Optikai leképezés visszaverődés és törés útján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Optikai leképezés visszaverődés és törés útján"

Átírás

1 Síüö épaloása piai leépezés visszaveődés és öés újá Az opiai ép. Poszeű ág épe P poszeű ágból iiduló eszőleges ésugá a visszaveődés uá úg agja el a üö, mia a P poból idul vola i. Ha eg ado P poból iiduló ésugaa visszaveődése és/vag öése uá az opiai eszöz úg agjá el, og a sugaa vag azo megosszabbíásai eg ado P poo mee eeszül, ao az modju, og az opiai eszöz épe alo, és a P poo a P po épée evezzü. A ép ípusai valódi ág opiai edsze valódi ép valódi valódi ág lászólagos ép lászólagos (viuális) A síüö valódi ágól viuális épe állí elő. A épávolság egelő ágávolsággal. Viuális ág Teisü eg a üöe eső, a P poo ámeő ésugaaból álló összeaó (oveges) éalábo. A ésugaa megodíaóságából ögö öveezi, og a üö eg a P poo ámeő összeaó éaláb agja el. Vagis a P po elé aó összes sugá az opiai eszöz uá a P poo meg eeszül, íg joggal modaju, og a P po a P lászólagos (viuális) ág épe. A síüö viuális ágól valódi épe alo. Viuális ágól pesze eg opiai eszöz aloa viuális épe is! A viuális ág az egmás uái épaloáso leíásáál ago aszos segéd eszöz. lászólagos ág lászólagos ép lászólagos ág valódi ép A ésőbbi leépezési egeleeél viuális ága a ágávolság egaív ( < 0 ).

2 Kiejed ág épe A iejed ág poszeű ága összességée eiejü. Ezee ülö-ülö alalmazaju az előzőebe megállapío szabáloa. Eze alapjá a épaloás sajáosságai: A épávolság egelő ágávolsággal. A ép egees állású és a ággal azoos agságú. Valódi ág épe viuális, és viuális ág épe valódi. A bal és jobb éz egmás üöépei. Síüö alalmazásai Peiszóp Sála üö ogó üö s s? s s ( α ϕ) ( α ϕ) ( α α) ϕ eleiós goiomée ϕ 80 α Ugaez az eszöz aszálaó a öésmuaó méésée a miimális deviáció szögée és a pizma öőszögée méésével! Ugacsa aszálaó a szíép aulmáozásáa (pizmás speoszóp)!

3 Szögüö γ ε δ α γ 80 β ε 80 α β δ 60 α β ϕ 80 α β ϕ 60 δ ϕ P P P P Szeás A B δ δ ε ε ε 0 β β β 0 0 ε δ β α δ α ε δ α δ β α β

4 Gömbüö épaloása omoú üö domboú üö φ C φ C φ C C a üöző gömbelüle göbülei özéppoja a üö ílásszöge eőpo a üö opiai özéppoja egees az opiai egel (vag őegel) Homoú üö óuszávolsága d α φ (5,. ába) α α B A C A C B B cosα C cosα si cosα cosα α ( d ) C ( d ) Kísélei szemléleés: Hal-éle ooggal. Paaiális özelíés Az opiai egelez özeli, a egellel is szöge bezáó ésugaaa, a paaiális sugaaa oláozzu a vizsgálao. Paaiális özelíésbe paaiális óuszávolság

5 eépezés paaiális özelíésbe ág a őegele a óuszo ívül CA α CA β CA γ P A : PA : γ β ε β α ε α γ β CA CA CA eépezési egele (üö egele) ág a őegele a óuszo belül CA α CA β CA γ PA : P AP : α β ε ε α γ α γ β CA CA CA eépezési egele (üöegele)

6 em a őegele lévő po leépezés paaiális özelíésbe T τ K κ C T és az poo eeszül beajzolju a melléegel. T épé megszeeszejü az előbb láo módo. Hasolóa apju a icsi τ öív κ épé. Paaiális özelíésbe a icsi öív eleesíeő az opiai egele meőleges icsi szaasszal. Paaiális özelíésbe az opiai egele meőleges icsi szaasz épe az opiai egele meőleges icsi szaasz. A ág- és a épávolsága évées a leépezés egele: Képszeeszés evezees sugaaal ág a óuszpoo ívül Tág Kép C ág a óuszpoo belül Tág C Kép

7 agíás és a leépezési egele ewo-éle alaja agíás: ' > 0, a ép egees állású, < 0, a ép odío állású. P' Q' PQ ' CPQ és CP Q áomszöge asoló ' ' ' ' ' ' ewo-éle leépezési egele óuszo belüli, valami viuális ág eseé ugaeze az összeüggése évéese. omboú üö óuszpoja B cosα B C cosα cosα C ( d ) Az opiai egel özelébe aladó (d/ < 0.) páuzamos sugaa jó özelíéssel eg poba meszi egmás cosα si α ( d ) Az opiai egellel páuzamosa beeső (paaiális) sugaa úg veőde vissza, mia az (paaiális) óuszpoból idula vola i, Azaz a üö széaó aláb agja el! Eo óuszpoo viuálisa evezzü. Viuális óuszpo eseé a számoláso mia célszeű a óuszávolságo egaíva eiei. Paaiális özelíésbe paaiális óuszávolság

8 Képszeeszés evezees sugaaal Tág Kép C agíás és leépezési egele CPQ és CP Q áomszöge asoló ' ' 5,9. ába piai leépezés gömb- és síelülee való öés újá si α 'si α' Paaiális özelíés si α α, cosα ε ϕ 55,. ába PA α ε ϕ ' α' ' ϕ ' ε' α 'α' α ε ϕ ε ϕ ' ϕ ' ε' AP ϕ ε ' α' ε ' ε' ( ' ) ϕ ε' ' ( ' ) eépezési egele: ' ' Töőeősség: ' P poból iiduló összes (paaiális) sugá a öés uá P poo alad eeszül! ' Síelüle eseé, íg eo a leépezési egele sí öőelülee: 0

9 eeséges esee valódi ág eseé > P P C 55,. ába (a aövbe ibás a d ész! Előjel megállapodás a leépezési egele alalmazásáál (szemlélees edsze) Ha a ág elől ézve a elüle domboú, ao > 0. Ha a ág elől ézve a elüle omoú, ao < 0. Valódi ág eseé > 0, viuális ág eseé < 0. Valódi ép eseé > 0, viuális ép eseé < 0. óuszpoo és óuszávolságo Képoldali (ásó) óuszpo Tágoldali (elülső) óuszpo A ágoldalól beeső, az opiai egellel A époldalól beeső, az opiai egellel páuzamos sugaa vag azo megoszszabbíásai az époldali óuszpoo szabbíásai az ágoldali óuszpoo páuzamos sugaa vag azo megosz- mee eeszül. mee eeszül. ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' '

10 (55,. ába) Q P Képszeeszés evezees sugaaal A ' ' C P B Q ' eépezési egele ' ' ' ' ewo-éle leépezési egele 0 ' ' ' ' ' ' ' ldalagíás ' PQ és BC ' P Q és AC ' ' ' ' ' QCQ ésugá ' ' Kísélei szemléleés Egees állású agío épe láu Éelmezés 8 cm, C, cm ' - ' ' ', cm -

11 Gömbi lecsé. Véolecsé épaloása opiai egel T K K K T Az elülső elüle a K épe aloá, amel a ásó elüle jelelée mia valójába em jö lée. A K ép a ásó elüle épaloásáál viuális ág. Ee a épe a végső ép. A lecse elülső elüleée épaloása A lecse ásó elüleée épaloása A véo lecsé gújópojai és gújóávolságai époldali (ásó) ágoldali (elülső) ' ' ' ' Mid a ép-, mid a ágoldali óuszpoo leee viuálisa is! eépezési egele '

12 ' íg eo ' ) ( ) ( aol lecseegele Soszo ecse ípuso > 0 < 0 < 0 > 0

13 Képszeeszés evezees sugámeeeel, lecseegele evezees sugámeee ( eseé ) gűjő lecse szóó lecse ág oldali óuszsí ősí ép oldali óuszsí ép oldali óuszsí ősí ág oldali óuszsí Képszeeszés evezees sugámeeeel ( eseé ) ' Tág Kép ' ' ' ' ' ' Tágoldali óuszsí ősí Képoldali óuszsí ' eseé: ',, '

14 Képszeeszés evezees sugámeeeel ( eseé ) Tág ' Kép ' ' ' ' ' ' Képoldali óuszsí ősí Tágoldali óuszsí ' eseé: ',, ' em őegele lévő, végele ávoli po épe P P P óuszsíbeli po épe az előző sugámeee megodíása P

15 eépezési egele ágalása ema elve alapjá TK c c c c0 c T K c0 c c0 c c0 TK ( ) ( ) opiai úossz Képaloás eseé T-ből iiduló sugaa K- mee eeszül, azaz midegi sugá meé ejed a é! A ema elve mia az összes sugáa azoosa ell lei az opiai úossza, me a em íg lee, ao csa azo sugá meé ejede a é, amele a legövidebb az opiai úossz (és íg a ejedési idő). A egel mei sugáa 0, és 0, ezé ( ) ( ) ( ) Paaiális özelíés d d ( d) d» d BA és ABC deészögű áomszöge asoló A α α.0 ( ) 0.9 ( ) l d B C d Aaliius számolással: d l ( ) ( ( ) ) paaiális özelíésbe d

16 véo lecsée paaiális özelíés ) (

Optikai leképezés visszaverődés és törés útján

Optikai leképezés visszaverődés és törés útján Síüö épaloása Opiai leépezés visszaveődés és öés újá Az opiai ép. Poszeű ág épe P poszeű ágból iiduló eszőleges ésugá a visszaveődés uá úg hagja el a üö, miha a P poból idul vola i. Ha eg ado P poból iiduló

Részletesebben

Geometriai Optika. ultraibolya. látható fény. 300 THz 400 THz 750 THz. 800 nm 400 nm 100 nm

Geometriai Optika. ultraibolya. látható fény. 300 THz 400 THz 750 THz. 800 nm 400 nm 100 nm Geomeiai Opia Láhaó éy: az eleomágeses hullámaomáy egy esey észe adio hullám mico hullám (cm) láhaó éy iavöös ulaibolya Röge sugázás (0-0 m) (Hz) 300 Hz 400 Hz 750 Hz λ 800 m 400 m 00 m A láhaó éy speuma:

Részletesebben

A fény diszperziója. Spektroszkóp, spektrum

A fény diszperziója. Spektroszkóp, spektrum A éy diszpeziója. Speoszóp, speum Iodalom [3]: 5, 69 Newo, 666 Tiszább, élesebb szíépe ad a öveező eledezés A speum szíe ovább má em boaó. A speum szíee úja egyesíve eé éy apu. Sziváváy Newo Woolsope-i

Részletesebben

OPTIKA. Vastag lencsék képalkotása lencserendszerek. Dr. Seres István

OPTIKA. Vastag lencsék képalkotása lencserendszerek. Dr. Seres István OPTIKA Vastag lecsék képalkotása lecseeszeek D. Sees Istvá OPTIKA mechatoika szak. átix optika Paaxiális sugámeet (

Részletesebben

Ú Á Ü É ő ö ó ó ő Ü ö Ó ő ú ó ö ő ú ű ű ö ú ö ó ü ö ő öü ő Ú ö Ü ű ó ü ű ő ö ő óü ó ó ő Á Á ó ó Ü ó ó ü Ü ö Á ő ő ó ö ó ü ő ö ó ö ő ó ú ú ó ő ó ó ú ü Ú Á Á É Ü É Ú ü Á É ő ü ÉÉ É Ü ó Ö ó ó ö ö ő óü ó ü

Részletesebben

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása Numerius módszere. Nemlieáris egyelee özelíő megoldása Egyelemegoldás iervallumelezéssel A Baach-ipo-ierációs módszer A Newo-módszer és válozaai Álaláosío Newo-módszer Egyelemegoldás iervallumelezéssel

Részletesebben

ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö

ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö Ü É Ü Ú ö É ö ö É ö Ú ű ö Ö É ű É ö ö ö ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö Ó Ú É ö ű ö ű ű Ú ö ű ö ű Ú ö ö ű ö Ú ű ö

Részletesebben

2004_02/10 Egy derékszögű trapéz alapjainak hossza a, illetve 2a. A rövidebb szára szintén a, a hosszabb b hosszúságú.

2004_02/10 Egy derékszögű trapéz alapjainak hossza a, illetve 2a. A rövidebb szára szintén a, a hosszabb b hosszúságú. Geometria háromszögek, négyszögek 2004_01/10 Az ABC háromszög C csúcsánál derékszög van. A derékszöget a CT és CD szakaszok három egyenlő részre osztják. A CT szakasz a háromszög egyik magassága is egyben.

Részletesebben

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása umerius módszere. emlieáris egyelee özelíő megoldása Egyelemegoldás iervallumelezéssel Legye :[ a, b] R olyoos, a, b, és eressü az egyele egy [ a, b] -beli megoldásá. Bolzao éele: Legye olyoos a véges,

Részletesebben

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása Tuzso Zoltá A turm-módszer és alalmazása zámtala szélsérté probléma megoldása, vag egeltleség bzoítása ago gara, már a matemata aalízs eszözere szorítoz, mt például a Jese-, Hölder-féle egeltleség, derválta

Részletesebben

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é É É É ű É ö á ő ő á ö ő ö ö ú ú ő ö á á á á ő ű ő ő ő á Ű á á á ű ö á á á Ű Á á áú ű á ú ő ü á á ő á á ü ő á á ú ö Á ő á á ő ő á ö á á ű á ü á á ö á á ü ő ü á ö á ö ű á á á ő ű ü á ö á ő á ü á ö ő á ő

Részletesebben

Geometriai optika 1. Alapfogalmak

Geometriai optika 1. Alapfogalmak Geomeiai opia 1. Alapfogalma A világa vonaozó apaszalaain nagy észe a lááson alapul. A özvelen szemlélésen úl opiai segédeszözöe is felhasználun, min ávcsõ, leolvasó mioszóp, soboszópos fényépezés sb.

Részletesebben

ő ö ü ö ő ü ú í ü ü ö ö Ö ő ö ő ő ö ö ő í í ű ö ö ö ú ő ő ö ü í ő ő ö ű ú ő í ő ü ü í ő í í ú ú ú ö Ö ü ú ü ü ö ő ő ő ö ü ő ő ü ő í ő Ó í ö ű ő í ö ú

ő ö ü ö ő ü ú í ü ü ö ö Ö ő ö ő ő ö ö ő í í ű ö ö ö ú ő ő ö ü í ő ő ö ű ú ő í ő ü ü í ő í í ú ú ú ö Ö ü ú ü ü ö ő ő ő ö ü ő ő ü ő í ő Ó í ö ű ő í ö ú Á ö É ö Á ü É ö ú í ü ő ö Ó ő ő ő ö í ü ő ü ő ő ő Ö í ö ű ő í ö ú ú í í ú í í ő ő ö Ó ő ú í ő ő ő ö ü ö ő ü ú í ü ü ö ö Ö ő ö ő ő ö ö ő í í ű ö ö ö ú ő ő ö ü í ő ő ö ű ú ő í ő ü ü í ő í í ú ú ú ö Ö ü ú

Részletesebben

Á Ö É É É É Í Ü Ó ÜÓ Ő É ő ó Ü ó ő ü ö ó ö ü ő ü ő ö ő ő ú ö ó ü ú Ü ó ő ö ó ö ö ö ö ö ü ü ő úő ú ű ő ö ö ö ő ó ö ó ű ü ü ö ö ó ó ű ó ó ü ü ö ő ö ó ö ő ö ü ö ü ö ö ö ü ü ő ü ő ő ú ú ö ú ö ő ő ó ü ő ő ú

Részletesebben

Á Ö ÉÖ Á É Ü É ü ő ő ö ő ö ő ü ö Ó ü ü úö ő ö ü ú ő ú ö ö ö ö ő ü ö ü ö ö ö ú ö É ö É ő ő ő ö ő É ő ü ő ő ő ö ő ü ö ő ü ü ő ú ő ő É ő ő ö ő ő ö ö ő ő ő ü ü ö ö ö ü ő ő ő ö ő ő ő ú É ö ő ö ö ő ü ú ö ő ü

Részletesebben

é é é ó ű é ó ó é é ú ú ó ó ó é ó úá é é ó ű ú é é ű ó ú ö é ó ó é ű é ó é ó é é ü úá ó ó ű ú é ű ó ú ö ó ó é é É ű é é é ó é ö ó ó é é ú ú ó ó ó é ó úá é é ű ú é é ű ó ú é ó ó é ű é ó é ó é é ü úá Á ó

Részletesebben

OPTIKA. Vastag lencsék képalkotása lencserendszerek. Dr. Seres István

OPTIKA. Vastag lencsék képalkotása lencserendszerek. Dr. Seres István OPTIKA Vastag lecsék képalkotása lecsereszerek Dr. Seres Istvá OPTIKA mechatroika szak. átrix optika Paraxiális sugármeet (

Részletesebben

í Í ő í ú ú ő ö ő í í ö ö í ö ö Á í í í Ű Í Á ü ü í í Ú í í ö ö í Í Ö í ö Í Í ö ö Á ö Í Ö í Í Á ö ö Ö Ü Í É Í í í Í Ö Á Ö ő í í ú í í ő í í É É É É ö ö Ö É ö Á É í í Í Ú Á Ú Ö É Ú Í ö ö ö Á ö Í í í ő ő

Részletesebben

Á É Á É Ü É é í ü ü ü é é ö é é é é ö é ó ó é é í ó é é é é ü é ó ó éó ó ó é é é é é é é í ó Ü ö ö ű é ű í é ó é ó é ü é í ü é ü ü é é í ö ö é ü é í ü ü é é é ü ö é ó ó ö í ó é é ü ö é ö í é é é é ü é

Részletesebben

III. FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK

III. FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK Függvéek és tulajdoságaik 69 III FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK 6 Gakorlatok és feladatok ( oldal) Írd egszerűbb alakba: a) tg( arctg ) ; c) b) cos( arccos ) ; d) Megoldás a) Bármel f : A B cos ar

Részletesebben

Ö É Á ÚÖ É É É É Ü É Ú Ü Ü ű ű ú ú ő ő ő ű ő ő Á É Ú Á Á Á Á ÓÁ Á É Á Á ő ő ö É Á Á É ú ú ü ö ü É Ó ö ü ö ö ö ő Á É Ó Ó Á Ű Ó É Á ű ö ú ő ú ú ú ő ő ű ú ü ő ő Ú Ó ö ú ű Á ö ő ö ő ü ö ő ő ő ü ö ö ő ú ü ö

Részletesebben

É É Ó É É ő É É Ú É É ő Ú Ú Ó Ü ő É Ü É Ó ő É Ó Ú Ö Ö Ó ő Ó Ú Ú Ó ő Ú Ú É É É É Ü É Ó É É É Ó É Ó É Ú É É É Ó É ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő Ú ű Ú ő ő ű ő ő ű ű ő Ú Ü ő Ú Ú ő Ú Ú ő ő ű ő ő ő ő ű ű ő ő Ü ő ű ő ő

Részletesebben

É Á Á Ö É Á É Á Á Á Ü ő Ü ő Ú ő ő ő ő É ő ő ő ő ő ő ő É ő Á É ő Ú ű ő Ó ő É ő ő É ő ő ÚÓ ő Á ő ő ő É ő ű ő ő ű ő ő Ü É É ő Á ő ő ő ő Á ő Ú ű Á É ű ű ő ű ő ő Á ő Ü É É É É É Á Á ő ű É Á É É ő É ő Á Á Á

Részletesebben

é é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é

é é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é é é ö ő é é é ö é é é é ö ö ö Í Í é Í é ö é Í ö é é é é é ö é ü í é ű é é ö é ö é Í ö ö é é é ú ö ö Ú ö í é í é é í é ö é é é é é é ö í ű ű é é ű Í ö é é é éé é í é é í ö í é é Ü é ő é í é é é é ö í Ü

Részletesebben

Példa: 5 = = negatív egész kitevő esete: x =, ha x 0

Példa: 5 = = negatív egész kitevő esete: x =, ha x 0 Ha mást em moduk, szám alatt az alábbiakba, midig alós számot értük. Műeletek összeadás: Példa: ++5 tagok: amiket összeaduk, az előző éldába a, az és az 5 szorzás: Példa: 5 téezők: amiket összeszorzuk,

Részletesebben

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció D száíógées geoea és alazaeosó 5. éze göbé és felülee h//g..be.h/oal/ode/ hs//www..be.h/ezes/agya/viiim D. Váady Taás D. Sal Pée ME Vllaoséö és Ifoaa Ka Iáyíáseha és Ifoaa Taszé Taalo eooloo Lagage eoláó

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások Megoldások 1. Tekintsük az alábbi szabályos hatszögben a következő vektorokat: a = AB és b = AF. Add meg az FO, DC, AO, AC, BE, FB, CE, DF vektorok koordinátáit az (a ; b ) koordinátarendszerben! Alkalmazzuk

Részletesebben

Í é ö é ő é ő é ű é ó ó é é é ü ő ó é ó é ő ó ő ó ű é ó Í é ü ő ó é ó ü ö ö é ő é ő ó ú é óé ó ó ó é ö é é ó ó é é ó ó ó ó é ö é é ó ü ő ö ő é ő ó ű é ó ó é é ü ó ú ő ó ú é éó ó ú é é é ő ó ű é ó ó é ó

Részletesebben

FIZIKA I. KATEGÓRIA 2015-ben, a Fény Évében

FIZIKA I. KATEGÓRIA 2015-ben, a Fény Évében Oktatási Hivatal A 014/015. taévi Oszágos Középiskolai Taulmáyi Vesey dötő oduló FIZIKA I. KATEGÓRIA 015-be, a Féy Évébe MEGOLDÁSI ÚTMUTATÓ Zóalemez leképezési tulajdoságai Bevezető: A méési eladat egy

Részletesebben

I. Az élő anyag legfontosabb szerkezeti tulajdonságai és szerepük a biológiai funkciókban

I. Az élő anyag legfontosabb szerkezeti tulajdonságai és szerepük a biológiai funkciókban I. z éő yg egotos szekezet tujoság és szeepük oóg ukók h j I. ε ε k e k I.5 h h λ I. p υ ε υ k ozgás I. M [ Z p Z ] M, Z pv k I.5 I.9 II. Sugázások és kösöhtásuk z éő ygg P M II. e P ~, ~ II. továk II.5

Részletesebben

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások 1. Határozd meg az a és b vektor skaláris szorzatát, ha a = 5, b = 4 és a közbezárt szög φ = 55! Alkalmazzuk a megfelelő képletet: a b = a b cos φ = 5 4 cos 55 11,47. 2. Határozd meg a következő

Részletesebben

Matematika szintfelmérő szeptember

Matematika szintfelmérő szeptember Matematika szintfelmérő 015. szeptember matematika BSC MO 1. A faglaltok éjszakáján eg közvéleménkutatásban vizsgált csoport %-ának ízlett az eperfaglalt, 94%-ának pedig a citromfaglalt. A két gümölcsfaglalt

Részletesebben

é ü ü ő ü ő é ú é é é é é ő í é ő Í ő ü é é í é í é ő í ó é é í é é ő ó í ó é í í é ő Í ú ó ó í é ű í ó é í é ő é é í ó é í í óé í éé ő ó ü é ő úé é ú

é ü ü ő ü ő é ú é é é é é ő í é ő Í ő ü é é í é í é ő í ó é é í é é ő ó í ó é í í é ő Í ú ó ó í é ű í ó é í é ő é é í ó é í í óé í éé ő ó ü é ő úé é ú é é ő ü é í ó é é ő Í Í é é é é óó ó é é Í Á é é í í é ő é é í é é é é é é ü é é ü é é é é ő é ő é é ő ü ü é é é é é é é í ő é é ű é é ü ü ő é é ő é é é ő é é ő ó ó é ő ü é Ú é ü é é ű é é í é í é é í

Részletesebben

GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET

GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET ε ε hullámegelet: Mérökizikus szak, Optika modul, III. évolam /. élév, Optika I. tárg GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET (Erdei Gábor, Ph.D., 6. AJÁNLOTT SZAKIRODALOM: ELMÉLETI ALAPOK Maxwell egeletek E(

Részletesebben

ó ű ó ü ó ó ü ó ü Í Ö Ő ű Á ó Á Á Á ó ü ó Ö Ö ÚÁ Ö Ó Ó Ó ó Á Ö Ö Á Ó Á Á ó Á Ö Ú Á Ú Ö Ö Á Ö ú Ú Ö ü ú ú ó ü ú ű ó ú ü ú ó ó ü ó ú ü ú Ű ó ü ó ú ó ű ó ú ú ú ó ó ú ú ü ó ü ó ú ó ó ü Ö ó ó ű ó ú ü Ö ű ó

Részletesebben

ü Ö ü í ü ü ü ü í Ö ö ü ú ü ü ö ü ü ű ö í í ö í űá ú ü ö ö ö í ü ü ü ü ü ű ö í í ö í ű ú ü ü í ü ü ű ö í í ö í űá ú ü íí ü Á í í í Á ű ú í ö ö í ü ö ö ö í ö í ú ö ü ü ű ö ö í ű ö í ű ü ű ö í ű ö í ö í

Részletesebben

É ű Ö ű ű Ö ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű ű ű ű ű Ó ű ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ó ű Á Á ű ű ű Á Ü Ű ű ű ű Ő Á Á Á ű Á Á É É Á Á Á ű ű ű Á É Á Á ű Á ű Á Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á Á É ű Á ű É ű Ü ű É É É

Részletesebben

Ó ő Ó ő ú ő ö ü Ó ő ö ő ü ő ö ő ü ö ö ő ö ü ú ö ő ü ú É ő ő ő ö ő ü ö Ó ő Á ő Á ú ü ő ú ú Ó ő Ó ő Á ő ő ő Ó ő Á ő ö ő ü ö ő ő ő ú ő Á ő ő ő Á ő ö ö ő ü ü ö ö ü ő É ő ő Á ő Á Ö ü ú ö Á ü ö ö ő ö ö ú ö ő

Részletesebben

úö ő Á É É Ó É ö ö ö ő ő Á ú ö ö ü ö ő Ó ő ő ú ú ö

úö ő Á É É Ó É ö ö ö ő ő Á ú ö ö ü ö ő Ó ő ő ú ú ö ö É É É Ó Á É Ő Á Á Á É Á É É ö Á É ö ű ö ú Á É Ó É Ó Á Á ő ű ő ő É úö ő Á É É Ó É ö ö ö ő ő Á ú ö ö ü ö ő Ó ő ő ú ú ö ü ő ü ő ö ő ú ő ö ú Á ö ú ö ő ő ő ö ú ő ő ő ö É ú ö ö ü ö ő ü ő ö ö ö ü ő ő ő ü ő

Részletesebben

ó Ü ő É ó ó ő Ó Ó í ő ó ő Ö É ó ő ú Ü í ó Ú ő Ó Ó í ó ő ó É ó É ó ö ö ű Ö ő Ó ő ó ó Éó Ó É Ó Ó Ő ó É ó ó Ó É Ó ó ö í Ó ö í ű Ó í í ö Ü ű ó í ó ö ű Ó Ö Ö ó Ö Ó í ö ü ű ú ü ú ő ó í ó ó Ú ú í í í ó Ö ü ő

Részletesebben

Á Á Á Á Á ö ő ü Ü ö ő ú ű ő ü ü ő ű ö ű ő ö ö ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ű ö ö ö ő ő Ü ő ő ű ö ő ő Ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ö ú ü ő ü ű ö ö ü ű ő ö ő ö ő ű ő ö ő ü ö ű ő ö ö Ü ö ö ő ő ö ő ű ő ő ü ö ő ő ú

Részletesebben

É ö í ö í í ű ö ö ú í í ú í ó Ó ö ú í ö ú í ű ö ü ó ü ó í ó ó ű ü í ű ö ó ó í ö Ü Ó í ó ű ó í ó ö ü ó í í ö ö í ó ö ú í ó ó í ó Ü ó í ü ű ö ü ó ó ö ö ö ö í ö ú Ó í í í ü ó ö ü í ó í Á Ó í ó ó ó ú Á ö í

Részletesebben

ű ü ű ű ű ű ö Á ö ö ú ú ö ö ö ü ö ö ö ű ö ú ú ű ö ö ü ö ö ú ö ü ü ö ü ö ű ö ö ü ö ö ü ö ü ü ü ö ö ö ö ű ö ű ü ö ö ü ű ö ü ö ű ü ű ö ö ú ű ö ú ö ö ü ű ű ö ű ü ö ű ö ö ö ú ö ü ö ö ö ö ú ü ü ö ö ü ö ö ö ö

Részletesebben

É á á á ö á á á á á á á á á ű á á á á á á á ű á á á ö á á á á á á á á á á á á á á á ű á ű á á á ö á á ú á á á á á ö ű á ű á á ü á á á É É ú É ü É ü Ú Á É ú Ú Á É Ü É Ú É Ú ű á ű á á ü Í Ú ü Á á É É ű á

Részletesebben

í ó ó í é é Ú ó ő é é ö ö ö é ó é ö ő ü é é é Ü ö ú ó é ő é é é é í é ő é ó í ó í é ó ó é őé ó ü éé é é ó í ű ó é é ű ö é é ű ü é é ü é é ö é ü ó Ü ö ö é é Ü í é ó é é é ü ö é ö é ó úé é í éú ó é ó ö é

Részletesebben

ö ö ű ö ö ű ű ö ö ű ű ű ö ö ö ö ö ű ű ű ö ö ű ű ű ö ű ö ö ö ű ű Ú ö ö ö ö ö ö ö ö Ú ö ö ű Ú ö ö Ú Ú Ú Ú ö Ú Ú ö ö Ú Ú ö ö Ú ö Ó ö ö ö ű ö ö Ú Ú Ú ű ö ö ö ö ö ö ö Ó ö ű ö ű Ü ö ű ö Ú ű ö Ú ű ö ö ö Ú Ú ű

Részletesebben

ö ü ó Ö ü ó ü Ü ó ó ó ó ö ö ö ü ó ü ű ü ó Ö ü ó ü ó ó ó ö ó ó ó ó ó ó ö ó ó ó ü ó ó ó ö ü ó ü ó ó ó Á ü ű ó ó ü Ü ö ö ü ó ó Ó ü ó ü ö ü ó ó ö ó ó ö ó ó ó ó ü ó ö ö ó ó Ó ü ó ü ó ó ó ó ó ó ö ö ó ó ó ó ö

Részletesebben

Í Á Ó ö ő Ü Ö ö ü ő ö ö ó ő ő ő ő Á ó ü ö ö ö ő ő ú ő ő ü ü ó ó ö ü ő ő ö ő ő ö ü ó ö ö ö ú ö ö ő ő ö ő ő ö ő ő ó ő ő ő ő ü ö ű ó ő ő ó ő ü ő ő ő ö ő ő ö ő ű ő ő ö ő ő ő ö ő ő ó ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő

Részletesebben

Á Ú Ö É É É É Í Ü Ü Ó É ü ó ű ó ú Ü Ő Á Ü ü ö ú í ó í ó ó ó í ó í ó ö ü ó ű ö ű ó ü ü ű í ü ó ö í ö ó ó ó ö ó ö Ü ü ö ö ó í ű ü í ü í í ö ü í ö í ű ú ö í í ű í ó ö ó ó ö ű ö í í ű ó ö í í ü ö ű ö ö ö í

Részletesebben

ö Ö ő ü ú ő ü ő ő ő Í ü ő í ő í ő ő Á ő ő ő ú ü ö ö ő Í í ú ő ő ó ő ö í ő ő ő ü ő ő ő ő ö ő ö ú ű ö Ö ő ü Ö ű ö ó í ú í í ö í ü ő ő ő í ő ü ö ő ö ő ű ő ő ő í ó ö ü ő ő ó í ű ö ú ő ú ő ü ö ö ö ó ü ö ő ó

Részletesebben

Á ű Ö ő ü ő ú Ú ő ó ó ó Ő ő ő ü ő ő ó ő ő ő ű ő ó ó ó ü ü ü Ó ó ő ó ő ó ó ó ó ó ő ó ő ó ó ó ü Ö ó ú ó ó ó ő ü ü ó ő ó ü ó ő ó ó ő ó ó ü ü ű ó ó ü ő ó ó ó ó Ö ü ó ű ű ő ú Ö ő ő ü ő ü ó ü ó ü ü ó ó ü ü ü

Részletesebben

Ó É É ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É É ő É Ü É É Ö É ű ő ő Ú Ú Ú É ő ő ő ő Ú Ú Ú ő ő ű ű ő É ű ő É Ó Ú É Ú É É ő ő É ő Ü ő ő ő ő ő ő ű ű ő ű Ü ű Ü ő ű ő ő ő Ó É ű ű ő ő É Ü É É ő ű ű É ű Ú É Ú É É ő ő ő ő Ö É Ú

Részletesebben

Á Ő É ö í ó ö ö í í í ö ö ü ú ü í ö í í í ö É í í í Í í Í í í ö ü Í ö ü ü í í ú ö ö ü ö ö í í ó ó Á ó ü í í ú ö ö ü ö ö í ó Í í ö ó í í í í ú ö ű í í ö í ó í ó ó ó ö ö ö ű ö í í ö í Á í ö í í Á ó í ú í

Részletesebben

Á É Ű ő É ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ű Í ő ö ő ő ű ú ő ü ú ö Ü ú ő ö ú Ó ő ö ő É ö ő ű ű ő ú ő ő ő ő ő ü ő ő ü Á Í ő ő ú ü ü ö ö ő ú ő ü ő ő ü ü ő ő ö ö ő ő ő ü ú ő ő ü ű ö ő ö ő ü ő ü ö ö ö ő ü ú ő ű ü ő ö ö

Részletesebben

Á Á Ő ö ö Ö ö ö ó ó ö ö Á ö í ö ű ű í ű ú ű Ő Ű í ö ó í ű ö í ö ö ű ó í ü ó ű í ü í ó ó ö ű í ű ö ó ö ü ö ű í ű ö ó ö ó ö É ó ö í ö ü ö ü ó ű í ö í ó ó ö ö ü ó ü í ö ü ö í ö ü ö í ű í í ö ü ű ó í ü ű ö

Részletesebben

Í Á ó É ó É Á Ü É Á Á Ő É É Ü É Á É É Á ö É É Ő Í Ó Ó Á Ú Á Á Á ö ö ó ó ö ó Ó Ó Ú Ó ó Ö ö Ö ő Á ő ű Ü ü ő ó Ü Ö ö Ő É É Ó ö ó Ö Ü ó ő ö ő Ó ű Ü Ó Ú ó ó ő Ó Ó ö Ő Ó Ó ö ő ó ő ó ö Ö Ö ő ó Ö ű Ü Ó Ö Ú Í ő

Részletesebben

Á Á Ó É ö ö Ö ö ő ú ő ő ő ő É ő ö úő ő ü ő ö ö ő ö ő ő ő ő ő ö ú ú ő ő ú ő ú ő ő ő ő ö ú Ó É Ű Á ö ű ő ö ő ő ú ő ö ö ö ú ü ő ü ö ú ő ú ö ő ö ő ő ő ü ö ő ű ú ő ő ő ö ő ö ő ö ő ö ü ö Á ü ú ő ö ő ö ö ü ü

Részletesebben

ő ö ó ő ő ő ü ó ü ő Ü ó ő ő ó ó ő ő ő ö ő ő ó ó ő ő ö ö ü ó ő ü ü ó ő ő Ó ő ü ó ó ö ö ö ő ő ó ő ő Ó ö ó ó ő ő Ó ó ő ő Ó ö ó ó ő ő ű ő ő Ó ó ő ő ü ő ő ó ő ő Ó ö ó ó ő ó ó ó ö ó ó ő Á Á ó ü ö ö ö ő ő ő ő

Részletesebben

Ő Ú Ú Á Á Ő Ő ú ú ú ű ú Á Á Á ú ú Á Ö ű Ú Ú ú Ú ű ú ú ú ú ú Ö ú ú ú ú ú Á ú Ú ú Á Ú Ö Ú Á ú Ú ű ö Ő Ú Ű ü Ü ű Ö Á ú Ő Ú ú ö Á Ú ú Ú ú ú ú ú Á Ü Á ú ÜÖ Ü ú Ő Á ú Ű Ú Á Á Ú Ú Á Á Ú ú ö Ú ú Ú Á ű Ü ú ú Ú

Részletesebben

ö Ő Ö ö Ö Á ö ö ö ö Ö ö Ó ű Á Ö ö Á Á ö Ó ű Í ö ö Á ö ö ö ö Ö ú ö Ó ű ö Ö ú ö ú ű ú ö Ó ű ö ö ö ö űö ö ö Ö ö ú ö ö ö ö Í ö Ő ö ö ű ű ö ö ö ö Ő ö Ö ú ú ö ö Ö Í ö ö ö Ö ö ű ö ű ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö Ö

Részletesebben

í ó Í ó Í Á í ó ú í ó ü ő ú ő ó ü ó í ü ő ő Ú í ó í í ó ő ű í ú ő í í ó ő í ó í ó ű ő í ő ő ő í ü í ó í ü ó í ó É ő ó Í ő í ő ő í Á í ő ú ő ó ó ő ő ő í ő í ú í ó ó í ő í ó ó í í ő ú ő Á ó ő ú í Á í ő ú

Részletesebben

ú ű ú ü ü ü ü ü ü ű ü ű ü ü ű ú ü ü Í ü ű ü Ó ű ű ű Í ü ű ü ü ü ű É Í Ö Í É Í Í Í ű ű ű ú ü Ö ú ű ü ű ű ű ű É ú ű ü ü ü Á Ő ú ú Á ú ű É Í Ő Á Á É Ő Í É Í Ú É É Í Í Ö É Ú É ü ű ú ú ü ú ü ü Í ú Ú ú ü ü ú

Részletesebben

Ő Ö ü ü ü ó Á ó ó ó Ü í í ó Ö í ü ó í í ü ü ü ü í ó ü ü ó ó ú ü ú ü í ó ú ü ü í ü ú ó í ó í ó Ö í ó í ó í í ó í ó ü ú ó ü ü ú ú ó ü ó í ó ü ó í í ó í ó ó ü ü ü ó í Ú ó í Ú ű Á í ü ó í í ü ó ó Á ü ó í ü

Részletesebben

Á É Ö Á É Ü É í ü ü ö ü í í í ö ö í ö í ü ü ű ö ö í í ü Ö Á Á í ö ö í ű ö í ö í ü í Üö ö í í í É í í ü ö É Ü ö í É ü ö í í í ö ö í ö ö ö ö í ü ö í ö ö ö ü í ö í ü ö ü ö í í ö ö ö í ö ö ö Ö ü í ö ö í ü

Részletesebben

Ó Ö ö Ö ó ó ö Ö ó ó ó ó ó ö ö ö ö ó ö ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ö ö ú ú ö ö ó ö ó ö ú ö ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ó ö ö ú ú ö ö ó ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ó ó ó ú ö ó ö ö ó ö ö ö ó ú ó ó ó Í ó ó Á ó ö ó ö ó ú

Részletesebben

Ú ő Ü ő ő ű ő ő ő Ú ő ű Ú Ü ű ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ű ő Ú Ú Ú Ú Ó Ó ő ő Ó Ó Ü Ú Ú Ú Ú ű Ü Ö Ú Ú Ü Ó Ú Ü Ő Ú Ú ő Ú Ü Ö Ú ő ő Ö ő ő ű Ü ő ő ő Ö ő ő ő ű ő ő Ö ő ő ő ő Ó ő ő ő Ü ő ő Ö ő Ú Ó ő ő ő Ü ő Ó ő

Részletesebben

Á Á É ü ü Í ö ú ú ö ö ö ö ű Í ö ü ö ö ö ú ö ú ö ü ö É ö ü ű ö ű ü ö ű ö ö ű ö ö ü ö ö ű ö ö ö ö ú ö ö ü ü ö ö Í Í ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ű ö ö ö ü ű ö ö ö ö úö ö ö Í ö ö Í ü ö ö ú ö Í ú ú ü ú ö ü ü ü ü ö

Részletesebben

Á Ö É Ö Á Ü ö ü ö Ö ü ü ó ó ó ö Á ó ö ö ö Ö ü ü í ö ü ü ü ü ö í ó ü ó Í ö ü ö ó ü í í ú ó ó ó ó ö ó í ó ó ó ö Á ó ö í ó ö ó ö ó ö ö Ö ó Á ü í ó ű Ó ü ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ó í í ó Á í í ó Ü ö í Ü Ü ó ó

Részletesebben

Ü ú ű ű ö í ö ú ű Í í í ű ö Á ú ű Í ö í í í ö ú úö ú ű ű ű ö ö í ö í ű ö ö ü ú ü ö ü ö ú ü ö ü ú ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ú ü ö ü ú ű Á í íí í Í íí ú ú Í Í í íí í ú ű Í Í í Á í í íí í Íí í í íí í í í ö ű

Részletesebben

É É Á ő ó Á ó ö ó ú ó ü ö ö ö ö ó ü ö ö ó ö ö ó ű ö ó ó ü ó ú ó ö ú ö ó ö ó ö ö ó ó ó ő ö ú ü ü ü ö ö ü ó ö ü ö ö ö ö ö ó ü ó ö ö ö ó ő ó ű ő Ö ó ü Í ú ó ó ó ó ú ö ó ö ó ö ö Ó ú Ü ó ö ó ú ö Ú ó Ó Á ó É

Részletesebben

ő ő ö ő ö ő Ö ö ő ő ő ő ő ö ő ő ó ó ó ó ö ö Ő ő ó ö ő ű ő ü ú ő ő ő ó ő ö ű ű ő ó ő ű ő ő ő ő ő ö ű Ó Ú ű ő ü ú ő ő ö ő ó ő ű ő ö ó ö ö ő ű ű ő ó ő ü ó ó ü ó ó ö ű ő ű ö ó ő ö ü ö ő ő ű ű ő ő ő ö ó ó ő

Részletesebben

ö ő ö Ö ú ü ö ú ő ö ú ő ő Á ű ö ü ö üő ö ő ö Ö ö Ó ú ú ü Ú ü Á ü ü ö ú ö Á Ó Ö Ó Á ü ű ü ö ö ö ö ö ö ö ú ü ü ö ú ü ö Á ö ö ö Á Á ö ö ü ö ü ü ö ú ű ö ö ú ő ö ü ő Á ö ő ö ö ő ü ö ű ú ü ö Í ö ű ü ő ö ő ü

Részletesebben

É É ö Ú Ú É ö ő ö É É Ő É É ű ú ö ő ö ő ő ü ö ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ö ű ö É É É É É ö ö ö ö ő ú ö ü É É ő ő ö ő ú ú ü ő ö ő ő ú ő ö É ő ő ű ő ö ú ő ő ő ü ö ö ü ő ú É Ú ö ő ő ö ö ő ő ő ő ö ö ö ő ő ő ü ő ű

Részletesebben

) ( s 2 2. ^t = (n x 1)s n (s x+s y ) x +(n y 1)s y n x+n y. +n y 2 n x. n y df = n x + n y 2. n x. s x. + s 2. df = d kritikus.

) ( s 2 2. ^t = (n x 1)s n (s x+s y ) x +(n y 1)s y n x+n y. +n y 2 n x. n y df = n x + n y 2. n x. s x. + s 2. df = d kritikus. Kétmtás t-próba ^t ȳ ( s +( s + + df + vag ha, aor ^t ȳ (s +s Welch-próba ^d ȳ s + s ( s + s df ( s ( s + d rtus t s (α, +t s (α, s + s Kofdecatervallum ét mta átlagáa ülöbségére SE s ( + s ( ±t (α,df

Részletesebben

GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET

GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET FIZIKA BSc, III. évolam /. élév, Optika tárg GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET (Erdei Gábor, Ph.D., 8.) AJÁNLOTT SZAKIRODALOM: ELMÉLETI ALAPOK Maxwell egeletek hullámegelet: E( r, t) E ( r, t) µ µ rε ε

Részletesebben

Makromolekulák fizikája

Makromolekulák fizikája Makomoekuák fizikája Bevezetés Az egyedi ánc moekuaméet, áncmode a konfomációt befoyásoó tényezők eoszások Poime odatok köcsönhatások eegyedés fázisegyensúy Moekuatömeg meghatáozás fagyáspontcsökkenés

Részletesebben

É Á Á Á Ö Á Á Á É É Á Á É É Á Á Á ő ő É É Á Á ő ú ő ö ú Á ú ő ü ő ö ő ö É Á É É Ú ú É Á Á Á Á Ú Ü É É Ü Ú É É Ö ú ü ű Á É É É Á Ú É É É É öú É É Á É Á ÁÉ ú Ú ö ü Á ő ő ő Ú ö É Á Á ő Ü É É Á Á Ó É É Ú ú

Részletesebben

ó ö é ö ó ó ó é ú ó ú í ü é é ó ü ó í Í é í é é ó ú é ó í ó ú í ö ö ö é ó íü ó ú é é é í é ó í ö ó ü é ó ü é é é é é ó íü ü é é ó é ü ú ü ú ö é Ö ó ó

ó ö é ö ó ó ó é ú ó ú í ü é é ó ü ó í Í é í é é ó ú é ó í ó ú í ö ö ö é ó íü ó ú é é é í é ó í ö ó ü é ó ü é é é é é ó íü ü é é ó é ü ú ü ú ö é Ö ó ó Á Ó É Ó Á É Ó Ü É Ó Ö ú ü ü í ü é é ó úá ü é é é é é ó é ú ő É ó é ó ó í é ó ó ó óá ó ó ó ó ú ó ü ü óíí ö ú ú é éé ó ó ü ó ö é ö ó ó ó é ú ó ú í ü é é ó ü ó í Í é í é é ó ú é ó í ó ú í ö ö ö é ó íü ó ú

Részletesebben

Erőlökés: állandó, r pedig az m 1 és m 2 tömegű testek közti távolság. Súly(erő):

Erőlökés: állandó, r pedig az m 1 és m 2 tömegű testek közti távolság. Súly(erő): Ááások /s k/ : 6 π adiá 8 E J EW6 K 7 Pa a V E 5 Vie 9 J EeV6 Áadók oosa adaok 7 oi öegegység: u 666 oag sűűsége: 7 ogado-szá: N 6 o Boza-áadó: J k 8 K ouo-öé aáossági éezője: 9 N k 9 Vákuu dieekoos áadója:

Részletesebben

x y amelyeket az összenyomhatatlanságot kifejezőkontinuitási egyenlet egészít ki: v x p v

x y amelyeket az összenyomhatatlanságot kifejezőkontinuitási egyenlet egészít ki: v x p v A asonóság transormácó a sócsaág sámításoná A asonóság transormácó a sócsaág sámításoná DR BENKŐJÁNOS Agrártudomán Egetem GödöőMeőgadaság Gétan Intéet A terveő a sócsaága méreteésére a egat megodás ánáan

Részletesebben

ő Ö ő ü ő ó Ó Ő ü ü ő Ö ó ó ű ó ó ó ó ő ő ő ó ó ő ő ő ó ő ő ő Ö ő ü Ő Ö ü ő Ö ó ő ü ü ő ő ő ő ő Ö ó ü ő ő ő ü ü ó ó ó ó ü ő ő ő Ő ü í ő ü ő ü í ó ő í ő Ö ő ó Ö ő ó Ó Ö Ö Ű ő ó Ö Ö ő ő ő ó ő ő ó Ó ó ő ő

Részletesebben

A tapintó hőmérséklet érzékelő hőtani számítása, tekintetbe véve a környezet hőmérsékletterének a felület dőlésszögétől való függését

A tapintó hőmérséklet érzékelő hőtani számítása, tekintetbe véve a környezet hőmérsékletterének a felület dőlésszögétől való függését A apnó őméséle ézéelő őan számíása, enebe véve a önyeze őméséleeéne a felüle dőlésszögéől való függésé Andás Emese. Bevezeés n éépából álló almaz áll endelezésüne a (x) függvény analus fomájána megállapíásáa

Részletesebben

STATISZTIKAI KÉPLETGYŰJTEMÉNY ÉS TÁBLÁZATOK

STATISZTIKAI KÉPLETGYŰJTEMÉNY ÉS TÁBLÁZATOK MKOLC EGYETEM Gzáguoá K Üzl oácógzáloá é Móz éz Üzl z é Előlzé éz Tzé VZONYZÁMOK, KÖZÉPÉRTÉKEK-ZÓRÓDÁ Vzozáo. V, V, V. l, b 3. l l... l l b Π 4. - b b 5. V : V : TTZTK KÉPLETGYŰJTEMÉNY É TÁLÁZTOK Nöélboá

Részletesebben

í í ő í í í í í í ö í í í í íü í ü ö ü í ö í ö í í í í í í í í ő í ő í í

í í ő í í í í í í ö í í í í íü í ü ö ü í ö í ö í í í í í í í í ő í ő í í Ú Ó Í Á Ó É Á Ó É É É ő í ü ö ö ö í ő ö í ő í ő í í í ü ö í ő í ő ű ö ű ö í í í ő í í í í í í ö í í í í íü í ü ö ü í ö í ö í í í í í í í í ő í ő í í í í í í í ö ő í í ö í í í í ö ö í í í ö ö í í í í ö

Részletesebben

Ú ő ő ü ü É É É ú ü ú ü ö ő ö ö ő üú ü ü ö ö ü ö ö ü É ü ő ü ö ö ö ü ü ö ö ü ú ú ő É ü ü É ú É ú ü ü ő ű ö ő ö ő ő ü ő ő ö ö É É É ő ú ü Ű É ú ö Í ö ü ö ö ö ö ö ö ö ő ű ö Ü ü ű ü ü ü ö ú ű ú ü ü ő ö ú

Részletesebben

Matematika OKTV I. kategória 2017/2018 második forduló szakgimnázium-szakközépiskola

Matematika OKTV I. kategória 2017/2018 második forduló szakgimnázium-szakközépiskola O k t a t á s i H i v a t a l A 017/018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmáni Versen második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató 1. Adja meg

Részletesebben

OPTIKA. Vastag lencsék képalkotása lencserendszerek. Dr. Seres István

OPTIKA. Vastag lencsék képalkotása lencserendszerek. Dr. Seres István OPTIKA Vastag lecsék képalkotása lecsereszerek Dr. Seres Istvá OPTIKA mechatroika szak. átrix optika Paraxiális sugármeet (

Részletesebben

Á ű ő ö Í é é ő Ö Ö é ő Ö ő ö é é Ö ü é ó Ő é é ó é ó é é é é Ö ó ó ő é Ü é ó ö ó ö é é Ő ú é é é é ő Ú é ó Ő ö Ő é é é é ű ö é Ö é é ó ű ö é ő é é é é é é é é é Ö é Ö ü é é é é ö ü é ó é ó ó é ü ó é é

Részletesebben

:.::-r:,: DlMENZI0l szoc!0toolnl ránsnnat0m A HELYI,:.:l:. * [:inln.itri lú.6lrl ri:rnl:iilki t*kill[mnt.ml Kilírirlrln K!.,,o,.r*,u, é é é ő é é é ő é ő ő ú í í é é é ő é í é ű é é ő ő é ü é é é í é ő

Részletesebben

Ü Éü É ü í í Í ö Ü Ú ú Ó í ő í Ö ű ö Ó ú Ű ü í Ó ö Ó Ü Ó Ó í í ú í Ü Ü ő Ú Ó Ó í ú É ÉÉ É Á Ü Ü Ü Ú ő í Ő Ó Ü ő ö ü ő ü ö ú ő ő ő ü ö ő ű ö ő ü ő ő ü ú ü ő ü ü Í ü Í Á Ö Í É Ú ö Í Á Ö í É ö í ő ő í ö ü

Részletesebben

ű Ő ű Ü Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű Ú Ü Ő ű Ö ű Ü ű Ö ű Ú ű ű Ű É É ű ű ű ű ű ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű É Ű É Ü Ü Ú É É ű ű ű Ü ű É É Ű É ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű ű Ö É Ó É É É Ü

Részletesebben

ú Ú Ö É ú ü í í ü í í í í ü Ú í ű í ú ü ü í í ü ü í ü ü ú Í í ű í ü ü Ü í í ü í ú ű ú ú í í ü ú í ü É ü Ö í í ü ú ű í í ü í ű í í Í Ö í í ü Ö ú É Í í í í ü ű ü ű ü ü ü ü í í í í ú í ü í ú É ü ü ü ü í ü

Részletesebben

ó ó ú ú ó ó ó ü ó ü Á Á ü É ó ü ü ü ú ü ó ó ü ó ü ó ó ú ú ú ü Ü ú ú ó ó ü ó ü ü Ü ü ú ó Ü ü ű ű ü ó ü ű ü ó ú ó ú ú ú ó ú ü ü ű ó ú ó ó ü ó ó ó ó ú ó ü ó ó ü ü ó ü ü Ü ü ó ü ü ü ó Ü ó ű ü ó ü ü ü ú ó ü

Részletesebben

Ü Ö Á Á Á Á Á É ű Ü Ú ű ű Á É ű Ú Ü ű Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ü Ü Ü Ö Ö Ú Ö Ü Ö ű ű ű ű ű Á ű Ú ű ű ű ű ű É Á Ö Ö Ö ű ű ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű ű ű ű Ü Ö Ü Ó Ö ű ű ű

Részletesebben

Ö Ó ú É ű É Ö Ö Ö Ü Ó Ú É ú É Ü Ú ú Ü ű ú Ü Ö Ö ú ű Ú ű ű ú Ö Ö Ö Ö É ú ú Ő Ö ú Ü Ó ú Ú Ü Ö ű ű ű Ö ű ú Ó ű Ö Ü ű ú ú ú ú É ú Ö ú ú Ü ú Ó ú ú ú ú ú ú ű ű ú ű ú ú ű Ö ú ú ú ű Ö ú ű ú ű Ü Ö Ü ű Ü Ö ú ú Ü

Részletesebben

Á Á Ó É ö ó ó ó ő ő ó ö ő ő ű ó ú ö ó ó ő ó ü ó ó ő ó ó ő ó ü ó ő ő ő ó ő ő ö ó ó ó ö ö ü ö Á Á Ó ü ó ö ó ő ó ő ő Á É Á Ó ű ü ö ó ő ó ú ÉÉ ó ú ő ö ó ó ó ó ó ö ö ő ü ó ö ö ü ó ű ö ó ó ó ó ú ó ü ó ó ö ó

Részletesebben

É É É ü É ó ó É ű ó ÉÉ ó É ó É É ó É ü ó ó Ó ű ó ó ó ó ü É ü ű ó É É É É ü ü ó ó ó ü É ó É ó É ó ó ó ü ü ü ü ó ü ü ü ü ó ű ű É Í Ó Ü Ö ó ó ó Ó ó ü ü ü ű ó ü ü ű ü ü ó ü ű ü ó ü ó ó ó ó ó ó ó ü ó ó ó ű

Részletesebben

ő ö ő ü ö ő ú ö ö ö ő ú ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ö ö ö ú ö ő ő ö ű ö ő ö ö ö ő ő ö úő ö ö ő ö ü ö ö ő ö ő ö ü ö ö ö ü ö ö ö ő ü ő ö ü ö ő ú ű ö ü ü ö ü ő ő

ő ö ő ü ö ő ú ö ö ö ő ú ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ö ö ö ú ö ő ő ö ű ö ő ö ö ö ő ő ö úő ö ö ő ö ü ö ö ő ö ő ö ü ö ö ö ü ö ö ö ő ü ő ö ü ö ő ú ű ö ü ü ö ü ő ő Á Á Ó É ö ü ü ö ő őü ö ö ö ö ő ú ö ő ő Ü ő Ö ö ő ö ő ő ö ö Ö ú ü ü ű ö ö ö ő ö ö ú ú ú ö ö ú ő ő Á Á ö ő ö ö ő ú ö ő ű ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö ö ú ö ö ö ö ö ú ö ö ö ő ö ü ö ö őü ő ő ö ö ö Ü ő ö ö ö Ü ö ö ü

Részletesebben