ÚTMUTATÓ SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉPI DIAGNOSZTIKAI ÉS INTERVENCIÓS ASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS HALLGATÓINAK

Átírás

1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS SZOCIÁLIS KÉPZÉSI KAR ÚTMUTATÓ SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉPI DIAGNOSZTIKAI ÉS INTERVENCIÓS ASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS HALLGATÓINAK SZEGED, 2009.

2 BEVEZETÉS A 11/1998 (IV.17) NM. Rend. A képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról alapján a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató tanulmányait szakmai vizsgával fejezi be. A szakmai vizsgára való jelentkezés feltétele az érvényes abszolutórium megszerzése. Az abszolutórium érvényességének feltétele a tantervben előírt kreditpontok megszerzése, a tantárgyanként elfogadott érvényes vizsga, a tantervben előírt szakmai gyakorlatok teljesítése és azok igazolása és az elfogadott szakdolgozat. A szakdolgozatnak tükröznie kell, hogy a hallgató képes az önálló munkára, kellőképpen jártas a választott téma szakirodalmában, rendelkezik a témához kapcsolódó tudományterület alapvető ismereteivel, ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges alapvető technikákat és alkalmazni is tudja azokat a képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens feladatainak megoldása során. Az itt közreadott tájékoztató abban kíván a hallgatóknak segítséget nyújtani, hogy szakdolgozatuk külalakjában megfeleljen a tudományos munkával szemben támasztott követelményeknek. Jelen útmutató Bársonyné Kis Klára általános dékán-helyettes és Karsai Mária oktatási dékánhelyettes Útmutató szakdolgozat készítéséhez ápoló és védőnő szakos hallgatóknak című munkájának felhasználásával készült. Szeged, Soósné Hajós Éva programkoordinátor

3 II. A SZAKDOLGOZAT BEADÁSA A szakdolgozat beadásának határideje: MINDEN ÉV NOVEMBER 27. A szakdolgozat leadásával kapcsolatos általános tájékoztató a következő internetes felületen található - /hallgatoknak/tanulmanyi_nyomtatvanyok/0-szakdolgozatkeszites A szakdolgozatot a Tanulmányi és Oktatásszervezési Iroda szakképzésért felelős tanulmányi előadójának kell leadni. A szakdolgozathoz mellékelni kell a témavezető (konzulens) nyilatkozatát a beadhatóságról az 5. félévi konzulensi értékelő lapon.

4 II. A SZAKDOLGOZAT FELÉPÍTÉSE ÉS FORMÁTUMA A szakdolgozat terjedelme 30 és 50 számozott oldal. 30 oldal esetén a mellékletek és az irodalomjegyzék, valamint a köszönetnyilvánítás nem kerülhet beszámításra a számozott oldalak közé. 50 oldal esetén a fenti elemek a szakdolgozat számozott oldalai közé beszámításra kerülnek. A szakdolgozat az alábbi részekből áll: II. 1. Borítólap Spirál kötött szakdolgozat. (A borítólap 1/3 és 2/3 oldal határán a SZAKDOLGOZAT felirat. A borítólap jobb alsó szélén a hallgató neve, alatta SZEGED, Ennek betűnagysága 14 pt, nagybetű.) II. 2. Címoldal A címoldalnak tartalmaznia kell: Intézmény, kar, szak, tagozat megnevezése (lap bal felső része) A szakdolgozat címe (1/3 és 2/3 oldal határán, középre zártan) A szakdolgozatot készítő hallgató nevét (lap jobb alsó része) A témavezető (konzulens) nevét, beosztását (lap bal alsó része) II. 3. Tartalomjegyzék A tartalomjegyzék a szakdolgozat elején található. Ezt legutoljára érdemes elkészíteni a szövegszerkesztő segítségével, amikor a szakdolgozat szövegében változtatás már nem történik. II. 4. Bevezetés A bevezetésnek a témaválasztás indoklásán (szakmai/társadalmi jelentősége és időszerűsége) túl tartalmaznia kell a vizsgált probléma vagy szakmai terület megfogalmazásának összegzését is.

5 II. 5. Fejezetek A szakdolgozat további része fejezetekre tagolható. Szükség esetén az egyes fejezetek alfejezetekre bonthatóak. Minden fejezetnek és alfejezetnek címet szükséges adni. Az egyes címeket decimális rendszerben sorszámozzuk (1,1.1,1.2, stb.). A bevezetés nem kerül sorszámozásra. Az alfejezetekre való bontást abban az esetben érdemes alkalmazni, amikor a fejezet terjedelme vagy annak tartalma azt megkívánja. Néhány soros alfejezetek nem indokoltak. II Elméleti rész A szakdolgozat elméleti részében a kutatási probléma bemutatása történik meg a releváns szakirodalom alapján. A szakdolgozat készítője az elméleti részben bizonyítja, hogy kellően jártas a kutatási probléma szakirodalmában, rendelkezik a témához kapcsolódó tudományterület alapvető ismereteivel. II Empirikus rész A szakdolgozat empirikus részében a hallgató a kutatási problémával kapcsolatosan megfogalmazott hipotéziseken alapuló saját vizsgálatot mutatja be. Az önálló vizsgálati rész alfejezetei: a vizsgálat célja a vizsgálat hipotézisei a vizsgálat módszereinek, eszközeinek bemutatása a vizsgálat körülményei és lebonyolítása a vizsgálati minta kiválasztásának módszere a vizsgálati minta bemutatása a vizsgálat eredményeinek elemzése és értelmezése II. 6. Következtetések, összefoglalás Ebben a részben ismét röviden utalni szükséges arra, hogy milyen célból végeztük munkánkat, de részletesen ki kell fejteni, hogy milyen eredmények születtek a saját vizsgálat kapcsán és azokból milyen következtetések vonhatók le.

6 II. 7. Szakmai javaslatok A szakdolgozat e részében kerülnek megfogalmazásra azok a javaslatok, melyek segítségével a kutatási eredmények a szakma gyakorlása során alkalmazásra kerülhetnek. II. 8. Irodalomjegyzék Itt kerülnek felsorolásra azok a szakirodalmi források, amelyeket a szakdolgozat elkészítésének valamelyik fázisában használt, feldolgozott a hallgató, valamint azok az irodalmi hivatkozások, melyek eredményei, megállapításai felhasználásra kerültek. A jegyzékben csak olyan szakirodalmi hivatkozás szerepeljen, melyre utalás található a dolgozat szöveges részében. Az irodalomjegyzékben megjelenhetnek a hagyományos papíralapú irodalmakra történő hivatkozások mellett az elektronikus (internetes) forrásokra való utalások is. II. 9. Köszönetnyilvánítás A köszönetnyilvánítás egy gesztus mindazok felé, akik segítették a szakdolgozat elkészítését, ezért nem illik elhagyni a dolgozat végéről. II. 10. Mellékletek Az elkészített szakdolgozatnak nem feltétlenül kell mellékleteket tartalmaznia. Ide célszerű elhelyezni a nagyméretű táblázatokat, ábrákat, melyek a dolgozat szöveges részében csak fekvő állapotban férnének el, illetve ide illeszthető be az elkészítés során használt bármilyen kérdőív mintája.

7 III. A SZAKDOLGOZAT SZERKESZTÉSÉRE ÉS KÜLALAKJÁRA VONATKOZÓ FORMAI ELŐÍRÁSOK A formai követelmények betartása a dolgozat készítésekor azért fontos, mert a nem megfelelő módon elkészített szakdolgozatra kapott érdemjegyet ezek a szempontok is módosíthatják. III. 1. Oldalbeállítás A/4-es formátumú, álló tájolású. Margók: alsó, felső és jobb 2.5 cm, bal oldali 3 cm. III. 2. Oldalak számozása Az oldalszámozás elhelyezése az oldal alján (élőfej/élőláb). Igazítás: jobbra. Az oldalszámozás a bevezetés lapján kezdődik az addigi lapszámoknak megfelelően. A mellékletek nem kerülnek számozásra, ahogy a tartalomjegyzék sem. III. 3. Egyéb formai követelmények A dolgozat szöveges részében Times New Roman CE betűtípust, 12 pt-es betűméretet, normál betűt kell használni. A normál stílusú bekezdés: igazítás sorkizárt behúzás balról 0 cm, jobbról 0 cm típusa első sor mértéke 1.25 cm térköz előtte 0 pt, utána 6 ot sorköz 1.5 Amennyiben egy normál stílusú bekezdésben valamely szövegrészt ki akarjuk emelni, akkor félkövér dőlt betűket használunk. Előfordulhat, hogy a szövegen belül bizonyos bekezdéseket felsorolással szeretnénk ellátni. Amennyiben a tartalom ezt megkívánja, ez szintén megengedett.

8 III Fő fejezetek kezdete A fő fejezetek minden esetben új oldalon kezdődnek. III Eltérési lehetőségek a megadott betűtípustól A címoldalon: intézmény, kar, szak, tagozat: 14 pt, félkövér, nagybetű szakdolgozat címe: 18 pt, félkövér, nagybetű témavezető neve, beosztása: 12 pt, félkövér szerző neve: 12 pt, félkövér a dolgozat készítésének helye és ideje (Szeged 2005): 12 pt félkövér Fejezetek, alfejezetek: 1. fő fejezet: 14 pt, félkövér, nagybetű 1.1. alfejezet: 14 pt, félkövér, kisbetű : 12 pt, normál, kisbetű Ábrák és táblázatok feliratozása: 10 pt, félkövér betűvel. III Táblázatok készítése A táblázatokat sorszámozni szükséges, amely folyamatos az egész szakdolgozatban. Minden táblázatnak címet szükséges adni, melynek a megjelenített tartalomra utal. 1. sz. táblázat A táblázat címe (Elhelyezés a táblázat felett) Forrás: (Amennyiben a táblázatot nem a dolgozat szerzője készítette, szükséges megjelölni a forráshelyet. Megjelenítés a táblázat alatt, 10 pt-os, normál betűvel.)

9 III Ábrák készítése Az ábrákat, hasonlóan a táblázatokhoz, sorszámozni szükséges. A táblázatok és az ábrák sorszámozása külön történik! Minden ábrának címet kell adni, mely a megjelenített tartalomra utal. Amennyiben az ábra valamilyen grafikont tartalmaz, akkor a koordinátatengelyeken szükséges feltüntetni az ábrázolás alapjául szolgáló mennyiségeket és a használt mértékegységet. (pl. idő (s), hossz (m), stb.) Amennyiben az ábra mérete miatt csak fekvő helyzetben férne el az oldalon, célszerű a mellékletek között elhelyezni és a szöveges részben utalni rá. III Idézés Szó szerinti idézés: Amennyiben egy műből szó szerint idézünk, akkor az idézett szöveget idézőjelek közé írjuk. Pl. Micimackó az egyik nap elindult mézet venni. (A. Milne: Micimackó, 1978) (1) A jelzés mellett szükséges az irodalomjegyzék alapján indexálni is. Tartalmi idézés: Tartalmi idézésről akkor beszélhetünk, ha saját szavainkkal írunk arról, amit egy adott műben olvastunk. Pl. XY szerint a depressziót okozhatják az agy biokémiai zavarai is. (XY, 2002.) A jelzés mellett szükséges az irodalomjegyzék alapján indexálni is. III Köszönetnyilvánítás A köszönetnyilvánítás természetesen nem sorszámozott oldalra történik.