E U R Ó P A I U N I Ó STRUKTURÁLIS ALAPOK D I N A M. Az építész- és az építımérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E U R Ó P A I U N I Ó STRUKTURÁLIS ALAPOK D I N A M. Az építész- és az építımérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001."

Átírás

1 E U R Ó P I U N I Ó SRUKURÁLIS LPOK D I N M I K BMEEOM5 segédle a BME Épíıéöi Ka hallgaói ésée épíés- és a épíıéö épés seeei és aali fejlesése HEFOP/4/33/

2 hé agi po ieaiája Mogás deésögű oodiáaedsebe echaiai ogás alael es ébei heleée eg ási eshe isoío időbeli egáloása po ogásáa alapeő jelleői alael isoíási edsebe: a hele, a sebesség és a gosulás e M ébeli ogás égő M jelű po helee alael es pojáho épes a poho apcsol (a ábá láhaó) deésögű - a épíőéöi echaia oaás hagoáaia egfelelő balsodású - oodiáa-edsebe a ado heleeoal adhaó eg: időpoho aoó ( ) i j + + j O i heleeo ifejeheő ég a poa a oigóól aló áolságáal és a iáú e egségeoal is: e, ahol + + M sebességeo eg ado időpoba a heleeo idő seii első diffeeciálháadosa & i+ & j+ &, i j+ + sebességeo oodiáaegelee egfelelő össeeői iseeébe a sebesség agsága: + + O sebesség ééegsége: [/s] a e τ egségeo segíségéel a sebességeo felíhaó e τ alaba is éiőiáú M gosuláseo alael időpobeli éée a sebességeo idő seii első diffeeciálháadosa, illee a heleeo idő seii ásodi diffeeciálháadosa a & i+ && j+ &, a a i a j+ a + a gosulás agsága: a a a + a + a O gosuláseo a pála M pobeli éiősíjába eül és aa hooú oldala felé ua gosulás ééegsége: [/s ]

3 agi po egees oalú ogása egees oalú ogás a álaláos ébeli ogása eg speciális esee, aele isgálaá ago leegseűsíi, ha a oodiáa-edse úg álasju, hog a egel a po pálájául solgáló egeessel egbe esse Ebbe a esebe udju, hog a hele-, sebesség- és gosuláseo is a ado egees iáába esi, íg elegedő ee előjeles agságá eghaáoi E esebe: & és a & & Gaa előfodul, hog a egees oalú ogás égő aagi po a gosulása a ise, és a sebessége alai a po heleé leíó függéee eessü Ee iegálással haáohaó eg a (, ),( ) edei feléele figelebeéeléel + a Hasoló a hele a függé eghaáoásáál E esebe a eedéül a apju, hog d + d éöi sáíásoál gaa előfoduló ese, aio a a osas áloó ogásál: a, + agi po ise pálá aló síogása, d össefüggésből idulhau i, és d a E esebe a ú egeleese a + + aagi po ogásáa isgálaao gaa alálou ola eseel, aio a ogás pálája ise oábbiaba a ile ogás ieaiai jelleői fogju eghaáoi, síogás eseée M s M e e τ ogó po alael időpobeli heleé a ado pálájá a edőpoól sáío s úal adju eg pála M pojába a e s -sel, a ee eőleges és a éiő iáú egségeo τ( ) göbülei öéppo felé uaó egségeo pedig e ( s) jelöljü göbülei sugá jele pedig ρ s ogás sebessége: d d e τ e τ -sel M s M e τ ogás gosulásá a soaé felí sebességeo időseii deiálásáal ejü: d a & e τ + e& d τ e a τ első ag eg éiőiáú eo épisel, íg a ásodi ag oálisiáú les Vagis a a τ + a a a éiőiáú össeeő: oálisiáú össeeő: a e & a τ τ τ e a e a e ρ τ

4 Köpálá aló ogás ieaia éöi alalaásai soá gaa előfoduló felada a öpálá aló ogás eleése Ee oa, hog a öleedési pálá (ua, asua) oaleeése a ülöböő egees saaso öö össeöő íee is aala O ϕ s pála geoeiájá a sugá eghaáoa pálá a edőpoo a ö öéppojáal össeöe apu eg isoíási oala E öeőe a po heleé a poho aoó sugá és ee isoíási egees álal beá elfodulási söggel udju egadi s ϕ ϕ elfodulási sög ééegsége: [ad] éiőiáú sebesség agsága: ( ϕ ) dϕ ds d d d d sebesség ifejeésébe seeplő a ú sögsebesség, aele ééegsége: [ad/s] po sebessége ehá a sögsebesség és a sugá soaaé aphaó po gosuláseoáa é össeeője a éiő iáú gosulás agsága a adódi: a ifejeésébe seeplő ( ) d d & κ d d τ a τ & e össefüggésből κ a ú söggosulás, aele ééegsége: [ad/s ] po éiőiáú gosulása ehá a söggosulás és a sugá soaaé aphaó gosuláseo oálisiáú össeeője os sugáiáú les és a ö öéppoja felé ua össeeő agsága: a ( ) 4 po gosuláseoáa agsága pedig: a a + a κ Egelees öogás eseé a po a öpálá τ + osas sebességgel oog E esebe a sögsebesség ( ) sié álladó les, aiből öeei, hog deiálja - ai a κ söggosulás - éus les poa e les éiőiáú gosulása, iel a söggosulás és a sugá soaa éus Mide aoba e jelei a, hog a poa egálalá ics gosulása, hise a sugá iáú gosulás a a össefüggésből sáíhaó les π Egelees öogás eseé a eigési idő: egségi idő ala ege fodulao sáá fodulasáa eeü E ásodpec és pec időaaa sou éelei: [s - ] π, 3 illee [pec - ] π éaö a aöbe a 9-6 oldalo seepel τ

5 hé ewo öée és alalaásai egees oalú pálá aló ogásál ieia a aagi po ag ee es ogásállapoa egáloásáa oai uaja, és a aagi ese ogásai a áju haó eőel össefüggésbe ágalja ieaiai alapfogala ágalása soá seepel a hossúság és a idő fogala ieiába újabb alapfogaloal alálou: a öeggel öeg ééegsége a iloga [g] aagi po ieiai öéseűségeie eghaáoásáa solgáló eléle Newo ásodi aióájá alapsi el sei: aagi po ogásáa áloása a ogaóeő haásáal aáos, és ugaaa a egees oala a iáába esi, i aelbe a eő űödi ( ) d diaia alapöéé F foába Eule ada eg silád ese echaiájába a öeg d álalába e függ a időől, íg: F a Newo aa is ual, hog öbb eő eseé a aagi po úg oog, iha a eő egásól függeleül - helesebbe oda - egás uá űödée aagi po elodulása úg eiheő, hog a alael F eő haásáa idő ala beöeeő és alael F eő haásáa beöeeő elolódáseo eedő elolódása: + egelee -el elosa és épee a haáééé: d d + d d d d apo egelee idő sei ég egse deiála: d d d d +, ag a a + a d d Álaláosía: a ai Miel F i a i, íg F i a a F i i Miuá F i a aagi poa haó eő eedőjé jelei, Newo öée öbb eő űödése eseé a öeeő les: R a deésögű oodiáa-edsebe: R R R a a a haladó ogás égő öegű ee ese oaoó egele ugaa, i a ola öegű aagi poa oaoó egele, aele a ese haó eő eüleössegée egfelelő R eő ha,, D'lebe ele Newo öéé ifejeő R a egelee d'lebe egesúli egele alajába ía fel: ( ) R a E a áedeés e egseű algebai áedeés, soal élebb éele a a eiség a ogásjelleőe aalaó oldalól a eő oldala eül á, ehá egáloo a jellege Íg a - eisége eőe el eieü, és e a épel eő d'lebe eheeleségi eőe eee a

6 D'lebe ele éelébe a ogó ese haó eő a eheeleségi eőel egü egesúlba aa E a egesúli állapoo a saiai egesúlól egülöböee ieiai egesúla eeü Ee egfelelőe foálisa egesúli egelee felíása leheséges, ehá: R R R a a a,, diaia é alapfeladaa diaiai isgálaoal apcsolaos feladao álalába é ag csopoba soolhaó első csopoba aoa ao a feladao, aeleél a ise ogásho aoó eő eessü, íg a ásodiba a ise eő haásáa léejöő ogás jelleőie eghaáoása seepel a) Ise ogás léehoásáho süséges eő eghaáoása felada egoldása isolag egseű, ugais ebbe a esebe ise alaeli ieaiai jelleő Íg,,, például eg aagi poál ( ), illee deésögű oodiáaedsebe öéő isgálaál ( ) ( ) ( ) íg ado pálá öéő ogásál s iseeébe a eljes ieaiai ifoáció edeleése áll, iel a sebesség és gosulás a egléő adaoból sáolhaó E öeőe pedig a ogás léehoásáho süséges eő a - gosulásösseeő sáíása uá - eghaáohaó lese Ile feladaoál ige előös a d'lebe elée egfelelő ( a) R - a úgeee ieiai egesúli állapoo ifejeő - egele (egelee) felíása, e íg a saiából jól ise egoldáso ieiai feladao egoldásáa is alalahaó b) do eő haásáa léejöő ogás eghaáoása éöi feladaoál gaoi ese, hog a aagi poa haó eő a idő, hel és sebesség függéeé adoa, és a ee eő haásáa léejöő ogás eessü előí edei feléele elle E a felada a előőhö isoía boolulabb, e diffeeciálegele, ag diffeeciál-egeleedse egoldásá oja agáal Ee a egéssáíásál uau példáa diaiai feladao öül ugaao a a gaoibb ese, aio a eő csa a idő függée, ee belül is a, aio a eő álladó agságú Miafeladao a) Ise ogás léehoásáho süséges eő eghaáoása példa 5 g 5 ábá léő öegű ese a α hajlássögű lejő csölőel húu fel sugaú dob ϕ függé sei foog f o α 3, Haáou eg a öélbe ébedő eő, ha a es és a lejő ööi súlódási éeő f,!

7 Megoldás: a F S dob söggosulása: κ ϕ & 4 ad/s éiőiáú gosulásopoes a dob eülei pojáál és a dobo felfeő öélél: a κ,5 4 /s G elálási poól a esig e les a ado öélsaas és a égé léő es lejő iáú gosulásáa éée is egel iáába a κ,5 4 /s gosulás a: o F i a, G si 3 F + S a S , ,8,5 38, N b) Ise eő haásáa léejöő ogás eghaáoása példa g f, D ábá láhaó echaiai edsebe a csigáál ics öélsúlódás és a C jelű csiga öege elhaagolhaó edse ics egesúlba, ogása idul Haáou eg a eges ese gosulásá és a öelebe ébedő eőe! Megoldás: F G a S S g D S S S S C B 3 g jelű es isgálaa: G 9,8 98 N, F, 96, N S F a, S 96, a D jelű es isgálaa: Miel ics öélsúlódás, a függőleges öélágba is S eő a C jelű es isgálaa: Miel ics öélsúlódás, a ási felfelé eő öélágba is S eő a es öege elhaagolhaó, íg S S csiga gosulása fele a jelű es gosulásáa, hise a behajlío öél öépső pojáa ogása fele aoa, i a jobboldali öélág felső pojáa a elodulása B 3 g G C S S a/ B jelű es isgálaa: G 9, N, a S + G, - S a fei egeleedseből a gosulás egaphaó: a 7,87 /s Ee uá: S 94,9 N, S 85 N Elélei össefoglaló a aöbe a oldalo oábbi példa: 6

8 3 hé ewo öée és alalaásai íes pálá aló ogásál do pálá aló ogásál: D'lebe ele: R R R R τ aτ, a a, τ τ a Miafeladao a) Ise ogás léehoásáho süséges eő eghaáoása példa Megoldás: G N L4 E GPa I,46 4 ábá láhaó, elhaagolhaó öegű, L fesáolságú éáasú hído G súlú odo halad á sebességgel seee hajlíó eesége EI Haáou eg a - híd legéséől eleie - a lehajlásból eleeő úleheléshe aoó diaius éeő a sebesség függéébe! Meoa les a diaius éeő, ha a sebesség, 6, illee /h? lehajlás öeeébe a híd eggöbül legagobb göbüle ao eleei, aio a oaé a legagobb, M GL agis aio a odo a aó öepé a göbülei sugá: ρ EI 4EI eheeleségi eő a oál iáú gosulással elleées iába - aa a doboú oldal felé, a i eseübe lefelé - ua: G GL C ρ g 4EI eljes diaius ehelés a odo súláa és a eheeleségi eőe a össege les: G GL R G+ C G+ g 4EI diaius éeő a diaius eheéé és a saius eheéé háadosa: feladaho aoó adaoa beheleesíe: Ha /h ν +,756, 3,6 6 Ha 6 /h ν +,756, 3,6 Ha /h ν +,756, 84 3,6 R GL ν + G g 4EI 3 4 ν + +,756 9,8 4 9,46

9 ábá léő G5 N súlú asúi ocsi 6 sugaú íbe 8 /h sebességgel halad S Mile α hajlássögű úleelése a süség, hog a síee e ébedje oldaleő?,4 Haáou eg a apo úleelés eseé a síee haó eőe, ha a oa a ado 8 /h, ajd /h sebességgel halad, és aio áll! X,5 a a G G G α S S S B B Megoldás: 8 /h 8 (, ), 3,6, /s F, - a cosα + G siα, a,83/s 6 a a a,83 gα,839, α 4,8 G g g 9,8 F, a siα + G cosα B Miel a eheeleségi eő és a G eő iáú eüleössege éus, eedőjü iáú les Eé a siα+ G cosα gα siα+ cosα G B /h F 3,6 33,33 /s o 5,88 N ( 33,33 ), a,85/s 6, - a cosα + G siα+ X, 5 X,85,9965 5,837 5,N 9,8 F, a siα + G cosα B 5 B, 9,8,837+ 5,9965 B 5, 5 M S,,75 B,75 X,4 Ebből, N,,5 N /h 3 B F, G si X B α, X B 5,837 4,85 N F, G cosα B 5,,9965 B 498, 3 M S,,75 B,75+ X B,4 B B X B Ebből,N, 88, N B

10 b) Ise eő haásáa léejöő ogás eghaáoása ísies eepe léő auóúo a jáű 35 sugaú íbe halad jáű és a ú felüle ööi súlódási éeő a időjáási isooól függőe, és,3 öö áloi Haáou eg a egegedheő sebessége (aelél ics icsúsás) a fei súlódási éeő, alai f, eseée! Mile α hajlású úleeléssel lehee biosíai a /h sebessége f, eseé is? Megoldás: egegede sebessége sáíásáál a ado eőből sáíju a ogásjelleő, íg a úleelés eghaáoásáál ado ogásjelleőél biosíju a ieiai egesúl a) egegede sebessége sáíása íbe haladó jáűe haó eő: a függőleges eülei egeleből: a súlódási eő: gosulás: G g, F f fg a G F ieiai egesúl: fg egegedheő sebesség: gf 9,8 35 f 5,9 f f, 67, /h, f, 94,8 /h, f,3 6, /h b) úleelés sáíása u iáú eülei egeleből: f + G si α a cosα, iáú eülei egeleből: G cos α a siα u a ásodi egeleből ifejee - és beheleesíe a első egelebe: ( g cos α + a siα) + g siα a cosα f a fg Ebből gα fa+ g G F gosulás: 3,55 a,668 /s 35,668, 9,8 o úleelés hajlássöge: α aca 9,5,,668+ 9,8 Elélei össefoglaló a aöbe a oldalo oábbi példa: 5

11 4 hé ewo öééből leeeheő éele, oaási feladao ogáseiség áloásáa éele F d ( ) ogáseiség áloásáa éele saaba eloda a fejei i, hog a öege haó eő ado időaa seii iegálja egelő a ogáseiség ado időaa alai egáloásáal baloldalo léő ifejeés a eő ipulusa, eé a éel ipuluséele is soás eei ipulus ééegsége: [Ns] fei ifejeés eooa oaoi, íg a deésögű oodiáaedsebe egado ogás eseé háo salá egeleé íhaó fel éel előöse alalahaó ola esebe, aio eg aagi poa ado időpobeli sebességé ag é po öi sebességáloás időaaá aaju eghaáoi, és isejü a eő, i a idő függéé Ha a isgál echaiai edse öbb aagi poo aala, ao a éel ide poa ülö felíadó apcsol edse isgálhaju egü is, de eo csa a ülső eő ipulusá ell beleoi a sáíásoba Ha a edsee ülső eő e ha, a eges poo ogáseisége áloásáa össege éus ell, hog lege Vagis ha eg aagi poedsee ülső eő e ha, a edse ogáseisége e áloi E a egállapíás eeü a ogáseiség egaadása éelée Elélei össefoglaló a aöbe a 5 oldalo Példá: 8, 9,, aagi po pedülee, a pedüle áloásáa éele Valael öegű aagi po ogáseiségée a fi (álló) poa oaoó oaéá, ag áséppe, a ado jelű poól a aagi poig aó heleeoa és a aagi po ogáseiségée eoiális soaá pedülee Π O Π O M Π O i j Fei egelee idő sei deiála: O d Π O d (& + &) Miel &, eé & (ieiai oaéa) eeü & Íg Π ( & ) ( & ) ( a) O Newo öée éelébe a R és ee uá: Π & O R M O hol a M O a aagi poa haó eő eedőjée a O jelű poa oaoó oaéá jelei

12 feie éelébe ehá eg fi poa oaoó pedüle idő seii diffeeciálháadosa egelő a aagi poa haó eő ugaaa a poa sáío oaéössegéel E a össefüggés eeü pedüleéele áloó séálasása, ajd pedüleáloás éelé apju: és időpo öi iegálás uá, a aagi po ogásáa éées M OdΠ O Π O éel a fejei i, hog eg öegű aagi poa haó eő eg fi poa oaoó oaéössegée é időpo öi idő seii iegálja egelő a aagi po ugaaa a poa oaoó pedüleée a é időpo öi egáloásáal Euá isgálju a a ige foos speciális esee, aio a aagi poa haó eő eedőjée haásoala a ogás öbe idig a O jelű fi poo eg á Ebbe a esebe ugais: M O R a eő, ael e a feléel ide időpoba ielégíi, ceális eőe eeü, és ileo a odju, hog a po ceális eőébe oog Ceális eőébe oog például a a aagi po, aele ogása öbe csa a súla ha, iel ebbe a esebe a poa haóeő - gaiációs eő - ide időpoba a Föld öéppoja felé ua Ebbe a esebe Π O álladó Ké ogó eo eoiális soaa csa ao lehe álladó, ha idee ugaabba a síba ooga, íg idjá egállapíhaó, hog aeibe a aagi po ceális eőébe oog, ogása álladó pedüleű síogás les Elélei össefoglaló a aöbe a oldalo Példá:, 3 eő uája, a ogási eegia áloásáa éele, a eljesíé O + d 5 ába d F( ) ábá léő F( ) eő d elei elolódás ala ége elei uája (dl) egelő a eő elodulás iáú opoesée és a elei elodulása a soaáal, agis a eőeo és eloduláseo saláis soaáal: dl F d Véges elolódás eseé ( és poo öö), ha a égpoo heleeoai és, a eő uája a elei ua haáoo iegáljaé aphaó: L dl Fd Ha a eő opoeseiel adju eg, a ua a alábbi össefüggésből sáíhaó i: L ( Fd+ Fd+ Fd) Fd+ Fd+ F d űsai sáíáso soá gaoi ese, hog egees oalú pálá, eg aal α söge beáó -álladó agságú - eő E esebe a ua: L dl F cosα d F cosα

13 Ugacsa so feladaba seepel a aagi po öegéhe aoó súleő Ha a aagi po ogásá ébeli deésögű oodiáaedsebe íju le és a ehéségi eő iáába essü fel a egel a ua: L ( F) d F( ) F( ) Vagis a eő uája e függ a befuo pála alajáól, csa a é po agasságáa ülöbségéől Ha eg aagi poo ugóal ögíjü eg fi poho a po ogásao a poa eg, a ugó egúlásáal aáos, issaéíő eő ha Ha a edőpoho a úlásees állapo aoo és a égpoi iéés -sel adju eg, ao: L ua ééegsége: joule [J] J N ogási eegia áloásáa éele: Fd I ogási eegia ehá poií saláis eiség és ééegsége: [N] Eeuá: L a aagi po ogási eegiája Esei a öegű aagi po ogási eegiájáa alael úsaaso öéő egáloása egelő a poa haó eő álal ugaao úsaaso ége uáal eő uájáa eghaáoásából iidula - álladó eő eseé - a eljesíé a öeeőéppe sáíhaju: dl Fd d P F F d d d Saaal ifejee a odhaju, hog a eljesíé eg ado időpoba egelő a aagi po sebességeoáa és a poa haó eő eoáa salá soaáal eljesíé ééegsége: wa [W] W l J/s l N/s Poeciális eő eseé a ua L U U, agis a poeciális eőébe ége uá a poeciálfüggée a ogás edőpojáho és égpojáho aoó éééie ülöbsége adja eg Eo U + U + osas, ai a fejei i, hog a poeciális ébe léő aagi po ieiai és helei eegiájáa össege a po heleéől függele álladó Ee össefüggés a echaiai eegia egaadásáa öée Elélei össefoglaló a aöbe a oldalao Példá: 4, 5, 6, 9, Jáű is hajlássögű lejő aló ogása ogás sooá fellépő eeelleállás E µ, ahol a is lejő egegei a jáű súláal, íg µ a eeelleállási éeő is lejő haása, a cosα öelíés abba is jeleei, hog a ogó po álal ege ua s ódo, aa a ísies áolsággal sáíhaju Ugacsa a is hajlássög ia cosα elfogadhaó a siα gα öelíés eedesége e a α-al jellei, hae a gα -al és aa -el soo ééé adjá eg [ ] eelé segíségéel sáíhaó a súleő lejő iáú opoese: e ( G )[N] ( Ggα) [N] G[N]e[ ] siα Láhaó, hog ha a súleő N-ba adju eg, a lejő iáú opoes N-ba adódi Elélei össefoglaló a aöbe a oldalao Példá:,

14 5 hé Üöése Vaa ola echaiai ogáso, aele isgálaáál a belső elaí eloduláso figele íül hagása eseé a felada e oldhaó eg üöés a echaiai ogáso ee csopojába aoi, íg isgálaáál a alóságos aagi esee silád esé odelleü pillaai idő alai éges ogáseiség-áloás csa úg öeehe be, ha a ado időaa ala a ese ige ag, ú "üöési" eő haa, íg a pillaai időaa elleée a eő ipulusa éges agságú les eieel aa, hog a elei is időaa ala a po heleeoáa áloása elei - és íg elhaagolhaó -, egállapíhaju, hog üöéso csupá a po sebességeoa áloi, égpedig a üöési ipulusa egfelelőe Haladó ogás égő es üöése odulala felülehe - Ceius egees üöés üöés soá é saas ülöböeü eg τ időaa ala a sebességgel éeő es, alai a odulala es a üöési eő haásáa beoódi és a es sebessége ohaosa éusa csöe E a ú össeoódási ag opessiós saas üöés első saasa ala a es ogási eegiája áalaul a esebe eleeő ugalas eőe egfelelő poeciális eegiáá (eseleg hőé, haggá) üöés ásodi fáisába a τ időaa ala a ugalas eő haásáa a ese ésbe ag egésbe issaei eedei alajua, a poeciális eegia ogási eegiáá alaul á, a es eláli a odulala felüleől és eg u sebességgel oog oább üöése e a saasá alaissaeő ag epaiós saasa eeü Ha a üöés ásodi saasa ala a alaissaeés e eljes, ao e apju eg a eedei ieiai eegiá, és íg a sebessége se lese aoosa sebessége és ipuluso aáá egadó u u S e S éeő issapaaási éeőe eeü e esebe ugalas üöésől, íg e esebe éplée üöésől besélü > e > esee, ahol a üöés ésbe ugalas, ésbe éplée, ugalala üöése eeü eljes üöési ipulus: S S + S ( + u) ( + e) eegiaeseség a ugalala üöésél: E ( e ) ieiai eegia ee ése a aadó alaáloáso soá hő- illee hageegiáá alaul á agi po ceius fede üöése üöési felüle oálisáal α söge beáó fede üöés eseé a sebességeo felbohaó eg éiőiáú és eg oálisiáú opoese Ha a ese aagi poa eihejü, id a sebességeo id a opoesei áee a súlpoo, és a üöés ala a es helee e áloi üöés ia a oális iáú opoes elleeő előjelű les és agsága: u e es oálisa eőleges (éiőiáú) sebesség-opoese e áloi sebességeo üöés uái agsága: u si α + e cos α, és a oálissal beá söge: gβ gα e Láhaó, hog üöés uá a sebességeo a oálissal agobb söge á be, i üöés elő

15 Példa 4 /s f,5, Megoldás: B,4 ábá láhaó öegű es heleébe edősebességgel edelei Üöés uá a es a B helebe ál eg Haáou eg a issapaaási éeő ééé, figelebe ée a es és a egáasó felüle ööi súlódás is! Meoa les a üöési ipulus és a eegia eseség? Haáou eg a üöési eő, ha a öseoódási saas időaaa, s, és a üöési eő lieáisa öesi? falho aló üöés sebességé a ogási eegia áloásáa éeléel sáíhaju: fgs, G g G 4 g,5 G, 6 9,8,488 /s Isee a üöés uá a egállás helé, a issapaaáso ialauló sebessége sié a ogási eegia áloásáa éeléel haáohaju eg: u fg, Gu - g,5 G,4,,98 issapaaási éeő: e, 796,488 u,4 9,8,98 /s üöési ipulus: ( + e) ( +,796), g/s S,488 E e -,796 36g /s eegiaeseség: ( ) ( ) üöési eő sáíásáa - ee isgála eeébe - e edeleü á fouláal üöési ipulusa oaoó S + τ d össefüggés iseeébe a eő öeleül e sáíhaó Ha pl éési adao alapjá isejü a össeoódási saasho aoó foába, ao: τ össeoódási idő és f ( ), s τ időaao, és fel udju íi a eő f S + τ f d, aa lieáis függé eseé: S S,,488,,, d 597, [ N] üöési eő ee sáíási odell alapjá ehá lieáisa öesi és a össeoódási saas égé, ál: 59,7 N [ ], s -

16 Ké haladó ogás égő es üöése Visgálaaia a egees ceius esee oláou i oábba láu, e a jelei, hog a súlpoo sebességeoai aoos egeesbe ese és áee a éieési poo üöés opessiós saasába a üöési eő haásáa a ese össeoóda, súlpojai öelede egásho és a é es ööi sebességülöbség iegelíődi üöés első saasa égé a é es aoos u sebességgel halad oább üöés ásodi saasába a ugalas eő haásáa a ese issaei (ésbe ag egésbe) eedei alajua és a üöési eő haásáa eláoloda egásól + öös sebesség: u u iseeébe a üöés uái sebessége is sáíhaó + u ( + e) ( ), + u ( + e) ( ) + + üöésél fellépő ieiai eegiaeseség os is ifejeheő a issapaaási éeőel: ( e ) ( ) ( ) E + issapaaási éeő a üöés uái és elői sebességülöbsége háadosa: I + eljes üöési ipulus: S ( + e) S ( + e) ( ) Példa u - u e edeő-pálaudao álló N súlú seelé a guíódoból 8 /h sebességgel éeő N súlú agoal ugalasa üöi Mile áolsága odul el a seelé a üöés uá 4 N/N eeelleállás eseé? Meoa a issapaaási éeő, ha a elodulás 8? Megoldás: üöés elői sebessége: 8 /h, Rugalas üöés eseé a álló seelé üöés uái sebessége: ogási eegia áloásáa éele alapjá: ( ) ( 8 ) u + + 3,7 /h,99 /s + +,99 9,8 4,,53 Előí elodulás eseé a álló seelé üöés uái sebessége: 4 8,,794 /s,853 /h 9,8 Rugalala üöés eseé: ( + e) ( ) ( + e) ( 8 ) u +,, Ebből a issapaaási éeő: e, 743 Elélei össefoglaló a aöbe a 95- oldalao Példá: 36, 38

17 6 hé Rugalasa egáaso esel aló üöés Vísies ugóal egáaso es édés ágalásá a felada gaolai jeleősége idoolja alóságba a ugalas egáasás eg seeeel aló egáasás jele ugóeő sáíása a egáasó seee igébeéeleie eghaáoásá jelei So esebe a egáaso öeg agáa a seeee a öege, és a üöés ulajdoéppe alael idege ese a seeeel aló üöésé jelei Ee a édése a eleése alódi épíőéöi felada Visgálaai soá a első felada os is a üöés ooó es üöés elői sebességée a ögíése E öeőe a egáasó seee és a üöő es ulajdoságai alapjá döei ell aól, hog ugalas, ugalala ag éplée üöésől a-e só Ha a üöés ugalala, a oábbi isgálaoho ell a issapaaási éeő üöés ípusáa eldöése uá lehe sáíai a üöés uái sebességee Példa d ábá láhaó súlódásees felülee feő öegű es ugóeeségű ugóal ugalasa apcsolódi a odulala falho öegű es sebességgel üöi a öegű esel Haáou eg a üöéso eleeő d diaius elodulás és a ugóba eleeő legagobb eő! üöés uái sebesség függ aól, hog a üöés ugalas, ugalala ag éplée éplée üöés aiba is elé a ási é eseől, hog eo a ugóal egáaso öeggel egesül a üöő öeg és egü ooga oább, íg e éplée üöésél a üöő öeg elpaa a ugóal egáaso öegől bba a esebe, ha a öeg issafele oog a oábbiaba á e befolásolja a egáaso es iseledésé bba a esebe aoba, ha csöe sebességgel, de oább halad, isé uol fogja éi a öegű ese Ee a jelesége a eleése e ése a aaaga Jelöljü a egáaso es üöés uái öegé M-el (Képlée üöéso M +, ülöbe M ) Lege a egáaso ese a üöési saas égéhe aoó sebessége, aiel a egáaso es elidul, V G ( + e) ( + e) G Képlée üöés eseé: V, íg ugalala üöésél: V + G+ + G+ G G d eghaáoásáho felíhaó a ieiai eegia áloásáa éele: ugóeő uája: diaius eő: F V M d M L d Ebből: d V d MV L ülöböő üöési eseehe aoó eedée a ado M és V beheleesíéséel eheő Pl éplée üöéso: F d d G G+ G G, G+ G ( G+ G )g d g G ( G+ G ) g Jól láhaó, hog a ugóeeség öeléséel a üöési eő öesi, íg a elodulás csöe

18 Leeső ehe haásáa isgálaa h ábá a öegű es h agasságól esi a ugóeeségű ugóal a alááasó seeehe ugalasa apcsolódó öegű ese Haáou eg a üöéso eleeő ugóba eleeő legagobb eő! d diaius elodulás és a d üöés elő csa a öege a sebessége: gh üöés uái sebesség os is aól függ, hog a üöés ugalas, ugalala ag éplée Ugacsa a üöés ódjáól függ a egü ogó öeg, ai éplée üöéso M +, ülöbe M ogási eegia: MV Visgálju eg a oábbiaba a éplée üöés eseé! G G G ( + ) gh h G G, + g G+ G G+ G Muá ége egés a egü ogó öege egfelelő súleő: ugóeő: R G + Ee a ugóeőe a d L Mg, ásés a ugóba ébedő eloduláso ége uája: LR ( G + ) d G d d L LG + LR ( G+ G) d G d d G d d G d d Felía a ogási eegia áloásáa éelé: G h G d G+ G d G G d - d - h G + G I G a leeső öege egfelelő súleőből sáío saius elodulás Megolda a ásodfoú egelee, a s fiiailag leheséges egoldásho a ásodi ago poií előjellel ée: d s s s + + h ν s G + G apo ifejeésbe ν a diaius éeő: h ν + + s G + G Jól láhaó, hog a diaius éeő éée öesi a h agasság öeléséel és a saius elodulás csöeéséel (a ugóeeség öeedéséel) Kedeőe befolásolja a diaius éeő a seee G öege

19 Speciális eseé eelheő a h esee, aio a ese éus agasságól hiele ejjü (és e saiusa, fooaosa egedjü) a alááasó seeee Eo a diaius éeő: ν ugalas üöésél a leeső es sebessége a üöéso: gh ogó öeg: G M g ugalasa egáaso es üöés uái sebessége: sebesség éseese a éplée üöésél léőe! diaius elodulás eé ége ua: V G G+ G L LG + LR Mgd + G d d G d G d d d ogási eegia áloásáa éele sei: MV L, Beheleesíe a V-e apo ifejeés: G G G 4G gh 4G G h d g G G g + ( G+ G ) ( G+ G ) Ebből: d G 8hG ( G+ G ) Miel G, a göös ifejeés les a diaius éeő s Ebbe a esbe a e éplée üöésél, bá elála a ese, de eg ésőbbi időpoba a öeg bioosa úja áesi a seeee jelesége a aaagba ésleese e eleeü apo össefüggésee aal a feléeleéssel eeü le, hog a ugalasa egáaso öeg ogása egsabadságfoú Íg össefüggései so gaolai esebe (pl foloos öegeloslású geedáa leeső ehe) csa ao hasálhaó fel, ha a élegese öbb (eseleg égele so) sabadságfoú edse egsabadságfoúa eejü issa a ú eduál öeg eghaáoásáal Eg ado poho aoó eduál öege úg lehe eghaáoi, hog a egsabadságfoú edse ieiai eegiája egegee a eedei odell ieiai eegiájáal Pl eg l hossúságú eeseseű ρ sűűségű M oslopál a egsabadságfoú edseel aló isgálaál a ú eduál öeg: Eg éáasú aó 3 öepée leeső ehe eseé a geeda öepée eduál öeg: 7 M M I M a geeda/oslop eljes 35 öege eéseese a leeső ehee aló sáíás ao is leheséges, ha e éplée a üöés Eo a M és V helée a ugalala üöése egfelelőe + e G ( ) -a, illee G+ G gh ifejeés ell beíi Elélei össefoglaló a aöbe a 5-8 oldalao Példá: 39, 4

20 7 hé Mee ese ieaiája Eg ee es ogásállapoáa iseee a jelei, hog a es ide eges pojáa isejü a ogásállapoá es eges pojaia helee aoba e függele egásól és a oábbiaba iuaju, hog eg po ogásállapoáa iseeébe a öbbi po ogásjelleői sáíhaó ee es ogásáa ülöböő foái aa, aele öül a elolódó (haladó) ogás, a helálló (fi) egel öüli fogó ogás és a síogás ágalju Eg síogás égő ee es pojai egással páhuaos síoba ooga es ide eges pojáa pálája sígöbe les Elolódó ogás O B B B B B B ábá láhaó, hog a B po helee a po heleée iseeébe, a B eo segíségéel egadhaó: B B + fei össefüggésbe és eoo függe a időől, de a B eo e Mide a jelei, hog a sebessége és gosulása deiálással aló sáíása soá a osas eo deiálja éus les B d B d B po sebesség- és gosuláseoa:, a d B B a d d d apo össefüggése a uajá, hog eg ado időpoba a es báel pojáa sebessége és gosulása aoos Igaolu ehá, hog eg po ogásállapoáa iseeébe a öbbi po ogásjelleői is egadhaó Feie sei a es báeli pojába ugaola sebességeo illeőleg gosuláseo apu, agis ee eoo ú sabad eoo Helálló (fi) egel öüli fogó ogás egseűbb ágalás édeébe a ábá egü fel úg a oodiáaedse, hog a egel esse egbe a fogásegellel Köe beláhaó, hog a ese a fogásegele íül feő alael M poja ola síba ége öogás, ael áeg a M poo és eőleges a fogásegele; a ö öéppoja - aele -al jelölü - pedig a fogásegele a Eg sugaú pálá ege ú: s ϕ( ) j M O ϕ ϕ M M feieből öeei, hog aeibe iseees a es fogásegele és eg M pojáa ogásöée, abból ϕ sáíhaó éa a es báel M pojáa pojáa ogásjelleőjé eg udju haáoi a ( )

21 aagi po öogásáál aula sei ϕ iseeébe lehe sáíai a sögsebessége és a κ söggosulás Ee segíségéel a eges poo sebessége és gosulása eghaáohaó sebességeo eőleges les a M poo a poal össeöő egeese és a fogásegelől esőleges áolsága léő po eseé a sebesség agsága: gosuláseoa é opoese les egi opoes eőleges les a M poo a poal össeöő egeese - agis a ado poho aoó öpála éiőjébe esi -, íg a oális iáú össeeő a poba ua fogásegelől esőleges áolsága léő po eseé a gosulás össeeő agsága: íg a gosuláseo agsága: a ( ) + ( ) a a κ, a a, τ τ a κ κ + Láhaó, hog id a sebesség, id a gosulás agsága aáos a fogásegelől aló áolsággal 4 M sebességeo felíhaó eooal ége sáíáso eedéeé is ( ) j ifejeés ifeje: i j j i a ( ) j a M a τ gosuláseo sié sáíhaó eoiális alaba Ee eedéeé a deésögű oodiáaedsebei gosulásopoese isolag egseűe adóda ifejeés ifeje: τ, a a + a + κ j ( + κ ) i+ ( κ ) a κ( ) κ j

22 Síogás ábá láhaó, hog a álaláos síogás össeeheő eg haladó ogásból és eg a poo áeő, a ogás síjáa eőleges egel öüli elfodulásból Ee egfelelőe eg ado időpoba a es ide pojáa aoos les a B sögsebessége: ( ) ( ) ( ) B B B B B B Eg ado po sebességeoáa és sögsebességée iseeébe a eges poo sebességeoa pedig a é össeeő ogásból sáío sebességeoo össegéseé aphaó B + B Célseű elősö a sebességeoa a és egel iáú opoesei sáoli, és e öeőe eghaáoi a sebességeo agságá és iáá elfodulásból sáaó össeeő eoiális soa segíségéel is előállíhaó, íg: B B + j i láju, a síogásál a sebesség a sía eőleges sögsebességeo és a síba eső sebességeo segíségéel sáíhaó Les ola po, aele e les sebessége csa sögsebessége Nics aadála aa, hog a öbbi po sebességé ebből a poból - a ú pillaai fogásöéppoból (oeá sebességceuból) - iidula, csupá a sögsebességből sáísu Ebbe a esebe ics süség eoo össegésée d Miel es síogásáól a só a elfodulás élegese a C poo áeő sía eőleges C egel öül öéi B B gosuláseo os is sáíhaó eoiális alaba: a a + κ B j B Elélei össefoglaló a aöbe a 7-3 oldalao Példá: 9,,, 3 a τ a B a a a gosulás sáíásáál sié abból idulu i, hog a álaláos síogás össeeheő eg haladó ogásból és eg, a poo áeő, a ogás síjáa eőleges egel öüli elfodulásból Ee egfelelőe eg ado időpoba a es ide pojáa aoos les a κ κ κ B söggosulása: ( ) ( ) ( ) Eg ado po gosuláseoáa, sögsebességée és söggosulásáa iseeébe a eges poo gosuláseoa os háo opoes össegéseé aphaó B a + a a a τ + B B B

23 8 hé Mee ese ieiája éaö ágalásáho defiiáli ell a es éhá öegjelleőjé súlpo helé a deésögű oodiáa-edsebe a O O ζ d,, oodiááal is egadhaju: S S d S d S, S, S Seie-éel alapjá a ee es súlpojáa, ag ao áeő egele, illeőleg sía oaoó eheeleségi oaé iseeébe eg ási poa, ag a egellel illeőleg a síal páhuaos ási egele és sía oaoó eheeleségi oaé is sáíhaó eheeleségi oaé R 3 - a hege egelée és a egellel páhuaos aloójáa: I ill I R - a geeda öepé és égé a eesesei súlpoi egele: I l ill I l 3 - a göb súlpoi egelée: I s s d d ξ s S R 5 s ee es öegé a elei d öege egés ese sáío iegáljaé haáou eg: d Eg ado ese a oodiáaedse edőpojáa oaoó saiai oaéa: S d eo, ael ijelöli a es öegöéppojá, ag ás ée a es súlpojá: S S d d ee es eheeleségi oaéa a, és oodiáasíoa: I d, I d, I d, és oodiáaegele oaoó eheeleségi oaéo: I ξ d, I η d, I ζ d η Végül a oodiáa-edse edőpojáa oaoó eheeleségi oaé: IO d Miel + +, és például + ζ, IO d+ d+ d I + I + I, I d+ d I + I, és íg I O I + I

24 Mee ese ieiájáa alapéelei Súlpoéel R a S apo ifejeés a ee es ogásáa oaoó súlpoéel, ael a odja i, hog a ee es súlpoja úg oog, i a es öegéel egegeő öegű ola aagi po, aele a ese haó ülső eő eoössegée egfelelő eő űödi Síogás égő ee es pedülee a fogásegele, a pedüleéel Miel κ O, eé Π ( ) d i j eoiális soa: ( ) i+ j+ ( ) ( ) eoiális soa pedig: dπ d i j ( + ) j ábá léő fi egel, ag a pillaai fogásegel öül sögsebességgel és κ söggosulással fogóogás égő ee es eg esőleges, aagi poa eiheő d öegű ésée sebessége eo a síese és a fogásegel jelű döféspojáól a d öeghe uaó heleeo d aagi poa a pedülee a egele léő odulala poa: dπ d E a eo a síogás öeeébe a egelbe esi, íg a pedüle a egele e pedüleé is éeleheő egés es pedülee a aoos állású elei pedüleeoo össege: Π d Ee uá: Π d apo ifejeésbe e függ a elei po heleéől, íg a iegáljel alól ieelheő Π d d ifejeés a ese a egele oaoó eheeleségi oaéa, aele a síogása oaoó össefüggésebe I -al jelölü Íg a síogás égő es odulala egele oaoó pedülee: Π I pedüleeo idő seii deiálja: Π & I & I κ aagi po odulala poa oaoó pedüleée deiálja egelő a aagi poa haó eőe a poa sáío oaéáal Síogás eseé a pedüleeo és íg aa deiálja is a sía eőleges egelbe esi, íg a aagi poa haó eő oaéeoaia össege is egeliáú les

25 síogás égő ee es odulala egele oaoó pedüleé, ai a oábba láhaó ol, a eges elei öegpoo pedüleée össegeé éeleü Ee egfelelőe a pedüle deiálja is egelő a össeeő deiáljaia össegéel E a jelei, hog össegei ell a eges pooa haó eőe a odulala egele oaoó oaéai: i M i M i ( F i) + M( B i) M oaéo egés a ülső, ásés a belső eőből sáíhaó i össegés soá aoba eg ado belső eő elleejée a oaéa is egjelei a össegbe, íg a belső eőből sáíhaó oaéösseg éus les Ebből a öeei, hog a M oaéössegbe csa a ese haó ülső eő oaéössege jelei eg Ee uá a M Π & alapjá egfogalahaó a síogás égő ee es pedüleéele, el sei a ese haó ülső eőe a odulala egele, ag a pillaai fogásegele sáío oaéössege egelő a ese a egele sáío eheeleségi oaéáa és a söggosulása a soaáal eojelölésől a síogás ia eleie: M I κ E a össefüggés ao hasálhaó a gaolai feladao egoldása soá, ha egseűe eghaáohaó a fogás egel Külöbe célseű a M S I S κ össefüggéssel sáoli, ael sei a ese haó ülső eőe a es súlpoi egelée sáío oaéössege egelő a ese a súlpoo áeő, a ogás síjáa eőleges egele sáío eheeleségi oaéáa és a söggosulása a soaáal E a éel a síogás égő ese a súlpoi egele (súlpoa) oaoó pedüleéele Elélei össefoglaló a aöbe a 7-78 oldalao Példá: 5, 6, 7, 8 i ogáseiség áloásáa éele, a pedüleáloás éele alapéeleből os is leeeheő a feladao egoldásá segíő éele ee es ogáseisége áloásáa éele sei a ee es ogáseiségée ado időaa alai egáloása egelő a ese haó ülső eő eoössegée a ado időaaa oaoó haáoo iegáljáal S Rd ds ( S S) S pedüle áloásáa éele sei a ee es síogásao a sía eőleges odulala egele, illee a es súlpojá áeő egele sáío pedüle ado időaa alai egáloása egelő a ese haó ülső eőe a illeő egele oaoó oaéössege ado időaaa oaoó haáoo iegáljáal M d I ( ), M d I d I ( ) S S Mee es ogási eegiája, a ogási eegia áloásáa éele S ee es ogási eegiája: I, ag S + I S ua sáíásáal a eőpá uája a eőpá és a es elfodulásáa soaaé sáíhaó i eő uájáal aló össegés uá a ogási eegia áloásáa éele: L Elélei össefoglaló a aöbe a és a 9-9 oldalao Példá: 3 3, 3, 34

26 9 hé Egsabadságfoú edse sabad egései Csillapíala sabad egés & & csillapíala sabad egés diffeeciálegelee: + diffeeciálegele álaláos egoldásá ( ) λ de alaba eese, beheleesíés és uá a λ + aaeisius egelee apju egeleből λ, ± i, ahol ásodedű álladó egühaójú lieáis de λ -el aló egseűsíés diffeeciálegele álaláos egoldása a é göhö aoó egoldás lieáis obiációja Áalaíáso uá cos + Bsi egoldásba seeplő álladóa a edei feléeleből udju eghaáoi egés edeéhe aoó időpoo célseű -a felei, & iseeébe a edei feléelee ielégíő egoldás: ( ) cos + si, ael áíhaó ( ) si a + α alaa, ahol a + B és α acg B Vagis a aagi po csillapíala egése haoius egőogás aagi po aiális iéése, ai a egés apliúdójáa eeü a-al egelő + α éée a egés ado időpoho aoó fáisáa eeü, íg α a ú edei fáis éée a edse sajáöfeeciájáa eeü sajáöfeecia dieiója [ / s] ad a siα a π π egelőségből sáíhaó a sajáegésidő: egésidő dieiója [s] egségi idő ala öéő egése sáa :, aele sajáegéssáa (öegéssáa, π feeciáa) eeü /s-ba adódó egéssá dieiója [H] (He) űsai gaolaba hasálju a peceéi öegéssá fogalá is, ael 6 dieiója: [/pec] éöi gaolaba síese alalao össefüggés sei a öegéssáo (feeciá) jó öelíéssel egapju, ha 5-ö osju a öege egfelelő súleőből c-be isáío, a egése egfelelő iáú elodulás égegöéel 4,984 5 π e e

27 Csillapío sabad egés Sebességgel aáos ülső csillapíás & & sebességgel aáos ülső csillapíása egfelelő diffeeciálegele: + c + egelebe seeplő c éeő egadja a egségi sebességhe aoó elleállási eő sáééé, egsége: [Ns/] ásodedű hoogé, lieáis, álladó egühaójú diffeeciálegele egoldásáál feléeleü, hog a λ egoldás de alaba aphaó Beheleesíés és de λ -el aló egseűsíés uá a λ + cλ+ aaeisius egelee apju, aiből: λ c c, ± éplebe seeplő égegö alai ifejeésbe léő é ag agságáól függőe háo ese ülöböeheő eg a) c > ag c> E esebe - aio a csillapíás ag - a göjel alai éé előjele poií, ehá a göö alósa Ee íül, iel a gö c éée -él isebb, idé λ egaí előjelű les Beeee a és c jelölésee: diffeeciálegele álaláos egoldása: ρ ρ d e + d e egoldás é ooo csöeő epoeciális göbe össegé aalaa ugali heleből iodío es asipoiusa öeledi eedei heleéhe, ai a a ába uaja ag csillapíás eseébe ehá e les egés b) c Ebbe a esebe os sics, és iel λ ρ+ ρ, λ ρ ρ ag c c λ λ ρ és a álaláos egoldás: e ( d + ) e ρ öelí E a esee, aio ρ alaba íhaó fel Regés d jobba csöe, i ahog öesi, a ogás a időbe os is ugali helehe c, iius csillapíása eeü c) c < ag c< Mos, aio a csillapíás icsi, a égegö alai ifejeés egaí les, íg é ople göö apu Beeee a c a aaeisius egele egoldásai: λ ρ+ i, λ ρ i ρ diffeeciálegele álaláos egoldása a alábbi les: e ( + Bsi ) feléele és &, ao a egoldás: e ρ cos + ρ + cos si Ha -ál a edei

28 feie éelébe a egöegű, egsabadságfoú edse csillapío sabad egése eg ola feeciájú peiodius egőogás, aele apliúdói a e ρ soó ia öeedéséel csöee i láu, a előő é eseől eléőe os egőogás a E aa ösöheő, hog a csillapíás is csillapíás csillapío egés sajáöfeeciájáál a *-gal a íáu ifejei, hog iseeébe a csillapíala esehe aoó -ból sáaahaó: edei elodulás eseé: a csillapíási jelleő c ogás lefuásá éus 4 * * π csillapío egés sajáegésideje:, öegéssáa pedig: * * egés csillapodásá a egás π időöel öeő iéése aááal jelleehejü é iéés háadosá a csillapío egés deeeuáa, eésees alapú logaiusá pedig logaiius deeeua eeü: logaiius deeeu segíségéel, beeee a Seeei csillapíás e ϑ γ jelölés, π γ γ + + cos si γ ρ, és a ogás egelee: ϑ ρ Ha eg ado seeee egésbe hou, ajd hagju, hog sabad egés égee, a egés ao is csillapodi fog, ha ics ülső egéscsillapíás Ee oa a ú seeei csillapíás, a seee apcsolaaiál fellépő súlódás és a aag e öéleese ugalas ola, a ú belső súlódás Ee sei eg ééseel igaol logaiius deeeuho sáíu eg eiales ülső csillapíási jelleő Íg a eddigi össefüggései a seeei csillapíás eseée is alalahaó lese γ ce γ a csillapío egés sajáöfeeciája a seeei csillapíás eseé:, aa a 4 seeei csillapíás feeciá ódosíó haása csa a logaiius deeeuól függ, agis alóba feeciafüggele Valós seeeeél a -a apo össefüggésbe a égegö alai ifejeés ásodi agja a első agho épes ige icsi, ai a jelei, hog a seeei csillapíás a öegéssáa, sajáöfeeciáa ics jeleős haással Soásos eljáás, hog a seeei csillapíással eiales c ülső csillapíási álladó a iius csillapíás %-ba α adjá eg: [ ] [%] α % 5γ γ Például asbeoseeeeél - jeleős diaius igébeéeleél - 5%-os 5 seeei csillapíásál γ, Elélei össefoglaló a aöbe a 7-6 oldalao Példá: 3, 3, 33, 34

29 hé Egsabadságfoú edse haoius gejesése Haoius eőel gejese csillapíala egés & diffeeciálegele ebbe a esebe: + q si ihoogé diffeeciálegele egoldása a hoogé egele álaláos és a ihoogé egele paiuláis egoldásáa össegeé aphaó hoogé egele egoldása egegei a csillapíás élüli esebe apo egoldással paiuláis egoldás si & függéee és si -el egseűsíe: ( ) g q Visgálju a a esee, aio, a paiuláis egoldás: g alaba eessü Beheleesíe a g ( ) és ( ) g és égehajhaju a -el aló osás! Figelebe ée, hog q g si hoogé és álaláos egoldásá és a paiuláis egoldás össeada q cos + Bsi + si alaba apju a diffeeciálegele álaláos egoldásá és B álladóa a edei feléeleből haáohaju eg Ha -á a edei feléele, &, ao a edei feléelee ielégíő egoldás: q cos + si + si si íg apo egoldásba a első é ag egfelel a sabad egésél apo egoldása, a haadi ag pedig a gejeső eő haásáa első é ag a csillapíás ia öid idő ala egsűi, és a oábbiaba a ihoogé és les a álladósul egés esőleges edei feléel eseé is g q eg ola elolódás jele, aele a gejeső eő aiua ooa a edsee, aeibe saiusa űöde eő diaius haásá a soa ási éeője, a a µ eoaciaéeő eoaciaéeő iáólag a ifejeés uaja Ee absolú éée háadosól, agis a gejeső eő öfeeciájáa és a edse sajáöfeeciájáa a háadosáól függ io a gejeső eő öfeeciája a sabad egés sajáöfeeciájáál isebb, a eoaciaéeő éée egél idig agobb io öeledi a eghe, a eoaciaéeő - és ele egü a egés apliúdója - ohaosa ő Ha agobb - ál, ao öeedéséel a eoaciaéeő asipoiusa öeledi ulláho E a jelei, hog aeibe soal agobb -ál, a gejeső eő ige is apliúdójú egésee oo diffeeciálegele egoldása soá iáu a osai E a jeleség, aio, aa esee, iel e esebe éussal ellee, aa a gejeső eő feeciája a edse sajáfeeciájáal egegei a

30 eoacia & éus edei feléelehe aoó egoldás isgála egeeshejü q q haáééé: li si cos apo eedéből láhaó, hog eoacia eseé a ásodi össeeő apliúdója a időel aáosa öesi, ehá a egés soá a égele felé a, ai a a ába uaja Meg ell jegei, hog a eoacia, aa egbeesés a alóságba e ud ialauli, iel a öfeeciá alós fiiai eisége, ééü alós sá alóságba iso alálou aal a jeleséggel, aio öel esi -ho, de e aoos ele Eo eseé, igaolhaó, hog q si cos, aa: cos E a jelesége, aelél a q si gejeső eő haásáa a aagi po ola feeciájú egés ége, aele apliúdója peiodiusa áloi, lebegése eeü Haoius eőel gejese csillapío egés diffeeciálegele ebbe a esebe & + c& + q si paiuláis egoldás si( ϕ) c q alaba eesheő, ahol ϕ ac g, íg g c + diffeeciálegele paiuláis egoldása ee uá: q c g si ac g c + il ódo apo egoldás haoius egőogás jele, aele apliúdója c gejeső eő peiódusáal, de a egés a gejeső eőhö épes ϕ ac g fáissal ési diffeeciálegele álaláos egoldása: g g g, peiódusa aoos a

31 ( ) ( ) ρ + q c e cos Bsi + si ac g c + hoogé és álaláos egoldása eg csillapío egés épisel, ael öid idő ala egsűi álladósul q egés ifejeésébe a a saius elodulás, íg a eoaciaéeő: µ c + Ha a ülöböő csillapíási ééee a iius csillapíásho, c isoíju, a ülöböő c / c isosáoho aoó aiális apliúdó idig éges éée ese fel és agobb csillapíási éeőhö isebb aiális apliúdó aoi Kis csillapíásál - ahol a eoaciaéeő jeleős - e oo ag hibá, ha a eoaciaéeő ééé a -ál sáíju Eo: µ a c c csillapíási éeő eseé a eoaciaéeő aiális éée isebb les egél, agis a saius elodulásál - a gejeső feeciáól függeleül - isebbe lese a diaius eloduláso ééű csillapíás eséi csillapíása eeü c sabad egés isgálaáál láu, hog a seeeeél ao is a csillapíás, ha eől e godosodu c γ eiales csillapíás ifejeésé beheleesíe a eoaciaéeő: µ + γ Valós seeeeél a γ e öbb,-él, ai a jelei, hog a seeei csillapíása csa a eoacia öelébe a jeleősége eoaciaéeő aiális éée: µ a Például γ,-él a γ γ µ csillapíala egésél a ifejeés előjele ás ao, ha < és ás, ha > Megállapíou, hog aio a gejeső eő feeciája isebb a edse sajáöfeeciájáál a egés és a gejeső eő aoos fáisba a, agis a egés égő es ogásáa iáa ide pillaaba egegei a gejeső eő iááal Ha aoba a gejeső eő feeciája agobb a edse sajáöfeeciájáál, a es a gejeső eőel elleées fáisba - o 8 fáis elolódással - eeg csillapío esebe agis a egés iáa os is áloi, ha folaaosa áloi seeei csillapíással eiales ülső - sebességgel aáos csillapíás, a c c c ϕ ac g ac g, < ag ha >, de a fáis elolódás e ugásseűe, hae γ ϕ ac g Elélei össefoglaló a aöbe a oldalao Példá: 35, 36, 37, 38 e γ - beheleesíe:

32 hé Egsabadságfoú edse álaláos eő ooa gejese egése csillapíala egés diffeeciálegelee: & + q pedig: & + c& + q Álladó agságú eőel gejese csillapíala egés &, a csillapío gejese egés diffeeciálegelee + q & egoldás a hoogé egele álaláos egoldása és a ihoogé egele paiuláis egoldása össegeé áll q elő Beheleesíéssel elleőiheő, hog a paiuláis egoldás: q q Ee uá a egésegele egoldása: cos + Bsi + és B álladóa a edei feléeleből haáohaju eg Ha -ál a edei feléele, ao q q q cos + ( ) cos q q ábából láhaju, hog ola - a sa saius egesúli hele öüli - haoius egőogásól a só, ahol a apliúdó a saius elodulása felel eg Íg a aiális iéés a saius elodulás éseese eedé egegei aal, ai a üöés fejeebe apu, aa a seeee hiele - e saius ódo - elhelee eheből a elodulás ésees Álladó agságú eőel gejese csillapío egés csillapío esehe aoó diffeeciálegele eseébe is elleőiheő beheleesíéssel, hog a paiuláis q q egoldás: q Ee uá a egésegele egoldása: e ρ ( cos + ) + Bsi és B álladóa os is a edei feléeleből lehe eghaáoi Ha -ál a edei feléele, ao q ρ * ρ ρq * e cos e i s * q π *

33 ábá láhaó, hog a hoogé egoldása egfelelő és időel lecsillapodi és a elodulás a saius π elodulása - a ihoogé egele paiuláis egoldásáa egfelelő les aiális iéés a időpoho aoi Eo π ρ π q * + e * aiális apliúdó os a saius elodulás éseeséél isebb les * Gejesés a időől esőlegese függő eőel ábá a gejeső eő a idő eg esőleges függéébe láju E a függé ag leíhaó a ise függée (eseleg saasoé eléő) obiációjaé, ag a eő agsága (pl éés soá fele) gafioól olashaó le q q τ dτ Visgálju a a állapoo, aio a aagi po a τ időpoba á oog, de i ap eg újabb q(τ)dτ ipulus Ehhe a ipulusho aoi a ogáseiség d öeée ogáseiség áloásáa éele éelébe: d q(τ)dτ Α sebessége a τ időpoba a ipulus ia beöeeő öeedése ehá: d q( τ ) dτ ipulus iai sebesség öeééhe aoóa a τ időpoól a aagi po elodulásába is les eg öeé, ael d q( τ ) si ( τ ) dτ Ha -á a edei feléele öeée össegeéséből adódi, ao a po elodulása eg ado időpoba a addigi d, agis: dτ q( τ ) si ( τ ) eljese hasolóa eeheő le a is csillapíás eseée oaoó össefüggés Seeei csillapíásál: q( τ ) e γ ( τ ) si τ dτ ( ) egoldás á foába egadi, aa a elodulás a idő függéébe eghaáoi eéseese csa ao a ódu, ha a eő is isejü a idő függéébe E esebe se bios aoba, hog a soafüggé piií függéé elő udju állíai a aoba ics aadála, hog a ülöböő időpooba ueiusa sáísu a haáoo iegál

34 Lege q q, aa isgálju a álladó eőel aló gejesés eseé Eo q si ( τ) dτ ( cos ) Végeedéül egapu a oábba á egise össefüggés Visgálju a oábbiaba a a esee, aio q q a, aa a gejeső eő a időbe lieáisa öesi a dτ aτ si ( τ ) dτ τ si ( τ ) paciális iegálás alalaa: ( ) si a a egoldásba a első ag a lieáisa öeő saius eőe felel eg és a ado időpoba a egesúli a helee uaja ásodi ag eg álladó apliúdójú haoius egés, ael a lieáisa öeő saius elodulás öül ajli E a apliúdó aál agobb, iél gosabba ő a eő, ugaao fodíoa aáos a ugóeeséggel és a sajáöfeeciáal áasegés ábá láhaó seee áasa időbe áloó ogás ége öegpo elodulása a seee defoációja ia eél -el agobb, ééű öegpoa haó ugalas issaéíő eő -el, a eheeleségi eő & & -el aáos ogás diffeeciálegelee: + & & + beheleesíése uá: + & áasegés ehá ola gejese egésé eelheő, ahol q & & diffeeciálegele egoldásaé a igébeéelei sáíhaó +, agis a seee defoációja adódi, aiből a seee össefüggés segíségéel sáíhaó a öegpo eljes elodulása Bioos éöi feladaoál célseű, ha a diffeeciálegelebe iseeleé a elodulás seepelejü Eo a diffeeciálegele: & + ( ) ( ) ( ) Visgálju a a esee, aio a áasogás haoius, aa si Eo a egele jobb oldala: Megoldásé a álladósul egése a g q si q si si ifejeés apju Láhaó, hog a eljes iéés a áasegés apliúdójáa a eoaciaéeőel agío éée les Elélei össefoglaló a aöbe a 5-53 oldalao Példá: 39, 3, 3

35 hé öbbsabadságfoú edse sabad egései Rugóal apcsol öegpooból álló edse egeleei q 3 3 3q q 3 aa && && 3 && 3 + K q M & q q q 3 ( ) I M a öegái, K a eeségi ái, a öegpoo elodulásai, íg gejeső eőe aalaó eo q a öegpooa haó Meeségi ái sáíása ugalas seeee léő öegpooból álló edse eseé ábá eg elhaagolhaó öegű aó láu aó háo öegpo a 3 3, 3 éébe elodula aó a iodío helebe ics egesúlba, a eges öegpooa a iodíással elleées,,, issaéíő eő haa Ee eőe e isejü, de udju, hog a eges eő a ei egfelelő aó iodíju egesúli heleéből, aie öeeébe a eges öegpoo, ( ) ( ) ( ) 3 iééseel lieáisa aáosa: K Ebből K F eeségi ái ieé hajléosági áia eeü Ee fij elee egadja a öeg élüli ugalas aóa haó j-edi iáú egségi eőből a i-edi iáú elodulás Ee eloduláso sáíásá oábbi auláai alapjá - ag a iuális eő éelée alalaásáal, ag a aó is elodulásaia sáíásáál aulaa egfelelőe - á el udju égei hajléosági ái iseeébe - aa ieálásáal - a eeségi ái sáíhaó öbbsabadságfoú edse sabad egései M & ái-diffeeciálegele ado, & edei feléele ellei Feladau a + K egoldása Keessü a egoldás i ~ c e alaba, eg hoogé lieáis egeleedse ell egoldai ái-diffeeciálegele eg paiuláis egoldása ee uá (a egsabadságfoú edseeél láoaa egfelelő áalaíáso uá: a cos + b si

36 alaba íhaó fel, íg a álaláos egoldás a paiuláis egoldáso lieáis obiációjaé adódi a cos + b si egoldásba seeplő a, b osaso a edei feléele alapjá - eg edsáú lieáis egeleedse egoldásáal - sáíhaó egésegele egoldása a sajáeoo iseeébe K egele felíhaó K M álaláosío sajáéé-felada alajába is Ee feladao ( M) egoldásáa egfelelő sáíógépi pogao álla edeleése, aele solgálajá a sajáééee és a hoáju aoó sajáeooa Ee sajáeoo a oábbiaba jól hasosíhaó sajáosságoal edelee Igaolhaó, hog a sajáeoo a öegáia és a eeségi áia oogoálisa Noálju a ülöböő sajáeooa úg, hog a M s, Ks M soa éée egségi lege E esebe K Eg V áiba foglala a össes sajáeo (a ái -edi oslopa és a V áiba a sajáeoo aspoáljai eüle, íg aa -edi soa egségái les, íg a V KV ) a oooaliás ia a V M V soa eg ola diagoális ái les, aele eleei a soa sajáéée a V MV E, V KV Ha beeeü eg új iseele a V + K össefüggése egfelelőe, beheleesíjü e a M & ái-diffeeciálegelebe, és egsoou a egelee balól V MV & + V KV & V áisal: ái-diffeeciálegele sáú függele egsabadságfoú egése egfelelő diffeeciálegelee esi sé ( ) ( ) && && && + + & egsabadságfoú edse egoldása a oábbi iseee alapjá: egoldásho ehá süségü a a & cos + si és & edei feléelee V V, és íg V ill & V & össefüggés iseeébe Ee sei a és & edei feléele sáíásáho süség a a V áia, ael V V M íhaó fel, agis ics süség a V ái ieálásáa alaba

37 ill & eoo eleei ehá ol ódo aphaó, hog a V M ill & eooal: M ill & M & M cos + M & si Íg: ( ) V össefüggése egfelelőe a sajáeoo - soou a M cos ái -edi soá soou a eo úg apju eg, hog a V ái oslopai - aele a függéeel és össegeü őe: + si & ag: ( ) cos + ẑ si ahol M ill ẑ M & Láhaó, hog a eloduláseo ide időpillaaba a sajáeoo lieáis obiációjaé adódi Lege például s és & Mi láu s eseé M s, íg a egoldásba csa a s egjelei és eo fog s cos s les a elodulás edse ehá a sajáeoa egfelelő apliúdóal eeg E idoolja, hog a sajáeooa sajáegésalaoa is eeü legisebb sajáöfeeciáho aoi a alap egésala feiebe iseee eljáás, ael a sajáeoo báisába íja fel a egésegele egoldásá, odálaalíise eeü ( eges egésalaoa soás ódusa eei) eljáás előe, hog ad eg éplee, aelből báel időpoba sáíhaó a eloduláso ( elodulásoa leeee össefüggés időseii deiálásáal pedig ola össefüggés apu, aeleből a sebessége sáíhaó) eljáás aoba igéli a sajáeoo eghaáoásá, ael öbb íee sabadságfoú edseeél e leheséges Ha e udju a össes sajáeo sáíai, ao a ésleges össegés poala eedé ad i ajd lái fogju, a egoldásba a eges sajáeoo seepe ülöböő, íg leheséges, hog bioos sáú sajáeo sáíása elegedő a éöi gaola egöeele poosság elééséhe sajáeoo süséges sááa eghaáoása eg felelős éöi felada, aellel a ésőbbi auláaiba fogu aláloi seeei csillapíás haása öbbsabadságfoú sabad egésél bba e esebe, ha a belső súlódási éeő ide ugóeleél aoos, a csillapíala esee apo egoldáso egseűe iegésíheő a csillapíás figelebeéele édeébe Ee elélei és ísélei háeé os e udju ágali, csupá a alalaadó eljáás iseejü Ebbe a esebe a γ csillapíási jelleő ide egésalaál aoosa eheő fel sajáöfeecia ódosíása a γ 4 össefüggés alapjá öéi eges egésösseeőél a apliúdó csöeés a e éheő el Ee alapjá a eloduláseo a alábbia sei alaul: γ e γ γ M cos + + & si Elélei össefoglaló a aöbe a oldalao Példá: 3, 33, 34 soó alalaásáal

38 3 hé öbbsabadságfoú edse haoius gejesése álladósul egés sáíása haoius gejesésél a egésegele öele egoldásáal bba a esebe, ha a csillapíással e íáu sáoli, a egés ái-diffeeciálegelee eg - a sei áloó - haoius eőel aló gejesésél alaú les M& + K q si si i oábba a egsabadságfoú edsee isgálaáál láu, a ihoogé egele paiuláis egoldása aloja a egés álladósul ésé Keessü a paiuláis egoldás alaba Beheleesíe a ái-diffeeciálegelebe: g si M si+ K si q si g g g apo egelőség ide éééél feáll, íg, eé si -el egseűsíe: ( K M) g q Felée, hog a egühaó-ái e siguláis (ai a jelei, hog deeiása e éus, aa e sajáöfeecia) a apliúdóeo: g ( K M) q eéseese ics süség a ie ái előállíásáa, a g eo a egeleedse egolda sáíhaó eljáás - ael éségeleül egseű - e ad ifoáció a gejeső feecia és a ülöböő sajáöfeeciá isoáól, a eoaciaesélől és e épes figelebe ei a idig jeleléő csillapíó haásoa ésabadságfoú edse e esebe egseűe ágalhaó Eo: g g,, q q ie ái: ( K M) f ( ) ahol f( ) ( )( )

39 egésegele egoldása a sajáeoo iseeébe oooál sajáeoo és a hoáju aoó sajáéée iseeébe isgálju isé a M& + K q si ái-diffeeciálegelee Ha beeeü eg új iseele a V össefüggése egfelelőe és e beheleesíjü a ái-diffeeciálegelebe, ajd egsoou a egelee balól V áisal, ao a alábbiaa apju: apo egele suúája a alábbi les: V + V KV V q si f si MV& && && && + f f si f I a f a V ái -edi soáa (aa a -edi sajáeo aspoáljáa) és a q eoa a saláis soaa f q les Elégee a eooal aló soásoa: && && && + f f si f Vagis a ái-diffeeciálegele os is N sáú függele - egsabadságfoú egése egfelelő - diffeeciálegelee esi sé, ahol a -edi egele: f si & + egsabadságfoú edse ihoogé diffeeciálegeleée paiuláis egoldásá g si g alaba eese: g g si+ g si f si, g f, q si q si

öáá á á í ó á á á á é á á ó á íí ó á é ó ó á é á ó é é ó ó É Í Í á é á á á á é é í á í ó á ó é á é éé á ó á á í á Ú éá á á é ó ö ü é Í á é é ó ó é ö é

öáá á á í ó á á á á é á á ó á íí ó á é ó ó á é á ó é é ó ó É Í Í á é á á á á é é í á í ó á ó é á é éé á ó á á í á Ú éá á á é ó ö ü é Í á é é ó ó é ö é öáá á á í ó á á á á é á á ó á íí ó á é ó ó á é á ó é é ó ó É Í Í á é á á á á é é í á í ó á ó é á é éé á ó á á í á Ú éá á á é ó ö ü é Í á é é ó ó é ö é á á á ó Ó á ó í éí é á á á áí ó Í ö é ő á á á á á

Részletesebben

Ü Á Á ó Ü É É Ó Á É ó ó á ó á É á é é ö é é ó é é á á á úé í ú é ö é ó á á á í é ö í á á Ö é é á é ó é é é é ó é ü í í á á á ö é á é é é é é ó é Ü ő á é í ó ó ö ü í á á í ü á á ó á íí ó á ó ő á é é ö ö

Részletesebben

á Í ÍÖ á ó á ó á ó Ő É Á áíé Á á á úú ó á Á Í ő á ü á á Ö á É á á ó á ó ő á ú á á ó á á ó á á ó á ú á ő É ő á ő á á á ő á ű á ő á ó ő á ó á ú á ó Í á á ú á ó á Ú É á ú á ü ú á óú á ó ó Í úú úú ú ü ú ó

Részletesebben

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí é é í á é é á é ő é ú ó ő é é í ő á é ő ő é ö á á ó í ú á á á é é á é é í é é é ő á á á é ö é é é á é é í é á á é á é á á í é é á á é á é ö é é é é é ü é á é é ö á á á é é é é ő é é á ú ű é á é ő é é ü

Részletesebben

2.1. Mintavételes szabályozási rendszerek tervezése. Az elírt válasz módszere

2.1. Mintavételes szabályozási rendszerek tervezése. Az elírt válasz módszere é vé áoá vé. í vá ó. D- go. ooo ID áoáo vé gvóíá, poícó ID, á ID, óoío, ID oc SR c. o p p. go D-. go c o p c goo ID co, ID po, c, ofc c f.. vé áoá vé. í vá ó pj áíá goo öé gá áíógép gvóíjá g. áíá goo é

Részletesebben

ű ü Á

ű ü Á ű ü Á ó é ó ö é é Á é ó í ú Á ő íö ü ö üó é ü ü ú ö ó ü ó ü ó ü ü é í ü Ó ú íí Ó é é Ó ü ó ó ü ó ü ü ü ö ó óü ó ó ó í ü ö ü í ó ü ü É ú ú ü É í É ó ü ó ó ü ü é Á ó Á ó ó é ü ó Á é ü í é ó ö üé ó ó ó ü

Részletesebben

Á É ő é ü ö á á ö é á é ö á á é ő á á ő á á á ő á ő é á é ő ö ó é ő é é á ó á á á á ó á á ö ö é á é Ó É á á ő á á ú ü ö á á á á é á á á á é é ő á á á á é ü á á ő ú á é á á ü ö á á á á é é á á á á ő á ő

Részletesebben

Ó Ö Á É Á É Ő Ü É Í í ü ü é é ő ő ö í é ő í ő ü é őé ő ö é ő é é ő é ö é é ö é í í é é í ő ü é ö ö é é í ü é é é őé é ö é é í é é é í é é ő é é é é ö é é í é í é é ö é ü é é é É é éöí é ő Í ő é ö é ü é

Részletesebben

Alsó-Ausztria A nagy kiránduló térkép

Alsó-Ausztria A nagy kiránduló térkép ó- é éé Ú :7000 ééű éé é á áá ó- ó ő é, é áj áááá éá vá é áv üé, á v á á é é íűéé é á é áá ő ó-á é- ávó, űő é ű á,, v ő őé váj áó ó- áó éé á já í Z Ö á éé! Ó- áó 00 -, +4/74/000-000 @ - v ő é: / é é é:

Részletesebben

ó í ó é é ó ö é ö ű ó é é é á é é é ú ő é á é ó ö á é é é é á á ö ú ő é é í é á ő é ú Ö í ö á á ú é é á á ö ú ő é á á á é é ó ö ú ő é ö ű ő é ő ó ű ő

ó í ó é é ó ö é ö ű ó é é é á é é é ú ő é á é ó ö á é é é é á á ö ú ő é é í é á ő é ú Ö í ö á á ú é é á á ö ú ő é á á á é é ó ö ú ő é ö ű ő é ő ó ű ő ó ú á á ő é ó ó ó á é é á é ú á Ö á á ú ó é á é ó ö á ö é é é é é é é ő é ő ú á ö ö ű ő é é ó ö á á é é ő é ö é é ö ö ó É é ö á ú á í á é ó é ú Ö ö á á ú é é á é á é ú é é á ö á é ö é é ó á á á ó ö ú ő

Részletesebben

í ő ľ ü ó ľ ľ ő ľ ü Ü Ü Ł ľ ü ľ ü ľ ö ľü íľ ő ő ź ő í ó ü ľ ö ü ü ó ő ö ľĺ ó ľó ő ő ö ź í ö ő źą ö í ő ü ö ö ü ő í ľ ó ó ó ü ó ó ó ő ö í ó í ü ö í ő ę í ö ü ą í ľ ó ő í ú í ó ő ö ó ó ő ü í ó ľ í ľź ľ ú

Részletesebben

Geometriai Optika. ultraibolya. látható fény. 300 THz 400 THz 750 THz. 800 nm 400 nm 100 nm

Geometriai Optika. ultraibolya. látható fény. 300 THz 400 THz 750 THz. 800 nm 400 nm 100 nm Geomeiai Opia Láhaó éy: az eleomágeses hullámaomáy egy esey észe adio hullám mico hullám (cm) láhaó éy iavöös ulaibolya Röge sugázás (0-0 m) (Hz) 300 Hz 400 Hz 750 Hz λ 800 m 400 m 00 m A láhaó éy speuma:

Részletesebben

Ú Á Ü É ő ö ó ó ő Ü ö Ó ő ú ó ö ő ú ű ű ö ú ö ó ü ö ő öü ő Ú ö Ü ű ó ü ű ő ö ő óü ó ó ő Á Á ó ó Ü ó ó ü Ü ö Á ő ő ó ö ó ü ő ö ó ö ő ó ú ú ó ő ó ó ú ü Ú Á Á É Ü É Ú ü Á É ő ü ÉÉ É Ü ó Ö ó ó ö ö ő óü ó ü

Részletesebben

ö É Á ó ó á é á ó ö á É É ö ó

ö É Á ó ó á é á ó ö á É É ö ó ö É Á ó ó é ó ö É É ö ó É Ó é í é É ü ó Á ó ö é ó é Á é é ó Á ó í é Á ó ö é ö ő é é É Á É Á ö é é ü ó é Á Ú é é ü ó ó É é é é ö ó é é é ó é é ó Ü É é é ú ö é ó é é ó ó Á ö é í é ü é é Á é ö ó é ő Á ü ü

Részletesebben

Á Á É Á Á É ö ó ő ő ó ó ó é ö é ö ú ó ó ó é ö é é ő ö ú é ö ő é é ő é ó É ő ó é Ü ö é ó é é é é é ó óö é ő ő é ó é é é ó óö é é ö é é ő é ű ó é ö é ő ú ö é é ö ö é ő ö ö Í ö é ö ö é ü Í ö é é é ó é é ő

Részletesebben

Erőlökés: állandó, r pedig az m 1 és m 2 tömegű testek közti távolság. Súly(erő):

Erőlökés: állandó, r pedig az m 1 és m 2 tömegű testek közti távolság. Súly(erő): Ááások /s k/ : 6 π adiá 8 E J EW6 K 7 Pa a V E 5 Vie 9 J EeV6 Áadók oosa adaok 7 oi öegegység: u 666 oag sűűsége: 7 ogado-szá: N 6 o Boza-áadó: J k 8 K ouo-öé aáossági éezője: 9 N k 9 Vákuu dieekoos áadója:

Részletesebben

3D Számítógépes Geometria II.

3D Számítógépes Geometria II. 3D Sámíógées Geomea II.. Racoáls göék és felüleek h://cg..me.hu/oal/3dgeo hs://.vk.me.hu/kees/agak/viiiav6 D. Váad Tamás D. Salv Pée ME Vllamosméök és Ifomaka Ka Iáíásechka és Ifomaka Tasék Taalom movácó

Részletesebben

ö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á

ö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á ö á ó á ö Ö á á ő ü ö á ó ó ó ó üá á á á ö ö á á í á á ö í á Á á ö á ö ü ő ó ö ö ó ü ó á ü ü á á á á ó á ü á á á á á ó á ó óá ü áí á ü á ö ü ő á á í á í á ö ü á á ö ü á ü ö ö ú á ö á á ö ö á ú ö ü ü á

Részletesebben

ö á é á á á á ö é ő á é é í é ü é í á é ő é í ő á á á á ö é é í á á á á á é ő á á é é ő é á é é ő é é á ő á á í é é é ö ö ö ö é é á í ö í é é éé ö á á á ö á á á é ú é é ö ü ő á é é ű ö é Ó Á Ó é é é É

Részletesebben

LEGYEN MÁS A SZENVEDÉLYED!

LEGYEN MÁS A SZENVEDÉLYED! E g y ü t t m z k ö d é s i a j á n l a t L E G Y E N M Á S A S Z E N V E D É L Y E D! 2. E F O P - 1. 8. 9-1 7 P á l y á z a t i t e r v e z e t 3. 0 ( F o r r á s : w w w. p a l y a z a t. g o v. h u

Részletesebben

ó é é é ó é é é é ó ü í ó é ó Í é í ó ü Í óé í Á ő ó ó é é ú é ü ó ó É í ó ó é é é é é é é ó é ó é é í ú í ÍÚ é É Í é ó é ó ű í é ó Í é ó í é Ü é é ő é é É ó é é é éé Í é ő ó É ö é ú é ű É íé í ó í ó É

Részletesebben

ö ó ú ó é é ó ö ó é ó á í é ő í ö íá ó ó í í é ó á í é é á ó á á é í é ó á é ó ó á á á é á ó ö á é ű é í é ó é ó á íű ó é ö é ó í ó é á á é é íá é Á á á ö é ö é á é á á á í é ó á é ó ö ó á Ü é Á á ű ó

Részletesebben

AZ IFJ És uövréee A da é k o k az ifjú s g s zo c io gia i e I ernzé s é hez lr 1- < é é é é ü í ő é Á Á ö ő í ő é é ö í É é é é é ő é í é ű é ö é ő ő é é Á ö é ü é é ő é é é é í őé é é í é ö í ő é ő é

Részletesebben

Á Ö É Ö Á É Ő Ü É é ü é é ö é ö é é ó é ó í í ü é é é ö é é é óé ü ó Í ö ó é é ü ó é é é ü ó é óé í é Í Ú ö í é ü ö é í é ü é é í ü é é í í É ó é Ö ö é ó é ó ó é ü é é ö ö ö í ü ü é é é ö ü í é é é é é

Részletesebben

á ü ö ö ö ő í á ő ú á á ó í á ö öá á á ö á á á ő ö í ú ű ű ö ú í í ű ő á ő ü ó á ó ő í ííá ö á ó á ő ű ö ű á á á á ü í ő á í á á ü í á á í á á á ó ű ö

á ü ö ö ö ő í á ő ú á á ó í á ö öá á á ö á á á ő ö í ú ű ű ö ú í í ű ő á ő ü ó á ó ő í ííá ö á ó á ő ű ö ű á á á á ü í ő á í á á ü í á á í á á á ó ű ö Ő É Ü Ű Á Ó É Í Á Á ű ó á á ö í á á á í á á ó ú ö á ü ü ü í á ó í ű á á á í á á ú á á ö ó á ö ű ö ő í á á ö ü ű ö ü á í ü ú ő ű ű ö í ü ö ú ű í á á ö ü á ó á ó ű ö ö ö í ü á í á ö á á á á á á ó ó ó ú ú

Részletesebben

ú ľ ľ ä ú ľł Łř äľľ ź ź ó ľ ú Ö ö ó ó ó ź ę ő ö ő ö ó ö ę ó ó óö ö óö ö ő ő ő ő ć ö ó ő ő ó ö Á ľ ö ó ő ő ü ö ű ö ő ö ó ľ ú Ö ü ű ö ö ö ń ź ü ľ ö ľő ő ü ę ö ő ó ö ö ö ę ľü ľ ö ü ö ö ó ü ľ ö ö ú ö ő ő ź

Részletesebben

ü ú ő ö ő őí ü Ő ü ú ő ö ó ó ü ú Í í ó ö Ó ő ö í Ó í Í ü ö ú ö í őí ó ö ő ő ö őí ö ö ű ő í ó ö ö É É É ö ő Íő ő Í őí ó ü ö ö ó ő ü ö í ő ú ö ü ü ő ö ö ő ú ó Ó ö ú ö É É É őí ö ő ő ó ó ő ő Íő ú ó őí ő ú

Részletesebben

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció D száíógées geoea és alazaeosó 5. éze göbé és felülee h//g..be.h/oal/ode/ hs//www..be.h/ezes/agya/viiim D. Váady Taás D. Sal Pée ME Vllaoséö és Ifoaa Ka Iáyíáseha és Ifoaa Taszé Taalo eooloo Lagage eoláó

Részletesebben

Á Í Á Ó É ö á í á ő á á Á ő ő á ő á í á ő á á á á í ő ö í á á í á á ö ő á í ő áí á á ő á í í á ú ü ö á ú ö á í á á á ö á á ő á á á ő á ő á ú ü á ő á í ő ő ő áí á á ö ő á ő á á ő ő á í á ő á ő á á á ü ő

Részletesebben

HÁTADÁS. (írta: Dr Ortutay Miklós)

HÁTADÁS. (írta: Dr Ortutay Miklós) (ía: D Oua Milós) HÁTADÁS. Bevezeés. Háaás halmazállapo-válozás nélül.. Szabaáamlás.. Konveciós énszeáamú háaás csben... Lamináis áamlás... Háaás csben ubulensen áamló olaénál... Háaás csben áamló olaénál

Részletesebben

ó ľ ľ ś ľ śíę ľ ę ąľ Ť Ť Ť ő ľ ő ź ő ő ü ő íľ ľ ľ śää Ĺ í ü ľ í Í É ľ É ľ ľá É É Íľľ ľ ľ Á É Ü É É ł Á Á ľ ü ü ő ü ő ő ü ő ó ľ ľ ź ľ ľ ü ľ ů ő ö ö í ö ľ ő ľ ľ ó ü í í ź ő í ľ ľłô É ľé í ü ó í í ó í ľ ó

Részletesebben

ö á á ö ú ü Ő É É ö ö í ű ű ő á í ú ü Í Í á Í á Á Í á Í ú á á ö Í á í á áí á í á í ö ö ö á á Í Í ű Íí á á É á á á á í í á Í í í á á í á É í áí á ő ő á ő áí í í í ÍÍÉ á á á í á á á ö ö ö í ú Í á ű ú á á

Részletesebben

ł ó á á é ő á á ő ő é é ő é ő ü é ö ł ľ áľ í í á é é ź ü é é á ź ę ęť ő í é é É Íľ É Á Ü ą É Í ľ ą ó Ü ľľľé ÉŃ Ü É ľ ń Á ąą ł Éľ É É Ą É ŹÁ ł Í á á á é é á é é á á á á é é á á á ź á á á é é ü áý á á á

Részletesebben

Hvezetés (írta:dr Ortutay Miklós)

Hvezetés (írta:dr Ortutay Miklós) Hveeé (íra:dr Orua Mkló. Hável módok:. Alapfogalmak 3. Feladaok 4. Háadá é kovekcó Hável, eergarapor hajóer (hmérékle külöbég haáára.. Hável módok: veeée hável, hveeé (elem réeckék hmogáa, cak lárd fába

Részletesebben

Gépelemek minimum képletek GÉPÉSZMÉRNÖKI BSC SZAK, JÁRMŰMÉRNÖKI BSC SZAK, MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖK BSC SZAK. R m.

Gépelemek minimum képletek GÉPÉSZMÉRNÖKI BSC SZAK, JÁRMŰMÉRNÖKI BSC SZAK, MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖK BSC SZAK. R m. Géeleek iiu kéleek GÉÉSZMÉRNÖKI BSC SZAK, JÁRMŰMÉRNÖKI BSC SZAK, MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIARI GÉÉSZMÉRNÖK BSC SZAK. A egyes igéybevéelek haásáa kialakuló fesülségek:. A egee fesülség válasása: R eh

Részletesebben

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása Tuzso Zoltá A turm-módszer és alalmazása zámtala szélsérté probléma megoldása, vag egeltleség bzoítása ago gara, már a matemata aalízs eszözere szorítoz, mt például a Jese-, Hölder-féle egeltleség, derválta

Részletesebben

Ó á í á ő Í í ű á űí ű í í íá ű á ű í í íá íáá á í áí á ű ő ő á ú í á á ő á ő ú á á ö ő ő á ő í á ö á á ó ő á á ó í á á á ő í Á á ő á ő ó í á á á ő á ó ő í ő á í ú ö ó ö á á á ó ó ö ő ó í á á ó ü á ő ü

Részletesebben

ő Í é ő Ö Á ö ő Í é ő ö é é í é ü é ú é ű Í ú ö é ű í é ő í ő é ő í é ő Í é ő ő Í í í é é é é í ü ő é ú ö é ö í é é é é é ö é ű é é é é é é é é é é ö é ö é é é í é ú é é é é í é é ő é é í é é í í ú é ú

Részletesebben

I. FEJEZET SOROZATOK, SZÁMTANI ÉS MÉRTANI HALADVÁNYOK. I.1. Sorozatok

I. FEJEZET SOROZATOK, SZÁMTANI ÉS MÉRTANI HALADVÁNYOK. I.1. Sorozatok Soozato 5 I. FEJEZET SOROZATOK, SZÁMTANI ÉS MÉRTANI HALADVÁNYOK I.. Soozato A legtöbb embe szóicsébe szeepel a soozat szó. Ez azt jeleti, hog edelezi valamile soozatfogalommal. Megéti, ha a miet sújtó

Részletesebben

Gépelemek III képletgyűjtemény ELEMI FOGASKERÉK GEOMETRIA Modul

Gépelemek III képletgyűjtemény ELEMI FOGASKERÉK GEOMETRIA Modul Gépeleek III képlegyűjeény ELEMI OGASKERÉK GEOMERIA Moul Osókö áéő ejgsság p π Láélység ( + c ) ejkö áéő ( + ) Lákö áéő ( c ) Alpkö áéő Pol kpcsolósá Háogsá KOMPENZÁL OGAZA ε α sn Polelolás sony x + x

Részletesebben

Elektromágneses hullámok

Elektromágneses hullámok KÁLMÁN P.-TÓT.: ullámok/4 5 5..5. (kibőíe óraála) lekromágneses hullámok elekromágneses elenségek árgalásánál láuk, hog áloó mágneses erőér elekromos erőere (elekromágneses inukció), áloó elekromos erőér

Részletesebben

ő ő ű í ú ő ü ö Í ü ÍÜ ő ú Ü í Á Á Á ÍÉ í ő ü í Ü ö Í í ő ö ő ű í ú Á Á ő Ü ű í Í ö Ö Ö Í í Á í ö í ö Ü ö ö É Í í íí ö Éí Í Í Ó í ő Í ö Ú Ú ö ö ú ö Í Á ö ö ő ö Í ő ű í ö ú Á Á Í Ü ÍíÍ í ő É í í í Ú ú í

Részletesebben

III. FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK

III. FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK Függvéek és tulajdoságaik 69 III FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK 6 Gakorlatok és feladatok ( oldal) Írd egszerűbb alakba: a) tg( arctg ) ; c) b) cos( arccos ) ; d) Megoldás a) Bármel f : A B cos ar

Részletesebben

Optikai leképezés visszaverődés és törés útján

Optikai leképezés visszaverődés és törés útján Síüö épaloása Opiai leépezés visszaveődés és öés újá Az opiai ép. Poszeű ág épe P poszeű ágból iiduló eszőleges ésugá a visszaveődés uá úg hagja el a üö, miha a P poból idul vola i. Ha eg ado P poból iiduló

Részletesebben

é á ó ó é é ó é é é á é é é á ó á á á é á ó é í é ó é á ó é é é é é é ó ó é ó é á ó á á é é á ó á ó é ó é á é é é á óé é é á ó á é é é í é ééé ó á áé é é é é á á á ó á á ó é á á í á ó é á ó é í é á ó é

Részletesebben

5. Szerkezetek méretezése

5. Szerkezetek méretezése . Serkeeek méreeése Hajlío, ömör gerinű gerendaarók és oso selvénű nomo rúd méreeési példái..1. Tömör gerinű gerendaarók méreeése.1.1. elegen hengerel gerendaarók Sükséges ismereek: - Keresmesei ellenállások

Részletesebben

ú ú Ö ő ť ú ő ü ü ű Í Í Í őł Ĺ ö úö ú ö ź ö ő ö ú ő ő Í ő Í ő ö ő ő ý ő ú ö Í ő í ő ö úö ł ő í ú ő ő ú ú ő Í ć ő ú ő ö ń ú ö í ö Í łł íí Í ő ő ő ö ő ő Í ő ő ő ö í ő ő ő ö ö ť ö ő ö ö Ĺ ü Ĺ ő ő ö ö í ö

Részletesebben

A fény diszperziója. Spektroszkóp, spektrum

A fény diszperziója. Spektroszkóp, spektrum A éy diszpeziója. Speoszóp, speum Iodalom [3]: 5, 69 Newo, 666 Tiszább, élesebb szíépe ad a öveező eledezés A speum szíe ovább má em boaó. A speum szíee úja egyesíve eé éy apu. Sziváváy Newo Woolsope-i

Részletesebben

ö Ą ě Ę ő ń ŕ ö ű ö Á ű ö ű ö ú ó ű ö ü ö úá Ö ű ö ú ń úá úá ü ö ö úá ę ö ú ö ü ó ó ó ű ö ú ö ő ó ű ö ú ö ü ó Ö ű ö ú ö ŕ ű ö ó ó ó ű ó ó ó ô ö ó ó ý ö ó ö ö ó ő ó ź ó ô ó ó ö ó Á ö ó ó ö ę Ĺ ę ę ó ű ö

Részletesebben

ó ö é ö ó ó ó é ú ó ú í ü é é ó ü ó í Í é í é é ó ú é ó í ó ú í ö ö ö é ó íü ó ú é é é í é ó í ö ó ü é ó ü é é é é é ó íü ü é é ó é ü ú ü ú ö é Ö ó ó

ó ö é ö ó ó ó é ú ó ú í ü é é ó ü ó í Í é í é é ó ú é ó í ó ú í ö ö ö é ó íü ó ú é é é í é ó í ö ó ü é ó ü é é é é é ó íü ü é é ó é ü ú ü ú ö é Ö ó ó Á Ó É Ó Á É Ó Ü É Ó Ö ú ü ü í ü é é ó úá ü é é é é é ó é ú ő É ó é ó ó í é ó ó ó óá ó ó ó ó ú ó ü ü óíí ö ú ú é éé ó ó ü ó ö é ö ó ó ó é ú ó ú í ü é é ó ü ó í Í é í é é ó ú é ó í ó ú í ö ö ö é ó íü ó ú

Részletesebben

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat) Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai

Részletesebben

ź Ä ź Ą É ŕ Ž ę ü ä ź ú Á ö ü ü Ł ö ö ź źůě ź ö ü ö ö ü ű ü ü ú ü ź ú ü É ü ú ý ź ü É ü ü ö Ĺ Ó ÉÜ ť Í ŕ ü ú ź đ ú ü ú ź É Ü ö ę źą ź ź ú ź Ĺ Í ź ź ü ö ű ź ź ź ý ý ö ű ú ú É ü Á Á Á ö ö ö ö ź ź ź ö ź Ö

Részletesebben

Szerszámgépek 5. előadás 2007. Március 13. Szerszámg. 5. előad. Miskolc - Egyetemváros 2006/2007 2.félév

Szerszámgépek 5. előadás 2007. Március 13. Szerszámg. 5. előad. Miskolc - Egyetemváros 2006/2007 2.félév Sersámgépe 5. előadás. Márcis. Sersámg mgépe 5. előad adás Misolc - Egyetemváros /.félév Sersámgépe 5. előadás. Márcis. A sabályohatósági tartomáy övelésée módserei Előetes megfotoláso: S mi mi M S φ,

Részletesebben

következô alakúra: ax () = 4 2 P 1 . L $ $ + $ $ 1 1 2$ elsô két tagra a számtani és mértani közép közötti egyenlôtlenséget, kapjuk hogy + cos x

következô alakúra: ax () = 4 2 P 1 . L $ $ + $ $ 1 1 2$ elsô két tagra a számtani és mértani közép közötti egyenlôtlenséget, kapjuk hogy + cos x Tigonoetius egenlôtlensége II ész 7 90 a) a in = ezt ao veszi fel ha = Hozzun özös nevezôe alaítsu át a övetezô alaúa: a () = sin cos sin cos + = sin + sin bin = ezt ao veszi fel ha = Mivel b ()> 0 a egadott

Részletesebben

Í é ö é ő é ő é ű é ó ó é é é ü ő ó é ó é ő ó ő ó ű é ó Í é ü ő ó é ó ü ö ö é ő é ő ó ú é óé ó ó ó é ö é é ó ó é é ó ó ó ó é ö é é ó ü ő ö ő é ő ó ű é ó ó é é ü ó ú ő ó ú é éó ó ú é é é ő ó ű é ó ó é ó

Részletesebben

Á ó Á Ü É Ú Í Á í ó ó ó ó ó ó ö őí ó ó ü ű í ó ő ú ö ő ó ó í ó í ó ó ő í í í Í ó ó ó ö ó ó í ó í ö í ó ű í Íő ó ó ó ő í ó ő í ó ó ő í ö ó ü ö ó í ü í í ű ó ö ó í ó ö ö ö í ő í ó ó É É í ő ő í í ü ö í í

Részletesebben

í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é é ü ö í ü é í é í ó ö ö ö Ó í ó ó ö í ő óá Ü ü ö í ü ü é ő ű é é é é é ü í é é í é é ö

í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é é ü ö í ü é í é í ó ö ö ö Ó í ó ó ö í ő óá Ü ü ö í ü ü é ő ű é é é é é ü í é é í é é ö ö É Á É É í ó Á Á É ó É í ű í é é é í é é ő ó é é ü é ó é í é é í É é é í í é ó ú í öó ó ó é ö ó ő é í ó öó é é é ü é í é ó é é é í é é í í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é

Részletesebben

Í É Ő Á í é í é í é é é ü Üé ó ú ó é é ő é é ó ó ő ű ö ő ó ö é é ó é óö éí é é ó é í óö éü é é é Í é ő é é ü ű é ö é é í ú é ő é é é é í é ő ö í ó é í é é é ü ő é í ő í é é é é é ö ó ó őí é é ő é é é ó

Részletesebben

ő á ö á ö ü Ü í á á á á á Ö á á á á Í á Á á á ú á ú ű á á ü ő á á á ö Í á á ö á í á ü á á í Í ü ú á á á ű Á í á á ö ő Í É í á Í Í Í í á á á ö í á ö Í ö Á ű í í á í á Ö á Á á ő á á ö á á ú Í ö á ü ő í á

Részletesebben

í í í á ó ó ö ö í á Í í ü á ő á ő á Á á óö í á ő ó ó ó á ö ő ő á á á á í á ö ö ó á í ó ó óí á ö ö ő í ő í á í ó ó í ú í Í ő ó ó ú ó ó ó í Í ó ó í í ó

í í í á ó ó ö ö í á Í í ü á ő á ő á Á á óö í á ő ó ó ó á ö ő ő á á á á í á ö ö ó á í ó ó óí á ö ö ő í ő í á í ó ó í ú í Í ő ó ó ú ó ó ó í Í ó ó í í ó É É É É Á Á Í Á É Á É É Ö Á Ő ó ő ő ő á í á ű í ő á ö ö ö á íüí ő ö á á ü ő á á á á ó ö ö ö á ó á ö ú ö í á ő á á á í ő á á ö ü ő í ő ő á á ó á á í á í í ő í ó ó á í á Íó Í ü í Í ő í ó í ó Í ó ó ő á ó

Részletesebben

Optikai leképezés visszaverődés és törés útján

Optikai leképezés visszaverődés és törés útján Síüö épaloása piai leépezés visszaveődés és öés újá Az opiai ép. Poszeű ág épe P poszeű ágból iiduló eszőleges ésugá a visszaveődés uá úg agja el a üö, mia a P poból idul vola i. Ha eg ado P poból iiduló

Részletesebben

ő ĺ ó ľ ő ü ü ĺ ľ ĺ ĺĺ ľ í ľ ľü ĺ ľ ő ő í őľ ú ö ĺ ľ í ľ ő ő ź ľ ő í ő ö ü í ľ í ó í ó ő ľ ü ő ü ź ű ź Ĺ í ó ö ő ö ľ Ó ő ö źů ö Ĺ ő ź ó ő ö ľ í ź ő ö í ó ź ź ö ö ő ł ü ľ ó ő í ľ ö ó ó ĺí ü ü Á ź ű ú ö

Részletesebben

ą ľ ó ľ ő ü ĺ ü ą Ő É ľ ĺ ĺ ü ľ ľ ó ó ĺ ĺ ő É ľ ó ö ő ź ő ľ ĺ ľ ő ő ő ü ĺ ö ö ó ő ö Í ó ź ó ü ő ő ü ź ű ź ú ö ö ú ó ú ó ú ź ő ü ź ű Íź ú ĺ ź ő ľ ĺ ő ó ĺĺ ú ľ ó ö ĺ ź ĺ ő ľ ź ó ü ź ź ľ ő ń ö ö ó ü ź ű ö

Részletesebben

É Á Á Á Ö Á Á Á É É Á Á É É Á Á Á ő ő É É Á Á ő ú ő ö ú Á ú ő ü ő ö ő ö É Á É É Ú ú É Á Á Á Á Ú Ü É É Ü Ú É É Ö ú ü ű Á É É É Á Ú É É É É öú É É Á É Á ÁÉ ú Ú ö ü Á ő ő ő Ú ö É Á Á ő Ü É É Á Á Ó É É Ú ú

Részletesebben

ü ó ŕ É ó ó ó ő Á Á ł ł ü ö ü ó í ű ó ó Í ü ő ü Ú ó Ę ó ó ö ó í ő ő ó ü ö ü ő ű ő ő ű ó í ö ó ő ó ó ö ő ő ó ó ó ő ó ó ö ő ó ó É ö Í ó ő ó í ű í ó í ő ó ü ö ő ü ű ű ő ő ü ö ö ő ű ťí í óö ü ó ö ő ü ő ő í

Részletesebben

é ü ú á á á Ö á Íĺ ő é á é ú á á á áľ é é ő óľ ľ Ö ő á ó á ü é é ő ü é á á á á á ű ő é á é ú á á ö á á ö ö ľ á é á ó ó á á á á á á á á ľ í ő ő ó á é ő é é é ý á ő á á ó ý é ő ő é é Á á é é ó á ő ó í é

Részletesebben

ISKOLÁNK DOLGOZÓI AZ TANÉVBEN AZ OSZTÁLYOK TANULMÁNYI EREDMÉNYEI STATISZTIKAI ÖSSZESÍTÉS A KÉT TANÉVRŐL

ISKOLÁNK DOLGOZÓI AZ TANÉVBEN AZ OSZTÁLYOK TANULMÁNYI EREDMÉNYEI STATISZTIKAI ÖSSZESÍTÉS A KÉT TANÉVRŐL SLÁ LGZÓ Z 66- ÉBE Z SZÁLY LÁY EREÉYE SSZ ÖSSZESÍÉS É ÉRŐL - 55 - l dlgó 6-,, évebe eüle é v : : Sóg,dő Blb eld Láló g g-ö óá óef gh -áb á óefé gh á-f ' l Gáb -f l Gábé -f 7 Í7 Áád Sád ö- 5 6 Áádé e g-ö

Részletesebben

ó ł ö ú ú ő ő ú Ú Ú ó ú Ö ő ü ó ú úö ć ó ó ö ó ó ő ő ő ő ő ő ó ó ö ö ő Ĺ ü ú ú ö ó łć ő ő ú ć ú ó ú ő ő ó ő ő ú Íő ó Í Ĺ Ĺ ö ú ü ó ę Ĺ ú ö ó ö ő Í ú É ą Í ó ő ő ó ő ő ť ó ő Ĺ ť ť Ĺ ó ú ö ö ő ć ő ő ő Í

Részletesebben

Együttműködési ajánlat Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért EFOP Véglegesített pályázat 3.0 (Forrás:

Együttműködési ajánlat Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért EFOP Véglegesített pályázat 3.0 (Forrás: E g y ü t t m z k ö d é s i a j á n l a t K u l t u r á l i s i n t é z m é n y e k a k ö z n e v e l é s e r e d m é n y e s s é g é é r t E F O P - 3. 3. 2-1 6 V é g l e g e s í t e t t p á l y á z a

Részletesebben

A tapintó hőmérséklet érzékelő hőtani számítása, tekintetbe véve a környezet hőmérsékletterének a felület dőlésszögétől való függését

A tapintó hőmérséklet érzékelő hőtani számítása, tekintetbe véve a környezet hőmérsékletterének a felület dőlésszögétől való függését A apnó őméséle ézéelő őan számíása, enebe véve a önyeze őméséleeéne a felüle dőlésszögéől való függésé Andás Emese. Bevezeés n éépából álló almaz áll endelezésüne a (x) függvény analus fomájána megállapíásáa

Részletesebben

Dinamika Feladatok 12/1. v = lim ME MMI. t = d r. hodográf: pillanatnyi sebességek ábrázolása a sebesség-koordináták síkján. dt = v = r a = a t

Dinamika Feladatok 12/1. v = lim ME MMI. t = d r. hodográf: pillanatnyi sebességek ábrázolása a sebesség-koordináták síkján. dt = v = r a = a t inik Feldok / Kineik jelöléek pál () hel: = () [] idő függéne, h = : = ( ) (köepe) ebeég K = () (pillnni) ebeég = li 0 = [ ] = d d = () hodogáf: pillnni ebeégek ábáolá ebeég-koodináák íkján goulá = ()

Részletesebben

BELTÉRI AUTONÓM NÉGYROTOROS HELIKOPTER SZABÁLYOZÓ RENDSZERÉNEK KIFEJLESZTÉSE ÉS HARDWARE-IN-THE-LOOP TESZTELÉSE

BELTÉRI AUTONÓM NÉGYROTOROS HELIKOPTER SZABÁLYOZÓ RENDSZERÉNEK KIFEJLESZTÉSE ÉS HARDWARE-IN-THE-LOOP TESZTELÉSE V. Évol 4. á - 9. ecee el Geel el@ii.e.h Lo Bél lo@ii.e.h BELÉ UONÓM NÉGYOOO HELKOPE ZBÁLYOZÓ ENDZEÉNEK KFEJLEZÉE É HDWE-N-HE-LOOP EZELÉE ci e éooo heliope ieii oelleééől áloó loiá iejleééi eleülő elélei

Részletesebben

í Í ő í ú ú ő ö ő í í ö ö í ö ö Á í í í Ű Í Á ü ü í í Ú í í ö ö í Í Ö í ö Í Í ö ö Á ö Í Ö í Í Á ö ö Ö Ü Í É Í í í Í Ö Á Ö ő í í ú í í ő í í É É É É ö ö Ö É ö Á É í í Í Ú Á Ú Ö É Ú Í ö ö ö Á ö Í í í ő ő

Részletesebben

ő öí ő ę ť ó ľ ľ ľ ú ľ ŕ ľ ő ú ľ ő ü ľ ő ľó ľ ľ ľ ö ő ľ ó ľ ľ ó ő ü ő ö ö ö ő ľ ľő öľ őľ ľ ü ő ľ ő ü ö ü Ĺ ű ö ő ü ö ü ó ľ ö ü ö ö Ĺ ó Ą ö ö ä ź ö ő ľ ó ü ü ľ ö ö ü Ĺ ö ę ö Ĺ ľ ó ó ö ľ ú ö ö ü ö ľ ú ó

Részletesebben

ú ľ ľ ú ľ Ńř ó ľ ą öľ ő ń ö ú ľ Í ü ö ľ ó ľ ľ ř Ę Ę š ő ü ű ö ľ ő ő ő ľ ľ ö ľ ö ö ü ö ő ö ő ő ó ó ö ľ ľ ľ ó ő ó ľę ű ö ö ö ö ó ö ő ó ö ö ő ó Í ö ü ő ź ü ů ő ö ü ő ę ő ó ľ ľ ö ü ľ ó ľ Á ó ő ö ó ö ő ö ó

Részletesebben

é ö é ő ü ü ö é ó ó é ü ö é ö ö ö ö Ú é ő ő ö Í é Ú ó őö ó ö é ó ö ü ő ő ő ü ő ő ö é ő é ő ő ö ó ü é é ő ő é ö ö é é ó ó ö ó Í ö ó ó ő ő ó ó é é é é ö ú ü é é É öí ó é ő ö ú ó ö ó ó ó é ö é é ő ö Í é ő

Részletesebben

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é É Ö É Á í É Ó Á ö é é ö ö é é é é ó ü ö ü ö ö ő é ó é ó á í í á ó Í é á ö é ü é ó ő ő ő á é á é é í é é í á ö é é í é é á í ú é á á ő í é á é Í é é ü ö ö ő ű á á á ó á Íü é é í é ü ő ö é é ó ó í á á á

Részletesebben

á á ő ö á ő á ő ő őí á á á ő ö í í á ó ő í ó ó ö á á á á ó ö ö í á ő ö á ó í ő á á ű í á á ó á á í ó ó ö ü ö í ő ű í á ő á á á á á ó ö ö á á á ő ö ő ő

á á ő ö á ő á ő ő őí á á á ő ö í í á ó ő í ó ó ö á á á á ó ö ö í á ő ö á ó í ő á á ű í á á ó á á í ó ó ö ü ö í ő ű í á ő á á á á á ó ö ö á á á ő ö ő ő ö ő á ő É ő É Á ő ö ú á ó á á á á á ő á ő Á Ú í ő á á ó á á ú á ó á á á ü ő ő á á ü ő ő ö ö í ő ő á ő ő ö í ő á ő ö ő ő ő ö á á ö á ü ő ö ú ö ő á á ú ú í á á á á á á á ő á ő ő áí á á ő á á ú ő á ő ö á

Részletesebben

1. feladat. 2. feladat

1. feladat. 2. feladat 1. felada Írja á az alábbi függvénee úg, hog azoban ne az eredei válozó, hanem az eredei válozó haéonsági egsére juó érée szerepeljen (azaz például az Y hele az szerepeljen, ahol = Y E L. Legen a munaerőállomán

Részletesebben

Ü ö é ü ö é Ö é ó í é ú é é ó Ö é í ü ü é é é í Á ó ö é í é ó ö ö ö é é ü é é é é é í é í é é ü ö ü í ü é ü é ö í ó é ó ü é ö é Ü Ú ú í é óű é é ó é é í é é é ü í í é ü ó í ü é é ö ü ü é é é é é ó ó ó

Részletesebben

Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó é á ú í á á é á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú é é ö ö ű ö ő á é ö ö é é ú ő á ú ő á ü á á ú ü á é ö ú ú á á á ú í á é ő é ó é é é

Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó é á ú í á á é á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú é é ö ö ű ö ő á é ö ö é é ú ő á ú ő á ü á á ú ü á é ö ú ú á á á ú í á é ő é ó é é é Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó á ú í á á á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú ö ö ű ö ő á ö ö ú ő á ú ő á ü á á ú ü á ö ú ú á á á ú í á ő ó ő ü á á á á á ó á ó ű á ö ö ü á á á ő ü á ó á á á ö á á ó ö őí á á á áí á á

Részletesebben

Í É Ő Á Ó Á Á É í ő úí ű ö ő í í ő ő ú í ó í ű ű ö ő ö í Í ő í ő ú í ó í í ű ő ó Ü ű ö ö ó ő ü Ö ű ó ű í ö ő ó ó ű ű ö Á Á ó ü ű ő ú í ó ű ú ű í ü Ö ő ú ő ú í ó ű ő ó ű ű ö ö ő ü ó ó ű ü ű ó ő Ő ö ú ű

Részletesebben

é á áí ő ö é á á á á á á á á é ő ú í á á á é á á ö é é ö é őí á é é í é é ó ö é é ü é é é ő á ű ö é é é é é ű é ö é é á ú á é é í ő ö ö é á ó é é í ő

é á áí ő ö é á á á á á á á á é ő ú í á á á é á á ö é é ö é őí á é é í é é ó ö é é ü é é é ő á ű ö é é é é é ű é ö é é á ú á é é í ő ö ö é á ó é é í ő Ó É ö ó É é ö í á ó á é é é é ü ó á ó ó á ó é í é á ő á ő é ü é ú á á í é á é ő ő ö é á í á ó é ö é ö é ő ó ú é é á á ő é é í á ó ö é é é ó é é ö é á á ő é ö ö á é é í ű ö é á ó é ö é ő é á á é á á ó é

Részletesebben

ó Ö Ü ü ó ő ű ó Á ű ő ö ő í í í í ó í öú ó ó Á í ó ö ó ó ü í ü ó ó Á í ó ö ó É ó í Í ö ü í ó í ú íí Í í É É Í É ó ú Í ö í ü ó ö ó ó ó ü É í Í É ó ó í Í Í ó í ó ó Í ó Í í Í ó í ó ú ó Á ó ó ó Á í Á ó ó í

Részletesebben

E F O P

E F O P E g y ü t t m z k ö d é s i a j á n l a t K ö z ö s é r t é k e i n k s o k s z í n z t á r s a d a l o m E F O P - 1.3.4-1 6 P á l y á z a t i t e r v e z e t 2. 0 ( F o r r á s : w w w. p a l y a z a

Részletesebben

Ezért A ortogonális transzformációval diagonalizálható, vagyis létezik olyan S ortogonális transzformáció,

Ezért A ortogonális transzformációval diagonalizálható, vagyis létezik olyan S ortogonális transzformáció, Kadaiku alakok A ( ) B( ) : V függén az B bilineái függénhez aozó kadaiku alaknak neezzük Minden kadaiku alak megadhaó a köekező fomában: T A ahol A zimmeiku mái é a kadaiku alak Miel A zimmeiku ezé a

Részletesebben

Á é ó ö ó é é é é ö é é ó é é ó ö ö ő é é é ó é é é é ü é ö é é ó é ő ú ó é ü é é ó é í ü ő é ö í é é ü ő é ö ű ú é é é é ü é ű ü ö ö ó ő ú ó é é ő é é é é ö é ü É é ű é é í ö é ü é ü ő í é ó é ő ó é é

Részletesebben

ź ĺ Ą ö Ś Ś ł Ź í ľ Ĺ ľ í ľ ő íľ ľ ľ ľ ő í ĺ ő ě ü ľ ľ ľ ľ ö ó ľ ü ľ ö ĺ ź ź ť ľ ó ó ó ö ľ ő ő ľ ö ľ ś ź í ä ľ ľ ö ó ľ í ľ Ĺ ő ó ö í í ľ ó ę í ľ í ľ ó

ź ĺ Ą ö Ś Ś ł Ź í ľ Ĺ ľ í ľ ő íľ ľ ľ ľ ő í ĺ ő ě ü ľ ľ ľ ľ ö ó ľ ü ľ ö ĺ ź ź ť ľ ó ó ó ö ľ ő ő ľ ö ľ ś ź í ä ľ ľ ö ó ľ í ľ Ĺ ő ó ö í í ľ ó ę í ľ í ľ ó ő ľ ü ó ľ ľ ś ő ü ź ź ü ő ę ő ľ ő í É ü ľ Ý ľ ó ö ĺ ö ť ó ý ö ľ í ź ź ž ü ő ő ľ ő ľ í ľ É ľ ś ű ö Ĺ ľ ü ľ ľ ą ű ľ ó ú ľ ó ú ó ľ ľ ä Íĺ ľ í ó ĺ ĺ ĺ ľ ó Ĺ ź ö ö ź ľ ą ľ ľ ľ ľ ü ý ő ĺĺ ľ í ő ő ź ű ö ö ú ó

Részletesebben

ő ü ó Ö ő ü ľ ĺ ľ ü ľ ó ľ ľ í ó ĺ ĺ í ú í ľ ú ł ĺ ľ í ľ ő ő ź ő ľ í ő í ü ö Í Ĺ ź ő ö ď ź í ź ó ľ ĺ ö ľ ľ ľ ő ü ź Ú ź ú ö ö ú ľ ó Ú ó ĺ ú ő ű ź ó ú ľ ľ ó í Ęö Í ľ ľ ó ó ö ľ ő ű í ó ö ľ ű ö ó ö ľő ő ő ö

Részletesebben

Á Á ö ú í í Í É í ö í í Í í ö Á Á ő í ü ü öí ő í ö í ő í í Á Á í ő ü Í í Á É í ÍÍ í ö ő ú Á ő ő ő Í ő í ő ü ű Í Í ő í ö ú ü ö í ü Ü ú í íí ú ő í É ö ő Í É ú íé Í ü Í ő É í ú ö ö ö ő öí ö ö ő É Í ú ű ő

Részletesebben

Algoritmuselmélet. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 7.

Algoritmuselmélet. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 7. Algorimuselméle Keresőfák, piros-fekee fák Kaona Gula Y. Sámíásudománi és Információelmélei Tansék Budapesi Műsaki és Gadaságudománi Egeem. előadás Kaona Gula Y. (BME SZIT) Algorimuselméle. előadás / Keresőfák

Részletesebben

Ł ť ŕ í í ü ö ő ű ő ő ő ú í ä Í ř ö ő í í ę ö ő í Ú í ń đ ń É É ő Ę í í ű ü ö í ö Ĺí ö ő ü Ó ő ü ń ü ö ö ö ö ő í Ü í Ü ö í ő í ś ű Í Ł Á Á ő í ö Ú í ű í í ô ő í ő ö ö ő ú ő ä ő í ű ő ü ő ő í ő í í Í í

Részletesebben

ú ú ę ű ő ĺ ő ĺ ü ö ö ó Ł ĺí ĺ ú ĺ Í ö í ĺ í ĺ ů ó ű ĺď ő ő ĺ ő ő ő Ż ó ĺí ĺ ö ő ó ő ő ö ő ó ě ů ő ń ő ő ő ó í ő í ő ź ő ó í ń ő ĺ ő ń ő ő ń ĺĺ ö ő ő ő ő í ő đ ó í í ő ö ź ó ő ő ő ü ĺĺ í ő ő ł ő ő ő ĺ

Részletesebben

MEREV TEST FORGÁSA RÖGZÍTETT TENGELY KÖRÜL

MEREV TEST FORGÁSA RÖGZÍTETT TENGELY KÖRÜL MRV TST FORGÁSA RÖGZÍTTT TGLY KÖRÜL Merev es: a öegeosás foyoos, pook köö ávoság a ogás sorá e váok. A THTTLSÉGI YOMATÉK ÉS A FORGÁSMYISÉG Z Ipuusoeu ée a erev es Z egey körü forgására: v d d M A öegpo

Részletesebben

í ó É ö í ó í ó ü ő ö ü ő ő ű ü í í ó ú í ő ö ő í í ó ő í ó í í ö ű ö ő ú ö í í ó í ó ó ű ö í í ó ű ö ő ó Ú ö ö ö ő ö ö ő í ü ő ó ü ő ó ü ő ü ő ö í ó í ö ű ó ű ö ö í ő ő ű ö ö ő í í ó ü ó ó ó ü őü ő ö

Részletesebben

. Vonatkoztatási rendszer z pálya

. Vonatkoztatási rendszer z pálya 1. Knemaka alapfogalmak. A pála, a sebesség és a gorsulás defnícója. Sebesség, és gorsulás lokáls koordnáá. Mogás leírása különböő koordnáa-rendserekben. A knemaka a mogás maemaka leírása, a ok felárása

Részletesebben

ć ö ö ö đ ę ť ö ü Í ö ęü ö śđ Ą ö ę ö ď ö ś Ű ö đ ö ü ť Ś Ę ü ä ä ě Ŕ ż ę äí Í Ą ö Ę ń Í ű ö Ĺ ű ń Í ę ű ź ä ű Đ ń ö Ę đ ź Í Í ű ö ę ö Í ú ú ě ú ě Í Í ť Ű ę ŕ Ľ Ą Ż ü ź ě ű Đ Ö Í Í ś Í Á ö Ł ą Í Ł Í Í

Részletesebben

m s Hővezetés: 1. síkvezetés = dx A Fourier alapján a hővezetés differenciál-egyenlete: dx vastagságú réteg energiamérlege

m s Hővezetés: 1. síkvezetés = dx A Fourier alapján a hővezetés differenciál-egyenlete: dx vastagságú réteg energiamérlege Hővezetés:. sívezetés x vastagságú éteg eegiaélege E x x x A x A x x A x x A x Feltételezve, hogy sa a özeg belsőeegiáa változi E v V ρ A x ρ t A ét egyeletből eezés utá: x x x ρ x x A Fouie alapá a hővezetés

Részletesebben

Á É ö ó ú á ö á ö ű ű ö ő á á ó ú á ó á ő ó á ő á ö á ö á ö Ú ó á á í ó ö ö á ő á á í ó í ú ő ö ö ö ö á á á ó á óí á ő á á á í ü Í á á ű ó ó ó á ó á í í ő í á ú á ő á á á á í á á á í á á á ú á á ö ö ö

Részletesebben

ó í ö ľ Á ó ł ó ó Í Á ó ö ý ľ ó ľ ľ ľ ú Í Á ł Á Á Á Á Á ő ĺ ĺ ĺ đ ó Í Í ö Í Í í ó ľ í ő Í ó í ő í ő í ó ú ő Í ó ľ ö ó ő ľ ó ń ľ ö ľ ú í ö Í ő í ö É í ő ö ö ö ő ő ő ö ö ő É í ő ľ ó ľ ö ő í ó ľő ő ĺ ő ő

Részletesebben