KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének december 03-án megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

Átírás

1 KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének december 03-án megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 344/2007. Kth Önkormányzati közoktatási intézményrendszer minőségirányítási programjának módosítása. H a t á r o z a t Kiskunhalas Város Képviselő-testülete a melléklet szerint egységes szerkezetben jóváhagyja az ÖNKORMÁNYZATI közoktatási intézményrendszer MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK módosítását. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Várnai László polgármester A Képviselő-testület jelen határozatáról értesülnek: Mester Sándor Humánpolitikai főosztályvezető Nagy-Apátiné Kuszli Beatrix főmunkatárs Önkormányzati intézmények vezetői Határidő: azonnal Felelős: Dr. Ferenczi Mária jegyző k.m.f. Dr. Várnai László sk. Dr. Ferenczi Mária sk. Jegyzőkönyvet hitelesítő képviselők: Hunyadi Péter sk. Szabó Károly sk. Kivonat hiteléül: december 4.

2 ÖNKORMÁNYZATI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ÖMIP

3 Kiskunhalas Város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: Nagy-Apátiné Kuszli Beatrix Mester Sándor KÉSZÜLT: november

4 TARTALOMJEGYZÉK I. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA HELYZETELEMZÉS AZ INTÉZMÉNYRENDSZERREL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK 3 3. AZ EGYES INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELVÁRÁSOK ÉS MINŐSÉGCÉLOK A. Óvodai nevelés B. Általános iskolai nevelés-oktatás C. Középfokú nevelés-oktatás Gimnázium Szakközépiskola D. Kollégiumi nevelés II. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER IRÁNYÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FENNTARTÓI SZABÁLYOZÁSOK A TERVEZÉSI FOLYAMATOK SZABÁLYAI A. Oktatásirányítási szakmai tervezés B. Intézményi költségvetés tervezése C. Intézményi felújítások tervezése A FENNTARTÓI ELLENŐRZÉSEK RENDJE SAJÁT FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNYEKBEN A. Törvényességi ellenőrzés B. Szakmai ellenőrzés C. Pénzügyi ellenőrzés A TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS RENDJE MÁS FENNTARTÓ INTÉZMÉNYEIBEN AZ INTÉZMÉNY ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE A. Működés hatékonysága B. Szakmai eredményesség C. Magasabb vezetők teljesítményének értékelése D. Országos kompetenciamérés eredményeinek értékelése E. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység F. Tanuló- és gyermekbalesetek megelőzését érintő intézkedések KOORDINÁCIÓ RENDJE A KAPCSOLÓDÓ TERÜLETEKKEL A. Gyermek- és ifjúságvédelem B. Szociálpolitika C. Munkaerő-gazdálkodás D. Közművelődés E. Egészségügy MELLÉKLETEK

5 PREAMBULUM Az önkormányzat tulajdonosi szerepének egyik fontos eleme az intézményekben folyó oktatási szolgáltatási tevékenység eredményességéért és színvonaláért való felelősség. A jelenlegi rendszer egyik hiányossága, hogy bár az önkormányzat kialakította saját tevékenységére irányuló minőségfejlesztési rendszerét, ez azonban nem hat ki az intézményfenntartói szerep ellátására. Ezt a hiányosságot kívánja pótolni e program meghatározva az általa működtetett intézményekre vonatkozó minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert. I. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA 1. HELYZETELEMZÉS A önkormányzat kötelező feladata az óvodai ellátás, az általános iskolai nevelés-oktatás, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozóknak nyújtandó szolgáltatás, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekekről, tanulókról való gondoskodás, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a többi gyermekkel, tanulóval együtt foglalkozathatók óvodában, iskolában. Kiskunhalas Város Önkormányzata a kötelező óvodai szolgáltatást az alábbi három óvodaigazgatóság vezetésével működő kilenc óvodai intézményegység fenntartásával biztosítja: Bóbita Óvoda és Bölcsőde; Napsugár Óvodák és Bölcsőde; Százszorszép Óvodák; Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést végez az Napsugár Óvodák és Bölcsőde és a Bóbita Óvoda és Bölcsőde. Ez utóbbi óvoda a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában is részt vesz. A kötelező általános iskolai nevelést-oktatást az önkormányzat által fenntartott következő négy általános iskola működtetésével biztosítjuk: Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola; Felsővárosi Általános Iskola; Kertvárosi Általános Iskola; Szűts József Általános Iskola. Mindegyik általános iskola ellátja a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók nevelését-oktatását. Önként vállalt feladatként ellátunk kollégiumi és középiskolai neveléstoktatást. Mindkét szolgáltatást biztosítja a II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium. Kizárólag középiskolai nevelést-oktatást lát el a Bibó István Gimnázium. Önálló intézményként a Bernáth Lajos Kollégium végez kollégiumi ellátási feladatokat. 1/27

6 A Képviselő-testület döntése alapján önkormányzatunk közoktatási megállapodást kötött óvodai nevelési feladatok ellátására a Kiskunhalasi Református Egyházközséggel, melynek fenntartásában működik a Kiskunhalasi Református Kollégium Ökumenikus Óvodája. Hasonló döntés alapján kötött közoktatási megállapodást önkormányzatunk a Kalocsa-Kecskemét Érseki Hatósággal a Szent József Katolikus Általános Iskola működtetésére. A város középiskolai és kollégiumi szolgáltatásának ellátásában részt vesz további két középiskola: a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Garbai Sándor Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, illetve a Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája, Logopédiai Szakszolgálata és Nevelési Tanácsadója gyógypedagógiai ellátást végez azon sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók vonatkozásában, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkozathatók óvodában, iskolában. A Logopédiai Szakszolgálat az intézményben végzett munkán túl Kiskunhalas és kistérségében is ellát logopédiai szakszolgálati feladatokat. A Nevelési Tanácsadó tagintézménye a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek rehabilitációját végzi, továbbá iskolakezdéshez szakvéleményt készít. Konduktív pedagógiai nevelést-oktatást ellátó intézmény a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Konduktív Pedagógiai Intézete és Szakszolgálata. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kiskunhalasi Alapfokú Művészetoktatási Intézménye művészeti nevelést és oktatást folytat. A Református Pedagógiai Szakszolgálat korai fejlesztési és gondozási feladatokat végez, illetve a képzési kötelezettségben részt vevő gyermekek számára fejlesztő felkészítést szervez. Az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények nevelési, pedagógiai programjának jóváhagyása után az önkormányzat biztosítja a program végrehajtásának feltételeit, majd értékeli az abban meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét. Az oktatás eredményességének meghatározása, értékelése egy rendkívül összetett folyamat. E tevékenységet önkormányzatunk jelenleg a következők szerint végzi: A tervezésben és értékelésben használt legjellemzőbb minőségmutatók a következők: gyermekek/tanulók és pedagógusok aránya, egy tanulóra jutó óraszám, átlagos osztály- és csoportlétszám, beiskolázási mutatók, tanulói létszámcsökkenési arány, gyermekek/tanulók és helyi lakosság aránya, napközis tanulók aránya, egy tanulóra jutó szakmai működési költség, továbbtanulási mutatók, érettségi vizsgákon, nyelvvizsgákon és versenyeken eredményes tanulók aránya. Országos kompetenciamérés keretében évente elvégzett tanulói képességek, készségek, teljesítmények pedagógiai mérése, értékelése 2/27

7 kiterjedt az anyanyelvi és matematika alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. A közoktatási intézmények vezetőinek szakmai munkaközössége, illetve az egyes intézménytípusok szerinti vezetői munkaközösségek működésének célja az intézmények közötti kapcsolatok elmélyítése és a szakmai koordináció javítása. Elsősorban szakmai szempontok erősítését szolgálja az intézményvezetői pályázatok elbírálásakor elvégzett szakértői ellenőrzés, értékelés. Az elvégzett nem rendszeres- törvényességi ellenőrzések az intézmény működésének egy-egy meghatározott részterületére terjednek ki. Az intézmények önértékelése a fenntartó által meghatározott rendszerben történik. A partnerközpontúság elve alapján lényeges szempontnak tartjuk az iskolai munka értékelésében, hogy az iskolahasználók (szülők, diákok) mennyire vannak megelégedve az iskolai szolgáltatásokkal. Ennek érdekében külső, független kutató céggel időközönként reprezentatív mintavétellel elégedettségi klientúra-vizsgálatot végzünk. Országos vizsgálatok igazolták, hogy az önkormányzatok az oktatás minőségét nagymértékben befolyásolhatják, ha meghatározzák az általuk fenntartott intézményekkel szemben támasztott elvárásokat. Eszerinti működtetésre létrehoz egy olyan rendszert, amely folyamatosan figyelemmel kíséri az intézményekben folyó munka eredményességét és hatékonyságát annak érdekében, hogy a tapasztalatokat visszacsatolja a nevelő-oktató és intézményvezetési munkába, továbbá a fenntartói tervező tevékenységbe. E minőségirányítási rendszer garantálja az oktatásirányítás folyamatszerű, PDCA (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés) ciklus szerinti működését. 2. AZ INTÉZMÉNYRENDSZERREL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK Az intézményválasztással kapcsolatban az alkotmányos jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően három elvet kívánunk biztosítani: a tankötelezettség teljesítését, a körzeti ellátás biztosítását és a szabad iskolaválasztás feltételeinek fenntartását. Önkormányzatunk kiemelt feladatnak tekinti a gyermekek, tanulók közvetlen vagy közvetett- hátrányos megkülönböztetésének tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényesítését. Emellett pozitív diszkriminációt kíván alkalmazni a hátrányos helyzetű és a nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó gyermekek, tanulók esetében. Mind az önkormányzati közoktatási feladatok szervezésében, irányításában, végrehajtásában, mind a nevelési-oktatási intézmények tevékenységében biztosítani kell a gyermek mindenek felett álló érdekét, melynek során megfelelő színvonalú szolgáltatásokat kívánunk kialakítani és fenntartani. 3/27

8 Ennek működtetésével lehetőség nyílik az értékek közvetítésére, a tehetség és a képességek kibontakoztatására, a szellemi és testi fejlődésre, a helyes személyiségfejlesztésre és a korszerű ismeretek átadására. Kívánatos, hogy a gyermek, tanuló ügyeivel kapcsolatban hozott döntések kialakítására a méltányosság, humánum, továbbá a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelése legyen jellemző. Az önkormányzat fenntartásában lévő minden nevelési-oktatási intézményben biztosítani kell az esélyegyenlőségen alapuló, az általános emberi és gyermeki jogokat tiszteletben tartó világnézetileg semleges, a vallási és lelkiismereti szabadságot tiszteletben tartó oktatást és nevelést. Ennek során az intézmények az ismereteket, a vallási és világnézeti információkat tárgyilagosan és többoldalúan közvetítik, gondoskodnak az alapvető erkölcsi normák elsajátításáról. Az intézmény a közoktatási törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között vállaljon felelősséget a gyermek, tanuló testi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulóközösségek kialakításáért és fejlesztéséért. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet jogszerűen, törvényszerűen, költséghatékonyan, eredményesen működjön, továbbá erősödjön a tervezés szerepe. Az intézmény garantálja a minőségi, a gyermekek, tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést és oktatást. Az intézményrendszer biztosítsa az átjárhatóságot és a folytathatóságtovábbépíthetőség elvének érvényesítését. A közoktatási rendszerbe kerüléstől (óvoda) a közoktatási rendszerből való kikerülésig (felnőttoktatásba kerülés, munkába állás) nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja. A közoktatási rendszer megtartva sokszínűségét rugalmasan alkalmazkodjon a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskola kultúra-közvetítő szerepe. Az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek. Az intézmények pedagógusai vegyenek részt a minőségirányítási rendszer kiépítésében és folyamatos működtetésében, legyenek részesei az értékelési és innovációs folyamatoknak. Az intézményre -minőségirányítási programja, rendszere alapjánminőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző. E partnerközpontúság a partnerek (gyermek, tanuló, szülő, fenntartó, társintézmények stb.) megkérdezésén túlmenően az erre épített intézményi tervezéseket, fejlesztéseket jelentse. Az intézményrendszer működésének összehangolása érdekében minden intézmény rendszeres együttműködést alakítson ki mind a horizontálisan, mind a vertikálisan elhelyezkedő közoktatási intézményekkel. Alapvető feladat minden rászoruló gyermek, tanuló számára segítségnyújtás a mentális problémák kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a középiskolai és a szakképzési rendszerbe való bekapcsolódáshoz. Javuljon a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók helyzete minden intézménytípusban. 4/27

9 Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem, továbbá hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. Az alapfeladatok ellátásához szükséges eszközök, felszerelések beszerzése érdekében az intézmény minél magasabb szinten használja ki a pályázati lehetőségeket. A jóváhagyott nevelési, pedagógiai program alapján a hozzáadott pedagógiai értékek mérhetők, értékelhetők és regisztrálhatók legyenek. Az intézmény nevelési programját, pedagógiai programját jogszabály szerint vezesse be, majd beválását kísérje folyamatosan figyelemmel. A nevelési programban, pedagógiai programban kitűzött célokhoz egyre jobban közelítsen a mindennapi pedagógiai munka. Ennek megvalósítása érdekében a minőségirányítási rendszer kiépítése során elsődleges feladat, hogy e program alapján az intézmény határozza meg erősségeit és gyengeségeit. Mindezek érvényre juttatása mellett az önkormányzati minőségpolitika egyik célkitűzése -az intézményrendszerrel kapcsolatos alapvető elvárás- az erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonyabbá tétele. Olyan helyzet kialakítása, amelyben az intézmények meg tudják teremteni a változás és stabilitás egyensúlyát, kiszámíthatóan, eredményesen és hatékonyan képesek működni. Úgy tudják értékeiket megőrizni, hogy közben képesek alkalmazkodni a kihívásokhoz. 3. AZ EGYES INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELVÁRÁSOK ÉS MINŐSÉGCÉLOK A. ÓVODAI NEVELÉS Érvényesíteni kell az óvoda alapfunkcióját: óvó-védő, szociális, nevelő és személyiségfejlesztő, továbbá a gyermekek testi, lelki szükségleteit kielégítő. Ennek keretében különös figyelmet kell fordítani az átlagostól eltérő, a fejlődésben lemaradt, a részképesség zavarokkal küzdő, a kiemelkedő képességű, a szociálisan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Az óvoda biztosítsa a gyermekek azon jogát, hogy egészséges környezetben nevelkedjenek, illetve képességeinek, adottságainak és érdeklődésének megfelelő nevelésben részesüljön. A gyermek óvodai életrendjét korának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, amelyben fejlesztése sokszínű tevékenység keretében valósul meg. A gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása során vegye figyelembe az életkori és egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet. Biztosítsa az esélyegyenlőséget az iskolakezdéshez a különleges gondozást igénylő óvodásokkal való speciális foglalkozás keretében. Az iskolaérettség kritériumainak elérése érdekében lehetőségeihez képest- segítse elő ezen 3-5 éves korú gyermekek óvodai nevelésben való részvételét. 5/27

10 Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében segítse elő a cigány származású gyermekek minél korábbi óvodai nevelésben való részvételét. E gyermekek óvodai nevelése során testi és lelki szükségleteikhez igazodó fejlesztést folytasson, biztosítsa a kisebbség nyelvének, kultúrájának gyakorlását. Kiemelt cél a rendszeres óvodába járás elérése, illetve a szociokulturális hátrányok csökkentése. A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű (a részképesség zavarral küzdő, fejlődésben lemaradt) gyermekek óvodai nevelésében a másság elismerése és elfogadása mellett fejlődését speciális módszerek alkalmazásával biztosítsa. A német kisebbségi óvodai nevelés keretében az óvoda biztosítsa a komplex kommunikáció fejlesztését, az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használatát, továbbá tartalmában jelenjen meg a hagyományőrzés, a kultúra átadása. Az óvoda hatékony gyermekvédelmi tevékenységével biztosítsa az óvodai nevelés keretében történő iskolai felkészítő foglalkozásra kötelezett gyermekek rendszeres részvételét a foglalkozásokon. A gyermekek iskolaérettségének kiszűrése közelítsen a 100 %-hoz annak érdekében, hogy kifejezetten a további óvodai nevelést igénylő gyermekek esetében kezdeményezzen iskolaérettségi vizsgálatot a nevelési tanácsadónál. Az óvoda-iskola átmenetének megkönnyítése, az iskolaválasztással kapcsolatos információk átadása érdekében alakítson ki hatékony együttműködést az általános iskolákkal, a kollégiummal. Óvodáink őrizzék meg szakmai sokszínűségüket, hagyományaikat a nevelés színesebbé, hatékonyabbá tétele érdekében. Valósítsák meg kiemelt nevelési céljaikat: az egészséges életmódra nevelést, a környezeti megismerést, az anyanyelvi nevelést, vagy a magyar nemzeti öntudat megalapozását a szülőföld népi hagyományaira építve. B. ÁLTALÁNOS ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS Az iskola a tanulók kommunikációs alapkészségét, értelmi, szociális képességét fejlessze annak érdekében, hogy a továbbhaladáshoz szükséges alapismereteket, alapkészségeket megfelelő szinten tudják alkalmazni. A tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve, egyéni képességeik kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével teremtse meg az esélyegyenlőséget az általános műveltség alapjainak elsajátításában. Biztosítsa a hátrányos helyzetű tanulók folyamatos fejlesztését, képzését. Integrált vagy képesség kibontakoztató felkészítést szervezzen, ahol a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozására törekedjen. Beilleszkedési, magatartási nehézségek korrekciójával összefüggő pedagógiai tevékenységet folytasson, hatékonyan segítse elő a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását. 6/27

11 Segítse elő a cigány származású tanulók szociális, kulturális hátrányainak csökkentését az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtése érdekében. A helytörténeti ismeretek tanítását a pedagógiai programban meghatározottak szerint végezze annak érdekében, hogy a tanulókban kialakuljon a lakóhelyhez való kötődés tudata, érzete. A sikeres beiskolázás érdekében tartson rendszeres kapcsolatot az óvodákkal, a kollégiummal. A pályaorientáció és pályaválasztás elősegítése érdekében hatékony kapcsolatot alakítson ki a középfokú nevelést-oktatást végző intézményekkel, a kollégiummal. Minden általános iskola kiválasztotta azokat a területeket, amelyeket prioritásként kezel, továbbá amely tantárgyakból emelt szintű oktatást végez. Az intézmények megőrizve sajátosságaikat járuljanak hozzá a település közoktatási rendszerének sokszínűségéhez. C. KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS Gimnázium Pedagógiai programja eredményes megvalósítása során készítsen fel a folyamatos ismeretszerzésre, az élethosszig tartó tanulásra, a felsőfokú továbbtanulásra. Tehetségfejlesztést elsődlegesnek tartó iskolát alakítson ki. Nevelési feladatai között fordítson kiemelt gondot a személyiségfejlesztésre. Pedagógiai tevékenysége során az oktatás tartalmi színvonalát, az ismeretek átadásának sokszínűségét folyamatosan fejlessze. Ennek keretében a tanulói készségeket, képességeket magas szinten fejlessze, továbbfejlessze. Kiemelt feladatként kezelje az idegen nyelvi kommunikáció elsajátítását. Biztosítsa az esélyegyenlőséget a tehetségekkel, a hátrányos helyzetűekkel, az etnikai kisebbséghez tartozókkal való pedagógiai tevékenység keretében. Magas színvonalú, tudatosan tervezett beiskolázást valósítson meg. Ennek érdekében hatékonyan működjön együtt az általános iskolákkal, a kollégiummal. Biztosítsa az átjárhatóságot a gimnázium és a szakközépiskola megfelelő évfolyamai között annak érdekében, hogy a közismereti tárgyak oktatása, követelményei, értékelése az egységesség felé közelítsen. A kétszintű érettségi bevezetésére való felkészülés során eredményes együttműködést alakítson ki a társintézményekkel. Pályaorientációs tevékenysége során segítse elő a felsőoktatási intézménybe való sikeres felvételi, illetve az érettségi utáni szakképzésbe való bekapcsolódást. Szakközépiskola Kiemelt feladat a munkaerőpiac folyamatos figyelemmel kísérése, és ennek megfelelően a szakmacsoporton belüli profilváltások időbeni elvégzése. Széleskörű közismereti alapozás után magas szintű általános műveltséget érjenek el a tanulók, amely nagy eséllyel biztosítja a felkészülést az 7/27

12 érettségire, illetve a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódást, vagy az érettségit követő emelt szintű szakképesítés megszerzését. Készítsen fel az élethosszig tartó tanulásra. A tanulók felkészítéséhez korszerű számítástechnikai ismeretátadás, alapos idegen nyelv tanítás, és modern szakmai gyakorlati képzés járuljon. A színvonalas közismereti és szakmai képzés érdekében a világbanki pályázattal nyert eszközök teljes körűen vonja be az oktatásba. Az elkezdett világbanki program sikeres végrehajtása érdekében mindegyik szakmacsoportnál a tanulók és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai kimeneteket indítson. Ennek elérése érdekében hatékonyan működjön együtt a képzésben érdekelt szociális partnerekkel. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében pedagógiai munkájában kiemelt feladatként kezelje a tehetséggondozást, és a felzárkóztatást. Megőrizve az iskola hagyományait olyan szabad légkört biztosítson a tanulók fejlődéséhez, ahol a tanulói öntevékenység és kreativitás sokoldalúan kibontakozhat. A gyakorlati képzés során a munkavédelmi, balesetvédelmi feladatokat hatékonyan és eredményesen végezze. Tudatos és sikeres beiskolázás érdekében eredményesen működjön együtt az általános iskolákkal, a kollégiummal. D. KOLLÉGIUMI NEVELÉS A személyi és tárgyi feltételek a komfortosságot és otthonosságot szolgálják annak érdekében, hogy a diákotthon valóban a diákok otthona legyen. A kollégiumi nevelés során az esélyegyenlőség biztosításának kiemelt feladata, hogy megpróbálja kezelni a tanulók között meglévő műveltségbeli, képességbeli, felkészültségi, neveltetésbeli különbözőségeket, segítse a tanulásban elmaradt, hátrányos helyzetű tanulókat. Lehetőséget teremtsenek arra, hogy a tehetséges tanulók képességeiket tovább fejleszthessék. A kollégiumi hagyományok ápolása a közösségformálás, az intézményhez való kötődés eszköze legyen. Ennek érdekében színvonalas közösségi és diákönkormányzati életet alakítson ki. Biztosítsa a szabad idő hasznos eltöltésének lehetőségét. A kollégium rendszeres kapcsolatot tartson fenn a tanulókat befogadó óvodákkal, iskolákkal, továbbá egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetekkel. 8/27

13 II. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER A fenntartói minőségfejlesztési rendszer alapja: a megfelelő intézményi alapító okiratok elkészítése; az alapító okiratokhoz igazodó nevelési, pedagógiai programok elfogadása; az alapító okiratban és nevelési, pedagógiai programban jóváhagyott feladatokhoz szükséges eszközök és felszerelések, illetve végrehajtáshoz szükséges létszám biztosítása, szükséges költségvetés rendelkezésre bocsátása; a fenntartói ellenőrzés és értékelés tervezése, végrehajtása. 1. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER IRÁNYÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FENNTARTÓI SZABÁLYOZÁSOK A polgármestert, képviselő-testületet, a bizottságokat, illetve az önkormányzat hivatalának oktatásirányításban részt vevő szakembereit az intézményrendszer irányításával kapcsolatban hozott döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában különböző jogok és kötelességek illetik meg. Az intézményvezetők pályáztatásával kapcsolatosan a Művelődési Osztály részt vesz a pályázat jogszerű kiírásának előkészítésében, a pályázatok elfogadásra történő benyújtásában, a pályázatok véleményeztetési eljárásának koordinálásában, illetve döntésre való előkészítésében. A Művelődési, Oktatási, és Vallásügyi Bizottság véleményezését követően a Képviselő-testület dönt a közoktatási intézmény vezetőjének megbízásáról. Kinevezés után a polgármester gyakorolja az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények vezetői tekintetében az ún. egyéb munkáltatói jogokat (pl. jutalmazás, szabadság igénybevételének engedélyezése). A Művelődési Osztály rendszeresen (évente legalább háromszor illetve szükség szerint) az intézmények vezetőivel egyeztetést, illetve megbeszélést tart, melyről jegyzőkönyvet készít. A tanév kezdete előtti időpontban összehívott értekezleten tájékoztatja az intézményvezetőket az aktuális tanév szokásos és rendkívüli feladatairól, illetve a legfontosabb jogszabályi változásokról. A Művelődési Osztály az oktatási intézményeket érintő döntések előkészítését különböző szintű igazgatói munkaközösség bevonásával végzi el, speciális szakmai döntések előkészítésekor az érintetett pedagógusok szakmai véleményének érvényesítését biztosítja. Az alapító okiratok módosítását a Művelődési Osztály kezdeményezi jogszabályi kötelezettség alapján, az intézményvezető javaslatára, illetve önkormányzati pénzügyi- vagy oktatáspolitikai döntésből eredően. Az osztály által előkészített módosításokról bizottsági véleményezések után a Képviselőtestület dönt. A döntésről szóló határozatot a Szervezési Osztály küldi meg az intézmény vezetőjének. 9/27

14 Az intézményi dokumentumok esetében a Művelődési Osztály kezdeményezi a jogszabályból eredő- szükséges módosítások elvégzését. Az osztály által meghatározott határidőre az intézmény vezetője megküldi -a hatályos legitimációkkal együtt- az elkészített, illetve módosított dokumentumot. Ezt követően az osztály beszerzi a jogszabályban szabályozott intézményi dokumentumok esetén a szakértő illetve a kisebbségi önkormányzat véleményét. A Képviselő-testület bizottsági véleményezések után dönt az intézmény nevelési és pedagógiai programjának, minőségirányítási programjának, házirendjének, jogszabályban meghatározott esetben egyéb dokumentumainak jóváhagyásáról. A Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság átruházott hatáskörben jóváhagyja az intézmények szervezeti és működési szabályzatát. Az intézmény vezetője minden év október 15-éig megküldi nyomtatott és elektronikus formában az intézményre vonatkozó statisztikai adatokat. A statisztikában található indikátorokat, mutatókat a Művelődési Osztály kezeli, összesíti. Jegyzői megbízás alapján ellenőrzi az intézmények normatív támogatáshoz, elszámolásokhoz, igénylésekhez szükséges statisztikai adatainak megfelelőségét. Ezen adatok egyezőségéért az intézmény vezetője felelős. A Művelődési Osztály az általa meghatározott az óvodai jelentkezés, és általános iskolai beiratkozás időpontjáról értesíti az intézmény vezetőjét, majd közzéteszi a helyben szokásos módon. Ezzel egyidejűleg megküldi az óvodai nevelés keretében folyó iskolai felkészítő foglalkozásra kötelezett, illetve tankötelessé váló gyermekek, tanulók névsorát. A jelentkezések, beiratkozások megtörténte után a Művelődési Osztály egyeztető megbeszélést tart az érintett önkormányzati és nem önkormányzati- intézmények vezetőivel. A megbeszélésen tapasztaltak alapján megállapítja azoknak a gyermeknek, tanulóknak a névsorát, akik nem tettek eleget beiratkozási kötelezettségüknek. A Képviselő-testület által szabályozott intézményi működési körzethatárok alapján meghatározza, hogy az intézménynek mely tanulók esetében kell közreműködni a gyermekek felkutatásában. A felkutatás eredménytelensége esetén a gyermek, tanuló beiratkozásának elősegítése érdekében a jegyző megbízásából a Művelődési Osztály kezdeményezi a Családsegítő-Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését. A kötelezettségszegés további fennállása esetén a jegyző határozatban dönt a tankötelezettség teljesítéséről. A jegyző részére az intézmény vezetője küldi meg a hozzá benyújtott -óvodai felvétellel, óvodából való kizárással, tanulói jogviszony és kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatos- felülbírálati kérelmet, továbbá törvényességi kérelmet. Ezt követően a Művelődési Osztály által előkészített másodfokú döntéseket a jegyző elbírálja: az elsőfokú döntést elutasítja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasítja. Az erről szóló határozatot az intézmény köteles azonnal végrehajtani. Az önkormányzati minőségirányítási programban, illetve az éves munkatervben meghatározottak alapján a jegyző megbízást ad a Művelődési Osztálynak törvényességi ellenőrzés lefolytatására mind az önkormányzati, 10/27

15 mind a nem önkormányzati fenntartású intézményekben. Az ellenőrzésekről jegyzőkönyv készül. A tapasztalatok összegzése után az osztály kezdeményezi a szükséges fenntartói, illetve jegyzői intézkedéseket. Az önkormányzat kitüntetésekről szóló rendeletében szabályozottak alapján az intézmény vezetője megküldi kitüntetési javaslatait az intézményben dolgozó alkalmazottak vonatkozásában. A Művelődési, Oktatási és Vallásügyi Bizottság véleményezése után a Képviselő-testület dönt az önkormányzat által alapított Kiskunhalas Város Közoktatásáért díj adományozásáról, illetve szakmai kitüntetésekre (a Magyar Köztársaság kitüntetéseire, az oktatási miniszter által adományozható elismerésekre) való felterjesztésekről. 2. A TERVEZÉSI FOLYAMATOK SZABÁLYAI A. OKTATÁSIRÁNYÍTÁSI SZAKMAI TERVEZÉS Az önkormányzat általános oktatáspolitikai koncepcióját a feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervben határozza meg. E tervet a közoktatási intézmények, illetve az oktatásirányítás további partnereinek javaslatait figyelembe véve alakítja ki. Az önkormányzat az intézkedési tervet a Művelődési Osztály előkészítését követően jogszabályban meghatározottak alapján a megyei önkormányzat szakvéleményét beszerezve- bizottsági véleményezések után a Képviselőtestület hagyja jóvá. Ezt követően a Szervezési Osztály küldi meg az intézmények vezetői részére. E dokumentum az alapja az önkormányzat által -a közoktatási feladatok megszervezése során- hozott döntéseknek, hiszen a helyi közoktatási stratégia általános elveit tartalmazza. Az önkormányzat kétévente értékeli, szükség szerint felülvizsgálja intézkedési tervét. Az önkormányzati minőségirányítási program e dokumentummal koherens, attól eltérő tartalmú koncepció. A programban megfogalmazott minőségpolitika az egyes intézményekkel kapcsolatos általános és egyedi elvárásokat rögzíti. Meghatározza az intézmények számára, hogy a szolgáltatásokat milyen mutatók mellett milyen hatékonysággal és eredményességgel kell ellátniuk, továbbá kijelöli a fejlesztési irányokat az intézményrendszer egészére, illetve egyes intézményekre vonatkozóan. A Képviselő-testület által jóváhagyott önkormányzati minőségirányítási programot az önkormányzat kétévente felülvizsgálja. Alapvetően e két önkormányzati dokumentum, illetve jogszabályban meghatározottak szerint készíti el a Művelődési Osztály a fenntartó rövidtávú oktatásirányítási koncepcióját: éves munkatervét. Ez az adott tanévre vonatkozóan tartalmazza az intézkedési terv, a minőségfejlesztési program, az új jogi előírások alapján az intézmények főbb feladatait, a tanév ellenőrzési tervét, és az értékeléseket. A Művelődési Osztály éves munkatervét minden év augusztus 20-ig megküldi az intézmények vezetői részére. 11/27

16 Az önkormányzati minőségpolitikához igazodik az önkormányzati intézkedési terv. Ehhez kapcsolódik a fenntartó éves munkaterve. Az önkormányzati intézkedési tervhez csatlakozik az egyes intézmények minőségpolitikájában meghatározott célok rendszere és azok megvalósítását célzó középtávú intézményi terv, ehhez pedig az intézmény éves munkaterve. A fenntartói célok és feladatok rendszerét, szervezését ábrázolja az alábbi fadiagram: önkormányzati célok ÖMIP önkormányzati feladatok INTÉZKEDÉSI TERV önkormányzati rövidtávú terv ÉVES MUNKATERV intézményi célok IMIP intézményi feladatok HOP, PP intézményi rövidtávú terv ÉVES MUNKATERV B. INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE A Képviselő-testület által jóváhagyott költségvetési koncepcióban megfogalmazott irányelvek alapján a jegyző megbízásából a Pénzügyi és Költségvetési Osztály irányításával kezdődik meg a költségvetési rendelettervezet készítése, mely a költségvetési törvény megjelenését követően kerül végleges kidolgozásra. A Művelődési Osztály kidolgozza a vonatkozó helyi és központi jogszabályok alapján az egyes intézményekre vonatkozó költségvetési tervezetet, melyet az intézmények véleményeznek. E véleményezési folyamat több ütemben történik. Első ütemben a Művelődési Osztály költségvetési referense az intézmények gazdaságvezetőivel pontosítja a tervezetben szereplő előirányzatokat. Második ütemben az önkormányzat részéről a polgármester/alpolgármester, a Pénzügyi Osztály vezetője, a Művelődési Osztály vezetője és költségvetési referense, továbbá az intézmények részéről az intézményvezető és gazdaságvezető egyeztető tárgyalást tart az intézmény költségvetéséről. Ezen a tárgyaláson véglegesítik a Képviselő-testület elé jóváhagyás végett bekerülő intézményi költségvetést. Az egyeztetésen történtekről jegyzőkönyv készül. A polgármester a szakbizottságok és a Képviselő-testület elé terjeszti a költségvetési javaslatot. A költségvetés elfogadásáról a Képviselő-testület dönt a bizottsági véleményeket figyelembe véve. 12/27

17 A költségvetési rendelet adatairól a Szervezési Osztály értesíti az intézményeket. Ezt követően a rendeletben jóváhagyott előirányzatok alapján elkészítik költségvetésüket, valamint költségvetési alapokmányaikat. Az intézményi költségvetéseket a Művelődési Osztály ellenőrzi. A jogszabályok által meghatározott formájú és tartalmú intézményi költségvetés végrehajtásáról szóló negyedéves beszámolókat, módosításokat a Művelődési Osztály költségvetési referense ellenőrzi. C. INTÉZMÉNYI FELÚJÍTÁSOK TERVEZÉSE Az intézményvezető az intézménnyel kapcsolatos felújítási igényeit eljuttatja a Városfejlesztési Osztályra minden évben az önkormányzati költségvetés Képviselő-testületi jóváhagyásra történő benyújtása előtt. A Városfejlesztési Osztály által összesített felújítási igényekről a Felújítási Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt. 3. A FENNTARTÓI ELLENŐRZÉSEK RENDJE SAJÁT FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNYEKBEN Jogszabályban meghatározottak alapján az önkormányzat négyévenként legalább egy alkalommal ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket. Az önkormányzat ilyen átfogó ellenőrzést évente három intézményben végez, melyet az intézményvezetői pályázat elbírálásának évében vagy az azt megelőző évben folytat le. Az ellenőrzést a jegyző megbízásából az Ellenőrzési Osztály továbbá a Művelődési Osztály az éves munkatervben meghatározott ütemterv alapján folytatja le. A Művelődési Osztály a szakmai munka eredményességének vizsgálatát szakértő bevonásával végzi el. Az ellenőrzést végző osztályok, valamint szakértő által elkészített dokumentumokat a polgármester az intézményvezetői pályázatot elbíráló Képviselő-testületi ülést megelőző ülésre terjeszti be. Az intézményvezető egyszemélyben felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, takarékos gazdálkodásáért, a pedagógiai munka, az ellenőrzés, mérés, értékelés és a minőségbiztosítás működtetéséért. A. TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS Az önkormányzat, mint fenntartó biztosítja az intézmények törvényes működésének feltételeit, s ezt törvényességi ellenőrzések során vizsgálja. Alapvető követelmény a vonatkozó jogszabályok és helyi rendeletek ismerete és betartása. 13/27

18 A törvényesség biztosítása keretében a fenntartó ellenőrzi: a házirend, valamint más belső szabályzatok -kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat kivételével- elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét; a működés és döntéshozatal jogszerűségét, különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet. RENDSZERES TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSEK A Művelődési Osztály oktatási szakemberei minden évben október és február hónapban az alábbi ellenőrzéseket végzik el: óraterv törvényességi ellenőrzése; tantárgyfelosztás törvényessége; osztályok, csoportok indításának törvényessége; éves munkatervek törvényessége; intézményi feladatellátás személyi és tárgyi feltételei. RENDKÍVÜLI TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSEK A rendkívüli fenntartói törvényességi ellenőrzések során az alábbiakban felsoroltak élveznek elsődlegességet: tanügyigazgatás feltételeinek vizsgálata; irat és ügykezelési szabályzat ellenőrzése; az iratkezelés intézményi gyakorlatának vizsgálata; tanügyi nyilvántartások vezetése; SZMSZ törvényességi ellenőrzése; házirend törvényességi ellenőrzése; továbbképzési program törvényességi ellenőrzése; beiskolázási terv megvalósulásának ellenőrzése; nevelési program, pedagógiai program törvényességi ellenőrzése; órarend törvényessége; tanulók napi terhelésének vizsgálata; a tanulók által választható tanórai foglalkozások és válaszhatóságának törvényessége; osztályzatok, érdemjegyek törvényességének megállapítása; fegyelmi eljárás törvényessége; gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység törvényességi ellenőrzése; tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére tett intézkedések; felvételi eljárás rendjének törvényessége; tájékoztatási kötelezettség érvényesülése az iskolában; az intézményben működő szervezetekkel való kapcsolattartás törvényessége. A rendkívüli törvényességi ellenőrzésekről jogszabályból eredő kötelezettségek illetve a fenntartói döntések figyelembe vételével a Művelődési Osztály éves munkatervében dönt. Ez alapján megküldi az érintett 14/27

19 intézmények vezetői részére az ellenőrzési tervet, melyben pontosan szabályozza az ellenőrzés folyamatát. Az abban foglaltaknak megfelelően jegyzői megbízásból lefolytatja az ellenőrzést. A Művelődési Osztály által lefolytatott törvényességi ellenőrzés tapasztalatai alapján -szükség esetén- a jegyző felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására. Ha a felhívás nem vezet eredményre, a jogszabálysértő döntést megsemmisíti, és az intézmény vezetőjét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. B. SZAKMAI ELLENŐRZÉS A törvény értelmében a közoktatási intézmények szakailag önállóak. Az önkormányzat szakmai ellenőrzést a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásuk megismerése, az egyes intézményekben végzett nevelő és oktató munka színvonalának értékelése, céljából indít. Ezt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőtől megrendelt szakértői ellenőrzés keretében valósítja meg. Az önkormányzat az alább felsorolt területeken tervezi -évente legfeljebb egyszakértői szakmai ellenőrzés megrendelését, melyek pontos időpontját az éves munkatervben határozza meg: hátránykompenzálás, esélyegyenlőség biztosítása, továbbá beilleszkedési nehézségek korrekciója; tehetséggondozás; integrált nevelés; kisebbségi nevelés; hátrányos megkülönböztetés tilalma; helytörténeti ismeretek oktatása; nevelési, pedagógiai programok és továbbképzési terv összhangja. A szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az érintett intézmény, a fenntartó, továbbá amennyiben az ellenőrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó intézményben folyik, a szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzatnak, valamint az országos kisebbségi önkormányzatnak. C. PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS A Művelődési Osztály költségvetési referense minden évben alkalomszerűen ellenőrzi költségvetés törvényességét, továbbá a normatívák igénylését és elszámolását. Az önkormányzat hivatalának Ellenőrzési Osztálya végzi el az önkormányzati intézmények átfogó pénzügyi, gazdasági ellenőrzését. Munkáját éves terv alapján végzi, melynek tervezetét a belső ellenőrök előkészítése után a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé jóváhagyás végett. Ez alapján az ellenőrzési program tervezetét a belső ellenőrök előkészítik, majd a jegyző/polgámester jóváhagyja. E dokumentumot megküldi az érintett intézmény vezetőjének. 15/27

20 A belső ellenőr az előre egyeztetett időpontban felkeresi az intézményt, és elvégzi az ellenőrzést. Ennek keretében ellenőrzi a bérfelhasználásokat, dologi beszerzéseket, vagyongazdálkodást. Megállapításait jegyzőkönyvben vagy jelentésben rögzíti, és megküldi az intézmény vezetőjének, aki 30 napon belül intézkedési tervet készít a megállapított hiányosságok megszüntetésére. A tervet megküldi az Ellenőrzési Osztály részére. A tervben meghatározottak teljesítéséről utóellenőrzés keretében győződik meg az osztály. 4. A TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS RENDJE MÁS FENNTARTÓ INTÉZMÉNYEIBEN A jegyző megbízásából a Művelődési Osztály rendszeresen négyévente legalább egyszer- elvégzi a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelésioktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. Ennek során ellenőrzi az intézmény alapító okirata jogszabályoknak való megfelelőségét; nevelési, illetve pedagógiai program jogszabályban meghatározottaknak való megfelelőségét; azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, folytatásához, továbbá a nevelő és oktató munkához szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételek rendelkezésre állnak; hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelésioktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e. A lefolytatott törvényességi ellenőrzésről, annak tapasztalatairól jegyzőkönyv készül. A jegyző a törvényességi ellenőrzés körében tapasztal törvénysértés esetén -megfelelő határidő biztosításával- felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. 5. AZ INTÉZMÉNY ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE A. MŰKÖDÉS HATÉKONYSÁGA A közoktatási intézmények szakmai elszámoltatásának alapja az eredményességet és hatékonyságot megmutató indikátorrendszer, amely az intézményértékelésből és az önértékelésből nyerhető. Az önkormányzat miután elfogadta az intézményi önértékelés eredményeit, ezeket az adatokat használja fel az általa fenntartott intézmények hatékonyságának vizsgálatakor. Az intézményi működés hatékonysága vizsgálatának indikátorai, mutatói: férőhelykihasználtság; osztályok csoportok átlaglétszáma; pedagógusok alapdiplomán kívüli végzettsége, szakképzettsége; tanulói egyéni eredményesség; tanulmányi és sportversenyek, nyelvvizsgák, érettségi vizsgák eredményei; 16/27