II. NEVELÉSI PROGRAM 1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka főbb jellemző 1.1. Pedagógusainktól elvárt alapfeladatok:

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "II. NEVELÉSI PROGRAM 1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka főbb jellemző 1.1. Pedagógusainktól elvárt alapfeladatok:"

Átírás

1 II. NEVELÉSI PROGRAM 1 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka főbb jellemző Iskolánkban a nevelő-oktató-szakképző pedagógiai munka a nevelőtestület konszenzusával elfogadott (az iskolafenntartó által jóváhagyott) Pedagógiai Program szerint folyik. Pedagógiai feladatainkat, tevékenységünket, lehetőségeinket az intézmény Alapító Okirata, illetve az azt megalkotó iskolafenntartó továbbá az oktatási intézményekre vonatkozó hatályos jogszabályi környezet alapvetően meghatározza. A mindennapi pedagógiai gyakorlatunk alakítása és működtetése a nevelőtestületünk (a pedagógusaink és a pedagógiai munkát segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjaink) alapfeladatát jelenti. A Pedagógiai Programunk nyilvános, így minden érdeklődő és valamennyi partnerünk rendelkezésére áll. A szociális hátrányokkal érkező, sajátos nevelési-oktatási igényű fiatalok szakmához juttatása, tudásvágyuk felkeltése, a minőségi munka iránti igényük kialakítása alapvető feladatunk. Iskolánk szakképző intézmény, melyben a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakoktatás - képzés az elsődleges feladatunk. Ugyanakkor vállaltuk, az alapfokú oktatásában megrekedt tanulók felzárkóztatását, hogy képesek legyenek iskolánkban a szakoktatásban - képzésben részt venni, és szakképesítést szerezni. Intézményünk kiemelt feladata a szakmai képzés. Tanulóink az alapfokú oktatást befejezve kerülnek iskolánkba. Meglévő műveltségükre, tudásszintjükre kell építenünk. A Grassalkovich Alapítványi Szakiskola programjában a kihalóban lévő kézműves mesterségeket, és más szolgáltatói szakmákat oktatunk. Szakemberek irányításával lazább iskolai keretek között - közösségi, kiscsoportos formában - igyekszünk érdekes és értelmes elfoglaltságot nyújtani a zömében más iskolatípusból kiszorult fiatalok számára. Esélyt adva az önálló életkezdésre, érvényesülési lehetőségeik kipróbálására. A felzárkóztató oktatásban résztvevő tanulók hihetetlenül nagy tudáshiánnyal érkeznek. Ezek a fiatalok nem rendelkeznek 8 általános iskolai végzettséggel, 5., 6., illetve 7. osztályt végeztek. Valamennyien szociális hátrányokkal rendelkező, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdő fiatalok. Iskolánk kötelessége, hogy tanulóink később ne a társadalom leszakadó, gondoskodásra szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes felnőttekké váljanak. Nevelői munkánk a képességek és készségek fejlesztése, a közismereti oktatás, valamint a szakmai képzés szerves egységet alkot. Arra törekszünk, hogy tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, szakmájukban elhelyezkedni, szakmájuk követelményeinek kiválóan megfelelni. Gyakorlati sikerélményeket elérve készítjük fel őket a folyamatos fejlődésre, a szakmán belüli továbblépésre, tovább-tanulásra, szükség esetén a szakmaváltásra Pedagógusainktól elvárt alapfeladatok: a) Ismerjék meg és fogadják el tanulóinkat, ismertessék meg és fogadtassák el magukat a tanulókkal. b) A tanulók személyiségformálásban töltsenek be fejlesztő és fejlődési funkciót, lássák el az iskolában az oktató, ismeretátadó feladatokat. c) Teljesítsék a családi szocializáció mulasztásaiból rájuk háruló feladatokat, segítsék feltárni illetve önállóan ismerjék fel a tanulási, magatartási, beilleszkedési diszfunkciókat. d) A családdal kapcsolatban vállalják a családgondozási teendők egy részét, a gyermek személyiségfejlődési és magatartászavarainak helyrehozását. e) Segítsék elő a szakmai érdeklődés, a továbbtanulási igény felkeltését, és nyújtsanak segítséget a szakképzés lezárását követő életpályák, iskola utáni lehetőségek kiválasztásában.

2 2 Pedagógiai alapelveink Bizalom elve: A megértés, a kölcsönös tisztelet a tanár és a tanuló személyisége iránt. Egyedül nem megy. Következetesség elve: Igényes, határozott, reális, rendszerezett és következetes követelmények támasztása a tanulókkal és pedagógusainkkal szemben. A teljesítmény jutalmat, a bűn büntetést érdemel. Differenciált bánásmód elve: A pedagógiai eljárásainkban az egyéni igényeket, életkori jellemzőket, fejlődési sajátosságokat figyelembe vevő tehetséggondozást, tanítást valósítunk meg. Hátránykompenzáció elve: Esélyegyenlőség elve Egyenrangúság elve: Önállóság elve: Az almafától almát, a körtefától körtét várunk. Tervszerű felzárkóztatással a tanulói képességek széleskörű kibontakoztatásának lehetősége. Minden tanulónknak meg kell adni a lehetőséget az egyéni tehetségének kibontására és fejlesztésére közvetlen segítséggel vagy segítő útmutatással. A tanár és a tanuló (ill. a szülő) egyenrangú félként való részvétele a nevelés-oktatás-képzés folyamatában. A pedagógiai tevékenységben a pedagógusé a vezető, az irányító szerep. A tanulók számára az egyéni tapasztalatszerzés, az öntevékenység lehetőségének biztosítása. Felkészítés az önkormányzó képesség kibontakoztatására. Az önálló ismeretszerzésre való felkészítés, az önellenőrzés képességének kialakítása. Komplexitás elve: A nevelés-oktatás folyamatában a tanulókat érő hatások társadalmi, pedagógiai, pszichológiai, biológiai, fiziológiai egységes rendszerben való kezelése. Kommunikációs alapok elve: Az általános műveltség és a szakmai tudás, egységében kapcsolatépítési kompetenciák erősítése. Emberi életfeltételek elve: Közösségi nevelés elve: Hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve: Az egészséges életmódra nevelés, az élet tisztelete és a környezet megóvására történő felkészítés és az oktatás-nevelésben szerves egysége. A tanulók különböző közösségeknek a tagjai. A szűkebb (család, iskola, osztály, tanulócsoport) és tágabb (környezet, társadalom) közösségek hatásrendszere a személyiségfejlesztésben elengedhetetlen. A tanuló hátrányos megkülönböztetése neme, színe, vallása, nemzeti-etnikai származása, politikai vagy más véleménye, vagyoni helyzete, kor, cselekvőképessége, adottságai, tehetsége alapján tilos. 2

3 3. Iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Célunk, hogy minden tanuló az iskolai közösség tevékeny, önszervező tagja legyen, tudjon véleményt nyilvánítani, legyenek ötletei, javaslatai. Az iskola életében törekedjék az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására. Képes legyen felelősségteljes döntéseket hozni a saját, és társait érintő kérdésekben. Ismerje fel saját helyét a közösségben, és felelősségét a közösségért. Tudatos célunk még: a) Az intézményi tanítási-tanulási folyamat eredményeként a tanulók komplex személyiségének tervszerű fejlesztése. b) Korszerű műveltség, konstruktív életviteli és szakmai kompetenciák kiépítése. c) Gyakorlati munkasikerek eredményeként a szakmák elsajátítása és gyakorlása, a továbbképzés iránti igény kialakítása. d) A kétkezi munka megbecsülése. e) Ösztönzés a továbbtanulásra (érettségi vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzése), megadva a pályamódosítás, a pályaorientáció, a választás és az átjárhatóság lehetőségét. f) Családias légkörű, hatékony intézményi feltételrendszer kialakítása, biztosítása. g) Az egyéni fejlesztési tervek megvalósítása. h) A társadalmi jövőkép szempontjából olyan testben és lélekben harmonikus egyéneket szeretnénk nevelni, akik kiegyensúlyozott kapcsolatban állnak környezetükkel, képesek a társadalomba való beilleszkedésre. i) Célunk, hogy az intézményünkben tanuló, különböző képességű, érzelmi feltöltődésű, testi fejlettségű és kultúrájú gyerekek személyiségük fejlesztésével, a jövő társadalmának hasznos, kiegyensúlyozott tagjai legyenek. j) Tanítványaink tudásának, képességeinek és egész személyiségének olyan irányú fejlesztése, hogy fizikailag és szellemileg egészséges, a környezetünkkel (természeti és társadalmi környezettel egyaránt) harmóniában élő felnőttekké váljanak. k) Tanulóink önbizalmát műveltsége és szakmai tudása adja, képes legyen jól teljesíteni, érezzen felelősséget embertársai és környezete iránt. 4. Iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai A képzési terv feldolgozása oly módon történik, hogy közben folyamatosan fejlődjenek a tanulók jártasságai, készségei, képességei, gondolkodásuk, érzelemviláguk. Ennek a folyamatnak szerves része az önálló ismeretszerzés és az állandó önművelés. Neveljük őket arra, hogy szeressék hazájukat, érezzék sajátjuknak a magyar nép történelmét, népművészetét, hagyományait, tiszteljék mások, sajátjuktól eltérő nézeteit. A magyarok eredetéről, a honfoglalásról szóló mondák, a történelmi olvasmányokban megjelenített élethelyzetek, a magyar népköltészet, népművészet alkotásainak ismerete, hazánk tájainak bemutatása révén ismerjék meg, és vállalják múltunkat, több mint ezeréves európai létünket. Az alábbi pedagógiai feladatokat az intézményi működés minden területén, a tanórai- és a tanórán kívüli foglalkozásokon is megköveteljük: a) A tanuló személyiségének, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének biztosítása. b) A tanuló ismereteinek kiszélesítése, elmélyítése, készségeinek, képességeinek kibontakoztatása. c) A pedagógiai együttműködés az intézmény partnereivel, a szakszolgálatokkal, a szülők közösségével, a diákönkormányzattal. d) A tanulóközösségek kialakítása, fejlesztése. e) Tájékoztatás az iskola pedagógiai tevékenységéről, a tanulók tanulmányi és magaviseleti előmeneteléről. f) A tanulókkal az iskolai követelmények megismertetése, az intézményi belső szabályzatok elfogadtatása, betartása. g) A tanulók kommunikációs készségének, kapcsolatépítő technikájának fejlesztése. h) A tanulók ügyeiben való méltányos, humánus eljárás biztosítása, amely a többi tanuló érdekvédelmét is figyelembe veszi. i) Az iskola falain belül biztonságos, nyugodt, egészséges és tiszta nevelési környezet kialakítása. j) A tanulói devianciák visszaszorítása, a kölcsönös egymásra figyelés, a mások iránti tisztelet légkörének kialakítása. 3

4 k) Gyermek- és ifjúságvédelem, a tanulók egészségi állapotának, életvitelének nyomon követése. l) A tanulók érdeklődésének fenntartása, inger gazdag, érdekes, változatos tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Sokoldalú szemléltetés, szemléletesség. m) Útmutatás a szabadidő hasznos eltöltésére. n) Megfelelő motiválásával egyre nagyobb tanulói teljesítményekre ösztönzés. o) Sikerélményekhez juttatás. p) A tanulói cselekvéseken, cselekedeteken alapuló konstruktív szemléletű pedagógiai módszerek alkalmazása. q) Az összefüggések megértésére nevelés, a rendszerszemléletű világkép kialakítása. r) Az iskolai oktatás során alkalmazott eszközök, létesítmények, berendezések rendeltetésszerű használatára, állagmegóvására nevelés. s) A kétkezi munka tiszteletére, az iskolában oktatott szakmák színvonalas elsajátíttatására ösztönzés. t) A felzárkóztatás során a hiányosságok feltárása és pótlása, a fiatalok személyiségének stabilizálása és kommunikációs készségük fejlesztése, felkelteni tanulóinkban az ismeretszerzés vágyát u) Egészséges életmódra, a családi életre nevelés, önálló életvitelre való felkészítés v) a rendszeres testedzés iránti igény kialakítása. w) Az iskola hagyományainak megismertetése, megőrzése, az intézmény iránti lojalitás elfogadtatása. x) Hátrányos helyzetű tanulók integrálása 5. Iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei A Pedagógiai Program eredményes megvalósítása hatékonyságot igényel az iskola dolgozóitól és a fenntartótól. Anyagi bázis: az intézményi feladatellátást figyelembe véve az éves iskolai költségvetés 90-95%-át az iskolafenntartó biztosítja. Az intézmény saját bevételei (pályázati összegek, szolgáltatási díjak, bérleti díjak, szakképzési hozzájárulás, térítési díjak) a költségvetés 5-10%-át fedezik. Szellemi bázis: az intézményben dolgozó valamennyi alkalmazott részt vesz az iskolai feladatok megoldásában. A közvetlen nevelői feladatot végző pedagógusok a szakterületük szerint: közismereti, szakelméleti, szakmai gyakorlati munkakörben foglalkoztatottak. Óraadó kollégáink nagy pedagógiai tapasztalattal és biztos szakmai tudással egészítik ki, teszik teljessé az oktatást. Csak olyan óraadókat alkalmazunk, akik a törvény által előírt végzettséggel rendelkeznek. Szakoktatóink mindegyikére a nagyfokú szakmaszeretet mellett a jó pedagógiai érzék jellemző. Szinte kivétel nélkül nagyon jó a kapcsolatuk tanulóikkal. Ezt azért is fontosnak tartjuk kiemelni, mert a legtöbb időt ők töltik a tanulókkal. Technikai feltételek: az iskolaépület karbantartása, a környezet gondozása, az intézményi infrastruktúra fejlesztése, az oktatástechnikai eszközpark frissítése napi feladatunk. Forrásbővítő tevékenységünk nagy részét a széleskörű pályázati munka teszi ki. A kötelező taneszköz-jegyzékben szereplő felszerelésekkel rendelkezünk. 6. Iskolában folyó nevelő-oktató munka eljárásai Az iskolában folyó oktató-nevelő munkát külső és belső dokumentumok szabályozzák: a) Hatályos jogszabályok (törvények, rendeletek, utasítások stb.) b) Fenntartói utasítások (előírások, szabályzatok, tájékoztatók stb.) c) Intézményi dokumentumok (belső jogszabályok) d) Alapító Okirat e) Pedagógiai Program f) Szervezeti és Működési Szabályzat g) Intézményi Minőségirányítási Program h) Házirend, ügyeleti rend i) Egyéb szabályzatok (Tűzvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi; Iratkezelési, leltározási és selejtezési; Házipénztár kezelési szabályzatok, stb.) 4

5 Az egységes és összehangolt oktató-nevelő munka sajátos területei: a) Iskolavezetőségi értekezlet b) Nevelőtestületi értekezlet c) Nevelési értekezlet, osztályozó értekezlet d) Munkaközösségi értekezletek e) Belső továbbképzések Az iskola vezetői telefonon történő időpont-egyeztetést követően személyesen felkereshetők az iskolában. A tanulókkal kapcsolatos információk miatt első körben az osztályfőnökökhöz fordulhatnak. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos hivatali ügyintézés az iskola titkárságán folyik mindenhétfőn, szerdán és pénteken (amennyiben munkanap) 8 40 és között. 7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelési programjában képviselt értékek, és a követelmények teljesítése a tanulói személyiség minél teljesebb kibontakozását segíti elő, úgy állítottuk össze, hogy az teret adjon a színes, sokoldalú iskolai élet megvalósulásának. Így nyílik lehetőség tanulóink eredményes személyiség fejlesztő oktatására, műveltségük és világnézetük fejlesztésére. Az iskolai munkát, tanulást úgy szervezzük, hogy fejlessze tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, és eddze akaratát, miközben pedagógiai munkánk középpontjában tanulóink valamennyi személyiség komponensének (az értelem, az érzelem, a fizikum, és a jellem) harmonikus és differenciált fejlesztése áll. Célunk a csoportközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése. Ehhez olyan iskolai pedagógiai munkára van szükség, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is. A személyiség fejlesztő oktatás csak akkor lehet eredményes, ha a tanítási-tanulási folyamat a) teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a munkának b) ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, erősíti akaraterejüket c) ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik fokozatos kialakításához. Mivel minden gyermek különbözik a többiektől, a nevelő hatások pedig különböző módon érintik az egyes gyermekeket, így az egyénekhez igazodó nevelés lehet a leghatékonyabb. Ehhez a legfontosabb tulajdonságokat kell fejleszteni (pl.: önismeret, együttműködési készség, akarat, segítőkészség, empátia). Nevelési gyakorlatunkban a következő értékek és tartalmak jelentik a fejlesztés irányát: 7.1. A műveltséggel, a munkával kapcsolatos értékek a) Önmagunk és környezetünk megismerésének igénye és az ezzel kapcsolatos motívumok kialakítása (tudásvágy, önfejlesztési igény, kötelességtudat, lelkiismeret, értékteremtés). b) Törekvés a szorgalmas és eredményes tanulásra, a rendszerességre és az esztétikus munkára. c) Törekvés az intellektuális képességek, a kreativitás fejlesztésére, és az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 7.2.A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek a) A szülőföld, a haza megismerése, szeretete, a nemzeti kultúra megbecsülése. b) Az egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. c) Más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk tiszteletben tartása. d) Törekvés az európai kulturális örökség megismerésére, befogadására Az élet értékei a) Az élet tisztelete és védelme. b) A természeti környezet megóvása, az élő és élettelen megismerése, a természet szépsége iránti fogékonyság, illetve az erre vonatkozó magatartás formálása. c) Az egészséges és kultúrált életmód iránti igény kialakítása. d) Az önellátó képességek (tisztálkodás, testápolás, öltözködés stb.) fejlesztése. e) Az egészségvédő magatartás kialakítása (pl.: balesetek megelőzésének szokásai, egészségre káros szokások megismerése). 5

6 7.4. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek a) A család tisztelete, a szülők és a nagyszülők megbecsülése. b) A tartalmas emberi kapcsolatok iránti igény kialakítása. c) A szociális értékrend kialakítására vonatkozó igény megteremtése. d) Szociális készségek (empátia, tolerancia, konfliktuskezelés) tanítása, fejlesztése. e) A felnőttekkel szembeni tisztelettudó magatartás elsajátítása. f) A másik ember autonómiájának tisztelete, a kapcsolatokban a megbízhatóság, igazságosság, szolidaritás igényének kialakítása. g) Kultúráltság a magatartásban és a kommunikációban. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak, tulajdonának tiszteletben tartása. h) A mindennapi kapcsolatokban fegyelem, önfegyelem kialakítása A személyiségfejlesztés színterei iskolánkban Pedagógusaink változatos pedagógiai módszereket alkalmaznak: csoportmunka, interjú, kiselőadások, szupervízió, élmény, szituációs játékok, dramatizálás és audio-video eszközök (hang- és képanyagok) korszerű felhasználása. A tanórán kívül: a DÖK rendezvények, az egészségnevelő programon belül az önismereti tréning, a kortárs segítők képzése, felvilágosító előadások, versenyek, tantárgyi versenyek, vetélkedők, a könyvtár adta lehetőségek, szakköri foglalkozások, tanulószoba, sportolási lehetőségek, sportversenyek, folyamatos együttműködés az iskolaorvossal, védőnővel és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Szabadidős, iskolán kívüli programok. (kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, tömegsportrendezvények) 8 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai közösségek a személyiség sokoldalú fejlődését hivatottak szolgálni. Közösségben élni, együtt élni csak a harmonikus személyiség tud. A közösségi élet fontosabb követelményei: a) A közösség nyújtson lehetőséget a sokoldalú tevékenység optimális kibontakoztatására. Adjon minden tagjának lehetőséget a sajátos egyéni törekvésen, érdeklődésen alapuló tevékenység megszervezésére is. Fontos a közösség és a személyiség érdekeinek lehető legtökéletesebb összehangolása. b) A közösségi életben való aktív részvétel, az öntevékenység, önkéntesség, önállóság és a kreativitás fejlesztése. c) Tanulóinkat alkalmassá kell tennünk a sokrétű és állandóan szélesedő viszonylatok megértésére, a tájékozódásra. d) A tanulók képesek legyenek eligazodni a közösségek teljes rendszerében. A közösségi élet eszközeivel serkenteni kell a tanulókat az önnevelő tevékenységre, az egyéni és közösségi érdekek összhangjának megteremtésére. A közösségfejlesztés lehetséges színterei iskolánkban: a) Tanítási órák: a közösen végzett munka élményének kialakítása b) Iskolai ünnepélyek: nemzeti ünnepeink, tanévnyitó, szalagtűző ünnepség, ballagás, sportnap, tanévzáró stb. c) Iskolai rendezvények: versenyek és egyéb vetélkedők, kiállítások, tematikus tablók stb. d) DÖK: értekezletek, megbeszélések, beszámolók, diákfórum, rendezvények, stb. e) Osztályfőnöki- és pályaorientációs órák: a tanmenetekben megfogalmazott program kiemelten segít a közösség kialakításában és fejlesztésében (feszültségoldási módszerek és helyzetgyakorlatok). f) Egészségnevelő program: önismereti tréning, előadások, szituációs játékok, versenyek, vetélkedők, kortárs segítők képzése g) A tantárgyi csoportbontásból adódó lehetőségek kihasználása: a kisebb csoportok jobban motiválhatók, fejleszthetők: pl. idegen nyelv, pályaorientáció, magyar, informatika, szakmai alapozás h) Szakmai alapozás és szakmai gyakorlat során az együttműködési készség fejlesztése, mások munkájának az értékelése, értékrendek kialakítása i) Testnevelési órák: csapatjátékok, versenyek, részvétel tömegsport-rendezvényeken 6

7 j) Tanórán kívüli programok: osztálykirándulások, múzeumlátogatás, színházlátogatások, sportkörök, sportversenyek, tömegsport, sportrendezvények látogatása, helytörténeti séták stb. k) A szakmai munka iskolán belüli és kívüli bemutatása kiállítások, bemutatók keretében 9. A szocializációs nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az általános iskola elvégzése után a hozzánk érkező diákok jelentős részénél a beilleszkedési és magatartási zavarok konkrét tanulási nehézségekre vezethetők vissza (dyslexia, dysgraphia, dysortographia, dyscalculia, társadalmi alkalmazkodóképesség hiánya, szervezőkészség és önellenőrzés hiánya, mozgáskoordinációs problémák stb.). Szakemberek segítségével kiszűrjük a tanulási részképesség-zavarokkal küzdő tanulókat, és számukra korrekciós lehetőséget biztosítunk. Iskolánk felvállalja a deviáns, esetenként antiszociális fiatalok oktatását, nevelését, foglalkoztatását együttműködve a segítő szervezetekkel. Ezen tanulók olyan közösségekből érkeztek, melyek hátráltatták nevelésüket, csökkentették képzési lehetőségeiket. Nagyrészt olyan családi háttérrel rendelkeznek, ahol a szeretethiány, a közömbösség, az érdektelenség jellemzi a családi légkört (antiszociális, deviáns, nem megfelelően szocializált vagy a társadalmi többségtől eltérő kultúrájú közösségek). Kiemelten kezeljük a roma származású tanulókat (pozitív diszkrimináció), hiszen számukra és a roma társadalom számára adott helyzetükből kitörési lehetőséget rejt a szakképzés és a műveltség megfelelő szintű elsajátítása. Kiemelten, de nem kiemelve foglalkozunk ezen fiatalok problémáival. Elkerüljük a szegregációs helyzeteket, s törekszünk az integratív oktatás-nevelésre. Pedagógiai programunkban egyrészt a csoportbontásos vagy a több-pedagógussal történő oktatással, másrészt pedig az alkalmazott pedagógiai módszerek segítségével zárkóztatjuk fel diákjainkat. A délelőtti időszakban - tanórai keretekben - drámajátékok, kommunikáció (magyar), önismereti tréningek (osztályfőnöki órák), komplex több tantárgyat érintő havonkénti programok, előadások (pl.: drog, alkohol), zenei rendezvények során fejlesztjük, alakítjuk tanulóink gondolkodásmódját, tolerancia iránti fogékonyságát. A tanítást követően a tanulószobai ellátással illetve az osztályfőnökök egyéni fogadóóráival és a széleskörű szakköri és diákköri programokkal kínálunk lehetőségeket a beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákjaink számára A szocializációs nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk folyamata: Feladatok: a) a hiteles, őszinte kommunikáció és a következetes nevelés (egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés), b) a tanulók sikerélményhez juttatása, c) a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése, d) a tanulók konfliktuskezelő- és problémamegoldó készségének fejlesztése, e) az empátia és a toleranciakészség fejlesztése. Módszerek és eljárások A szaktanárok jelzése alapján az osztályfőnök ismerteti az ifjúságvédelmi felelőssel a tanuló magatartásváltozásának, magatartászavarának, beilleszkedési problémájának tényét. A tanuló családi hátterét legjobban ismerő osztályfőnök, a szaktanár és az ifjúságvédelmi felelős közösen próbálja megfogalmazni a problémákat, feltárni az okokat. A következő lépés a tanulóval való beszélgetés, amelybe célszerű bevonni azt a pedagógust, aki a tanuló "kedvenc" tanára. Ezt követi minden esetben a szülőkkel való beszélgetés, amikor az osztályfőnök ismerteti az iskolában észlelt problémákat, és felajánlja segítségét a szülőknek. Ha a tanuló magatartászavara, beilleszkedési problémája az iskolai szakemberek segítségével nem szüntethető meg és nem is enyhíthető, akkor az ifjúságvédelmi felelős a szülőt és a diákot a Gyermekjóléti Szolgálathoz vagy a Nevelési Tanácsadóhoz irányítja. 7

8 A beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő fiatalok között is sokan vannak olyanok, akik rendelkeznek valamilyen pozitív adottsággal, amelyet felismerve és erősítve is csökkenthetjük a problémát A szocializációs nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a tanuló családi és iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. A magatartási problémák egy részében a gyökerek, a család érzelmi-nevelési körülményeiben kereshetők. Megelőzés: lehetnek olyan jelzések, amelyek előre vetítik a gondot: közöny, passzivitás, érzelemszegénység, érdeklődés hiánya, elkülönülés, közömbösség a társak iránt, túlzott félelem, szorongás, ok nélküli sírás, irigység vagy féltékenység más diákkal kapcsolatban, koncentrációzavar, teljesítményromlás, beszédzavar stressz-helyzetekben, apró holmik eltulajdonítása, stb. A magatartási zavarok egyik, az iskolában leginkább szembetűnő formája az agresszív megnyilvánulásokban fejeződik ki. Agressziót vált ki az agresszió látványa, a példa. A magatartási problémák egy része deviáns viselkedéssé válhat A beilleszkedési zavarok leggyakoribb formái iskolánkban: a) az együttműködési készség hiánya b) durva hang, durva érintkezés a közösség tagjaival c) feltűnni vágyás, imponálni akarás d) agresszivitás, kötekedés e) ellenséges, tekintélyellenes viselkedés Ezzel kapcsolatos pedagógiai feladataink: f) megbízhatatlanság g) felelőtlenség h) peremhelyzet a csoportban i) az érzelmi-indulati élet szélsőséges kiegyensúlyozatlansága j) gyenge kudarctűrés k) kirekesztő magatartás, intolerancia l) deviáns magatartási minták felvétele és terjesztése Az iskola egész élet- és tevékenységi rendjével, érzelmi légkörével segítse a gyerekek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődését, fizikai és pszichikai teherbíró képességének növekedését. Az iskola emberközpontú légköre, az iskolai élet nyitottsága nemcsak a teljesítésre, hanem az oldott, közvetlen, bensőséges emberi kapcsolatok alakulására is hasson ki. Az iskolai légkör azt közvetíti az órán és az órán kívüli érintkezések során a gyerek felé, hogy problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzetben bizalommal fordulhat tanáraihoz Az alábbi magatartási nehézségek kiküszöbölésére kell törekednünk: a) az osztályban előforduló "teljesítmény" csökkenés és az iskolával való szembefordulás b) késések, gyakori igazolt vagy igazolatlan hiányzások c) a felszerelés gyakori hiánya f) az üzenetek aláíratásának elmulasztása g) felmérések, dolgozatok írásakor "puskázás" h) iskolai üzenetek (figyelmeztetések, intők, rovók) "aláhamisítása" d) a házi feladatok elkészítésének gyakori, illetve tömeges i) "graffitik" az iskola falain, mellékhelyiségeiben elmulasztása e) az órára való felkészülés j) rongálások az épületen belül és kívül sorozatos és tömeges elmulasztása k) kisebb-nagyobb iskolai tárgyak eltulajdonítása Elemezzük a megfigyelt jelenségeket az iskola egésze, az évfolyamok, az osztályok, a kiscsoportok és az egyének szerint. Figyelmet kell fordítani a kedvezőtlen közérzetet jelző megnyilvánulásokra: a) teljes érdeklődéshiány e) fokozott érzékenység b) elkülönülés a társaktól f) tartósan nyomott hangulat változás c) gyakori hangulatváltozás g) gyakori betegség d) fokozott kapcsolatigény 8

9 Gondoljuk át, hogy az osztályba járó gyerekek milyen segítséget igényelnek tanulmányi téren a kudarc megelőzése érdekében. Vegyük számba - egyénenként és csoportszinten -, melyek azok a tünetek, amelyek nehezítik vagy akadályozzák a tanulást. Van-e az osztályban olyan gyerek, aki kiemelt figyelmet igényel, mert életében olyan esemény történt, amely számára megrázó élményt jelent: a) szülők válása b) haláleset a családban c) a családtagok egyikének súlyos vagy hosszantartó betegsége d) a szülők tartós távolléte e) baleset látványa f) többszöri lakhelyváltás g) a szülők életvitele italozás, verés, szexuális zaklatás 9

10 Értékeljük, hogyan kezeltük az előforduló magatartási problémákat: a) az okok keresése, a megnyilvánulás hátterének feltárására irányuló tevékenység és az ennek megfelelő segítő eljárás b) a pedagógus bevonása a probléma megoldásába vagy enyhítésébe c) az osztálytársak bevonása a probléma megoldásába vagy enyhítésébe d) a szülő bevonása a probléma megoldásába vagy enyhítésébe e) külső szakember bevonása a megoldásba A korábbi években jól bevált ifjúsági pszichológus igénybevétele, az iskola jellegéből adódóan néhány órában történő foglalkoztatása. 10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egy szakmai csoportba kerülő tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különbözőek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban, mindabban, ami kell ahhoz, hogy az iskolai követelményeknek sikerrel megfeleljenek. Eltér a tantárgyak iránti érdeklődésük, munkájuk eredménye, teljesítményük szintje. Tanulóink egy része kimagasló eredményekre képesek, intellektuális és nem intellektuális tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, potenciális tehetségek. A tehetség meghatározása egyben ki is jelöli feladatainkat:... A tehetségen azt a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni Tehetségkutatás az iskolánkban Iskolánkban fontos feladat a tehetségek felfedezése, megbecsülése, a lehetőségek biztosítása. A tanórákon ennek érdekében törekszünk a differenciált foglalkozások szervezésére. Több, ill. igényesebb feladatokat kapnak a tehetséges tanulók, valamint lehetőséget adunk olyan beszámoló, kiselőadás megtartására, melyek témája és mélysége a kötelező tananyagon túlmutat. A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Figyelünk azokra a tanítványokra, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, "megszállottak", a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedő érvelési képességűek, gyors gondolkodásúak, erős a képzelőerejük, gyakran kérdeznek, szenvedélyesen érdeklődnek egy vagy több tantárgy iránt, eredeti javaslataik vannak, ugyanakkor a rutinmunkában csekély az érdeklődésük. Támogatjuk tehetséges tanulóinkat, hogy ösztöndíjas és egyéb pályázatokon vegyenek részt. A tehetség sokféle, ezért a tehetséggondozás egész nevelőtestületünk feladata Tanórán kívüli lehetőségek a) az egyéni pályázatok (országos, megyei stb.) b) a tanulmányi versenyek c) a gyűjtőmunkák lehetőségei d) a szakirodalom megismertetése, önálló feldolgozása, értelmezése Egyéb nem szakkör jellegű foglalkozások a) részvétel és felkészülés tanulmányi versenyeken b) osztálykirándulás meghatározott terv szerint (törekszünk arra, hogy a tanulóink megismerhessék az ország tájegységeit) c) tanulmányi kirándulás (meghatározott terv szerint) d) múzeum-, kiállítás-, színház-, mozi látogatás osztálykeretben e) ünnepi műsorok elkészítése, előadása a tehetséges és az irodalom iránt érdeklődő tanulóink aktív közreműködésével f) könyvtár, mindennapos nyitva tartással Nyomon-követés 10

11 A nevelési- és a munkaértekezletek, illetve a személyes beszélgetések lehetőséget teremtenek a pedagógus és a tanuló vélemények kicserélésére és a továbbhaladás eldöntésére. A nyomon követés az osztályfőnöki és szaktanári munka fontos része. Kiterjed a továbbtanulás és az elhelyezkedés irányítására, időnként a végzett tanulók felnőtté válásának folyamatára. 11. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tudás és bölcsesség. A bölcs tudja, hogy erőszakkal erőszakot, indulattal indulatot idéz fel. S tudja azt is, hogy a bölcsességet, lojalitást neki magának kell kitermelnie s elvetnie embertársai lényében, amely épp úgy lehet mérgező, gonosz növények humusza, mint isteni gyümölcsöké. Minden a kertésztől függ, aki a magot elülteti. / Szepes Mária / Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő preventív szociális munkát és pedagógiai tevékenységeket az osztályfőnöki munkaközösség-vezetők az iskolai védőnő (mentálhigiéniás szakember) és a gyermekvédelmi felelős koordinálja. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényből (1997. évi XXXI. Tv.) adódó új prioritások alapján átdolgoztuk az intézmény gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos programját. Tanulóink egy része hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. E kategória meghatározásánál az adatgyűjtés és nyilvántartás folyamatában a következő szempontokat vettük (vesszük) figyelembe: a) a szülők iskolázottsága b) a szülők egzisztenciális biztonsága c) a családok stabilitása d) az eltartottak száma, a család nagysága e) a szülők és a családtagok devianciája f) kisebbségi, etnikai helyzet Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok tevékenységformák, módszerek, eszközök, szolgáltatások A pedagógiai programban kiemelkedő szerepet szánunk a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatoknak. A tanulók nagy része a társadalom perifériáján élő családból érkezik nap mint nap az iskolába. A beszűkült környezetben élő szülők, de gyerekeik is vágynak egy stabil kapcsolatra. Egyre több a szorongó, a bizonytalanság érzésével küzdő, szeretetre, védettségre vágyó gyermek. Épp ezért az iskolának kell vállalnia, hogy színtere lehessen a szülőtársakkal, pedagógusokkal, intézményvezetőkkel történő találkozásnak, s ily módon adjon lehetőséget a nyomasztó gondok megosztására. Ezen belül is fontosnak tartjuk: a) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. b) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. c) Tanévkezdéskor minden osztályfőnök felméri a veszélyeztetett, illetve a hátrányos tanulók számát és azt jelzi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. d) Az osztályfőnök jelzi a gyermekvédelmi felelősnek a tanulási és magatartási problémás tanulót, aki a megfelelő szakértői bizottsághoz, ill. a nevelési tanácsadóba utalja a tanulót. e) Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. f) A gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a pedagógusok, szülők, tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. g) A gyermekvédelmi felelős tájékoztatást nyújt a tanulóknak a számukra szervezett szabadidős programról.(iskolai, kistérségi, nyári táborozás,) h) Drog- és bűnmegelőzési előadásokat szervezünk szakemberek bevonásával tanulóinknak. 11

12 i) Szexuális felvilágosítás, szexuális zaklatás témakörben előadás szervezünk tanulóinknak szakemberek közreműködésével. Vállalt gyermekvédelmi feladataink: a) a család, és a gyermek közvetlen környezetének megismerése. b) a veszélyeztetett tanulók tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra. c) tanácsadás tanulóknak, szülőknek. d) kapcsolattartás, együttműködés a Rendőrséggel, a Gyámhivatallal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, családgondozóval, a Nevelési Tanácsadóval, védőnői szolgálattal, iskolaorvossal, és sok más gyermekvédelmi szervezettel. e) képviselni a gyermek érdekeit fegyelmi tárgyalásokon, más iskolába való átirányítási döntés előtt. f) szociális ellátások számbavétele. g) hiányzások követése és megfelelő intézkedések megtétele. h) a gyermek kapcsolatainak feltárása, /kortársközösség, tágabb környezet/ s ennek ismeretében a veszélyeztető faktorok kiszűrése. i) a helyi lehetőségek kihasználásával a szabadidő hasznos eltöltésére törekvés /kirándulások, múzeumlátogatások, vetélkedők, stb./. j) lehetőség biztosítása a tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatására, a tanórán kívüli korrepetálásra. k) mentálhigiénés, prevenciós programok szervezése. l) esetmegbeszélések. m) figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázati kiírásokat, és ezekről tájékoztatja a nevelőtestületet. n) feladata elérni azt, hogy a pedagógiai programban és az iskola életében kiemelkedő helyen szerepeljen a gyermekvédelem A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős önálló feladatai a) Külső intézményekkel való kapcsolattartás (gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családgondozó intézmények) b) Pályázatok c) Szakirodalom gyűjtése d) Ismertetők, szóróanyagok e) Továbbképzéseken való részvétel (beszámolók) f) Nyilvántartás (adminisztráció), érkező anyagok rendszerezése g) Problémajelző iskolai lap h) Esetjelző lap (gyermekjóléti szolgálatok informálása) i) Egyéni megoldási program (értékelő lappal) Iskolánkban az éves költségvetés függvényében teljes vagy részmunkaidős gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. Munkájával segíti és tájékoztatja a pedagógusokat a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos rendelkezésekről. Az iskolaorvossal és a védőnővel együttműködve védő-óvó intézkedéseket kezdeményez, illetve ezek megvalósításában közreműködik, figyelemmel kíséri a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók fejlődését. Iskolai helyzetfelméréseket készít, különös tekintettel az új 9. osztályosokra. A tanév elején személyesen is felkeresi, tájékoztatja a tanulókat munkájáról, tevékenységéről és elérhetőségéről. A felderített veszélyeztetett tanulókkal az ifjúságvédelmi felelős személyes kapcsolatot alakít ki, szükség esetén családlátogatásokon is részt vesz. Segítséget nyújt az osztályfőnököknek a hatósági intézkedésekhez szükséges környezettanulmány és pedagógiai jellemzés elkészítésében. Állandó kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, Családsegítő Központokkal, a Nagycsaládosok Egyesületével és más civil szervezetekkel. Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló 12

13 lakhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalnál. Figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, aktuális esetben irányítja a pályázati tevékenységet. 12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk tanulóinak nagy hányada gyenge tanulmányi eredménnyel érkezik hozzánk, az általános iskolában különböző okokból nem tudták megfelelően teljesíteni a tantervi követelményeket. Pedagógiai munkánkban eddig is vállaltuk azoknak a gyerekeknek a tanulási-nevelési felzárkóztatását, akik kortársaiktól lemaradtak, magatartási zavarokkal küzdenek és hátrányos helyzetűek. Cél: A kudarcok okainak felderítése, a tanulságok hasznosítása, a lemaradt tanulóknál a "tudáshátrány" csökkentése. Eljárások, eszközök a) a megoldásra koncentráló pedagógiai beállítódás és felkészültség, b) a tanulás tanítása, szokások, módszerek, technikák elsajátítása, c) azokban a tantárgyakban, amelyekben a lemaradás nagyobb, illetve a lemaradó tanulók száma indokolja, felzárkóztató programok szervezése időszakosan, d) az egyéni tanulási zavarok esetén: e) kapcsolatfelvétel a szülővel, gondviselővel, f) a szaktanár egyéni segítségnyújtása, g) a Nevelési Tanácsadó nyújtotta lehetőségek felhasználása. A 15. életévét betöltött, alapiskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára olyan programot valósítunk meg, mely a szakképzés megkezdésére készít fel. A hátrányos helyzetű fiatalokkal kapcsolatos törvényi környezet jelentősen változott az elmúlt években. A probléma fontossága és megoldásának elodázhatatlansága egyre világosabbá válik az oktatás döntéshozói számára. Ezt bizonyítja, hogy jogszabályi szinten megjelentek a hátrányos helyzetű, a szociálisan hátrányos helyzetű, az etnikai kisebbséghez tartozó fiatalok kérdésével foglalkozó jogszabályi helyek. Elkészültek a törvény által előírt egy- és kétéves felzárkóztató kerettantervek. E kerettantervek azt a célt tűzik ki, hogy a tanuló egy, illetve két év alatt hátrányait ledolgozva alapiskolai végzettséget adjon a résztvevőknek. Alkalmazásuk a tanévtől megkezdődött, nálunk jelenleg e kerettantervek szerint folyik tanulók képzése. Egyértelműen megállapítható, hogy a bevezetés csak kezdeti szakasznak tekinthető, hiszen a célcsoporthoz képest az alkalmazás elenyésző mértékű. Ezeknek a fiataloknak nagy része iskolafáradt ; tanulmányait a szakképzésben szeretné folytatni anélkül, hogy megszerezze az alapiskolai végzettséget, szakmát szeretne szerezni, hogy a sikeres munkába állással önálló életet tudjon kezdeni. E tanulók többsége olyan társadalmi környezetből származik, ahol hiányzik a tanulásra történő motiválás családi háttere, mely alapvetően abból is származik, hogy a szakiskolai tanulók többsége általában a leghátrányosabb társadalmi rétegek közül kerül az iskolába: anyagi-szociális és családimentális (szocializációs) körülményeik jelentősen rosszabbak a szakközépiskolába vagy gimnáziumba járó fiatalokénál. A társadalmi helyzetből származó szelekció tehát többszörösen sújtja e fiatalokat. A többszörös hátrányos helyzet következtében a szakiskolába kerülő fiatalok jelentős része tantárgyi bukásokkal érkezik, valamint nem kis része évismétlő. Az iskolánk ezen képzésébe igen nagy arányban kerülnek kudarcokkal terhelt, hátrányos szociális helyzetű, gyenge tanulási képességű, hiányos általános műveltséggel rendelkező, ugyanakkor túlkoros, nehezen nevelhető tanulók. A pedagógiai-képzési hátrányok mellé gyakran társul szociális, családi hátrány. Ennek a problémának a kezelésére a magyar pedagógia és szakképzés a kezdeti lépéseket már megtette, azonban a ráfordítások csekély volta miatt ezek társadalmi hatása nem volt jelentős, a változások helyi szinten megálltak. Az előzőek figyelembevételével olyan egyéves szakképzésre felkészítő program szükséges, mely a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciákra készít fel és a következő elemeket tartalmazza: a) pályaorientációs szakasz, 13

14 b) helyzetfelmérő szakasz, c) felkészítő szakasz, d) értékelő szakasz. Az iskola korszerű pedagógiai módszerekkel, a szociálpedagógia eszközeinek felhasználásával kell, hogy segítse a felzárkózást. Egyik legfontosabb cél, hogy a számos kudarcot megélt tanuló sikerként élje meg a szakképzésre felkészítő iskolai tevékenységet. A hátrányos helyzetű, ezen belül különösen a cigány tanulók szocializációs hiányosságainak pótlása a pedagógusoktól speciális szakértelmet követel. A tanulók tudásbeli hiányosságainak pótlása a szakmatanulás előkészítésére rendelkezésre álló idő rugalmas kezelésével, egyéni foglalkoztatással lehetséges. 13. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Cél: A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáinak megismerése. A felderített szociális hátrányok enyhítése, a tanulók beilleszkedésének elősegítése. Feladatok: a) a tanulók szociális hátterének megismerése, b) a tanulók személyi jogainak tiszteletben tartása, c) a szociális hátrányból eredő értékrendbeli zavarok leküzdése, a helyes értékrend kialakítása, d) a hátrányos helyzetű tanulókkal való egyéni foglalkozás, e) az iskolai tanszerellátás- tanulószobai ellátás biztosítása, f) a tanulók és a szülők információhoz juttatása, g) kapcsolatfelvétel, együttműködés a szakszolgáltató intézményekkel, h) egészségügyi előadások, tájékoztatások, i) pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Feladatok a tanulók körében: Tájékoztatás az iskola segítségnyújtási lehetőségeiről (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős), egyéni problémák figyelemmel kisérése (beszélgetés, tanácsadás, információ, ügyintézés vagy azonnali segítségnyújtás). Segítségnyújtás a tanuláshoz, önképzés (tanulószobai felzárkóztatás, korrepetálások, könyvtár) szakköri, sportköri foglalkozások, közös szabadidős tevékenységek (iskolai, kirándulások, színház- és múzeumlátogatás könyvtárhasználat). Feladatok a szülők körében Közvetlen kapcsolattartás telefonon, személyesen, levélben (osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős) Tanácsadás, információ (ügyintézés segítése, az igényelhető anyagi juttatások fajtái a családok számára, ill. az igénylés módja, intézési lehetőségek) Szülői együttműködés kialakítása (szülői értekezlet, előadások, szülőknek szervezett programok) Feladatok a pedagógusok körében Felmérések az osztályban Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése a témában A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység részletezése a pedagógiai program gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó fejezetében található. Módszerek és eljárások A tanárok, különösen az osztályfőnökök feladata, hogy felismerjék a problémákat, keressék az okokat, nyújtsanak segítséget és jelezzék az iskola gyermekvédelmi felelősének, aki szükség esetén külső segítő szervezetekhez, intézményekhez fordul. 14

15 Az osztályfőnök feladata, hogy az osztályában tanuló diákok családi helyzetét, körülményeit megismerve - a szaktanár kollégák jelzéseit is fegyelembe véve - a hátrányos helyzetű ill. a veszélyeztetett tanulókról kimutatást készítsen; a szülőket információkhoz juttassa. Az iskolában a természetbeni ellátások körébe tartozik a rászoruló gyermekek tankönyvellátásának támogatása. 14. A végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete határozza meg azokat a kötelező minimális eszközöket és felszereléseket, amelyekkel az iskolának az alapító okiratban meghatározott tevékenységeihez rendelkeznie kell. A fenntartó a Funkcionális taneszközök beszerzéséhez szükséges anyagi fedezetet biztosította. Az egyes tantárgyak tanítása ill. tanulása során szükséges eszközöket, anyagokat évente a költségvetés függvényében határozza meg a nevelőtestület az igazgató egyetértésével. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések körét - programunk célkitűzéseinek szellemében - három, egymást részben átfedő területként fogalmaztuk meg: Meglévő infrastruktúra, mely - kapcsolatrendszerünkkel együtt - a megfogalmazott célok elérésének alapjául szolgál. Pedagógusaink sajátos eszközei különösen fontosak megfogalmazott céljaink elérésében, hiszen a meglévő tárgyi eszközök a pedagógus közreműködésével válnak a nevelést-oktatást segítő eszközökké, az innovatív pedagógus ötleteinek megvalósításához hiányzó eszközöket pótolhat, a meglévők kihasználását javíthatja. Fejlesztési terveink a nevelés-oktatás feltételrendszerének folyamatos javítására, új módszerek, képzési formák bevezetésére saját eszközök, pályázati pénzek felhasználásával Meglévő infrastruktúra Az iskola környezete Iskolánk jelenleg egy épületben a székhelyén működik. Az oktatásnak, képzésnek helyet adó épületekben jól felszerelt tantermek és gyakorlati műhelyek található, melyek a gyakorlati képzés szinterei. Tantermeink célszerűen felszereltek, esztétikusnak mondhatók. Az egész iskolában, folyosók falain, tároló szekrényekben sok tárgy, eszköz, vizsgamunka látható, melyeket iskolánk volt tanulói készítettek. Az iskola egésze, külső, ill. belső képe, állapota és a tisztasága azt az odafigyelést, gondoskodást tükrözi, amellyel sajátunkként kezeljük, használjuk ezeket az épületeket. Eszközrendszer Az iskola audio-vizuális eszközökkel való ellátottsága még tovább javítható. Nincs minden tanterembe TV-készülék, video. Ennek kiküszöbölésére gördíthető TV-videolejátszó állványt használunk. A tanított tárgyak oktatásához különböző szemléltető eszközöket használunk. A közismereti tantárgyak zömében vásárolt eszközöket, demonstrációs anyagokat (diavetítő, írásvetítő, térképek, falitáblák) a szakelméleti és szakmai gyakorlat szemléltetői nagyrészt iskolánkban készülnek. A szakmai oktatásban jelentős műveletekről, folyamatokról, eszközökről, művészi területekről általunk készített diák, videók alkalmazása. Informatikai alapismeretek oktatása csoportbontásban folyik. A géppark összetétel a folyamatos fejlesztés igénye, valamint a szűkös fejlesztési lehetőségek együttes érvényesülése következtében vegyes, de kielégítőnek mondható. A szakmai szoftverekhez nyomtatót, szkennert és fénymásoló (nem színes) használunk. A gyakorlati oktatás eszközei Az iskolai műhelyeink eszközei, berendezése a kötelező eszközjegyzékben előírtaknak teljesen megfelelőek, jól felszereltnek mondhatjuk. A fazekas, kosárfonó, szövő, bőrtárgy műhelyeink a mai 15

16 világban már-már kuriózumok. A folyamatos fejlesztések eredménye, hogy egy-egy kézműves szakmáknak a teljes vertikumát tudjuk bemutatni, oktatni Pedagógusaink sajátos eszközei a) segédanyagok készítése: sokszorosított vázlatok, kiegészítő anyagok, feladatlapok, b) saját szemléltetőanyagok készítése c) a könyvtár, mint eszköz használata: házi dolgozatok, kiselőadások d) segédanyagok készítése: sokszorosított vázlatok, kiegészítő anyagok, feladatlapok e) saját szemléltetőanyagok készítése f) a könyvtár, mint eszköz használata: házi dolgozatok, kiselőadások g) élményadta lehetőségek alkalmazása: rövid és hosszabb séták, kirándulások, múzeum és színházlátogatások stb. h) a munka, mint eszköz lehetőségeinek kihasználása: pályaorientáción, előképzésen i) versenyhelyzet, részvétel, jutalmazás lehetőségeinek kihasználása j) a nem tanórai foglalkozás: szünetekben, tanítás után és a magánéletben k) könyvtárhasználat l) számítógépes terem használata m) iskolaújság, iskolarádió n) sportkör o) szakkörök p) alkalomszerű közös programok Fejlesztési terveink: a) szakmai előképzés és alapozás feltételeinek javítása, a modul-rendszerű, a kompetencia alapú és oktatás elmélyítése b) az informatikai eszközállomány fejlesztése, c) újabb OKJ-s képzések tárgyi feltételeinek megteremtése, d) az audio-vizuális eszközpark bővítése e) könyvtári állomány bővítése, szakfolyóiratok megrendelése 15. A szülő, a tanuló és az iskola együttműködésének formái A szocializáció elsődleges színtere a család. Itt szembesülnek először a gyerekek a követelményekkel, az elvárásokkal, az egymáshoz közelítő érdekekkel. Az iskola folytatja az értékszocializációs folyamatot. Szeretnénk elérni, hogy a családi és az iskolai követelményrendszer közel kerüljön egymáshoz. Ennek érdekében a szülőkkel is megismertetjük iskolánk nevelési-oktatási célkitűzéseit, a fontos tennivalókat, valamint az adott tanévre érvényes feladatainkat. Fontosnak érezzük, hogy nevelési céljainkat közelíthessük egymáshoz. A tanulmányi munka az elsődleges a szülő-pedagógus kapcsolatban, az iskola alapvető funkciójának megfelelően. Azonban az igények szerint a viselkedés és magatartás formálása, általában a nevelési szint emelése, az eddiginél még nagyobb figyelmet kell kapjon. Feladataink: a) megismertetni a szülőkkel iskolánk nevelési-, oktatási-, képzési célkitűzéseit, az adott tanévre érvényes feladatokat b) tanulóink ellenőrzőjén keresztül tájékoztatást adni a kapcsolattartás módjáról és időpontjáról a bajok megelőzése érdekében c) az osztályfőnökök, szaktanárok, szakoktatók nyújtsanak segítséget a család nevelési problémáinak megoldásában, indokolt esetben szakemberek bevonásával is. Az iskola pedagógusai és a szülők között rendszeres a kapcsolat, melynek formájáról, idejéről a szülő a tanuló tájékoztató füzete útján értesül. A szülőkkel való rendszeres találkozásra az alábbi formák beváltak: Szülői értekezlet: a) az összevont szülői értekezletet alkalmanként, a szülői munkaközösség vagy az igazgató kezdeményezésére hívjuk össze. 16

17 Fogadóóra: b) az osztályszülői értekezlet rendszeres, évenkénti 2-3 alkalommal kerül rá sor. Az aktuális tanévhez kapcsolódó feladatokon és eredmények ismertetésén túl ezen a fórumon mondhatják el véleményüket a szülők az osztályközösség fejlődéséről, rendezvényeiről. c) az ellenőrző könyv a szülői ház és az iskola közvetlen információs eszköze, a tanulók előmeneteléről a rendszeres tájékoztatás fontos eleme, A fogadóórán minden tanár jelen van. Az iskolai szintű fogadóórák ideje adott, de az egyéni fogadóórák a szülők és a tanárok elfoglaltságához igazodik. Célja, hogy információt adjunk a tanulók magatartásáról, szorgalmáról, a tanulmányi előmenetelében, neveltségében tapasztalt változásokról. Az egyéni beszélgetések során az értékelésre, elemzésre (okkeresésre), a szülői és a pedagógiai tennivalók egyeztetésére kerül sor. Célunk az őszinte problémafeltáráshoz a bizalomteljes légkör biztosítása, a tanuló fejlődésébe vetett hit kifejezésre juttatása. A szülő nevelési gondjaihoz is segítséget adjunk ezen alkalmakkor. Nyílt napok: Célja, hogy a szülők a gyakorlatban érzékeljék az iskola követelményeit, valamint az, hogy leendő tanulóink szülei megismerkedhessenek az iskola légkörével. A szülők visszajelzése pozitív, ezért rendszeressé kívánjuk tenni. Családlátogatás: Ez a kapcsolattartási forma az utóbbi években háttérbe szorult. Igény esetén, súlyos nevelési probléma jelentkezésének az idején élünk ezzel a lehetőséggel. Szülői munkaközösség: A szülői munkaközösségben minden szakmai csoport 1 főt delegál, majd a 3 fős vezetőséget évente választja (vagy megerősíti). A szülői munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői munkaközösségi megbeszéléseken az iskolavezetés tagjai részt vesznek. Az iskolavezetés a szülők véleményét kéri a "Házirend", a különböző iskolai programok (kirándulások, rendezvények stb.) jóváhagyása előtt. Egyéb formák: a) kiállítások szervezése tanuló és szülő közös munkáiból b) rendezvény a tanuló és szülő fellépésével c) sportverseny, vetélkedő a szülők bevonásával d) kulturális rendezvények a szülők aktív közreműködésével e) nyári táborozásban szülői részvétel f) osztálykirándulás családi kirándulássá szélesítésével A diákönkormányzat Iskolánk tanulói diákönkormányzatot hozhatnak létre, amely a közoktatásról szóló törvény 63..(1) - (7) bekezdés alapján működik. A diákönkormányzat a diákság önszerveződő csoportjaira épül. Célunk, hogy az iskola tanulói együttesen és egyénileg is valós gazdái legyenek az iskolai élet azon részének, amelyek irányítására, szervezésére a Közoktatási törvény, a Házirend, a Diákönkormányzat Szervezési és Működési Szabályzata felhatalmazást ad. A tanuló jogi képviselete a diákönkormányzat. Az iskolai önkormányzat akkor működik, ha a tanulói jogokat a tanulók és a tanárok megegyezése alapján közösen gyakorolják. Fontos az információcsere: a gyerekeknek alkalmuk és módjuk legyen elmondani a kívánságaikat, javaslataikat, panaszaikat. A tanuló minden olyan érdemi kérdésben kapjon szót, mely a közösség életét érinti. A diákjogok tekintetében a nemzetközi gyermekjogokkal összhangban határoztuk meg alapelveinket, amelyek a következők: a) Jog és nem jog közötti különbségek egyértelművé tétele 17

18 b) Jogok és kötelességek viszonya (nincs közöttük prioritás, hogy előbb a kötelességedet lásd el) Jogoknak a pedagógusokkal, diákokkal szemben érvényesülni kell: a) a diák-pedagógus b) a pedagógus-diák c) a diák-diák viszonyt figyelembe véve Diákjogok érvényesülése: a) a diák problémáival a diákönkormányzathoz fordulhat, b) az iskolai szabályok megoldásában való részvétel, c) egyetértési jog a házirendben foglaltakkal Az önkormányzati munka tartalmilag többek között: a) a tanulói önkiszolgálást b) az ügyelet feladatait c) a diákéletet színező tevékenységek minél szélesebb skálájának programját öleli fel. Így lehetőség nyílik arra, hogy a tanulók tervezzék, szervezzék a programokat, részt vegyenek a végrehajtásukban. Vonjuk be őket az értékelésbe is. Az önkormányzatot irányító pedagógus ötletet, tanácsot ad, irányít, meggyőz, kezdeményez, ha kell. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. Legfontosabb feladatai: a) a tanulók, tanulóközösségek érdekeinek képviselete b) tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében és szervezésében. 16. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja Szakképző iskolánk tanulóközössége sajátos képzéseink folytán életkorban és tanulmányaikban, értékrendszerükben, családi hátterüket és testi-lelki működésüket tekintve nagyon különbözőek. A alapműveltséget adó évfolyam tanulói év közöttiek, a szakképző évfolyamon általában évesek tanulnak és a felzárkóztató képzésben résztvevők évesek. Mindegyik korosztály más-más nevelési igényű, így iskolánk egészségügyi-környezeti nevelési programja igen sokrétű, összetett. A program kiemelten a évfolyam tanulóival valamint a felzárkóztató oktatásban résztvevőkkel foglalkozik, akikről elmondhatjuk, hogy többsége hátrányos helyzetű. Nincsenek tisztában testi-lelki működésükkel. Megváltozott értékrendjük következtében sokszor torz elképzeléseik vannak a családról, az őket körülvevő dolgokról, az életről. Hatalmas szükségük van beszélgetésekre, lelki gondozásra, életvezetési tanácsokra, mert otthon (nagyon sokan) nem beszélhetik meg gondjaikat, problémájukat. Biológiailag érettek tehát testileg megfelelően fejlettek, de ezt nem követi lelki fejlődés. Felnőtt módon élnek korai szexuális élet, dohányzás, alkalmi drogozás. Iskolánkban fontos működtetni az egészségnevelési és a környezeti nevelés programot. Tanári közreműködéssel mutatjuk be az egészséges életmód, az egészséges életvezetés alapjait, hogy majd legyen mire építkezniük életükben. Külön hangsúlyt fektetünk a prevencióra (drogprevenció, ifjúsági bűnmegelőzés stb.). Szeretnénk elsajátíttatni velük, hogy szemléletük megváltoztatásával legyen igényük az egészséges, biztonságos szexuális életre. Megnövekedett önismereti érzékenységüket, önmegismerési igényüket kihasználva, tanórákon és egyéb tanórán kívüli programokon szeretnénk megismertetni velük a testi és lelki egészség módszereit. A szabadidős tevékenység a mens sana in corpore sano jelmondatát felhasználva az egészséges test és az egészséges lélek összhangjának megteremtését célozza meg. 18

19 Az egészségnevelő és környezeti nevelési feladatok megvalósításához a személyi feltételek adottak. Iskolánk pedagógusain kívül az iskolaorvos, a védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk, esetenként külső szakemberek és nem utolsósorban a kortárs nevelő diákok is aktívan vesznek részt a munkában. A tárgyi feltételek kedvezőek. A programok anyagi feltételeit iskolai, illetve pályázati erőforrásokból teremtjük elő Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési program alapelvei, fejlesztési céljai és színterei Az egészségnevelés Az egészségmegőrzés, egészséges életvitel olyan készségek birtoklását jelenti, amelyek segítségével az egyén nemcsak erőfeszítéssel és rövidtávon képes életmód-változást elérni, hanem az egészséges életmód élete részévé válik. Minél korábban sajátítja el az egyén, annál természetesebb részévé válik mindennapi életének. Ilyen jártasságok például: a) Személyes értékek tudatos ismerete b) Csoportnyomás kivédésének tudatos képessége c) Stresszkezelő stratégiák d) Egészséges étrend önálló kialakításának képessége e) Önálló mozgásprogram végrehajtása f) Saját test ismerete, önvizsgálat, stb. g) Egyre növekvő kontroll szerzése egészségük felett h) Törődjenek többet az egészségükkel, fordítsanak gondot a prevencióra! A tanulóink az egészségkultúra területén: a) Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő, megőrző magatartás elsajátítására. Ismerjék az egészséget befolyásoló tényezők, a munka és pihenés helyes arányát, a betegségek hatását a szervezetre. b) Legyen áttekintésük a betegség-megelőzés lehetőségeiről és ismerjék az egészségkárosító hatások következményeit. c) Legyenek tisztában az élvezeti cikkek ártalmasságával, ismerjék a szenvedélybetegségek egészségkárosító és személyiségromboló hatásait. d) Fogadják el az egészséges életmód, a felelősségteljes nemi magatartás szükségességét. A családi életre való felkészítés területén a) Fogadják el a partnerkapcsolatok egészséges alakulásának, a házasságra való felkészülésnek, a családnak a fontosságát, ismerjék meg a gyermekvállalás feltételeit. Alakuljon ki felelősségteljes magatartás a magánélet és a párkapcsolatok körében. b) Ismerjék fel a különböző értékű, hasznos és káros magatartásokat, tevékenységeket, követendő és elvetendő mintákat, életviteleket, legyenek képesek értékelni azokat, véleményt alkotni azokról. c) Fejlődjön kommunikációs készségük, legyen a helyzetnek megfelelő a viselkedésük. Az egészségnevelés színterei a) Tanítási órákon (elsősorban pályaorientáció, osztályfőnöki óra, egészségtan) b) Tanítási órákon kívül (előadások és beszélgetések, kortárs segítők képzése) c) Iskolán kívül (tanulmányi kirándulások, kiállítások megtekintése, helytörténeti és történelmi séták) Környezeti nevelés Környezetünk szennyezése általános szokássá vált, a kialakuló veszély óriási és egyre fokozódó mértékű, s a fiatalok életét jelentősen befolyásolja. A diákokkal megértetjük és elfogadtatjuk a környezetvédelem fontosságát, sokoldalúságát, a teljes világot érintő jelentőségét, igyekszünk kialakítani bennük a környezetükért érzett felelősségérzetet, felkelteni a tevékeny környezetvédelem igényét, a környezettudatos életvitelre törekvést, a 19

20 Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan -elv alapján, ezzel is előkészítve felnőttkoruk egészségesebb környezetét. Ezen célok érdekében munkánk kapcsolódik: a) tantárgyakhoz (földrajz, fizika, egészségtan, történelem, szakmai tantárgyak, környezet- és munkavédelem) b) osztályfőnöki órákhoz c) a DÖK-tevékenységéhez (iskolai teremgondozási verseny és az Egy napot az iskoláért! mozgalom meghirdetésére) d) helytörténeti sétákhoz, tanulmányi kirándulásokhoz. Egészségügyi felügyelet Iskolánk (az évi CLIV. Egészségügyi Törvény és a végrehajtására kiadott egészségügyi jogszabályok szerint) gondoskodik a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletéről és ellátásáról. A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, védőoltását, ellenőrzését az iskolaorvos és a védőnő (egészségügyi asszisztens) végzi, heti egy alkalommal. Az iskolaorvos egyeztetett éves munkaterv szerint végzi: a) a tanulók továbbtanulás előtti pályaalkalmassági vizsgálatait (9. évfolyam tanulóit a szülőkkel egyeztetett időpontban és a szülők bevonásával), b) a tanulók egészségügyi vizsgálatát, majd az ellenőrzést, c) eseti vizsgálatokat, tanácsadást, d) szakorvoshoz irányítást, e) felmentéseket a testnevelési órákról (eseti, adott idejű, részleges), f) felkérésre felvilágosító előadások tartását (osztályfőnöki órákon, iskolarádióban). Biztonságos munkavégzés Megismertetjük a tanulókat a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeivel. Minden tantárgy keretében oktatjuk tanulóinknak a biztonságuk és testi épségük megóvásával kapcsolatos ismereteket, szabályokat és viselkedési formákat. Az első osztályfőnöki órákon munkavédelmi tájékoztatót tartanak az osztályfőnökök, melyet az osztálynaplóba is bevezetnek. Munkavédelmi oktatásban tájékoztatásban részesülnek tanulóink testnevelési és sportfoglalkozások előtt, a gyakorlati foglalkozásokon, iskolán kívüli iskolai szervezésű programok előtt (pl. osztálykirándulás) és ha új oktatási környezetbe kerülnek. Az iskola a szakmai gyakorlati idejére minden tanulónak munkaköpenyt biztosít és előírja a váltócipő használatát a tanműhelyben. A nyári gyakorlat ideje alatt tanulóinknak védőitalt biztosítunk. Környezet- és munkavédelem órákon a szakképesítésekhez előírt szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően készítjük fel a tanulókat a speciális ismeretek alkalmazására. Sporttevékenység Az iskolai testnevelési órák és szabadidős sporttevékenység egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása elsődleges feladatunk. Biztosítjuk diákjaink számára a mindennapi testnevelés mozgás lehetőségét, kötelező testnevelés órákon és délutáni sportkörökkel. Tavasszal és ősszel rendszeresen veszünk részt tömegsport rendezvényeken, hétvégi túrák szervezésében és lebonyolításában Eszközök, módszerek, tevékenységformák Kortársak bevonása Tanítványainknál a kortársak viselkedésmintái átmenetileg sokkal meghatározóbbak lehetnek, mint a szülői vagy tanári minták. A diákok között mindig akadnak olyan egyéniségek, akik pozitív mintaként szerepelhetnek, akiknek a véleményét a diákság nagy része elfogadja, példáját követi. Minden évben megszervezzük a kortárs nevelők képzését, mert sikeres egészségnevelő program nehezen képzelhető el a kortársak bevonása nélkül. Közösségben végzett munka 20

Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve

Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve Art Ért Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve ART ÉRT Alapfokú Művészeti Iskola 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezető... 5 A pedagógiai program megvalósításának biztosítéka...

Részletesebben

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 TARTALOM ISKOLÁNKRÓL... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM M Á N D Y I V Á N Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 3 AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE... 4 AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE... 6 1. Iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

Pedagógiai program 2013-2018

Pedagógiai program 2013-2018 Pedagógiai program 2013-2018 Nyírteleki Általános Iskola 4461 Nyírtelek Iskola u. 2. 1 Tartalom 1 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

Pedagógiai Program (Nevelési Program)

Pedagógiai Program (Nevelési Program) Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport

Részletesebben

Pedagógiai program 2015

Pedagógiai program 2015 Pedagógiai program 2015 DEBRECENI DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA 4027 Debrecen Dózsa Gy.u.2. KLIK: 082018 OM azonosító: 031073 Az iskola célja, hogy kulcsot adjon a tudáshoz. Minden, ami az iskolában történik,

Részletesebben

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Erkel Ferenc Ének-Zenei : 06-89/313-201 Általános Iskola és Egységes fax: 06-89/324-007 Pedagógia Szakszolgálat : erkelsuli@yahoo.com 8500 Pápa, Korona u.29. : www.erkelsuli.hu OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97 Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája Pedagógiai program 2015. Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

1. Az iskola nevelési programja...5. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...

1. Az iskola nevelési programja...5. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 1. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja...5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...5 1.1.1. A nevelés-oktatás alapelvei...5 1.1.2.

Részletesebben

Bevezető. Pedagógiai hitvallásunk:

Bevezető. Pedagógiai hitvallásunk: Tartalom Tartalom... 1 Bevezető... 2 Nevelési terv... 8 1. Alapelvek, célok, értékek... 11 2. Nevelési feladatok... 15 2.1. Személyiségfejlesztés... 15 2.2. Az intellektuális szükségletek kialakítása,

Részletesebben

II. RÉSZ. Nevelési program (helyi tanterv)

II. RÉSZ. Nevelési program (helyi tanterv) II. RÉSZ Nevelési program (helyi tanterv) 1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK A tanulók szociális képességeinek, viselkedésének,

Részletesebben

A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Programja

A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Programja A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja Nevelőtestület jóváhagyásának dátuma: 2013. március 25. A fenntartói jóváhagyás dátuma:. A tervezett felülvizsgálat dátuma:.. Készítette: Nagy Katalin igazgató

Részletesebben

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. november 09. Tartalomjegyzék Küldetésnyilatkozat 3 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Nevelési terv Miskolc, 2013. 1 1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerű és eredményesen működő

Részletesebben

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 2015 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló, 2013.08.30.

A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló, 2013.08.30. A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nagykálló, 2013.08.30. Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

Részletesebben

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014.

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Pedagógiai program Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Tartalomjegyzék Előszó... 5 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 2015 PEDAGÓGIAI PROGRAM Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 1 I. I. Helyzetelemzés... 5 1. Az iskola rövid története..5 2. Középiskolánk hivatalos adatai...6 3. Az iskola és környezete...7

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2011. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSŐ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3630 Putnok, Gárdonyi Géza út 1 Tel: (48) 430-189 Tel/Fax: 531-014 E-mail:

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15. PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program helyi tanterv Átdolgozott változat 2014.09.15. Készült és átdolgozásra került a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,

Részletesebben

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok...

Részletesebben

V. fejezet A kollégium nevelési programja. I. Bevezetés

V. fejezet A kollégium nevelési programja. I. Bevezetés V. fejezet A kollégium nevelési programja I. Bevezetés 1. Pedagógiai programunk összeállítását a Köznevelési törvény 17. -a írja elő. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja összhangban a Köznevelési

Részletesebben

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 56 1. VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK... 56 2. A KÖTELEZŐ ÉS A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK... 57 3.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 56 1. VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK... 56 2. A KÖTELEZŐ ÉS A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK... 57 3. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 3 KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE... 5 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 7 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI,

Részletesebben

DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2454 Iváncsa, Fő u. 61. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2454 Iváncsa, Fő u. 61. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Ikt. sz.: 942/2014/PP/12.10. DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2454 Iváncsa, Fő u. 61. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Iváncsa, 2014. november 24. Balhegy Gabriella Katalin

Részletesebben

VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályos: 2014. április 1-től

VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályos: 2014. április 1-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Hatályos: 2014. április 1-től Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az iskola adatai, rövid bemutatása... 5 1.2. Az iskola küldetésnyilatkozata... 5 2. NEVELÉSI PROGRAM... 6 2.1. Az

Részletesebben

Bem József Általános Iskola

Bem József Általános Iskola 1 Bem József Általános Iskola Pedagógiai program A Bem József Általános Iskola a(z) 1993. évi LXXIX. Törvény 47.p, 48.p 1996. évi LXII. Törvény 2011. évi Köznevelésről szóló törvény 4.p, 5., 26.p, 27.,

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

A SOPRONI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SOPRONI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SOPRONI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Gárdonyi Géza Általános Iskola 9400 Sopron, Ferenczy János utca 1. Tel.: 99/312-246 E-mail: gardonyi@sopron.hu Honlap: www.gardonyi-sopron.sulinet.hu

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási

Részletesebben

Szerencsi Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 3910 Tokaj, Bodrogkeresztúri u. 5.

Szerencsi Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 3910 Tokaj, Bodrogkeresztúri u. 5. Szerencsi Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 3910 Tokaj, Bodrogkeresztúri u. 5. OM:203055 Kollégium Pedagógiai Programja 2015 0 Bevezetés A

Részletesebben

FERENCVÁROSI KOMPLEX ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

FERENCVÁROSI KOMPLEX ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A FERENCVÁROSI KOMPLEX ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (iskolai és autista tagozat) (1095 Budapest, Gát u. 6. és Thaly Kálmán u. 17/I.) OM 038417 KLIK: 194022 Jóváhagyta: Tőkés Sándor

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola 2013. 1 T a r t a l o m j e g y z é k A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése...

Részletesebben

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató Pedagógiai program Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk jóváhagyta: Danka Adél igazgató Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató

Részletesebben

V. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...94 VI. Érettségi...95 VII. A választható tantárgyak,

V. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...94 VI. Érettségi...95 VII. A választható tantárgyak, P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 2013 1 Tartalom Tartalom... 2 Pedagógiai hitvallásunk:... 4 Nevelési terv... 6 I. Iskolánkról... 6 1.1. Alapelvek, célok, értékek...11 1.2. Az emberi magatartás általános

Részletesebben

Pedagógiai program. Nevelési program

Pedagógiai program. Nevelési program 1 Pedagógiai program Nevelési program 2015 Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziuma és Szakközépiskolája 2490 Pusztaszabolcs Mátyás király utca 16-20 1... 1 1. BEVEZETÉS... 4 1.1.1 AZ

Részletesebben

Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium. Nevelési és pedagógiai programja

Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium. Nevelési és pedagógiai programja A Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium Nevelési és pedagógiai programja Békéscsaba 2013. 1 Tartalomjegyzék Bevezető Jogi státus alapító okirat; 1. számú melléklet Az iskola nevelési programja Az

Részletesebben

Az Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli Szakközépiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Az Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli Szakközépiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA . Az Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Ellenjegyezte, jóváhagyta:...... igazgató fenntartó képviselője Hatálybalépés dátuma: 2014. február 01. Módosítás, felülvizsgálat:

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE A KÁLOZI SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE 2013. AUGUSZTUS 30. Készítette: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) alapján a Kálozi Szent István Általános

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI TANTERVE. Ajka, 2010.

Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI TANTERVE. Ajka, 2010. Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE Ajka, 2010. 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei -6-2.

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

A Kemenesmagasi Általános Iskola Pedagógiai Programja. Tartalomjegyzék

A Kemenesmagasi Általános Iskola Pedagógiai Programja. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Az iskola helyzete, szervezeti felépítése 4 Az iskola hivatalos adatai, jelenlegi helyzete 4 Az iskola hivatalos adatai 4 Az iskola jelenlegi helyzete 4 Iskolánk múltja, társadalmi környezete

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával

Részletesebben

Pedagógiai Program. Losontzi István EGYMI és Kollégium. 2015/2016-os tanév

Pedagógiai Program. Losontzi István EGYMI és Kollégium. 2015/2016-os tanév Losontzi István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium OM: 038539 Címe: 2700 Cegléd Buzogány u. 23. Tel: 53/310-141 Fax: 53/311-905 e-mail: losi10@t-online.hu Pedagógiai Program Losontzi

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Érdi Tankerület. OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Érdi Tankerület. OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Rigó Katalin intézményvezető Készítés dátuma: 2013. márc.31. Jóváhagyta:

Részletesebben

Intézményi Minőségirányítási Program

Intézményi Minőségirányítási Program Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Intézményi Minőségirányítási Program Készítette: Nagy Sándor, igazgató Véleményezte: Szülői képviselet: Diákönkormányzat: Elfogadta: Alkalmazotti

Részletesebben

A BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BOGYISZLÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA Tartalom BEKÖSZÖNŐ... 4 I.AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 Pedagógiai alapelveink...

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21.

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programja Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Lásd a kereskedelemben a vendéget, a vendéglátásban a kereskedelmet!

Részletesebben

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2014 Tartalomjegyzék Oldal Iskolánkról 2 Az iskola nevelési programja 3 1.Küldetésnyilatkozat 3 2.Pedagógiai alapelvek 3 3.Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 HELYZETELEMZÉS... 4 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 6 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

Részletesebben

Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola. 9322 Rábatamási, Szent István u.42. OM : 030570

Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola. 9322 Rábatamási, Szent István u.42. OM : 030570 Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola 9322 Rábatamási, Szent István u.42. OM : 030570 Összeállította: RÁTZ OTTÓ mesterpedagógus tanár,intézményvezető 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: nevelésről

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai program 2013 PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Ezek a csillogó szemű gyerekek nem maguk váltották a belépőjegyet arra az útra, amit úgy hívunk: élet Ha szemükbe nézünk, ugyanazt

Részletesebben

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 7.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 7. PEDAGÓGIAI PROGRAM Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 9025 Győr, Kossuth Lajos utca 7. Hatályos, 2015. szeptember 1-től Kaukerné Kovács Edit

Részletesebben

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. OM 201558 PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi 2015. május 1 Tartalomjegyzék I.BEVEZETŐ... 4 1.1 Az iskola

Részletesebben

Burattino Általános és Szakképző Iskola, Gyermekotthon. Tartalom

Burattino Általános és Szakképző Iskola, Gyermekotthon. Tartalom Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 2 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 2 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...

Részletesebben

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék HELYZETELEMZÉS... 5 BEVEZETÉS... 7 NEVELÉSI PROGRAM... 9 Szervezeti tagozódás... 19 Tárgyi, személyi feltételek... 20 Ellenőrzés, értékelés...

Részletesebben

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Olaszi Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Olaszi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014 Olaszi Általános Iskola TARTALOMJEGYZÉK PEDAGÓGIAI PROGRAM... 1 NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA... 7 1.1 intézményi szakmai alapdokumentuma... 7 1.2 Iskolai alapítvány...

Részletesebben

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 I. Intézményi szint 1. Bevezetés 12 2. Közös

Részletesebben

Pedagógiai program. Nevelési program. Szabolcs Vezér. Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium. Pusztaszabolcs. Mátyás király u. 16-20.

Pedagógiai program. Nevelési program. Szabolcs Vezér. Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium. Pusztaszabolcs. Mátyás király u. 16-20. 1 Pedagógiai program Nevelési program 2014 Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 1 Pusztaszabolcs Mátyás király u. 16-20. 2 TARTALOMJEGYZÉK 1... 1 3 AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 5 3.1 Az iskola

Részletesebben

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

P e d a g ó g i a i P r o g r a m

P e d a g ó g i a i P r o g r a m P e d a g ó g i a i P r o g r a m 2013 Bevezető 1. Az intézmény alapadatai Az intézmény neve: Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium telephelyei: 2750 Nagykőrös, Ceglédi út 24. 2750

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2014 TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI

Részletesebben

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. szeptember 1. 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2015. augusztus 24. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M P E D A G Ó G I A I P R O G R A M Az én tanításom nem arra van ítélve, hogy könyvtárak porában penészedjék, hanem hogy győztesen hasson a gyakorlati életben. (Semmelweis Ignác) Semmelweis Ignác Humán Szakképző

Részletesebben

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja

Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Makói Návay Lajos Szakképző Iskola Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja Kozák György intézményvezető 2013 1 Makói Návay Lajos Szakképző Iskola 2 Makói Návay Lajos Szakképző

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nádudvar, 2015.08.31. Dr. Takácsné Baranyai Etelka Igazgató 1 Tartalom 1. Általános rendelkezések 1.1 Bevezető

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589 PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 9500 CELLDÖMÖLK, JÓZSEF A. U. 1. OKTATÁSI AZONOSÍTÓ: 036589 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja " E r r e a s z i k l á r a é p í t e m h á z a m a t (Szent István II. Intelme Imre herceghez) A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja 2013. 1 Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA...

Részletesebben

Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014.

Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014. Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETELEMZÉS... 10 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI,

Részletesebben

Tisztelt Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság! A Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógia programját az alábbiak szerint szeretné

Tisztelt Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság! A Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógia programját az alábbiak szerint szeretné LIpPAI JANOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOL4 4400 Nyíregybáza, Krúdy köz 2. Telefon/Fax: (42) 403-765, Telefon: (42) 403-750, (42) 403-751, (42) 500-232 E-maii: Iippai.szakko=episkolat{j) maii. com Internet:

Részletesebben

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA

ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÉPZŐ ISKOLA 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19. OM 201558 PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi megbízott intézményvezető 2013. augusztus 28. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. BEVEZETÉS... 5 2. NEVELÉSI PROGRAM... 7 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

1. Pedagógiai módszertani felkészültség

1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1. Pedagógus önértékelés Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 3300. Eger, Mátyás király út 165. PEDAGÓGIAI PROGRAM A pedagógiai program kidolgozója: Igazgató és a tantestület tagjai

Részletesebben

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM I. AZ ISKOLA TÖMÖR BEMUTATÁSA I./1. Hivatalos adatok Az intézmény elnevezése: Batsányi János Gimnázium és Kollégium székhelye: Tapolca, Liszt F.

Részletesebben

FM KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI AGRÁR - SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIA PROGRAMJA

FM KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI AGRÁR - SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIA PROGRAMJA FM KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI AGRÁR - SZAKKÉPZŐ KÖZPONT KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIA PROGRAMJA A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek az eddiginél különbbé nevelhetők, hogy az eddiginél többre taníthatók.

Részletesebben

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék Az iskola nevelési programja... 5 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (5500. Gyomaendrőd, Selyem út 109/2.) OM: 028300 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 11. o. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA Mezőkövesd, Gróf Zichy János út 18. Tel/Fax: 49/505-280, e-mail: szechenyi@mezokovesd.t-online.hu Honlap: www.szechenyi-mk.sulinet.hu OM: 201 750

Részletesebben