Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Átírás

1 2014/1 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Idei első hírlevelünkben foglalkozunk az adótörvények évi változásaival. Ezen a területen a legjelentősebb módosítás a családi adókedvezmény területén történt. A családi adóalapkedvezmény kibővült a családi járulékkedvezménnyel. Azok a családok, amelyek keresetük alapján nem tudják érvényesíteni teljes egészében az adóalap-kedvezményt, lehetőségük lesz járulékkedvezményt igénybe venni. A béren kívüli juttatások területén kisebb változások történtek, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a visszaváltható utalvány január 1-től nem minősül utalványnak. Az önkéntes pénztári kedvezmények kibővülnek a nyugdíj-biztosítási kedvezménnyel, és változik a magánszemélyek kedvezménykorlátja is. A lakáscélú vissza nem térítendő támogatás kibővül január 1-től a hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez kapcsolódó támogatási formával is. A második részben a társadalombiztosítási ellátásokat (Tbj.) érintő változásokról, a harmadik részben szociális hozzájárulási adó megváltozott szabályairól írunk. Az egyebekben írunk a pénzügyi rezsicsökkentésről, a minimálbér változásáról. Felhívjuk a figyelmet a NAV által a évi szja elszámolásához szükséges munkáltatói, kifizetői feladatokról, és egy újraértelmezett határidős kötelezettségről. Következő számunkban az egészségbiztosítás területén bekövetkezett változásokról, a táppénz, terhességi gyermekágyi segély és a GYED jogosultságáról írunk. És most részletesen az adótörvények változásáról: ALFA HÍRLEVÉL 2014/1 1

2 I. Személyi jövedelemadó Januári bér elszámolása Változás március 15-étől. A január hónapban kifizetett, munkaviszonyból származó jövedelmet (bért) akkor kell az előző évben (december 31-én) megszerzettnek tekinteni, ha azt január 10- éig kifizetik (korábban a január 15-éig kifizetett bér minősült előző évinek). Ezt a rendelkezést első ízben a januárjában kifizetett évre vonatkozó - jövedelemre kell alkalmazni. /Szja tv. 26..(1) bek./ Ingatlan-bérbeadás január 1-jétől nem minősül költségnek az ingatlan bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó adóévi jövedelem esetén fizetendő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás. /Szja tv. 3. sz. melléklet V.13. pontja/ Rendelkezés az adóról Nyugdíj-biztosítási kedvezmény Az elfogadott módosítás értelmében az üzleti biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítások magánszemély által fizetett díja után hasonlóan, mint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, valamint a nyugdíj elő takarékossági számlára befizetett összegek esetében is kedvezményt lehet igénybe venni a január 1-jét követően megkötött biztosítási szerződések után. Ennek értelmében a magánszemély év végi adóbevallásában a befizetett összeg 20%- ával (de legfeljebb Ft-tal) rendelkezhet, melyet a NAV a biztosítónál vezetett számlára utal. (Szja tv.44/c, 84/Y (6) bek.) Önkéntes pénztári kedvezmény január 1-jétől az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján érvényesíthető összes kedvezmény nem haladhatja meg az adóévben a 150 ezer forintot, függetlenül attól, hogy a magánszemély mikor tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt, illetve attól, hogy egy vagy két (akár eltérő típusú) pénztárba teljesít-e befizetést. (Korábban az így érvényesítethető kedvezmény összege 100 ezer, 120 ezer, 130 ezer vagy 150 ezer forint volt, attól függően, hogy hány pénztárba fizet tagdíjat, illetve mikor éri el a nyugdíjkorhatárt.) /Szja tv.44/a (1) bek./ Rendelkező nyilatkozatok kedvezménykorlátja Új előírás január 1-jétől, hogy az önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, valamint a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján igénybe vehető kedvezmény értéke együttesen maximálisan Ft lehet. /Szja tv. 44/D (1)-(2) bek./ Családi adóalap-kedvezmény A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti. A családi kedvezmény az eltartottak számától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén forint, három vagy annál több eltartott esetén forint. A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy vagy két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forinttal, három vagy több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére. A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra. A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra százalékban ALFA HÍRLEVÉL 2014/1 2

3 jogosultak a gyermeküket bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők (közös felügyelet), így őket is megilleti a családi kedvezmény. A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is százalékos arányban jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően (a fele) vagy (a fele) forintot érvényesíthetnek a közösen felügyelt gyermek után. Egymás között azonban nem érvényesíthetik a kedvezményt közösen. Annak ellenben nincs akadálya, hogy (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen vegyék igénybe. a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa. a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak. az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál!). Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor közös nyilatkozatot kell tenniük. Igaz ez abban az esetben is, ha azt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. Nem vonatkozik ez a fent említett, bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük. Kedvezményezett eltartott akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő személy, a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján), a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is. Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne. Eltartott a kedvezményezett eltartott, és a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha figyelembe vehető a kedvezményezett eltartottak után járó családi pótlék összegének megállapításánál a családok támogatásáról szóló törvény szerint. ALFA HÍRLEVÉL 2014/1 3

4 A családi járulékkedvezmény január 1-jétől lehetőség nyílik arra, hogy a családi kedvezményt a magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 5. -a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben elszámolja (a munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni). A járulékkedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a családi kedvezményt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőlegalappal) szemben nem lehet teljes összegben érvényesíteni. A családi járulékkedvezmény összege egyenlő a családi kedvezmény adóalappal (adóelőlegalappal) szemben nem érvényesített részének 16 százaléka, de legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege. A családi járulékkedvezményt a munkáltató (foglalkoztató) automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (foglalkoztató) ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető. Például, ha az egyedülálló magánszemély 2 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi kedvezmény igénybevételét, akkor havonta kétszer forint, együttesen 125 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet. Ha ez a magánszemély egy hónapban 100 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 125 ezer forintnak a bért meghaladó részét, azaz 25 ezer forintot fordít át járulékkedvezménnyé. Ezért a munkáltató az adott hónapban a 25 ezer forint 16 százalékának megfelelő összeget, azaz 4000 forintot vesz figyelembe járulékkedvezményként, ezt az összeget nem vonja le járulékként a magánszemély béréből. A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni! Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözetibírság fizetési kötelezettség. Adómentes jövedelmek 1. Lakáscélú vissza nem térítendő támogatás január 1-től a munkáltató nemcsak közvetlenül a lakásvásárláshoz adhat adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást, hanem a munkavállaló hitelintézettel, vagy korábbi munkáltatójával szemben fennálló hitelének törlesztéséhez is. Az adómentesség igazolásához szükséges a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, továbbá az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat megőrzése. A feltételek ugyanazok A lényeg, hogy minden olyan feltételt, melyet eddig biztosítani kellett a lakáscélú támogatás adómentességéhez, ugyanúgy biztosítani kell a hiteltörlesztés támogatása esetében is. Fontos, hogy hitelintézet útján, annak igazolása mellett lehet a támogatást folyósítani, és vizsgálni kell a méltányolható lakásigényt, a támogatás mértéke pedig maximum öt millió forintig terjedhet összevontan öt éven belül Ki kaphatja? A lakáscélú támogatás igénybe vételéhez munkáltató-munkavállaló jogviszony szükséges. A személyi feltételeknél az úgynevezett méltányolható lakásigény a legkritikusabb pont. Ennek pontos definíciója nem a szja törvényben szerepel, hanem a 12/2001-es kormányrendeletben. ALFA HÍRLEVÉL 2014/1 4

5 Amikor tehát a munkáltató ilyen juttatást szeretne adni a munkavállalónak, akkor a méltányolható lakásigény megléténél két fontos paramétert kell megvizsgálnia: az egyik a lakás mértéke, a másik pedig a lakás értéke. A kormányrendelet pontosan meghatározza, hogy a lakásban élő személyek száma és a lakás mérete, illetve a lakás (telekár nélküli) értéke alapján méltányolható lakásigényről beszélhetünk-e. Mekkora összeget lehet adni? Az ingatlan értékét szintén meg kell vizsgálni, ha lakásvásárlásról, építésről van szó. A szabály úgy szól, hogy a bekerülési értéknek vagy az építési költségnek a 30 százalékát finanszírozhatja adómentes vissza nem térítendő támogatás formájában a munkáltató. Ez az egyik paraméter, a másik pedig az, hogy ez az összeg nem lehet több öt évenként 5 millió forintnál. Az 5 millió forintot ötévente összevontan kell tehát kezelni, akkor is, ha több helyről származik. Lakáscélú felhasználás A felhasználási lehetőségek legegyszerűbb esete, mikor épp lakásvásárlás történik, és a munkáltató ezt támogatja meg. A törvény úgy fogalmaz, hogy az elévülési időn belül kell a célt igazolni. A lakáscélú felhasználás fordítható a lakás bővítésére is, melynek legalább egy lakószobát kell jelentenie. A korszerűsítés veti fel a legtöbb kérdést, bár a kormányrendelet nagyon pontosan definiálja, mit lehet korszerűsítésnek minősíteni. Ennek mindenképpen minőségi váltásnak kell lennie. Milyen okmányok szükségesek? A szja törvény részletesen leírja azt is, milyen okmányok szükségesek ahhoz, hogy a munkavállaló a felsorolt lakás felhasználási céloknak megfelelő támogatást kapjon, azaz a munkáltató milyen iratokkal tudja igazolni a támogatást revízió esetén. Lakásvétel esetén a lakásvételi szerződésre és földhivatali igazolására van szükség. Építkezés esetén a munkavállaló nevére szóló építési engedély, az ehhez kapcsolódó költségvetés, és a megvalósításhoz kapcsolódó számlák szükségesek. Hasonló a helyzet a lakáskorszerűsítésnél is, de itt még olyan plusz kitételek is vannak, mint pl. a beépítésre kerülő építőanyagok egy külön rendelet alapján minősítettek legyenek. Elfogadható a másik személy által végzett munkáról szóló számla. Viszont, amit a munkavállaló saját maga számára kivitelez, azt nem lehet betudni ebbe a körbe. A törvény a támogatás előtti 6 hónapon belüli, illetve az azt követő 12 hónapon belüli számlát fogad el. Hiteltörlesztésnél a dolgozó lakáscélú hitelszerződésével kell rendelkezni, illetve azt kell tudni igazolni, hogy a folyósított összeg valóban ennek a hitelnek a törlesztésére lett felhasználva. Folyósítás A folyósítás során hitelintézet közreműködésére mindenképpen szükség van. Két okból kell mindenféleképpen bekapcsolni a pénzintézetet. Egyrészt a támogatást folyósító banknak igazolást kell kiállítania arról, hogy a támogatás megfelel az adómentesen adható, vissza nem térítendő támogatás kategóriának ("hitelintézet útján, annak igazolása alapján"). Másfelől a pénzintézet minderről adatszolgáltatást köteles tenni az adóhivatal felé. Első ránézésre egyszerű a folyamat a hitel törlesztés támogatásánál: a munkáltató fizet annak a hitelintézetnek, amely a munkavállaló hitelét folyósította. Kérdéses azonban, hogy a bankok kiállítanak-e ilyen igazolást, megteszik-e az adatszolgáltatást az adóhivatal felé. Bővebb információ még nem áll rendelkezésre, valószínűleg időbe telik, amíg ez a gyakorlat kiforrja magát. Adminisztráció azonban biztosan lesz, főleg, ha a havi törlesztések támogatásáról lesz szó. ALFA HÍRLEVÉL 2014/1 5

6 Mit csináljunk? A hiteltörlesztési támogatás sok embernek lenne óriási segítség, de a munkáltatóknak körültekintően kell nekiindulni az alkalmazásának. Az év eleji cafeteria döntéseknél megoldás lehet, ha a munkáltató félreteszi azt az összeget, amit erre a célra szán, év közben pedig kiderül majd, miként lehet azt felhasználni. Előkészületként, amit meg lehet tenni, hogy a dolgozók előzetesen kérnek igazolást a hitelező bankjuktól a hátralévő tartozás összegéről, és a munkáltató elbírálja az egyéb törvényi feltételek meglétét. 2. Kulturális szolgáltatás igénybevételének adómentessége A kifizető (munkáltató) Ft-os keretösszegben adhat ingyenesen vagy kedvezményesen a magánszemélynek kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító jegyet, bérletet. A juttatás erre szolgáló utalvány formájában is adható, muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj finanszírozására használható. 3. Sportbelépők adómentessége Bármely kifizető korlátlan összegben adómentesen adhat sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet, ha az a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó - helyi, regionális, országos és nemzetközi szintű sportrendezvényre való belépést biztosít. A juttatás erre szolgáló utalvány formájában is adható. (eddig 50 ezer Ft volt az adómentes értékhatár kifizető esetében). 4. Bölcsődei szolgáltatás adómentessége NAV honlapján április 15-én megjelent az a jogszabály magyarázat, amely szerint a munkáltató a saját nevére kiállított számla alapján adómentesen kifizetheti a családi napközi szolgáltatás költségét. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja a) és c) alpontjaiban foglaltak alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott a) a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján, a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás; c) bölcsődei szolgáltatás; Adómentes a családi napközi szolgáltatás is ha a munkáltató természetbeni juttatásként nyújtja. Akár olyan személynek is, aki nem közvetlenül áll a céggel munkaviszonyban. Elszámolható a cég nevére kiállított számla, aminek ellenértékét a vállalat költségként is elszámolhatja. A jogszabály a személyi jövedelemadó törvény 1.sz. melléklete, amelyben benne volt a bölcsődei szolgáltatás. Az újdonság, hogy a jogszabály értelmezése szerint az adómentesség a családi napközi esetében is jár január 1-jétől nem csak sportrendezvény-szervezők adhatnak összeghatártól függetlenül adómentesen belépőt vagy bérletet a sportról szóló törvény által meghatározott sportrendezvényekre, hanem bármely kifizető ALFA HÍRLEVÉL 2014/1 6

7 Változás az utalványoknál Figyelem! Ez évtől a visszaváltható utalvány nem minősül utalványnak. Azaz, ha a magánszemély például számítógéphasználatra (adómentes juttatásként) vagy munkahelyi étkeztetésre (béren kívüli juttatásra) beváltható utalványt kap, de az utalványt visszaválthatja a magánszemélynek ki nem osztott utalványok visszaváltása kivételével - a juttatás nem minősül adómentes vagy béren kívüli juttatásnak. Ilyen esetben a juttatás adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszony alapján kell meghatározni. Ha a visszaváltható utalványt a magánszemély a munkáltatójától kapja, az bérjövedelemnek minősül. Ez a rendelkezés vonatkozik az utalvány formájában biztosított adómentes juttatásokra is. Nem pénzben kapott kamatjövedelmek január 1-jétől azon nem pénzben kapott kamatjövedelmek (pl. a nyereménybetétkönyvek után kisorsolt tárgynyeremények, illetve az értékpapír formájában juttatott kamatjövedelem) esetében, amelyeket 6 % egészségügyi hozzájárulás és 16 % személyi jövedelemadó is terhel, az adóalap számításakor alkalmazandó 1,19-szoros szorzó 1,28- szorosra változott, annak érdekében, hogy az adó- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása számszakilag megfelelő módon történjen. A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások köre 2014-ben Béren kívüli juttatások: a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig; a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztásból a havi forintot meg nem haladó rész; az Erzsébet-utalvány havi forintig; az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-Kártya) szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb forint támogatás, vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb forint támogatás, szabadidő alszámlájára utalt, legfeljebb forint támogatás; az iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben; a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem; az iskolarendszerű képzési költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból, törvényben meghatározott feltételekkel az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, ALFA HÍRLEVÉL 2014/1 7

8 illetve a foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész. Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek: a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás; a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használata címén keletkező jövedelem; a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj; a munkáltató által valamennyi munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele bármelyikük számára ténylegesen is elérhető; a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel; az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem; a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék (minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás) révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a munkáltató a munkavállalójának, nyugdíjas volt munkavállalójának, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, továbbá olyan magánszemélynek nyújtja, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme; az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető jóhiszemű eljárása ellenére nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség; a kifizető által törvény vagy más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem; üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá; az egyes béren kívüli juttatási formáknál meghatározott keretösszeget, illetve a béren kívüli juttatásokra előírt évi forintos keretösszeget meghaladó juttatás. ALFA HÍRLEVÉL 2014/1 8

9 II. Változás a társadalombiztosítási ellátások területén Családi járulékkedvezmény január 1-től a kedvezményezett eltartott gyermekek után járó családi kedvezmény kiterjed a járulékokra is. A személyi jövedelemadó alapjából kellő jövedelem hiányában nem érvényesíthető kedvezmény levonható az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból. A részletes előírásokat a Hírlevél családi kedvezményre vonatkozó része tartalmazza. Hallgatói munkaviszony A biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. A hallgatókat a foglalkoztatóknak január elsejével ki kellett jelenteniük a biztosításból. Külföldiek biztosítása A január 1. előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő kölcsönzés esetén a kétéves időtartam január 1-től kell számítani. (Korábban január elsejétől kellett). 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzés ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik. A mentességhez további feltétel, hogy a kiküldetés előre nem látható okból történő meghosszabbítása a munkavégzés kezdetét követő 1 év után következik be, és erről a munkavállaló bejelentést tesz az adóhatóságnak. Egészségügyi szolgáltatási járulék január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege Ft-ról az infláció mértékével megegyező módon Ft-ra emelkedett (amelynek napi összege: 227,-Ft). III. Szociális hozzájárulási adó Bővítésre került azon személyek köre, akik vonatkozásában a év elejétől bevezetett szociális hozzájárulási adókedvezményt igénybe tudják venni a vállalkozások. A 2013-ban bevezetett szabályok alapján, amennyiben a fejlesztési adókedvezményre jogosult szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás növeli munkavállalóinak létszámát, akkor kedvezményt lehet igénybe venni a szociális hozzájárulási adóból azon alkalmazottak tekintetében, akiknek lakóhelye ugyanabban a zónában van legalább hat hónapja, mint ahol a munkáltató tevékenységét végzi. A kedvezményt 27%- os, majd 14 %-os mértékben, de legfeljebb Ft-ig lehet érvényesíteni. A módosítások értelmében január 1-jétől azon munkavállalók esetében is alkalmazható a kedvezmény, akik a szabad vállalkozási zónán kívülről ingáznak, ha a lakóhely a szabad vállalkozási zóna 20 kmes körzetén belül van (e távolság közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton értendő). A január 1-jétől a kutatóhelyek által foglalkoztatott doktorjelölt, vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók után is érvényesíthető lesz 14,5 %-os szociális hozzájárulási adó kedvezmény, melynek alapja a bruttó munkabér, de legfeljebb Ft (így a maximális kedvezmény összege Ft) január 1-től nem eredményez adófizetési kötelezettséget a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya. ALFA HÍRLEVÉL 2014/1 9

10 Fontos változás, hogy január 1-től a GYED melletti foglalkoztatásra is kiterjed az adókedvezmény. Január 1-jétől a gyed extra program keretében, az eddigi kedvezmények fenntartása mellett bővül a kisgyermekes szülők foglalkoztatásához kapcsolódó adókedvezmény. Ha a munkáltató olyan anyasági ellátásban részesülő vagy részesült szülőt foglalkoztat, ahol a családban legalább három gyermeket nevelnek, az eddigi 2 év helyett 3 évig lehet érvényesíteni a teljes szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás alóli mentességet, az úgynevezett "félszochó" kedvezmény egyéves időtartama pedig két évre emelkedik. Így a három vagy több kisgyermeket nevelő szülő foglalkoztatása esetén 2+1 év helyett 3+2 éves támogatási forma lesz, vagyis akár öt évig is kedvezményt érvényesíthet a munkáltató. Kedvező változás lesz az is, hogy az anyasági ellátás folyósítását követően a 45. hónap vége helyett a 69. hónap végéig lehet érvényesíteni ezt az öt évre szóló kedvezményt. IV. Egyebek Pénzügyi rezsicsökkentés Az Országgyűlés elfogadta a pénzügyi rezsicsökkentésről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében február elsejétől az adott naptári hónapban kétszer, összesen 150 ezer forintig ingyenesen lehet majd készpénzt felvenni bármely bankjegy automatánál. Azok az ügyfelek, akik a törvény hatályba lépését megelőzően nem rendelkeztek a fizetési számlájához tartozó bankkártyával, a pénzforgalmi szolgáltató helyiségeiben december 31.-ig ingyenes készpénzfelvételre lesz lehetősége. Az ingyenes készpénzfelvételre a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező 16. életévét betöltött ügyfél jogosult azt követően, hogy megjelöli azt a tulajdonában lévő fizetési számlát, amely esetében az ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget érvényesíteni kívánja. Január 20-ig kellett nyilatkoznia annak, aki már februártól élni szeretne a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével. Aki elmulasztja ezt az időpontot, akkor március 1-jétől vehet fel ingyen készpénzt, "a határidő folyamatos". Reprezentációs vendéglátás Minimálbér változása Elismert költségnek minősül az Szja törvény szerinti reprezentációs vendéglátás akkor is, ha csak nyugta kerül kibocsátásra, de bankkártyával, hitelkártyával történik a fizetés (habár a jogszabály szövegében illetve a törvényjavaslat indokolásában erre nincs utalás, véleményünk szerint a jogszabályalkotó szándéka a céges bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre irányult). Változott a minimálbér mértéke. A 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén január 1- jétől havibér alkalmazása esetén hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén forint, forint, forint, 584 forint. ALFA HÍRLEVÉL 2014/1 10

11 Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén január 1-jétől havibér alkalmazása esetén hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén forint, forint, forint, 679 forint. Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege január 1-jétől forint, b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege január 1-jétől forint. Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. (2) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben, b) rövidebb [Mt. 92. (4) bekezdés], arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni. A rendelet január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. kapcsolódó munkáltatói, kifizetői feladatokról megjelenítette a honlapján a Tájékoztatást. Felhívjuk a figyelmet az alábbi megfogalmazásra: A törvényi rendelkezések értelmében a munkáltató, kifizető abban az esetben is köteles összesített igazolást adni, ha az adóévi kifizetéseknél állított ki igazolást, vagy ha a kilépő munkavállaló részére kiállította az Adatlap2013 elnevezésű jövedelemigazolást. Munkáltatók esetében nem pótolja az összesített igazolás kiállítását az sem, ha a munkáltató vállalja az adó megállapítását, vagy a munkavállalók helyett kitölti az adóbevallást. Az igazolás kiállításának elmulasztása miatt bírságot szabhat ki az adóhatóság. Az összesített igazolás másolatát az elévülési idő lejártáig meg kell őrizni. Megjegyezzük, hogy az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 46.. (1) bekezdése nem változott, évek óta változatlan tartalommal hatályos. Lapzártakor érkezett hír: A felháborodásokra reagálva a NAV január 24-én újabb tájékoztatót adott ki. A Közlemény alapján az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a NAV eltekint a 13M30 jelű összesített igazolás kiadásától az év közben megszűnt munkaviszonyosok részére akkor, ha a kilépő adatlapot a volt munkáltató a kilépéskor kiadta. M30 igazolás kiadása A NAV a magánszemélyek évi személyi jövedelemadó bevallásához ALFA HÍRLEVÉL 2014/1 11

12 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXV. törvény 91. -a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság és évi költségvetéséről szóló évi CXXXIII. törvény a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány a gazdasági lehetőségekkel összhangban a házasok, a többgyermekes fiatal családok és más arra rászorultak lakásigénye kielégítése érdekében a lakáscélú támogatásokat a következők szerint szabályozza: 3. (1) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakásépítési (vásárlási) költsége a (2) és (3) bekezdésekben foglalt feltételeknek megfelel. (2) A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a 7. -ban - a jövedelmüktől függetlenül - meghatározott családtagok) számától függően a következő: a) egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, b) három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, c) négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni. (3) A (2) bekezdés alkalmazásánál a padlóburkolat jellegétől függetlenül: a) a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, b) a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy - egy lakás esetén egy alkalommal - két szobaként kell figyelembe venni, c) a lakószoba legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik. (4) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak e rendelet mellékletében szereplő építési átlagköltségét nem haladja meg. (5) Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. (6) E rendelet 3. (5) bekezdése, valamint 5/A. -a alkalmazásában fiatal a házaspár, ha a kölcsön vagy lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét. Melléklet a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelethez A 3. (4) bekezdése szerinti méltányolható lakásigény alkalmazásához a lakásépítés (lakásvásárlás) - telekárat nem tartalmazó - költségei (árai), valamint a 27/A. (4) bekezdése és a 27/B. (4) bekezdése szerinti beruházás tekintetében a - telekárat nem tartalmazó - költségek (árak) a következők: ALFA HÍRLEVÉL 2014/1 12

13 Szobaszám Budapesten és megyei jogú Más helységekben városokban (ezer forintban) (ezer forintban) , , , , , , ALFA HÍRLEVÉL 2014/1 13