Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz
|
|
- Irén Tóth
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet, amibıl fémet nyerhetünk ki c. kızet, amibıl gazdaságosan fémet nyerhetünk ki 3. Mi jellemzı az ásványokra? a. biogén eredetőek b. földtani folyamatok során keletkeznek igaz 4. Mi jellemzı a kristályokra? a. síklapokkal határoltak b. térrács szerkezettel rendelkeznek igaz 5. Mi jellemzı a kızetekre döntıen? a. ásványok keveréke b. polimineralikus polikristály igaz 6. Hányféle ásványt ismerünk? a. 450-et b at c et 7. Mit jelent az anizotrópia? a. irány szerint egyenlı b. irány szerint nem egyenlı c. iránytól független 8. A kristályrács azon legkisebb része, mely rendelkezik a teljes rácsszerkezet tulajdonságaival? a. rácsállandó b. térrács c. elemi cella 9. Hányféle Bravais-féle elemi cellát ismerünk? a. 14-félét b. 7-félét c. 8-félét 10. Mit értünk a kristályok külsı szimmetriáján? a. kristálylapok valamilyen szabály szerinti ismétlıdését b. kristályt alkotó atomok valamilyen szabály szerinti ismétlıdését c. kristályt alkotó ionok valamilyen szabály szerinti ismétlıdését 11. Mit értünk a kristályok belsı szimmetriáján? a. a kristály éleinek valamilyen szabály szerinti ismétlıdését b. a kristálylapok valamilyen szabály szerinti ismétlıdését c. a kristályt alkotó atomok valamilyen szabály szerinti ismétlıdését 12. Mit tudunk egy gír segítségével csinálni? a. a kristályt körbe forgatva, önmagát többször fedıhelyzetbe hozza
2 b. a kristályt két egybevágó félre osztja igaz 13. Mit nevezünk kristályformának? a. a kristályon megjelenı összes lapot b. azokat a kristálylapokat, melyeket az adott szimmetria megkövetel igaz 14. Melyik az alábbiak között a zárt forma? a. véglap b. pedion c. romboéder 15. Melyik az alábbiak között a zárt forma? a. prizma b. piramis c. dipiramis 16. Melyik az alábbiak között a nyílt forma? a. véglap b. dipiramis c. tetraéder 17. Milyen lapok határolják a romboédert? a. 12 egybevágó rombusz b. 6 egybevágó rombusz c. 8 egybevágó rombusz 18. Milyen lapok határolják az oktaédert? a. 8 egybevágó egyenlı oldalú háromszög b. 8 egybevágó négyzet c. 8 egybevágó rombusz 19. Milyen lapok határolják a tetraédert? a. 4 egybevágó egyenlı oldalú háromszög b. 4 egybevágó négyzet c. 4 egybevágó rombusz 20. Melyik nem a trigonális kristályrendszer jellemzı formája? a. romboéder b. hexaéder c. szkalenoéder 21. Melyik a fıtengelyes kristályrendszer? a. köbös b. hexagonális c. rombos 22. Melyik kristályrendszerben egyenértékő egymással a három tengely? a. hexagonális b. rombos c. köbös 23. Melyik a legkisebb szimmetriával rendelkezı kristályrendszer? a. monoklin b. köbös c. triklin 24. Melyik fogalom nem vonatkozik a kristályok termetére? a. izometrikus
3 b. rostos c. prizmás 25. Melyik fogalom nem vonatkozik a kristályhalmazok jellemzésére? a. dendrites b. rostos c. táblás 26. Melyik a táblás kristályokból álló kristályhalmaz neve? a. rostos b. gömbös-vesés c. leveles 27. Melyik a köbös rendszer jellemzı kristályformája? a. oktaéder b. romboéder c. dipiramis 28. Melyik a hexagonális rendszer jellemzı kristályformája? a. hexaéder b. hexagonális prizma c. szkalenoéder 29. Mi a koordinációs szám? a. a kristályrácsban lévı atom közvetlen szomszédainak száma b. a kristályrácsban lévı atomot helyettesíthetı atomok száma 30. Mi a koordináció fogalma? a. az atomok illeszkedése a kristályrácsban b. az atomok sorrendje a centrális atomtól távolodva c. az atomok elrendezési módja egy centrális atom körül 31. Melyik kötéstípus irányított? a. ionos kötés b. kovalens kötés c. fémes kötés 32. Melyik kötéstípus a leggyengébb? a. ionos kötés b. van der Waals kötés c. kovalens kötés 33. Milyen vegyületekben lehetséges hidrogénkötés? a. melyek vizet tartalmaznak b. melyek hidroxil-csoportot tartalmaznak ben 34. Melyik anyag nem ionrácsú? a. kısó b. fluorit c. gyémánt 35. Melyik anyag nem fémes rácsú? a. réz b. grafit c. ezüst 36. Melyik anyag nem molekularácsú? a. jég
4 b. kén c. grafit 37. Mi a polimorfia? a. két ásvány azonos kémiai összetételő, de különbözı kristályszerkezető b. két ásvány különbözı kémiai összetételő, de azonos kristályszerkezető c. két ásvány különbözı kémiai összetételő és különbözı kristályszerkezető 38. Mi az izomorfia? a. két ásvány azonos kémiai összetételő, de különbözı kristályszerkezető b. két ásvány különbözı kémiai összetételő, és különbözı kristályszerkezető c. két ásvány különbözı kémiai összetételő, de azonos kristályszerkezető 39. Melyik ásvány nem polimorf a három közül? a. kalcit b. dolomit c. aragonit 40. Melyik ásvány nem polimorf a három közül? a. grafit b. kvarc c. gyémánt 41. Melyik ásvány nem izomorf a három közül? a. kalcit b. sziderit c. barit 42. Melyik ásvány nem polimorf a három közül? a. pirit b. kalkopirit c. markazit 43. Elegykristályképzıdésre mikor van nagy esély? a. hasonló mérető ionok esetén b. magasabb hımérsékleten c. mindkét esetben 44. Mit nevezünk egyszerő helyettesítésnek? a. a helyet cserélı ionok töltése nem egyezik meg b. a helyet cserélı ionok töltése megegyezik c. a helyet cserélı ionok nagysága igen eltérı 45. Mit nevezünk kapcsolt helyettesítésnek? a. a helyet cserélı ionok töltése megegyezik b. a helyet cserélı ionok nagysága igen eltérı c. a helyet cserélı ionok töltése nem egyezik meg 46. Melyek az alábbiak között a vektoriális fizikai sajátságok? a. hasadás b. sőrőség 47. Minek a következménye a hasadás? a. a kristályrács felépítésének b. a kémiai kötéseknek nek 48. Melyik ásványnak van kitőnı hasadása? a. pirit
5 b. magnetit c. galenit 49. Melyik ásványnak nincs hasadása? a. kalcit b. gipsz c. kvarc 50. Melyik ásvány hasad kocka szerint kitőnıen? a. fluorit b. szfalerit c. kısó 50. Melyik ásvány hasad romboéder szerint kitőnıen? a. aragonit b. kalcit c. kvarc 51. Melyik ásványnak van jellegzetes kagylós törése? a. galenit b. opál c. barit 52. Melyik a Mohs-féle keménységi skála legpuhább ásványa? a. gipsz b. talk c. opál 53. Melyik a Mohs-féle keménységi skála legkeményebb ásványa? a. kvarc b. topáz c. gyémánt 54. Mitıl függ az ásványok keménysége? a. a kémiai kötésektıl b. a kristályrács felépítésétıl tıl 55. Mitıl függ az ásványok olvadáspontja? a. a kémiai kötésektıl b. a kristályrács felépítésétıl tıl 56. Mi okozza az ásványok színét okozó szelektív abszorpciót? a. a fehér fény minden hullámhossza áthalad az ásványon b. a fehér fény minden hullámhosszát elnyeli az ásvány c. nem egyenlı mértékben nyeli el a fehér fényt az ásvány 57. Melyik ásvány saját színő (idiokrómás) az alábbiak közül? a. malachit b. zafír c. ametiszt 58. Melyik ásvány idegen színő (allokrómás) az alábbiak közül? a. azurit b. rubin c. galenit 59. Milyen ásványoknak lehet fémfénye? a. szulfidoknak
6 b. szulfátoknak c. karbonátoknak 60. Milyen az átlátszósága az opak ásványoknak? a. átlátszatlanok b. átlátszók c. áttetszık 61. Milyen ásványok tartalmaznak ként anionként? a. szulfátok b. szulfidok c. terméselemek 62. Melyik ásványt nem használják vas kinyerésére? a. magnetit b. hematit c. pirit 63. Mi jellemzı a fémekre? a. tömött illeszkedéső kristályrács b. fémes kötés 64. Milyen rácsot alkotnak a nemfémek? a. atomrácsot b. molekularácsot t 65. Mi az oka a grafit és a gyémánt igen eltérı tulajdonságainak? a. a kristályszerkezet b. a kémiai kötések 66. Melyik nem a szulfidokra jellemzı sajátság? a. fémfény b. kis keménység c. átlátszóság 67. Milyen vegyületek képzıdnek szulfidokból oxidatív környezetben? a. karbonátok b. foszfátok c. szulfátok 68. Melyik szulfid az ólom legfontosabb ásványa? a. szfalerit b. kalkopirit c. galenit 69. Melyik szulfid a cink legfontosabb ásványa? a. pirit b. szfalerit c. akantit 70. Melyik szulfid a réz legfontosabb ásványa? a. kalkopirit b. pirit c. cinnabarit 71. Mi okozza az oxidok és hidroxidok fizikai sajátságai közötti nagy különbséget? a. a kémiai kötések közötti különbségek
7 b. az ionok méretében lévı különbségek c. koordinációs okok 72. Melyik oxid a leggyakoribb ásvány a földkéregben? a. hematit b. kvarc c. opál 73. Melyik az alumínium legfontosabb oxi-hidroxidja? a. böhmit b. goethit c. piroluzit 74. Melyik a földkéreg két leggyakoribb kémiai eleme? a. szilícium és oxigén b. vas és alumínium c. szén és oxigén 75. Melyek a legfontosabb kızetalkotó ásványok? a. karbonátok b. szilikátok c. oxidok 76. Mi az ásványok osztályozásának az alapja? a. a bennük lévı kation b. a bennük lévı anion c. a bennük lévı fémek 77. Milyen tényezık befolyásolják legjobban egy ásvány színét? a. nyomelemek b. szemcseméret c. vegyi összetétel 78. Többségük nagy sőrőségő és fémfénye van? a. szulfátok b. karbonátok c. szulfidok 79. Többségük világos színő és vízben oldódik? a. oxidok b. halogenidek c. karbonátok 80. A leggyakoribb halogenidek a földkéregben? a. kloridok b. fluoridok c. jodidok 81. Melyik nem SiO 2 polimorf ásvány? a. tridimit b. kvarc c. rutil 82. Melyik állítás nem igaz a kvarcra? a. nem hasad b. 7-es keménységő c. fémfényő 83. Milyen koordinációjú a karbonát anion? a. tetraéderes
8 b. hexaéderes c. síkbeli háromszöges 84. Melyik az a karbonátásvány, amelynek neve ásványként és kızetként is ismert? a. kalcit b. aragonit c. dolomit 85. Melyik kristályforma jellemzı a kalcitra? a. hexaéder b. tetraéder c. romboéder 86. Melyik karbonátásványra jellemzı a romboéder szerinti kitőnı hasadás? a. dolomit b. kalcit re 87. Melyik karbonátásvány oldódik hideg sósavban erıs pezsgés közepette? a. dolomit b. sziderit c. kalcit 88. Melyik szulfátásvány fordul elı nagy mennyiségben sótelepekben? a. anhidrit b. gipsz 89. Melyik állítás nem igaz a gipszre? a. kitőnıen hasad b. nagy keménységő c. átlátszó-áttetszı 90. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzıje? a. SO 4 b. SiO 4 c. PO Milyen ásványok a csillámok? a. filloszilikátok b. inoszilikátok c. nezoszilikátok 92. Milyen ásványok az amfibolok? a. tektoszilikátok b. filloszilikátok c. inoszilikátok 93. Milyen ásványok a földpátok? a. tektoszilikátok b. nezoszilikátok c. inoszilikátok 94. Milyen ásványok a zeolitok? a. víz nélküli tektoszilikátok b. inoszilikátok c. víztartalmú tektoszilikátok 95. Milyen ásványok a gránátok? a. nezoszilikátok
9 b. tektoszilikátok c. filloszilikátok 96. Milyen ásványok a piroxének? a. szoroszilikátok b. tektoszilikátok c. inoszilikátok 97. Milyen szilikátokban kapcsolódnak lánccá az SiO 4 -tetraéderek? a. gránátokban b. piroxénekben c. zeolitokban 98. Milyen szilikátokban kapcsolódnak rétegekké az SiO 4 -tetraéderek? a. csillámokban b. piroxénekben c. gránátokban 99. Milyen szilikátok tartalmaznak könnyen eltávolítható vizet? a. földpátok b. csillámok c. zeolitok 100. Milyen szilikátok jelennek meg mindig kicsiny, mikrométeres kristályokként? a. zeolitok b. agyagásványok c. gránátok 101. Melyik ásvány nem földpát? a. albit b. ortoklász c. andaluzit 102. Melyik ásvány hasad kitőnıen? a. ortoklász b. almandin c. forsterit 103. A kerámiaipar fontos nyersanyagai: a. kaolinit b. ortoklász 104. Legtöbbször táblás kristályokban jelenik meg: a. olivinek b. gránátok c. csillámok 105. Jellemzı rájuk az azbeszt-típusú megjelenés: a. amfibolok b. szerpentinásványok 106. A piroxének és amfibolok legfontosabb kationjai: a. vas és magnézium b. réz és ólom 107. Milyen ásványok képzıdnek elıször a Bowen-féle kiválási sor szerint? a. csillámok
10 b. amfibolok c. olivinek 108. Milyen típusú rétegek építik fel a filloszilikátokat? a. tetraéderes b. oktaéderes 109. A filloszilikátok legjellemzıbb fizikai tulajdonsága? a. kitőnı hasadás b. kis keménység 110. A tektoszilikátokban a SiO 4 tetraéderek hogyan kapcsolódnak egymáshoz? a. rétegeket építenek fel b. térhálót alkotnak c. győrőket alkotnak 111. Az albit és az anortit melyik földpát-sornak a két szélsı tagja? a. plagioklászoknak b. alkáliföldpátoknak nek 112. Milyen kızetekre jellemzı az olivinek megjelenése? a. magmás b. üledékes c. metamorf 113. Milyen kızetekre jellemzı az andaluzit és kianit megjelenése? a. üledékes b. metamorf c. magmás 114. Milyen kızetekre jellemzı a piroxének megjelenése? a. magmás b. metamorf 115. Milyen kızetekre jellemzı az ortoklász megjelenése? a. mélységi magmás b. kiömlési magmás c. piroklasztitok 116. A gabbró uralkodó kızetalkotó ásványa? a. bázisos plagioklászok b. piroxének 117. A gránit uralkodó kızetalkotó ásványa? a. ortoklász b. olivin 118. A riolit uralkodó kızetalkotó ásványa? a. olivin b. piroxén c. kvarc 119. A bazalt uralkodó kızetalkotó ásványa? a. piroxén
11 b. ortoklász c. kvarc 120. Az andezit uralkodó kızetalkotó ásványa? a. plagioklász b. olivin c. biotit 121. Melyik a mélységi magmás kızet? a. riolit b. andezit c. gránit 122. Melyik a mélységi magmás kızet? a. gabbró b. bazalt c. riolit 123. Melyik a kiömlési magmás kızet? a. diorit b. riolit c. riolittufa 124. Melyik a kiömlési magmás kızet? a. gránit b. diorit c. andezit 125. Melyik a bázisos magmás kızet? a. gránit b. gabbró c. diorit 126. Melyik az intermedier magmás kızet? a. bazalt b. andezit c. gránit 127. Melyik a savanyú magmás kızet? a. gabbró b. gránit c. andezit 128. Miért finom szemcsés a bazalt szövete? a. a magma lassan hőlt le b. a magma gyorsan hőlt le c. magas az SiO 2 -tartalma 129. Miért durva szemcsés a gránit szövete? a. a magma gyorsan hőlt le b. alacsony az SiO 2 -tartalma c. a magma lassan hőlt le 130. A gránit és riolit hasonlóak: a. szemcseméretükben b. kémiai összetételükben ben 131. A gabbró és bazalt hasonlóak: a. kémiai összetételükben
12 b. ásványos összetételükben ben 132. A diorit és andezit hasonlóak: a. szemcseméretükben b. kémiai összetételükben ben 133. Finom szemcsés mátrixban nagymérető kristályok vannak, milyen a kızet szövete? a. ekvigranuláris b. porfiros c. üveges 134. Nagyságrendileg hasonló méretőek a kızetalkotók, milyen a kızet szövete? a. porfiros b. inekvigranuláris c. ekvigranuláris 135. A kiömlési kızetek a mélységiektıl mi alapján különböztethetık meg leginkább? a. színük b. szemcseméretük c. kémiai összetételük 136. A törmelékes üledékes kızetekhez tartoznak: a. homokkövek b. agyagkızetek 137. A törmelékes üledékes kızetek csoportosításának alapja? a. szemcseméret b. ásványos összetétel c. kémiai összetétel 138. Melyik törmelékes üledékes kızet tartalmaz legömbölyödött törmelékeket? a. breccsa b. homok c. konglomerátum 139. A homokkövek legfontosabb ásványa: a. hematit b. ortoklász c. kvarc 140. Az agyagkızetek legfontosabb ásványa: a. montmorillonit b. kvarc c. földpát 141. Az allitok legfontosabb ásványa: a. gibbsit b. kaolinit c. kvarc 142. Az allitok közé tartozó kızet: a. laterit b. bauxit 143. A törmelékes üledékes kızetek szöveti elemei: a. törmelék
13 b. cement 144. A legfontosabb karbonátos üledékes kızet? a. homokkı b. dolomit c. mészkı 145. A mészkı uralkodó kızetalkotó ásványa? a. kvarc b. aragonit c. kalcit 146. A dolomit uralkodó kızetalkotó ásványa? a. kalcit b. dolomit 147. A mészkı legtöbbször: a. sivatagban b. tengerekben c. folyókban képzıdik 148. Leginkább evaporitos képzıdéső: a. mészkı b. kısó c. tőzkı 149. A mészkı keletkezhet: a. biogén közremőködéssel b. vegyi úton c. mindkét módon 150. Üledékes vasas kızetek uralkodó kızetalkotó ásványa: a. goethit b. pirit 151. Szénkızetek milyen körülmények között képzıdnek? a. mocsarakban b. tengerparton, folyó deltatorkolatában c. mindkét környezetben 152. A szénülési folyamat elırehaladtával: a. nı a széntartalom b. csökken az oxigéntartalom igaz 153. A kıolaj jellemzıje (1 atm nyomáson): a. szénhidrogének keveréke b. folyékony halmazállapotú 154. A földgáz jellemzıje (1 atm nyomáson): a. éghetı b. gáz halmazállapotú 155. Mészkı metamorfózisával milyen kızet jön létre? a. gneisz
14 b. csillámpala c. márvány 156. Márvány képzıdhet: a. kontaktmetamorfózissal b. regionális metamorfózissal c. mindkét úton 157. Melyik nem metamorf szövet? a. porfiroblasztos b. porfiros c. kataklasztos 158. A csillámpala jellemzı kızetalkotó ásványa: a. biotit b. muszkovit 159. Melyik metamorf kızet palás szerkezető: a. gneisz b. csillámpala c. márvány 160. Melyik kızet képzıdik a legnagyobb metamorf fokozatban? a. gneisz b. szerpentinit c. fillit
1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9.
1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9. Szerves ásványok 1. Terméselemek 26 fajta - fémes: Au(szab) arany tisztán található
RészletesebbenAz ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.
Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I-II. Tantárgy kódja FDB1307; FDB1308 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel
Részletesebbena.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok
1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?
Részletesebben7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK
7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA FOGALMA Izotrópia (irányok szerint egyenlı): a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerben kristályosodó kristályok.
Részletesebben14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK
14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK AZ ÜLEDÉKES KİZETEK A Föld felszínén, vagy a felszín közelében képzıdnek laza üledékek konszolidációja során. Az üledékes kızetek képzıdési folyamata a mállás, szállítás, üledékképzıdés
Részletesebben1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag c. mindkettő lehet. 13. Mit értünk a kristályok külső szimmetriáján?
1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amiből fémet nyerhetünk ki b. kőzet, amiből fémet nyerhetünk ki c. kőzet, amiből gazdaságosan fémet nyerhetünk
Részletesebben4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI
4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI KRISTÁLYFIZIKA ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA JELENSÉGE Izotrópia (irányok szerint egyenlı): ha a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerbe
RészletesebbenÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS
ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag
RészletesebbenÁsványtani alapismeretek 6. előadás Kőzetalkotó ásványok Az ásványok olvadékból történő kristályosodásának sorrendje Bowen szerint Kőzetalkotó ásványok: SiO 2 ásványok Kvarc: hexagonális és trigonális
Részletesebben2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba
2. Talajképző ásványok és kőzetek Dr. Varga Csaba Talajképző ásványok A földkéreg egynemű szilárd alkotórészei, melyeknek többsége szabályos, kristályos felépítésű. A bennük az építőelemek szabályosan
RészletesebbenÁsványosztályok. Bidló A.: Ásvány- és kzettan
Ásványosztályok 1. Termésemelek 2. Szulfidok 3. Halogenidek 4. Oxidok és hidroxidok 5. Nitrátok, karbonátok, borátok 6. Szulfátok, kromátok, molibdenátok, wolframátok 7. Foszfátok, arzenátok, vanadátok
Részletesebben12. elıadás MAGMÁS KİZETEK
12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)
RészletesebbenA bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei. Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor
Hulladékvagyon gazdálkodás Magyarországon, Budapest, október 14. A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési
Részletesebben7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK
7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben fıleg ionos kötés érvényesül. A koordinációt tekintve a nagy koordinációs
RészletesebbenTörökbálinti Homokkő: 25 29 millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le
Dunabogdány Alapok Kőzet: Földi léptékben nagy kiterjedésű ásványkeverék. Dácit: Vulkáni kiömlési kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei a fehér színű földpát, a fekete, többnyire lemezes biotit, a fekete,
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 17 KRISTÁLYFIZIkA XVII. Hőtani, MÁGNEsEs, ELEKTROMOs, RADIOAKTÍV TULAJDONsÁGOK 1. Hőtani TULAJDONsÁGOK A hősugarak a színkép vörös színén túl lépnek fel (infravörös
RészletesebbenSegédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok
Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2010. Kőzetalkotó ásványok A kőzetalkotó ásványok megjelenése a kőzetekben
RészletesebbenKŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás
KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek
RészletesebbenGeológia (kidolgozott) vizsgakérdések
Vánkos Bence Geológia (kidolgozott) vizsgakérdések 1. Az ásványok bels szerkezete - A gránit család jellemzése, felhasználhatósága és el fordulása Ásvány: a természetben el forduló anyag, amely meghatározott
Részletesebben6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK
6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben főleg ionos kötés érvényesül. Az összetett oxidokban két vagy több kation
RészletesebbenA tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 23 ÁSVáNYRENDSZERTAN XXIII. IV. OsZTÁLY OxIDOK És HIDROxIDOK 1. Előfordulásuk, jellemzőik Jelenleg mintegy 500, az oxidok és hidroxidok rokonságába tartozó ásványt
RészletesebbenAlmandin. Pirit Magnetit. Hexakiszoktaéder
Ásványtani alapismeretek 2. előadás Jellemző kristályformák a monoklin és rombos kristályosztályokban A monoklin rendszer szimmetria ele- mei a maximális szimmetria esetén 1 digír 1 tükörsík 1 inverzíós
RészletesebbenBalesetvédelmi figyelmeztetés A sósavval óvatosan dolgozz! Vigyázz, hogy a bonctű nehogy megszúrja a kezedet!
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Az ásványok megkülönböztetése, sokféleségük megcsodálása Az ásványok eltérő tulajdonságainak vizsgálata Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: ásványgyűjteményből: fluorit,
RészletesebbenRéteghatár dőlésiránya Szelvények
Borítón: GEOLÓGIA Borítón: BsC 2005/2006 HALLGATÓ BÁLINT Dolgozat neve Csoport, pl. SZ15 Feladat sorszáma 1-2. gyakorlat FÖLDTANI TÉRKÉP Szintvonalas térkép: a térbeli terepnek kicsinyített, síkbeli leképezése
Részletesebben5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK
5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszer vázát az egyszerő és összetett anionok által
RészletesebbenKERÁMIATAN I. MISKOLCI EGYETEM. Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék. gyakorlati segédlet
MISKOLCI EGYETEM Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék KERÁMIATAN I. gyakorlati segédlet 1. gyakorlat: Porcelán öntımassza oxidos összetételének meghatározása Összeállította: Dr.
RészletesebbenAz ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk
Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,
RészletesebbenA dorogi gipszek szépsége.10
Tartalom ELVESZETT VILÁGOK Gyöngyösoroszi bányászati emlékei (befejezı rész) 2 A dorogi gipszek szépsége.10 Hírek, érdekességek..15 Újra indult a mecseki szénbányászat A német Érchegységben rohamos ütemben
RészletesebbenPolimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
RészletesebbenSegédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK
Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 1997-2003. ALAPFOGALMAK Kőzet: A bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag
Részletesebben8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK)
8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK) Szulfátok A szulfátok alapvetıen oxigéndús környezetben, a földkéreg felszínhez közeli részein, a litoszféra-bioszféra
RészletesebbenKutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13.
Kutatási jelentés Vid Gábor 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl 2012. február 13. 1. Bevezetés 2009. január 5-én kértem, és 2009. február 27-én 55-6/2009
RészletesebbenÁsványtani alapismeretek
Ásványtani és s kőzettani k alapismeretek Előadók: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Ditrói Puskás Zuárd, egyetemi docens, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Gyakorlatvezetők: Dr Molnár
RészletesebbenKőzettan. Magmás (magmatic) Metamorf (metamorphic) Üledékes (sedimantary) -polimineralikus -monomineralikus
Kőzettan Definíció: A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai. -nem csak a Föld hanem
RészletesebbenDE TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék
FÖLDTUDOMÁNYI BSC SZAKMAI TÖRZSANYAG ÁSVÁNY- ÉS KŐZETTAN I-II Óraszám: 2+2 0+2 Kredit: 7 Tantárgyfelelős: Dr. Kozák Miklós egyetemi docens DE TEK TTK Ásvány- Földtani Tanszék Debrecen, 2005 1 A tantárgy
RészletesebbenAz endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY. 36. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 4., hétfõ. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY 36. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 4., hétfõ Tartalomjegyzék 62/2013. (III. 4.) Korm. rendelet A vasúti és autóbuszos személyszállítást igénybe vevõ utasok jogainak védelmérõl
Részletesebben5. elıadás AZ ÁSVÁNYRENDSZERTAN ALAPJAI
5. elıadás AZ ÁSVÁNYRENDSZERTAN ALAPJAI AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszertan alapja a kristálykémia. A rendszer alapvázát az egyszerő és összetett anionok által meghatározott osztályok jelentik.
Részletesebben5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK
5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszer vázát az egyszerű és összetett anionok által
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 4 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak IV. AZ ÁsVÁNYOK (És kőzetek) KELETKEZÉsE 1. BEVEZETÉs Bárhol képződhetnek ásványok (kőzetek), ha gőzök, olvadékok
RészletesebbenMagmás kőzetek szerkezete és szövete
Magmás kőzetek szerkezete és szövete Szövet: A kőzetet alkotó ásványok alaki sajátságai, az ásványok egymáshoz való viszonya, kapcsolata, elhelyezkedési módja és mérete. A kőzeteket felépítő ásványokat
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata
Bevezetés Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI VÖRÖSAGYAGOK, VÖRÖS TALAJOK
Fekete József MAGYARORSZÁGI VÖRÖSAGYAGOK, VÖRÖS TALAJOK Fekete József Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezettudományi Intézet Talajtani és Agrokémiai Tanszék Tájökológiai
RészletesebbenGondolatok a nemfémes ásványi nyersanyagok ásványvagyon nyilvántartási rendszerérõl*
Gondolatok a nemfémes ásványi nyersanyagok ásványvagyon nyilvántartási rendszerérõl* HORÁNYI ISTVÁN okl. bányamérnök, ügyvezetõ (KÕKA Kõ- és Kavicsbányászati Kft., Budapest) Jelen cikk vázolni kívánja
RészletesebbenLitoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek >1.0 tömeg%-ban főelemek (főleg litofil, refrakter és illó) 0.1-1.0 tömeg%-ban mikroelemek < 0.1 tömeg% nyomelemek A kontinentális kéreg főelemei, (Winter,
Részletesebben13. elıadás METAMORF KİZETEK
13. elıadás METAMORF KİZETEK A METAMORFÓZIS JELENSÉGE Oka: hımérséklet és/vagy nyomás megváltozása, illetve irányított nyíróerık jelenléte. 1. Megváltozik a kızet ásványos összetétele Látszólag szilárd
RészletesebbenMetamorf kızetek osztályozása
Metamorf kızetek osztályozása Modális összetétel alapján X > 75% :: X-it pl. szerpentinit, kvarcit, glauokfanit, de amfibolit nem X > 5% :: fıelegyrész :: elıtagként pl. muszkovit gneisz X < 5% :: járulékos
Részletesebben3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI
3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atomok: az anyag legkisebb olyan építıelemei, amelyek még hordozzák a kémiai elem jellegzetességeit. Részei: atommag (mely protonokból és
Részletesebben5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK
5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atomok: az anyag legkisebb olyan részei, amelyek még hordozzák a kémiai elem jellegzetességeit. Részei: atommag (mely protonokból és neutronokból
RészletesebbenA földfelszínt felépítő szilárd anyagok vizsgálata Feladatok az 5. és a 7. évfolyam vizsgálódási feladataihoz
Segédanyag 3. a gyakorló iskolákban, a külső képzési helyeken a földrajztanárképzésben részt vevők számára A földfelszínt felépítő szilárd anyagok vizsgálata Feladatok az 5. és a 7. évfolyam vizsgálódási
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 3 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak III. ALAPFOGALMAK 1. MI AZ ÁsVÁNY? Nem véletlen, hogy a bevezető gondolatokban a kémiai elemekkel, azok elterjedésével
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata
Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Archeometria 2011. május 3. Bevezetés Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max.
Részletesebben3. elıadás KRISTÁLYTANI ALAPOK
3. elıadás KRISTÁLYTANI ALAPOK KRISTÁLYFORMA A kristályforma a kristálylapok azon csoportját jelenti, melyeket a szimmetria megkövetel. Minden egyes kristályforma független! Tehát a kristálylapok száma,
Részletesebben8. IPARI HULLADÉKOK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA. Készítette: Prof. Dr.Csőke Barnabás
8. IPARI HULLADÉKOK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA Készítette: Prof. Dr.Csőke Barnabás 8.1. Bányameddők és hasznosításuk Az ásványi nyersanyagok bányászata, előkészítése nagy mennyiségű meddő, ill. hulladék
RészletesebbenÁsványok. Az ásványok a kőzetek építő elemei.
Ásványok Az ásványok a kőzetek építő elemei. Az ásványok örzik a kőzetek keletkezési történetét, továbbá meghatározzák a fizikai és kémiai jellemvonásaikat 1 Minden ásványt jellemez egy sajátos - összetétel
Részletesebbenezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék
Bevezetés ezetés a kőzettanba 1. Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu geology.elte.hu
RészletesebbenTeleptan I. 7. előadás: Vulkáni-hidrotermális rendszerek ásványi nyersanyagai és a vulkáni kőzetek hasznosíthatósága. Dr.
Teleptan I. 7. előadás: Vulkáni-hidrotermális rendszerek ásványi nyersanyagai és a vulkáni kőzetek hasznosíthatósága Dr. Molnár Ferenc Epitermális ércesedések általános jellemzői Szárazföldi vulkáni területek
RészletesebbenLitoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek csoportosítása (gyakoriságuk szerint) Főelemek (>1 tömeg%), pl. O, Si, Fe, Al, Ca, Mg, Na, K (major) Mikroelemek (kis mennyiségben jelen lévő főelemek)
RészletesebbenTERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK
foci:layout 1 4/15/11 10:39 AM Page 1 Szili István TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK témazáró feladatlapok 11 éves tanulóknak ajánlott Évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 a ta nu ló ne ve 1 foci:layout 1 4/15/11
Részletesebben54 544 01 0010 54 01 Geológiai technikus Bányaipari technikus 2/63
A /2007. (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebben11. előadás MAGMÁS KŐZETEK
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni
RészletesebbenKvarc, Ruszkica. Kövecses-Varga Lajos gyűjteménye (Siófok). A példány mérete: 6 8 cm.
Kvarc, Ruszkica. Kövecses-Varga Lajos gyűjteménye (Siófok). A példány mérete: 6 8 cm. ELŐSZÓ Az emberiség folyton megújuló igénye a természet törvényeinek felismerése, értékeinek megismerése és megőrzése.
RészletesebbenNo kérdés A B C D 1 A földkéreg két leggyakoribb eleme: vas és alumínium szilícium és oxigén szén és oxigén bazalt és gránit. legkülső héjakon lévő
1 A földkéreg két leggyakoribb eleme: vas és alumínium szilícium és oxigén szén és oxigén bazalt és gránit 2 Az atomok között megosztott elektronok a kötést jellemzik hidrogénhíd tetraéderes kovalens ionos
RészletesebbenVályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata
Vályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata Csicsely Ágnes * Témavezetõ: dr. Józsa Zsuzsanna ** és dr. Sajtos István *** 1. A vályog bemutatása A vályog a természetben elõforduló szervetlen alkotórészek
Részletesebben10. elıadás Filloszilikátok és tektoszilikátok
10. elıadás Filloszilikátok és tektoszilikátok Fillo- vagy rétegszilikátok Az SiO 4 -tetraéderek három irányban történı összekapcsolódásával végtelen réteg jön létre, melynek gyöke (Si 2 O 5 ) 2. A töltések
RészletesebbenEötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013
Kerettantervi megfelelés Eötvös József Általános Iskola és AMI KÉMIA 1.5 órára 7.osztály Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.10.1 Kémia 7-8. alapján készült.
RészletesebbenCsermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat
Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,
RészletesebbenTartalom. Körmendy Regina: Feledésbe ment beremendi szépség a hidroxilapatit...2
Tartalom Körmendy Regina: Feledésbe ment beremendi szépség a hidroxilapatit....2 Körmendy Regina: Képes kőzettan kezdőknek: Szkarn, egy sokarcú kőzet....5 Körmendy Regina: Kék csoda a kianit..16 Hírek,
RészletesebbenAZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET
AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.
RészletesebbenKÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban
RészletesebbenFöldtani alapfogalmak
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola jegyzettára Matematika és Természettudományi Tanszék Gönczy Sándor Földtani alapfogalmak (oktatási segédanyag a földrajz szakos főiskolai hallgatók számára)
Részletesebben2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI
2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI TÉRRÁCS ÉS ELEMI CELLA Az elemi cella a térrács azon legkisebb része, amely még rendelkezik a teljes rácsszerkezet tulajdonságaival. Az elemi cellát a rácsállandó jellemzi:
RészletesebbenMélységi magmás kızetek
Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa
RészletesebbenTörmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála
RészletesebbenTörmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék Szemcseméreti skála
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos
RészletesebbenKÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
Részletesebben2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel
Emelt szint: Az s mezı fémei 1. Az alkálifémek és alkáliföldfémek összehasonlító jellemzése (anyagszerkezet, kémiaiés fizikai jellemzık, elıfordulás, elıállítás, élettani hatás). Használja a periódusos
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK
ÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK Elıadó: Szakáll Sándor Gyakorlatvezetık: Mádai Ferenc, Mádai Viktor, Szakáll Sándor Ásvány- és Kızettani Tanszék Tel.: 565-111 / 1211 E-mail: askszs@uni-miskolc.hu
Részletesebben2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia)
2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia) KRISTÁLY FOGALOM A MÚLTBAN Ókorban: jég (= krüsztallosz), a színtelen
RészletesebbenLelőhely_2015/VII.sz. Körmendy Regina: Stájerországi Kék-Túra a Mürz és a Mura völgyében...2. Körmendy Regina: A parádsasvári Béke-táró kalcitjai...
Tartalom Körmendy Regina: Stájerországi Kék-Túra a Mürz és a Mura völgyében.....2 Körmendy Regina: A parádsasvári Béke-táró kalcitjai........28 Hírek, események..... 32 Magyar Földtani Védegylet 85%-os
RészletesebbenVulkáni-hidrotermális ércesedések:
Vulkáni-hidrotermális ércesedések: Vulkáni masszív szulfid telepek Általános ércteleptan Geológus szak Vulkáni masszív szulfid telepek általános jellemzői Szubmarin vulkanizmushoz kötődő hidrotermális
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 9 KRISTÁLYTAN IX. A KRIsTÁLYOK CsOPORTOsÍTÁsA A szimmetriaelemek ALAPJÁN 1. A HÉT KRIsTÁLYRENDsZER Mint az előzőekben már láthattuk, a hét primitív elemi cella
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
Részletesebben2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belsı rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külsı alakja (kristálymorfológia)
2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI 1. A kristályok belsı rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külsı alakja (kristálymorfológia) RENDEZETTSÉG A KRISTÁLYOKBAN (ÉS A MŐVÉSZETEKBEN) Egydimenziós
RészletesebbenAtomerőművi anyagvizsgálatok 4. előadás: Fémtan
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézet (NTI) Atomerőművi anyagvizsgálatok 4. előadás: Fémtan Tárgyfelelős: Dr. Aszódi Attila Előadó: Kiss Attila 2012-2013. ősz
RészletesebbenGeokémia
Geokémia 2016.12.05. A Föld szerkezete, a földkéreg felépítése földkéreg: a Föld legkülső, szilárd halmazállapotú rétege, amely kőzetekből áll. A földkéreg bolygónk sugarával összehasonlítva nagyon vékony,
RészletesebbenÁsvány- és kőzettan. Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés. Bidló A.: Ásvány- és kőzettan
Ásvány- és kőzettan Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés Ásványok Ásványok fogalma Az ásvány a földkéreg szilárd, homogén, természetes eredetű része kb. 4000
RészletesebbenTartalom. Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Tartalom... 1 1. Bevezetés... 1 2. 1. Földtani alapismeretek I. (a litoszféra)... 1 2.1. 1.1. A Föld keletkezése... 1 2.2. 1.2. A Föld felépítése... 2 2.3. 1.3. A Föld alakja... 5 2.4. 1.4. A litoszféra
Részletesebben9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok
9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok Szoro- (csoport-) szilikátok Az SiO 4 tetraéderek közvetlen kapcsolódással 2-, 3-, 4-, 6-os, (ritkábban még több tagból álló) csoportokká főzıdhetnek össze. A
RészletesebbenAZ ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KÉPZİDMÉNYEK SZEREPE A RUDABÁNYAI VAS- ÉS SZÍNESFÉM-ÉRCESEDÉSEK LÉTREJÖTTÉBEN
MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A Doktori Iskola vezetıje: Prof. Dr. Dobróka Mihály, egyetemi tanár AZ ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KÉPZİDMÉNYEK SZEREPE
RészletesebbenÁsványgyűjtői hírlevél. 2016/II. szám. Szerkesztő: Körmendy Regina. Pdf-ben letölthető: www.mamit.hu és www.geomania.hu
Szerkesztő: Körmendy Regina LELŐ HELY Ásványgyűjtői hírlevél 2016/II. szám Rodokrozit, Uchucchacua-bánya, Lima, Peru Fénykép: Németh Tamás Pdf-ben letölthető: www.mamit.hu és www.geomania.hu Tartalom Körmendy
Részletesebbenlesz: aranybánya csak az arany árán múlik 10-15 évnyi van
Mátra vulkanikus hegység egy hatalmas, összetett vulkán volt, mint ma az Etna a morfológiájának semmi köze az akkori morfológiájához, maga a vulkán délebbre, a mai Alföldön volt andezit: sötétszürke kiömlési
RészletesebbenA POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA
20 A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA BEVEZETÉS Fehér Béla muzeológus Herman Ottó Múzeum, Ásványtár (Miskolc) A Polgárdi,
Részletesebben6. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK
6. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK POLIMORFIA ( több alakúság ) Azokat az ásványokat nevezzük polimorfoknak, melyek azonos kémiai összetétellel, de kettı vagy többféle kristályszerkezettel (ennek megfelelıen
RészletesebbenCsódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze
Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze Környezettan alapszak: 09.22., szombat Földrajz alapszak: 09.29., szombat Földtudomány alapszak: 10.06. szombat Aki nem a saját idejében megy, és még nem
RészletesebbenMetamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
Részletesebben