Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme"

Átírás

1 Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): A lakosság jövedelme in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp.

2 5. A LAKOSSÁG JÖVEDELME 5.1 A JÖVEDELMEK EMELKEDÉSE Az 1945 utáni időszakra vonatkozóan tudunk társadalmi jelzőszám idősorokat összeállítani a lakosság jövedelmének alakulásáról. Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 1945 után több mint három évtizeden keresztül viszonylag gyorsan nőtt. A növekedés azonban nem volt egyenletes, egyes években megtorpant. Így a nemzeti jövedelem átmenetileg visszaesett 1956-ban és lényegében nem nőtt 1965-ben. E két évet követően azonban újra gyorsan emelkedett után azonban lényegesen lelassult az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem növekedési üteme, sőt egyes években mint 1980-ban, 1985-ben csökkent a nemzeti jövedelem, 1987 és 1989 között pedig gyakorlatilag stagnált. A lakossági jövedelmek alakulása nem mindig követte pontosan a nemzeti jövedelem mutatóinak alakulását, elsősorban annak következtében, hogy a beruházásra fordított nemzeti jövedelem-rész nem jelentéktelenül ingadozott (az 1970-es évtizedben is százalék között) és hogy elsősorban az 1970-es években a nemzetközi fizetési mérleg nem volt egyensúlyban, némelykor az importtöbblet, máskor az exporttöbblet következtében a lakossági jövedelem-növekedés eltért a nemzeti jövedelem növekedésétől. Az egy főre jutó reáljövedelem alakulásában a reálbéreken kívül, amelyek a legnagyobb tételt alkotják a reáljövedelmen belül, befolyásolták a jövedelem többi összetevőinek alakulása is. Ennek következtében a reáljövedelem és a reálbér alakulása sem volt teljesen párhuzamos. A reáljövedelmek általában lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint a reálbérek: 1960-tól 1980-ig a reáljövedelem több mint kétszeresére, a reálbér csak több mint másfélszeresére emelkedett (]950 óta az egy főre jutó reálbér emelkedése közel két és félszeres). Továbbá a reálbér 1978-tól kezdve visszaesett és 1988-ban mintegy 12 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1978-ban. Ezzel szemben az egy főre jutó reáljövedelem egészen 1986-ig emelkedett, azóta gyakorlatilag stagnál. A lakossági jövedelem összetevői közül 1960 óta az adott évi pénzértékben, tehát nominálisan számítva a munkabérek az átlagosnál valamivel lassabban, több mint háromszorosukra emelkedtek, a mezőgazdasági szövetkezetekből származó, bérjellegű jövedelmek volumene, a mezőgazdasági szövetkezetekben foglalkoztatottak számának csökkenése következtében még lassabban nőtt. Viszont az átlagosnál lényegesen gyorsabb 97

3 volt a pénzben társadalmi juttatások emelkedése, teljes kifizetett összegük két évtized alatt közel tízszeresére emelkedett. Ennek a gyors emelkedésnek több oka van: -a nyugdíjasok számának gyors emelkedése -az átlagos nyugdíj jelentős emelkedése -a családi pótlék emelkedése -a gyermekgondozási segély bevezetése -a családi pótlékban részesülők számának erős emelkedése (az 1960-as évek végi és az 1970-es évek első felében bekövetkezett születésszám-emelkedés következtében). Hozzá kell tenni azt is, hogy nincs pontos képünk a lakosságnak a szocialista szektoron kívüli jövedelmeiről. A rendelkezésre álló adatok azonban indokolttá teszik annak feltételezését, hogy ezek a magánszektorból és a második gazdaságból származó jövedelmek az elmúlt időszakban erősen növekedtek és 1989-ben már az összes lakossági jövedelemnek jelentős a kimutathatónál nagyobb részét alkotják. Ezeknek a pontosan ki nem mutatható jövedelmeknek növekedése magyarázhatja meg az életszínvonal és a fogyasztás néhány jelzőszámának alakulását az utóbbi években, amely máskülönben nehezen lenne összeegyeztethető a reálbérek és a reáljövedelmek kimutatott alakulásával. 5.2 A JÖVEDELEMEGYENLŐTLENSÉGEK ALAKULÁSA A jövedelmek eloszlásáról, a jövedelemegyenlőtlenségekről az 1963 óta ötévenként (mindig az előző évre vonatkozóan) végzett háztartási jövedelem-feltételek alapján vannak adataink. A jövedelemegyenlőtlenségek alakulását vizsgálhatjuk egyrészt a népesség jövedelemkategóriák közötti eloszlása alapján, másrészt jövedelmi decilisek alapján. A jövedelemkategóriák szerinti megoszlás elemzésénél nehézséget okoz, hogy egyrészt a jövedelemfelvételek között az árak emelkedtek, így azonos jövedelemkategóriák nem azonos reáljövedelmet fejeznek ki, másrészt a reáljövedelmek is emelkedtek, így minél korábbi jövedelemfelvételt nézünk, annál részletesebb bontást kell alkalmazni az alacsonyabb kategóriáknál, és minél későbbit, annál részletesebbet a felső kategóriáknál. E megfontolások figyelembevételével, az 1. táblázat bemutatja az egyes jövedelmi kategóriákba tartozó népességarányt a jövedelemfelvételek éveiben. 98

4 1. táblázat A NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA AZ EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEM NAGYSÁGA SZERINT Az egy főre jutó havi jövedelem Ft ,2 9,8 3, ,1 1, ,0 14,8 5, ,9 19,1 9,2 1, ,1 18,4 12,8 3,4 6, ,8 13,8 13,8 5, ,4 9,7 13,7 8,1 6, ,0 5,9 11,2 9, ,1 3,6 8,8 10,7 9, ,4 3,0 6,4 10, ,4 9,4 13, ,9 3,1 8, ,1 6,7 7, ,6 5,4 7,2 13, ,9 4,0 7, ,5 12, ,0 2,7 9, ,0 9, ,6 9, , ,5 9, ,5 4,5 8, ,2 7, ,3 6, ,6 2,7 9, ,5 9, ,1 6, ,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Átlag, Ft Az egyes évekre vonatkozó oszlopok utolsó adata az oldalrovatban megjelölt és annál magasabb jövedelmek százalékos aránya. 99

5 Ezeknek az egy főre jutó nominális jövedelmeknek reálérték-változását érzékelteti az árindex (1970-ig a munkás és alkalmazott háztartások árindexe, 1970-től az általános fogyasztói árindex) alakulása: árindex 1962 = = = = = = 263 Mindegyik vizsgált évben nagyjából az volt a helyzet, hogy az a szint, amely fölött a legmagasabb jövedelmű, körülbelül 2 százaléknyi népesség, mintegy 200 ezer ember jövedelme volt, körülbelül négyszer négy és félszer olyan magas volt, mint amilyen jövedelemszint alatt a népesség legalacsonyabb jövedelmű egytizede, mintegy egymillió ember élt. (Természetesen a felső 2 százalék a népesség időközbeni növekedése következtében 1962-ben még kevesebb mint 200 ezer, azóta fokozatosan e szám fölé emelkedett, viszont az alsó 10 százalék 1962-ben még valamivel kevesebb egymilliónál, 1982-ben már körülbelül 1 millió 070 ezer.) A jövedelemkülönbségek értékeléséhez támpontot adnak az 1982 óta számított létminimumok és társadalmilag indokolt szükségletminimumok (7 8. táblázat). Az egyenlőtlenségek alakulásáról pontosabb képet nyújtanak a decilis eloszlások. A jövedelmi egyenlőtlenségek hosszútávú változásának megítéléséhez támpontot nyújt egy, az 1930/31. gazdasági évre vonatkozó becslés, amely szerint ekkor a népesség 81,2 százalékát alkotó tömegek kapták az összes jövedelemnek a 44,0 százalékát, a népesség 18,2 százalékát alkotó középrétegek (szellemi foglalkozásúak, magasabb jövedelmű kisiparosok és kiskereskedők) az összes jövedelem 36,0 százalékát, a népesség 0,6 százalékát alkotó nagybirtokosok és nagytőkések pedig az összes jövedelemnek 20,0 százalékához jutottak. Ez kétségtelenül a korabeli értékelés szerint is igen egyenlőtlen jövedelemeloszlást jelez, egyenlőtlenebbet, mint a korabeli amerikai és németországi jövedelemeloszlás. Ehhez képest az 1962 óta végzett jövedelemfelvételek alapján kialakuló kép a jövedelemegyenlőtlenségekről sokkal mérsékeltebbnek mutatja azokat. A népesség legmagasabb jövedelmű egytized része az összes jövedelemnek körülbelül az egyötödét kapta (1930/31-ben a népességnek alig több mint fél százaléka jutott ekkora összes jövedelemhez), és ez a részarány 1962 óta kissé csökkenő tendenciát mutatott. Másrészt a népesség legalacsonyabb jövedelmű egytizede az összes jövedelemnek körülbelül egyhuszadát kapta, és ez a rész lassan emelkedett 1962 óta. Nem kétséges, hogy a két világháború közötti időszakhoz viszonyítva elért nagyfokú egyenlőtlenség-csökkenés a szocialista átalakulásnak, mindenekelőtt a nagybirtokos és a nagytőkés osztály megszűnésének következménye, 100

6 mert ennek következtében megszűnt az a szűk osztály, amely az összes jövedelemnek körülbelül egyötödét magának sajátította ki. Vitathatatlan azonban az is, hogy a szocialista átalakulás a gyorsabb gazdasági fejlődés, az iparosodás, a földreform, majd a mezőgazdaság kollektivizálása és korszerűsítése lassabban, de nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a népesség legszegényebb részeinek jövedelmi helyzete lényegesen javuljon. A jövedelmi egyenlőtlenség 1962 óta kissé csökkent, de a változás nem egyenes vonalú és igen csekély. Csökkent az egyenlőtlenség 1962-től 1967-ig, valószínűleg elsősorban a falusi szegénység fokozatos csökkenése következtében. Egészen kismértékben nőtt között, a magasabb decilis, az összes többi decilisekkel szemben kissé javította a helyzetet, és ez talán a gazdasági reform utáni időszakban egyes magas jövedelmű rétegek (vezetők, értelmiségiek) átlagosnál gyorsabb jövedelememelkedésének a következménye, viszont 1972 és 1982 között a jövedelmi egyenlőtlenségek ismét, és most elég jelentősen csökkentek és 1987 között viszont újra nőtt a jövedelemegyenlőtlenség. A legfelső decilis aránya az összes jövedelemből magasabb, mint 1962-ben, viszont a legalsó decilis aránya 1982-höz képest csökkent, de még magasabb maradt, mint 1962-ben. Nincs adatunk a jövedelemegyenlőtlenség alakulásáról 1987 után. Ha feltételezzük, hogy az 1982 után érvényesült tendencia folytatódott, akkor 1989-ben a korábbinál lényegesen nagyobb jövedelemegyenlőtlenségre következtethetünk. Nem lehetünk biztosak abban, hogy a jövedelemfelvételek mennyire pontosan mérik fel a magánszektorból és a második gazdaságból származó jövedelmeket, így azt sem tudjuk pontosan, hogy ezeknek milyen a hatásuk a jövedelemegyenlőtlenségekre. Ha összehasonlítjuk az és évi jövedelemfelvételekből rendelkezésünkre álló adatokat a különböző jövedelemkategóriákba tartozó háztartások 1. a háztáji és egyéni gazdaságból, 2. nem mezőgazdasági önálló tevékenységből és 3. egyéb munkából származó jövedelmének arányát az összes jövedelmükön belül, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy míg 1977-ben ezek a jövedelmek az összes jövedelemnek nagyjából hasonló részét alkották minden jövedelemkategóriában, 1987-ben már lényegesen nőtt az arányuk a magasabb jövedelemkategóriákban, legfőképpen a legmagasabb jövedelmű háztartásokban, tehát míg 1977-ben ezek a jövedelmek se nem növelték, se nem csökkentették a jövedelemegyenlőtlenségeket, 1987-ben már lényegesen növelték azokat. (2. táblázat) 101

7 2. táblázat A HÁZTÁJI ÉS EGYÉNI GAZDASÁGBÓL, MÁS MAGÁN TEVÉKENYSÉGBŐL ÉS EGYÉB MUNKÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMEK SZÁZALÉKOS ARÁNYA A HÁZTARTÁS ÖSSZES JÖVEDELMÉBEN, JÖVEDELEMKATEGÓRIÁK SZERINT, 1977 ÉS ,8 0,8 3, ,1 0,7 1, ,7 1,0 1, ,7 1,2 1, ,4 1,7 1, ,2 1,1 1, ,7 1,2 1, ,7 1,6 1, ,7 1,7 1, ,9 2,1 2,4 Együtt 13,3 1,5 1, ,7 0,5 1, ,8 0,7 1, ,7 1,2 1, ,9 1,3 1, ,3 2,5 2, ,1 4,6 2, ,2 6,2 2, ,4 10,2 3, ,0 14,9 4, ,1 27,3 7,6 Együtt 10,5 7,0 2,9 102

8 5.3 A TÁRSADALMI OSZTÁLYOK ÉS RÉTEGEK KÖZÖTTI JÖVEDELEMKÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSA A különböző társadalmi osztályok és rétegek egymáshoz viszonyított jövedelmi helyzete is alapvetően megváltozott a szocialista társadalmi átalakulások következtében. Ellentétben a jövedelmi egyenlőtlenségekkel, amelyek az 1960-as évek eleje óta alig változtak, az osztályok és a rétegek közötti jövedelemkülönbségekben az utolsó két évtizedben is lényeges változások következtek be. Az előbb említett 1930/31. évi becslés ad támpontot az osztályok és a rétegek közötti jövedelemkülönbségek hosszútávú alakulásának értékeléséhez, bár a korabeli szerző által használt társadalmi kategóriák nem teljesen felelnek meg azoknak, amelyek szerint a mai vagy az akkori társadalmat látjuk és elemezzük. E becslés szerint, az évi egy főre jutó jövedelem a különböző osztályokban és rétegekben, valamint ezen osztályok és rétegek aránya az össznépességen belül a következő volt: (3. táblázat) 3. táblázat AZ EGY FŐRE JUTÓ ÉVI JÖVEDELEM TÁRSADALMI RÉTEGENKÉNT, 1930/31-BEN A háztartásfő társadalmi helyzete Az egy főre jutó évi jövedelem, pengő Az osztály, réteg százalékos aránya az össznépességben Mezőgazdasági munkások 183,4 14,4 Mezőgazdasági cselédek 204,6 6, holdas parasztok 227,2 20,1 Napszámosok iparban stb. 250,0 2,6 Kisjövedelmű önálló kisiparosok 319,5 5,4 Ipari, közlekedési stb. munkások 376,4 21, holdas parasztok 431,7 8,6 Bányászati és kohászati munkások 427,3 1,3 A lakosság többi része 1587,1 18,8 Összesen: 534,0 100,0 103

9 Ez a jövedelemeloszlási becslés azt mutatja, hogy a népességnek igen nagy tömegei elsősorban a mezőgazdasági munkások és cselédek, valamint a törpebirtokos és kisbirtokos parasztok, továbbá az ipari napszámosok messze elmaradtak az országos jövedelmi átlagtól (annak felét sem érte el a rétegek jövedelmi átlaga). Mivel az ipari és más, nem-mezőgazdasági munkások itt használt kategóriája tartalmazza a szakmunkásokat és a szakképzetleneket is, joggal állíthatjuk, hogy a lényegesen alacsonyabb jövedelmű szakképzetlen munkásság átlagos jövedelmi szintje is az előbb említett kategóriákhoz hasonlóan alacsony szinten lehetett. Az 1962 óta végzett háztartási jövedelemfelvételek adatait különböző társadalmi osztályozások szerint elemezhetjük. Az alapvető osztály- és rétegkategóriák szerinti elemzésnél a háztartás összes aktív kereső tagjainak társadalmi helyzetét figyelembe vesszük 1 Munkásosztály: azok a háztartások, ahol a háztartásfő a munkásosztályhoz tartozik és nincs a többi aktív kereső között a szövetkezeti parasztsághoz tartozó személy. Szövetkezeti parasztság: azok a háztartások, ahol a háztartásfő a szövetkezeti parasztsághoz tartozik, és nincs a többi aktív keresők között a munkásosztályhoz tartozó személy. Kettős jövedelmű: azok a háztartások, ahol az aktív keresők között van mind a munkásosztályhoz, mind a szövetkezeti parasztsághoz tartozó személy. Szellemi foglalkozású: azok a háztartások, ahol a háztartásfő szellemi foglalkozású. Önálló: azok a háztartások, ahol a háztartásnak egy tagja önálló. Nyugdíjas és eltartott: azok a háztartások, ahol a tagok között nincs aktív kereső viszont hátránya az ilyen elemzésnek, hogy a szellemi rétegen belül a vezetőket és értelmiségieket, a munkásságon belül pedig a szakmunkásokat és a szakképzetleneket nem tudjuk megkülönböztetni. (4. táblázat) Ha viszont a háztartásfő társadalmi helyzete alapján osztályozzuk a háztartásokat (figyelmen kívül hagyva a háztartás többi aktív tagjainak társadalmi helyzetét), akkor a szellemi foglalkozásúakon belül és a munkásságon belül is finomabb rétegmegkülönböztetéseket tehetünk. (5 táblázat) 2 1 Az alapvető osztályok és rétegek szerinti osztályozásnál a következő definíciókat alkalmazzuk: 2 A nyugdíjas és eltartott kategóriába azok kerültek, ahol a háztartásfő nyugdíjas, vagy eltartott (de lehet a háztartásban más aktív kereső). A mezőgazdasági fizikai kategóriába azok a háztartások kerültek, ahol a háztartásfő egyéni foglalkozása mezőgazdasági jellegű. 104

10 4. táblázat AZ EGY FŐRE JUTÓ HAVI JÖVEDELEM AZ ALAPVETŐ OSZTÁLY- ÉS RÉTEGKATEGÓRIÁK SZERINT, Alapvető osztály, réteg Egy főre jutó havi jövedelem, Ft Munkásosztály Szövetkezeti parasztság Kettős jövedelműek Szellemi foglalkozásúak Önállók Inaktív és eltartott háztartások Összesen Ezek az adatok az egy főre jutó átlagos jövedelmek társadalmi rétegek szerinti különbségeinek lényeges összeszűkülését mutatják, a felszabadulás előtti időszakhoz képest. Nincs olyan réteg, amelynek jövedelme ne lenne az országos átlag felénél lényegesen több, és a legmagasabb jövedelmű réteg jövedelemátlaga nem haladja túl az országos átlag másfélszeresét. A két világháború közötti helyzethez képest a leglényegesebb változás a mezőgazdasági foglalkozásúaknál következett be: az erős lemaradásuk, a többi osztályokhoz és rétegekhez képest, az 1960-as évek második felére megszűnt, azóta jövedelemszintjük nagyjából a munkásságéhoz hasonló. A munkásságon belül nem lényegtelen a különbség a szakmunkásság és a szakképzetlen rétegek között. Ugyanakkor a szakmunkás rétegekben az egy főre jutó jövedelem az 1970-es évek végére az irodai dolgozó rétegek fölé emelkedett. Ezzel a szellemi foglalkozású és a fizikai foglalkozású rétegek közötti korábbi határozott választóvonal elmosódott. Határozottan érvényesül viszont a legkedvezőbb helyzetű szellemi foglalkozású alréteg, a vezetők és értelmiségiek, valamint a többi rétegek jövedelmi színvonala közötti különbség. Már 1982-ben 1972-höz képest a vezető és értelmiségi réteg egy főre jutó jövedelme kissé közeledett az átlaghoz, a vezetők és értelmiségiek és a következő legmagasabb jövedelmű réteg, a középszintű szakemberek közötti rés nem csökkent. Így a vezetők és értelmiségiek előnye változatlanul jelentős. 105

11 5. táblázat AZ EGY FŐRE JUTÓ HAVI JÖVEDELEM A HÁZTARTÁSFŐ TÁRSADALMI RÉTEGHELYZETE SZERINT, A háztartásfő társadalmi réteghelyzete Egy főre jutó havi jövedelem, Ft Vezető, értelmiségi * Középszintű szakember ** Irodai dolgozó *** Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Mezőgazdasági fizikai Nyugdíjas és eltartott Átlag: * Vezető, közép- és alsószintű vezető, felsőszintű irányító, felsőszintű szakember ** Alsószintű irányító, közép- és alsószintű szakember *** Ügyviteli alkalmazott A mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak jövedelmi helyzetének javulásával párhuzamosan a Budapest, a többi városok és a községek lakossága közötti jövedelem különbségek is csökkentek 1972-re a községi lakosság egy főre jutó jövedelme majdnem elérte a vidéki városi lakosságét (6. táblázat). 106

12 6. táblázat AZ EGY FŐRE JUTÓ HAVI JÖVEDELEM, LAKÓHELY SZERINT Település Budapest Város Község A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI Év Egy lakosra jutó nemzeti jövedelem Egy lakosra jutó bruttó hazai termék Egy főre jutó reáljövedelem Reálbér Egy főre jutó pénzbeni társadalmi juttatás reálértéke 1950 = = = = =

13 A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI Év Egy lakosra jutó nemzeti jövedelem Egy lakosra jutó bruttó hazai termék Egy főre jutó reáljövedelem Reálbér Egy főre jutó pénzbeni társadalmi juttatás reálértéke 1950 = = = = =

14 A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI (folytatás) Év Az alsó decilis részesedése az összes személyi jövedelemből A felső decilis részesedése az összes személyi jövedelemből Az és több gyermekes aktív kereső háztartások egy főre jutó jövedelme a gyermektelenekhez viszonyítva ,9 20, ,1 18, ,0 19, ,5 18, ,9 18, ,5 20,

15 A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI folytatás Év Irodai Vezető és értelmiségi Középszintű szakember Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Mezőgazdasági fizikai Nyugdíjas és eltartott háztartások egy főre jutó jövedelme az átlaghoz viszonyítva ,

16 A LÉTMINIMUM (egy főre számított havi átlag) Háztartástípusok Aktív keresős háztartások Ebből: Egy szülő gyermekkel Házaspár gyermek nélkül Ezen belül: városiak községiek Házaspár egy gyermekkel Ezen belül városiak községiek Házaspár két gyermekkel Ezen belül: városiak községiek Házaspár három gyermekkel (forint) A létminimum a társadalmi minimumnál alacsonyabb összegű jövedelem, amely csak a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény, konvencionálisan alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítésére nyújt lehetőséget. 111

17 A LÉTMINIMUM Háztartástípusok Aktív kereső nélküli (inaktív) háztartások Ebből: Egyedülélők Ezen belül: városiak községiek Házaspárok Ezen belül: városiak községiek Aktív és inaktív háztartások együtt (forint) (folytatás) 112

18 A TÁRSADALMILAG INDOKOLT SZÜKSÉGLETEK MINIMUMA (egy főre számított havi átlag) Háztartástípusok Aktív keresős háztartások Ebből: Egy szülő gyermekkel Házaspár gyermek nélkül Ezen belül: városiak községiek Házaspár egy gyermekkel Ezen belül városiak községiek Házaspár két gyermekkel Ezen belül: városiak községiek Házaspár három gyermekkel (forint) A társadalmilag indokolt szükségletek minimuma (röviden társadalmi minimum) olyan összegű jövedelem, amely önálló lakás meglétét feltételezve a konvencionálisan alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítésén felül (racionális gazdálkodás mellett) lehetőséget nyújt a gazdaság-, társadalmi- és kulturális fejlettség adott szintjén kialakult és tömegigénnyé vált javaknak és szolgáltatásoknak szerény, de társadalmilag még elfogadható mértékű és színvonalú fogyasztására. 113

19 A TÁRSADALMILAG INDOKOLT SZÜKSÉGLETEK MINIMUMA Háztartástípusok Aktív kereső nélküli (inaktív) háztartások Ebből: Egyedülélők Ezen belül: városiak községiek Házaspárok Ezen belül: városiak községiek (forint) (folytatás) Aktív és inaktív háztartások együtt

20 MEGJEGYZÉSEK A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAIHOZ Egy lakosra jutó nemzeti jövedelem: Forrás: Népgazdasági mérlegek 1960., 1970., KSH és a későbbi Népgazdasági mérlegek című kiadványok. Egy lakosra jutó nettó nemzeti termelés: Egy főre jutó reáljövedelem: Forrás: Népgazdasági mérlegek c. kiadványok. Reálbér: Forrás: A lakosság jövedelmeinek alakulása KSH és A lakosság jövedelme és fogyasztása KSH Forrás: mint az egy főre jutó reáljövedelemnél. Az alsó és felső decilis részesedése az összes személyes jövedelemből: Az 1, 2, 3, 4 és több gyermekes aktív keresős háztartások egy főre jutó jövedelme a gyermektelenekhez viszonyítva: A vezető és értelmiségi stb. háztartások egy főre jutó jövedelme az átlaghoz viszonyítva: Forrás: Ferge Sándorné Láng Györgyné Kemény István: Társadalmi rétegződés Magyarországon KSH Éltető Ödön Láng Györgyné Schnell Lászlóné Surányi Bálint: Jövedelmi színvonal jövedelmi különbségek KSH A családi jövedelmek színvonala és szóródása 1972-ben, KSH , A családi jövedelmek színvonala és szóródása 1977-ben, KSH , Éltető Ödön Horváth Ádámné Schnell Lászlóné: A családi jövedelmek színvonala és szóródása 1982-ben. KSH A lakosság jövedelmi rétegződése 1987-ben KSH

21 Matukovics Józsefné Salamin Pálné: Jövedelemeloszlás Magyarországon. KSH A CSALÁDI JÖVEDELMEK JELZŐSZÁMAINAK DEFINÍCIÓJA Egy lakosra jutó nemzeti jövedelem: Az MPS szerint számított nemzeti jövedelem osztva a népességszámmal. Az index alapja az évi nemzeti jövedelem (= 100). Egy lakosra jutó bruttó hazai tennék: Egy főre jutó reáljövedelem: Reálbér: Az SNA szerint számított bruttó hazai termék (GDP) osztva a népességszámmal. Az index alapja az évi bruttó hazai termék. Az egy főre jutó lakossági jövedelem reálértéke. Az index alapja az évi jövedelem (= 100). A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak bérének reálértéke. Az index alapja az évi reálbér (= 100). Egy főre jutó pénzbeni társadalmi juttatás reálértéke: A pénzbeni társadalmi juttatások (táppénz, családi pótlék, nyugdíj, gyermekgondozási segély, szülési, anyasági és egyéb segély) reálértéke osztva a népességszámmal. Az index alapja az évi pénzbeni társadalmi juttatás (= 100). Az alsó és felső decilis részesedése az összes személyes jövedelemből: A személyes jövedelem (alkalmaztatásból származó jövedelem, mezőgazdasági termelőszövetkezetből származó jövedelem, háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságból származó jövedelem, nemmezőgazdasági önálló tevékenységből származó jövedelem, 116

22 egyéb munkából származó jövedelem, pénzbeni társadalmi juttatások, egyéb családi jövedelmek) nagysága szerint képzett népesség-tizedek közül a legalacsonyabb és a legmagasabb egy főre jutó jövedelmű tized százalékos részesedése az összes személyes j jövedelemből. Az 1, 2, 3, 4 és több gyermekes aktív kereső háztartások egy főre jutó jövedelme a gyermektelenekhez viszonyítva: Azoknak a háztartásoknak, ahol a háztartásfő aktív kereső, és ahol 1, 2, 3, 4 és több 19 éven aluli gyermek él, az egy főre jutó jövedelme osztva a gyermektelen aktív kereső háztartásfőjű háztartások egy főre jutó jövedelmével. Százalék. A vezető és értelmiségi, középszintű szakember, irodai dolgozó, szak-, betanított- és segédmunkás, mezőgazdasági fizikai és nyugdíjas és eltartott háztartások egy főre jutó jövedelme az országos egy főre jutó jövedelem átlagához viszonyítva: Az összes személyes jövedelem egy főre jutó országos átlagához (= 100) viszonyított egy főre jutó jövedelem a háztartásfő alapján csoportosított háztartás-kategóriákban. A háztartások társadalmi kategóriái: Vezető és értelmiségi: felső-, közép- és alsószintű vezető beosztásúak, valamint a felsőfokú végzettséget megkövetelő értelmiségi foglalkozást végzők. Középszintű szakember: középszintű végzettséget megkövetelő foglalkozást végző szellemi szakemberek, tovább az irányítók. Irodai dolgozók: az alsószintű szellemi szakemberek és ügyviteli alkalmazottak. Szakmunkások: a szakképzettséget igénylő nem-mezőgazdasági fizikai munkát végzők. Betanított munkások: a betanítást igénylő nem-mezőgazdasági fizikai munkát végzők. Segédmunkások: azok a nem-mezőgazdasági foglalkozásúak, akik olyan munkát végeznek, amelyhez sem szakképzettség, sem betanítási idő nem szükséges. Mezőgazdasági fizikai: a mezőgazdasági jellegű fizikai munkát végzők, attól függetlenül, hogy ahhoz kell-e szakképzettség vagy betanítás, és hogy ezt a tevékenységüket a mezőgazdaságban vagy más ágba tartozó munkahelyen végzik. Nyugdíjas és eltartott: azok a háztartások, amelyeknek feje inaktív kereső vagy eltartott. Andorka Rudolf Harcsa István 117

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás

Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Fogyasztás in: Társadalmi riport 1990,

Részletesebben

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés

Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Művelődés in: Társadalmi riport 1990,

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Budapest, 2005 Készült A KSH Életszínvonal- és emberierőforrás statisztikai főosztályán ISBN 963 215 9004 Főosztályvezető

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás

Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Oktatás in: Társadalmi riport 1990, Andorka

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2015. I. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2015. I. negyedévben

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája

TÁJÉKOZTATÓ végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája TÁJÉKOZTATÓ 2016 végén lassult a lakásárak negyedéves dinamikája Budapest, 2017. május 5. 2016 negyedik negyedévében nominális alapon egy százalékkal emelkedett az aggregált MNB lakásárindex, amely jelentősen

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az MNB-lakásárindex alakulásáról a harmadik negyedéves adatok alapján

TÁJÉKOZTATÓ. az MNB-lakásárindex alakulásáról a harmadik negyedéves adatok alapján TÁJÉKOZTATÓ az MNB-lakásárindex alakulásáról a 2016. harmadik negyedéves adatok alapján Gyorsult a lakásárak növekedési üteme 2016 harmadik negyedévében Budapest, 2017. február 8. 2016 harmadik negyedéve

Részletesebben

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése A gazdasági növekedés mérése Érték-, volumen- és árindexek 25.) Az alábbi táblázat két egymást követő év termelési mennyiségeit és egységárait mutatja egy olyan gazdaságban, ahol csupán három terméket

Részletesebben

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján*

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Tanulmányok A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Éltetô Ödön címzetes egyetemi tanár, a KSH ny. főosztályvezetőhelyettese E-mail: odon.elteto@ksh.hu

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

Személyi-foglalkozási adatlap

Személyi-foglalkozási adatlap Központi Statisztikai Hivatal Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer I/a. minta Az adatszolgáltatás nem kötelező! Terület: Számlálókörzet száma: A lakás sorszáma: Személy sorszáma a lakásban: Folyamatos

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2013. IV. NEGYEDÉVES ÉS 2013. ÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: Azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Létminimum, 2009. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu

Létminimum, 2009. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Létminimum, 2009 Tartalom Létminimum, 2009...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban...4

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP 1626/06 NYILVÁNTARTÁSI SZÁMÚ ADATGYŰJTÉSE, EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2009. ÉV Adatszolgáltatói kör: Az egészségügyi ágazat létszám-

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr. CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya...

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján Budapest, 2016. február 24. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. IV. negyedévben 2,4%-kal nőtt,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Létminimum, 2008 Tartalom Létminimum, 2008...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS NOVEMBER 23-I ÜLÉSÉRE

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS NOVEMBER 23-I ÜLÉSÉRE E LŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 216. NOVEMBER 23-I ÜLÉSÉRE 1. IKTATÓSZÁM: 35-8/216. MELLÉKLET: - TÁRGY: Tájékoztató foglalkoztatási helyzetéről ELŐTERJESZTŐ: Buday Attila Fejér Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Költségvetési projekció 2014-2015 Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Tartalom 1. A feladat 2. A módszer 3. A makró előrejelzés 4. A változatlan költségvetés feltétel 5. A költségvetési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2014 ENKK Nyilvántartási és Képzési Központ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2014. ÉV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Adatszolgáltatói

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Sajtóközlemény. GfK: több mint 10 százalékkal emelkedett az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon

Sajtóközlemény. GfK: több mint 10 százalékkal emelkedett az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon Sajtóközlemény 2017. november 16. 2016.11.16. Tisza Andrea T: +36 30 619 3361 andrea.tisza@ext.gfk.com GfK: több mint 10 százalékkal emelkedett az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon Változatlanul

Részletesebben

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy

Részletesebben

A társadalmi rétegek előállításának módja

A társadalmi rétegek előállításának módja A társadalmi rétegek előállításának módja I. Jelenleg vagy korábban foglalkoztatottak TÁRSADALMI CSOPORT 1. Nem mezőgazdasági foglalkoztatók nagy- és középvállalkozók 2. Mezőgazdasági foglalkoztatók nagy-

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Blumné Bán Erika Kresalek Péter. Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz

Blumné Bán Erika Kresalek Péter. Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz Blumné Bán Erika Kresalek Péter Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz Blumné Bán Erika Kresalek Péter Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2006 Vezetői összefoglaló Az egészségügyi ágazat létszám- és bérstatisztika (nyilvántartási

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bajka Gábor (1992): A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben