8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK)
|
|
- Géza Nemes
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK)
2 Szulfátok A szulfátok alapvetıen oxigéndús környezetben, a földkéreg felszínhez közeli részein, a litoszféra-bioszféra határán, a hidroszférában, és a troposzférában képzıdnek. Kb. 400 szulfátot ismerünk a természetben. A szerkezet alapeleme a tetraéderes koordinációjú szulfát (SO 4 ) 2 anion. Jellemzı fizikai-kémiai tulajdonságok: alacsony olvadáspont, kis keménység, kis kémiai stabilitás, egy részüknél vízben könnyő oldékonyság. A viszonylag ellenállóbb szerkezetek fıként a nagymérető, két vegyértékő kationokkal (Ba, Sr, Pb) való kapcsolódással jönnek létre. A kismérető kationok inkább vízmolekulákkal körülvéve épülnek be a szerkezetbe. Ugyanazon kationnal, de különbözı számú vízmolekulával változó szerkezeti felépítést mutathatnak. Felszíni képzıdésüket savas jelenségek kísérik.
3 Néhány fontos szulfát Anhidrit - CaSO 4 ; rombos sótelepek gyakori ásványa, üledékes eredet), három, egymásra merıleges irányban jól hasad (pátos tömegek), vegyipar, építıipar, talajjavítás
4 Néhány fontos szulfát Barit - BaSO 4 ; rombos magmás és üledékes eredet, három irányban jó hasadás (pátos halmazok), relatíve nagy sőrőség (súlypát), gyakori allokrómás szín vegyipar (fehér festék), bárium nyersanyaga, mélyfúróipar, egészségügy, környezetvédelem
5 Alunit - KAl 3 (SO 4 ) 2 (OH) 6 ; trigonális Néhány fontos szulfát utómagmás és üledékes eredet, egy irányban kitőnı hasadás, kis keménység, táblás-pikkelyes megjelenés, régebben timsót állítottak elı belıle Jarosit - KFe 3 (SO 4 ) 2 (OH) 6 ; trigonális gyakori mállástermék (földpátok és szulfidok bomlásából), savas jelenségek kísérik, citromsárga, porszerő megjelenés, alunit jarosit
6 Gipsz - CaSO 4. 2H 2 O; monoklin A leggyakoribb szulfát: gipsz Üledékes és utómagmás eredet, sókızetek uralkodó kızetalkotója, szulfidok mállásának fontos terméke, kis keménység, egy irányban kitőnı hasadás, könnyő vízvesztés építıipar, cementgyártás, egészségügy, talajjavítás, díszítıkıipar, mővészetek
7 Néhány nehézfém szulfát Kalkantit - CuSO 4. 5H 2 O; triklin kék (rézgálic), rézszulfidok oxidációjának terméke Melanterit - FeSO 4. 7H 2 O; monoklin zöld (vasgálic), vasszulfidok oxidációjának terméke
8 Foszfátok (és arzenátok) Szerkezetük alapja a tetraéderes koordinációjú foszfát (PO 4 ) 2 vagy arzenát (AsO 4 ) 2 összetett anion. Az anionokban erıs kötések, míg az anion és kation(ok) között gyengébb kötések vannak, így a foszfátok döntı része jellegzetes sótermészető anyag. Általában kis keménységőek, nagy az oldékonyságuk, kicsi a kémiai stabilitásuk. Stabilisabb vegyületeket csak nagyobb mérető kationokkal képeznek (Ca, Y, Ce). A kisebb mérető kationok (Al, Fe, Mg) fıként vízmolekulákkal együtt épülnek be a szerkezetbe. A foszfátok döntı része oxigéndús környezetben képzıdik, a földfelszín közelében, illetve a felszínen. A változatos kation- és anionhelyettesítések miatt sok (kb. 700-féle) foszfát (és arzenát) ásványt ismerünk.
9 A leggyakoribb foszfátok: apatitok Fluorapatit - Ca 5 (PO 4 ) 3 F; hexagonális Hidroxilapatit - Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH); hexagonális Klórapatit - Ca 5 (PO 4 ) 3 Cl; hexagonális gyakori magmás, üledékes kızetalkotók, közepes keménység, változatos allokrómás színek, vegyipar, talajjavítás, élelmiszeripar, kerámiaipar
10 A legfontosabb ásványosztály: szilikátok Csoportosításuk szerkezeti alapja Szerkezeti alapként az (SiO 4 ) 4- összetett anion szolgál, melyre jellemzı, hogy egymással közvetlenül is összekapcsolódhatnak, polimerizációra képesek. sziget- (SiO 4 ) 4- csoport- (Si 2 O 7 ) 6- győrő- (Si 6 O 18 ) 12-
11 A legfontosabb ásványosztály: szilikátok Csoportosításuk szerkezeti alapja lánc- (Si 2 O 6 ) 2- réteg- (Si 4 O 10 ) 4 térháló
12 A legfontosabb ásványosztály: szilikátok Kb szilikátásványt ismerünk. Legfontosabb alkotó elemeik (Si, O, Al, Fe, Mg) egyúttal a leggyakoribb kémiai elemek a földkéregben. A földkéreg mintegy %-át szilikátok alkotják (az SiO 2 -ásványokkal együtt kb %-át). Az Al kettıs szerepe: a szilikát-tetraéderben a Si-t helyettesíti (tetraéderes koordinációban), a rács semlegesítésében is részt vesz (oktaéderes koordinációban), A szilikát-anion negatív töltését kationok (Fe, Mg, Al, K, Na, Ca) egyenlítik ki A fölös pozitív vegyértékeket pótanion(ok) semlegesítik (F, OH, Cl). többféle koordinációk egy szigetszilikát szerkezetében
13 Nezoszilikátok Szerkezetükben önálló SiO 4 -tetraéderek találhatók. Ezek egymással nem közvetlenül, hanem kationokon keresztül ionos kötéssel kapcsolódnak össze. Jellemzı rájuk az atomcsoportok szoros illeszkedése, melynek eredménye az ide tartozó ásványok viszonylag nagy sőrősége és keménysége. Olivin-csoport (rombos) Fayalit Fe 2 (SiO 4 ) és Forsterit Mg 2 (SiO 4 ) A csoport két szélsı tagjában a Mg 2+ és a Fe 2+ korlátlanul helyettesítik egymást. Az olivin-csoport tagjai bázisos, ultrabázisos magmatitok fontos kızetalkotói.
14 Gránát-csoport (köbös) Pirop Mg 3 Al 2 (SiO 4 ) 3 Almandin Fe 3 Al 2 (SiO 4 ) 3 Grosszulár Ca 3 Al 2 (SiO 4 ) 3 Andradit Ca 3 Fe 2 (SiO 4 ) 3 Az elméleti végtagoknak megfelelı kémiai összetétel a természetben ritka, gyakoribbak az izomorf elegykristályok. Magmás, metamorf és törmelékes üledékes kızetek gyakori ásványai.
15 Andaluzit-csoport Sillimanit - Al 2 O(SiO 4 ); rombos Andaluzit - Al 2 O(SiO 4 ); rombos Kianit - Al 2 O(SiO 4 ); triklin Polimorf ásványok, metamorf kızetek gyakori elegyrészei. Kerámiaipar fontos nyersanyagai.
16 Cirkon ZrSiO 4 ; tetragonális kis mennyiségben elterjedt magmás, metamorf és üledékes kızetalkotó. A cirkónium fontos ásványa. Topáz Al 2 SiO 4 (F,OH) 2 ; rombos döntıen pneumatolitos eredető, kedvelt drágakı
7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK
7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben fıleg ionos kötés érvényesül. A koordinációt tekintve a nagy koordinációs
Részletesebben9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok
9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok Szoro- (csoport-) szilikátok Az SiO 4 tetraéderek közvetlen kapcsolódással 2-, 3-, 4-, 6-os, (ritkábban még több tagból álló) csoportokká főzıdhetnek össze. A
Részletesebben5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK
5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszer vázát az egyszerő és összetett anionok által
Részletesebben5. elıadás AZ ÁSVÁNYRENDSZERTAN ALAPJAI
5. elıadás AZ ÁSVÁNYRENDSZERTAN ALAPJAI AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszertan alapja a kristálykémia. A rendszer alapvázát az egyszerő és összetett anionok által meghatározott osztályok jelentik.
Részletesebben5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK
5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszer vázát az egyszerű és összetett anionok által
Részletesebbena.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok
1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?
RészletesebbenTesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz
Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,
Részletesebben5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK
5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atomok: az anyag legkisebb olyan részei, amelyek még hordozzák a kémiai elem jellegzetességeit. Részei: atommag (mely protonokból és neutronokból
Részletesebben8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok
8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok Csoport- (szoro-) szilikátok Az SiO 4 tetraéderek közvetlen kapcsolódással 2-, 3-, 4-, 6-os, (ritkábban még több tagból álló) csoportokká fűződhetnek össze.
Részletesebben6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK
6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben főleg ionos kötés érvényesül. Az összetett oxidokban két vagy több kation
Részletesebben3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI
3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atomok: az anyag legkisebb olyan építıelemei, amelyek még hordozzák a kémiai elem jellegzetességeit. Részei: atommag (mely protonokból és
Részletesebben10. elıadás Filloszilikátok és tektoszilikátok
10. elıadás Filloszilikátok és tektoszilikátok Fillo- vagy rétegszilikátok Az SiO 4 -tetraéderek három irányban történı összekapcsolódásával végtelen réteg jön létre, melynek gyöke (Si 2 O 5 ) 2. A töltések
RészletesebbenAz ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk
Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,
Részletesebben9. előadás Fillo (réteg-) szilikátok és tekto- (térhálós) szilikátok
9. előadás Fillo (réteg-) szilikátok és tekto- (térhálós) szilikátok Fillo- vagy rétegszilikátok Az SiO 4 -tetraéderek három irányban történő összekapcsolódásával végtelen réteg jön létre, melynek gyöke
Részletesebben6. elıadás A FÖLDKÉREG LEGFONTOSABB KİZETALKOTÓ ÁSVÁNYAI: A SZILIKÁTOK
6. elıadás A FÖLDKÉREG LEGFONTOSABB KİZETALKOTÓ ÁSVÁNYAI: A SZILIKÁTOK IX. osztály. SZILIKÁTOK A leggyakoribb magmás és metamorf kızetalkotó ásványok A földkéreg felépítésében a szilikátoknak messzemenıen
Részletesebben1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag c. mindkettő lehet. 13. Mit értünk a kristályok külső szimmetriáján?
1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amiből fémet nyerhetünk ki b. kőzet, amiből fémet nyerhetünk ki c. kőzet, amiből gazdaságosan fémet nyerhetünk
RészletesebbenÁsványtani alapismeretek 6. előadás Kőzetalkotó ásványok Az ásványok olvadékból történő kristályosodásának sorrendje Bowen szerint Kőzetalkotó ásványok: SiO 2 ásványok Kvarc: hexagonális és trigonális
RészletesebbenPolimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
RészletesebbenAlmandin. Pirit Magnetit. Hexakiszoktaéder
Ásványtani alapismeretek 2. előadás Jellemző kristályformák a monoklin és rombos kristályosztályokban A monoklin rendszer szimmetria ele- mei a maximális szimmetria esetén 1 digír 1 tükörsík 1 inverzíós
RészletesebbenÁsvány- és kőzettan. Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés. Bidló A.: Ásvány- és kőzettan
Ásvány- és kőzettan Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés Ásványok Ásványok fogalma Az ásvány a földkéreg szilárd, homogén, természetes eredetű része kb. 4000
RészletesebbenBevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok
Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Kolloid rendszerek (kolloid mérető részecskékbıl felépült anyagok): Olyan két- vagy többfázisú rendszer, amelyben valamely anyag mérete a tér valamely irányában
RészletesebbenÁsványok. Az ásványok a kőzetek építő elemei.
Ásványok Az ásványok a kőzetek építő elemei. Az ásványok örzik a kőzetek keletkezési történetét, továbbá meghatározzák a fizikai és kémiai jellemvonásaikat 1 Minden ásványt jellemez egy sajátos - összetétel
RészletesebbenÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS
ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
Részletesebben4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI
4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI KRISTÁLYFIZIKA ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA JELENSÉGE Izotrópia (irányok szerint egyenlı): ha a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerbe
RészletesebbenÁsvány- és kzettan. Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan Kzettan Magyarország ásványai, kzetei. Bidló A.: Ásvány- és kzettan
Ásvány- és kzettan Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan Kzettan Magyarország ásványai, kzetei Ásványok Ásványok fogalma Az ásvány a földkéreg (a Hold és más égitestek) szilárd, homogén, természetes
RészletesebbenEGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ
EGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ A TALAJ FELÉPÍTÉSE A talaj olyan, nem konszolidált üledék a Föld felszínén, mely életteret ad az élővilág számára (litoszféra bioszféra határa). Részei:
Részletesebben13. elıadás METAMORF KİZETEK
13. elıadás METAMORF KİZETEK A METAMORFÓZIS JELENSÉGE Oka: hımérséklet és/vagy nyomás megváltozása, illetve irányított nyíróerık jelenléte. 1. Megváltozik a kızet ásványos összetétele Látszólag szilárd
RészletesebbenSzilikátok 1. Nezo-, szoro- és cikloszilikátok SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN. A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla
SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla Kilencedik rész: Szilikátok 1. (Nezo-, szoro- és cikloszilikátok) 1 IX. osztály. Szilikátok A szilikátok osztályában található
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),
Részletesebben1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9.
1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9. Szerves ásványok 1. Terméselemek 26 fajta - fémes: Au(szab) arany tisztán található
RészletesebbenÁsványtani alapismeretek
Ásványtani és s kőzettani k alapismeretek Előadók: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Ditrói Puskás Zuárd, egyetemi docens, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Gyakorlatvezetők: Dr Molnár
Részletesebben11. előadás MAGMÁS KŐZETEK
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni
Részletesebben2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI
2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI TÉRRÁCS ÉS ELEMI CELLA Az elemi cella a térrács azon legkisebb része, amely még rendelkezik a teljes rácsszerkezet tulajdonságaival. Az elemi cellát a rácsállandó jellemzi:
Részletesebben6. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK
6. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK POLIMORFIA ( több alakúság ) Azokat az ásványokat nevezzük polimorfoknak, melyek azonos kémiai összetétellel, de kettı vagy többféle kristályszerkezettel (ennek megfelelıen
RészletesebbenSegédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok
Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2010. Kőzetalkotó ásványok A kőzetalkotó ásványok megjelenése a kőzetekben
RészletesebbenÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK
ÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK Elıadó: Szakáll Sándor Gyakorlatvezetık: Mádai Ferenc, Mádai Viktor, Szakáll Sándor Ásvány- és Kızettani Tanszék Tel.: 565-111 / 1211 E-mail: askszs@uni-miskolc.hu
RészletesebbenLitoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek >1.0 tömeg%-ban főelemek (főleg litofil, refrakter és illó) 0.1-1.0 tömeg%-ban mikroelemek < 0.1 tömeg% nyomelemek A kontinentális kéreg főelemei, (Winter,
Részletesebben4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3
59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.
RészletesebbenLitoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek csoportosítása (gyakoriságuk szerint) Főelemek (>1 tömeg%), pl. O, Si, Fe, Al, Ca, Mg, Na, K (major) Mikroelemek (kis mennyiségben jelen lévő főelemek)
RészletesebbenA legfontosabb kőzetalkotó ásványok (segédanyag hidrológus szakosoknak)
A legfontosabb kőzetalkotó ásványok (segédanyag hidrológus szakosoknak) Szakmány György, 2002. Plagioklászok Izomorf sor: albit oligoklász andezin labradorit bytownit - anortit Képlet: albit: NaAlSi 3
RészletesebbenKristályos szilárd anyagok
Általános és szervetlen kémia 4. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kovalens kötés hogyan jön létre, milyen elméletekkel lehet leírni milyen a molekulák alakja melyek a másodlagos kötések Mai témakörök
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet
Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 26 ÁSVáNYRENDSZERTAN XXVI. VII. OsZTÁLY SZULFÁTOK 1. Előfordulásuk, jellemzőik A szulfátok és rokon vegyületeik a földkéreg felszínhez közeli részein, illetve
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenTanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző
RészletesebbenSzilikátok 3. Filloszilikátok SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN. A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla
SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla Kilencedik rész: Szilikátok 3. (Filloszilikátok) 1 IX. F. alosztály. Filloszilikátok A földkéregben számos magmás és metamorf
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
RészletesebbenAz elektronpályák feltöltődési sorrendje
3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában
RészletesebbenKémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával
Részletesebben15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK
15. elıadás SZERVES ÜLEDÉKES KİZETEK A KİSZÉN A kıszén növényi eredető, szilárd, éghetı, fosszílis üledékes kızet. A kıszénképzıdés szakaszai: Biokémiai szénülési folyamatok: kis mélységben huminsavak
RészletesebbenTÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?
TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?
Részletesebben3. elıadás KRISTÁLYTANI ALAPOK
3. elıadás KRISTÁLYTANI ALAPOK KRISTÁLYFORMA A kristályforma a kristálylapok azon csoportját jelenti, melyeket a szimmetria megkövetel. Minden egyes kristályforma független! Tehát a kristálylapok száma,
Részletesebben7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK
7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA FOGALMA Izotrópia (irányok szerint egyenlı): a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerben kristályosodó kristályok.
RészletesebbenAz előadás vázlata. A foszfor. Fajtái. Jellemzői. A foszfor és a kén körforgalma a természetben
Az előadás vázlata A foszfor és a kén körforgalma a természetben Antropogén hatások és következményeik Az foszfor és tulajdonságai Globális foszfor-körforgás A foszfor-műtrágyák A kén és tulajdonságai
Részletesebben2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belsı rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külsı alakja (kristálymorfológia)
2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI 1. A kristályok belsı rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külsı alakja (kristálymorfológia) RENDEZETTSÉG A KRISTÁLYOKBAN (ÉS A MŐVÉSZETEKBEN) Egydimenziós
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája
RészletesebbenK i r stál tályké kém ké i ia
Kitálké Kristálykémia i A periódusos rendszer Az ásványok rendszerezése Az ásványok a domináns ANION alapján összesen 9 osztályba sorolhatók. A kilenc ásványosztály y a következő: I. Terméselemek nincs
Részletesebben3. előadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI
3. előadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI Atom- és ionrádiusz Koordináció: az atomok/ionok elrendezési módja egy centrális atom/ion körül. Koordinációs szám: egy atom/ion közvetlen szomszédjainak száma. A legfontosabb
RészletesebbenTörmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála
RészletesebbenTörmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék Szemcseméreti skála
Részletesebbenm n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel
3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek
Részletesebben3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI
3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atom- és ionrádiusz Koordináció: az atomok/ionok elrendezési módja egy centrális atom/ion körül. Koordinációs szám: egy atom/ion közvetlen
Részletesebben1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 1. hét
Általános és szervetlen kémia 1. hét A tantárgy elméleti és gyakorlati anyaga http://cheminst.emk.nyme.hu A CAPA teszt-gyakorló program használata Kliens programot letölteni a weboldalról Bejelentkezés
RészletesebbenKERÁMIATAN I. MISKOLCI EGYETEM. Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék. gyakorlati segédlet
MISKOLCI EGYETEM Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék KERÁMIATAN I. gyakorlati segédlet 1. gyakorlat: Porcelán öntımassza oxidos összetételének meghatározása Összeállította: Dr.
RészletesebbenSillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana
Sillabusz az rvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana Pécsi Tudományegyetem Általános rvostudományi Kar 2010/2011. 1 Szervetlen vegyületek nevezéktana A vegyületek megadhatók:
RészletesebbenFolyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok
Folyadékok víz Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok 1 saját térfogat nincs saját alak/folyékony nincsenek belső nyíróerők
RészletesebbenGeokémia
Geokémia 2016.12.05. A Föld szerkezete, a földkéreg felépítése földkéreg: a Föld legkülső, szilárd halmazállapotú rétege, amely kőzetekből áll. A földkéreg bolygónk sugarával összehasonlítva nagyon vékony,
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek
Fémek törékeny/képlékeny nemesémek magas/alacsony o.p. Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek ρ < 5 g cm 3 könnyűémek 5 g cm3 < ρ nehézémek 2 Fémek tulajdonságai
RészletesebbenFolyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.
Folyadékok folyékony nincs saját alakja szilárd van saját alakja (deformálás után úgy marad, nem (deformálás után visszaalakul, mert ébrednek benne visszatérítő nyíróerők) visszatérítő nyíróerők léptek
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 14 KRISTÁLYkÉMIA XIV. KRIsTÁLYsZERKEZETEK, KRIsTÁLYRÁCsOK 1. A KRIsTÁLYRÁCsOK főbb TÍPUsAI Az atomok, ionok és molekulák fentiekben tárgyalt megszabott elrendeződését
RészletesebbenKRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA
KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA Kristály Bázis Pontrács Ideális Kristály: hosszútávúan rendezett hibamentes, végtelen szilárd test Kristály Bázis: a kristály legkisebb, ismétlœdœ atomcsoportja Rácspont:
RészletesebbenKerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok
Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok Bagi István BME MTAT Bevezetés Kerámiák csoportosítása teljesen tömör bioinert porózus bioinert teljesen tömör bioaktív oldódó Definíciók Bioinert a szomszédos
RészletesebbenMolekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás
Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás I. Egyatomos molekulák He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn - a molekula alakja: pontszerű - a kovalens kötés polaritása: NINCS kötés
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 9 KRISTÁLYTAN IX. A KRIsTÁLYOK CsOPORTOsÍTÁsA A szimmetriaelemek ALAPJÁN 1. A HÉT KRIsTÁLYRENDsZER Mint az előzőekben már láthattuk, a hét primitív elemi cella
Részletesebben4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenArrhenius sav-bázis elmélete (1884)
Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás III. (008. szeptember 5.) Arrhenius sav-bázis elmélete - erős és gyenge bázisok disszociációja - sók előállítása - az Arrhenius-elmélet hiányosságai
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával)
ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) Üveg: különleges anyag Sajátos szerkezet: rövid távú rendezettség, röntgen-amorf, térhálós Oxigén atomok alkotják
RészletesebbenMetamorf kızetek osztályozása
Metamorf kızetek osztályozása Modális összetétel alapján X > 75% :: X-it pl. szerpentinit, kvarcit, glauokfanit, de amfibolit nem X > 5% :: fıelegyrész :: elıtagként pl. muszkovit gneisz X < 5% :: járulékos
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenVÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel
A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl
Részletesebben2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel
Emelt szint: Az s mezı fémei 1. Az alkálifémek és alkáliföldfémek összehasonlító jellemzése (anyagszerkezet, kémiaiés fizikai jellemzık, elıfordulás, elıállítás, élettani hatás). Használja a periódusos
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenMINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS
MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS A minőségi analízis célja és feladata ismeretlen anyagok vegyületek, keverékek, ötvözetek, stb. összetételének meghatározása, annak megállapítása, hogy a különféle anyagok milyen
RészletesebbenSegédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése
Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2002. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése A kőzetalkotó ásványok
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal 0/0. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória. forduló I. FELADATSOR Megoldások. A helyes válasz(ok) betűjele: B, D, E. A legnagyobb elektromotoros erejű
RészletesebbenP és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 22 ÁSVáNYRENDSZERTAN XXII. III. OsZTÁLY HALOGENIDEK 1. Előfordulásuk, jellemzőik A természetben jelenleg közel 220 halogenidásványt ismerünk. Jelentős részük
RészletesebbenKémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
RészletesebbenNo kérdés A B C D 1 A földkéreg két leggyakoribb eleme: vas és alumínium szilícium és oxigén szén és oxigén bazalt és gránit. legkülső héjakon lévő
1 A földkéreg két leggyakoribb eleme: vas és alumínium szilícium és oxigén szén és oxigén bazalt és gránit 2 Az atomok között megosztott elektronok a kötést jellemzik hidrogénhíd tetraéderes kovalens ionos
RészletesebbenAz Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére
Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Oktatási segédanyagok (a megfelelő rövidítéseket használjuk a tematikában): P A
RészletesebbenMinőségi kémiai analízis
Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,
RészletesebbenAmerican Society of Materials. Szilárdtestek. Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű)
Szilárdtestek Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű) csavart alakzatok (spirál, tórusz, stb.) egyatomos vastagságú sík, grafén (0001) Amorf (atomok geometriai rend nélkül)
RészletesebbenCsódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze
Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze Környezettan alapszak: 09.22., szombat Földrajz alapszak: 09.29., szombat Földtudomány alapszak: 10.06. szombat Aki nem a saját idejében megy, és még nem
Részletesebben