MINEROFIL KISKÖNYVTÁR V. Fehér Béla ÁSVÁNYKALAUZ

Átírás

1 ÁSVÁNYKLUZ

2

3 MINEROFIL KISKÖNYVTÁR V. Fehér Béla ÁSVÁNYKLUZ Magyar Minerofil Társaság Miskolc, 2009

4 kötet megjelenését anyagilag támogatta a Nemzeti Kulturális lap. Technikai szerkesztő: Fehér Béla borítón lévő fotókon szereplő ásványok: Bal felső: wulfenit, Mežica, Szlovénia (Miskolci Egyetem gyűjteménye). Jobb felső: malachit, Lukuni-bánya, Lubumbashi, Katanga tartomány, Kongó = Zaire (Miskolci Egyetem gyűjteménye). Bal alsó: azurit, Dzsezkazgan, Kazahsztán (Herman Ottó Múzeum gyűjteménye). Jobb alsó: krokoit, Dundas, Tasmania, usztrália (Herman Ottó Múzeum gyűjteménye). fotókat Jáger Viktor készítette. z Ásványkalauz honlapja: ISBN ISSN Fehér Béla és Magyar Minerofil Társaság, 2009 Kiadta a Magyar Minerofil Társaság (Miskolc) Felelős kiadó: Dr. Szakáll Sándor elnök Készült a Tipo-Top kft. Nyomdaüzemében 3531 Miskolc, Győri kapu 24/b. Felelős vezető: Solymosi Róbert Példányszám: 1000

5 ELŐSZÓ Ennek a munkának az előzményei 2002-ig nyúlnak vissza, amikor elkészítettük a miskolci Herman Ottó Múzeum Ásványtárának honlapját. számos menüpont közül az egyik egy ásványszótár lett, mely az összes érvényes ásványfaj magyar nevének angol megfelelőjét adja meg és fordítva. Ezen túlmenően az ásványok kémiai képlete és kristályrendszere is szerepel ebben a szótárban. Ez a szótár (valójában egy adatbázis) később számos új mezővel bővült, mely azonban már nem került ki az internetre. Valamikor 2008 elején Szakáll Sándor, a Magyar Minerofil Társaság elnöke említette nekem, hogy a társaság Minerofil Kiskönyvtár sorozatában jó lenne egy újabb kötetet megjelentetni, s erre nézve ötleteket kért tőlem. Eszembe jutott a fenti adatbázisom és az, hogy magyar nyelven még nem adtak ki olyan könyvet, mely a létező összes ásványfaj bemutatását tűzte volna ki céljául. Ezzel indult tehát 2008 tavaszán a nagy munka. Első körben azt kellett végiggondolni, hogy a Minerofil Kiskönyvtár sorozat szűkös terjedelmi korlátai között melyek azok a tulajdonságok, melyeket az egyes ásványokról közölni kellene, s amelyekkel az adatbázisomat ki kellene egészíteni. Mintaként két klasszikus mű szolgált; az egyik az angol nyelvű Fleischer s glossary of mineral species (Back & Mandarino, 2008), a másik pedig a német nyelvű Das große Lapis Mineralienverzeichnis (Weiß, 2008). Szolgai módon egyik könyv felépítését sem akartam követni, mivel az Ásványkalauz némileg más céllal jött létre. z angol és a német nyelvű ásványtani szakirodalom ugyanis összehasonlíthatatlanul nagyobb a magyarénál. Sok-sok vaskos kötet jelent meg már mindkét nyelven, mely az ásványfajok részletes leírását tartalmazzák. Emiatt a fenti két műnek csupán az a hivatása, hogy időről-időre (4-5 évente) közreadva tájékoztatást nyújtsanak az aktuálisan érvényes ásványfajokról, viszonylag rövidre fogva jellemzésüket. z Ásványkalauz azonban az első olyan magyar nyelvű könyv, mely az összes ásvány bemutatását célul tűzte ki, ezért a megfelelő magyar nyelvű kézikönyvek hiányában feladata az is, hogy az ásványok legfontosabb tulajdonságait is közölje. Természetesen az a kérdés is feltehető, hogy melyek az ásványok legfontosabb tulajdonságai. két legfontosabb kétség kívül a kémiai összetétele és a kristályrendszere. Ezen túlmenően már egyénenként változhat, hogy ki melyik tulajdonságot tartja fontosnak. Én a kötet összeállításánál alapvetően az ásványgyűjtők és amatőr mineralógusok igényeit tartottam szem előtt, így a könyvbe azok a tulajdonságok kerültek be, melyeket bárki megfigyelhet szabad szemmel, vagy minimális technikai eszközök (pl. lupe, mikroszkóp, Mohs-féle keménységi skála, UV-lámpa, különböző savak stb.) igénybevételével. Ezek a következők: megjelenés, méret, hasadás, keménység, sűrűség, szín, karc, fény, genetika. Sajnos a könyv korlátozott terjedelme és a nagyszámú (majdnem 4500) ásvány 5

6 miatt ezekről a tulajdonságokról csak címszavakban lehet írni, különösen a megjelenés és a genetika rész igényelt volna nagyobb terjedelmet. Mint az irodalomjegyzékből is kitűnik, a könyv megírásánál alapvetően másodlagos irodalmi forrásokat, azaz kézikönyveket vettem igénybe, s csak a legújabb ásványok esetében használtam az eredeti publikációkat, folyóiratcikkeket. Ebből következően a kézikönyvekben hibásan szereplő adatok az Ásványkalauzba is bejuthattak, bár ezeket azért megpróbáltam kiszűrni. Mivel a könyv megírására lényegében másfél év állt rendelkezésemre, sajnos minden egyes ásványnál az eredeti publikációk felkutatása és feldolgozása nem volt megvalósítható. z Ásványkalauz a december 31-éig leírt ásványfajokat tartalmazza, de a kézirat lezárásáig figyelembe vettem a 2009-es új ásványokat is. Természetesen mire ez a könyv az Olvasó kezébe kerül, addigra már újabb és újabb ásványokat is leírnak, hiszen évente átlagosan kb. 50 új ásványt fogadnak el és publikálnak. Mivel a magyar nyelvű ásványtani könyvek piaca nagyon kicsi, ezért a Magyar Minerofil Társaság nem tervezi az Ásványkalauz időről-időre történő frissített kiadását, mint ahogy azt a már korábban említett külföldi példák teszik. Ettől függetlenül nincs kizárva, hogy valamikor a jövőben újabb kiadást érjen meg a könyv, vagy pedig a benne közölt adatok valamilyen más formában jelenjenek meg újra. Éppen ezért a kézirat alapját képező adatbázist a jövőben is fejleszteni fogom, az újabb ásványokkal kiegészítem, illetve az esetleges hibákat is javítom. Emiatt arra kérem a tisztelt Olvasót, hogy az általa észrevett hibákról és hiányosságokról értesítsen engem a lenti elérhetőségeim valamelyikén. Végezetül mindenképpen meg kell említenem, hogy Tóth Mike ( ) kalocsai jezsuita szerzetes tanárnak, az 1882-ben megjelent Magyarország ásványai című könyv szerzőjének kéziratos formában kissé hiányosan fennmaradt egy műve z összes ásványok jegyzéke és rövid jellegzése, azok felismerése céljából címmel. teljes anyag 1917-ben már kiadásra kész állapotban volt, de a könyv kiadására szánt összeg az I. világháborút követően elértéktelenedett, így a mű megjelentetésére nem került sor (erről részletesebben lásd: Nagy, 2009). Valójában ez lett volna az első magyar nyelvű könyv a világ összes ásványáról. Tisztelegve a nagy előd és ki nem adott műve iránt, az Ásványkalauzt Tóth Mike emlékének ajánlom. Miskolc, szeptember 28. Fehér Béla Herman Ottó Múzeum, Ásványtár 3525 Miskolc, Kossuth u. 13. Tel.: (46) feherbela@t-online.hu 6

7 I. rész z ásványfajok leírása könyv I. része a világon ismert közel 4500 ásványfaj vázlatos leírását tartalmazza ábécé sorrendben. z ásványfajokról közölt adatokat elsősorban az ásványgyűjtők, amatőr mineralógusok igényei szerint állítottam össze, amelyeket végső soron három részre oszthatunk: - az egyes ásványfajokat meghatározó adatok: képlet, kristályrendszer, tércsoport, rácsállandók; - az ásványok felismerését segítő, azok alaktani, fizikai-optikai tulajdonságait, előfordulási/képződési módjait közlő információk; - kiegészítő (színes) adatok, pl. az ásványok típuslelőhelye, nevük eredete, leírásuk éve. kötet a december 31-éig leírt és a Nemzetközi Ásványtani Társaság Bizottsága az Új Ásványokról, Nevezéktanról és Osztályozásról (angol rövidítése IM CNMNC = International Mineralogical ssociation, Commission on New Minerals, Nomenclature and Classification) által elfogadott, azaz érvényes ásványfajokat tartalmazza. képet kissé bonyolítja, hogy az IM CNMNC az egyes ásványok státuszára a következő kategóriákat alkalmazza (Nickel & Nichols, 2009): Rövidítés Státusz angolul Státusz magyarul approved elfogadott D discredited diszkreditált (törölt) G grandfathered nagyapai Group group csoport H hypothetical hipotetikus (elméleti) I intermediate member közbülső tag N non approved nem elfogadott Q questionable kérdéses Rd redefined újradefiniált Rn renamed átnevezett z (approved = elfogadott) kategóriába az IM CNMNC jogelődje, az IM CNMMN (Commission of New Minerals and Mineral Names = Új Ásványok és Ásványnevek Bizottság) es megalakulása után hivatalosan benyújtott és a Bizottság által elfogadott ásványok tartoznak. Ezek között lehetnek azonban korábbról ismert ásványok is, ha azok átmentek egy elfogadási procedúrán. Példaként említhetem a muszkovitot, melyet ugyan 1850-ben írtak le, mégis státusz- 7

8 szal rendelkezik, mivel az IM CNMMN által létrehívott ún. Csillám lbizottság 1998-ban hivatalosan is elfogadta. D (discredited = törölt) kategória a ma már nem érvényes ásványneveket (szinonimák, változatnevek) öleli fel, melyeket az IM CNMNC hivatalosan is törölt. G (grandfathered = nagyapai) ásványnevek a fent említett Bizottság 1959-es megalakulása előtt keletkeztek és az IM CNMNC még nem törölte, bár nem is erősítette meg őket, vagyis jelenleg érvényes ásványfajoknak tekinthetők, de egy újravizsgálat után a státuszuk változhat. Group (= csoport) az ásványcsoportokra alkalmazott elnevezéseket jelöli. H (hypothetical = elméleti) jelű anyagokat a természetben még nem fedezték fel, mégis az ásványokra emlékeztető elnevezéseket kaptak. Ezek vagy laboratóriumokban előállított mesterséges anyagok, vagy a természetben képződött, tisztán antropogénbiogén anyagok, vagy különböző ásványcsoportok még hiányzó tagjai, melyek jelenlétét megjósolták, de eddig még nem mutatták ki őket természetes előfordulásokban. z I (intermediate member = közbülső tag) jelű ásványok olyan keverékek, melyek szerkezetileg egy adott ásványcsoporthoz tartoznak, kémiailag viszont az adott csoporton belül két vagy több ún. szélső tag közötti közbülső helyet foglalják el, vagyis nem határoznak meg új ásványfajt. z N (non approved = nem elfogadott) ásványokat 1959 után írták le anélkül, hogy az IM CNMNC-hez elfogadásra benyújtották volna. közölt adatok alapján azonban mégis elképzelhető, hogy önálló ásványfajról van szó. Q (questionable = kérdéses) ásványok teljes körű leírása nem történt meg, az eddig közölt adatok alapján így kérdéses, hogy önálló ásványként megállják-e a helyüket. z Rd (redefined = újradefiniált) jelű ásványok önálló fajoknak tekinthetők, viszont abban az értelemben vigyázni kell velük, hogy ma már nem ugyanazt az ásványt jelentik, mint leírásuk időpontjában, mert szerkezetileg és/vagy kémiailag újradefiniálták őket. Végezetül az Rn (renamed = átnevezett) jelű ásványok is érvényes fajok, viszont ma már más a nevük, mint az eredetileg volt. z utóbbi időben egyre több ilyen ásvánnyal találkozhatunk, amióta az IM CNMNC különböző ásványcsoportok nevezéktani kérdéseinek tisztázására külön albizottságokat állított fel, s azok az egységes nevezéktan felé haladva sok ásványt átneveztek. Érdekességként megemlítem, hogy ez a kategória alapvetően az ásványok eredeti, angol írásmódú nevére vonatkozik. Például a cinkzippeit kategóriája azért Rn, mert ban angolul zinc-zippeite néven írták le, de 2008-ban a nevéből törölték a kötőjelet és most már hivatalosan zinczippeite névre hallgat. magyar névben azonban nem történt változás, hiszen az mindig is cinkzippeit volt (lásd Bognár, 1995), tehát nálunk az Rn kategória alkalmazása kissé félrevezető. Kötetünk tehát az, G, N, Q, Rd és Rn kategóriájú ásványokat ismerteti és a D, H és I kategóriájú ásványokat kihagyja. Nem ilyen egyértelmű az ásványcsoportok, vagyis pontosabban az ásványfajoknál rendszertanilag magasabb szintű elnevezések (Group kategória) helyzete. Ezek bemutatása abban az esetben kimarad a könyvünkből, ha az ásványcsoporton belül ásványfajok vannak definiálva (pl. amfibol, olivin, volframit stb.), és ez a gyakori eset. Kivételesen az is előfordul, hogy egy adott elnevezés a Group kategóriába tartozik, de még a csoporton belül ásványfajokat nem határoztak meg (pl. glaukonit, illit). Ez utóbbiak ismertetése bekerült a kötetbe. z egyes ásványfajok bemutatásánál a címsorban, a kémiai képlet után szürke háttérben megadom az ásványok fenti IM-státuszát Nickel & Nichols (2009) alapján. Ezek után röviden tekintsük át, hogy az egyes ásványfajokról milyen adatok kerülnek ismertetésre a könyvben. 8

9 z ásvány neve z ásványok nevét magyar és angol nyelven közlöm: először a magyar, majd utána szögletes zárójelben az angol írásmódot adom meg. z ásványnevek sorrendje a magyar írásmódot, illetve a magyar ábécét követi. z ásványnevek magyar megfelelőjét Bognár László Ásványnévtár című, 1995-ben megjelent munkája szerint közlöm, figyelembe véve a fenti mű 2007-ben elektronikus formában megjelent bővített és javított kiadását. z angol nevek közlését két szempontból tartom fontosnak. Egyrészt a fent már sokat emlegetett IM CNMNC-hez az új ásványokat angol nyelven terjesztik elő és a neveiket is az angol írásmóddal fogadják el, tehát ha úgy tetszik, ezeket tekinthetjük az ásványnevek alapalakjának. Másrészt pedig ha egy ásványról bővebb információkhoz szeretnénk jutni, akkor ma már a legtöbben az Internetre kapcsolódunk, ahol a legtöbb találatot az angol névalakra keresve érhetjük el. Sok esetben mi magyarok is az angol névalakkal találkozunk először és nem biztos, hogy abból ki tudjuk találni a magyar írásmódot, hiszen ahhoz sokszor ismernünk kellene az ásványnév etimológiáját. E nélkül pedig ebben a könyvben sem találjuk meg a keresett ásványt. Emiatt készítettem egy angol-magyar ásványnév-szótárt, melyben a kötetben szereplő összes ásvány szerepel. Sajnos ez a szótár terjedelmi okok miatt nem fért be az Ásványkalauzba, de a könyv internetes oldalán (a címet lásd a 4. oldalon) pdf-formátumban letölthető. Kémiai képlet (összetétel) z ásványok neve után a címsorban azok kémiai képletét tüntetem fel. képletek írásánál nem igazán lehet következetes az ember. z egyszerűbb szerkezetű ásványoknál a kémiai képlet egyben szerkezeti képletnek is tekinthető, a bonyolultabb szerkezetű, sok, egymástól független kristálykémiai pozíciót tartalmazó ásványoknál azonban ez már keresztülvihetetlen, mivel nagyon hosszú képletet eredményezne. Ez utóbbiaknál egyes kristálytani pozíciók összevonása elkerülhetetlen. következetlenség másik oka, hogy bizonyos ásványoknál az ideális, ún. szélső tag képletét adjuk meg. Ugyanakkor a természet konyhájában ahol az ásványok készülnek nincs nagy tisztaság, így gyakoriak az elemhelyettesítések, illetve szennyező elemek kristályrácsba épülése. Ezeket a helyettesítéseket azonban a képletekben inkább csak olyankor tüntetem fel, ha azok gyakoriak és jelentősebb mértéket érnek el. z ásványok képletét elsősorban Back & Mandarino (2008), ill. nthony et al. (1990, 1995, 1997, 2000, 2003) alapján közlöm. következőkben ismertetésre kerülő tulajdonságok a genetikai részig bezárólag elsősorban a Handbook of mineralogy (nthony et al., 1990, 1995, 1997, 2000, 2003), másodsorban pedig a Dana s new mineralogy (Gaines et al., 1997) című könyvekből származnak. Kristálytani adatok Először az ásvány kristályrendszerét adom meg, feltüntetve az esetleges álszimmetriát. Ez utóbbi azért fontos, mert sok ásvány esetében ez tükrözi a morfológiai szimmetriát (gondoljunk pl. a leucit esetére), a valódi szimmetria pedig csak műszeres (pl. röntgen-diffrakciós) vizsgálatokkal mutatható ki. kristályrendszer után zárójelben a Hermann-Mauguin-féle rövid tércsoportszimbólummal megadom az ásvány belső szimmetriáját, majd a rácsállandókat, vagyis az elemi cella éleinek hosszúságát ångström (Å) mértékegységben (1 Å = m), ill. az élek által bezárt szögeket. Természetesen a szükséges adatok kristályrendszerenként változnak. Hogy csak a két 9

10 szélső esetet említsem: a legmagasabb szimmetriájú köbös rács esetében az elemi cella élei egyenlők, vagyis a = b = c és az általuk bezárt szög 90, azaz = = = 90, így elég csak az a cellaél hosszát megadnunk. legalacsonyabb triklin szimmetria esetében azonban mind a hat paramétert közlöm, hiszen a b c és 90. Végül megadom a Z értékét, amely megmutatja, hogy az ásványra megadott képletegységből hány található meg az elemi cellában. kristálytani adatok képezik kötetünk legsérülékenyebb részét. z újabb és újabb szerkezetvizsgálatok sokszor módosítják a korábban már közölt szerkezeti adatokat, szimmetriát, elemi cellát. Könyvünkbe megpróbáltam a legújabb vizsgálati eredményeket beépíteni, ezért előfordulhat, hogy az itt közölt adatok eltérnek akár a fent említett forrásmunkákban, akár az olvasó által ismert egyéb kézikönyvekben leírtaktól. Megjelenés Terjedelmi korlátok miatt csak nagyon szűkszavúan tudom az egyes ásványok morfológiai viszonyait ismertetni. Ebben a részben külön választottam az egykristályok alakját a halmazalakoktól. [K] jel után közlöm az ásványok egykristályainak gyakoribb habitusait, míg a [H] jel után a gyakoribb halmazalakjait (aggregátumainak alakjait) adom meg. felsorolásban melléknevek és főnevek váltakozva szerepelnek. Melléknevek (pl. oszlopos, táblás, gömbös, szálas) után képzeletben mindig oda kell tennünk a kristályok ([K] esetében) vagy halmazok ([H] esetében) szót, míg a főnevek (pl. szemcsék, kérgek) önmagukban megállják a helyüket. Ebben a részben a vesszők élesen elkülönítik az egyes típusokat, vagyis ha azt látjuk, hogy [H] gömbös, szálas, kérgek, tömeges, akkor azt úgy olvassuk, hogy: gömbös halmazok, szálas halmazok, kérgek, tömeges halmazok, tehát a melléknevek itt nem jelzőik az utána következő főneveknek, vagyis nem gömbös kérgek, szálas kérgek Méret z ásványok méretének megadásához négy kategóriát alkalmaztam, melyeket szimbólumok jelölnek (a szimbólumok Weiß, 2008-ból átvéve, némileg más tartalommal). z egyes szimbólumok jelentése a következő: XX = az ásvány egykristályainak mérete meghaladhatja az 1 cm-t; xx = az ásvány egykristályainak mérete 1 cm-nél kisebb, de még szabad szemmel elkülöníthető, látható; oo = az ásvány egykristályai szabad szemmel nem láthatók, de halmazai (aggregátumai) igen; mikr. = az ásvány mikroszkopikus/szubmikroszkopikus méretű. méretadatok az ásvány legjobb, legnagyobb kifejlődésű, és nem a leggyakoribb megjelenésére vonatkoznak. Például a diaszpor rendszerint agyagméretű kristályokból álló földes halmazokat alkot, mint a hazai bauxitokban. Ez alapján a oo jel illene rá, viszont néhány törökországi lelőhelyen több cm hosszú kristályokban is előfordul, ezért könyvünkben az XX megjelölést kapta. z ásványok méretadatainál a fő forrásmunkák mellett nagyban támaszkodtam Várhegyi (1998) művére is. 10

11 Hasadás Mechanikai behatásra (ütés, nyomás) az ásvány kristályának meghatározott síkok, kristálylapok mentén történő elválását hasadásnak nevezzük. hasadást a hasadási sík kristálytani iránya és minősége (pl. tökéletes, kiváló, jó, közepes, határozatlan, rossz) írja le. Sok olyan ásvány van, amely több irányban is hasad, de nem feltétlenül egyformán jól az összes irányban. Kötetünkben helyhiány miatt csak a legjobb hasadás minőségét adom meg, tehát a hasadási irányokat, ill. az esetleges más kristálytani irányokban történő rosszabb hasadások minőségét nem. Úgy vélem, hogy ez elegendő az ásványgyűjtőnek a szabad szemmel vagy mikroszkópban történő ásványhatározáshoz. hasadással rokon fizikai tulajdonság a törés, csak itt az elválás a kristálytani irányoktól függetlenül megy végbe, s a törési felület formája jellemző az ásványra. Ezt a fizikai tulajdonságot kihagytam a könyvből, egyrészt azért, mert nagyon sok ásványra nem közölték a törési felület formáját, másrészt pedig az ásványhatározáshoz a törési felület megfigyelése csak ritkán szolgáltat fontos adalékot. Keménység (K) z ásványok keménységét a jól ismert Mohs-féle karcolási keménységgel adom meg. Ez a következő, tíztagú skála ásványaival való összehasonlításon alapul (a legpuhábbtól a legkeményebb felé haladva): 1. talk, 2. gipsz, 3. kalcit, 4. fluorit, 5. apatit, 6. ortoklász, 7. kvarc, 8. topáz, 9. korund és 10. gyémánt. Ebben a sorozatban minden nagyobb sorszámú ásvány karcolja az előtte álló, nála kisebb sorszámúakat. nnak az ásványnak a keménységét, amelyé pl. a fluorité és az apatité közé esik, 4,5-del jelöljük. Napjainkban a műszeres technika fejlődésének köszönhetően számos olyan mikroszkopikus méretű ásványt írnak le, melyek karcolási keménysége a hagyományos módon nem határozható meg. Ezek keménységét vagy egyáltalán nem ismerjük, vagy pedig más technikákkal határozták meg. Ércásványok esetében pl. nagyon elterjedt az ún. Vickers-féle nyomási keménység mérése. Ez utóbbit aztán gyakran számolják át Mohs-féle karcolási keménységre. Kötetünkben az ilyen átszámolt értékeket is feltüntettem akkor, ha csak azok állnak rendelkezésre, viszont azt külön már nem jeleztem, hogy ilyen átszámított értékről van szó. Egyes esetekben az átszámolt Mohs-féle keménységértékek olyan tört számok, amelyek nem felelnek meg annak a hagyományos írásmódnak, ami csak egész számokat vagy feles értékeket engedélyez. Ezekben az esetekben kötetünkben a következő kerekítéseket alkalmaztam: 3,25 3-3,5; 3,2 3 vagy 3,8 4 és így tovább. Sűrűség (S) z ásványok sűrűségértékét g/cm 3 mértékegységben adtam meg és ahol lehetett, mért értékeket tüntettem fel. z előző részben ismertetett probléma itt is fennáll, vagyis sok, mikroszkopikus méretű ásvány esetében nem állnak rendelkezésre mért sűrűségadatok. Ezeket számított értékekkel pótoltam (ahol volt ilyen), de külön itt sem jeleztem, hogy az adott sűrűség mért vagy számított érték-e. sűrűség számításához az ásvány kémiai összetételét és elemi cellájának térfogatát használják fel. Egyes ásványoknál az ideális összetételre és a mért összetételre is számítottak sűrűséget. Ilyenkor minden esetben a mért összetételre számított sűrűséget vettem be a könyvbe. Külön eset az, amikor ugyan mérnek sűrűséget, de azt pontosan nem tudják meghatározni. Például a sharpit esetében a méréssel csak annyit állapítottak meg, hogy az ásvány sűrűsége 4,45 11

12 g/cm 3 -nél nagyobb, a számított sűrűsége viszont 4,61 g/cm 3. Ezekben az esetekben is a számított értékeket tüntettem fel a könyvben. Szín Ebben a pontban az ásványok szabad szemmel, vagy binokuláris mikroszkópban megfigyelhető ún. makroszkópos színét tüntettem fel. Néhány esetben ilyen adatok nem állnak rendelkezésre. Ez főleg ott fordul elő, ahol az ásványt eddig csak vékonycsiszolatban, érccsiszolatban vagy elektronmikroszkópban sikerült megfigyelni. Ilyenkor az átlátszó ásványoknál a vékonycsiszolatban, áteső fényben megfigyelhető színt, míg opak ásványoknál az érccsiszolatban (felületi csiszolatban) megfigyelhető reflexiós színt adtam meg. Minden esetben feltüntettem, ha ezekről van szó. Karc karc kifejezés alatt az ásvány karcolási porának színét értjük, amely fehér színű, máztalan porcelánlapra húzva figyelhető meg. Itt csak annyi megjegyzést tennék, hogy egyes ásványok karcszínére a szakirodalomban színtelen van megadva. Véleményem szerint azonban színtelen por nem létezik, legfeljebb fehér, ami persze nem látható a fehér porcelánlapon. Ezért minden olyan ásvány esetében, ahol az eredeti leírásban színtelen karc van megadva, könyvünkben fehér porszínnel szerepel. Fény z ásványok fényének leírásához a jól ismert kategóriákat alkalmaztam. Ezek egy része alapvetően egykristályokra (pl. fémes, félig fémes, gyémánt, zsír, gyanta, üveg, viasz, fénytelen, gyöngyház), míg másik része aggregátumokra (pl. selyem, fénytelen) vonatkozik. Genetika Terjedelmi korlátok miatt ez a rész rendkívül vázlatos. Itt vagy az ásványok leggyakoribb képződési módjait (pl. hidrotermás, másodlagos), vagy pedig a leggyakoribb előfordulási módjait (befogadó kőzeteit) adom meg. Ez a lista főleg a gyakoribb ásványoknál közel sem teljes, sok esetben csak a gyakoribb képződési/előfordulási módokat tünteti fel, azt is nagyon vázlatosan, lényegében címszavakban. Mégis úgy vélem, hogy ezek ismerete nagyon fontos, főleg azért, hogy tudjuk, milyen típusú környezetekben lehet az adott ásvány előfordulásával számolni. Típuslelőhely (TL) zt a lelőhelyet, ahol egy adott ásványt felfedeztek (először leírtak), típuslelőhelynek nevezzük. Sajnos a régről ismert ásványok jó részének a típuslelőhelye nem ismert, ugyanakkor olyan ásványok is vannak, melyeknek több típuslelőhelye van, mivel ezek leírásához több lelőhelyről gyűjtött anyagot használtak fel. Kötetünkben a típuslelőhelyekre vonatkozó információk elsősorban Blackburn & Dennen (1997) és Stalder (2002) műveiből származnak. 12

13 Név Ebben a pontban az egyes ásványok nevének eredetét tüntettem fel, helytakarékossági okokból mindenféle magyarázat nélkül. Például a grosszulár esetében azt megadom, hogy neve az egres latin nevéből (Ribes grossularium) származik, de azt már nem fűzöm hozzá, hogy ennek oka az ásvány egreséhez hasonló, jellegzetes zöld színe. nevek eredetével kapcsolatos adatok elsősorban Blackburn & Dennen (1997) könyvéből származnak. Leírás éve Itt az ásvány felfedezésének évszáma szerepel. Sok esetben főleg a régről ismert ásványok esetében, de az utóbbi időkben átnevezett ásványoknál sem (lásd az Rn kategóriát!) nem feltétlenül egyezik meg azzal az évvel, amikor az ásvány a mai nevét kapta. z évszám tehát a felfedezés (még pontosabban a tudományos leírás), és nem a névadás évét jelenti. Terméselemek esetében nem a kémiai elem, hanem az ásvány felfedezésének évszámát közlöm. Például a nikkel elemet. F. Cronstedt svéd vegyész 1751-ben fedezte fel, viszont a nikkel ásványként (= termésnikkel) csak 1967-ben lett leírva, így könyvünkben ez utóbbi évszám szerepel. Rendszertan z itt használt alfanumerikus kód megegyezik a Strunz-féle ásványtani táblázatban (Strunz & Nickel, 2001) alkalmazott jelölésrendszerrel, ill. annak legújabb változatával (lásd Nickel & Nichols, 2009). Maga a teljes kód végső soron ásványcsoportra és nem ásványfajra utal, tehát ne lepődjünk meg, ha több ásványnál is ugyanaz a kód szerepel a könyvben. Ezeknek a rendszertani kódoknak a feloldása kötetünk II. részében, az ásványrendszertani táblázatban történik. Megjegyzés z eddig tárgyalt adatok minden egyes ásvány esetében megadásra kerülnek. Ha valamelyik adat egy-egy ásványnál nem ismert, azt kérdőjellel, vagy n.a. (= nincs adat) rövidítéssel jelzem. Lehetnek azonban az ásványoknak még egyéb olyan tulajdonságaik, melyeket fontosnak tartottam közölni, de a fenti mezőkbe nem illeszthetők be. Ezek kerülnek a Megjegyzés rovatba. Ilyen pl. a savakban vagy vízben való oldhatóság (ezek az adatok főleg Dana, 1892 és Palache et al., 1944, 1951 alapján), a rövidhullámú (RH) vagy hosszúhullámú (HH) ultraibolya (UV) fényben való fluoreszkálás, a radioaktivitás, esetleges gazdasági hasznosíthatóság stb. Ezek a tulajdonságok azért nem kaptak külön rovatot, mert sok ásvány esetében nem kerülnének kitöltésre és csak a helyet foglalnák. nnyit még érdemes megemlíteni, hogy a Megjegyzés rovatba helytakarékossági okból csak pozitív tulajdonságok kerültek be, negatívak nem. Tehát pl. ha egy ásványról tudjuk, hogy sósavban oldódik, akkor az megadásra kerül, viszont ha azt tudjuk, hogy nem oldódik, akkor ez az információ kimarad a könyvből. Ez az egyébként is nagy oldalszám miatt egy vállalható kompromisszum, bár tudatában vagyok annak, hogy a negatív információk is fontosak, hiszen ha a fenti példánál maradunk és egy ásványnál nincs közölve a savakban való oldhatóság, akkor ez jelentheti azt is, hogy az adott ásvány savakban nem oldódik, de arra is utalhat, hogy az oldhatóságáról nincsenek információink. 13

14 belsonit [belsonite] C31H32N4Ni 14 Triklin (P 1 vagy P1); a = 8,508; b = 11,185; c = 7,299; = ; = ; = ; Z = 1. Megjelenés: [K] léces, táblás. Méret: xx. Hasadás: valószínűleg. K < 3. S = 1,33-1,48. Szín: sötét szürkésbíbor, halvány bíborvörös, vörösesbarna. Karc: fehér. Fény: félig fémes, gyémánt. Genetika: másodlagos. TL: Big Pack-hegy, Dragon, Green River Formáció, Uintah megye, Utah (US). Név: Philip Hauge belson ( ) amerikai geokémikus. Leírás éve: Rendszertan: 10.C.20. Megjegyzés: benzolban és acetonban feloldódik. benakiit-(ce) [benakiite-(ce)] Na26(Ce, RFF)6(SiO3)6(PO4)6(CO3)6(S 4+ O2)O Trigonális (R 3 ); a = 16,018; c = 19,761; Z = 3. Megjelenés: [K] ellipszoid szemcse. Méret: xx. Hasadás: gyenge. K > 4. S = 3,21. Szín: halványbarna. Karc: fehér. Fény: üveg. Genetika: szodalitszienitben. TL: Mont Saint-Hilaire, Québec (Kanada). Név: benaki indiántörzs + Ce-dominancia. Leírás éve: Rendszertan: 9.CK.10. Megjegyzés: 50%-os sósavban gyengén pezseg. bernathyit [bernathyite] K2(UO2)2(sO4)2 6H2O G Tetragonális (P4/ncc); a = 7,176; c = 18,126; Z = 4. Megjelenés: [K] vastagtáblás. Méret: xx. Hasadás: tökéletes. K = 2-3. S = 3,572. Szín: sárga. Karc: halványsárga. Fény: gyengén üveg. Genetika: másodlagos. TL: Fuemrole No. 2 bánya, Temple-hegy, Emery megye, Utah (US). Név: Jess bernathy amerikai bányatulajdonos. Leírás éve: Rendszertan: 8.EB.15. Megjegyzés: RH és HH UV alatt sárgászöld fluoreszkálás; radioaktív. bhurit [bhurite] 2 Sn21 O6Cl16(OH)14 Trigonális (R 3 m, R3m vagy R32); a = 10,0175; c = 44,014; Z = 3. Megjelenés: [K] lemezes, táblás; [H] kérgek. Méret: xx. Hasadás: nincs. K = 2. S = 4,42. Szín: színtelen. Karc: fehér. Fény: opálos. Genetika: másodlagos. TL: Sharm bhur-öböl, Vörös-tenger (Szaúd-rábia). Név: a típuslelőhelyről. Leírás éve: Rendszertan: 3.D.30. bramovit [bramovite] Pb2SnInBiS7 Triklin (P 1 ); a = 23,4; b = 5,77; c = 5,83; = 89,1 ; = 89,9 ; = 91,5 ; Z =? Megjelenés: [K] lemezes; [H] kérgek. Méret: xx. Hasadás: tökéletes. K =? S =? Szín: ezüstszürke. Karc: fekete. Fény: fémes. Genetika: fumarolák szublimációs terméke. TL: Kudrjavij-vulkán, Iturup-sziget, Kurill-szigetek (Oroszország). Név: Dmitrij Vagyimovics bramov (1963-) orosz mineralógus. Leírás éve: Rendszertan: 2.HF.25. bswurmbachit [bswurmbachite] (Cu, Mn 2+ 3 ) Mn 6 SiO12 Tetragonális (I41/acd); a = 9,406; c = 18,546; Z = 8. Megjelenés: [K] szálas, oszlopos, izometrikus, alaktalan. Méret: oo. Hasadás: nincs. K = 6,5. S = 4,96. Szín: fekete. Karc: barnásfekete. Fény: fémes. Genetika: metamorf kvarcitokban. TL: Mili, Evvia-sziget, Kikládok (Görögország). Név: Irmgard bs-wurmbach (1938-) német mineralógus. Leírás éve: Rendszertan: 9.G.05. cetamid [cetamide] CH3CONH2 Trigonális (R3c); a = 11,44; c = 13,50; Z = 18. Megjelenés: [K] oszlopos; [H] cseppköves, szemcsés. Méret: xx. Hasadás: nincs. K = 1-1,5. S = 1,17. Szín: színtelen, szürke. Karc: fehér. Fény: üveg, zsír. Genetika: másodlagos. TL: Cservonograd, Lvov-Volinszkij szénmedence (Ukrajna). Név: az összetételéről. Leírás éve: Rendszertan: Megjegyzés: napfényben néhány óra alatt elpárolog; vízben feloldódik; íze nagyon keserű. chavalit [chavalite] FeSe G Hexagonális (P63/mmc); a = 3,636; c = 5,946; Z = 2. Megjelenés: [H] tömeges-szemcsés. Méret: oo. Hasadás: nincs. K = 2,5. S = 6,53. Szín: sötétszürke. Karc: szürkésfekete. Fény: fémes. Genetika: hidrotermás. TL: Cacheuta-bánya, Cerro de Cacheuta, Mendoza (rgentína). Név: L. chaval. Leírás éve: Rendszertan: 2.CC.05.

15 damin [damite] Zn2(sO4)(OH) G Rombos (Pnnm); a = 8,304-8,386; b = 8,524-8,552; c = 6,036-6,058; Z = 4. Megjelenés: [K] nyúlt, izometrikus; [H] sugaras, rozettaszerű, kéregszerű. Méret: XX. Hasadás: jó. K = 3,5. S = 4,32-4,48. Szín: halványsárga, mézsárga, barnássárga, vöröses; ritkán fehér, színtelen, kék, zöld, rózsaszín, bíbor. Karc: fehér. Fény: üveg. Genetika: másodlagos. TL: Chañarcillo (Chile). Név: Gilbert-Joseph dam ( ) francia mineralógus. Leírás éve: Rendszertan: 8.BB.30. Megjegyzés: híg savakban könnyen feloldódik; RH és HH UV alatt citromsárga fluoreszkálása vagy foszforeszkálása lehet. damsit-(y) [damsite-(y)] NaY(CO3)2 6H2O Triklin (P 1 ); a = 6,2592; b = 13,0838; c = 13,2271; = 91,130 ; = 103,554 ; = 90,188 ; Z = 4. Megjelenés: [K] tűs, szálas; [H] sugaras-gömbös. Méret: XX. Hasadás: tökéletes. K = 3. S = 2,27. Szín: színtelen, fehér, halvány rózsaszín, halvány bíbor. Karc: fehér. Fény: üveg, gyöngyház. Genetika: hidrotermás. TL: Mont Saint-Hilaire, Québec (Kanada). Név: Frank Dawson dams ( ) kanadai geológus + Y- dominancia. Leírás éve: Rendszertan: 5.CC.30. delit [delite] CaMg(sO4)(OH) G Rombos (P212121); a = 7,43; b = 8,85; c = 5,88; Z = 4. Megjelenés: [K] táblás, nyúlt; [H] szferolitos, szemcsés, tömeges. Méret: xx. Hasadás: nincs. K = 5. S = 3,71-3,76. Szín: színtelen, fehér, szürke, kékesszürke, sárgásszürke, sárga, halványzöld, rózsásbarna, barna. Karc: fehér. Fény: gyanta. Genetika: metamorf Fe- Mn-ércben. TL: Långban, Värmland (Svédország). Név: adelosz = határozatlan (görög). Leírás éve: Rendszertan: 8.BH.35. Megjegyzés: 10%-os savakban feloldódik. dmontit [dmontite] MgB6O10 7H2O Monoklin (P21/c); a = 12,68; b = 10,07; c = 11,32; = 109,68 ; Z = 4. Megjelenés: [K] korrodált, nyúlt-lapult. Méret: xx. Hasadás: nincs. K = 2-3. S = 1,82. Szín: színtelen. Karc: fehér. Fény: üveg. Genetika: gipsztelepben. TL: Schildmauer gipsztelep, dmont, Stájerország (usztria). Név: a típuslelőhelyről. Leírás éve: Rendszertan: 6.F.15. Megjegyzés: vízben lassan feloldódik. erinit [erinite] Ca4(l, Fe 3+, Mg, Fe 2+ )10Si12O35(CO3)(OH)12 12H2O Rd Trigonális (P3c1 vagy P3); a = 16,872; c = 5,2256; Z = 2. Megjelenés: [K] szálas; [H] földes, tömött. Méret: xx. Hasadás: nincs. K = 3. S = 2,48. Szín: kék, kékeszöld. Karc: kékesfehér. Fény: üveg. Genetika: hidrotermás. TL: Caserras, ragónia (Spanyolország). Név: aerinosz = égkék (görög). Leírás éve: Rendszertan: 9.DB.45. erugit [erugite] Ni17s6O32 Rd Trigonális (R 3 m); a = 5,9511; c = 27,5676; Z = 1. Megjelenés: [H] finomszemcsés, tömeges, kéregszerű. Méret: oo. Hasadás: nincs. K = 4. S = 5,85. Szín: sötét fűzöld, kékeszöld, halványbarna. Karc: halványzöld, halvány kékeszöld. Fény: gyémánt. Genetika: másodlagos. TL: Johanngeorgenstadt, Szászország (Németország). Név: aeruqo = rézrozsda (latin). Leírás éve: Rendszertan: 8.BC.15. Megjegyzés: forró perklórsavban lassan oldódik. fganit [fghanite] (Na, Ca, K)8(Si, l)12o24(so4, Cl, CO3)3 H2O Trigonális (P31c); a = 12,8013; c = 21,4119; Z = 3. Megjelenés: [K] léces, legömbölyödött. Méret: XX. Hasadás: tökéletes. K = 5,5-6. S = 2,44-2,55. Szín: kék. Karc: fehér. Fény: üveg. Genetika: lazuritban, mészkőxenolitokban. TL: Sar-e-Sang, Badakhshan (fganisztán). Név: a típuslelőhelyről. Leírás éve: Rendszertan: 9.FB.05. ftitalit [phthitalite] (K, Na)3Na(SO4)2 G Trigonális (P 3 m1); a = 5,677; c = 7,3331; Z = 1. Megjelenés: [K] táblás; [H] lemezes, dudoros, kéregszerű. Méret: XX. Hasadás: közepes. K = 3. S = 2,66-2,71. Szín: fehér, színtelen, szürke, kék, zöld. Karc: fehér. Fény: üveg, gyanta. Genetika: fumarolák körül, evaporittelepekben, guanotelepekben. TL: Vezúv, Campania (Olaszország). Név: aftitosz = stabil (görög) + halsz = só (görög). Leírás éve: Rendszertan: 7.C.35. Megjegyzés: vízben és savakban feloldódik; íze sós és keserű. 15

16 fwillit [fwillite] Ca3(SiO3OH)2 2H2O G Monoklin (Cc); a = 16,278; b = 5,6321; c = 13,236; = 134,898 ; Z = 4. Megjelenés: [K] oszlopos, táblás; [H] szferolitos, tömeges. Méret: XX. Hasadás: tökéletes. K = 3-4. S = 2,630. Szín: színtelen, fehér. Karc: fehér. Fény: üveg. Genetika: kontaktmetamorf mészkövekben. TL: Dutoitspan gyémántbánya, Kimberley, Fokföld (Dél-frika). Név: lpheus Fuller Williams ( ) bányaigazgató (Dél-frika). Leírás éve: Rendszertan: 9.G.75. Megjegyzés: piezoelektromos és piroelektromos; sósavban és kénsavban elkocsonyásodik. gardit-(ce) [gardite-(ce)] CeCu6(sO4)3(OH)6 3H2O Hexagonális (P63/m); a = 13,59; c = 5,89; Z = 2. Megjelenés: [K] tűs; [H] sugaras. Méret: xx. Hasadás: nincs. K = 3. S = 3,70. Szín: világoszöld, sárgászöld. Karc: zöldessárga, halványsárga. Fény: üveg, selyem. Genetika: másodlagos. TL: Clara-bánya, Oberwolfach, Fekete-erdő (Németország). Név: agardit + Cedominancia. Leírás éve: Rendszertan: 8.DL.15. Megjegyzés: sósavban és salétromsavban könnyen feloldódik. gardit-(la) [gardite-(la)] (La, Ca)Cu6(sO4)3(OH)6 3H2O Hexagonális (P63/m vagy P63); a = 13,586; c = 5,931; Z = 2. Megjelenés: [K] tűs, oszlopos; [H] kusza, gömbös-rozettás. Méret: XX. Hasadás: nincs. K = 3-4. S = 3,65. Szín: fűzöld, tompa zöld, sárgászöld, intenzív kékeszöld, ritkán majdnem színtelen. Karc: zöldesfehér. Fény: üveg. Genetika: másodlagos. TL: Red Cloudbánya, Lincoln megye, Új-Mexikó (US). Név: agardit + La-dominancia. Leírás éve: Rendszertan: 8.DL.15. gardit-(nd) [gardite-(nd)] (Nd, Ca)Cu6(sO4)3(OH)6 3H2O N Hexagonális (n.a.); a =? c =? Z =? Megjelenés: [K] oszlopos, tűs; [H] sugaras. Méret: oo. Hasadás: nincs. K = 3-4. S = 3,72. Szín: fűzöld, élénkzöld. Karc: zöldesfehér. Fény: üveg. Genetika: másodlagos. TL: Wittichen, Fekete-erdő (Németország). Név: agardit + Nd-dominancia. Leírás éve: Rendszertan: 8.DL.15. gardit-(y) [gardite-(y)] (Y, Ca)Cu6(sO4)3(OH)6 3H2O Hexagonális (P63/m); a = 13,583; c = 5,895; Z = 2. Megjelenés: [K] tűs, oszlopos; [H] sugaras-szálas. Méret: XX. Hasadás: nincs. K = 3-4. S = 3,61-3,72. Szín: kékeszöld, sárgászöld. Karc: zöldesfehér. Fény: üveg. Genetika: másodlagos. TL: Bou Skour-bánya, Djebel Sahro (Marokkó). Név: Jules gard francia geológus + Y-dominancia. Leírás éve: Rendszertan: 8.DL.15. Megjegyzés: sósavban feloldódik. grellit [grellite] NaCa2Si4O10F Triklin (P 1 ); a = 7,759; b = 18,946; c = 6,986; = 89,88 ; = 116,65 ; = 94,32 ; Z = 4. Megjelenés: [K] léc alakú; [H] táblás. Méret: XX. Hasadás: kiváló. K = 5,5. S = 2,902. Szín: fehér, szürkésfehér, zöldesfehér. Karc: fehér. Fény: üveg, gyöngyház. Genetika: metamorfizált alkáli kőzetekben. TL: Sheffield Lake komplexum, Kipawa-folyó, Villedieu körzet, Québec (Kanada). Név: Stuart Olof grell ( ) angol petrológus. Leírás éve: Rendszertan: 9.DH.75. Megjegyzés: HH UV alatt élénk rózsaszín, RH UV alatt tompább rózsaszín fluoreszkálás. grinierit [grinierite] (K2, Ca, Sr)U3O10 4H2O Rombos (F2mm), álhexagonális; a = 14,094; b = 14,127; c = 24,106; Z = 16. Megjelenés: [K] táblás. Méret: xx. Hasadás: jó. K =? S = 5,7. Szín: narancssárga. Karc:? Fény: gyanta, zsír. Genetika: másodlagos. TL: Compreignac, Haute-Vienne (Franciaország). Név: Henri grinier ( ) francia mérnök. Leírás éve: Rendszertan: 4.GB.05. guilarit [guilarite] g4ses G Rombos (P212121); a = 4,33; b = 7,09; c = 7,76; Z = 2. Megjelenés: [K] áldodekaéderes; [H] tömeges. Méret: xx. Hasadás: nincs. K = 2,5. S = 7,40-7,53. Szín: ragyogó ólomszürke, tompa vasfekete. Karc: szürkésfekete. Fény: fémes. Genetika: hidrotermás. TL: San Carlos-bánya, Guanajuato (Mexikó). Név: Ponciano guilar ( ) mexikói bányafelügyelő. Leírás éve: Rendszertan: 2.B

17 heylit [heylite] (Fe 2+, Zn)l6(PO4)4(OH)8 4H2O Triklin (P1 vagy P 1 ); a = 7,400; b = 9,896; c = 7,627; = 110,87 ; = 115,00 ; = 69,96 ; Z = 1. Megjelenés: [H] nemezszerű, fürtös, szferolitos, sugaras-oszlopos. Méret: xx. Hasadás: nincs. K = 5-5,5. S = 2,84. Szín: nagyon halvány kék, halványzöld, kékeszöld. Karc: fehér. Fény: porcelán, félig üveg. Genetika: hidrotermás. TL: Miraflores-bánya, Oruro (Bolívia). Név: llen V. Heyl ( ) amerikai geológus. Leírás éve: Rendszertan: 8.DD.15. hlfeldit [hlfeldite] NiSeO3 2H2O G Monoklin (P21/n); a = 7,53; b = 8,76; c = 6,43; = 99 5 ; Z = 4. Megjelenés: [K] oszlopos; [H] kérgek, gömbös. Méret: oo. Hasadás: közepes. K = 2-2,5. S = 3,37. Szín: halványzöld, almazöld, olajzöld, barna, barnásrózsaszín, rózsaszín. Karc: halványzöld, fehér. Fény: üveg. Genetika: másodlagos. TL: Colquechaca, Potosí (Bolívia). Név: Friedrich E. hlfeld ( ) német-bolíviai bányamérnök és mineralógus. Leírás éve: Rendszertan: 4.JH.10. htenszkit [khtenskite] MnO2 Hexagonális (P63/mmc); a = 2,83-2,85; c = 4,47-4,88; Z = 1. Megjelenés: [K] pikkelyes, táblás; [H] pikkelyes, párhuzamos-táblás. Méret: mikr. Hasadás: közepes. K =? S = 4,78. Szín: halványszürkétől feketéig. Karc: fekete. Fény:? Genetika: pszilomelánban és óceáni bazaltokban. TL: htenszk vasérctelep, Magnyitka, D- Urál (Oroszország). Név: a típuslelőhelyről. Leírás éve: Rendszertan: 4.DB.15. ikinit [ikinite] PbCuBiS3 G Rombos (Pnma); a = 11,638; b = 4,039; c = 11,319; Z = 4. Megjelenés: [K] oszlopos, tűs; [H] sugaras, tömeges. Méret: XX. Hasadás: határozatlan. K = 2-2,5. S = 7,07. Szín: feketés ólomszürke, barna, rézvörös vagy sárgászöld bevonattal. Karc: szürkésfekete. Fény: fémes. Genetika: hidrotermás. TL: Cornwall (nglia). Név: rthur ikin ( ) angol vegyész és mineralógus. Leírás éve: Rendszertan: 2.HB.05. Megjegyzés: salétromsavban elbomlik. joit [joite] (K, Na)Cu7lSi9O24(OH)6 3H2O G Triklin (P1 vagy P 1 ); a = 13,637; b = 14,507; c = 13,620; = 107,16 ; = 105,45 ; = 110,57 ; Z = 3. Megjelenés: [K] oszlopos; [H] szálas. Méret: xx. Hasadás: tökéletes. K =? S = 2,96. Szín: kékeszöld. Karc: zöldesfehér. Fény: üveg. Genetika: másodlagos. TL: New Cornelia-bánya, jo, Pima megye, rizona (US). Név: a típuslelőhelyről. Leírás éve: Rendszertan: 9.E.70. Megjegyzés: savakban könnyen feloldódik. kaganeit [kaganeite] β-fe 3+ O(OH, Cl) Monoklin (I2/m); a = 10,561; b = 3,031; c = 10,483; = 90,63 ; Z = 8. Megjelenés: [K] orsószerű; [H] finomszemcsés, tömeges, porszerű. Méret: oo. Hasadás: nincs. K =? S = 3,52. Szín: sárgásbarna, barna, sötétbarna. Karc: barna, barnássárga. Fény: fénytelen. Genetika: másodlagos. TL: kagane-bánya, Esashi, Iwate prefektúra (Japán). Név: a típuslelőhelyről. Leírás éve: Rendszertan: 4.DK.05. kantit [canthite] g2s G Monoklin (P21/n); a = 4,229; b = 6,931; c = 7,862; = 99,61 ; Z = 4. Megjelenés: [K] álhexaéderes, áloktaéderes, oszlopos; [H] tömeges, koromszerű. Méret: XX. Hasadás: határozatlan. K = 2-2,5. S = 7,20-7,22. Szín: vasfekete. Karc: fekete. Fény: fémes. Genetika: hidrotermás, másodlagos. TL: Jáchymov (Csehország). Név: akantha = tüske (görög). Leírás éve: Rendszertan: 2.B.35. Megjegyzés: fényérzékeny. katoreit [katoreite] 2 Mn 9 l2si8o24(oh)8 Triklin (P 1 ); a = 8,337; b = 10,367; c = 7,629; = 104,46 ; = 93,81 ; = 104,18 ; Z = 1. Megjelenés: [K] oszlopos; [H] sugaras kévék, szálas, finomszemcsés, tömeges. Méret: xx. Hasadás: jó. K = 6. S = 3,48. Szín: sárgás narancssárga, narancsbarna. Karc: sárgásfehér. Fény: üveg. Genetika: kristályos palákban, metavulkanitokban. TL: katore-patak torkolatának közelében, Otago, Dunedin, Déli-sziget (Új-Zéland). Név: a típuslelőhelyről. Leírás éve: Rendszertan: 9.BH

18 kdalait [kdalaite] 4l2O3 H2O Hexagonális (P6122 vagy P61); a = 12,87; c = 14,97; Z = 18. Megjelenés: [K] táblás, izometrikus; [H] lencseszerű. Méret: xx. Hasadás: nincs. K = 7-7,5. S = 3,68. Szín: fehér. Karc: fehér. Fény: üveg, porcelán. Genetika: szkarnok ereiben. TL: Betpakdala-sivatag, Karaganda régió (Kazahsztán). Név: a típuslelőhelyről. Leírás éve: Rendszertan: 4.FL.70. Åkermanit [Åkermanite] Ca2MgSi2O7 G Tetragonális (P 4 21m); a = 7,8288; c = 5,0052; Z = 2. Megjelenés: [K] rövid oszlopos, vékony táblás, izometrikus; [H] szemcsés, tömeges. Méret: XX. Hasadás: határozott. K = 5-6. S = 2,944. Szín: színtelen, sárgásszürke, zöld, barna. Karc: fehér. Fény: üveg, gyanta. Genetika: kontaktmetamorf vagy meteoritokban. TL: ismeretlen. Név: nders Richard Åkerman ( ) svéd kohómérnök. Leírás éve: Rendszertan: 9.BB.10. Megjegyzés: sósavban elkocsonyásodik. kimotoit [kimotoite] (Mg, Fe)SiO3 Trigonális (R 3 ); a = 4,78; c = 13,6; Z = 6. Megjelenés: [K] szemcsék, oszlopok. Méret: mikr. Hasadás: nincs. K =? S = 4,0. Szín: színtelen. Karc: fehér. Fény: üveg. Genetika: meteoritokban. TL: Tenham meteorit, South Gregory, Queensland (usztrália). Név: Syun-iti kimoto ( ) japán mineralógus. Leírás éve: Rendszertan: 9.D.05. krokordit [krochordite] (Mn 2+, Mg)5(sO4)2(OH)4 4H2O G Monoklin (P21/c); a = 5,682; b = 17,627; c = 6,832; = 99,49 ; Z = 2. Megjelenés: [K] oszlopos, lécszerű; [H] sugaras, kéveszerű, szemölcsszerű, gömbös. Méret: xx. Hasadás: tökéletes. K = 3,5. S = 3,19-3,35. Szín: sárgás vörösbarna, halványbarnától sötétbarnáig, halvány rózsaszín, színtelen. Karc:? Fény: fénytelen. Genetika: metamorf ércekben. TL: Långban, Värmland (Svédország). Név: akrokordon = szemölcs (görög). Leírás éve: Rendszertan: 8.DD.10. Megjegyzés: 10%-os kénsavban könnyen feloldódik. kszait [ksaite] MgB6O7(OH)6 2H2O Rombos (Pbca); a = 12,540; b = 24,327; c = 7,480; Z = 8. Megjelenés: [K] oszlopos. Méret: XX. Hasadás: rossz. K = 2,5. S = 2,066. Szín: színtelen, fehér, halványszürke. Karc: fehér. Fény: üveg. Genetika: evaporitokban. TL: kszaj-völgy, Uralszk körzet (Kazahsztán). Név: a típuslelőhelyről. Leírás éve: Rendszertan: 6.F.05. ktasit [ktashite] Cu6Hg3s4S12 N Trigonális (R3), álköbös; a = 13,730; c = 9,329; Z = 3. Megjelenés: [K] piramisos, alaktalan; [H] szemcsés. Méret: xx. Hasadás: nincs. K = 3,5. S = 5,5. Szín: szürkésfekete. Karc: fekete. Fény: fémes. Genetika: hidrotermás. TL: ktas Hg-telep, ltaj-hegység (Oroszország). Név: a típuslelőhelyről. Leírás éve: Rendszertan: 2.G.30. ktinolit [ctinolite] Ca2(Mg, Fe 2+ )5Si8O22(OH)2 Monoklin (C2/m); a = 9,891; b = 18,200; c = 5,305; = 104,64 ; Z = 2. Megjelenés: [K] oszlopos; [H] rudas, kusza szálas, sugaras, azbesztszerű, szemcsés, tömeges. Méret: XX. Hasadás: jó. K = 5-6. S = 3,03-3,24. Szín: zöld, szürkészöld. Karc: fehér. Fény: üveg, selyem. Genetika: metamorf kőzetekben. TL: ismeretlen. Név: aktisz = sugár (görög). Leírás éve: Rendszertan: 9.DE.10. kuminit [cuminite] SrlF4(OH) H2O Monoklin (C2/c vagy Cc); a = 13,223; b = 5,175; c = 14,251; = 111,61 ; Z = 8. Megjelenés: [K] dipiramisos. Méret: xx. Hasadás: tökéletes. K = 3,5. S = 3,295. Szín: színtelen, fehér. Karc: fehér. Fény: üveg. Genetika: kriolittelepben. TL: Ivigtut (Grönland). Név: acuminis = hegyes pont (latin). Leírás éve: Rendszertan: 3.CC.10. kvalit [qualite] (H3O)8(Na, K, Sr)5Ca6Zr3Si26O66(OH)9Cl Trigonális (R3); a = 14,078; c = 31,24; Z = 3. Megjelenés: [K] izometrikus. Méret: XX. Hasadás: nincs. K = 4-5. S = 2,58. Szín: halvány rózsaszín. Karc: fehér. Fény: üveg. Genetika: hidrotermásan átalakult peralkáli pegmatitokban. TL: Inagli-masszívum, ldan-régió, Szaha (Oroszország). Név: aqua = víz (latin). Leírás 18

19 éve: Rendszertan: 9.CO.10. Megjegyzés: HH UV alatt gyenge és tompa sárga fluoreszkálás; 50%-os sósavban és salétromsavban könnyen oldódik. labandin [labandite] MnS G Köbös (Fm 3 m); a = 5,2236; Z = 4. Megjelenés: [K] kocka alakú, oktaéderes; [H] tömeges, szemcsés. Méret: XX. Hasadás: tökéletes. K = 3,5-4. S = 3,95-4,04. Szín: vasfekete, barna bevonattal. Karc: mélyzöld, barna. Fény: félig fémes. Genetika: hidrotermás, ritkán meteoritokban. TL: Nagyág [Săcărâmb] (Románia). Név: labanda ókori kisázsiai város labandinus drágakőnév alabandina sulfúrea = kéntartalmú alabandin (spanyol). Leírás éve: Rendszertan: 2.CD.10. Megjegyzés: híg sósavban oldódik. lacránit [lacránite] s8s9 Monoklin (P2/c); a = 9,942; b = 9,601; c = 9,178; = 101,94 ; Z = 16. Megjelenés: [K] véglapos, oszlopos; [H] szemcsés. Méret: xx. Hasadás: tökéletlen. K = 1,5. S = 3,43. Szín: narancssárga, halványszürke, rózsássárga belső reflexiókkal. Karc: sárgás narancssárga. Fény: gyémánt, üveg, gyanta, zsír. Genetika: hidrotermás. TL: lacrán-telep, Copiapó (Chile). Név: a típuslelőhelyről. Leírás éve: Rendszertan: 2.F.20. lamosit [lamosite] PbSiO3 G Monoklin (P2/n); a = 12,247; b = 7,059; c = 11,236; = 113,12 ; Z = 12. Megjelenés: [K] szálas; [H] sugaras, gömbös. Méret: XX. Hasadás: tökéletes. K = 4,5. S = 6,488. Szín: színtelen, fehér, krémszínű, világosszürke. Karc: fehér. Fény: gyémánt. Genetika: másodlagos. TL: lamos-bánya, Sonora (Mexikó). Név: a típuslelőhelyről. Leírás éve: Rendszertan: 9.DO.20. Megjegyzés: savakban elkocsonyásodik. larzit [larsite] lso4 Trigonális (P3121 vagy P3221); a = 5,031; c = 11,226; Z = 3. Megjelenés: [K] hipidiomorf szemcsék; [H] szemcsés. Méret: oo. Hasadás: nincs. K = 5-5,5. S = 3,32. Szín: színtelen, a sárga, zöld és kék halvány árnyalataival. Karc: fehér. Fény: üveg. Genetika: fumarolákban. TL: Tolbacsik-vulkán, Kamcsatka (Oroszország). Név: alumínium + arzén. Leírás éve: Rendszertan: lbit [lbite] NalSi3O8 G Triklin (C 1 ); a = 8,137; b = 12,785; c = 7,1583; = 94,26 ; = 116,60 ; = 87,71 ; Z = 4. Megjelenés: [K] táblás, oszlopos; [H] szemcsés, pátos. Méret: XX. Hasadás: tökéletes. K = 6-6,5. S = 2,60-2,65. Szín: fehér, szürke, kékes, zöldes, vöröses. Karc: fehér. Fény: üveg, gyöngyház. Genetika: magmás (főleg savanyú és intermedier) kőzetekben, hidrotermás és alpi telérekben, metamorfitokban, törmelékes üledékekben és autigén úton. TL: Falun, Kopparberg (Svédország). Név: albus = fehér (latin). Leírás éve: Rendszertan: 9.F.35. Megjegyzés: a földkéreg egyik leggyakoribb ásványa. lbrechtschraufit [lbrechtschraufite] Ca4Mg(UO2)2(CO3)6F2 17H2O Triklin (P 1 ); a = 13,562; b = 13,406; c = 11,636; = 115,75 ; = 107,66 ; = 92,86 ; Z = 2. Megjelenés: [K] kristályos tömegek. Méret: oo. Hasadás: nincs. K = 2-3. S = 2,6. Szín: sárgászöld. Karc: fehér. Fény: üveg. Genetika: múzeumi példányon. TL: Jáchymov (Csehország). Név: lbrecht Schrauf ( ) osztrák mineralógus. Leírás éve: Rendszertan: 5.ED.15. Megjegyzés: radioaktív. ldermanit [ldermanite] Mg5l12(PO4)8(OH)22 32H2O Rombos (n.a.); a = 15,000; b = 8,330; c = 26,60; Z = 2. Megjelenés: [H] talkszerű. Méret: oo. Hasadás: nincs. K = 2. S = 2,00-2,15. Szín: színtelen. Karc: fehér. Fény: gyöngyház. Genetika: másodlagos. TL: Moculta foszfátbánya, ngaston, Dél-usztrália (usztrália). Név: rthur Richard lderman ( ) ausztrál mineralógus. Leírás éve: Rendszertan: 8.DE.35. Megjegyzés: savakban feloldódik. lekszit [leksite] PbBi2Te2S2 Trigonális (P 3 m1); a = 4,2423; c = 7,973; Z = 6. Megjelenés: [K] táblás. Méret: xx. Hasadás: tökéletes. K = 2. S = 7,57. Szín: nagyon halvány szürke, csekély zöldes árnyalattal (reflexiós szín). Karc:? Fény: fémes. Genetika: hidrotermás. TL: lekszejev u-bánya, Szutamszkij régió, DK-Szaha (Oroszország). Név: a típuslelőhelyről. Leírás éve: Rendszertan: 2.GC

20 lforsit [lforsite] Ba5(PO4)3Cl Hexagonális (P63/m); a = 10,284; c = 7,651; Z = 2. Megjelenés: [H] finomszemcsés. Méret: oo. Hasadás: nincs. K = 5. S = 4,73-4,80. Szín: színtelen. Karc: fehér. Fény: üveg. Genetika: metamorfizált üledékekben. TL: Incline, Mariposa megye és Big Creek, Fresno megye, Kalifornia (US). Név: John T. lfors (1930-) amerikai geológus. Leírás éve: Rendszertan: 8.BN.05. lgodonit [lgodonite] Cu6s G Hexagonális (P63/mmc); a = 2,600; c = 4,228; Z = 2. Megjelenés: [H] tömeges, szemcsés, bekérgezések. Méret: xx. Hasadás: nincs. K = 4. S = 8,38. Szín: acélszürke, ezüstfehér. Karc:? Fény: ragyogó fémes. Genetika: hidrotermás. TL: lgodones g-bánya, Coquimbo (Chile). Név: a típuslelőhelyről. Leírás éve: Rendszertan: Megjegyzés: salétromsavban oldódik. liettit [liettite] Mg3Si4O10(OH)2 (Ca0,5, Na)0,33(l, Fe, Mg)2 3(l, Si)4O10(OH)2 nh2o Rd Hexagonális (?); a = 5,216; c = 24,6; Z = 1. Megjelenés: [K] táblás, lemezes; [H] agyagszerű. Méret: oo. Hasadás: tökéletes. K = 1-2. S =? Szín: színtelen, fehér, halványsárga, zöld, szürke. Karc: fehér. Fény: fénytelen. Genetika: másodlagos. TL: Monte Chiaro, Taro-völgy és Ferriere, None-völgy (Olaszország). Név: ndrea lietti ( ) olasz mineralógus. Leírás éve: Rendszertan: 9.EC.60. Megjegyzés: talk és szaponit 1:1 arányú szabályos közberétegződése. llabogdanit [llabogdanite] (Fe, Ni)2P Rombos (Pnma); a = 5,748; b = 3,548; c = 6,661; Z = 4. Megjelenés: [K] vékony lemezes. Méret: mikr. Hasadás: nincs. K = 5-6. S = 7,10. Szín: világos szalmasárga. Karc: ezüstszürke. Fény: ragyogó fémes. Genetika: meteoritban. TL: Onello vasmeteorit, ldan-pajzs, Jakutföld (Oroszország). Név: lla N. Bogdanova (1947-) orosz krisztallográfus. Leírás éve: Rendszertan: 1.BD.15. llaktit [llactite] Mn7(sO4)2(OH)8 Monoklin (P21/a); a = 11,03; b = 12,12; c = 5,51; = ; Z = 2. Megjelenés: [K] oszlopos, táblás; [H] divergens, kissé divergens, druzás, rozettás. Méret: XX. Hasadás: határozott. K = 4,5. S = 3,83. Szín: barna, sötéttől világos bíborvörösig, barnásvörös, színtelen, fehér. Karc: szürke, gyengén barna. Fény: üveg, kissé zsír. Genetika: metamorfizált ércekben másodlagos. TL: Moss-bánya, Nordmark (Svédország). Név: allaktein = változni (görög). Leírás éve: Rendszertan: 8.BE.30. Megjegyzés: sósavban könnyen feloldódik. llanit-(ce) [llanite-(ce)] Ca(Ce, La)l2Fe 2+ (SiO4)(Si2O7)O(OH) Monoklin (P21/m); a = 8,932; b = 5,770; c = 10,1575; = 114,69 ; Z = 2. Megjelenés: [K] táblás, oszlopos, tűs; [H] szemcsés, tömeges. Méret: XX. Hasadás: tökéletlen. K = 5,5-6. S = 3,5-4,2. Szín: barna, fekete. Karc: szürke, világosbarna. Fény: üveg, gyanta, szurok, félig fémes. Genetika: gránitokban, pegmatitokban, szienitekben, kristályos palákban, gneiszekben, kontaktmetamorf mészkövekben, törmelékes üledékekben. TL: Qáqarssuatsiaq, lluk (Grönland). Név: Thomas llan ( ) skót mineralógus + Ce-dominancia. Leírás éve: Rendszertan: 9.BG.05. Megjegyzés: gyakori szinonimája az ortit; radioaktív lehet; sósavban kovakocsonya képződése közben oldódik. llanit-(la) [llanite-(la)] Ca(La, Ce)l2Fe 2+ (SiO4)(Si2O7)O(OH) Monoklin (P21/m); a = 8,875; b = 5,735; c = 10,088; = 114,88 ; Z = 2. Megjelenés: [K] oszlopos; [H] tömeges, szemcsés. Méret: xx. Hasadás: gyenge. K = 5-6. S = 3,84-4,06. Szín: fekete, barna. Karc: barna, szürkésbarna. Fény: üveg, zsír. Genetika: mélységi magmás kőzetekben, kontaktmetamorf mészkövekben. TL: Buca della Vena-bánya, Stazzema, Toszkána (Olaszország). Név: allanit + La-dominancia. Leírás éve: Rendszertan: 9.BG.05. llanit-(y) [llanite-(y)] Ca(Y, La, Ce)l2Fe 2+ (SiO4)(Si2O7)O(OH) Rn Monoklin (P21/m); a = 8,98; b = 5,75; c = 10,23; = 115 ; Z = 2. Megjelenés: [K] tűs. Méret: xx. Hasadás: rossz. K = 6. S = 3,85. Szín: sötétbarna. Karc: szürkésbarna. Fény: félig üveg, gyanta, viasz, zsír. Genetika: gránitokban, pegmatitokban, homokkövekben. TL: Zaaiplaats Sn-bánya, Transvaal (Dél-frika). Név: allanit + Y-dominancia. Leírás éve: Rendszertan: 9.BG