Szakirodalmi összefoglaló készítése

Átírás

1 Szakirodalmi összefoglaló készítése 1

2 FELADATKIÍRÁS Rövid, magyar (vagy angol) nyelvű összefoglaló készítése egy meghatározott energiaipari témakörben a megfelelő magyar és angol nyelvű szakirodalomban megjelenő cikkekről Az összefoglaló terjedelme Az összefoglalót számítógépen, szövegszerkesztő segítségével készítse el, a formai követelményeknek eleget téve. Az összefoglaló tételes irodalomjegyzékkel zárul, melynek formai követelményei a kiírás végén található ajánlott irodalmak jegyzékében megtalálhatók. Az anyag beadási határideje: november óra A SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ 2

3 NEM OLLÓZNI KELL AZ ELMÉLETI FEJEZETET, HANEM AZ OLVASOTTAKAT KELL A SAJÁT SZAVAINKKAL ÖSSZEFOGLALNI!!! FONTOS A PONTOS HIVATKOZÁS!!! FORMAI KÖVETELMÉNYEK Betűtípus: Arial 11 vagy Times New Roman 12 A szöveg másfeles sortávval, sorkizárással készüljön. A szöveg bekezdései azonos típusúak legyenek (francia vagy angol bekezdés) Margók mérete: 2,5 cm. 3

4 AZ ANGOL VAGY FRANCIA BEKEZDÉS A francia típus: a bekezdések első sora tabulátorral kezdődik, soremelés nélkül közvetlenül követik egymást. A sorok sorkizártak. Az angol típus: a bekezdések elején nem alkalmaznak tabulátort, a bekezdések között soremelés van. A FORRÁSOK 4

5 A FORRÁSOK 2. HIVATKOZÁS- szövegben szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik az alábbi módokon: a szerző(k) neve lehet része a mondatnak:... amint Kovács tanulmányában (2001) közölt eredmények mutatják... vagy szerepelhet zárójelben... a két változó közötti szoros összefüggés már korábban felmerült (Kerekes, 1998), ezért... két szerző nevét az "és" választja el egymástól: (Kovács és Erdős, 1998). több név esetén a nevek között vessző áll, az utolsó két név között "és" van: (Fekete, Fehér és Barna, 1998). háromnál több név esetén az első előforduláskor az összes szerző neve szerepel (Fekete, Fehér, Szürke és Barna, 1998), a további előforduláskor az első szerző neve és a mtsai" rövidítés (Fekete és mtsai, 1998). egy zárójelen belül egy szerző különböző munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva: (Szegedi, 1955, 1956a, 1956b) egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vessző (;) választja el: (Fekete, 1988; Fehér, 1989; Szürke és Barna, 1990) ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg: (Nagy, 1988a) ha közvetlenül nem XY szerző írásművét olvassuk, hanem pl. egy tankönyv alapján ismertetjük XY elméletét, akkor ez a közvetett hivatkozás. Ebben az esetben a hivatkozás formája: Piaget (1967) kognitív fejlődés elmélete szerint az óvodáskorra a műveletek előtti szakasz jellemző (lásd Atkinson és tsai, 1997) a szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámokat is: (Takács, o.) 5

6 KÉPEK, ÁBRÁK FONTOS AZ ÁTTEKINTHETŐSÉG ÉS KÖNNYEN ÉRTELMEZHETŐSÉG Az ábrákat fontos sorszámozni(1. ábra ). jó cím, az ábra alatt, táblázatoknál felette ábrán, grafikonokon levő magyarázó feliratokat olvasható méretben, magyarul kell feltüntetni (ha nem sok munka) szerkesztésben, megformázásában szerkesztésében, megformázásában konzekvensek kell lenni. IRODALOMJEGYZÉK 6

7 IRODALOMJEGYZÉK 2. önálló könyv esetén: Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címét írhatjuk dőlt betűvel. könyv egy fejezetére, néhány oldalára: Szerző (évszám): Cím. Kiadó, Kiadás helye, oldalszámok (mettől-meddig) XY tanulmánya egy VZ által szerkesztett könyvben: XY (évszám): Tanulmány címe. In: VZ (szerk.): Könyv címe. Kiadó, Kiadás helye, oldalszámok (mettől-meddig) XY szerző Z folyóiratban olvasott cikke: XY (évszám): Cikk címe. Z folyóirat neve. Évfolyam. Szám. oldalszámok (mettől-meddig) Szerzők nevei: magyar szerzőknél a teljes név szerepel az irodalomjegyzékben, abban a formában, ahogy a szerző az idézett publikációban használja (pl.: Kürti Istvánné, Kürti Jarmila, Kádárné Fülöp Judit, Nagy József, Nagy J. József). Külföldi szerzőknél a név megadása: családi név, vessző, keresztnév kezdőbetűk. A kezdőbetűk után pont van. Például: Bloom, B. S. Szöveg közben a szerzők neveit a mondat szerkezetének megfelelően szabadon használhatjuk. Például: Mint Benjamin Bloom (1956) sokat idézett könyvében írja,... Zárójelben megadva a hivatkozott forrást, csak a családi név szerepel (Bloom, 1995). Irodalomjegyzékben a keresztnevek kezdőbetűi között szóköz áll. IRODALOMJEGYZÉK 3. 7