5. elıadás AZ ÁSVÁNYRENDSZERTAN ALAPJAI
|
|
- Natália Kissné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 5. elıadás AZ ÁSVÁNYRENDSZERTAN ALAPJAI
2 AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszertan alapja a kristálykémia. A rendszer alapvázát az egyszerő és összetett anionok által meghatározott osztályok jelentik. Az ásványok 10 osztálya a jellemzı anionokkal: I. osztály. Terméselemek II. osztály. Szulfidok S 2 III. osztály. Halogenidek Cl IV. osztály. Oxidok és hidroxidok O 2, OH V. osztály. Karbonátok és nitrátok (CO 3 ) 2, (NO 3 ) VI. osztály. Borátok (B x O y ) z (BO 3 ) VII. osztály. Szulfátok (SO 4 ) 2 VIII. osztály. Foszfátok (PO 4 ) 3 IX. osztály. Szilikátok (Si x O y ) z (SiO 4 ) X. osztály. Szerves ásványok
3 AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE Az ásványrendszertan felépítése: OSZTÁLYOK ALOSZTÁLYOK CSOPORTOK (IZOMORF SOROK) ÁSVÁNYOK (FAJOK) VÁLTOZATOK Az ásványok legfontosabb adatai: Név Kémiai képlet Kristálytani adatok Fizikai tulajdonságok Kémiai tulajdonságok Elıfordulások, földtani-genetikai jellegzetességek Felhasználás
4 I. osztály. TERMÉSELEMEK Az osztályba tartozó elemek és vegyületek változatos kristályszerkezettel és kötéstípusokkal rendelkeznek. A fémek viszonylag egységes szerkezetőek, melyekre zömmel a legtömöttebb illeszkedés, illetve a fémes kötés jellemzı. A félfémek átmenetet jelentenek a nemfémek irányába. A nemfémek szerkezetében részben kovalens kötés, részben van der Waals kötés ismert. Amíg a fémek fémes rácsot, addig a nemfémek atomrácsot vagy molekularácsot alkotnak. Jelenleg közel 100 terméselemet és rokon vegyületet (pl. ötvözetek) ismerünk, mennyiségük azonban nem haladja meg a földkéreg tömegének 0,1%-át. A terméselemeknek különös jelentıségük van az emberiség történetében, például a rezet, vasat, aranyat ilyen formájában ismerte meg és hasznosította elıször az ember.
5 A legfontosabb fémek Termésréz - Cu; köbös Termésezüst - Ag; köbös Termésarany - Au; köbös Kamacit - α-(fe,ni); köbös Ténit - γ-(ni,fe); köbös kamacit-ténit termésréz termésarany termésezüst termésvas
6 A legfontosabb nemfémek Terméskén - α-s; rombos Grafit - C; hexagonális Gyémánt - C; köbös gyémánt terméskén grafit
7 II. osztály. SZULFIDOK A leggyakoribb ércásványok Ebbe az osztályba a fémeknek kénnel alkotott vegyületei tartoznak. A szulfidokban a kémiai kötések széles skálája megtalálható. Az As,Bi,Sb szerkezetben történı változatos megjelenésével az ötvözetekhez hasonló fémes rácsokat alkothatnak; ha a valódi fémekhez hasonló szerepet töltenek be, akkor kettıs szulfidok jönnek létre; illetve a kénnel nemfémes jellegő félfém-szulfidokat alkotnak. A szerkezeti változatosság miatt a szulfidokat sok esetben átmeneti tulajdonságok jellemzik. Fıként fémes külsejőek, többé-kevésbé elektromos vezetık, de vannak közöttük félvezetık, szupravezetık, de szigetelık is. Optikailag zömmel opak ásványok. Keménységük általában kicsi vagy közepes (2 4 közötti), de vannak keményebbek, (az ún. kovandok), melyekben tömöttebb rácsilleszkedés van. A természetben eddig 550 szulfidásványt ismerünk. Átlagos eloszlásuk a földkéregben 0,2%-ot tesz ki. A szulfidok a fémek kinyerése szempontjából az emberiség legfontosabb vegyületei közé tartoznak, évezredek óta bányászat tárgyát képezik. Csoportosításuk alapja a fém/kation : kén arány (a fémgazdagoktól a fémekben szegény szulfidok irányába).
8 A legfontosabb szulfidok Galenit - PbS; köbös Kalkopirit - CuFeS 2 ; tetragonális Szfalerit - ZnS; köbös Cinnabarit - HgS; trigonális kalkopirit galenit szfalerit cinnabarit
9 A legfontosabb szulfidok Antimonit - Sb 2 S 3 ; rombos Molibdenit - MoS 2 ; hexagonális Kobaltin - CoAsS; rombos Nikkelin - NiAs; hexagonális nikkelin molibdenit antimonit molibdenit kobaltin
10 A legfontosabb szulfidok Pirit - FeS 2 ; köbös Markazit - FeS 2 ; rombos markazit pirit és markazit pirit
11 III. osztály. HALOGENIDEK Felépítésükben a halogén elemekhez (F, Cl, Br, I), mint anionokhoz legtöbbször alkáli- vagy alkáliföldfém kationok kapcsolódnak. Szerkezetükben az ionos kötés többé-kevésbé meghatározó. Alapvetı szerkezeti típust képvisel közöttük a kısó- és fluorit-rács. Kémiai szempontból sószerő vegyületek, jobbára színtelen vagy gyengén színezettek. Kis sőrőségőek és keménységőek, vízben többé-kevésbé oldódnak, fénytörésük gyenge. A természetben jelenleg kb. 220 halogenidet ismerünk. A fluoritot kivéve többnyire üledékes körülmények között képzıdnek. Legnagyobb tömegben sótelepekben (evaporitok) halmozódnak fel. A halogenideket egyszerő (víztartalmú és vízmentes) és komplex halogenidek, illetve az O- és OH-tartalomtól függıen oxihidroxihalogenidek alosztályaiba soroljuk.
12 A legfontosabb halogenidek Kısó - NaCl; köbös Szilvin - KCl; köbös Fluorit - CaF 2 ; köbös fluorit kısó (halit)
13 IV. osztály. OXIDOK ÉS HIDROXIDOK A leggyakoribb ércásványok és kızetalkotók Anionként az O 2, vagy a vele közel azonos térigényő OH ion szerepel. Az oxidok nagy részében (kivéve a hidroxidokat), a szerkezetben fıleg ionos kötés érvényesül. Mivel az oxigén ionrádiusza kisebb, mint kéné, az oxidok jobbára tömöttebb rácsszerkezetet építenek fel mint a szulfidok, ami a kémiai és fizikai tulajdonságokban erısen kifejezésre jut (nagyobb keménység, magasabb olvadáspont, csekély oldhatóság). Jelenleg kb. 450 oxidot és rokon vegyületet ismerünk a természetben. Közöttük egyesek roppant gyakoriak (kvarc). Az oxidok legnagyobb mennyiségben a földkéregben találhatók, átlagos mennyiségüket 17-ra becsülik (ebbıl kb. 13%-ot a kvarc tesz ki). Gazdasági és kulturtörténeti szempontból fontos ásványok tartoznak az oxidok közé. Különösen a vas, mangán, króm, ón, titán, alumínium és az urán azok a fémek, melyeket oxidokból nyerünk ki. Sok oxidásvány ismert a drágakövek világában is. De gondoljunk csak a jégre, hiszen ez szintén ásvány. Az alosztályok a fém/kation : oxigén arányt követik (2 : 1-tıl a < 1: 2-ig). Külön alosztályba tartoznak a szerkezetileg és fizikai tulajdonságok szempontjából az oxidoktól jelentısen különbözı hidroxidok.
14 A legfontosabb oxidok Jég - H 2 O; hexagonális Spinell MgAl 2 O 4 ; köbös Magnetit Fe 2+ Fe 3+ O ; köbös 2 4 Kromit - FeCr 2 O 4 ; köbös Korund - Al 2 O 3 ; trigonális Hematit - Fe 2 O 3 trigonális Ilmenit - FeTiO 3 ; trigonális jég hematit korund magnetit
15 A legfontosabb oxidok Kvarc - SiO 2 ; trigonális, hexagonális Opál - SiO 2. nh 2 O; amorf vagy lokálisan rendezett szerkezető Rutil - TiO 2 ; tetragonális Piroluzit - MnO 2 ; tetragonális Kassziterit - SnO 2 ; tetragonális kvarc opál rutil kassziterit
16 A legfontosabb oxidok Uraninit - UO 2 ; köbös Ferberit - FeWO 4 ; monoklin A legfontosabb hidroxidok Goethit - α-feo(oh); rombos Böhmit - γ-alo(oh); rombos uraninit Gibbsit - γ-al(oh) 3 ; monoklin Manganit - γ-mno(oh); monoklin goethit manganit gibbsit rácsa
17 V. osztály. KARBONÁTOK Szerkezetükre a CO 3 (karbonát) összetett anion jelenléte jellemzı. Ebben a C 4+ központi kationt az O 2 ion hármas koordinációban planáris (sík) gyököt alkotva köríti. A karbonát-anionban lévı kötések sokkal erısebbek, mint a szerkezetben lévı többi kötés (anizodezmikus rácsok, sótermészető vegyületek). A karbonát-anion legtöbbször közepes vagy nagy ionrádiuszú, két vegyértékő kationokkal (Ca, Mg, Fe, Mn, Pb, Ba, Sr) kapcsolódik össze. A vízmentes, vízben nem oldódó karbonátok 3 5 közötti keménységőek. A vízben fıként az OH-csoportot tartalmazó, vagy a víztartalmú karbonátok oldódnak. A karbonátok a földkéreg felsı zónáiban, illetve a Föld felszínén elterjedt vegyületek. Karbonátok építenek fel számos igen elterjedt üledékes kızetet (pl. mészkı, márga, dolomit). Jelenleg kb. 200 karbonátásványt ismerünk. Gyakoriságuk és gazdasági jelentıségük miatt számunkra a kalcit-, az aragonit- és dolomit-csoport ásványai a legfontosabbak.
18 A legfontosabb karbonátok Kalcit - CaCO 3 ; trigonális Magnezit - MgCO 3 ; trigonális Sziderit - FeCO 3 ; trigonális Rodokrozit - MnCO 3 ; trigonális Smithsonit - ZnCO 3 ; trigonális Dolomit - CaMg(CO 3 ) 2 ; trigonális sziderit rodokrozit kalcit elemi cellája magnezit
19 A legfontosabb karbonátok Aragonit - CaCO 3 ; rombos Cerusszit - PbCO 3 ; rombos Malachit - Cu 2 (CO 3 )(OH) 2 ; monoklin Azurit - Cu 3 (CO 3 ) 2 (OH) 2 ; monoklin cerusszit azurit malachit
20 VI. osztály. BORÁTOK Ebbe az osztályba a borát (BO 3 ) 3 összetett anionnal jellemzett vegyületek tartoznak. A B 3+ kis ionrádiuszú elem, melyet az O 2 ion hármas koordinációban planáris gyököt alkotva (BO 3 ) 3 ), vagy négyes koordinációban (BO 4 ) 5 tetraédert képezve övezi. A borát-gyökök jellemzı sajátsága, hogy (a szilikátokhoz hasonlóan) polimerizációra képesek: győrőket, láncokat, rétegeket, illetve háromdimenziós szerkezet alkothatnak. A természetben jelenleg kb. 110 borátásványt ismerünk. Ezek többsége nagyon ritka ásvány. Csak néhány jelenik meg nagyobb mennyiségben, üledékes eredettel sótelepekben, illetve boraxtavakban. Kis részük magmás, illetve metamorf környezetben képzıdik. A borátok rendszerezése azt veszi alapul, hogy hány tagból állnak a szerkezetben lévı borátcsoportok. Ennek alapján vannak monoborátok egy borátcsoporttal (BO 3 ), diborátok két borátcsoporttal (B 2 O 6 ), triborátok stb.
21 VII. osztály. SZULFÁTOK A szulfátok és rokon vegyületeik alapvetıen oxigéndús környezetben, a földkéreg felszínhez közeli részein, a föld felszínén, illetve ezzel összefüggésben a troposzférában képzıdnek. Az osztályba tartozó ásványokban a tetraéderes koordinációjú szulfát (SO 4 ) 2 összetett anionok az alapvetı építıelemek. Az összetett anion izoláltsága miatt ezek a vegyületek határozottan sótermészetőek. Jellemzı fizikai tulajdonságok: alacsony olvadáspont, kis keménység, kis kémiai stabilitás, egy részüknél a vízben való könnyő oldékonyság. Gyakori a szulfátoknál, hogy ugyanaz a kation különbözı számú vízmolekulával változó szerkezeti felépítést mutat. Különbözı, 1,2 és 3 vegyértékő kationok egy szerkezetbe való beépülésekor kettıs vagy összetett szulfátok képzıdnek. A szulfátok tekintélyes számban (kb. 400 faj) ismertek a természetben. Nagy a jelentıségük a hidroszférában, az atmoszférában, illetve a környezetünkben zajló, recens ásványképzıdési folyamatokban is.
22 A legfontosabb szulfátok Anhidrit - CaSO 4 ; rombos Barit - BaSO 4 ; rombos Alunit - KAl 3 (SO 4 ) 2 (OH) 6 ; trigonális Jarosit - KFe 3 (SO 4 ) 2 (OH) 6 ; trigonális barit alunit jarosit
23 A legfontosabb szulfátok Gipsz - CaSO 4. 2H 2 O; monoklin Kalkantit - CuSO 4. 5H 2 O; triklin Melanterit - FeSO 4. 7H 2 O; monoklin Epsomit - MgSO 4. 7H 2 O; rombos Alunogén - Al 2 (SO 4 ) 3. 17H 2 O; triklin kalkantit epsomit alunogén melanterit
24 VIII. osztály. FOSZFÁTOK ÉS ARZENÁTOK Az osztály ásványaira a foszfát (PO 4 ) 2 és arzenát (AsO 4 ) 2 összetett anionokat tartalmazó vegyületek jellemzık. Ezekre az anionokra a tetraéderes koordináció érvényes, melyekben erıs kötések uralkodnak. Ennél gyengébb kötések vannak az összetett anion és a kationok között (sótermészető vegyületek). Általában kis keménységőek, nagy az oldékonyságuk, kicsi a stabilitásuk. A szulfátokhoz hasonlóan a foszfátokra is jellemzı, hogy ugyanazon kationokhoz eltérı számú vízmolekula társulhat. A foszfátok szerkezetében gyakori mind a kation-, mind az anionhelyettesítés, illetve pótanionok megjelenése. Így nem véletlen, hogy a foszfátásványok száma ma már 700 körül van. A foszfátok alapvetıen oxigéndús környezetben képzıdnek. Fıként a földfelszín közelében, illetve a Föld felszínén jelennek meg. Ezektıl kivételt képeznek a magmás kızetekben szinte mindig jelenlévı apatitcsoport tagjai. Komolyabb gazdasági jelentısége éppen az apatitféléknek van. A foszfátok csoportosítása fıként a víztartalom hiánya vagy jelenléte, és a pótanionok hiánya vagy jelenléte alapján történik.
25 A legfontosabb foszfátok Apatit-csoport tagjai Fluorapatit - Ca 5 (PO 4 ) 3 F; hexagonális Hidroxilapatit - Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH); hexagonális Karbonáthidroxilapatit - Ca 5 (PO 4,CO 3 ) 3 (OH); hexagonális Klórapatit - Ca 5 (PO 4 ) 3 Cl; hexagonális
26 A legfontosabb foszfátok és arzenátok Vivianit - Fe 3 (PO 4 ) 2. 8H 2 O; monoklin Eritrin - Co(AsO 4 ) 2. 8H 2 O; monoklin Annabergit - Ni(AsO 4 ) 2. 8H 2 O; monoklin Szkorodit - FeAsO 4. 2H 2 O; rombos Türkiz - CuAl 6 (PO 4 ) 4 (OH) 8. 5H 2 O; triklin szkorodit vivianit eritrin türkiz
27 X. osztály. SZERVES ÁSVÁNYOK A szerves vegyületekbıl álló ásványok a földkéreg felszíni, felszín közeli zónájában, a litoszféra bioszféra határán jelennek meg. Keletkezésük valamilyen módon mindig a bioszféra jelenlétével függ össze. Növények és állatok szerves anyagainak alkotóiból, illetve gyakori kızetalkotókból keletkeznek földtani folyamatok során. Két nagy csoportjukat különböztetjük meg: szerves savas sói, illetve szénhidrogének vegyületei. A mai rendszertan szerint nem tartoznak az ásványok közé a fosszilis gyanták (például borostyánfélék), bituminitek és hasonló anyagok, minthogy ezek különféle szerves anyagok keverékei. A szerves ásványok legtöbbször széntelepekben fordulnak elı. A leggyakoribb szerves ásványok: Whewellit - CaC 2 O 4. H 2 O; monoklin Mellit - Al 2 C 6 (COO) 6. 16H 2 O; tetragonális Fichtelit - C 19 H 34 ; monoklin Kárpátit - C 24 H 12 ; monoklin whewellit
5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK
5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszer vázát az egyszerő és összetett anionok által
Részletesebben5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK
5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszer vázát az egyszerű és összetett anionok által
Részletesebben7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK
7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben fıleg ionos kötés érvényesül. A koordinációt tekintve a nagy koordinációs
Részletesebben8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK)
8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK) Szulfátok A szulfátok alapvetıen oxigéndús környezetben, a földkéreg felszínhez közeli részein, a litoszféra-bioszféra
Részletesebben6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK
6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben főleg ionos kötés érvényesül. Az összetett oxidokban két vagy több kation
Részletesebben1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9.
1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9. Szerves ásványok 1. Terméselemek 26 fajta - fémes: Au(szab) arany tisztán található
Részletesebben5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK
5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atomok: az anyag legkisebb olyan részei, amelyek még hordozzák a kémiai elem jellegzetességeit. Részei: atommag (mely protonokból és neutronokból
RészletesebbenAz ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk
Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,
RészletesebbenTesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz
Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,
Részletesebben1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag c. mindkettő lehet. 13. Mit értünk a kristályok külső szimmetriáján?
1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amiből fémet nyerhetünk ki b. kőzet, amiből fémet nyerhetünk ki c. kőzet, amiből gazdaságosan fémet nyerhetünk
Részletesebben3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI
3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atomok: az anyag legkisebb olyan építıelemei, amelyek még hordozzák a kémiai elem jellegzetességeit. Részei: atommag (mely protonokból és
RészletesebbenÁsvány- és kőzettan. Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés. Bidló A.: Ásvány- és kőzettan
Ásvány- és kőzettan Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés Ásványok Ásványok fogalma Az ásvány a földkéreg szilárd, homogén, természetes eredetű része kb. 4000
Részletesebben7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK
7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA FOGALMA Izotrópia (irányok szerint egyenlı): a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerben kristályosodó kristályok.
RészletesebbenÁsvány- és kzettan. Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan Kzettan Magyarország ásványai, kzetei. Bidló A.: Ásvány- és kzettan
Ásvány- és kzettan Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan Kzettan Magyarország ásványai, kzetei Ásványok Ásványok fogalma Az ásvány a földkéreg (a Hold és más égitestek) szilárd, homogén, természetes
RészletesebbenÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS
ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag
Részletesebben4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI
4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI KRISTÁLYFIZIKA ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA JELENSÉGE Izotrópia (irányok szerint egyenlı): ha a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerbe
RészletesebbenÁsványosztályok. Bidló A.: Ásvány- és kzettan
Ásványosztályok 1. Termésemelek 2. Szulfidok 3. Halogenidek 4. Oxidok és hidroxidok 5. Nitrátok, karbonátok, borátok 6. Szulfátok, kromátok, molibdenátok, wolframátok 7. Foszfátok, arzenátok, vanadátok
Részletesebben3. előadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI
3. előadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI Atom- és ionrádiusz Koordináció: az atomok/ionok elrendezési módja egy centrális atom/ion körül. Koordinációs szám: egy atom/ion közvetlen szomszédjainak száma. A legfontosabb
Részletesebben9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok
9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok Szoro- (csoport-) szilikátok Az SiO 4 tetraéderek közvetlen kapcsolódással 2-, 3-, 4-, 6-os, (ritkábban még több tagból álló) csoportokká főzıdhetnek össze. A
RészletesebbenÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK
ÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK Elıadó: Szakáll Sándor Gyakorlatvezetık: Mádai Ferenc, Mádai Viktor, Szakáll Sándor Ásvány- és Kızettani Tanszék Tel.: 565-111 / 1211 E-mail: askszs@uni-miskolc.hu
Részletesebben2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba
2. Talajképző ásványok és kőzetek Dr. Varga Csaba Talajképző ásványok A földkéreg egynemű szilárd alkotórészei, melyeknek többsége szabályos, kristályos felépítésű. A bennük az építőelemek szabályosan
Részletesebben3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI
3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atom- és ionrádiusz Koordináció: az atomok/ionok elrendezési módja egy centrális atom/ion körül. Koordinációs szám: egy atom/ion közvetlen
RészletesebbenKémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
RészletesebbenCsermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat
Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,
RészletesebbenÁSVÁNY-KŐZETTAN Előadás
ÁSVÁNY-KŐZETTAN Előadás Földrajz BSc I. évfolyam V. előadás Nyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ, Természetföldrajzi Tanszék Kristálykémia A rácspontokban elhelyezkedő atomok, ionok és
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenPolimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
RészletesebbenKristályos szilárd anyagok
Általános és szervetlen kémia 4. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kovalens kötés hogyan jön létre, milyen elméletekkel lehet leírni milyen a molekulák alakja melyek a másodlagos kötések Mai témakörök
RészletesebbenÁsványok. Az ásványok a kőzetek építő elemei.
Ásványok Az ásványok a kőzetek építő elemei. Az ásványok örzik a kőzetek keletkezési történetét, továbbá meghatározzák a fizikai és kémiai jellemvonásaikat 1 Minden ásványt jellemez egy sajátos - összetétel
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 17 KRISTÁLYFIZIkA XVII. Hőtani, MÁGNEsEs, ELEKTROMOs, RADIOAKTÍV TULAJDONsÁGOK 1. Hőtani TULAJDONsÁGOK A hősugarak a színkép vörös színén túl lépnek fel (infravörös
RészletesebbenBalesetvédelmi figyelmeztetés A sósavval óvatosan dolgozz! Vigyázz, hogy a bonctű nehogy megszúrja a kezedet!
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Az ásványok megkülönböztetése, sokféleségük megcsodálása Az ásványok eltérő tulajdonságainak vizsgálata Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: ásványgyűjteményből: fluorit,
RészletesebbenAz ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.
Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I-II. Tantárgy kódja FDB1307; FDB1308 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 14 KRISTÁLYkÉMIA XIV. KRIsTÁLYsZERKEZETEK, KRIsTÁLYRÁCsOK 1. A KRIsTÁLYRÁCsOK főbb TÍPUsAI Az atomok, ionok és molekulák fentiekben tárgyalt megszabott elrendeződését
Részletesebben6. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK
6. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK POLIMORFIA ( több alakúság ) Azokat az ásványokat nevezzük polimorfoknak, melyek azonos kémiai összetétellel, de kettı vagy többféle kristályszerkezettel (ennek megfelelıen
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
RészletesebbenLitoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek >1.0 tömeg%-ban főelemek (főleg litofil, refrakter és illó) 0.1-1.0 tömeg%-ban mikroelemek < 0.1 tömeg% nyomelemek A kontinentális kéreg főelemei, (Winter,
RészletesebbenSZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém
Részletesebben14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK
14. elıadás ÜLEDÉKES KİZETEK AZ ÜLEDÉKES KİZETEK A Föld felszínén, vagy a felszín közelében képzıdnek laza üledékek konszolidációja során. Az üledékes kızetek képzıdési folyamata a mállás, szállítás, üledékképzıdés
RészletesebbenMinőségi kémiai analízis
Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,
RészletesebbenKŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás
KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenEGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ
EGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ A TALAJ FELÉPÍTÉSE A talaj olyan, nem konszolidált üledék a Föld felszínén, mely életteret ad az élővilág számára (litoszféra bioszféra határa). Részei:
RészletesebbenA bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei. Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor
Hulladékvagyon gazdálkodás Magyarországon, Budapest, október 14. A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési
RészletesebbenAz előadás vázlata. A foszfor. Fajtái. Jellemzői. A foszfor és a kén körforgalma a természetben
Az előadás vázlata A foszfor és a kén körforgalma a természetben Antropogén hatások és következményeik Az foszfor és tulajdonságai Globális foszfor-körforgás A foszfor-műtrágyák A kén és tulajdonságai
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
RészletesebbenLitoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek csoportosítása (gyakoriságuk szerint) Főelemek (>1 tömeg%), pl. O, Si, Fe, Al, Ca, Mg, Na, K (major) Mikroelemek (kis mennyiségben jelen lévő főelemek)
RészletesebbenTÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?
TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?
RészletesebbenAz elektronpályák feltöltődési sorrendje
3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában
RészletesebbenMINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS
MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS A minőségi analízis célja és feladata ismeretlen anyagok vegyületek, keverékek, ötvözetek, stb. összetételének meghatározása, annak megállapítása, hogy a különféle anyagok milyen
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenÁsványtani alapismeretek
Ásványtani és s kőzettani k alapismeretek Előadók: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Ditrói Puskás Zuárd, egyetemi docens, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Gyakorlatvezetők: Dr Molnár
Részletesebben9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
Általános kémia 9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 1. Izotópok: ugyanazon elem izotópjainak fizikai és kémiai tulajdonságai csak kismértékben különböznek. 2. Allotróp módosulatok: csak atomjaik kapcsolódási
RészletesebbenBemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.
Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,
RészletesebbenSillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana
Sillabusz az rvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana Pécsi Tudományegyetem Általános rvostudományi Kar 2010/2011. 1 Szervetlen vegyületek nevezéktana A vegyületek megadhatók:
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
RészletesebbenAlmandin. Pirit Magnetit. Hexakiszoktaéder
Ásványtani alapismeretek 2. előadás Jellemző kristályformák a monoklin és rombos kristályosztályokban A monoklin rendszer szimmetria ele- mei a maximális szimmetria esetén 1 digír 1 tükörsík 1 inverzíós
RészletesebbenRedoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás
Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:
Részletesebbena.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok
1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?
RészletesebbenÉRCEK ércnek ércásványok
ÉRCEK Minden olyan kőzetet ércnek nevezünk, melyből azadottkor technológiai szintjén gazdaságosan fémet nyerhetünk ki. Az érc azon komponensei, melyek az adott fémet (fémeket) tartalmazzák az ércásványok.
RészletesebbenMolekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás
Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás I. Egyatomos molekulák He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn - a molekula alakja: pontszerű - a kovalens kötés polaritása: NINCS kötés
RészletesebbenFolyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok
Folyadékok víz Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok 1 saját térfogat nincs saját alak/folyékony nincsenek belső nyíróerők
Részletesebben8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok
8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok Csoport- (szoro-) szilikátok Az SiO 4 tetraéderek közvetlen kapcsolódással 2-, 3-, 4-, 6-os, (ritkábban még több tagból álló) csoportokká fűződhetnek össze.
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet
Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenK i r stál tályké kém ké i ia
Kitálké Kristálykémia i A periódusos rendszer Az ásványok rendszerezése Az ásványok a domináns ANION alapján összesen 9 osztályba sorolhatók. A kilenc ásványosztály y a következő: I. Terméselemek nincs
RészletesebbenAz Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére
Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Oktatási segédanyagok (a megfelelő rövidítéseket használjuk a tematikában): P A
RészletesebbenAZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET
AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.
RészletesebbenDr. Kékesi Tamás KÉMIAI METALLURGIA ALAPJAI
Dr. Kékesi Tamás KÉMIAI METALLURGIA ALAPJAI Miskolci Egyetem 2014 Dr. Kékesi Tamás, DSc. egyetemi tanár KÉMIAI METALLURGIA ALAPJAI A digitális tananyag a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0071 számú, Kompetencia
RészletesebbenVÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel
A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
Részletesebben4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
Részletesebben2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel
Emelt szint: Az s mezı fémei 1. Az alkálifémek és alkáliföldfémek összehasonlító jellemzése (anyagszerkezet, kémiaiés fizikai jellemzık, elıfordulás, elıállítás, élettani hatás). Használja a periódusos
RészletesebbenFolyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.
Folyadékok folyékony nincs saját alakja szilárd van saját alakja (deformálás után úgy marad, nem (deformálás után visszaalakul, mert ébrednek benne visszatérítő nyíróerők) visszatérítő nyíróerők léptek
RészletesebbenKémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával
RészletesebbenGyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével
Gyakorló feladatok Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével 1. Határozzuk meg az alábbi anyagokban a nitrogén oxidációs számát! a/ NH 3 b/ NO c/ N 2 d/ NO 2 e/ NH 4 f/ N 2O 3 g/ N 2O 4 h/ HNO
Részletesebben2. csoport: Alkáliföldfémek
2. csoport: Alkáliföldfémek Be: első előállítás F. Wöhler és A. B. Bussynak 1828, (előtte berill ásvány ism.) Mg, Ca, Sr, Ba első előállítása: Davy 1808 Ra felfedezése: Pierre és Marie Curie 1911 Az alkáliföldfémek
RészletesebbenIV.főcsoport. Széncsoport
IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,
RészletesebbenKörnyezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek
Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó
Részletesebben4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3
59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 6 KRISTÁLYTAN VI. A KRIsTÁLYOs ANYAG belső RENDEZETTsÉGE 1. A KRIsTÁLYOs ÁLLAPOT A szilárd ANYAG jellemzője Az ásványok néhány kivételtől eltekintve kristályos
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
Részletesebben3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,
3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát
Részletesebben(3) (3) (3) (3) (2) (2) (2) (2) (4) (2) (2) (3) (4) (3) (4) (2) (3) (2) (2) (2)
TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, II. forduló - megoldás 2009 / 2010 es tanév, XV. évfolyam 1. a) Albertus, Magnus; német polihisztor (1250-ben) (0,5 p) b) Brandt, Georg; svéd kémikus (1735-ben)
Részletesebben+oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók
Összefoglalás2. +oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók Nitrogén Foszfor Szén Gyémánt, grafit szilícium Szén-dioxid, Nitrogéndioxid Foszforpentaoxid Szénmonoxid Szilíciumdioxid Salétromsav Nitrátok foszforsav
RészletesebbenA javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!
Megoldások A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! **********************************************
RészletesebbenA kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei
A kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei 1. KÉMIAI TULAJDONSÁGOK: Reakciókészsége közönséges hőmérsékleten nem nagy, aktivitása azonban a hőmérséklet emelkedésével nagymértékben fokozódik,
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 4 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak IV. AZ ÁsVÁNYOK (És kőzetek) KELETKEZÉsE 1. BEVEZETÉs Bárhol képződhetnek ásványok (kőzetek), ha gőzök, olvadékok
RészletesebbenBevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok
Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Kolloid rendszerek (kolloid mérető részecskékbıl felépült anyagok): Olyan két- vagy többfázisú rendszer, amelyben valamely anyag mérete a tér valamely irányában
RészletesebbenKvarc, Ruszkica. Kövecses-Varga Lajos gyűjteménye (Siófok). A példány mérete: 6 8 cm.
Kvarc, Ruszkica. Kövecses-Varga Lajos gyűjteménye (Siófok). A példány mérete: 6 8 cm. ELŐSZÓ Az emberiség folyton megújuló igénye a természet törvényeinek felismerése, értékeinek megismerése és megőrzése.
RészletesebbenAmerican Society of Materials. Szilárdtestek. Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű)
Szilárdtestek Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű) csavart alakzatok (spirál, tórusz, stb.) egyatomos vastagságú sík, grafén (0001) Amorf (atomok geometriai rend nélkül)
RészletesebbenKerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok
Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok Bagi István BME MTAT Bevezetés Kerámiák csoportosítása teljesen tömör bioinert porózus bioinert teljesen tömör bioaktív oldódó Definíciók Bioinert a szomszédos
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Minden feladatnál a betűjel bekarikázásával jelölje meg az egyetlen helyes, vagy az egyetlen helytelen választ! I. Melyik sorban szerepelnek olyan vegyületek, amelyek mindegyike
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s
RészletesebbenA felszín alatti vizek
A felszín alatti vizek geokémiai jellemzői a sörfőzésben Hágen András Újvárosi Általános Iskola. 6500, Baja. Oltványi u. 14. hagen13@freemail.hu Tartalom Bevezetés; A sörfőzéshez felhasznált felszín alatti
RészletesebbenA dorogi gipszek szépsége.10
Tartalom ELVESZETT VILÁGOK Gyöngyösoroszi bányászati emlékei (befejezı rész) 2 A dorogi gipszek szépsége.10 Hírek, érdekességek..15 Újra indult a mecseki szénbányászat A német Érchegységben rohamos ütemben
Részletesebben