Á ó ö é ö ő é é É Á É Á ö é é ü ó é Á Ú é é ü ó ó É é é é ö ó é é é ó é é ó Ü É é é ú ö é ó é é ó ó Á ö é í é ü é é Á é ö ó é ő Á ü ü
RészletesebbenÁ Á É Á Á É ö ó ő ő ó ó ó é ö é ö ú ó ó ó é ö é é ő ö ú é ö ő é é ő é ó É ő ó é Ü ö é ó é é é é é ó óö é ő ő é ó é é é ó óö é é ö é é ő é ű ó é ö é ő ú ö é é ö ö é ő ö ö Í ö é ö ö é ü Í ö é é é ó é é ő
RészletesebbenErőlökés: állandó, r pedig az m 1 és m 2 tömegű testek közti távolság. Súly(erő):
Ááások /s k/ : 6 π adiá 8 E J EW6 K 7 Pa a V E 5 Vie 9 J EeV6 Áadók oosa adaok 7 oi öegegység: u 666 oag sűűsége: 7 ogado-szá: N 6 o Boza-áadó: J k 8 K ouo-öé aáossági éezője: 9 N k 9 Vákuu dieekoos áadója:
Részletesebben3D Számítógépes Geometria II.
3D Sámíógées Geomea II.. Racoáls göék és felüleek h://cg..me.hu/oal/3dgeo hs://.vk.me.hu/kees/agak/viiiav6 D. Váad Tamás D. Salv Pée ME Vllamosméök és Ifomaka Ka Iáíásechka és Ifomaka Tasék Taalom movácó
Részletesebbenö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á
ö á ó á ö Ö á á ő ü ö á ó ó ó ó üá á á á ö ö á á í á á ö í á Á á ö á ö ü ő ó ö ö ó ü ó á ü ü á á á á ó á ü á á á á á ó á ó óá ü áí á ü á ö ü ő á á í á í á ö ü á á ö ü á ü ö ö ú á ö á á ö ö á ú ö ü ü á
Részletesebbenö á é á á á á ö é ő á é é í é ü é í á é ő é í ő á á á á ö é é í á á á á á é ő á á é é ő é á é é ő é é á ő á á í é é é ö ö ö ö é é á í ö í é é éé ö á á á ö á á á é ú é é ö ü ő á é é ű ö é Ó Á Ó é é é É
RészletesebbenLEGYEN MÁS A SZENVEDÉLYED!
E g y ü t t m z k ö d é s i a j á n l a t L E G Y E N M Á S A S Z E N V E D É L Y E D! 2. E F O P - 1. 8. 9-1 7 P á l y á z a t i t e r v e z e t 3. 0 ( F o r r á s : w w w. p a l y a z a t. g o v. h u
Részletesebbenó é é é ó é é é é ó ü í ó é ó Í é í ó ü Í óé í Á ő ó ó é é ú é ü ó ó É í ó ó é é é é é é é ó é ó é é í ú í ÍÚ é É Í é ó é ó ű í é ó Í é ó í é Ü é é ő é é É ó é é é éé Í é ő ó É ö é ú é ű É íé í ó í ó É
Részletesebbenö ó ú ó é é ó ö ó é ó á í é ő í ö íá ó ó í í é ó á í é é á ó á á é í é ó á é ó ó á á á é á ó ö á é ű é í é ó é ó á íű ó é ö é ó í ó é á á é é íá é Á á á ö é ö é á é á á á í é ó á é ó ö ó á Ü é Á á ű ó
RészletesebbenAZ IFJ És uövréee A da é k o k az ifjú s g s zo c io gia i e I ernzé s é hez lr 1- < é é é é ü í ő é Á Á ö ő í ő é é ö í É é é é é ő é í é ű é ö é ő ő é é Á ö é ü é é ő é é é é í őé é é í é ö í ő é ő é
RészletesebbenÁ Ö É Ö Á É Ő Ü É é ü é é ö é ö é é ó é ó í í ü é é é ö é é é óé ü ó Í ö ó é é ü ó é é é ü ó é óé í é Í Ú ö í é ü ö é í é ü é é í ü é é í í É ó é Ö ö é ó é ó ó é ü é é ö ö ö í ü ü é é é ö ü í é é é é é
Részletesebbená ü ö ö ö ő í á ő ú á á ó í á ö öá á á ö á á á ő ö í ú ű ű ö ú í í ű ő á ő ü ó á ó ő í ííá ö á ó á ő ű ö ű á á á á ü í ő á í á á ü í á á í á á á ó ű ö
Ő É Ü Ű Á Ó É Í Á Á ű ó á á ö í á á á í á á ó ú ö á ü ü ü í á ó í ű á á á í á á ú á á ö ó á ö ű ö ő í á á ö ü ű ö ü á í ü ú ő ű ű ö í ü ö ú ű í á á ö ü á ó á ó ű ö ö ö í ü á í á ö á á á á á á ó ó ó ú ú
Részletesebbenú ľ ľ ä ú ľł Łř äľľ ź ź ó ľ ú Ö ö ó ó ó ź ę ő ö ő ö ó ö ę ó ó óö ö óö ö ő ő ő ő ć ö ó ő ő ó ö Á ľ ö ó ő ő ü ö ű ö ő ö ó ľ ú Ö ü ű ö ö ö ń ź ü ľ ö ľő ő ü ę ö ő ó ö ö ö ę ľü ľ ö ü ö ö ó ü ľ ö ö ú ö ő ő ź
Részletesebbenü ú ő ö ő őí ü Ő ü ú ő ö ó ó ü ú Í í ó ö Ó ő ö í Ó í Í ü ö ú ö í őí ó ö ő ő ö őí ö ö ű ő í ó ö ö É É É ö ő Íő ő Í őí ó ü ö ö ó ő ü ö í ő ú ö ü ü ő ö ö ő ú ó Ó ö ú ö É É É őí ö ő ő ó ó ő ő Íő ú ó őí ő ú
Részletesebben3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció
D száíógées geoea és alazaeosó 5. éze göbé és felülee h//g..be.h/oal/ode/ hs//www..be.h/ezes/agya/viiim D. Váady Taás D. Sal Pée ME Vllaoséö és Ifoaa Ka Iáyíáseha és Ifoaa Taszé Taalo eooloo Lagage eoláó
RészletesebbenÁ Í Á Ó É ö á í á ő á á Á ő ő á ő á í á ő á á á á í ő ö í á á í á á ö ő á í ő áí á á ő á í í á ú ü ö á ú ö á í á á á ö á á ő á á á ő á ő á ú ü á ő á í ő ő ő áí á á ö ő á ő á á ő ő á í á ő á ő á á á ü ő
RészletesebbenHÁTADÁS. (írta: Dr Ortutay Miklós)
(ía: D Oua Milós) HÁTADÁS. Bevezeés. Háaás halmazállapo-válozás nélül.. Szabaáamlás.. Konveciós énszeáamú háaás csben... Lamináis áamlás... Háaás csben ubulensen áamló olaénál... Háaás csben áamló olaénál
Részletesebbenó ľ ľ ś ľ śíę ľ ę ąľ Ť Ť Ť ő ľ ő ź ő ő ü ő íľ ľ ľ śää Ĺ í ü ľ í Í É ľ É ľ ľá É É Íľľ ľ ľ Á É Ü É É ł Á Á ľ ü ü ő ü ő ő ü ő ó ľ ľ ź ľ ľ ü ľ ů ő ö ö í ö ľ ő ľ ľ ó ü í í ź ő í ľ ľłô É ľé í ü ó í í ó í ľ ó
Részletesebbenö á á ö ú ü Ő É É ö ö í ű ű ő á í ú ü Í Í á Í á Á Í á Í ú á á ö Í á í á áí á í á í ö ö ö á á Í Í ű Íí á á É á á á á í í á Í í í á á í á É í áí á ő ő á ő áí í í í ÍÍÉ á á á í á á á ö ö ö í ú Í á ű ú á á
Részletesebbenł ó á á é ő á á ő ő é é ő é ő ü é ö ł ľ áľ í í á é é ź ü é é á ź ę ęť ő í é é É Íľ É Á Ü ą É Í ľ ą ó Ü ľľľé ÉŃ Ü É ľ ń Á ąą ł Éľ É É Ą É ŹÁ ł Í á á á é é á é é á á á á é é á á á ź á á á é é ü áý á á á
RészletesebbenHvezetés (írta:dr Ortutay Miklós)
Hveeé (íra:dr Orua Mkló. Hável módok:. Alapfogalmak 3. Feladaok 4. Háadá é kovekcó Hável, eergarapor hajóer (hmérékle külöbég haáára.. Hável módok: veeée hável, hveeé (elem réeckék hmogáa, cak lárd fába
RészletesebbenGépelemek minimum képletek GÉPÉSZMÉRNÖKI BSC SZAK, JÁRMŰMÉRNÖKI BSC SZAK, MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖK BSC SZAK. R m.
Géeleek iiu kéleek GÉÉSZMÉRNÖKI BSC SZAK, JÁRMŰMÉRNÖKI BSC SZAK, MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIARI GÉÉSZMÉRNÖK BSC SZAK. A egyes igéybevéelek haásáa kialakuló fesülségek:. A egee fesülség válasása: R eh
RészletesebbenTuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása
Tuzso Zoltá A turm-módszer és alalmazása zámtala szélsérté probléma megoldása, vag egeltleség bzoítása ago gara, már a matemata aalízs eszözere szorítoz, mt például a Jese-, Hölder-féle egeltleség, derválta
RészletesebbenÓ á í á ő Í í ű á űí ű í í íá ű á ű í í íá íáá á í áí á ű ő ő á ú í á á ő á ő ú á á ö ő ő á ő í á ö á á ó ő á á ó í á á á ő í Á á ő á ő ó í á á á ő á ó ő í ő á í ú ö ó ö á á á ó ó ö ő ó í á á ó ü á ő ü
Részletesebbenő Í é ő Ö Á ö ő Í é ő ö é é í é ü é ú é ű Í ú ö é ű í é ő í ő é ő í é ő Í é ő ő Í í í é é é é í ü ő é ú ö é ö í é é é é é ö é ű é é é é é é é é é é ö é ö é é é í é ú é é é é í é é ő é é í é é í í ú é ú
RészletesebbenI. FEJEZET SOROZATOK, SZÁMTANI ÉS MÉRTANI HALADVÁNYOK. I.1. Sorozatok
Soozato 5 I. FEJEZET SOROZATOK, SZÁMTANI ÉS MÉRTANI HALADVÁNYOK I.. Soozato A legtöbb embe szóicsébe szeepel a soozat szó. Ez azt jeleti, hog edelezi valamile soozatfogalommal. Megéti, ha a miet sújtó
RészletesebbenGépelemek III képletgyűjtemény ELEMI FOGASKERÉK GEOMETRIA Modul
Gépeleek III képlegyűjeény ELEMI OGASKERÉK GEOMERIA Moul Osókö áéő ejgsság p π Láélység ( + c ) ejkö áéő ( + ) Lákö áéő ( c ) Alpkö áéő Pol kpcsolósá Háogsá KOMPENZÁL OGAZA ε α sn Polelolás sony x + x
RészletesebbenElektromágneses hullámok
KÁLMÁN P.-TÓT.: ullámok/4 5 5..5. (kibőíe óraála) lekromágneses hullámok elekromágneses elenségek árgalásánál láuk, hog áloó mágneses erőér elekromos erőere (elekromágneses inukció), áloó elekromos erőér
Részletesebbenő ő ű í ú ő ü ö Í ü ÍÜ ő ú Ü í Á Á Á ÍÉ í ő ü í Ü ö Í í ő ö ő ű í ú Á Á ő Ü ű í Í ö Ö Ö Í í Á í ö í ö Ü ö ö É Í í íí ö Éí Í Í Ó í ő Í ö Ú Ú ö ö ú ö Í Á ö ö ő ö Í ő ű í ö ú Á Á Í Ü ÍíÍ í ő É í í í Ú ú í
RészletesebbenIII. FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK
Függvéek és tulajdoságaik 69 III FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK 6 Gakorlatok és feladatok ( oldal) Írd egszerűbb alakba: a) tg( arctg ) ; c) b) cos( arccos ) ; d) Megoldás a) Bármel f : A B cos ar
RészletesebbenOptikai leképezés visszaverődés és törés útján
Síüö épaloása Opiai leépezés visszaveődés és öés újá Az opiai ép. Poszeű ág épe P poszeű ágból iiduló eszőleges ésugá a visszaveődés uá úg hagja el a üö, miha a P poból idul vola i. Ha eg ado P poból iiduló
Részletesebbené á ó ó é é ó é é é á é é é á ó á á á é á ó é í é ó é á ó é é é é é é ó ó é ó é á ó á á é é á ó á ó é ó é á é é é á óé é é á ó á é é é í é ééé ó á áé é é é é á á á ó á á ó é á á í á ó é á ó é í é á ó é
Részletesebben5. Szerkezetek méretezése
. Serkeeek méreeése Hajlío, ömör gerinű gerendaarók és oso selvénű nomo rúd méreeési példái..1. Tömör gerinű gerendaarók méreeése.1.1. elegen hengerel gerendaarók Sükséges ismereek: - Keresmesei ellenállások
Részletesebbenú ú Ö ő ť ú ő ü ü ű Í Í Í őł Ĺ ö úö ú ö ź ö ő ö ú ő ő Í ő Í ő ö ő ő ý ő ú ö Í ő í ő ö úö ł ő í ú ő ő ú ú ő Í ć ő ú ő ö ń ú ö í ö Í łł íí Í ő ő ő ö ő ő Í ő ő ő ö í ő ő ő ö ö ť ö ő ö ö Ĺ ü Ĺ ő ő ö ö í ö
RészletesebbenA fény diszperziója. Spektroszkóp, spektrum
A éy diszpeziója. Speoszóp, speum Iodalom [3]: 5, 69 Newo, 666 Tiszább, élesebb szíépe ad a öveező eledezés A speum szíe ovább má em boaó. A speum szíee úja egyesíve eé éy apu. Sziváváy Newo Woolsope-i
Részletesebbenö Ą ě Ę ő ń ŕ ö ű ö Á ű ö ű ö ú ó ű ö ü ö úá Ö ű ö ú ń úá úá ü ö ö úá ę ö ú ö ü ó ó ó ű ö ú ö ő ó ű ö ú ö ü ó Ö ű ö ú ö ŕ ű ö ó ó ó ű ó ó ó ô ö ó ó ý ö ó ö ö ó ő ó ź ó ô ó ó ö ó Á ö ó ó ö ę Ĺ ę ę ó ű ö
Részletesebbenó ö é ö ó ó ó é ú ó ú í ü é é ó ü ó í Í é í é é ó ú é ó í ó ú í ö ö ö é ó íü ó ú é é é í é ó í ö ó ü é ó ü é é é é é ó íü ü é é ó é ü ú ü ú ö é Ö ó ó
Á Ó É Ó Á É Ó Ü É Ó Ö ú ü ü í ü é é ó úá ü é é é é é ó é ú ő É ó é ó ó í é ó ó ó óá ó ó ó ó ú ó ü ü óíí ö ú ú é éé ó ó ü ó ö é ö ó ó ó é ú ó ú í ü é é ó ü ó í Í é í é é ó ú é ó í ó ú í ö ö ö é ó íü ó ú
RészletesebbenMechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)
Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai
Részletesebbenź Ä ź Ą É ŕ Ž ę ü ä ź ú Á ö ü ü Ł ö ö ź źůě ź ö ü ö ö ü ű ü ü ú ü ź ú ü É ü ú ý ź ü É ü ü ö Ĺ Ó ÉÜ ť Í ŕ ü ú ź đ ú ü ú ź É Ü ö ę źą ź ź ú ź Ĺ Í ź ź ü ö ű ź ź ź ý ý ö ű ú ú É ü Á Á Á ö ö ö ö ź ź ź ö ź Ö
RészletesebbenSzerszámgépek 5. előadás 2007. Március 13. Szerszámg. 5. előad. Miskolc - Egyetemváros 2006/2007 2.félév
Sersámgépe 5. előadás. Márcis. Sersámg mgépe 5. előad adás Misolc - Egyetemváros /.félév Sersámgépe 5. előadás. Márcis. A sabályohatósági tartomáy övelésée módserei Előetes megfotoláso: S mi mi M S φ,
Részletesebbenkövetkezô alakúra: ax () = 4 2 P 1 . L $ $ + $ $ 1 1 2$ elsô két tagra a számtani és mértani közép közötti egyenlôtlenséget, kapjuk hogy + cos x
Tigonoetius egenlôtlensége II ész 7 90 a) a in = ezt ao veszi fel ha = Hozzun özös nevezôe alaítsu át a övetezô alaúa: a () = sin cos sin cos + = sin + sin bin = ezt ao veszi fel ha = Mivel b ()> 0 a egadott
RészletesebbenÍ é ö é ő é ő é ű é ó ó é é é ü ő ó é ó é ő ó ő ó ű é ó Í é ü ő ó é ó ü ö ö é ő é ő ó ú é óé ó ó ó é ö é é ó ó é é ó ó ó ó é ö é é ó ü ő ö ő é ő ó ű é ó ó é é ü ó ú ő ó ú é éó ó ú é é é ő ó ű é ó ó é ó
RészletesebbenÁ ó Á Ü É Ú Í Á í ó ó ó ó ó ó ö őí ó ó ü ű í ó ő ú ö ő ó ó í ó í ó ó ő í í í Í ó ó ó ö ó ó í ó í ö í ó ű í Íő ó ó ó ő í ó ő í ó ó ő í ö ó ü ö ó í ü í í ű ó ö ó í ó ö ö ö í ő í ó ó É É í ő ő í í ü ö í í
Részletesebbení í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é é ü ö í ü é í é í ó ö ö ö Ó í ó ó ö í ő óá Ü ü ö í ü ü é ő ű é é é é é ü í é é í é é ö
ö É Á É É í ó Á Á É ó É í ű í é é é í é é ő ó é é ü é ó é í é é í É é é í í é ó ú í öó ó ó é ö ó ő é í ó öó é é é ü é í é ó é é é í é é í í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é
RészletesebbenÍ É Ő Á í é í é í é é é ü Üé ó ú ó é é ő é é ó ó ő ű ö ő ó ö é é ó é óö éí é é ó é í óö éü é é é Í é ő é é ü ű é ö é é í ú é ő é é é é í é ő ö í ó é í é é é ü ő é í ő í é é é é é ö ó ó őí é é ő é é é ó
Részletesebbenő á ö á ö ü Ü í á á á á á Ö á á á á Í á Á á á ú á ú ű á á ü ő á á á ö Í á á ö á í á ü á á í Í ü ú á á á ű Á í á á ö ő Í É í á Í Í Í í á á á ö í á ö Í ö Á ű í í á í á Ö á Á á ő á á ö á á ú Í ö á ü ő í á
Részletesebbení í í á ó ó ö ö í á Í í ü á ő á ő á Á á óö í á ő ó ó ó á ö ő ő á á á á í á ö ö ó á í ó ó óí á ö ö ő í ő í á í ó ó í ú í Í ő ó ó ú ó ó ó í Í ó ó í í ó
É É É É Á Á Í Á É Á É É Ö Á Ő ó ő ő ő á í á ű í ő á ö ö ö á íüí ő ö á á ü ő á á á á ó ö ö ö á ó á ö ú ö í á ő á á á í ő á á ö ü ő í ő ő á á ó á á í á í í ő í ó ó á í á Íó Í ü í Í ő í ó í ó Í ó ó ő á ó
RészletesebbenOptikai leképezés visszaverődés és törés útján
Síüö épaloása piai leépezés visszaveődés és öés újá Az opiai ép. Poszeű ág épe P poszeű ágból iiduló eszőleges ésugá a visszaveődés uá úg agja el a üö, mia a P poból idul vola i. Ha eg ado P poból iiduló
Részletesebbenő ĺ ó ľ ő ü ü ĺ ľ ĺ ĺĺ ľ í ľ ľü ĺ ľ ő ő í őľ ú ö ĺ ľ í ľ ő ő ź ľ ő í ő ö ü í ľ í ó í ó ő ľ ü ő ü ź ű ź Ĺ í ó ö ő ö ľ Ó ő ö źů ö Ĺ ő ź ó ő ö ľ í ź ő ö í ó ź ź ö ö ő ł ü ľ ó ő í ľ ö ó ó ĺí ü ü Á ź ű ú ö
Részletesebbeną ľ ó ľ ő ü ĺ ü ą Ő É ľ ĺ ĺ ü ľ ľ ó ó ĺ ĺ ő É ľ ó ö ő ź ő ľ ĺ ľ ő ő ő ü ĺ ö ö ó ő ö Í ó ź ó ü ő ő ü ź ű ź ú ö ö ú ó ú ó ú ź ő ü ź ű Íź ú ĺ ź ő ľ ĺ ő ó ĺĺ ú ľ ó ö ĺ ź ĺ ő ľ ź ó ü ź ź ľ ő ń ö ö ó ü ź ű ö
RészletesebbenÉ Á Á Á Ö Á Á Á É É Á Á É É Á Á Á ő ő É É Á Á ő ú ő ö ú Á ú ő ü ő ö ő ö É Á É É Ú ú É Á Á Á Á Ú Ü É É Ü Ú É É Ö ú ü ű Á É É É Á Ú É É É É öú É É Á É Á ÁÉ ú Ú ö ü Á ő ő ő Ú ö É Á Á ő Ü É É Á Á Ó É É Ú ú
Részletesebbenü ó ŕ É ó ó ó ő Á Á ł ł ü ö ü ó í ű ó ó Í ü ő ü Ú ó Ę ó ó ö ó í ő ő ó ü ö ü ő ű ő ő ű ó í ö ó ő ó ó ö ő ő ó ó ó ő ó ó ö ő ó ó É ö Í ó ő ó í ű í ó í ő ó ü ö ő ü ű ű ő ő ü ö ö ő ű ťí í óö ü ó ö ő ü ő ő í
Részletesebbené ü ú á á á Ö á Íĺ ő é á é ú á á á áľ é é ő óľ ľ Ö ő á ó á ü é é ő ü é á á á á á ű ő é á é ú á á ö á á ö ö ľ á é á ó ó á á á á á á á á ľ í ő ő ó á é ő é é é ý á ő á á ó ý é ő ő é é Á á é é ó á ő ó í é
RészletesebbenISKOLÁNK DOLGOZÓI AZ TANÉVBEN AZ OSZTÁLYOK TANULMÁNYI EREDMÉNYEI STATISZTIKAI ÖSSZESÍTÉS A KÉT TANÉVRŐL
SLÁ LGZÓ Z 66- ÉBE Z SZÁLY LÁY EREÉYE SSZ ÖSSZESÍÉS É ÉRŐL - 55 - l dlgó 6-,, évebe eüle é v : : Sóg,dő Blb eld Láló g g-ö óá óef gh -áb á óefé gh á-f ' l Gáb -f l Gábé -f 7 Í7 Áád Sád ö- 5 6 Áádé e g-ö
Részletesebbenó ł ö ú ú ő ő ú Ú Ú ó ú Ö ő ü ó ú úö ć ó ó ö ó ó ő ő ő ő ő ő ó ó ö ö ő Ĺ ü ú ú ö ó łć ő ő ú ć ú ó ú ő ő ó ő ő ú Íő ó Í Ĺ Ĺ ö ú ü ó ę Ĺ ú ö ó ö ő Í ú É ą Í ó ő ő ó ő ő ť ó ő Ĺ ť ť Ĺ ó ú ö ö ő ć ő ő ő Í
RészletesebbenEgyüttműködési ajánlat Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért EFOP Véglegesített pályázat 3.0 (Forrás:
E g y ü t t m z k ö d é s i a j á n l a t K u l t u r á l i s i n t é z m é n y e k a k ö z n e v e l é s e r e d m é n y e s s é g é é r t E F O P - 3. 3. 2-1 6 V é g l e g e s í t e t t p á l y á z a
RészletesebbenA tapintó hőmérséklet érzékelő hőtani számítása, tekintetbe véve a környezet hőmérsékletterének a felület dőlésszögétől való függését
A apnó őméséle ézéelő őan számíása, enebe véve a önyeze őméséleeéne a felüle dőlésszögéől való függésé Andás Emese. Bevezeés n éépából álló almaz áll endelezésüne a (x) függvény analus fomájána megállapíásáa
RészletesebbenDinamika Feladatok 12/1. v = lim ME MMI. t = d r. hodográf: pillanatnyi sebességek ábrázolása a sebesség-koordináták síkján. dt = v = r a = a t
inik Feldok / Kineik jelöléek pál () hel: = () [] idő függéne, h = : = ( ) (köepe) ebeég K = () (pillnni) ebeég = li 0 = [ ] = d d = () hodogáf: pillnni ebeégek ábáolá ebeég-koodináák íkján goulá = ()
RészletesebbenBELTÉRI AUTONÓM NÉGYROTOROS HELIKOPTER SZABÁLYOZÓ RENDSZERÉNEK KIFEJLESZTÉSE ÉS HARDWARE-IN-THE-LOOP TESZTELÉSE
V. Évol 4. á - 9. ecee el Geel el@ii.e.h Lo Bél lo@ii.e.h BELÉ UONÓM NÉGYOOO HELKOPE ZBÁLYOZÓ ENDZEÉNEK KFEJLEZÉE É HDWE-N-HE-LOOP EZELÉE ci e éooo heliope ieii oelleééől áloó loiá iejleééi eleülő elélei
Részletesebbení Í ő í ú ú ő ö ő í í ö ö í ö ö Á í í í Ű Í Á ü ü í í Ú í í ö ö í Í Ö í ö Í Í ö ö Á ö Í Ö í Í Á ö ö Ö Ü Í É Í í í Í Ö Á Ö ő í í ú í í ő í í É É É É ö ö Ö É ö Á É í í Í Ú Á Ú Ö É Ú Í ö ö ö Á ö Í í í ő ő
Részletesebbenő öí ő ę ť ó ľ ľ ľ ú ľ ŕ ľ ő ú ľ ő ü ľ ő ľó ľ ľ ľ ö ő ľ ó ľ ľ ó ő ü ő ö ö ö ő ľ ľő öľ őľ ľ ü ő ľ ő ü ö ü Ĺ ű ö ő ü ö ü ó ľ ö ü ö ö Ĺ ó Ą ö ö ä ź ö ő ľ ó ü ü ľ ö ö ü Ĺ ö ę ö Ĺ ľ ó ó ö ľ ú ö ö ü ö ľ ú ó
Részletesebbenú ľ ľ ú ľ Ńř ó ľ ą öľ ő ń ö ú ľ Í ü ö ľ ó ľ ľ ř Ę Ę š ő ü ű ö ľ ő ő ő ľ ľ ö ľ ö ö ü ö ő ö ő ő ó ó ö ľ ľ ľ ó ő ó ľę ű ö ö ö ö ó ö ő ó ö ö ő ó Í ö ü ő ź ü ů ő ö ü ő ę ő ó ľ ľ ö ü ľ ó ľ Á ó ő ö ó ö ő ö ó
Részletesebbené ö é ő ü ü ö é ó ó é ü ö é ö ö ö ö Ú é ő ő ö Í é Ú ó őö ó ö é ó ö ü ő ő ő ü ő ő ö é ő é ő ő ö ó ü é é ő ő é ö ö é é ó ó ö ó Í ö ó ó ő ő ó ó é é é é ö ú ü é é É öí ó é ő ö ú ó ö ó ó ó é ö é é ő ö Í é ő
Részletesebbené ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é
É Ö É Á í É Ó Á ö é é ö ö é é é é ó ü ö ü ö ö ő é ó é ó á í í á ó Í é á ö é ü é ó ő ő ő á é á é é í é é í á ö é é í é é á í ú é á á ő í é á é Í é é ü ö ö ő ű á á á ó á Íü é é í é ü ő ö é é ó ó í á á á
Részletesebbená á ő ö á ő á ő ő őí á á á ő ö í í á ó ő í ó ó ö á á á á ó ö ö í á ő ö á ó í ő á á ű í á á ó á á í ó ó ö ü ö í ő ű í á ő á á á á á ó ö ö á á á ő ö ő ő
ö ő á ő É ő É Á ő ö ú á ó á á á á á ő á ő Á Ú í ő á á ó á á ú á ó á á á ü ő ő á á ü ő ő ö ö í ő ő á ő ő ö í ő á ő ö ő ő ő ö á á ö á ü ő ö ú ö ő á á ú ú í á á á á á á á ő á ő ő áí á á ő á á ú ő á ő ö á
Részletesebben1. feladat. 2. feladat
1. felada Írja á az alábbi függvénee úg, hog azoban ne az eredei válozó, hanem az eredei válozó haéonsági egsére juó érée szerepeljen (azaz például az Y hele az szerepeljen, ahol = Y E L. Legen a munaerőállomán
RészletesebbenÜ ö é ü ö é Ö é ó í é ú é é ó Ö é í ü ü é é é í Á ó ö é í é ó ö ö ö é é ü é é é é é í é í é é ü ö ü í ü é ü é ö í ó é ó ü é ö é Ü Ú ú í é óű é é ó é é í é é é ü í í é ü ó í ü é é ö ü ü é é é é é ó ó ó
RészletesebbenÁ Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó é á ú í á á é á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú é é ö ö ű ö ő á é ö ö é é ú ő á ú ő á ü á á ú ü á é ö ú ú á á á ú í á é ő é ó é é é
Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó á ú í á á á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú ö ö ű ö ő á ö ö ú ő á ú ő á ü á á ú ü á ö ú ú á á á ú í á ő ó ő ü á á á á á ó á ó ű á ö ö ü á á á ő ü á ó á á á ö á á ó ö őí á á á áí á á
RészletesebbenÍ É Ő Á Ó Á Á É í ő úí ű ö ő í í ő ő ú í ó í ű ű ö ő ö í Í ő í ő ú í ó í í ű ő ó Ü ű ö ö ó ő ü Ö ű ó ű í ö ő ó ó ű ű ö Á Á ó ü ű ő ú í ó ű ú ű í ü Ö ő ú ő ú í ó ű ő ó ű ű ö ö ő ü ó ó ű ü ű ó ő Ő ö ú ű
Részletesebbené á áí ő ö é á á á á á á á á é ő ú í á á á é á á ö é é ö é őí á é é í é é ó ö é é ü é é é ő á ű ö é é é é é ű é ö é é á ú á é é í ő ö ö é á ó é é í ő
Ó É ö ó É é ö í á ó á é é é é ü ó á ó ó á ó é í é á ő á ő é ü é ú á á í é á é ő ő ö é á í á ó é ö é ö é ő ó ú é é á á ő é é í á ó ö é é é ó é é ö é á á ő é ö ö á é é í ű ö é á ó é ö é ő é á á é á á ó é
Részletesebbenó Ö Ü ü ó ő ű ó Á ű ő ö ő í í í í ó í öú ó ó Á í ó ö ó ó ü í ü ó ó Á í ó ö ó É ó í Í ö ü í ó í ú íí Í í É É Í É ó ú Í ö í ü ó ö ó ó ó ü É í Í É ó ó í Í Í ó í ó ó Í ó Í í Í ó í ó ú ó Á ó ó ó Á í Á ó ó í
RészletesebbenE F O P
E g y ü t t m z k ö d é s i a j á n l a t K ö z ö s é r t é k e i n k s o k s z í n z t á r s a d a l o m E F O P - 1.3.4-1 6 P á l y á z a t i t e r v e z e t 2. 0 ( F o r r á s : w w w. p a l y a z a
RészletesebbenEzért A ortogonális transzformációval diagonalizálható, vagyis létezik olyan S ortogonális transzformáció,
Kadaiku alakok A ( ) B( ) : V függén az B bilineái függénhez aozó kadaiku alaknak neezzük Minden kadaiku alak megadhaó a köekező fomában: T A ahol A zimmeiku mái é a kadaiku alak Miel A zimmeiku ezé a
RészletesebbenÁ é ó ö ó é é é é ö é é ó é é ó ö ö ő é é é ó é é é é ü é ö é é ó é ő ú ó é ü é é ó é í ü ő é ö í é é ü ő é ö ű ú é é é é ü é ű ü ö ö ó ő ú ó é é ő é é é é ö é ü É é ű é é í ö é ü é ü ő í é ó é ő ó é é
Részletesebbenź ĺ Ą ö Ś Ś ł Ź í ľ Ĺ ľ í ľ ő íľ ľ ľ ľ ő í ĺ ő ě ü ľ ľ ľ ľ ö ó ľ ü ľ ö ĺ ź ź ť ľ ó ó ó ö ľ ő ő ľ ö ľ ś ź í ä ľ ľ ö ó ľ í ľ Ĺ ő ó ö í í ľ ó ę í ľ í ľ ó
ő ľ ü ó ľ ľ ś ő ü ź ź ü ő ę ő ľ ő í É ü ľ Ý ľ ó ö ĺ ö ť ó ý ö ľ í ź ź ž ü ő ő ľ ő ľ í ľ É ľ ś ű ö Ĺ ľ ü ľ ľ ą ű ľ ó ú ľ ó ú ó ľ ľ ä Íĺ ľ í ó ĺ ĺ ĺ ľ ó Ĺ ź ö ö ź ľ ą ľ ľ ľ ľ ü ý ő ĺĺ ľ í ő ő ź ű ö ö ú ó
Részletesebbenő ü ó Ö ő ü ľ ĺ ľ ü ľ ó ľ ľ í ó ĺ ĺ í ú í ľ ú ł ĺ ľ í ľ ő ő ź ő ľ í ő í ü ö Í Ĺ ź ő ö ď ź í ź ó ľ ĺ ö ľ ľ ľ ő ü ź Ú ź ú ö ö ú ľ ó Ú ó ĺ ú ő ű ź ó ú ľ ľ ó í Ęö Í ľ ľ ó ó ö ľ ő ű í ó ö ľ ű ö ó ö ľő ő ő ö
RészletesebbenÁ Á ö ú í í Í É í ö í í Í í ö Á Á ő í ü ü öí ő í ö í ő í í Á Á í ő ü Í í Á É í ÍÍ í ö ő ú Á ő ő ő Í ő í ő ü ű Í Í ő í ö ú ü ö í ü Ü ú í íí ú ő í É ö ő Í É ú íé Í ü Í ő É í ú ö ö ö ő öí ö ö ő É Í ú ű ő
RészletesebbenAlgoritmuselmélet. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 7.
Algorimuselméle Keresőfák, piros-fekee fák Kaona Gula Y. Sámíásudománi és Információelmélei Tansék Budapesi Műsaki és Gadaságudománi Egeem. előadás Kaona Gula Y. (BME SZIT) Algorimuselméle. előadás / Keresőfák
RészletesebbenŁ ť ŕ í í ü ö ő ű ő ő ő ú í ä Í ř ö ő í í ę ö ő í Ú í ń đ ń É É ő Ę í í ű ü ö í ö Ĺí ö ő ü Ó ő ü ń ü ö ö ö ö ő í Ü í Ü ö í ő í ś ű Í Ł Á Á ő í ö Ú í ű í í ô ő í ő ö ö ő ú ő ä ő í ű ő ü ő ő í ő í í Í í
Részletesebbenú ú ę ű ő ĺ ő ĺ ü ö ö ó Ł ĺí ĺ ú ĺ Í ö í ĺ í ĺ ů ó ű ĺď ő ő ĺ ő ő ő Ż ó ĺí ĺ ö ő ó ő ő ö ő ó ě ů ő ń ő ő ő ó í ő í ő ź ő ó í ń ő ĺ ő ń ő ő ń ĺĺ ö ő ő ő ő í ő đ ó í í ő ö ź ó ő ő ő ü ĺĺ í ő ő ł ő ő ő ĺ
RészletesebbenMEREV TEST FORGÁSA RÖGZÍTETT TENGELY KÖRÜL
MRV TST FORGÁSA RÖGZÍTTT TGLY KÖRÜL Merev es: a öegeosás foyoos, pook köö ávoság a ogás sorá e váok. A THTTLSÉGI YOMATÉK ÉS A FORGÁSMYISÉG Z Ipuusoeu ée a erev es Z egey körü forgására: v d d M A öegpo
Részletesebbení ó É ö í ó í ó ü ő ö ü ő ő ű ü í í ó ú í ő ö ő í í ó ő í ó í í ö ű ö ő ú ö í í ó í ó ó ű ö í í ó ű ö ő ó Ú ö ö ö ő ö ö ő í ü ő ó ü ő ó ü ő ü ő ö í ó í ö ű ó ű ö ö í ő ő ű ö ö ő í í ó ü ó ó ó ü őü ő ö
Részletesebben. Vonatkoztatási rendszer z pálya
1. Knemaka alapfogalmak. A pála, a sebesség és a gorsulás defnícója. Sebesség, és gorsulás lokáls koordnáá. Mogás leírása különböő koordnáa-rendserekben. A knemaka a mogás maemaka leírása, a ok felárása
Részletesebbenć ö ö ö đ ę ť ö ü Í ö ęü ö śđ Ą ö ę ö ď ö ś Ű ö đ ö ü ť Ś Ę ü ä ä ě Ŕ ż ę äí Í Ą ö Ę ń Í ű ö Ĺ ű ń Í ę ű ź ä ű Đ ń ö Ę đ ź Í Í ű ö ę ö Í ú ú ě ú ě Í Í ť Ű ę ŕ Ľ Ą Ż ü ź ě ű Đ Ö Í Í ś Í Á ö Ł ą Í Ł Í Í
Részletesebbenm s Hővezetés: 1. síkvezetés = dx A Fourier alapján a hővezetés differenciál-egyenlete: dx vastagságú réteg energiamérlege
Hővezetés:. sívezetés x vastagságú éteg eegiaélege E x x x A x A x x A x x A x Feltételezve, hogy sa a özeg belsőeegiáa változi E v V ρ A x ρ t A ét egyeletből eezés utá: x x x ρ x x A Fouie alapá a hővezetés
RészletesebbenÁ É ö ó ú á ö á ö ű ű ö ő á á ó ú á ó á ő ó á ő á ö á ö á ö Ú ó á á í ó ö ö á ő á á í ó í ú ő ö ö ö ö á á á ó á óí á ő á á á í ü Í á á ű ó ó ó á ó á í í ő í á ú á ő á á á á í á á á í á á á ú á á ö ö ö
Részletesebbenó í ö ľ Á ó ł ó ó Í Á ó ö ý ľ ó ľ ľ ľ ú Í Á ł Á Á Á Á Á ő ĺ ĺ ĺ đ ó Í Í ö Í Í í ó ľ í ő Í ó í ő í ő í ó ú ő Í ó ľ ö ó ő ľ ó ń ľ ö ľ ú í ö Í ő í ö É í ő ö ö ö ő ő ő ö ö ő É í ő ľ ó ľ ö ő í ó ľő ő ĺ ő ő
Részletesebben