A HÁZTARTÁSI FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMÁK JELLEMZŐI
|
|
- Tamás Pataki
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A HÁZTARTÁSI FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMÁK JELLEMZŐI Mit mérnek a rétegmodellek? A kiadványban alkalmazott rétegmodellek célja a háztartások társadalmi helyzetének a lehető legpontosabb meghatározása. Korábbi hazai és nemzetközi kutatások is azt bizonyítják, hogy a társadalmi rétegződés alapegységének inkább a háztartást, a családot kell tekintenünk, mintsem az egyént, hiszen a fogyasztást, a felhalmozást, a munkaerő-piaci szerepvállalást stb. érintő legfontosabb döntések a háztartás (család) szintjén történnek. Ebből következően a leglényegesebb választóvonalak a háztartások között és nem a háztartáson belül húzódnak. A háztartások társadalmi státusának meghatározása azonban meglehetősen nehézkes és kevéssé hatékony lenne az összes tag jellemzőinek együttes figyelembevételével, ezért követve a nemzetközi ajánlásokat kiadványunkban egyetlen háztartástag társadalmi-foglalkozási réteghelyzetével ragadjuk meg a háztartás egészének pozícióját. A megfelelő tag kiválasztása alapvetően kétféle módon történhet: a hagyományos eljárást követve, a háztartásfő rétegcsoportjával azonosítva a háztartás helyzetét vagy a család társadalmi státusát reálisabban azonosító ún. referenciaszemély alkalmazásával. Mindkét esetben azt a rétegsémát alkalmazzuk, amelyet az egyénekre vonatkozóan korábban kialakítottunk. Ennek részleteiről a évi népszámlálás 16. kötete tájékoztat. A háztartásfő réteghelyzetén alapuló megközelítés A háztartásfő kiválasztása a következők szerint történik: Ha egycsaládos háztartásról van szó, akkor a háztartásfő megegyezik a családfővel. A családfő tekintet nélkül a aktivitására házaspárok esetén mindig a férj, élettársi kapcsolatban együtt élőknél a férfi élettárs, egy szülő gyermekkel típusú családoknál a szülő (az apa vagy az anya). Többcsaládos háztartás esetén a következő elvet alkalmazzuk a háztartásfő kiválasztásakor: A különböző aktivitású családfők közül az aktív kereső. Ha ilyen nincs, az inaktív kereső családfő a háztartásfő. Ha nincs kereső, de van munkanélküli családfő, akkor őt tekintjük háztartásfőnek. Azonos aktivitású családfők közül a férfi a háztartásfő; több férfi családfő esetén vagy ha a háztartásban csak nő családfők vannak, az idősebb a háztartásfő (azonos életkor esetén bármelyik). Nem családháztartások esetén a háztartásfő kijelölése a többcsaládos háztartásoknál alkalmazott elveknek megfelelően történik. Háztartásfőnek tekintendő az egyedülálló személy is. A háztartási referenciaszemély réteghelyzetén alapuló megközelítés A háztartási referenciaszemély kiválasztásakor az EUROSTAT szakértői által javasolt ún. dominanciaelvet 1 követjük. E szerint a háztartás réteghelyzetét a legjobb társadalmi státusú tagnak a pozíciója határozza meg, függetlenül annak korától, nemétől, családi állapotától. Ez viszont azt feltételezi, hogy a sémát alkotó rétegek valamely külső szempontot figyelembe véve sorba rendezhetők. A szakirodalomban leggyakrabban alkalmazott eljárás a jövedelmi státuson nyugszik, és a legmagasabb jövedelemmel rendelkező tagnak a réteghelyzetével azonosítja a háztartás pozícióját. Mi az EUROSTAT szakértői jelentésének ajánlásait követve egy ennél komplexebb mutató segítségével határoztuk meg a társadalmi-foglalkozási csoportok rangsorát. A KSH Népesedéstudományi Kutató Intézete Életünk fordulópontjai, című vizsgálatának adattömegét felhasználva kialakítottunk egy ún. státusindexet. A mutató előállítása az ún. főkomponens-analízis módszerével történt, a következő információk figyelembe vételével: lakáskörülmények (differenciáló tényezők: a lakóövezet jellege, a lakás zsúfoltsága, a fűtés módja, a WC és a fürdőszoba megléte, a családtagoknak jutó külön szoba, a terasz vagy kellemes környezetre nyíló erkély megléte vagy hiánya); anyagi fogyasztás (differenciáló tényezők: tartós fogyasztási cikkek előfordulása a háztartásban, rendszeresen vásárol új ruhákat, szükség esetén lecseréli az elöregedett bútorait, havonta egyszer étteremben ebédel, havonta meg tud takarítani egy bizonyos összeget, évente elmegy üdülni); kulturális aktivitás (differenciáló tényezők: rendszeresen vásárol újságot, szakít időt a hobbijára, 1 Erről lásd Rose, D. és tsai. (2001). Towards a European Socio-economic Classification. Final Report to EUROSTAT. 2 Az adatfelvételről lásd: Kapitány Balázs (szerk.) (2002): Módszertan és dokumentáció. KSH Népesedéstudományi Kutató Intézet. 19
2 havonta legalább egyszer meghívja a barátait vacsorára, hetente legalább egyszer aktív testmozgást végez, havonta elmegy színházba, múzeumba, hangversenyre, hetente olvas szépirodalmat) és jövedelem (az egy háztartástagra jutó ún. ekvivalens jövedelem). A változók közötti korrelatív összefüggésekre építő eljárás során egyetlen olyan faktor (főkomponens) képződött, amelynek az ún. sajátértéke 1-nél nagyobb volt. A négy változó közös főkomponense az együttes szórás 55%-át fejezte ki. A főkomponens faktorpontszámát tekintettük a társadalmi státus indexének. A következő lépésben azt vizsgáltuk meg, vajon a társadalmi státus fenti módon kialakított indexe hogyan függ össze az egyének foglalkozási rétegekben elfoglalt helyzetével. Az M1. ábra mutatja az így kirajzolódott rétegsorrendet, amely a dominanciaelv alapja. Az M1. tábla pedig részletesen informál a háztartási referenciaszemély meghatározásának módjáról. M1 ábra. A státuspontok átlaga társadalmi-foglalkozási rétegenként Nagy- és középvállalkozók Felső és középszintű vezetők Magasan képzett értelmiségiek, szakértők Kisfoglalkoztatók Alsó szintű értelmiségiek, képzett technikusi fogl. Alsó szintű vezetők, magasan képzett Nem mező egyéni vállalkozók Mező vállalkozók Irodai, képzettséget igénylő szolgáltatási foglalkozásúak Termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak Betanított munkát végzők Egyszerű munkát végzők Inaktívak, akik soha nem dolgoztak A munkaerőpiacról kiszakadók -1-0,8-0,6-0,4-0,2 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6 1,8 társadalmi státus index Forrás: Életünk fordulópontjai felvétel, KSH NKI,
3 A háztartás aktivitás szerinti összetétele Csak foglalkoztatottakból (és eltartottakból) álló háztartás Foglalkoztatottakból és inaktívakból álló háztartás A háztartás taglétszáma M1. tábla. A háztartási referenciaszemély kiválasztásának módja ok rétegek szerinti összetétele: azonos/különböző társadalmi-foglalkozási rétegek szerinti összetétele különböző: Az alacsonyabb rangsorszámú rétegbe tartozó az alábbi sorrendet figyelembe véve aktivitása Ha a háztartástagok rétege és aktivitása azonos: életkora rétege, aktivitása és életkori csoportja azonos: A háztartástag neme Egyszemélyes Többszemélyes Különböző 1. Nagy- és középvállalkozók 7. Nem mező egyéni vállalkozók 8. Mező vállalkozók 9. Irodai, technikusi, szakképzett szolgáltatási és kereskedelmi foglalkozásúak 10. Közvetlen termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak 11. Betanított munkát végzők 12. Egyszerű (szakképzetlen) munkát végzők Azonos Legalább 10 évvel idősebb Férfi Különböző 1. Nagy- és középvállalkozók Foglalkoztatott 21 21
4 22 M1. tábla. A háztartási referenciaszemély kiválasztásának módja (folytatás) A háztartás aktivitás szerinti összetétele A háztartás taglétszáma ok rétegek szerinti összetétele: azonos/különböző társadalmi-foglalkozási rétegek szerinti összetétele különböző: Az alacsonyabb rangsorszámú rétegbe tartozó az alábbi sorrendet figyelembe véve 7. Nem mező egyéni vállalkozók 8. Mező vállalkozók 9. Irodai, technikusi, szakképzett szolgáltatási és kereskedelmi foglalkozásúak 10. Közvetlen termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak 11. Betanított munkát végzők 12. Egyszerű (szakképzetlen) munkát végzők Ha nincs a háztartásban olyan foglalkoztatott, aki az 1 7 réteghez tartozik, de van olyan inaktív, aki utolsó foglalkozási pozíciója szerint ide sorolható: 1. Nagy- és középvállalkozók 7. Nem mező egyéni vállalkozók aktivitása Nem foglalkoztatott Azonos Foglalkoztatott Ha a háztartástagok rétege és aktivitása azonos: életkora rétege, aktivitása és életkori csoportja azonos: A háztartástag neme Legalább 10 évvel idősebb Férfi 22
5 M1. tábla. A háztartási referenciaszemély kiválasztásának módja (folytatás) A háztartás aktivitás szerinti összetétele Csak inaktívakból (és eltartottakból) álló háztartás A háztartás taglétszáma ok rétegek szerinti összetétele: azonos/különböző társadalmi-foglalkozási rétegek szerinti összetétele különböző: Az alacsonyabb rangsorszámú rétegbe tartozó az alábbi sorrendet figyelembe véve aktivitása rétege és aktivitása azonos: életkora rétege, aktivitása és életkori csoportja azonos: neme Egyszemélyes Többszemélyes Különböző 1. Nagy- és középvállalkozók 7. Nem mező egyéni vállalkozók 8. Mező vállalkozók 9. Irodai, technikusi, szakképzett szolgáltatási és kereskedelmi foglalkozásúak 10. Közvetlen termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak 11. Betanított munkát végzők 12. Egyszerű (szakképzetlen) munkát végzők 13. Inaktívak, akik soha nem dolgoztak 14. A munkaerőpiacról kiszakadók Azonos Legalább 10 évvel idősebb Férfi 23 23
6 A párkapcsolaton alapuló családháztartások rétegvizsgálatának aspektusai Kiadványunk második részében a párkapcsolaton alapuló családháztartások réteghelyzetét elemezzük részletesebben. Alapvetően az ún. homogámia (rétegen belüli párkapcsolat-teremtés) versus heterogámia (rétegen kívüli párkapcsolat-teremtés) problémakörét vizsgáljuk. Olyan kombinációs táblákat készítünk, amelyek a partnerek társadalmi-foglalkozási réteg szerinti helyzetét vetik össze egymással. Ebben az esetben a foglalkozási réteg szerinti helyzet nemek közötti speciális eltéréséből következően a korábbiaknál összevontabb kategorizálást alkalmazunk. A tömörebb osztályozás módszertani alapja az ún. kétdimenziós skálázás. Ez kitűnően alkalmas arra, hogy a házassági mobilitási táblákból számított ún. mobilitási esélyhányadosokat 3 alapul véve származtassuk a kategóriák közötti távolságmértékeket, és ezen mutatók alapján megadjuk a rétegklasszifikáció térképét, vagyis a sémában szereplő kategóriák egymáshoz viszonyított elhelyezkedését. 4 Azokat a csoportokat, ahol az átjárás nagy (az egymás közötti párkapcsolat-teremtés gyakori), azonos társadalmi rétegbe soroltuk, és az adatközlésben az így adódó kategóriák között vizsgáltuk a házassági/élettársi kapcsolati homogámiát (heterogámiát). Az M2. ábra mutatja a kétdimenziós skálázás eredményét. 2,0 M 2 ábra A különbözõ foglalkozási csoporthoz tartozók párkapcsolati térképe 1,5 Nyugdíjas Egyéb inaktív 1,0 Munkapiaci kiszakadó Képzett szakértqk FelsQvezetQk Nagyvállalkozók,5 Alsóértelmiségiek AlsóvezetQk 0,0 Képzetlen mun. Betanított mun. Képzett ipari mun. Képzett szolg. -,5 Kisfoglalkoztatók Egyéni vállalkozók -1,0 MezQgazd.vállalkozók -1,5-3,2-2,8-2,4-2,0-1,6-1,2 -,8 -,4,0,4,8 1,2 1,6 2,0 2,4 Mindezek alapján a következő nagyobb társadalmi-foglalkozási rétegek mentén végezzük az elemzést: nagy- és középvállalkozók, felső- és középszintű vezetők, magasan képzett értelmiségiek, szakértők; alsó szintű vezetők, alsó szintű értelmiségiek, magasan képzett, hivatalnokok; képzett technikusi, szolgáltatási, kereskedelmi, irodai foglalkozásúak; kisfoglalkoztatók, egyéni vállalkozók; mező vállalkozók; termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak, betanított munkát végzők; egyszerű (szakképzetlen) munkát végzők; munkaerőpiacról kiszakadók, inaktívak, akik soha nem dolgoztak. 3 Ezek a mérőszámok azt mutatják, hogy bizonyos rétegbe tartozó személyeknek más rétegbe tartozókhoz viszonyítva milyen esélyük van arra, hogy egy adott társadalmi-foglalkozási pozíciójú partnerrel alakítsanak ki párkapcsolatot. 4 A módszer ilyen irányú alkalmazásáról lásd pl. Snipp, M. (1985): Occupational mobility and social class: insights from men's career mobility, American Sociological Review, vol. 50.:
7 A kombinációs táblákat külön állítjuk össze a házaspáros típusú és az élettársi kapcsolaton alapuló családháztartásokra. Bizonyos adattábláknál elkülönítjük az egycsaládos és a többcsaládos háztartásban élőket is. Ezen túlmenően a területi különbségek jobb érzékeltetése érdekében kidolgoztunk egy tipológiát a párok (öszszevont) társadalmi-foglalkozási réteg szerinti helyzetére vonatkozóan. Ennek az előállítása a következőképpen történt: A pár társadalmi-foglalkozási réteg szerinti helyzete Nagy- és középvállalkozó, felső és középszintű vezető, magas szintű szakértő párok Alsó szintű vezető, alsó szintű értelmiségi párok Kisfoglalkoztató, vállalkozó párok Technikusi, irodai, képzett szolgáltatási foglalkozású párok Képzett ipari foglalkozású, betanított munkás párok Az előállítás módja A partnerek közül legalább az egyikük a nagy- és középvállalkozók, a felső és középszintű vezetők, a magasan képzett értelmiségiek, szakértők (1) közé tartozik A partnerek közül egyikük sem tartozik az (1) rétegbe, de legalább az egyikük alsó szintű vezető, alsó szintű értelmiségi, hivatalnok (2) A partnerek közül egyikük sem tartozik az (1), (2) rétegbe, de legalább az egyikük kisfoglalkoztató vagy egyéni vállalkozó (3) A partnerek közül egyikük sem tartozik az (1), (2), (3) rétegbe, de legalább az egyikük technikusi, irodai, képzett szolgáltatási, kereskedelmi foglalkozású (4) A partnerek közül egyikük sem tartozik az (1), (2), (3), (4) rétegbe, de legalább az egyikük képzett ipari foglalkozású vagy betanított munkát végző (5) Képzetlen munkát végző párok A partnerek közül egyikük sem tartozik az (1), (2), (3), (4), (5) rétegbe, de legalább az egyikük képzetlen munkát végez (6) Munkaerőpiachoz nem kötődő párok A partnerek vagy munkaerőpiacról kiszakadók vagy olyan inaktívak, akik soha nem dolgoztak 25
A társadalmi rétegek előállításának módja
A társadalmi rétegek előállításának módja I. Jelenleg vagy korábban foglalkoztatottak TÁRSADALMI CSOPORT 1. Nem mezőgazdasági foglalkoztatók nagy- és középvállalkozók 2. Mezőgazdasági foglalkoztatók nagy-
A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI
A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK Jelen kiadvány információi többek között a 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ) és a 2001. évi népszámlálás elemi szintű adatainak összekapcsolt adatállományából származnak.
5. Háztartások, családok életkörülményei
5. 5. Háztartások, családok életkörülményei Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Háztartások, családok életkörülményei Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A foglalkoztatottak társadalmi csoportok szerinti összetétele 2001-ben a foglalkoztatott férfiak 23, a nők 26 százaléka tartozott a vezetők és az értelmiségiek, szakértők, hivatalnokok
TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.
TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás
Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök
Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes
0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01
dr. Vécsei Pál Módszertani leírás a településsoros választási adatbázisokhoz illesztett a települések társadalmi státuszát és társadalmi dinamikáját kifejezni hivatott tipológiákhoz A tipológiák "A társadalom
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
PARTNERSZELEKCIÓ A HÁZASSÁGOKBAN ÉS AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOKBAN BUKODI ERZSÉBET
PARTNERSZELEKCIÓ A HÁZASSÁGOKBAN ÉS AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOKBAN BUKODI ERZSÉBET Bevezetés A különböző társadalmi csoportok tagjai közötti házasságot hasonlóan a nemzedékek közötti mobilitási mintákhoz
Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
Gyermekek és nagyszülők AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarországon 2001 februárjában a gyermekként összeírt személyek száma 3 millió 212 ezer volt, több mint 15 ezerrel kevesebb, mint 1990 elején. A gyermek családi
Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)
Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek
A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:
A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -
A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:
A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -
A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:
A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év
A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata
A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata Hajdu Gábor 1,2 Hajdu Tamás 3 1 Szociológiai Intézet, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2 MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport 3
VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN
Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu
A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI
A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja
A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:
A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év
STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok
Mikrocenzus A foglalkozási szerkezet változása és jellemzői Magyarországon
Mikrocenzus 2016 9. A foglalkozási szerkezet változása és jellemzői Magyarországon Mikrocenzus 2016 9. A foglalkozási szerkezet változása és jellemzői Magyarországon Budapest, 2018 Központi Statisztikai
STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető
Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?
Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások
KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó II. negyedéves KSH adatgyűjtés
A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó 2014. II. negyedéves KSH adatgyűjtés 2016. március 18. Szikráné Lindner Zsófia Központi Statisztikai Hivatal 1.
KÉRDŐÍV Kisgyermekes szülők kulturális fogyasztási szokásai Csak olyan szülő töltse ki, akinek legalább egy gyermeke 2004. május 31. után született.
Tisztelt Válaszadó! Köszönöm, hogy vállalkozik kérdőívem kitöltésére, és ezzel segíti a szakdolgozatom elkészítését. Kutatásom a kisgyermekes szülők és a család kulturális fogyasztási szokásainak vizsgálatára
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGT U D O M Á N Y I KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 44.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGT U D O M Á N Y I KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 44. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X
Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása
Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési
Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában
Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. magyarországon, 2004. Idõskorúak. Ezüstkor IJFÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLÕSÉGI MINISZTÉRIUM
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Ezüstkor Idõskorúak magyarországon, 2004 IJFÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLÕSÉGI MINISZTÉRIUM 10. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Ezüstkor Idõskorúak magyarországon,
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 6. A munkát keresők, munkanélküliek adatai
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 6. A munkát keresők, munkanélküliek adatai BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 002 2 (nyomdai) ISBN 963 235 003 0 (internet)
[Erdélyi Magyar Adatbank] Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária: Nemzetek egymás tükrében FÜGGELÉK. A válaszadók átlagos életkora, minták szerint
[ Magyar Adatbank] FÜGGELÉK A válaszadók átlagos életkora, minták szerint 135. táblázat 46.24 45.37 39.9 42.4 46.23 46.9 A válaszadók neme, minták szerint, százalék 136. táblázat Férfi 48 49 47 59 48 50
Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
ALAPELLÁTÁS III. CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK
ALAPELLÁTÁS III. CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK 2003. évi összesítés a 227/2002.(XI.7.) Korm. rendelet alapján 1696. számon elrendelt KIMUTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK 2003. ÉVI MŰ KÖDÉSI ADATAIRÓL című kérdőív
Galyaság, társadalmi állapotfelmérés
Galyaság, társadalmi állapotfelmérés Kérdõív Az adatszolgáltatás nem kötelezõ! Nevet felírni nem kell! Település: 1. Az adatszolgáltató neme: 1-férfi 2. Az adatszolgáltató családi állapota: 0-nõtlen, hajadon
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH
A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni (%):
A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni (%): Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 5. Háztartástípusok, családformák
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 5. Háztartástípusok, családformák BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 989 6 (nyomda) ISBN 963 215 990 X (internet) ISBN 963
Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási
10. 10. Vallás, felekezet
10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
Foglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség
Társadalmi rétegződés és anyagi-jövedelmi különbségek Magyarországon és az erdélyi magyarság körében 1
TANULMÁNY Szociológiai Szemle 24(2): 4 46. Társadalmi rétegződés és anyagi-jövedelmi különbségek on és az erdélyi magyarság körében 1 Veres Valér veresv@socasis.ubbcluj.ro Beérkezés: 2013. 05. 02. Átdolgozott
A társadalmi kapcsolatok jellemzői
A társadalmi kapcsolatok jellemzői A győri lakosság kapcsolati tőkekészletének sajátosságai Dr. Csizmadia Zoltán, tanszékvezető egyetemi docens SZE PLI Szociális Tanulmányok Tanszék Zárórendezvény Győr,
A magyar foglalkozási rétegszerkezet az ezredforduló után
A magyar foglalkozási rétegszerkezet az ezredforduló után Bukodi Erzsébet PhD, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője E-mail: erzsebet.bukodi@ksh.hu Altorjai Szilvia, a Központi Statisztikai Hivatal
AZ ADATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A. évi mikrocenzus az. évi mikrocenzust is ideértve a rendszerváltozás óta a negyedik cenzus jellegű adatfelvétel, amikor sor kerülhetett a foglalkoztatottság mellett
Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme
Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): A lakosság jövedelme in: Társadalmi
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
Kutatás a Magyar Hírlap lakossági előfizetői körében
Kutatás a Magyar Hírlap lakossági előfizetői körében 2013.02.19. 1 Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 3.o. 2 Bevezetés: a kutatás célja, célcsoportja és körülményei 4.o. 3 Előfizetők demográfiai profilja
STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit
STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat
Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás
Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 11. Az időskorúak helyzete
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 11. Az időskorúak helyzete BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978 963 235 085 1 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai
Gyerekneveléssel és háztartással kapcsolatos munkamegosztás egy átlag magyar családban
Gyerekneveléssel és háztartással kapcsolatos munkamegosztás egy átlag magyar családban A gyerekek meglátása szerint még mindig anya végzi a legtöbb feladatot otthon, de az apák is egyre aktívabbak. Minden
Bukodi Erzsébet: Társadalmi mobilitás Magyarországon,
Bukodi Erzsébet: Társadalmi mobilitás Magyarországon, 1983 2000 (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2002) Társadalmi mobilitás Magyarországon,
T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken
Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson
Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarországon a háztartások és a családok összeírására már a II. világháborút megelőző népszámlálások is kísérletet tettek, feldolgozásukra azonban csak az 1930. évi népszámláláskor
VÁLASZLAP FÜZET. az Életünk fordulópontjai Erdély kérdőívhez
VÁLASZLAP FÜZET az Életünk fordulópontjai Erdély kérdőívhez 1. VÁLASZLAP 10 teljesen elégedett 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 egyáltalán nincs megelégedve 2. VÁLASZLAP Mely vallási felekezethez tartozik? 1 római
A felnőtté válás Magyarországon
A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet
Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások
2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési,
A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni (%):
A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni (%): Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év
ALAPELLÁTÁS III. CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK
ALAPELLÁTÁS III. CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK 2002. évi összesítés a 198/2001.(X.19.) Korm. rendelet alapján 1696. számon elrendelt KIMUTATÁS A CSALÁDSEGÍTO SZOLGÁLATOK 2002. ÉVI MUKÖDÉSI ADATAIRÓL című kérdőív
A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Omnibusz 2003/08. A kutatás dokumentációja. Teljes kötet
A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Omnibusz 2003/08 A kutatás dokumentációja Teljes kötet 2003 Tartalom BEVEZETÉS... 4 A MINTA... 6 AZ ADATFELVÉTEL FŐBB ADATAI... 8 TÁBLÁK A SÚLYVÁLTOZÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ...
Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről
Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb
Kérelem nyilatkozat első lakáshoz jutók támogatásához (lakásvásárláshoz, lakásépítéshez)* *a megfelelő aláhúzandó
1. melléklet a 21/2012. (VIII.31.) önkormányzati rendelethez: Kérelem nyilatkozat első lakáshoz jutók támogatásához (lakásvásárláshoz, lakásépítéshez)* *a megfelelő aláhúzandó 1. A kérelmező feleség (
A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)
A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi
Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012
2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek
HÁZTARTÁS- ÉS CSALÁDSZERKEZET
9. HÁZTARTÁS- ÉS CSALÁDSZERKEZET Murinkó Lívia Földházi Erzsébet FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A háztartások összetételét érintő legfontosabb változás az egyszemélyes háztartások számának és arányának jelentős növekedése.
Az oldalbeállítások, oldalszámozás miatt a kérdőív nyomatatásához nem lehet egyszerre kijelölni valamennyi munkalapot. Azokat egyesével, külön kell
Az oldalbeállítások, oldalszámozás miatt a kérdőív nyomatatásához nem lehet egyszerre kijelölni valamennyi munkalapot. Azokat egyesével, külön kell nyomtatni! m lehet egyszerre kijelölni KÖZPONTI STATISZTIKAI
TÁMOP 4.1.1/A. teljes köre,
Gábor Dénes Főiskol la Hallgatók Alapsokaság: 1.627 fő* *A válaszadók száma/aránya nem érte el a közlési határt. Végzettek Alapsokaság: 2008: 795 fő 2010: 382 fő A felsőoktatásban jelenleg is részt vevő
A évi népszámlálási rétegzôdési modell alkalmazása a munkaerõ-felmérés rendszerében*(i.)
Mûhely Dr. Lakatos Miklós, a KSH szakmai főtanácsadója E-mail: Miklos.Lakatos@ksh.hu Záhonyi Márta, a KSH főtanácsosa E-mail: Marta.Zahonyi@ksh.hu A 2001. évi népszámlálási rétegzôdési modell alkalmazása
"CSALÁDI HÁTTÉR" felmérés. Balmazújvárosi Veres Péetr Gimnázium és Szakképző Iskola. 9. évfolyama. 2014/2015. tanév
"CSALÁDI HÁTTÉR" felmérés Balmazújvárosi Veres Péetr Gimnázium és Szakképző Iskola 9. évfolyama 214/215. tanév Kérdések - Válaszok - Alapadatok Ssz. Kérdés 9.a 9.b Gimnázium 9.c 9.d 9.e Szakiskola Iskolai
ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL
ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2015. I. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2015. I. negyedévben
TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL
TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL A rendszeres szociális segély, olyan szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok biztosítanak a jogosultsági feltételeknek
Bukodi Erzsébet Róbert Péter: Vagyoni helyzet kulturális fogyasztás
Bukodi Erzsébet Róbert Péter: Vagyoni helyzet kulturális fogyasztás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet Róbert Péter (2000): Vagyoni helyzet
19,4% 21,1% 18,5% 26,5% 16,2% 40,0%
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 18.440 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 19,4% 21,1% 18,5% 8,4% 12,9% 26,5% 6 5,1% 16,2% 20 40 60 80 100
Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők
Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló
Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál
Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik
Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő:
Módszertani leírás Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban élők gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a magánháztartásokra
kpárral megyek! Kari esélyegyenl a DPR adatai alapján Domokos Tamás Székesfeh
Egyenlő pályák, egyenlő esélyek én n kerékp kpárral megyek! Kari esélyegyenl lyegyenlő(tlen)ség a Szent István n Egyetemen a DPR adatai alapján Domokos Tamás Székesfeh kesfehérvár, r, 2011. október 24.
EFOP számú, Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben Észak-Somogyban című projekt
Ösztöndíj pályázat általános iskolások részére Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata tanulmányi ösztöndíj pályázatot ír ki a 114/2018. (VII.5.) sz. képviselő-testületi határozata alapján a 2018/2019 tanévre
Zsigmond. Király fő. Alapsokaság: Hallgatók 12,6 20,0 80,0 100,0. francia 22,2. német. angol 95,5 20,0 80,0 100,0 TÁMOP 4.1.1/A.
Zsigmond Király Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3.642 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 12,6,0 20,0 40,00 60,0 80,0 100,0 Esetszám: 585 Válaszadási ráta: 16, 1% Hallgatók nyelvismerete
Alapsokaság: fő. Hallgatók. KE ÁTK KE GTK KE MK KE PK KE összes 18,5% 22,4% 6,9% 27,7% 21,3% 40% 60% 80% 100% Esetszám: 652 5,0% 70,6% 89,9%
Kaposvári Egyetem Hallgatók Alapsokaság:.80 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 6,9% 8,5%,% 7,7%,% 6 8 0 Esetszám: 65 Válaszadási ráta: 8,6% Hallgatók nyelvismerete Az adott nyelvet
Migrációs adatrendszerek Magyarországon és a Munkaerő Felvétel a migráció-kutatásban
Migrációs adatrendszerek Magyarországon és a Munkaerő Felvétel a migráció-kutatásban Gárdos Éva Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei 2014. október 22. Jointly
száma AZ ADATSZOLGÁLTATÁS NEM KÖTELEZŐ! AZ ADATGYŰJTÉS STATISZTIKAI CÉLRA TÖRTÉNIK!
A/ Címazonosító X X X X X X X X X X B/ Megye: C/ Terület: D/ A számlálókörzet száma: ADATLAP E/ A lakás sorszáma: 2009 január május F/ A háztartás sorszáma: G/ A hallgató kódja: A felkeresés...megye sor-
Alapsokaság: fő. Hallgatók BKF KMK 10,3% BKF HFTGK 12,1% 60,0% ,0% 100,0% 20,0% 80,0% 40,0% 24,22 63,2 97,2 23, ,2. angol.
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3.702 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 10,3% 12,1%,0% 20,0% Esetszám: 592 Válaszadási ráta: 16% Hallgatók nyelvismerete
Hallgatók EJF M 12,8% EJF P 20,7% 16,1% Esetszám: ,30% 73,60% 84,30% 0, 00% 10,00% EJF M 4,50% EJF P 79,70% 85,20% 7,80% EJF összesen
Eötvös József Főiskol la Hallgatók Alapsokaság: 96 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: Esetszám: 99 Válaszadási ráta:,7%,0%,8% 0,7% 6,% 0,0% 0,0% 60,0% 80,0% 00,0% Hallgatók nyelvismerete
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!
BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Apor Hallgatók Vilmos Katolikus Főiskola Alapsokaság: 1209 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 15,70% 2 4 6 Esetszám: 248 Válaszadási ráta: 20,5% Hallgatók nyelvismerete Az adott
2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája
2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4
INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ
INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program