8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok
|
|
- Mária Feketené
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok
2 Csoport- (szoro-) szilikátok Az SiO 4 tetraéderek közvetlen kapcsolódással 2-, 3-, 4-, 6-os, (ritkábban még több tagból álló) csoportokká fűződhetnek össze. A két SiO 4 tetraéder összekapcsolódásával létrejövő (Si 2 O 7 ) 6- csoportok a szoroszilikátokra jellemzők. Csoportosításuk a pótanionok megléte vagy hiánya, illetve a csoportokat összekötő kationok koordinációja alapján történik.
3 Néhány fontos csoportszilikát Epidot Ca 2 (Fe 3+,Al) 3 (SiO 4 )(Si 2 O 7 )(O,OH) Monoklin - szerkezetében önálló SiO 4 tetraéderek és Si 2 O 7 csoportok egyaránt előfordulnak. A kristályok termetét a b-tengely irányába nyúlt prizmák határozzák meg. Hasadása a prizmák irányában jó; jellegzetesen zöld színű. Előfordulása főként regionális metamorf kőzetekhez kapcsolódik. De megtalálható magmás és kontakt metamorf képződményekben is.
4 Zoisit - rombos Ca 2 Al 3 (SiO 4 )(Si 2 O 7 )(O,OH) Nyúlt prizmás kristályok. Prizma szerint jó hasadás. Színtelen, vagy allokrómás sszínezésű Pleokroós sajátságú. Regionális vagy kontakt metamorf kőzetek ásványa. Egy zoisitkristály 3 irányból (pleokroizmus)
5 Zoisit (tanzanit) színpompája
6 Gyűrű- (ciklo-) szilikátok A cikloszilikátok SiO 4 tetraéderek összekapcsolódásából álló, gyűrű alakú csoportokat tartalmaznak, melyekben a Si : O arány 1 : 3. Az SiO 4 tetraéderek hármas összekapcsolódásával (Si 3 O 9 ) 6- csoportok, négyes kapcsolódással (Si 4 O 12 ) 8- csoportok, míg hatos kapcsolódással (Si 6 O 18 ) 12-, hexagonális szimmetriájú, gyűrű alakú csoportok jönnek létre. A hatos gyűrűt tartalmazó ásványok között gyakoriak vannak. Ez utóbbiakhoz két fontos csoport, a berill- és a turmalin-csoport ásványai tartoznak. A cikloszilikátok csoportosítása a gyűrűk tagszáma alapján történik.
7 Berill - Be 3 Al 2 Si 6 O 18 ; hexagonális Szerkezetében a hatos, Si 6 O 18 gyűrűk rétegszerűen helyezkednek el a (0001) síkkal párhuzamosan. A 4-es koordinációjú Be-ionok és a 6-os koordinációjú Al-ionok a gyűrűk rétegei közötti síkban vannak. A gyűrűs csoportok egymás fölötti elhelyezkedése révén a rácsban, c-tengellyel párhuzamosan csatornák futnak, melyekben sokféle ion, atom és molekula megjelenhet, így K +, Na +, Cs +, (OH ) - ionok, vízmolekula stb. Hexagonális prizmás kristályok; 8-as keménység; nem hasad, elválás van; allokrómás színek; a berillium ércásványa; pegmatitos képződés
8 Berill színváltozatai (smaragd, akvamarin, heliodor, morganit stb.) a legértékesebb drágakövek közé tartoznak. smaragd akvamarin heliodor
9 Turmalin-csoport (trigonális) Szerkezetük a berillhez hasonlóan Si 6 O 18 gyűrűket tartalmaz. A gyűrűk között rétegszerűen elhelyezkedő BO 3 csoportok találhatók. A turmalinok kemizmusa eléggé összetett. Általános képletük: XY 3 Z 6 (BO 3 ) 3 Si 6 O 18 V 3 W. A leggyakoribb ionok a kationpozíciókban: X = Na +, Ca 2+ vagy (üres, nincs betöltve a pozíció); Y = Mg 2+, Al 3+, Fe 3+, Fe 2+, Li +, Mn 2+ ; Z = Al 3+, Fe 3+, Mg 2+, Cr 3+, Mn 3+. Az anionhelyeken: V = (OH) -, O 2-, míg W = (OH) -, O 2-, F -.
10 Alkáli-turmalinok Elbait Na(Li 0,5 Al 0,5 ) 3 Al 6 (BO 3 ) 3 Si 6 O 18 (OH) 3 F Sörl NaFe 2+ 3 Al 6 (BO 3 ) 3 Si 6 O 18 (OH) 3 (OH) Prizmás termet; 7-7,5-ös keménység; nem hasad; változatos színek, színzónásság; kémiai ellenállóság; színzónásság pegmatitos, metamorf vagy hidrotermás képződés; színes változatai drágakövek sörl elbait
11 A turmalin-csoport tagjai granitoidok, gránitpegmatitok, illetve magas hőmérsékleten képződött hidrotermás telérek elterjedt ásványai. Gyakran megjelennek kontaktmetamorf és regionális metamorf képződményekben (csillámpalákban, gneiszekben), illetve ellenállóságuk révén törmelékes üledékekben.
12 Drágakő turmalinok (elbaitok)
13 Lánc (ino-) szilikátok Szerkezetükben az SiO 4 -tetraéderek közös oxigénekkel, egyirányú kapcsolódással lánccá, láncokká fűződnek. A láncok között lévő kationok szintén egydimenziós kötelékekben helyezkednek el. A láncszerkezetű kristályok zömmel nyúlt oszlopos, vagy tűs kifejlődésűek. A lánc hossziránya szerint jól hasadnak. Leggyakrabban kétféle típusú lánckapcsolódás jön létre: a 2-es periodicitású egyes lánc, melyben a gyök (Si 2 O 6 ) 4, illetve a 2-es periodicitású kettős lánc (szalag), melyben a gyök (Si 4 O 11 ) 6. A kőzetalkotó ásványok két igen fontos csoportja tartozik az inoszilikátokhoz: az egyes láncból álló piroxének, és a szalagokból álló amfibolok.
14 A piroxének általános képlete: M1M2T 2 O 6, ahol M1 6-os (oktaéderes) koordinációjú kationokat (általában Mn 2+, Al, Mg, Fe 2+, Fe 3+ ), M2 az ionsugártól és a láncok kapcsolódási módjától függően 6- os, 7-es vagy 8-as koordinációjú kationokat (Na, Ca, Li, Mn 2+, Mg, Fe 2+, Al, Cr, Ti), míg T tetraéderes koordinációjú kationokat (Si, Al) jelöl. Ezzel a szerkezettel magyarázható a piroxének jellegzetes 110 szerinti, kétirányban jó hasadása (a hasadási síkok által bezárt szög 87 ). Piroxének
15 A piroxének a természetben szilárd oldatokat (elegykristályokat) alkotnak, melyekben változatos ionhelyettesítések történnek. A piroxének elnevezését a szilárd oldatok két szélső tagjához való viszonyulás szabja meg. A szélső tagok közötti átmeneti tagok használatát kerülni kell (pl. hipersztén, bronzit, diallág). A piroxének csoportosítása az M1 és M2-es kationok elemi minősége alapján történik. Ultrabázisos, bázisos (bazalt, gabbró), és intermedier (andezit) magmás kőzetek, regionális és kontakt metamorf kőzetek elterjedt elegyrészei. Bizonyos körülmények között könnyen átalakulhatnak amfibolokká, vagy szerpentinásványokká.
16 Piroxén fizikai sajátságok
17 Néhány fontos piroxén Kalcium piroxének (monoklin) Diopszid CaMg[Si 2 O 6 ] Prizmás termet; jó hasadás a prizma szerint; színtelen vagy zöld árnyalatok; Gyakori kontaktmetamorf kőzetalkotó (gránátok kísérik)
18 Kalcium piroxének (monoklin) Augit (Ca,Mg,Fe 2+,Fe 3+,Al,Ti) 2 [(Al,Si) 2 O 6 ] Zömök prizmás termet; jó hasadás prizma szerint; fekete vagy sötétzöld; elterjedt magmás és metamorf kőzetalkotó; könnyen mállik rétegszilikátokká
19 Magnézium-vas piroxének (rombos) Ensztatit Mg 2 [Si 2 O 6 ] Prizmás vagy táblás termet; barna, fekete szín; üveg- vagy selyemfény; Bázisos magmás és metamorf kőzetek gyakori kőzetalkotója. Könnyen mállik szerpentinásványokká.
20 Amfibolok Az amfibolokra jellemző (Si 4 O 11 ) 6- anion egységekből álló szalag (kettős lánc) úgy jön létre, hogy két piroxénlánc minden második tetraédere egy-egy oxigénatomjánál fogva összekapcsolódik.. A szerkezetben az 110 szerinti hasadási prizma lapjai között a hajlásszög 124 (ellentétben a piroxének 87 -os értékével). Az amfibolok általános képlete: AB 2 C 5 T 8 O 22 (OH) 2, ahol a következő ionok foglalják el a pozíciókat: A = Na, K, (üres hely) B = Na, Ca, Mg, Fe 2+, Mn 2+, Li C = Mg, Li, Fe 2+, Mn 2+, Al, Fe 3+, Mn 3+, Ti 4+ ; T = Si, Al; OH = OH, O, F, Cl
21 Amfibol fizikai sajátságok
22 Néhány fontos amfibol Kalcium csoport (kalcium-amfibolok) Tremolit - Ca 2 Mg 5 [Si 8 O 22 ](OH) 2 ; monoklin Aktinolit - Ca 2 (Mg,Fe 2+ ) 5 [Si 8 O 22 ](OH) 2 ; monoklin Nyúlt prizmás termet; prizma szerint jó hasadás; fehér, szürke, zöld szín; Metamorf kőzetek elterjedt ásványai
23 Kalcium csoport (kalcium-amfibolok) Magneziohornblende - Ca 2 (Mg,Fe 2+ ) 4 Al[AlSi 7 O 22 ](OH) 2 ; monoklin Ferrohornblende - Ca 2 (Fe 2+,Mg) 4 Al[AlSi 7 O 22 ](OH) 2 ; monoklin Prizmás termet; jó hasadás a prizma szerint; fekete szín; szarufény; magmás, metamorf kőzetek elterjedt kőzetalkotói könnyen elmállanak agyagásványokká vagy szerpentinásványokká
24 Piroxenoidok A piroxénekhez hasonlóan a szerkezetben oktaéderesen koordinált kationok helyezkednek el az SiO 3 -egységekből álló láncok között. A láncok periodicitása azonban a piroxénekétől nagyobb. A piroxenoidokban a szilikátláncok 3-as, vagy annál nagyobb periodicitásúak. A piroxenoidok hasadása a szerkezetnek megfelelően gyakran szilánkos, megjelenésük finom szálas-rostos. Metamorf kőzetekben fordulnak elő.
25 Két fontos piroxenoid Wollastonit - CaSiO 3 ; triklin Prizmás kristályok; rostos szálas halmazalak; fehér szín; kontakt metamorf képződés kerámiaipar nyersanyaga Rodonit - (Mn,Ca)SiO 3 ; triklin Prizmás kristályok; vaskos-tömeges; rózsaszín; regionális metamorf genetika mangánérc, díszítőkő
9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok
9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok Szoro- (csoport-) szilikátok Az SiO 4 tetraéderek közvetlen kapcsolódással 2-, 3-, 4-, 6-os, (ritkábban még több tagból álló) csoportokká főzıdhetnek össze. A
Részletesebbena.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok
1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?
Részletesebben6. elıadás A FÖLDKÉREG LEGFONTOSABB KİZETALKOTÓ ÁSVÁNYAI: A SZILIKÁTOK
6. elıadás A FÖLDKÉREG LEGFONTOSABB KİZETALKOTÓ ÁSVÁNYAI: A SZILIKÁTOK IX. osztály. SZILIKÁTOK A leggyakoribb magmás és metamorf kızetalkotó ásványok A földkéreg felépítésében a szilikátoknak messzemenıen
Részletesebben8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK)
8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK) Szulfátok A szulfátok alapvetıen oxigéndús környezetben, a földkéreg felszínhez közeli részein, a litoszféra-bioszféra
RészletesebbenSzilikátok 2. Inoszilikátok SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN. A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla
SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla Kilencedik rész: Szilikátok 2. (Inoszilikátok) 1 IX. D. alosztály. Inoszilikátok Szerkezetükben az SiO 4 -tetraéderek közös oxigénekkel,
Részletesebben9. előadás Fillo (réteg-) szilikátok és tekto- (térhálós) szilikátok
9. előadás Fillo (réteg-) szilikátok és tekto- (térhálós) szilikátok Fillo- vagy rétegszilikátok Az SiO 4 -tetraéderek három irányban történő összekapcsolódásával végtelen réteg jön létre, melynek gyöke
RészletesebbenSegédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok
Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2010. Kőzetalkotó ásványok A kőzetalkotó ásványok megjelenése a kőzetekben
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenÁsványtani alapismeretek 6. előadás Kőzetalkotó ásványok Az ásványok olvadékból történő kristályosodásának sorrendje Bowen szerint Kőzetalkotó ásványok: SiO 2 ásványok Kvarc: hexagonális és trigonális
Részletesebben6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK
6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben főleg ionos kötés érvényesül. Az összetett oxidokban két vagy több kation
RészletesebbenÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS
ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag
RészletesebbenSzilikátok 1. Nezo-, szoro- és cikloszilikátok SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN. A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla
SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla Kilencedik rész: Szilikátok 1. (Nezo-, szoro- és cikloszilikátok) 1 IX. osztály. Szilikátok A szilikátok osztályában található
RészletesebbenAz ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk
Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,
RészletesebbenGeokémia
Geokémia 2016.12.05. A Föld szerkezete, a földkéreg felépítése földkéreg: a Föld legkülső, szilárd halmazállapotú rétege, amely kőzetekből áll. A földkéreg bolygónk sugarával összehasonlítva nagyon vékony,
RészletesebbenÁsványok. Az ásványok a kőzetek építő elemei.
Ásványok Az ásványok a kőzetek építő elemei. Az ásványok örzik a kőzetek keletkezési történetét, továbbá meghatározzák a fizikai és kémiai jellemvonásaikat 1 Minden ásványt jellemez egy sajátos - összetétel
RészletesebbenPolimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
RészletesebbenAlmandin. Pirit Magnetit. Hexakiszoktaéder
Ásványtani alapismeretek 2. előadás Jellemző kristályformák a monoklin és rombos kristályosztályokban A monoklin rendszer szimmetria ele- mei a maximális szimmetria esetén 1 digír 1 tükörsík 1 inverzíós
Részletesebben11. előadás MAGMÁS KŐZETEK
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni
Részletesebben10. elıadás Filloszilikátok és tektoszilikátok
10. elıadás Filloszilikátok és tektoszilikátok Fillo- vagy rétegszilikátok Az SiO 4 -tetraéderek három irányban történı összekapcsolódásával végtelen réteg jön létre, melynek gyöke (Si 2 O 5 ) 2. A töltések
Részletesebben7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK
7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben fıleg ionos kötés érvényesül. A koordinációt tekintve a nagy koordinációs
RészletesebbenTanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző
RészletesebbenA legfontosabb kőzetalkotó ásványok (segédanyag hidrológus szakosoknak)
A legfontosabb kőzetalkotó ásványok (segédanyag hidrológus szakosoknak) Szakmány György, 2002. Plagioklászok Izomorf sor: albit oligoklász andezin labradorit bytownit - anortit Képlet: albit: NaAlSi 3
Részletesebben2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia)
2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia) KRISTÁLY FOGALOM A MÚLTBAN Ókorban: jég (= krüsztallosz), a színtelen
Részletesebben5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK
5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atomok: az anyag legkisebb olyan részei, amelyek még hordozzák a kémiai elem jellegzetességeit. Részei: atommag (mely protonokból és neutronokból
RészletesebbenSzilikátok 3. Filloszilikátok SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN. A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla
SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla Kilencedik rész: Szilikátok 3. (Filloszilikátok) 1 IX. F. alosztály. Filloszilikátok A földkéregben számos magmás és metamorf
RészletesebbenTesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz
Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,
Részletesebben1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag c. mindkettő lehet. 13. Mit értünk a kristályok külső szimmetriáján?
1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amiből fémet nyerhetünk ki b. kőzet, amiből fémet nyerhetünk ki c. kőzet, amiből gazdaságosan fémet nyerhetünk
RészletesebbenCsódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze
Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze Környezettan alapszak: 09.22., szombat Földrajz alapszak: 09.29., szombat Földtudomány alapszak: 10.06. szombat Aki nem a saját idejében megy, és még nem
RészletesebbenÁsványtani alapismeretek
Ásványtani és s kőzettani k alapismeretek Előadók: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Ditrói Puskás Zuárd, egyetemi docens, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Gyakorlatvezetők: Dr Molnár
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 9 KRISTÁLYTAN IX. A KRIsTÁLYOK CsOPORTOsÍTÁsA A szimmetriaelemek ALAPJÁN 1. A HÉT KRIsTÁLYRENDsZER Mint az előzőekben már láthattuk, a hét primitív elemi cella
RészletesebbenÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 6 KRISTÁLYTAN VI. A KRIsTÁLYOs ANYAG belső RENDEZETTsÉGE 1. A KRIsTÁLYOs ÁLLAPOT A szilárd ANYAG jellemzője Az ásványok néhány kivételtől eltekintve kristályos
RészletesebbenSegédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése
Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2002. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése A kőzetalkotó ásványok
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok március 6. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)
RészletesebbenAz ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.
Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I-II. Tantárgy kódja FDB1307; FDB1308 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel
RészletesebbenSegédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK
Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 1997-2003. ALAPFOGALMAK Kőzet: A bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag
RészletesebbenI. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK
I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk
RészletesebbenMagmás kőzetek szerkezete és szövete
Magmás kőzetek szerkezete és szövete Szövet: A kőzetet alkotó ásványok alaki sajátságai, az ásványok egymáshoz való viszonya, kapcsolata, elhelyezkedési módja és mérete. A kőzeteket felépítő ásványokat
RészletesebbenTörökbálinti Homokkő: 25 29 millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le
Dunabogdány Alapok Kőzet: Földi léptékben nagy kiterjedésű ásványkeverék. Dácit: Vulkáni kiömlési kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei a fehér színű földpát, a fekete, többnyire lemezes biotit, a fekete,
RészletesebbenSegédanyag BSc szakosok geológus szakirány kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése
Segédanyag BSc szakosok geológus szakirány kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 2008. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése A kőzetalkotó ásványok megjelenése
RészletesebbenKRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA
KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA Kristály Bázis Pontrács Ideális Kristály: hosszútávúan rendezett hibamentes, végtelen szilárd test Kristály Bázis: a kristály legkisebb, ismétlœdœ atomcsoportja Rácspont:
RészletesebbenLitoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek csoportosítása (gyakoriságuk szerint) Főelemek (>1 tömeg%), pl. O, Si, Fe, Al, Ca, Mg, Na, K (major) Mikroelemek (kis mennyiségben jelen lévő főelemek)
Részletesebben1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9.
1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9. Szerves ásványok 1. Terméselemek 26 fajta - fémes: Au(szab) arany tisztán található
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 8 KRISTÁLYTAN VIII. A KRIsTÁLYOK külső FORMÁJA (KRIsTÁLYMORFOLÓGIA) 1. KRIsTÁLYFORMÁK A kristályforma a kristálylapok azon csoportját jelenti, melyeket a szimmetria
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 23 ÁSVáNYRENDSZERTAN XXIII. IV. OsZTÁLY OxIDOK És HIDROxIDOK 1. Előfordulásuk, jellemzőik Jelenleg mintegy 500, az oxidok és hidroxidok rokonságába tartozó ásványt
Részletesebben5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK
5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszer vázát az egyszerű és összetett anionok által
Részletesebben4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI
4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI KRISTÁLYFIZIKA ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA JELENSÉGE Izotrópia (irányok szerint egyenlı): ha a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerbe
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),
RészletesebbenA POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA
20 A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA BEVEZETÉS Fehér Béla muzeológus Herman Ottó Múzeum, Ásványtár (Miskolc) A Polgárdi,
RészletesebbenKŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás
KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek
Részletesebben13. elıadás METAMORF KİZETEK
13. elıadás METAMORF KİZETEK A METAMORFÓZIS JELENSÉGE Oka: hımérséklet és/vagy nyomás megváltozása, illetve irányított nyíróerık jelenléte. 1. Megváltozik a kızet ásványos összetétele Látszólag szilárd
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata
Bevezetés Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max. 0,1-0,2 mm szemcsék, pórusok
RészletesebbenMetamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
Részletesebben12. elıadás MAGMÁS KİZETEK
12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)
RészletesebbenBidló A.: Ásvány- és kzettan
Ásványosztályok 1. Termésemelek 2. Szulfidok 3. Halogenidek 4. Oxidok és hidroxidok 5. Nitrátok, karbonátok, borátok 6. Szulfátok, kromátok, molibdenátok, wolframátok 7. Foszfátok, arzenátok, vanadátok
RészletesebbenLitoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek >1.0 tömeg%-ban főelemek (főleg litofil, refrakter és illó) 0.1-1.0 tömeg%-ban mikroelemek < 0.1 tömeg% nyomelemek A kontinentális kéreg főelemei, (Winter,
RészletesebbenAzbeszt. Pekár Mihály BME- VBK
Azbeszt Pekár Mihály BME- VBK Mi is az azbeszt? Az azbeszt gyűjtőfogalom a természetben előforduló ásványi anyagok egy speciális csoportjára Három legjobban elterjedt típusa: Krizotil, fehér azbeszt: Mg
RészletesebbenÁsvány- és kőzettan. Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés. Bidló A.: Ásvány- és kőzettan
Ásvány- és kőzettan Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés Ásványok Ásványok fogalma Az ásvány a földkéreg szilárd, homogén, természetes eredetű része kb. 4000
Részletesebben7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK
7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA FOGALMA Izotrópia (irányok szerint egyenlı): a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerben kristályosodó kristályok.
RészletesebbenSegédanyag (az I. éves földrajz szakos hallgatók ásványtan gyakorlatához)
Segédanyag (az I. éves földrajz szakos hallgatók ásványtan gyakorlatához) Az ásványtan gyakorlati része azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók megtanulják azokat az egyszerű módszereket, amelyekkel felismerhetik
RészletesebbenSzilikátok 4. Tektoszilikátok SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN. A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla
SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla Kilencedik rész: Szilikátok 4. (Tektoszilikátok) 1 IX. F. alosztály. Tektoszilikátok A tektoszilikátok közé sok gyakori ásvány
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 14 KRISTÁLYkÉMIA XIV. KRIsTÁLYsZERKEZETEK, KRIsTÁLYRÁCsOK 1. A KRIsTÁLYRÁCsOK főbb TÍPUsAI Az atomok, ionok és molekulák fentiekben tárgyalt megszabott elrendeződését
RészletesebbenMetamorf kızetek osztályozása
Metamorf kızetek osztályozása Modális összetétel alapján X > 75% :: X-it pl. szerpentinit, kvarcit, glauokfanit, de amfibolit nem X > 5% :: fıelegyrész :: elıtagként pl. muszkovit gneisz X < 5% :: járulékos
RészletesebbenÉrcteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3.
4/0/01 Ércteleptan IV. Dr. MÁRTON ISTVÁN Istvan.Marton@stockwork.ro Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai Fanerites szövettel rendelkező intrúziók: Pegmatitok Greizen telepek (pneumatolitok)
RészletesebbenÁsványok tanítása az ELTE ásványtárában interaktív módszerekkel
Ásványok tanítása az ELTE ásványtárában interaktív módszerekkel Készítette: Kőrösi Katalin, földrajz tanári MA, 2016 A célom, hogy a tanulók megértsék az ásványképződés folyamatát a magmás, üledékes és
RészletesebbenMAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu
MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu IUGS osztályozás (Streckeisen, 1976, 1978; Le Maitre, 1989) Modális ásványos összetétel Normatív ásványos összetétel Szöveti jellegek Szín index
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenKerámiák archeometriai vizsgálata
Kerámiák archeometriai vizsgálata Szakmány György Archeometria 2011. május 3. Bevezetés Keramos (görög) agyag agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) mázas Szemcseméret alapján finomkerámia max.
Részletesebbenminden színben, sávokkal színtelen, zöld, barna vagy vörös berakódásokkal kékeszöld, vagy pirosaslila
Achát minden színben, sávokkal Mohaachát színtelen, zöld, barna vagy vörös berakódásokkal Alexandrit kékeszöld, vagy pirosaslila Amazonit zöld, kékeszöld Ametiszt ibolyalila, halvány pirosaslila Andaluzit
RészletesebbenA MARSI ÉS HOLDI METEORITOK ÖSSZEHASONLÍTÓ KŐZETTANI FELDOLGOZÁSA
A MARSI ÉS HOLDI METEORITOK ÖSSZEHASONLÍTÓ KŐZETTANI FELDOLGOZÁSA Készítette: Mészáros Marianna Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Ditrói-Puskás Zuárd Egyetemi docens Mik a meteoritok, és
Részletesebben3. elıadás KRISTÁLYTANI ALAPOK
3. elıadás KRISTÁLYTANI ALAPOK KRISTÁLYFORMA A kristályforma a kristálylapok azon csoportját jelenti, melyeket a szimmetria megkövetel. Minden egyes kristályforma független! Tehát a kristálylapok száma,
RészletesebbenÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK
ÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK Elıadó: Szakáll Sándor Gyakorlatvezetık: Mádai Ferenc, Mádai Viktor, Szakáll Sándor Ásvány- és Kızettani Tanszék Tel.: 565-111 / 1211 E-mail: askszs@uni-miskolc.hu
RészletesebbenMélységi magmás kızetek
Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa
Részletesebbenezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék
Bevezetés ezetés a kőzettanba 1. Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu geology.elte.hu
RészletesebbenK i r stál tályké kém ké i ia
Kitálké Kristálykémia i A periódusos rendszer Az ásványok rendszerezése Az ásványok a domináns ANION alapján összesen 9 osztályba sorolhatók. A kilenc ásványosztály y a következő: I. Terméselemek nincs
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2015. 12. 11. 1 Kerámia geológus szemmel
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s
RészletesebbenA miskolci Herman Ottó Múzeum és
Az ásványok világa A miskolci Herman Ottó Múzeum utazó kiáll llítása általános és középiskolák k számára 1. Mi az ásvány és s mi a kőzet? Az ásvány szilárd halmazállapot llapotú természetes úton képződött
RészletesebbenP és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy
Részletesebben4. előadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI
4. előadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI KRISTÁLYFIZIKA ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA JELENSÉGE Izotrópia (irányok szerint egyenlő): a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Köbös rendszerbe tartozó kristályok.
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
Részletesebben7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.
Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető legyen! A feladatok megoldásához használhatod a periódusos
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenKzetek csoportosítása
Kzetek csoportosítása sa Eruptív v (magmás) Üledékes (szediment( szediment) Átalakult (metamorf) Átalakult (metamorf) kzetek A metamorfózis az a folyamat, amelynek során a kzetek ásványos összetétele és/vagy
RészletesebbenKlasszikus analitikai módszerek:
Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek
RészletesebbenA TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE
A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE Mi van a természetes vizekben? oldott anyagok és lebegő szennyezések is Az eső és a hó tartalmaz e szennyezést? nem, ezek a legtisztábbak A csapadékvíz csak a gázokat oldja
RészletesebbenKŐZET ÉS ÁSVÁNYFELISMERÉS
K: keménység, Ef: előfordulás KŐZET ÉS ÁSVÁNYFELISMERÉS ÁSVÁNYOK ELŐKRISTÁLYOSODÁS: Pirrhotin (Magnetopirit, FeS) Kalkopirit (rézkovand CuFeS 2 ) FŐKRISTÁLYOSODÁS Olivin (bazalt) Piroxén (bazalt, andezit,
Részletesebben7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004.
7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető
RészletesebbenAmerican Society of Materials. Szilárdtestek. Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű)
Szilárdtestek Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű) csavart alakzatok (spirál, tórusz, stb.) egyatomos vastagságú sík, grafén (0001) Amorf (atomok geometriai rend nélkül)
RészletesebbenMŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI
MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Funkcionális ásványi töltőanyagok alkalmazása a műanyagok tulajdonságainak javítására Viszonylag kevés adat áll rendelkezésre a csillám és a wollastonit műanyagokban kifejtett hatásáról.
RészletesebbenKormeghatározás gyorsítóval
Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval
RészletesebbenSzervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlat, oktatói lista 2015/2016, II. félév
I. hét (febr. 8, 10, 11) Elektrokémia a szervetlen kémiában A továbbiakban számmal hivatkozott gyakorlatok és fejezetek dr. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikumában találhatóak. 1.1,
RészletesebbenI. ATOMOK, IONOK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
I. ATMK, INK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSS TESZTEK 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 A C C D C D A D C 1 C B C E* B E C C ** E 2 D C E D C B D A E C 3 A B D B B B D C D C 4 B B D B B D D C C D 5 D B * a negyedik, vagyis
Részletesebben1. Magmás. 2. Üledékes. 3. Metamorft. A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása.
A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása. 1. Magmás 2. Üledékes 3. Metamorft (átalakult) A kőzetképződés körfolyamata (Juhász Á. nyomán) KELETKEZÉS Forró kőzetolvadék
RészletesebbenKísérletek jóddal. S + Cl 2. , perklórsav: HClO 4. 1. Tanári bemutató kísérlet: Alumínium és jód reakciója. Elszívó fülke használata kötelező!
Tanári segédlet Ajánlott évfolyam: 7. Időtartam: 45 Kísérletek jóddal KÉMIA LEVEGŐ VIZSGÁLATAI Balesetvédelmi rendszabályok megbeszélése. A kísérletek során felmerülő veszélyforrások megbeszélése. A tálcán
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
Részletesebben