PEDAGÓGIAI PROGRAM MŰVÉSZETI ISKOLA 2013

Átírás

1

2 Az új iskola nem lehet más, mint egy nagy kert, édes testvériségben él itt az örömmel végett szellemi és művészeti tevékenység, a játék, az ünnep, a természet kultusza, melyben a nevelő töretlen hite, állandó készenléte, pedagógiai találékonysága, munkája iránti szenvedélyes felelőssége adja a legjobb példát. " /Németh László író, pedagógus/ AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJA A Pittner Dénes Általános- és Művészeti Iskola alapfokú művészetoktatási intézményként a zeneművészet, rajz- és táncművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését; az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene-, a táncművészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül. A művészeti tevékenység mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képző- és iparművészetben, valamint a színművészetben és bábművészetben ötvöződnek. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. OLDAL 1 / 304

3 A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez.. E dokumentum a teljesítendő, elvárható követelmények tartalmát, mélységét az egyes szakaszok végére tervezi. A követelmények az alapfok és a továbbképző évfolyam befejezésére írják elő a tanulóktól elvárható alapvető tudást, ezzel lehetőséget kíván adni a tanulók tudásának elmélyüléséhez, az egyéni fejlődési különbségek, gyorsabb vagy lassúbb tanulási tempó figyelembevételéhez. A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellő elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi á hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg a követelményszinteket. A követelmények meghatározásának célja az, hogy a különböző intézményekben azonosan érvényesüljenek az elvárások. A követelmények jelzik azokat a feladatokat és feltételeket, amelyet minden alapfokú művészeti iskolának teljesítenie, biztosítania kell.. A követelmények az egyes tanszakokon az adott szakaszokban (alapfok, továbbképző) a tanulók elérendő tudását, készségszintjét határozzák meg. A szintek eléréséhez a helyi tantervekben a rugalmasság és differenciálás elvét célszerű érvényesíteni. Természetesen a követelmények és a tananyag elválaszthatatlan egységet alkot, egymást erősítve eredményez tartós, hatékony tudást. Az ellenőrzés, értékelés folyamatának alapjait is a két szakasz végére elérendő követelmények határozzák meg. A jogszabályi változásoknak megfelelő módosításokat az intézmény a pedagógiai programjában végrehajtotta. A művészeti iskola jelen dokumentuma kizárólag a speciális tartalmakat fogalmazza meg, általános érvényben a módosított pedagógiai program szabályozza a művészeti iskola nevelő-oktató munkáját is. Ezen pedagógiai program a fentikre tekintettel módosításokat nem tartalmaz. ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSEK Iskolánk alap- és középfokú művészetoktatási intézmény, így alapvető feladata a fiatalok művészi kifejezőkészségének megalapozása, illetve felkészítése szakirányú továbbtanulásra valamint a felsőoktatási intézményekben történő felvételre. Feladatunk a nemzeti hagyományok ápolása, az európai és más kultúrák iránti nyitottság kialakítása. OLDAL 2 / 304

4 Intézményünk a művészetek iránt érdeklődő fiatalok számára teremt lehetőséget tehetségük kibontakoztatására, képességeik fejlesztésére, művészi ismereteik gazdagítására. A művészetoktatás a fiatalok személyiségformálásának eszköze, ennek megfelelően az ismeretátadás szintjét és módját, valamint a követelményeket mindenkor a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével kell meghatároznunk. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történõ képesség és személyiségfejlesztésen van. A tantervi szabályozás rugalmassága révén hozzájárul az integrált oktatás nevelés megvalósításához, az esztétikai művészeti tudatosság és kifejezõkészség kompetenciaterület fejlesztéséhez. A művészetoktatás során a tanulók élményszerűen megtapasztalják a művészeti stílusok sajátos világát, a művészet megörökítő szerepét, az alkotás örömét. Mindezek eredményeképpen kialakul és fejlődik a tanulók esztétikai szemlélete, a művészeti alkotások iránti igénye, kommunikációs képessége. Mindez együttesen hozzájárul az akarati, illetve az alkotó cselekvőképesség fejlesztéséhez. A pedagógiai program az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülő rendszerben határozza meg a követelményszinteket. A képzés előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon történik, ennek megfelelően fontos az adott szakaszok végére elérendő tudás- és készségszint meghatározása. Az ellenőrzés, értékelés folyamatát is a fentiek szerint kell kialakítani, a rugalmasság és a differenciálás elveinek figyelembevételével. Az alapfokú művészeti oktatás nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a szociabilitást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ sokrétű befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé és valóssá válnak, a tanulók sajátjaivá testesülnek, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitással összefüggő magasabb gondolkodásmódot. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez valamint a kommunikatív kifejezőkészségek fejlesztéséhez. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség, amely egy egész életre kiható hatást gyakorol. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja önmagát, megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődését, speciális kultúrájának értékeit kamatoztassa a többségi társadalom értékmegőrzésében. A MEGFOGALMAZOTT CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEENDŐK a megismerés által befogadandó képességek kibontakoztatása problémamegoldó képességek kialakítása a helyes tanulási technikák és stílusok fejlesztése önművelődés iránti érdeklődés felkeltése a különböző művészeti ágak nyújtotta sikerélményhez való hozzájutás OLDAL 3 / 304

5 esélyegyenlőség megteremtése a tanulók egyéni képességeihez alkalmazkodó tehetség kibontakoztatása az egyéni önkifejezés és világképének formálása az általános ismeretek tovább mélyítése nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek valamint azok kulturális kötődéseinek kialakítása a hagyományápolás iránti érdeklődés kialakítása a hétköznapi művészeti értékek felfedezése érzelmekre ható művészeti kifejezésformák gazdagítása a kulturált emberi magatartás, tanulás- és munka iránti fegyelem fejlesztése egészséges életmód iránti érdeklődés felfedezése az esztétikai igényből eredő kulturált környezeti magatartás kialakítása a továbbtanulásra való felkészítés szakmai megteremtése AZ ALAPFOKÚ ZENEMŰVÉSZETI OKTATÁS FELADATAI Az alapfokú zeneoktatás a zeneművészet iránt fogékony és érdeklődő gyermekek számára lehetőséget nyújt képességeik fejlesztésére, technikai készségszintjük megalapozására, művészi ismereteik, esztétikai szemléletük kialakítására, gazdagítására. A képzés a tanulók tehetségére építve alakítja jártasságukat a különböző zenei szakterületeken, biztosítja azok gyakorlását, megfelelő készségszint elérését, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A zenetanulás lehetőséget nyújt az esztétikai igényesség, érzékenység kialakítására, a hangszeres és énektechnikai képességek megszerzésére, a zenei ismeretek folyamatos bővítésére. A zenei nevelés amellett, hogy módot biztosít a gyermekek művészeti önkifejezésére, egyúttal felkészít a zeneművészeti alkotások befogadására, az egyetemes kultúra, az európai és a nemzeti zenekultúra alkotásainak megismerésére, az értékek befogadására, a különböző zenei korszakok, stílusirányzatok, műfajok tanulmányozására. AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS FELADATAI Művészeti nevelésünk során feltárjuk a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megértetjük a tanulókkal, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Megalapozzuk a tanulók esztétikai szemléletét, az értékes alkotások iránti igényét. Pozitív élmények biztosításával alakítjuk ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. Az alkotótevékenység során fejlesztjük az akarati, alkotó-alakító cselekvőképességet. Az alapfokú művészeti oktatás lehetőséget nyújt a tanulók mozgásművészetének és mozgáskultúrájának sokoldalú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. OLDAL 4 / 304

6 Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon az alkotó tevékenység, a művészetek iránt, képessé váljanak szűkebb és tágabb hazánk kulturális örökségének védelmére, az egyes tájegységek népművészeti jegyeinek megismerésére. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét, érdeklődésük, életkori sajátosságaik figyelembe vétele mellett. AZ ALAPFOKÚ KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS FELADATAI A képző- és iparművészeti oktatás programjának alapvető feladata a vizuális anyanyelv elsajátíttatása, az egyetemes emberi kultúra, az értékmegőrzés és a kommunikáció művészi formáinak megismertetésére. Fontos feladat továbbá, hogy irányítsa a tanulók figyelmét az emberi és természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az alkotó magatartás és a hozzá tartozó pozitív beállítódások, szokások, a teremtő képzelet és az improvizációs készség kialakítása, fejlesztése. Ösztönözze a tanulókat az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására, serkentse önálló alkotómunkára. Élményszerűen ismertesse meg a népművészet jellemzőit, valamint az egyetemes európai és magyar művészettörténet legjelentősebb korszakait, alkotóit, alkotásait, készítsen fel a műalkotások szépségének érző- értő-elemző befogadására. Tegye lehetővé a tanulói kreativitás fejlesztését, megmérettetését éves rajzkiállításokon, valamint helyi, regionális, országos, illetve nemzetközi gyermekrajz-pályázatokon való részvétellel is. AZ INTÉZMÉNY CÉLJAI Az alapfokú művészetoktatással kapcsolatban megfogalmazott pedagógiai hitvallást, nevelési küldetésünket, a vállalt nevelő- oktató munkának stratégiai és operatív céljai támasztják alá, melyek az intézményben folyó művészetoktatás egészére vonatkoznak. Stratégiai célok: minőségközpontú pedagógiai szemlélet elérése a tehetség kibontakoztatásában az egyénre szabott pedagógiai gondozás hatékonyságának előmozdítása az iskola mint szolgáltató jellegének erősítése esélyegyenlőség megteremtése Operatív célok: önművelődés, helyes önértékelés szemléletének fenntartása a tanár-diák kapcsolatban a tudásszerzés lehetőségének és igényének kialakítása a problémamegoldó képesség fenntartása a helyes konfliktuskezelési technikák alkalmazásával egyetemben differenciáló fejlesztés megőrzése személyiségfejlesztő programok alkalmazása OLDAL 5 / 304

7 a szociális hátránykompenzáció továbbtanulási lehetőségek, esélyek megteremtése azok esélyeinek növelése A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A gyermeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, ráeszmélő attitűdre, valódi gyermeki vonások megnyilvánulására. A művészettanulás pl. közös alkotótevékenységek kiemelkedően fontos szerepet játszik az egyén és a közösség kapcsolatának, egymásra hatásának fejlesztésében, a közösséghez való alkalmazkodás, szocializáció tudatos alakításában. Az egyéni érdek alárendelése a közösséginek, valamint a közösség részéről az egyéni munka eredményének elismerése, ennek fejlesztése a művészeti tevékenységbe ágyazottan is jelenik meg. A csoporton belüli közösségi viszonyok fejlesztéséhez fontos az egymás iránti felelősség erősítése. A csoportos együtttanulás a tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejleszti a csoport együttgondolkodását. A hibák közös javítása, a bírálat hozzájárul a felelősségtudat erősítéséhez. A tanulócsoportot kisebb egységekre bontva közös feladatokat adunk a tanulóknak, olykor versenyeztetve őket, az együtt végzett munka felelősségének kialakítása, örömének átérzése érdekében. A tanulók rendszeresen értékelik egymás munkáját, hogy ez által fejlődjék értékítéletük objektivitása, a segítő szándék kifejeződése. A tanulók saját teljesítményüket is értékelik az eredményesség szempontjából, mivel azt kívánjuk tudatosítani, hogy egymás munkájának értékelésekor és önmagunkkal szemben is tárgyilagosan ítéljenek. Szituációs játékokkal erősítjük annak tudatát, hogy az egyéni siker a közösség együttműködésének függvénye, de a közösség sikere is függ a játékban részt vevő egyes tanulók teljesítményétől. A tanulócsoport közösségi életét összetartó, megerősítő hagyományok kialakítására törekszünk. Közösségi ünnepek karácsony, újév köszöntése, népszokások őrzése, névnapok, születésnapok köszöntése stb. műsorokkal. Hagyományossá váltak a szülőknek tartott bemutató órák tanórán kívül hogy lássák gyermekük munkáját. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók a közös szerepléssel, a műsorok összeállításával erősítik egymás iránti felelősségérzetüket. A szereplések után a csoportos órákon együtt értékeljük a tanulók teljesítményének fejlődését. Serkenteni kívánjuk ezzel a másik munkája iránti érdeklődést, ill. az egyéni teljesítmény közösségi elismerését. Törekszünk arra, hogy tanulóink részt vegyenek a műsorok előkészületeiben és azok lebonyolításában, mind iskolai és mind telephelyenkénti szinten. Közös művészeti előadásokon és rendezvényeken veszünk részt és szervezünk. Más művészeti iskolák munkájának személyes megismerésével együttesen szerzünk újabb tapasztalatokat. (Közös versenyek, rendezvények, látogatások, stb.) Arra serkentjük tanulóinkat, hogy minél nagyobb létszámban vegyenek részt nyári művészeti táborok munkájában, mely tudásuk gyarapításán túl az új közösségekbe való beilleszkedés hatékony eszköze. Az itt szerzett élmények kihatnak az egész tanévre. OLDAL 6 / 304

8 BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Iskolatípusunk önkéntes, egyéni motivációt kívánó oktatási formája gyakran eleve kiszűri, vagy sokszor el sem juttatja a művészetoktatáshoz a tanulók közül a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő gyermekeket. Ugyanakkor mással nem pótolható lehetőségünk adódik - szintén a sajátos egyénre szabott nevelési-oktatási forma miatt arra, hogy a hozzánk kerülőket ebben segítsük. Ezt a feladatot a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás során végezzük el, szükség esetén külső szakember bevonásával. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGEK Tanulóink a legkülönfélébb iskolákból érkeznek hozzánk. (Nagyobbrészt általános és középiskolából.) Ezekben az iskolákban kötelező az ifjúságvédelmi felelős alkalmazása, míg a zeneiskolában ilyen szakember felvétele alól a jogszabály felmentést ad. Ifjúságvédelmi feladatainkat oly módon látjuk el, hogy az illeszkedjék a közismereti iskolák rendjéhez. Probléma, konfliktus megjelenése esetén először a nevelőtestületen belül keressük a megoldást. Bevonjuk a szülőket a probléma feltárásába és az útkeresésbe. Kapcsolatot építünk a tanuló közismereti iskolájával. (Osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, vezetők) Szükség esetén bevonjuk a problémamegoldásba a Gyermekjóléti Szolgálatot, ill. a Gyámhatóságot. Az ifjúságvédelmi vezetői feladatokat iskolákban az igazgató szervezi és irányítja a telephelyvezetők bevonásával. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ Ma nagyon sokszor felvetődik az esélyegyenlőség kérdése. Nem indulhatunk mindannyian egyenlő esélyekkel! Az emberi élet kezdete nem egy startvonal mögé rendezett indulásra várakozás. Az egyéni tenni akarást, kibontakozást segítheti elő a beiskolázott gyermek szerető, rendezett családi háttere, s nem utolsó sorban a tanulmányainak irányítását felelősséggel végző pedagógus személyisége. A művészeti nevelés során nélkülözhetetlen partnerünk a család. Az iskola és a család kapcsolatában a legfontosabb kapocs maga a gyermek. Az ő művészeti fejlődése, érdekei határozzák meg az együttműködés formáit és tartalmát. A család, amikor iskolánkat választja, megtisztel bennünket bizalmával. Ennek a bizalomnak tudatában kell a család és a gyermek felé fordulnunk. Ennek a bizalomnak kell megfelelnünk magabiztos szaktudással, korrekt, kulturált és toleráns kapcsolatteremtő magatartással. Óráról-órára bizonyítanunk kell, hogy intézményünk tanári személyiségünk a számukra a lehető legjobb választás volt. Feladatunk a gyerek családon keresztüli megismerése, képességeinek minél magasabb szintű kibontakoztatása. Mivel napjainkban egyre inkább szűkül a térítésmentes oktatás lehetősége, különösen a nem kötelező jellegű iskolákban, - mint pl. a művészeti iskola-, megkülönböztetett figyelemmel kell munkálkodnunk a szociálisan nehéz helyzetben lévő gyermek tanulmányainak segítésében. A konkrét támogatást iskolánk kérvény benyújtása után, külön elbírálás alapján ítéli meg. OLDAL 7 / 304

9 A kibontakozó, önmagát megvalósító embert nemcsak anyagi háttere, hanem a mellette álló társak ismerete, s az általuk biztosított lehetőségek segíthetik. Visszahúzódás, félénkség, bátortalanság, egyes esetekben deviánsviselkedési formák is jellemezhetik a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket. Ezekkel a gyermekekkel különösen oldott, családias légkört igyekszünk teremteni. Beszélgetéseink során érdeklődünk a tanuló iskolai tanulmányairól, lehetőség szerint ezekben is segítjük őt. Feladatmegoldásaikban még jobban ügyelünk a fokozatosságra. Apróbb feladatok tökéletes megoldásával erősítjük sikerélményeiket. Nehezebb helyzetű gyermekek esetében rendszeresen fejlesztjük önbizalmukat, ítélőképességüket, hogy minél előbb a küzdés, bizakodás pályájára állíthassuk személyiségüket. Mint felnövekvő, munkájukat becsülettel végző emberek, milliméter pontossággal állhassanak a startvonal mellé, hogy küldetésüket, munkájukat hátrányok nélkül teljesíthessék. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE Programunk alapvető céljainak megvalósításához (az önismeret, a kapcsolat-teremtési képesség, a kommunikációs készség, a figyelem és a memória fejlesztése, stb.) elengedhetetlenül szükséges a szülőkkel való egyéni kapcsolattartás, együttműködés. Szükség van a szülői segítségnyújtásra, ahhoz is, hogy a problémákat a kellő időben felismerjük és együttesen találjuk meg az optimális megoldást. Ezért elengedhetetlen az iskola és a család jó kapcsolatának kialakítása, fenntartása. Eredményes művészeti nevelés csak a pedagógus- tanuló-szülő hármas együttműködésének harmóniájában valósulhat meg. Ez ad módot arra, hogy azok a tanulók, akik átlagos vagy szerényebb zenei képességekkel rendelkeznek, a tantervi követelmények elvárható szintű teljesítése mellett örömmel és felelősséggel vegyenek részt a zenei nevelésben. PEDAGÓGUS ÉS SZÜLŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE A jogszabályok pontosan meghatározzák a tanulók, szülők jogait és kötelességeit, de ezek a keretek önmagukban nem elégségesek az eredményes neveléshez. Fontosnak tartjuk, hogy a szülőkkel olyan harmonikus kapcsolatot alakítsuk ki, melynek során a szülők ránk bízott gyermekeik művészeti nevelésébe bekapcsolódhatnak, felkészültségüktől függetlenül. Ennek eszközei lehetnek: Órai bejegyzés az ellenőrzőbe, melyet a szülőknek láttamoznia kell. Hasznos a rendszeres szülői értekezlet. ( A gyermek szereplési lehetőségével egybeköthető a szülői értekezlet.) Ennek során lehetőség nyílik személyes problémák, felmerülő kérdések megbeszélésére, nyomon követhető a gyermek előmenetel, fejlődése, viszonya a zenetanuláshoz, az otthoni gyakorláshoz. Tájékoztatás az iskola fontos aktualitási, művészeti eseményeiről, előadásokról, a szülőt, a családot érintő változásokról, a hagyományápolás lehetőségeiről. Hasznos, ha a szülőt megkérjük egy-egy óralátogatásra, előzetes időpont egyezetése után. Ennek során a szülő személyesen tapasztalhatja meg a főtárgy és a kötelező, ill. választott tárgyak tanóráinak, foglalkozásának menetét. Amennyiben képes gyermekével rendszeresen foglakozni, az lehetőséget kínál arra, hogy megbeszéljük, hogyan segítse gyermekét az otthoni eredményes gyakorlásban. OLDAL 8 / 304

10 Fontos a családlátogatás, ahol a szülővel és gyermekével otthoni környezetükben tudunk beszélgetni. Így meggyőződhetünk a család szociális helyzetéről, hogy a gyermeknek milyen lehetőségei vannak az otthoni gyakorlást tekintve. PEDAGÓGUS ÉS TANULÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE: Olyan módon szükséges alakítani a tanítás menetét (egyénre szabott tantervi követelmények a tanév során, a tantervi kereteken belül), hogy a tanulók különböző képességeinek az megfeleljen. Ezáltal megelőzhető a kudarcélmény kialakulása. A tanítási órák során a tanuló személyiségének megfelelően kell alakítani a tartalmi elvárásokat, a fejlődés ütemét, a beszámoltatás, a szereplés módját, időpontját. Ugyanakkor a pedagógus akkor végzi felelősséggel pedagógia munkáját, ha felhívja a tanuló és a szülő figyelmét arra, hogy a tanuló képességei mennyire illeszkednek harmonikusan a tantervi és iskolai elvárásokhoz, követelményekhez. Így pl. része a művészeti nevelésnek a szereplés, melyre a felkészítést különösen körültekintően, annak minden mozzanatára figyelemmel kell kialakítania a pedagógusnak, növendéke személyiségének ismeretében. A művészettanulás során olyan speciális képességekre, készségekre is építenünk kell, amelyek az egyes művészeti ágak műveléséhez nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor gyakran jelenhet segítséget, ha a tanuló az adott művészeti ágban nehezen fejlődő, de művészettanulásra alkalmas tanulót másik művészeti ágra irányítunk. A pedagógus felelőssége ara is kiterjed, hogy a művészettanulásban egyénenként és esetenként mutatkozó megfelelő alkalmasság elégtelen voltát a tanuló és a szülő számára úgy jelezze, hogy a növendék azt megértse, minél kisebb kudarcélményt jelentsen számára. SZÜLŐ ÉS TANULÓ OTTHONI EGYÜTTMŰKÖDÉSE: A szülők jelentős része bár sokan tanultak művészetet nem képzett szakemberek A pedagógusnak fel kell készítenie a szülőt arra, hogy a művészettanulás során nélkülözhetetlen mindennapos otthoni gyakorlást hogyan tudja figyelemmel kísérni, ellenőrizni. Fontos eszköz ehhez a tájékoztatófüzet, melynek gondos vezetésével mind a tanórai munka, mind az otthoni felkészülés jól nyomon követhető. A TEHETSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT ELŐMOZDÍTÓ TEVÉKENYSÉGEK A tehetség felismerése számos tényezőn alapul, kibontakoztatásához a helyes út megtalálása gyakran véletlenek sorozatán át vezet. Objektíven mérhető elemei: az átlagnál a művészetek iránt jobban érdeklődők valamint fogékonyabbak, mely rendszerint magasabb szintű asszociatív képességgel és logikai készséggel párosul. A tehetség önmagában azonban nem elegendő a magas szintű teljesítmény eléréséhez. Ehhez kitartás, szorgalom, akaraterő, türelem és gondos gyakorolás szükséges. A művészeti iskola képességvizsgálat során megkíséreljük felismerni az alapvető adottságok, képességek szintjét. Értelmi fejlettség (hallás, ritmus érzék, mozgás, vizuális látásmód). Erre az örvendetes nagyszámú jelentkező miatt kevés idő áll rendelkezésünkre, ami csökkenti a felmérés hatékonyságát. OLDAL 9 / 304

11 A helyesen végzett korai fejlesztéssel (kiselőképző, előképző, művészeti előképzés), melyet az érvényes szabályok miatt csak korlátozott mértékben tudunk végezni, csökkenthetőek ezek a hátrányok. A korai fejlesztés során játékos formában, az életkori sajátosságoknak megfelelően ismerhetjük meg a gyermekek adottságait, képességeit, ezek fejleszthetőségét. Így a kiválasztásra és a korrekcióra is jobb, több lehetőség adódik, a gyermek személyiségének sérülése nélkül. A főtárgy kiválasztása a tanulók és a szülők részéről sok szubjektív elemet tartalmaz. (Egyéni érdeklődés, környező városokban és falvakban az ismerős, ill. szimpatikus tanár szerinti művészeti ág választása, egyéni benyomások, vagy emlékek a szülők részéről, stb.) Ez nem mindig találkozik a megfelelő fizikai és szellemi adottságokkal. Minden művészeti ág tanulásához más-más adottság szükséges. A tehetséggondozás egyik feladata, hogy lehetőséget teremtsen a tanulók számára a főtárgyi korrekcióra. Terelje abba az irányba a növendékeket, amely a legmegfelelőbbnek tűnik a személyiség fejlődése, a művészettanulás eredményessége szempontjából. Nem csupán a művészeti technikai tudás elsajátítása a célunk, hanem mindazon - a program bevezetőjében leírt célok elérése, mely által egészségesebb, harmonikusabb felnőttekké válhatnak tanítványaink. Gyengébb képességekkel éppúgy válhat valaki önmegvalósító, érett személyiséggé, mint kiemelkedő talentumokkal. Felelősségünk és feladatunk az átlagos vagy gyengébb képességű tanulókkal való foglakozás is. A szorongásos, tanulásban akadályozott vagy sérült gyermekek művészeti fejlesztése ugyanúgy feladatunk lehet, mint a kiemelkedő tehetségek gondozása. A művészet ehhez kiváló eszköz kezünkben. ( A szeretet felelőssége nem tesz különbséget az egy, vagy öt talentum elrejtése vagy kamatoztatása között) Az önkéntesség elve a művészettanulásban úgy érvényesül, hogy a művészeti élmény, mint örömforrás eléréséhez az egyéni adottságok, a tehetség fejlesztéséhez programunk segítséget nyújt, de az abban foglaltakat a pedagógiai folyamatban részt vevőknek vállalniuk kell. A tehetséggondozást az átlagostól eltérő, jobb képességű tanulók esetén a külön órák vagy foglalkozások egyénre szabottan is lehetségesek. FELKÉSZÍTÉS TOVÁBBTANULÁSRA Külön fejlesztést és több önálló gyakorlást igényel, ha a tehetséges tanuló művészeti pályára szeretne lépni. Ehhez az iskola a feltételeket így biztosítja: egyéni fejlesztési tervben foglalt zeneelméleti és hangszeres felkészítés a felvételit megelőző évben, egyéni fejlesztési tervben foglalt mozgáskultúra elsajátítása, táncstílusok kombinatív alkalmazása a felvételit megelőző évben, egyéni fejlesztési tervben foglalt kreatív- és manuális tevékenységek elsajátítása a felvételit megelőző évben, felvételizők rendszeres bemutatkozási lehetőségeinek biztosítása, otthoni gyakorlás további segítése előzetes felvételi elbeszélgetésekre és gyakorlati vizsgákra való felkészítés és elkísérés. OLDAL 10 / 304

12 TANULMÁNYI VERSENYEK A művészeti szaktárgyi versenyeket a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának Oktatásért Felelős Államtitkársága. Ennek megfelelően a versenyekre felkészítés alkalmazkodik az oktatásban. A művészeti pályára készülő tanuló részvétele mindenképpen kívánatos. A versenyek előkészítése során törekszünk arra, hogy a tehetséges és szorgalmas tanulók minél nagyobb számban, de önkéntes alapon mérhessék meg tudásukat. Ezért a versenyek válogatói előtt rendezünk: növendékversenyeket, közös órát, (szülők bevonásával), telephelyi bemutatkozásokat, házi versenyt, majd ezt követően választjuk ki azokat a tanulókat, akik a területi, megyei válogatásra eljuthatnak. A tehetség gondozása, fejlődésének elősegítése nem csupán a kiemelkedő teljesítmény elérését célozhatja meg. A tehetséggondozásnak összhangban kell lennie az alapvető személyiségfejlesztési célkitűzésekkel is. Speciális terület a tehetséggondozásnak iskolánkban a tanulásban akadályozott (egyéni értelmi fogyatékos) tanulók egyéni fejlesztése. Több pozitív eredményünk mutatja, hogy a művészeti részképességek sokszor eredményesen fejleszthetőek más képességekhez viszonyítva. Ennek filozófiai, vagy erkölcsi hátterét e program nem hivatott feltárni, de úgy kívánunk minden embertársunk felé fordulni, hogy a benne rejlő értékeket megtaláljuk, feltárjuk, és fejlődéséhez utat nyissunk. A tanulásban akadályozott tanulók művészeti fejlesztésében együttműködünk a településeken működő általános iskolákkal és középiskolákkal. Az együttműködés során közös és egyéni pályázatokat adunk be, segítséget nyújtunk a tanulók felkészítéséhez szereplésekre, ill. fogadjuk őket egyéni jelentkezésükkor. Együttműködésünk nem érinti iskolánk alapító okiratát és nem bővíti ki pedagógiai programját, hanem nyitottságot jelent a valamely tulajdonságukban sérült gyermekek számára abban, hogy művészeti eszközökkel is keressék boldogulásuk útját. A TANULÓK FELVÉTELE A MŰVÉSZETI ISKOLÁBA Felvételi vizsgának számít a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, melynek célja a tárgyi tudás, tudásszint megmérettetése. A felvételi vizsgák idejét és módját az éves munkatervben határozzuk meg, szeptember első hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi vizsgát lehet tartani. Új tanuló felvételéről az igazgató, - a felvételi bizottság javaslatát és az iskola engedélyezett tanulói létszámát figyelembe véve dönt. A felvétel eredményét írásban az iskola hirdetőtábláján kell a tanulókkal és a szülőkkel, gondozójukkal (a továbbiakban szülő) közölni. Ha egy tanszakra több jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni. A felvételi idejéről és helyéről az óvodákat, iskolákat írásban, a lakosságot pedig újsághirdetés útján tájékoztatjuk. A beiratkozás a tanév végén, a bizonyítványosztás utáni napokon történik, vagy az igazgató egyéb utasítása szerint. A beírást a kijelölt bizottság végzi. A felvett és beiratkozott növendékek az iskolával tanulói jogviszonyban állnak. OLDAL 11 / 304

13 Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE A tanuló teljesítménye és szorgalma alapján havonként érdemjeggyel értékelendő. A hangszeres főtárgy, a szolfézs, és a zenetöténet- zeneirodalom tárgyak, valamint a társművészetek (tánc- és képzőművészeti tanszakain) adható érdemjegyek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az előképző évfolyamokon és zenekar, kórus tantárgyakban az osztályozás rendszere a következő: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg minősítéssel lehet értékelni. Az osztályozás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik: A tánc- és képzőművészeti, zenei előképző, a hangszeres előképző a kamarazene, a kötelező zongora tantárgy, illetőleg a társas ének és zenekar tantárgyak esetén: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Az érdemjegyről a tanuló szülőjét felnőtt tanulók kivételével a tájékoztató füzet útján tájékoztatni kell. A FÉLÉVI ÉS A TANÉV VÉGI OSZTÁLYOZÁS A MŰVÉSZETI ISKOLÁBAN A tanulók munkáját kivéve az előképző tanulóit félévkor és a tanév végén osztályozni kell. Félévkor és tanév végén a művészeti főtárgyból és a kötelező tárgyakból bizottság előtt beszámolót kell tenni. A bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja (telephely vezetők). A bizottság tagjai: a tanuló főtárgy tanára és még legalább egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. Ha a nevelőtestületben több azonos szakos tanár van, lehetőleg valamennyi vegyen részt a beszámolón. Egész évi munkája alapján kell osztályozni a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt. A tanév végi beszámolóra nem bocsátható illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám 1/3-át, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel a tájékoztató füzetbe, év végén a naplóba, az anyakönyvbe (törzslap) és a bizonyítványba szó megjelöléssel és számjeggyel, illetve hangszeres, tánc- és képzőművészeti előképző, zenekar, kamarazene, kötelező zongora tantárgy, társas ének tantárgyak esetében az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni. A tanuló valamely kötelező tantárgy tanulása alól, ha felmentést kapott, a felmentés tényét félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén a törzslapban és bizonyítványban, az osztályzat rovatban fm rövidítéssel kell jelezni. Az osztályozásokkal kapcsolatban figyelembe veendő még: A tanév folyamán a tanulók munkáját ún. részjegyekkel, havonta egy alkalommal pedig átlagjegyekkel osztályozhatjuk. A részjegyeket célszerű egy-egy kisebb feladat elvégzésére ösztönző célzattal adni, és nem feltétlenül törvényszerű, hogy a havi átlagjegy a részjegyek középarányosa legyen. OLDAL 12 / 304

14 Szorgalom A különböző művészeti ágakban tanúsított szorgalmat havonként, folyamatosan értékelni kell. Erről a szülők és tanulók tájékoztató füzet útján kapnak értesítést. A szorgalom minősítésére 4 fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A szorgalom minősítését félévkor szám és szó megjelöléssel a tájékoztató füzetbe, a tanév végén pedig a naplóba, a törzslapba, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. Javítóvizsga Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló augusztus 25. és szeptember 15. között javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg, és az iskola hirdetőtábláján teszi közzé. A javítóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a kérdező tanár és még egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és a főtárgy tanára írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg. OLDAL 13 / 304

15 Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A követelmény szerepe a művészetoktatás tartalmi szabályozásában 1. A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 10. (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészségeket alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában A közoktatásról szóló törvény 8/B. (5) bekezdésében foglaltak alapján az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka, illetve a helyi tanterv a művelődési és közoktatási miniszter által művészeti áganként kiadott alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. Az alapfokú művészetoktatás követelménye a művészeti-kulturális műveltség azon továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. A követelmény és a tantervi program szakít a központi tantervi szabályozás formájával, ehelyett alap a helyi tantervek, a tantárgyi programok kidolgozásához. 3. A követelmény a tartalmi szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez megfelelő idővel rendelkezzenek. E célok érdekében a tantervi program és óraterve az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez átlagos feltételek mellett a jogszabályokban meghatározott képzési idő keretében lehetőség nyíljon kiegészítő tartalmak és követelmények meghatározására is. 4. A követelmény és tantervi program lehetővé teszi különböző tankönyvek, segédletek és taneszközök alkalmazását, illetve az iskolai pedagógiai programok és a helyi tantervek kidolgozását, ezeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeként kezeli. OLDAL 14 / 304

16 Irányelvek 1. Az alapfokú művészetoktatási intézmény a zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, valamint a színművészet és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai iskolájában az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. 2. A követelmény és tantervi program határozza meg azon kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat és tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg. 3. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene-, a tánc-, a képző- és iparművészeti, valamint a szín- és bábművészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja. 4. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül. Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében 1. A művészeti tevékenység mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képző- és iparművészetben, valamint a színművészetben és bábművészetben ötvöződnek. 2. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. 3. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. 4. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. OLDAL 15 / 304

17 5. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. Az alapfokú művészetoktatás követelményrendszerének értelmezése 1. E dokumentum a teljesítendő, elvárható követelmények tartalmát, mélységét az egyes szakaszok végére tervezi. A követelmények az alapfok és a továbbképző évfolyam befejezésére írják elő a tanulóktól elvárható alapvető tudást, ezzel lehetőséget kíván adni a tanulók tudásának elmélyüléséhez, az egyéni fejlődési különbségek, gyorsabb vagy lassúbb tanulási tempó figyelembevételéhez. 2. A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellő elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg a követelményszinteket. 3. A követelmények meghatározásának célja az, hogy a különböző intézményekben azonosan érvényesüljenek az elvárások. A követelmények jelzik azokat a feladatokat és feltételeket, amelyeket minden alapfokú művészetoktatási intézménynek teljesítenie, biztosítania kell. 4. A követelmények az egyes tanszakokon az adott szakaszokban (alapfok, továbbképző) a tanulók elérendő tudását, készségszintjét határozzák meg. 5. A követelmény és tantervi program kötelező jellege azt jelenti, hogy a különböző helyi tantervekben, olyan tananyagokat, tevékenységeket kell előtérbe állítani, amelyek megalapozzák az általános és részletes követelmények megvalósítását. OLDAL 16 / 304

18 A) KLASSZIKUS ZENE I. Fejezet A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. 2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. 3. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI Hangszeres tanszakok: furulya, trombita, gitár, zongora. Elméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézs Egyéb tantárgyak: zenekar, kórus Egyéb tanszak: kamarazene A tagozaton évfolyam (furulya,, trombita gitár, zongora,) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az orgona és brácsa tanszakon a zárójelbe tett számjegyek az előképző és a hangszeres előtanulmányokat jelölik. B tagozaton 5+4 évfolyam (furulya, trombita, gitár, zongora,) B tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően az alapfok második évfolyamától javasolt irányítani. Az első számjegy az alapfok B tagozat évfolyam számainak, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Elmélet és egyéb főtanszakok A tagozaton 4+4 évfolyam (szolfézs) 4 évfolyam (kamarazene) OLDAL 17 / 304

19 B tagozaton 3+4 évfolyam (szolfézs) Az első számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik, a kamarazene főtanszak számjegye a továbbképző évfolyamszámát jelöli. B tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok második évfolyamától javasolt irányítani. Óraterv Tantárgy Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző Főtárgy (2) (2) Kötelező tárgy Kötelezően választható tárgy Választható tárgy ÖSSZESEN Az adott tanszakokon az óratervet az évfolyamok számának megfelelően kell érteni. Főtárgy: hangszeres (egyéni) elméleti és kamarazenei tanszakok (csoportos) Kötelező tárgy: szolfézs zongora (adott tanszakok óratervének megfelelően) Kötelező hangszer (az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer kamarazene tanszakon) Kötelezően választható tárgy: elméleti: szolfézs Választható tárgy: szolfézs, kamarazene, zenekar, kórus. A TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMÁRA ÉS KÉPZÉSI IDEJÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendő. A és B tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok Főtárgy: A tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos) B tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni) OLDAL 18 / 304

20 Korrepetíció (zongorakíséret) ideje: A tagozaton (minimum) évfolyamig 5 perc 2 3. évfolyamon 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc B tagozaton (minimum) 1 2. évfolyamon 10 perc 3 4. évfolyamon 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési ideje minimum 2x45 perc A tagozaton a 4. évfolyam végéig B tagozaton a 10. évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: A tagozaton az évfolyamig Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától egy vagy két foglalkozás B tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) hangszer minimum 2x30 perc (egyéni) Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően 2 8 fő, maximum 15 fő. Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc Kötelező zongora: minimum 1x30 perc A és B tagozat, rövid tanszakok Főtárgy: A tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos) B tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni) Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc A tagozaton a 4. évfolyam végéig B tagozaton az utolsó évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy A tagozaton az 5. évfolyamtól: elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás B tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Kamarazene: minimum 1x45 perc A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően 2 8 fő, maximum 15 fő. Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc OLDAL 19 / 304