Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola Hatvan (alapítva 1992-ben) Pedagógiai program 2010.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola Hatvan (alapítva 1992-ben) Pedagógiai program 2010."

Átírás

1 Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola Hatvan (alapítva 1992-ben) Pedagógiai program 2010.

2 KÖSZÖNTŐ Uram, ki műhelyedben egykor formáltad a fazekas remeket, első a mívességben, ki a sárnak hajlandóságát ismered, és tiltod a lélek nélküli munkát, kényszerűségből hozzád fordulok, ne legyen a szép mindig éktelenné, a míves mindig semmirevalóvá, mikkel muszáj élnünk, ha nem leszünk csizmadiák, pékek, gombkötők, fazekasok, építőmesterek, fonók, szövők, kötélverők, kovácsok, asztalosok is, mint a régiek, mert az elhibbant dolgok közt magunk is elhibbanunk, s akkor mi végre voltunk?! /Kis Anna: Fohász c. költeményéből/ A hatvani Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola az 1992-ben alapított Grassalkovich Művelődési Központ Pályakezdők Szakiskolájának jogutódja, amelynek fenntartói jogait és kötelezettségeit 2004-ben vette át a Pályakezdők Szakiskolájáért Oktatási és Kulturális Alapítvány (PÁSZOK Alapítvány) Hatvan Város Önkormányzatától. Az intézmény múltja, pedagógiai és szakmai eredményei meghatározzák az iskola jelenét és jövőképét. A magyar oktatási rendszerben minden intézménynek fel kell vázolnia arculatát, jellegzetességeit, specialitásait, hogy a benne felhalmozódott szellemi és szakmai kvalitás, kulturális tőke vonzóvá tegye a pályaválasztók és a társadalom előtt, egyben felkészítse az új tanulóinkat, dolgozóinkat az intézményben való sikeres oktatási-nevelési folyamatokra. A globalizálódó, piacorientált társadalom visszatükröződik az oktatás területén is, igyekszik megmérni az oktatás intézményeit. A széles választék következtében az intézmények nem térhetnek ki a megmérettetés elől, így iskolánk pedagógiai programjának elkészítésekor szeretnénk megfelelni korunk társadalmi igényeinek, elvárásainak, szeretnénk megmutatni értékeinket. Pedagógiai programunk bizonyíthatja, és biztosítani tudja: fontos számunkra az, hogy tanulóink mindegyike képes legyen megtalálni a maga helyét a társadalomban, és annak építő tagja tudjon lenni. A mai hazai és európai viszonyaink között ez óriási feladat. 2

3 I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. Történeti visszatekintés 1992-ben megalakult a Városi Művelődési Központ Speciális Szakiskolája és párhuzamosan az Ady Endre Városi Könyvtár Speciális Szakiskolája, melynek telephelye az Alkotótábor és Szabadidőközpont volt. Kezdetben oktatott szakmák: népi bőrműves, mézeskalács készítő, filmnyomó (szita), virágkötő, könyvkötő, üzletházi eladó, parkgondozó, lakástextil varró és javító, valamint kosárfonó, népi szövő, gépi hímző, 1993-ban további szakokkal bővült: fazekas, tűzzománc készítő, csipkeverő. A beiskolázott tanulók azokból a fiatalokból kerültek ide, akik nem jelentkeztek más intézménybe, vagy nem nyertek felvételt a megye egyetlen középfokú intézményébe sem. Sokan voltak, akik középfokú intézményből maradtak ki, lemorzsolódtak és természetesen több tanuló az itt megszerezhető képesítésért jelentkeztek ben Hatvan Város Önkormányzatának Képviselő-testülete összevonta a két iskolát. Az Ady Endre Városi Könyvtár Speciális Szakiskolája beolvadt a Városi Művelődési Központ Speciális Szakiskolájába. Új neve: Városi Művelődési Központ Pályakezdők Szakiskolája. A közismereti képzés egy helyre került, a szakmai képzés továbbra is a Városi Művelődési Központban és az Alkotótábor és Szabadidőközpont műhelyeiben folyt. Az iskola megalapítása, majd összevonása óta igen nagy változásokon ment át, melyben a törvényváltozásokon kívül a társadalmi igények megváltozása is jelentős szerepet játszott. Az igazi nagy változást az a törvényi rendelkezés hozta, mely kimondja, hogy a tankötelezettség a 10. évfolyamig kötelező, szakképzés pedig csak a 11. évfolyamtól kezdhető meg. Az intézmény akkori fenntartója a tankötelezettség magszerzését a évfolyamon nem engedélyezte, csak a 11. évfolyamtól szervezhető képzés. Így az 1998/99-es tanév végéig kifutottak azok a szakok, amelyek még a régi képzési struktúra szerint működtek ban a szakiskolánkban tanító három kolléga megalapította a Pályakezdők Szakiskolájáért Oktatási és Kulturális Alapítványt, melynek fő célja, az iskola és az iskola tanulóinak támogatása. Az júniusában megjelent törvénymódosítás megerősítette a szakiskolák helyzetét. Az iskola alapító okirata szerint 1999/2000. tanévtől alaptevékenységei: a) Felzárkóztató oktatás. b) Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakoktatás, melynek lezárásaként OKJ-s szakmai vizsga tehető ben az iskola tevékenységi köre kibővült fenntartói hozzájárulással az alapfokú művészetoktatással három tanszakon: társastánc, néptánc, kézművesség. E tevékenységnek az elsődleges célja az volt, hogy megalapozza az intézményünk azon hosszú távú céljait, miszerint a képzési tevékenységünket a művészeti szakképzés irányába kívánjuk bővíteni. Ennek stabil hátteret biztosított a Grassalkovich Művelődési Központ, mint bázisintézmény ban iskolánk sikeresen pályázott a Szakiskola Fejlesztési Programban, ahol a C komponensben (Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása) vesz részt 5 éven keresztül az ágazat stratégiai fejlesztési munkájában ben Hatvan Város Képviselő testülete olyan döntést hozott, miszerint az iskola fenntartói jogait és kötelezettségeit jogutódként átadja a Pályakezdők Szakiskolájáért Oktatási és Kulturális Alapítványnak. A 2004/2005-ös tanévtől az iskolánk új elnevezése: Grassalkovich Alapítványi Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ban a tanulói létszám változásainak és a társadalmi kihívásokra válaszolva az intézmény felfüggesztette minősített alapfokú művészetoktatási tevékenységét, ezzel párhuzamosan nagyobb hangsúlyt kívánt fektetni a szakképzési tevékenységének fejlesztésére és kiterjesztésére az érettségire épülő szakképzések felé és a felnőttoktatás irányába. Ennek megfelelően nevet is változtatott, az intézményi új neve Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola (alapítva 1992-ben) 3

4 2 Helyzetelemzés 2.1. Az intézmény adatai: Az iskola hivatalos neve: Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola Az iskola rövid neve: 31/2005. OM rendelet 1 c és 2 6) Grassalkovich Antal Szakképző Iskola Az iskola rövidített neve: 31/2005. OM rendelet 1 d) GASZ (kizárólag az elektronikus nyilvántartás és ügyintézéshez) Az intézmény székhelye: 3000 Hatvan, Csaba u. 6. (hrsz: 5282, össz.: m2) Az iskola telephelye: 3000 Hatvan, Tabán u. 21/A (hrsz: 4786/1, 1564 m2) Az iskola fenntartója: A fenntartó rövid neve Pályakezdők Szakiskolájáért Oktatási és Kulturális Alapítvány PÁSZOK Alapítvány A fenntartó címe: 3000 Hatvan, Csaba u. 6. Az iskola nyilvántartásba vételének száma: Az iskola beiskolázási területe: 323-3/2004. (VIII. 12.) Nyilvántartásba vételi és működési engedély, Az engedély kiállítója: Heves Megye Főjegyzője. Magyarország, elsősorban az Észak-Magyaroszági régió és Heves megye. Az iskola jogállása és gazdálkodás: Az iskola a Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 37 (1) bek szerinti önálló jogi személy, a fenntartó által elfogadott költségvetéssel önálló gazdálkodást folytat. Az iskola típusa: Az oktatás, szakképzés munkarendje és az intézmény tagozatai: Az iskola alaptevékenységei: Az iskola képviselője: 2.2 Az iskola tanulói közössége Többcélú oktatási intézmény, összetett iskola, szakiskola és szakközépiskola Nappali rendszerű iskolai oktatás. Az iskolában az alapfeladattal megegyező felnőttoktatásra Felnőttoktatási tagozat működhet, nappali, esti, levelező és sajátos munkarendben. (Közokt. tv. 78 (4)) Az oktatás és szakképzés folyamatosan, munkanapokon, az órarendi beosztás alapján általában 8 órától 20 óráig történik. Felnőttoktatási tagozaton a képzés hétvégére is megszervezhető. szakiskolai oktatás, felzárkóztató oktatás, szakközépiskolai oktatás és szakképzés, valamint felnőttoktatás, -képzés, -nevelés A fenntartó által kinevezett mindenkori igazgató. Az iskolánkba a 9. évfolyamra jelentkező tanulók nagyobb része - objektív okok miatt szorult ki a négyéves, érettségit is adó képzési formákból - hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekek. Jelentős részük a középiskolára éretlen, illetve az általános iskola utolsó szakaszában évfolyamismétlésre, jobb esetben javítóvizsgára kényszerült. A korábbiakkal egybecsengően a szülők jellemzően alacsony iskolai végzettségűek, az érettségivel rendelkező szülők tanulókra vetített aránya alig több, mint 20 %, a felsőfokú végzettségűek aránya nem szignifikáns. Iskolánk szűk vonzási körzete - a város jó közlekedési lehetőségei miatt a Hatvani Kistérség, Aszód város és környéke, Pásztó város és környéke, Jászfényszaru város és környéke, illetve Gyöngyös város és környéke. A bejáró tanulók aránya igen magas. 4

5 Tanulóink között megjelennek a más középfokú intézményekből lemorzsolódott tanulók is. A hozzánk kerülő tanulóréteg további jellemzői: Iskolaválasztás szempontjából: a) a tankötelezettség befejezése után a szakismeret elsajátítása érdekében jelentkeznek hozzánk b) azokra is számítunk, akik előtte más középfokú intézményben tanultak, vagy onnan lemorzsolódtak c) a felzárkóztató képzésre azon tanulók jelentkeznek, akik nem fejezték be az általános iskolát (22 éves korig) d) alapszintű művészetoktatás felé orientálódó, jelenleg általános vagy középiskolai tanulmányaikat folytató gyerekek 6-tól 22 éves korig. Munkához való viszony: A tanulók egy része nem ismeri a munka értékét, munkaszocializációjuk alacsony, értékítéletük negatív. Tanuláshoz való viszony: a) A tudás, mint érték legtöbbjük számára nem jelentős. b) Általános iskolai bizonyítványuk mögötti teljesítményük gyenge. c) Önálló tanulásra alig képesek. d) Kommunikációs képességük fejletlen. e) Önismeretük hiányos Az iskola kapcsolati rendszere Kapcsolat a fenntartóval és más oktatási intézményekkel. Az iskolát jogutódként átvevő és fenntartó Pályakezdők Szakiskolájáért Oktatási és Kulturális Alapítvánnyal (PÁSZOK) napi munkakapcsolatban vagyunk. Az iskola törvényes működésének elengedhetetlen feltétele az, hogy a fenntartó és az iskola kapcsolata - a nevelő-oktató szakmai munkát, az iskola gazdálkodását, ügyvitelét tekintve - gördülékeny legyen. A fenntartóval rendszeres és segítő szándékú a kapcsolat. A kapcsolatok között említést érdemel, hogy szoros együttműködésre törekszünk az ország különböző pontjain működő, hasonló képzést folytató iskolákkal. Hatvan városában és körzetében jó kapcsolatokra törekszünk az általános és középiskolákkal, valamint a pedagógiai szakszolgálatokkal. Kapcsolat a szülőkkel: Az iskola jellegéből következően nagyon fontos a folyamatos párbeszéd a szülőkkel, mivel tanulóink nevelésének hatékonysága függ attól, mennyire vagyunk képesek az iskola célkitűzéseit, nevelési elképzeléseit a szülőkkel elfogadtatni, illetve a szülőkkel együttműködve folytatni ezt a munkát. Mindig felhívjuk a szülők figyelmét, hogy bármikor megkereshetnek bennünket problémáikkal. Törekszünk arra, hogy iskolánkban működjön a szülői munkaközösség. A nevelő-oktató munkát segítő egyéb kapcsolatok (a teljesség igénye nélkül) Oktatási és Kulturális Minisztérium Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet - Oktatási Hivatal - Szakiskola Fejlesztési Programiroda 5

6 II. NEVELÉSI PROGRAM 1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka főbb jellemző Iskolánkban a nevelő-oktató-szakképző pedagógiai munka a nevelőtestület konszenzusával elfogadott (az iskolafenntartó által jóváhagyott) Pedagógiai Program szerint folyik. Pedagógiai feladatainkat, tevékenységünket, lehetőségeinket az intézmény Alapító Okirata, illetve az azt megalkotó iskolafenntartó továbbá az oktatási intézményekre vonatkozó hatályos jogszabályi környezet alapvetően meghatározza. A mindennapi pedagógiai gyakorlatunk alakítása és működtetése a nevelőtestületünk (a pedagógusaink és a pedagógiai munkát segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjaink) alapfeladatát jelenti. A Pedagógiai Programunk nyilvános, így minden érdeklődő és valamennyi partnerünk rendelkezésére áll. A szociális hátrányokkal érkező, sajátos nevelési-oktatási igényű fiatalok szakmához juttatása, tudásvágyuk felkeltése, a minőségi munka iránti igényük kialakítása alapvető feladatunk. Iskolánk szakképző intézmény, melyben a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakoktatás - képzés az elsődleges feladatunk. Ugyanakkor vállaltuk, az alapfokú oktatásában megrekedt tanulók felzárkóztatását, hogy képesek legyenek iskolánkban a szakoktatásban - képzésben részt venni, és szakképesítést szerezni. Intézményünk kiemelt feladata a szakmai képzés. Tanulóink az alapfokú oktatást befejezve kerülnek iskolánkba. Meglévő műveltségükre, tudásszintjükre kell építenünk. A Grassalkovich Alapítványi Szakiskola programjában a kihalóban lévő kézműves mesterségeket, és más szolgáltatói szakmákat oktatunk. Szakemberek irányításával lazább iskolai keretek között - közösségi, kiscsoportos formában - igyekszünk érdekes és értelmes elfoglaltságot nyújtani a zömében más iskolatípusból kiszorult fiatalok számára. Esélyt adva az önálló életkezdésre, érvényesülési lehetőségeik kipróbálására. A felzárkóztató oktatásban résztvevő tanulók hihetetlenül nagy tudáshiánnyal érkeznek. Ezek a fiatalok nem rendelkeznek 8 általános iskolai végzettséggel, 5., 6., illetve 7. osztályt végeztek. Valamennyien szociális hátrányokkal rendelkező, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdő fiatalok. Iskolánk kötelessége, hogy tanulóink később ne a társadalom leszakadó, gondoskodásra szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes felnőttekké váljanak. Nevelői munkánk a képességek és készségek fejlesztése, a közismereti oktatás, valamint a szakmai képzés szerves egységet alkot. Arra törekszünk, hogy tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, szakmájukban elhelyezkedni, szakmájuk követelményeinek kiválóan megfelelni. Gyakorlati sikerélményeket elérve készítjük fel őket a folyamatos fejlődésre, a szakmán belüli továbblépésre, tovább-tanulásra, szükség esetén a szakmaváltásra Pedagógusainktól elvárt alapfeladatok: a) Ismerjék meg és fogadják el tanulóinkat, ismertessék meg és fogadtassák el magukat a tanulókkal. b) A tanulók személyiségformálásban töltsenek be fejlesztő és fejlődési funkciót, lássák el az iskolában az oktató, ismeretátadó feladatokat. c) Teljesítsék a családi szocializáció mulasztásaiból rájuk háruló feladatokat, segítsék feltárni illetve önállóan ismerjék fel a tanulási, magatartási, beilleszkedési diszfunkciókat. d) A családdal kapcsolatban vállalják a családgondozási teendők egy részét, a gyermek személyiségfejlődési és magatartászavarainak helyrehozását. e) Segítsék elő a szakmai érdeklődés, a továbbtanulási igény felkeltését, és nyújtsanak segítséget a szakképzés lezárását követő életpályák, iskola utáni lehetőségek kiválasztásában. 6

7 2 Pedagógiai alapelveink Bizalom elve: A megértés, a kölcsönös tisztelet a tanár és a tanuló személyisége iránt. Egyedül nem megy. Következetesség elve: Igényes, határozott, reális, rendszerezett és következetes követelmények támasztása a tanulókkal és pedagógusainkkal szemben. Differenciált bánásmód elve: A pedagógiai eljárásainkban az egyéni igényeket, életkori jellemzőket, fejlődési sajátosságokat figyelembe vevő tehetséggondozást, tanítást valósítunk meg. Hátránykompenzáció elve: Esélyegyenlőség elve Egyenrangúság elve: Önállóság elve: Tervszerű felzárkóztatással a tanulói képességek széleskörű kibontakoztatásának lehetősége. Minden tanulónknak meg kell adni a lehetőséget az egyéni tehetségének kibontására és fejlesztésére közvetlen segítséggel vagy segítő útmutatással. A tanár és a tanuló (ill. a szülő) egyenrangú félként való részvétele a nevelés-oktatás-képzés folyamatában. A pedagógiai tevékenységben a pedagógusé a vezető, az irányító szerep. A tanulók számára az egyéni tapasztalatszerzés, az öntevékenység lehetőségének biztosítása. Felkészítés az önkormányzó képesség kibontakoztatására. Az önálló ismeretszerzésre való felkészítés, az önellenőrzés képességének kialakítása. Komplexitás elve: A nevelés-oktatás folyamatában a tanulókat érő hatások társadalmi, pedagógiai, pszichológiai, biológiai, fiziológiai egységes rendszerben való kezelése. Kommunikációs alapok elve: Az általános műveltség és a szakmai tudás, egységében kapcsolatépítési kompetenciák erősítése. Emberi életfeltételek elve: Közösségi nevelés elve: Hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve: Az egészséges életmódra nevelés, az élet tisztelete és a környezet megóvására történő felkészítés és az oktatás-nevelésben szerves egysége. A tanulók különböző közösségeknek a tagjai. A szűkebb (család, iskola, osztály, tanulócsoport) és tágabb (környezet, társadalom) közösségek hatásrendszere a személyiségfejlesztésben elengedhetetlen. A tanuló hátrányos megkülönböztetése neme, színe, vallása, nemzeti-etnikai származása, politikai vagy más véleménye, vagyoni helyzete, kor, cselekvőképessége, adottságai, tehetsége alapján tilos. 7

8 3. Iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Célunk, hogy minden tanuló az iskolai közösség tevékeny, önszervező tagja legyen, tudjon véleményt nyilvánítani, legyenek ötletei, javaslatai. Az iskola életében törekedjék az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására. Képes legyen felelősségteljes döntéseket hozni a saját, és társait érintő kérdésekben. Ismerje fel saját helyét a közösségben, és felelősségét a közösségért. Tudatos célunk még: a) Az intézményi tanítási-tanulási folyamat eredményeként a tanulók komplex személyiségének tervszerű fejlesztése. b) Korszerű műveltség, konstruktív életviteli és szakmai kompetenciák kiépítése. c) Gyakorlati munkasikerek eredményeként a szakmák elsajátítása és gyakorlása, a továbbképzés iránti igény kialakítása. d) A kétkezi munka megbecsülése. e) Ösztönzés a továbbtanulásra (érettségi vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzése), megadva a pályamódosítás, a pályaorientáció, a választás és az átjárhatóság lehetőségét. f) Családias légkörű, hatékony intézményi feltételrendszer kialakítása, biztosítása. g) Az egyéni fejlesztési tervek megvalósítása. h) A társadalmi jövőkép szempontjából olyan testben és lélekben harmonikus egyéneket szeretnénk nevelni, akik kiegyensúlyozott kapcsolatban állnak környezetükkel, képesek a társadalomba való beilleszkedésre. i) Célunk, hogy az intézményünkben tanuló, különböző képességű, érzelmi feltöltődésű, testi fejlettségű és kultúrájú gyerekek személyiségük fejlesztésével, a jövő társadalmának hasznos, kiegyensúlyozott tagjai legyenek. j) Tanítványaink tudásának, képességeinek és egész személyiségének olyan irányú fejlesztése, hogy fizikailag és szellemileg egészséges, a környezetünkkel (természeti és társadalmi környezettel egyaránt) harmóniában élő felnőttekké váljanak. k) Tanulóink önbizalmát műveltsége és szakmai tudása adja, képes legyen jól teljesíteni, érezzen felelősséget embertársai és környezete iránt. 4. Iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai A képzési terv feldolgozása oly módon történik, hogy közben folyamatosan fejlődjenek a tanulók jártasságai, készségei, képességei, gondolkodásuk, érzelemviláguk. Ennek a folyamatnak szerves része az önálló ismeretszerzés és az állandó önművelés. Neveljük őket arra, hogy szeressék hazájukat, érezzék sajátjuknak a magyar nép történelmét, népművészetét, hagyományait, tiszteljék mások, sajátjuktól eltérő nézeteit. A magyarok eredetéről, a honfoglalásról szóló mondák, a történelmi olvasmányokban megjelenített élethelyzetek, a magyar népköltészet, népművészet alkotásainak ismerete, hazánk tájainak bemutatása révén ismerjék meg, és vállalják múltunkat, több mint ezeréves európai létünket. Az alábbi pedagógiai feladatokat az intézményi működés minden területén, a tanórai- és a tanórán kívüli foglalkozásokon is megköveteljük: a) A tanuló személyiségének, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének biztosítása. b) A tanuló ismereteinek kiszélesítése, elmélyítése, készségeinek, képességeinek kibontakoztatása. c) A pedagógiai együttműködés az intézmény partnereivel, a szakszolgálatokkal, a szülők közösségével, a diákönkormányzattal. d) A tanulóközösségek kialakítása, fejlesztése. e) Tájékoztatás az iskola pedagógiai tevékenységéről, a tanulók tanulmányi és magaviseleti előmeneteléről. f) A tanulókkal az iskolai követelmények megismertetése, az intézményi belső szabályzatok elfogadtatása, betartása. g) A tanulók kommunikációs készségének, kapcsolatépítő technikájának fejlesztése. h) A tanulók ügyeiben való méltányos, humánus eljárás biztosítása, amely a többi tanuló érdekvédelmét is figyelembe veszi. i) Az iskola falain belül biztonságos, nyugodt, egészséges és tiszta nevelési környezet kialakítása. j) A tanulói devianciák visszaszorítása, a kölcsönös egymásra figyelés, a mások iránti tisztelet légkörének kialakítása. 8

9 k) Gyermek- és ifjúságvédelem, a tanulók egészségi állapotának, életvitelének nyomon követése. l) A tanulók érdeklődésének fenntartása, inger gazdag, érdekes, változatos tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Sokoldalú szemléltetés, szemléletesség. m) Útmutatás a szabadidő hasznos eltöltésére. n) Megfelelő motiválásával egyre nagyobb tanulói teljesítményekre ösztönzés. o) Sikerélményekhez juttatás. p) A tanulói cselekvéseken, cselekedeteken alapuló konstruktív szemléletű pedagógiai módszerek alkalmazása. q) Az összefüggések megértésére nevelés, a rendszerszemléletű világkép kialakítása. r) Az iskolai oktatás során alkalmazott eszközök, létesítmények, berendezések rendeltetésszerű használatára, állagmegóvására nevelés. s) A kétkezi munka tiszteletére, az iskolában oktatott szakmák színvonalas elsajátíttatására ösztönzés. t) A felzárkóztatás során a hiányosságok feltárása és pótlása, a fiatalok személyiségének stabilizálása és kommunikációs készségük fejlesztése, felkelteni tanulóinkban az ismeretszerzés vágyát u) Egészséges életmódra, a családi életre nevelés, önálló életvitelre való felkészítés v) a rendszeres testedzés iránti igény kialakítása. w) Az iskola hagyományainak megismertetése, megőrzése, az intézmény iránti lojalitás elfogadtatása. x) Hátrányos helyzetű tanulók integrálása 5. Iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei A Pedagógiai Program eredményes megvalósítása hatékonyságot igényel az iskola dolgozóitól és a fenntartótól. Anyagi bázis: az intézményi feladatellátást figyelembe véve az éves iskolai költségvetés 90-95%-át az iskolafenntartó biztosítja. Az intézmény saját bevételei (pályázati összegek, szolgáltatási díjak, bérleti díjak, szakképzési hozzájárulás, térítési díjak) a költségvetés 5-10%-át fedezik. Szellemi bázis: az intézményben dolgozó valamennyi alkalmazott részt vesz az iskolai feladatok megoldásában. A közvetlen nevelői feladatot végző pedagógusok a szakterületük szerint: közismereti, szakelméleti, szakmai gyakorlati munkakörben foglalkoztatottak. Óraadó kollégáink nagy pedagógiai tapasztalattal és biztos szakmai tudással egészítik ki, teszik teljessé az oktatást. Csak olyan óraadókat alkalmazunk, akik a törvény által előírt végzettséggel rendelkeznek. Szakoktatóink mindegyikére a nagyfokú szakmaszeretet mellett a jó pedagógiai érzék jellemző. Szinte kivétel nélkül nagyon jó a kapcsolatuk tanulóikkal. Ezt azért is fontosnak tartjuk kiemelni, mert a legtöbb időt ők töltik a tanulókkal. Technikai feltételek: az iskolaépület karbantartása, a környezet gondozása, az intézményi infrastruktúra fejlesztése, az oktatástechnikai eszközpark frissítése napi feladatunk. Forrásbővítő tevékenységünk nagy részét a széleskörű pályázati munka teszi ki. A kötelező taneszköz-jegyzékben szereplő felszerelésekkel rendelkezünk. 6. Iskolában folyó nevelő-oktató munka eljárásai Az iskolában folyó oktató-nevelő munkát külső és belső dokumentumok szabályozzák: a) Hatályos jogszabályok (törvények, rendeletek, utasítások stb.) b) Fenntartói utasítások (előírások, szabályzatok, tájékoztatók stb.) c) Intézményi dokumentumok (belső jogszabályok) d) Alapító Okirat e) Pedagógiai Program f) Szervezeti és Működési Szabályzat g) Intézményi Minőségirányítási Program h) Házirend, ügyeleti rend i) Egyéb szabályzatok (Tűzvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi; Iratkezelési, leltározási és selejtezési; Házipénztár kezelési szabályzatok, stb.) 9

10 Az egységes és összehangolt oktató-nevelő munka sajátos területei: a) Iskolavezetőségi értekezlet b) Nevelőtestületi értekezlet c) Nevelési értekezlet, osztályozó értekezlet d) Munkaközösségi értekezletek e) Belső továbbképzések Az iskola vezetői telefonon történő időpont-egyeztetést követően személyesen felkereshetők az iskolában. A tanulókkal kapcsolatos információk miatt első körben az osztályfőnökökhöz fordulhatnak. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos hivatali ügyintézés az iskola titkárságán folyik mindenhétfőn, szerdán és pénteken (amennyiben munkanap) 8 40 és között. 7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelési programjában képviselt értékek, és a követelmények teljesítése a tanulói személyiség minél teljesebb kibontakozását segíti elő, úgy állítottuk össze, hogy az teret adjon a színes, sokoldalú iskolai élet megvalósulásának. Így nyílik lehetőség tanulóink eredményes személyiség fejlesztő oktatására, műveltségük és világnézetük fejlesztésére. Az iskolai munkát, tanulást úgy szervezzük, hogy fejlessze tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, és eddze akaratát, miközben pedagógiai munkánk középpontjában tanulóink valamennyi személyiség komponensének (az értelem, az érzelem, a fizikum, és a jellem) harmonikus és differenciált fejlesztése áll. Célunk a csoportközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése. Ehhez olyan iskolai pedagógiai munkára van szükség, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is. A személyiség fejlesztő oktatás csak akkor lehet eredményes, ha a tanítási-tanulási folyamat a) teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a munkának b) ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, erősíti akaraterejüket c) ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik fokozatos kialakításához. Mivel minden gyermek különbözik a többiektől, a nevelő hatások pedig különböző módon érintik az egyes gyermekeket, így az egyénekhez igazodó nevelés lehet a leghatékonyabb. Ehhez a legfontosabb tulajdonságokat kell fejleszteni (pl.: önismeret, együttműködési készség, akarat, segítőkészség, empátia). Nevelési gyakorlatunkban a következő értékek és tartalmak jelentik a fejlesztés irányát: 7.1. A műveltséggel, a munkával kapcsolatos értékek a) Önmagunk és környezetünk megismerésének igénye és az ezzel kapcsolatos motívumok kialakítása (tudásvágy, önfejlesztési igény, kötelességtudat, lelkiismeret, értékteremtés). b) Törekvés a szorgalmas és eredményes tanulásra, a rendszerességre és az esztétikus munkára. c) Törekvés az intellektuális képességek, a kreativitás fejlesztésére, és az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 7.2.A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek a) A szülőföld, a haza megismerése, szeretete, a nemzeti kultúra megbecsülése. b) Az egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. c) Más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk tiszteletben tartása. d) Törekvés az európai kulturális örökség megismerésére, befogadására Az élet értékei a) Az élet tisztelete és védelme. b) A természeti környezet megóvása, az élő és élettelen megismerése, a természet szépsége iránti fogékonyság, illetve az erre vonatkozó magatartás formálása. c) Az egészséges és kultúrált életmód iránti igény kialakítása. d) Az önellátó képességek (tisztálkodás, testápolás, öltözködés stb.) fejlesztése. e) Az egészségvédő magatartás kialakítása (pl.: balesetek megelőzésének szokásai, egészségre káros szokások megismerése). 10

11 7.4. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek a) A család tisztelete, a szülők és a nagyszülők megbecsülése. b) A tartalmas emberi kapcsolatok iránti igény kialakítása. c) A szociális értékrend kialakítására vonatkozó igény megteremtése. d) Szociális készségek (empátia, tolerancia, konfliktuskezelés) tanítása, fejlesztése. e) A felnőttekkel szembeni tisztelettudó magatartás elsajátítása. f) A másik ember autonómiájának tisztelete, a kapcsolatokban a megbízhatóság, igazságosság, szolidaritás igényének kialakítása. g) Kultúráltság a magatartásban és a kommunikációban. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak, tulajdonának tiszteletben tartása. h) A mindennapi kapcsolatokban fegyelem, önfegyelem kialakítása A személyiségfejlesztés színterei iskolánkban Pedagógusaink változatos pedagógiai módszereket alkalmaznak: csoportmunka, interjú, kiselőadások, szupervízió, élmény, szituációs játékok, dramatizálás és audio-video eszközök (hang- és képanyagok) korszerű felhasználása. A tanórán kívül: a DÖK rendezvények, az egészségnevelő programon belül az önismereti tréning, a kortárs segítők képzése, felvilágosító előadások, versenyek, tantárgyi versenyek, vetélkedők, a könyvtár adta lehetőségek, szakköri foglalkozások, tanulószoba, sportolási lehetőségek, sportversenyek, folyamatos együttműködés az iskolaorvossal, védőnővel és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Szabadidős, iskolán kívüli programok. (kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, tömegsportrendezvények) 8 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai közösségek a személyiség sokoldalú fejlődését hivatottak szolgálni. Közösségben élni, együtt élni csak a harmonikus személyiség tud. A közösségi élet fontosabb követelményei: a) A közösség nyújtson lehetőséget a sokoldalú tevékenység optimális kibontakoztatására. Adjon minden tagjának lehetőséget a sajátos egyéni törekvésen, érdeklődésen alapuló tevékenység megszervezésére is. Fontos a közösség és a személyiség érdekeinek lehető legtökéletesebb összehangolása. b) A közösségi életben való aktív részvétel, az öntevékenység, önkéntesség, önállóság és a kreativitás fejlesztése. c) Tanulóinkat alkalmassá kell tennünk a sokrétű és állandóan szélesedő viszonylatok megértésére, a tájékozódásra. d) A tanulók képesek legyenek eligazodni a közösségek teljes rendszerében. A közösségi élet eszközeivel serkenteni kell a tanulókat az önnevelő tevékenységre, az egyéni és közösségi érdekek összhangjának megteremtésére. A közösségfejlesztés lehetséges színterei iskolánkban: a) Tanítási órák: a közösen végzett munka élményének kialakítása b) Iskolai ünnepélyek: nemzeti ünnepeink, tanévnyitó, szalagtűző ünnepség, ballagás, sportnap, tanévzáró stb. c) Iskolai rendezvények: versenyek és egyéb vetélkedők, kiállítások, tematikus tablók stb. d) DÖK: értekezletek, megbeszélések, beszámolók, diákfórum, rendezvények, stb. e) Osztályfőnöki- és pályaorientációs órák: a tanmenetekben megfogalmazott program kiemelten segít a közösség kialakításában és fejlesztésében (feszültségoldási módszerek és helyzetgyakorlatok). f) Egészségnevelő program: önismereti tréning, előadások, szituációs játékok, versenyek, vetélkedők, kortárs segítők képzése g) A tantárgyi csoportbontásból adódó lehetőségek kihasználása: a kisebb csoportok jobban motiválhatók, fejleszthetők: pl. idegen nyelv, pályaorientáció, magyar, informatika, szakmai alapozás h) Szakmai alapozás és szakmai gyakorlat során az együttműködési készség fejlesztése, mások munkájának az értékelése, értékrendek kialakítása i) Testnevelési órák: csapatjátékok, versenyek, részvétel tömegsport-rendezvényeken 11

12 j) Tanórán kívüli programok: osztálykirándulások, múzeumlátogatás, színházlátogatások, sportkörök, sportversenyek, tömegsport, sportrendezvények látogatása, helytörténeti séták stb. k) A szakmai munka iskolán belüli és kívüli bemutatása kiállítások, bemutatók keretében 9. A szocializációs nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az általános iskola elvégzése után. A hozzánk érkező diákok jelentős részénél a beilleszkedési és magatartási zavarok konkrét tanulási nehézségekre vezethetők vissza (dyslexia, dysgraphia, dysortographia, dyscalculia, társadalmi alkalmazkodóképesség hiánya, szervezőkészség és önellenőrzés hiánya, mozgáskoordinációs problémák stb.). Szakemberek segítségével kiszűrjük a tanulási részképesség-zavarokkal küzdő tanulókat, és számukra korrekciós lehetőséget biztosítunk. Iskolánk felvállalja a deviáns, esetenként antiszociális fiatalok oktatását, nevelését, foglalkoztatását együttműködve a segítő szervezetekkel. Ezen tanulók olyan közösségekből érkeztek, melyek hátráltatták nevelésüket, csökkentették képzési lehetőségeiket. Nagyrészt olyan családi háttérrel rendelkeznek, ahol a szeretethiány, a közömbösség, az érdektelenség jellemzi a családi légkört (antiszociális, deviáns, nem megfelelően szocializált vagy a társadalmi többségtől eltérő kultúrájú közösségek). Kiemelten kezeljük a roma származású tanulókat (pozitív diszkrimináció), hiszen számukra és a roma társadalom számára adott helyzetükből kitörési lehetőséget rejt a szakképzés és a műveltség megfelelő szintű elsajátítása. Kiemelten, de nem kiemelve foglalkozunk ezen fiatalok problémáival. Elkerüljük a szegregációs helyzeteket, s törekszünk az integratív oktatás-nevelésre. Pedagógiai programunkban egyrészt a csoportbontásos vagy a több-pedagógussal történő oktatással, másrészt pedig az alternatív pedagógiai módszerek és eszközök segítségével zárkóztatjuk fel diákjainkat. A délelőtti időszakban - tanórai keretekben - drámajátékok, kommunikáció (magyar), önismereti tréningek (osztályfőnöki órák), komplex több tantárgyat érintő havonkénti programok, előadások (pl.: drog, alkohol), zenei rendezvények során fejlesztjük, alakítjuk tanulóink gondolkodásmódját, tolerancia iránti fogékonyságát. A tanítást követően a tanulószobai ellátással illetve az osztályfőnökök egyéni fogadóóráival és a széleskörű szakköri és diákköri programokkal kínálunk lehetőségeket a beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákjaink számára A szocializációs nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk folyamata: Feladatok: a) a hiteles, őszinte kommunikáció és a következetes nevelés (egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés), b) a tanulók sikerélményhez juttatása, c) a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése, d) a tanulók konfliktuskezelő- és problémamegoldó készségének fejlesztése, e) az empátia és a toleranciakészség fejlesztése. Módszerek és eljárások A szaktanárok jelzése alapján az osztályfőnök ismerteti az ifjúságvédelmi felelőssel a tanuló magatartásváltozásának, magatartászavarának, beilleszkedési problémájának tényét. A tanuló családi hátterét legjobban ismerő osztályfőnök, a szaktanár és az ifjúságvédelmi felelős közösen próbálja megfogalmazni a problémákat, feltárni az okokat. A következő lépés a tanulóval való beszélgetés, amelybe célszerű bevonni azt a pedagógust, aki a tanuló "kedvenc" tanára. Ezt követi minden esetben a szülőkkel való beszélgetés, amikor az osztályfőnök ismerteti az iskolában észlelt problémákat, és felajánlja segítségét a szülőknek. Ha a tanuló magatartászavara, beilleszkedési problémája az iskolai szakemberek segítségével nem szüntethető meg és nem is enyhíthető, akkor az iskolai szociális munkás közvetlenül felveheti a kapcsolatot a további szakemberekkel. Felismerve és erősítve tanulóink pozitív adottságait csökkenthetjük a beilleszkedési és magatgrtási problémákat. 12

13 9.2. A szocializációs nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a tanuló családi és iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. A magatartási problémák egy részében a gyökerek, a család érzelmi-nevelési körülményeiben kereshetők. Megelőzés: lehetnek olyan jelzések, amelyek előre vetítik a gondot: közöny, passzivitás, érzelemszegénység, érdeklődés hiánya, elkülönülés, közömbösség a társak iránt, túlzott félelem, szorongás, ok nélküli sírás, irigység vagy féltékenység más diákkal kapcsolatban, koncentrációzavar, teljesítményromlás, beszédzavar stressz-helyzetekben, apró holmik eltulajdonítása, stb. A magatartási zavarok egyik, az iskolában leginkább szembetűnő formája az agresszív megnyilvánulásokban fejeződik ki. Agressziót vált ki az agresszió látványa, a példa. A magatartási problémák egy része deviáns viselkedéssé válhat A beilleszkedési zavarok leggyakoribb formái iskolánkban: a) az együttműködési készség hiánya b) durva hang, durva érintkezés a közösség tagjaival c) feltűnni vágyás, imponálni akarás d) agresszivitás, kötekedés e) ellenséges, tekintélyellenes viselkedés Ezzel kapcsolatos pedagógiai feladataink: f) megbízhatatlanság g) felelőtlenség h) peremhelyzet a csoportban i) az érzelmi-indulati élet szélsőséges kiegyensúlyozatlansága j) gyenge kudarctűrés k) kirekesztő magatartás, intolerancia l) deviáns magatartási minták felvétele és terjesztése Az iskola egész élet- és tevékenységi rendjével, érzelmi légkörével segítse a gyerekek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődését, fizikai és pszichikai teherbíró képességének növekedését. Az iskola emberközpontú légköre, az iskolai élet nyitottsága nemcsak a teljesítésre, hanem az oldott, közvetlen, bensőséges emberi kapcsolatok alakulására is hasson ki. Az iskolai légkör azt közvetíti az órán és az órán kívüli érintkezések során a gyerek felé, hogy problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzetben bizalommal fordulhat tanáraihoz Az alábbi magatartási nehézségek kiküszöbölésére kell törekednünk: a) az osztályban előforduló "teljesítmény" csökkenés és az iskolával való szembefordulás b) késések, gyakori igazolt vagy igazolatlan hiányzások c) a felszerelés gyakori hiánya f) az üzenetek aláíratásának elmulasztása g) felmérések, dolgozatok írásakor "puskázás" h) iskolai üzenetek (figyelmeztetések, intők, rovók) "aláhamisítása" d) a házi feladatok elkészítésének gyakori, illetve tömeges i) "graffitik" az iskola falain, mellékhelyiségeiben elmulasztása e) az órára való felkészülés j) rongálások az épületen belül és kívül sorozatos és tömeges elmulasztása k) kisebb-nagyobb iskolai tárgyak eltulajdonítása Elemezzük a megfigyelt jelenségeket az iskola egésze, az évfolyamok, az osztályok, a kiscsoportok és az egyének szerint. Figyelmet kell fordítani a kedvezőtlen közérzetet jelző megnyilvánulásokra: a) teljes érdeklődéshiány e) fokozott érzékenység b) elkülönülés a társaktól f) tartósan nyomott hangulat változás c) gyakori hangulatváltozás g) gyakori betegség d) fokozott kapcsolatigény Gondoljuk át, hogy az osztályba járó gyerekek milyen segítséget igényelnek tanulmányi téren a kudarc megelőzése érdekében. Vegyük számba - egyénenként és csoportszinten -, melyek azok a tünetek, amelyek nehezítik vagy akadályozzák a tanulást. 13

14 Van-e az osztályban olyan gyerek, aki kiemelt figyelmet igényel, mert életében olyan esemény történt, amely számára megrázó élményt jelent: a) szülők válása e) baleset látványa b) haláleset a családban f) többszöri lakhelyváltás c) a családtagok egyikének súlyos g) a szülők életvitele italozás, verés, vagy hosszantartó betegsége szexuális zaklatás d) a szülők tartós távolléte Értékeljük, hogyan kezeltük az előforduló magatartási problémákat: a) az okok keresése, a megnyilvánulás hátterének feltárására irányuló tevékenység és az ennek megfelelő segítő eljárás b) a pedagógus bevonása a probléma megoldásába vagy enyhítésébe c) az osztálytársak bevonása a probléma megoldásába vagy enyhítésébe d) a szülő bevonása a probléma megoldásába vagy enyhítésébe e) külső szakember bevonása a megoldásba A korábbi években jól bevált az ifjúsági pszichológus igénybevétele, az iskola jellegéből adódóan néhány órában történő foglalkoztatása. 10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egy szakmai csoportba kerülő tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különbözőek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban, mindabban, ami kell ahhoz, hogy az iskolai követelményeknek sikerrel megfeleljenek. Eltér a tantárgyak iránti érdeklődésük, munkájuk eredménye, teljesítményük szintje. Tanulóink egy része kimagasló eredményekre képesek, intellektuális és nem intellektuális tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, potenciális tehetségek. A tehetség meghatározása egyben ki is jelöli feladatainkat:... A tehetségen azt a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni Tehetségkutatás az iskolánkban Iskolánkban fontos feladat a tehetségek felfedezése, megbecsülése, a lehetőségek biztosítása. A tanórákon ennek érdekében törekszünk a differenciált foglalkozások szervezésére. Több, ill. igényesebb feladatokat kapnak a tehetséges tanulók, valamint lehetőséget adunk olyan beszámoló, kiselőadás megtartására, melyek témája és mélysége a kötelező tananyagon túlmutat. A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Figyelünk azokra a tanítványokra, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, "megszállottak", a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedő érvelési képességűek, gyors gondolkodásúak, erős a képzelőerejük, gyakran kérdeznek, szenvedélyesen érdeklődnek egy vagy több tantárgy iránt, eredeti javaslataik vannak, ugyanakkor a rutinmunkában csekély az érdeklődésük. Támogatjuk tehetséges tanulóinkat, hogy ösztöndíjas és egyéb pályázatokon vegyenek részt. A tehetség sokféle, ezért a tehetséggondozás egész nevelőtestületünk feladata Tanórán kívüli lehetőségek a) az egyéni pályázatok (országos, megyei stb.) b) a tanulmányi versenyek c) a gyűjtőmunkák lehetőségei d) a szakirodalom megismertetése, önálló feldolgozása, értelmezése Egyéb nem szakkör jellegű foglalkozások a) részvétel és felkészülés tanulmányi versenyeken b) osztálykirándulás meghatározott terv szerint (törekszünk arra, hogy a tanulóink megismerhessék az ország tájegységeit) c) tanulmányi kirándulás (meghatározott terv szerint) d) múzeum-, kiállítás-, színház-, mozi látogatás osztálykeretben 14

15 e) ünnepi műsorok elkészítése, előadása a tehetséges és az irodalom iránt érdeklődő tanulóink aktív közreműködésével f) könyvtár, mindennapos nyitva tartással Nyomon-követés A nevelési- és a munkaértekezletek, illetve a személyes beszélgetések lehetőséget teremtenek a pedagógus és a tanuló vélemények kicserélésére és a továbbhaladás eldöntésére. A nyomon követés az osztályfőnöki és szaktanári munka fontos része. Kiterjed a továbbtanulás és az elhelyezkedés irányítására, időnként a végzett tanulók felnőtté válásának folyamatára. 11. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tudás és bölcsesség. A bölcs tudja, hogy erőszakkal erőszakot, indulattal indulatot idéz fel. S tudja azt is, hogy a bölcsességet, lojalitást neki magának kell kitermelnie s elvetnie embertársai lényében, amely épp úgy lehet mérgező, gonosz növények humusza, mint isteni gyümölcsöké. Minden a kertésztől függ, aki a magot elülteti. / Szepes Mária / Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő preventív szociális munkát és pedagógiai tevékenységeket az osztályfőnöki munkaközösség-vezetők az iskolai védőnő (mentálhigiéniás szakember) és a gyermekvédelmi felelős vagy az iskolai szociális munkás koordinálja. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényből (1997. évi XXXI. Tv.) adódó új prioritások alapján átdolgoztuk az intézmény gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos programját. Tanulóink egy része hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. E kategória meghatározásánál az adatgyűjtés és nyilvántartás folyamatában a következő szempontokat vettük (vesszük) figyelembe: a) a szülők iskolázottsága b) a szülők egzisztenciális biztonsága c) a családok stabilitása d) az eltartottak száma, a család nagysága e) a szülők és a családtagok devianciája f) kisebbségi, etnikai helyzet Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok tevékenységformák, módszerek, eszközök, szolgáltatások A pedagógiai programban kiemelkedő szerepet szánunk a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatoknak. A tanulók nagy része a társadalom perifériáján élő családból érkezik nap mint nap az iskolába. A beszűkült környezetben élő szülők, de gyerekeik is vágynak egy stabil kapcsolatra. Egyre több a szorongó, a bizonytalanság érzésével küzdő, szeretetre, védettségre vágyó gyermek. Épp ezért az iskolának kell vállalnia, hogy színtere lehessen a szülőtársakkal, pedagógusokkal, intézményvezetőkkel történő találkozásnak, s ily módon adjon lehetőséget a nyomasztó gondok megosztására. Ezen belül is fontosnak tartjuk: a) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vagy az iskolai szociális munkás segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. b) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermek és ifjúságvédelmi felelős vagy az iskolai szociális munkás személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. c) Tanévkezdéskor minden osztályfőnök felméri a veszélyeztetett, illetve a hátrányos tanulók számát és azt jelzi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, iskolai szociális munkásnak. d) Az osztályfőnök jelzi a gyermekvédelmi felelősnek, iskolai szociális munkásnak a tanulási és magatartási problémás tanulót, aki a megfelelő szakértői bizottsághoz, ill. a nevelési tanácsadóba utalja a tanulót. e) Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. f) A gyermek és ifjúságvédelmi felelős, iskolai szociális munkás a pedagógusok, szülők, tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál a 15

16 veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. g) A gyermekvédelmi felelős vagy az iskolai szociális munkás tájékoztatást nyújt a tanulóknak a számukra szervezett szabadidős programról.(iskolai, kistérségi, nyári táborozás,) h) Drog- és bűnmegelőzési előadásokat szervezünk szakemberek bevonásával tanulóinknak. i) Szexuális felvilágosítás, szexuális zaklatás témakörben előadás szervezünk tanulóinknak szakemberek közreműködésével. Vállalt gyermekvédelmi feladataink: a) a család, és a gyermek közvetlen környezetének megismerése. b) a veszélyeztetett tanulók tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra. c) tanácsadás tanulóknak, szülőknek. d) kapcsolattartás, együttműködés a Rendőrséggel, a Gyámhivatallal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, családgondozóval, a Nevelési Tanácsadóval, védőnői szolgálattal, iskolaorvossal, és sok más gyermekvédelmi szervezettel. e) képviselni a gyermek érdekeit fegyelmi tárgyalásokon, más iskolába való átirányítási döntés előtt. f) szociális ellátások számbavétele. g) hiányzások követése és megfelelő intézkedések megtétele. h) a gyermek kapcsolatainak feltárása, /kortársközösség, tágabb környezet/ s ennek ismeretében a veszélyeztető faktorok kiszűrése. i) a helyi lehetőségek kihasználásával a szabadidő hasznos eltöltésére törekvés /kirándulások, múzeumlátogatások, vetélkedők, stb./. j) lehetőség biztosítása a tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatására, a tanórán kívüli korrepetálásra. k) mentálhigiénés, prevenciós programok szervezése. l) esetmegbeszélések. m) figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázati kiírásokat, és ezekről tájékoztatja a nevelőtestületet. n) feladata elérni azt, hogy a pedagógiai programban és az iskola életében kiemelkedő helyen szerepeljen a gyermekvédelem A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős vagy az iskolai szociális munkás önálló feladatai a) Külső intézményekkel való kapcsolattartás (gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családgondozó intézmények) b) Pályázatok c) Szakirodalom gyűjtése d) Ismertetők, szóróanyagok e) Továbbképzéseken való részvétel (beszámolók) f) Nyilvántartás (adminisztráció), érkező anyagok rendszerezése g) Problémajelző iskolai lap h) Esetjelző lap (gyermekjóléti szolgálatok informálása) i) Egyéni megoldási program (értékelő lappal) Iskolánkban az éves költségvetés függvényében teljes vagy részmunkaidős gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vagy iskolai szociális munkás dolgozik. Munkájával segíti és tájékoztatja a pedagógusokat a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos rendelkezésekről. Az iskolaorvossal és a védőnővel együttműködve védő-óvó intézkedéseket kezdeményez, illetve ezek megvalósításában közreműködik, figyelemmel kíséri a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók fejlődését. Iskolai helyzetfelméréseket készít, különös tekintettel az új 9. osztályosokra. A tanév elején személyesen is felkeresi, tájékoztatja a tanulókat munkájáról, tevékenységéről és elérhetőségéről. A felderített veszélyeztetett tanulókkal az ifjúságvédelmi felelős személyes kapcsolatot alakít ki, szükség esetén családlátogatásokon is részt vesz. Segítséget nyújt az osztályfőnököknek a hatósági intézkedésekhez szükséges környezettanulmány és pedagógiai jellemzés elkészítésében. Állandó kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, Családsegítő Központokkal, a Nagycsaládosok Egyesületével és más civil szervezetekkel. Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakhelye szerint illetékes polgármesteri 16

17 hivatalnál. Figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, aktuális esetben irányítja a pályázati tevékenységet. 12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk tanulóinak nagy hányada gyenge tanulmányi eredménnyel érkezik hozzánk, az általános iskolában különböző okokból nem tudták megfelelően teljesíteni a tantervi követelményeket. Pedagógiai munkánkban eddig is vállaltuk azoknak a gyerekeknek a tanulási-nevelési felzárkóztatását, akik kortársaiktól lemaradtak, magatartási zavarokkal küzdenek és hátrányos helyzetűek. Cél: A kudarcok okainak felderítése, a tanulságok hasznosítása, a lemaradt tanulóknál a "tudáshátrány" csökkentése. Eljárások, eszközök a) a megoldásra koncentráló pedagógiai beállítódás és felkészültség, b) a tanulás tanítása, szokások, módszerek, technikák elsajátítása, c) azokban a tantárgyakban, amelyekben a lemaradás nagyobb, illetve a lemaradó tanulók száma indokolja, felzárkóztató programok szervezése időszakosan, d) az egyéni tanulási zavarok esetén: e) kapcsolatfelvétel a szülővel, gondviselővel, f) a szaktanár egyéni segítségnyújtása, g) a Nevelési Tanácsadó nyújtotta lehetőségek felhasználása. A 15. életévét betöltött, alapiskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára olyan programot valósítunk meg, mely a szakképzés megkezdésére készít fel. A hátrányos helyzetű fiatalokkal kapcsolatos törvényi környezet jelentősen változott az elmúlt években. A probléma fontossága és megoldásának elodázhatatlansága egyre világosabbá válik az oktatás döntéshozói számára. Ezt bizonyítja, hogy jogszabályi szinten megjelentek a hátrányos helyzetű, a szociálisan hátrányos helyzetű, az etnikai kisebbséghez tartozó fiatalok kérdésével foglalkozó jogszabályi helyek. Elkészültek a törvény által előírt egy- és kétéves felzárkóztató kerettantervek. E kerettantervek azt a célt tűzik ki, hogy a tanuló egy, illetve két év alatt hátrányait ledolgozva alapiskolai végzettséget adjon a résztvevőknek. Alkalmazásuk a tanévtől megkezdődött, nálunk jelenleg e kerettantervek szerint folyik tanulók képzése. Egyértelműen megállapítható, hogy a bevezetés csak kezdeti szakasznak tekinthető, hiszen a célcsoporthoz képest az alkalmazás elenyésző mértékű. Ezeknek a fiataloknak nagy része tanulmányait a szakképzésben szeretné folytatni anélkül, hogy megszerezze az alapiskolai végzettséget, szakmát szeretne szerezni, hogy a sikeres munkába állással önálló életet tudjon kezdeni. E tanulók többsége olyan társadalmi környezetből származik, ahol hiányzik a tanulásra történő motiválás családi háttere, mely alapvetően abból is származik, hogy a szakiskolai tanulók többsége általában a leghátrányosabb társadalmi rétegek közül kerül az iskolába: anyagi-szociális és családi-mentális (szocializációs) körülményeik jelentősen rosszabbak a szakközépiskolába vagy gimnáziumba járó fiatalokénál. A társadalmi helyzetből származó szelekció tehát többszörösen sújtja e fiatalokat. A többszörös hátrányos helyzet következtében a szakiskolába kerülő fiatalok jelentős része tantárgyi bukásokkal érkezik, valamint nem kis része évismétlő. Az iskolánk ezen képzésébe igen nagy arányban kerülnek kudarcokkal terhelt, hátrányos szociális helyzetű, gyenge tanulási képességű, hiányos általános műveltséggel rendelkező, ugyanakkor túlkoros, nehezen nevelhető tanulók. A pedagógiai-képzési hátrányok mellé gyakran társul szociális, családi hátrány. Ennek a problémának a kezelésére a magyar pedagógia és szakképzés a kezdeti lépéseket már megtette, azonban a ráfordítások csekély volta miatt ezek társadalmi hatása nem volt jelentős, a változások helyi szinten megálltak. Az előzőek figyelembevételével olyan egyéves szakképzésre felkészítő program szükséges, mely a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciákra készít fel és a következő elemeket tartalmazza: a) pályaorientációs szakasz, b) helyzetfelmérő szakasz, c) felkészítő szakasz, d) értékelő szakasz. 17

18 Az iskola korszerű pedagógiai módszerekkel, a szociálpedagógia eszközeinek felhasználásával kell, hogy segítse a felzárkózást. Egyik legfontosabb cél, hogy a számos kudarcot megélt tanuló sikerként élje meg a szakképzésre felkészítő iskolai tevékenységet. A hátrányos helyzetű, ezen belül különösen a roma tanulók szocializációs hiányosságainak pótlása a pedagógusoktól speciális szakértelmet követel. A tanulók tudásbeli hiányosságainak pótlása a szakmatanulás előkészítésére rendelkezésre álló idő rugalmas kezelésével, egyéni foglalkoztatással lehetséges. 13. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Cél: A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok felmérése, problémáinak megismerése. A felderített szociális hátrányok enyhítése, a tanulók beilleszkedésének elősegítése. Feladatok: a) a tanulók szociális hátterének megismerése az iskolai szociális munka eszköztárával b) a tanulók személyi jogainak tiszteletben tartása, c) a szociális hátrányból eredő értékrendbeli zavarok leküzdése, a helyes értékrend kialakítása, d) a hátrányos helyzetű tanulókkal való egyéni foglalkozás, e) az iskolai tanszerellátás- tanulószobai ellátás biztosítása, f) a tanulók és a szülők információhoz juttatása, g) kapcsolatfelvétel, együttműködés a szakszolgáltató intézményekkel, h) egészségügyi előadások, tájékoztatások, i) pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Feladatok a tanulók körében: Tájékoztatás az iskola segítségnyújtási lehetőségeiről (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, iskolai szociális munkás), egyéni problémák figyelemmel kisérése (beszélgetés, tanácsadás, információ, ügyintézés vagy azonnali segítségnyújtás). Segítségnyújtás a tanuláshoz, önképzés (tanulószobai felzárkóztatás, korrepetálások, könyvtár) szakköri, sportköri foglalkozások, közös szabadidős tevékenységek (iskolai, kirándulások, színház- és múzeumlátogatás könyvtárhasználat). Feladatok a szülők körében Közvetlen kapcsolattartás telefonon, személyesen, levélben (osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős iskolai szociális munkás) Tanácsadás, információ (ügyintézés segítése, az igényelhető anyagi juttatások fajtái a családok számára, ill. az igénylés módja, intézési lehetőségek) Szülői együttműködés kialakítása (szülői értekezlet, előadások, szülőknek szervezett programok) Feladatok a pedagógusok körében Felmérések az osztályban Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése a témában A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység részletezése a pedagógiai program gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó fejezetében található (11.pont). Módszerek és eljárások A tanárok, különösen az osztályfőnökök feladata, hogy felismerjék a problémákat, keressék az okokat, nyújtsanak segítséget és jelezzék az iskola gyermekvédelmi felelősének, aki szükség esetén külső segítő szervezetekhez, intézményekhez fordul. Az osztályfőnök feladata, hogy az osztályában tanuló diákok családi helyzetét, körülményeit megismerve - a szaktanár kollégák jelzéseit is fegyelembe véve - a hátrányos helyzetű ill. a veszélyeztetett tanulókról kimutatást készítsen; a szülőket információkhoz juttassa. Az iskolában a természetbeni ellátások körébe tartozik a rászoruló gyermekek tankönyvellátásának támogatása. 18

19 14. A végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete határozza meg azokat a kötelező minimális eszközöket és felszereléseket, amelyekkel az iskolának az alapító okiratban meghatározott tevékenységeihez rendelkeznie kell. A fenntartó a Funkcionális taneszközök beszerzéséhez szükséges anyagi fedezetet biztosította. Az egyes tantárgyak tanítása ill. tanulása során szükséges eszközöket, anyagokat évente a költségvetés függvényében határozza meg a nevelőtestület az igazgató egyetértésével. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések körét - programunk célkitűzéseinek szellemében - három, egymást részben átfedő területként fogalmaztuk meg: Meglévő infrastruktúra, mely - kapcsolatrendszerünkkel együtt - a megfogalmazott célok elérésének alapjául szolgál. Pedagógusaink sajátos eszközei különösen fontosak megfogalmazott céljaink elérésében, hiszen a meglévő tárgyi eszközök a pedagógus közreműködésével válnak a nevelést-oktatást segítő eszközökké, az innovatív pedagógus ötleteinek megvalósításához hiányzó eszközöket pótolhat, a meglévők kihasználását javíthatja. Fejlesztési terveink a nevelés-oktatás feltételrendszerének folyamatos javítására, új módszerek, képzési formák bevezetésére saját eszközök, pályázati pénzek felhasználásával Meglévő infrastruktúra Az iskola környezete Iskolánk jelenleg egy épületben a székhelyén működik. Az oktatásnak, képzésnek helyet adó épületekben jól felszerelt tantermek és gyakorlati műhelyek található, melyek a gyakorlati képzés szinterei. Tantermeink célszerűen felszereltek, esztétikusnak mondhatók. Az egész iskolában, folyosók falain, tároló szekrényekben sok tárgy, eszköz, vizsgamunka látható, melyeket iskolánk volt tanulói készítettek. Az iskola egésze, külső, ill. belső képe, állapota és a tisztasága azt az odafigyelést, gondoskodást tükrözi, amellyel sajátunkként kezeljük, használjuk ezeket az épületeket. Eszközrendszer Az iskola audio-vizuális eszközökkel való ellátottsága még tovább javítható. Nincs minden tanterembe TVkészülék, video. Ennek kiküszöbölésére gördíthető TV-videolejátszó állványt használunk. A tanított tárgyak oktatásához különböző szemléltető eszközöket használunk. A közismereti tantárgyak zömében vásárolt eszközöket, demonstrációs anyagokat (diavetítő, írásvetítő, térképek, falitáblák) a szakelméleti és szakmai gyakorlat szemléltetői nagyrészt iskolánkban készülnek. A szakmai oktatásban jelentős műveletekről, folyamatokról, eszközökről, művészi területekről általunk készített diák, videók alkalmazása. Informatikai alapismeretek oktatása csoportbontásban folyik. A géppark összetétel a folyamatos fejlesztés igénye, valamint a szűkös fejlesztési lehetőségek együttes érvényesülése következtében vegyes, de kielégítőnek mondható. A szakmai szoftverekhez nyomtatót, szkennert és fénymásoló (nem színes) használunk. A gyakorlati oktatás eszközei Az iskolai műhelyeink eszközei, berendezése a kötelező eszközjegyzékben előírtaknak teljesen megfelelőek, jól felszereltnek mondhatjuk. A fazekas, kosárfonó, szövő, bőrtárgy műhelyeink a mai világban már-már kuriózumok. A folyamatos fejlesztések eredménye, hogy egy-egy kézműves szakmáknak a teljes vertikumát tudjuk bemutatni, oktatni Pedagógusaink sajátos eszközei a) segédanyagok készítése: sokszorosított vázlatok, kiegészítő anyagok, feladatlapok, b) saját szemléltetőanyagok készítése c) a könyvtár, mint eszköz használata: házi dolgozatok, kiselőadások d) segédanyagok készítése: sokszorosított vázlatok, kiegészítő anyagok, feladatlapok e) a könyvtár, mint eszköz használata: házi dolgozatok, kiselőadások 19

20 f) élményadta lehetőségek alkalmazása: rövid és hosszabb séták, kirándulások, múzeum és színházlátogatások stb. g) a munka, mint eszköz lehetőségeinek kihasználása: pályaorientáción, előképzésen h) versenyhelyzet, részvétel, jutalmazás lehetőségeinek kihasználása i) a nem tanórai foglalkozás: szünetekben, tanítás után és a magánéletben j) számítógépes terem használata, multimédiás digitális tábla használata k) iskolaújság, iskolarádió l) sportkör m) szakkörök n) alkalomszerű közös programok Fejlesztési terveink: a) szakmai előképzés,alapozás feltételeinek javítása, a modul-rendszerű, a kompetencia alapú és oktatás elmélyítése b) az informatikai eszközállomány fejlesztése, c) újabb OKJ-s képzések tárgyi feltételeinek megteremtése, d) az audio-vizuális eszközpark bővítése e) könyvtári állomány bővítése, szakfolyóiratok megrendelése 15. A szülő, a tanuló és az iskola együttműködésének formái A szocializáció elsődleges színtere a család. Itt szembesülnek először a gyerekek a követelményekkel, az elvárásokkal, az egymáshoz közelítő érdekekkel. Az iskola folytatja az értékszocializációs folyamatot. Szeretnénk elérni, hogy a családi és az iskolai követelményrendszer közel kerüljön egymáshoz. Ennek érdekében a szülőkkel is megismertetjük iskolánk nevelési-oktatási célkitűzéseit, a fontos tennivalókat, valamint az adott tanévre érvényes feladatainkat. Fontosnak érezzük, hogy nevelési céljainkat közelíthessük egymáshoz. A tanulmányi munka az elsődleges a szülő-pedagógus kapcsolatban, az iskola alapvető funkciójának megfelelően. Azonban az igények szerint a viselkedés és magatartás formálása, általában a nevelési szint emelése, az eddiginél még nagyobb figyelmet kell kapjon. Feladataink: a) megismertetni a szülőkkel iskolánk nevelési-, oktatási-, képzési célkitűzéseit, az adott tanévre érvényes feladatokat b) tanulóink ellenőrzőjén keresztül tájékoztatást adni a kapcsolattartás módjáról és időpontjáról a bajok megelőzése érdekében c) az osztályfőnökök, szaktanárok, szakoktatók nyújtsanak segítséget a család nevelési problémáinak megoldásában, indokolt esetben szakemberek bevonásával is. Az iskola pedagógusai és a szülők között rendszeres a kapcsolat, melynek formájáról, idejéről a szülő a tanuló tájékoztató füzete útján értesül. A szülőkkel való rendszeres találkozásra az alábbi formák beváltak: Szülői értekezlet: a) az összevont szülői értekezletet alkalmanként, a szülői munkaközösség vagy az igazgató kezdeményezésére hívjuk össze. b) az osztályszülői értekezlet rendszeres, évenkénti 2-3 alkalommal kerül rá sor. Az aktuális tanévhez kapcsolódó feladatokon és eredmények ismertetésén túl ezen a fórumon mondhatják el véleményüket a szülők az osztályközösség fejlődéséről, rendezvényeiről. c) az ellenőrző könyv a szülői ház és az iskola közvetlen információs eszköze, a tanulók előmeneteléről a rendszeres tájékoztatás fontos eleme, Fogadóóra: A fogadóórán minden tanár jelen van. Az iskolai szintű fogadóórák ideje adott, de az egyéni fogadóórák a szülők és a tanárok elfoglaltságához igazodik. Célja, hogy információt adjunk a tanulók magatartásáról, szorgalmáról, a tanulmányi előmenetelében, neveltségében tapasztalt változásokról. Az egyéni beszélgetések során az értékelésre, elemzésre (okkeresésre), a szülői és a pedagógiai tennivalók egyeztetésére kerül sor. Célunk az őszinte problémafeltáráshoz a bizalomteljes légkör biztosítása, a tanuló fejlődésébe vetett hit kifejezésre juttatása. A szülő nevelési gondjaihoz is segítséget adjunk ezen alkalmakkor. 20

II. NEVELÉSI PROGRAM 1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka főbb jellemző 1.1. Pedagógusainktól elvárt alapfeladatok:

II. NEVELÉSI PROGRAM 1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka főbb jellemző 1.1. Pedagógusainktól elvárt alapfeladatok: II. NEVELÉSI PROGRAM 1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka főbb jellemző Iskolánkban a nevelő-oktató-szakképző pedagógiai munka a nevelőtestület konszenzusával elfogadott (az iskolafenntartó által

Részletesebben

Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve

Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve ART ÉRT Alapfokú Művészeti Iskola 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezető... 5 A pedagógiai program megvalósításának biztosítéka...

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Osztályfőnöki munkaterv. 2016/17-es tanév

Osztályfőnöki munkaterv. 2016/17-es tanév Osztályfőnöki munkaterv 2016/17-es tanév Osztályfőnök: 5.a Fódi Judit 5.b Dienes Gábor 6.a Fekete Nagy Marianna 6.b Orbán Noémi 6.c Brotschollné Szabó Valéria 7.a Lóczy Ágnes 7.b Lipovics Mónika 8.a Arnold

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 200/1993. (II. 9.) határozatával jóváhagyott, a Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az 1891. évben nem megállapítható

Részletesebben

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KESZTHELY Módosításokkal egységes szerkezeíbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT Eredeti alapító okirat kelte: 1991.07.11. 1992.06.18. 1994.06.03. 1997.09.01.

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon,

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 6900 Makó, Vásárhelyi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

TANULÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

TANULÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A KAPOSVÁRI KODÁLY ZOLTÁN KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA Kinizsi Lakótelepi Tagiskola OM 033966 7400 Kapvár, Búzavirág u. 21. TANULÓI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Az intézmény főja: Szabó Zoltánné Kudomrák Zsuzsanna

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2015 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV. 2013/2014 tanév

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV. 2013/2014 tanév GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2013/2014 tanév Készítette: Kaszáné Szászi Edit Sárbogárdi Mészöly Géza Általános Iskola Szent István Általános Tagiskolájának Gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse Nézz

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat ISZTI

Szervezeti és Működési Szabályzat ISZTI Szervezeti és Működési Szabályzat Innovációs Szakképző, Továbbképző Iskola Központ és Gimnázium ISZTI OM azonosító: 100 534 Készítette: Boldog István, igazgató Tartalom 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2. A

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND

TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND 4. számú melléklet ANDRÁSSY GYULA SZAKKÖZÉPISKOLA TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND 2013. 2 TANÁRMINŐSÍTÉS Andrássy Gyula Szakközépiskola Iskolahasználói elvárások és minőségpolitikai indikátorok 1. szint: alapvető

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma: 12/a-2003.

A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma: 12/a-2003. A Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola ALAPÍTÓ OKIRATA A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma:

Részletesebben

Pásztó Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 10/2006./II. 15./ rendelete

Pásztó Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 10/2006./II. 15./ rendelete Pásztó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2006./II. 15./ rendelete az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben igénybe vett szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak és tandíjak megállapításának

Részletesebben

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013 Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013 A tevékenységi formák kialakításakor, megválasztásakor meghatározó a tanulók érdeklődése. A foglalkozások szervezését igényelheti

Részletesebben

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: K/31205/2/2009/II. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 198 /1993. (II. 9.) sz. határozatával

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

1. A Pedagógiai Program módosulása a szöveges értékelés változása miatt

1. A Pedagógiai Program módosulása a szöveges értékelés változása miatt 2010. A Szent László Katolikus Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítását a szöveges értékelés, a nem szakrendszerű oktatás és Sárvár város Intézményfenntartó Társulásának Közoktatási Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév

Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév Gyulaffy László Általános Iskola 8412 Veszprém-Gyulafirátót, Vízi u. 24 OM azonosító: 037040 Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév Készítette: Fodorné Szöllősi

Részletesebben

Beszámoló az iskolai gyermekvédelmi munkáról Abádszalók Város Gyermekvédelmi Tanácskozására 2013. márc.25. Készítette: Oláh Imréné (isk. gyv. fel.

Beszámoló az iskolai gyermekvédelmi munkáról Abádszalók Város Gyermekvédelmi Tanácskozására 2013. márc.25. Készítette: Oláh Imréné (isk. gyv. fel. Beszámoló az iskolai gyermekvédelmi munkáról Abádszalók Város Gyermekvédelmi Tanácskozására 2013. márc.25. Készítette: Oláh Imréné (isk. gyv. fel.) 2010/2011. % 2011/2012. % 2012/2013. % Tanulói létszám

Részletesebben

75/2009. (VI. 18.) Kgy. határozat. Mohács Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat pedagógiai szakmai együttműködési megállapodása

75/2009. (VI. 18.) Kgy. határozat. Mohács Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat pedagógiai szakmai együttműködési megállapodása 75/2009. (VI. 18.) Kgy. határozat Mohács Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat pedagógiai szakmai együttműködési megállapodása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Baranya

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

Felső tagozatos osztályfőnöki munkaközösség. 2015/2016. tanév

Felső tagozatos osztályfőnöki munkaközösség. 2015/2016. tanév Felső tagozatos osztályfőnöki munkaközösség 2015/2016. tanév Az igazi mester nem az, aki az ideális útra tanít, hanem több utat is megmutat a tanítványának, míg az végül rátalál arra az egyre, amelyik

Részletesebben

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT 685/2012. (XI.29.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet Alapító Okiratának módosítását 2012.

Részletesebben

EDIT ROMAI KA TOLIKUS SZAKKOZEPISKOLA ES KOLLEGIUM KESZTHELY ALAPITO OKIRAT

EDIT ROMAI KA TOLIKUS SZAKKOZEPISKOLA ES KOLLEGIUM KESZTHELY ALAPITO OKIRAT , FARKAS.. EDIT ROMAI KA TOLIKUS,,, SZAKKOZEPISKOLA ES KOLLEGIUM KESZTHELY Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt,, ALAPITO OKIRAT Eredeti alapító okirat kelte: 1991.07.11. 1992.06.18. 1994.06.03.

Részletesebben

Tóvárosi Általános Iskola

Tóvárosi Általános Iskola Tóvárosi Általános Iskola 2009/2010-es tanév munkaterve A tantestület 2009. augusztus 31-én tartott értekezletén elfogadta. Pokrovenszki László igazgató 2009/2010-es tanév rendje A tanév 2009. szeptember

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

VÁRPALOTA KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MUNKASZERVEZETE. A pedagógus létszám szükséglet meghatározása a berhidai általános iskolákban

VÁRPALOTA KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MUNKASZERVEZETE. A pedagógus létszám szükséglet meghatározása a berhidai általános iskolákban VÁRPALOTA KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MUNKASZERVEZETE 8100 Várpalota, Gárdonyi G. u. 39. (88) 592-660/166 (88) 592-660/ 225 e-mail: varpalota.tobbcelu.tarsulas@varpalota.hu Iktatószám: 204-2/2012 Ügyintéző:

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Gimnázium Alapító Okiratának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege

Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Gimnázium Alapító Okiratának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege 2/a. számú melléklet Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Gimnázium Alapító Okiratának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege (A Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 10. SZÁMÚ MELLÉKLETE

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 10. SZÁMÚ MELLÉKLETE A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 10. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE, A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉBEN

Részletesebben

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2011 2012

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2011 2012 GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2011 2012 A gyermekekről rengeteget tanulhatsz. Például azt, hogy mennyire vagy türelmes! Franklin P. Jones Készítette: Hornyákné Tóth Szabó Mária gyvf. Halász Lászlóné

Részletesebben

Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM M Á N D Y I V Á N Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 3 AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE... 4 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE... 6 1. Iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Beled Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.. /4/ bekezdésében foglalt felhatalmazása

Részletesebben

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.

Részletesebben

JÁDNI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. 2013/2014. tanév munkaterve. Összeállította: Tóth Zoltán Jóváhagyta: tantestület Dátum:

JÁDNI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. 2013/2014. tanév munkaterve. Összeállította: Tóth Zoltán Jóváhagyta: tantestület Dátum: JÁDNI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2013/2014. tanév munkaterve Összeállította: Tóth Zoltán Jóváhagyta: tantestület Dátum: 2013.09.02. Bevezetés Az idei lesz az első olyan tanév, amely a köznevelési törvény és a hozzá

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

MUNKAKÖRI LEÍRÁS KÖZÉPISKOLAI TANÁR

MUNKAKÖRI LEÍRÁS KÖZÉPISKOLAI TANÁR 3. számú melléklet MUNKAKÖRI LEÍRÁS KÖZÉPISKOLAI TANÁR Az intézmény neve/címe: Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium; Nyíregyháza, Széchenyi u. 29-37. Tanár Név: Születési hely, idő: Anyja neve:

Részletesebben

PERBÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ALAPÍTÓ OKIRAT ISKOLA

PERBÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ALAPÍTÓ OKIRAT ISKOLA PERBÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ALAPÍTÓ OKIRAT ISKOLA Perbál Község Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok és a Magyar Köztársaság 2008. évi CV. törvény 2..(2) bekezdése és a 4.

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján Kaposvár Város Önkormányzata

Részletesebben

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015.

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet)

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdésében és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (1), (3) bekezdéseiben

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT NAGYMÁGOCSI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM 201172 ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Nagymágocs, 2016. szeptember 19. Reményi Ferencné intézményvezető ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT 1. Jelen szabályzat a Nagymágocsi Hunyadi

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2014.09.01.

Különös közzétételi lista 2014.09.01. Különös közzétételi lista 2014.09.01. 1., A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége Osztály Tantárgy Tanítja Végzettsége Szakképesítése Óvoda Óvodai csoportfoglalkozások Óvoda (Autista) Összevont

Részletesebben

Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei

Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei Singer Péter Hajdúszoboszló, 2013. 10. 09. Történeti visszatekintés Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2001-ben 4 iskolafokozatra készültek kerettantervek:

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3 A L A P Í TÓ O K I R A T közép 1. számú melléklet A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium belső önértékelési szabályzata

Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium belső önértékelési szabályzata Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium belső önértékelési szabályzata Az önértékelés alapja Jogszabályok: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-87.

Részletesebben

Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium Alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium Alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) 56/2010.(II. 12.) csornai kt.h. 2. számú melléklete Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium Alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása: ALAPÍTÓ OKIRAT Arnót község Önkormányzati Képviselő-testülete és Sajópálfala község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE

A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2016-2017 1 Kiemelt nevelési, oktatási és egyéb feladataink: Folyamatos felkészülés a kompetenciamérésre. Az olvasás- és íráskészség, a szövegértés fejlesztése

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház -

Magyarországi Evangélikus Egyház - Alapító okirata - módosításokkal egybeszerkesztett, a 2011. május 4-én kelt alapító okirat helyébe lép 1 - A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának 9/2011. (02.19.) évi határozatával megalapított

Részletesebben

2011/2012-es tanév rendje

2011/2012-es tanév rendje 2011/2012-es tanév rendje A tanév 2011. szeptember 1-jétől (csütörtök) 2012. június 15-ig (péntek) tart. Az első félév: 2012. január 13-ig (péntek) tart. 2012. január 20-ig (péntek) értesítés az I. félévben

Részletesebben

felvételi tájékoztatója a 2016/2017. tanévre

felvételi tájékoztatója a 2016/2017. tanévre Hordozd a gyertyát! A Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium felvételi tájékoztatója a 2016/2017. tanévre Intézményi adatok: Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Ifjúság védelmis munkaterv 2011/2012

Ifjúság védelmis munkaterv 2011/2012 Ifjúság védelmis munkaterv 2011/2012 - Az eddigi gyakorlatnak megfelelően év elején bemutatkozom a 9. osztályosoknak osztályfőnöki órákon, valamint szüleiknek az első szülői értekezleten. - Év elején az

Részletesebben

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról. Teskánd Község Önkormányzat

Részletesebben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben NÉMETH MARGIT Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben Az MFPI-ben működő Munkacsoport tevékenységéről 2009. szeptember 24. Magyarország helyzete a nemzetközi viszonylatban

Részletesebben

TANULMÁNYI TERÜLETEK és FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

TANULMÁNYI TERÜLETEK és FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ SZENT BENEDEK ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZÉPISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Budapesti Tagintézménye OM száma: 201410 TANULMÁNYI TERÜLETEK és FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A Magyar

Részletesebben

Vezetői ellenőrzési terv

Vezetői ellenőrzési terv Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 3525 Miskolc, Dayka G. u. 4. Tel.: 46/509-120; Tel./fax: 46/345-830 www.eklg-miskolc.sulinet.hu Kossuth Lajos

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Különös közzétételi lista Kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Verebi Végh János Tagiskolája 2477 Vereb, Berényi u.4.. OM: 030175 2015/2016. tanév 1.

Részletesebben

Belső ellenőrzési terve

Belső ellenőrzési terve Belső ellenőrzési terve A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus és más munkakörben foglalkoztatottak ellenőrzése, értékelése az éves munkatervben ütemezett módon történik. Az intézmény egy tanévre

Részletesebben

Alapító Okirat. b) Székhelye: 2660 Balassagyarmat-Nyírjes, Nyírjespuszta 5. Pf. 102.

Alapító Okirat. b) Székhelye: 2660 Balassagyarmat-Nyírjes, Nyírjespuszta 5. Pf. 102. Alapító Okirat A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma 1997. július 31-i, többször módosított Alapító Okirata a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése A pedagógus életpályamodell 1 A pedagógus életpályamodell 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet alapján (a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

Részletesebben

Az intézmény nevelő oktató munkája a pedagógiai program alapelveinek megfelelő napi pedagógiai gyakorlatot tükrözi.

Az intézmény nevelő oktató munkája a pedagógiai program alapelveinek megfelelő napi pedagógiai gyakorlatot tükrözi. 38 válasz Összes válasz megtekintése Elemzések közzététele carinosamadre@gmail.com Űrlap szerkesztése Összegzés Az intézmény nevelő oktató munkája a pedagógiai program alapelveinek megfelelő napi pedagógiai

Részletesebben

A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné

A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium MUNKATERVE a 2014/2015. tanévre Készítette: Nagy Györgyné Az éves munkaterv fő részei: I. Iskolai munkaterv 1. A 2014/2015. tanév kiemelt céljai

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Közzétételi lista. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége.

Közzétételi lista. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége. Közzétételi lista A 11/1994. (VI. 8.). MKM rendelet 8 (6) bekezdése kötelezi az intézményeket arra, hogy szülőket tájékoztassák az eredményességükről, felkészültségükről, a személyi feltételeihez kapcsolódó

Részletesebben