A számítóőép hardverelemei - Kiviteli eszközök Őajtái, működésük, beüzemelésük, karbantartásuk

Átírás

1 dr. Száldobáőyi Zsiőmond Csonőor A számítóőép hardverelemei - Kiviteli eszközök Őajtái, működésük, beüzemelésük, karbantartásuk A követelménymodul meőnevezése: Számítóőép javítása, karbantartása A követelménymodul száma: A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT

2 A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPEK ADATMEGJELENÍT ESZKÖZEI ESETFELVETÉS - MUNKAHELYZET Munkahelyén azt tapasztalja, hoőy a őyakran használt kiviteli periőériás eszközök elhasználódtak. Javításuk már nem őazdasáőos. Ajánljon ezek helyett meőőelel berendezéseket az eőyébként jól működ multimédiás desktop (asztali) számítóőépekhez! Fontos tudni: a munkatársak többséőe (minteőy 30 Ő ) eőy irodaépület eőyik emeletén, közös térben dolőozik. A vezet k külön helyiséőben véőzik munkájukat. Néhányan k CAD-alkalmazásokat használnak naőyméretű műszaki ábrázolások készítéséhez távmunkában véőzik Őeladataikat. Melyek a nélkülözhetetlen kiviteli periőériás eőyséőek? Melyek a multimédiás szolőáltatásokhoz szükséőes kiviteli berendezések? A munkatársak munkáját ismerve, Őelvet dik-e speciális kiviteli periőéria beszerzésére vonatkozó iőény? Milyen szempontokat érvényesítsünk a kiválasztás és a beüzemelés során? SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A SZÁMÍTÓGÉP INFORMÁCIÓÁRAMLÁSI BLOKKVÁZLATA Hiába a leőőyorsabb számítóőép, az eőyre növekv számolási teljesítmény, ha nem értesülünk az eredményekr l, vaőy olyan módon ad csak inőormációt a számítóőép, mely nem illeszkedik emberi őondolkodásmódunkhoz, érzékeinkhez. Miel tt az adatok kivitelére szolőáló eszközökkel, azok működésével meőismerkednénk, nézzük meő, milyen összeőüőőésben állnak ezek számítóőépünk más részeivel. Az 1. ábra az adatok áramlásának bemutatására szolőál: 1

3 1. ábra. A számítóőép inőormációáramlási blokkvázlata Láthatjuk, hoőy a bemeneti és a kimeneti eszközöket jelképez téőlalapok eőymásba érnek", azaz metszethalmazuk is van. Ez azt jelenti, hoőy vannak olyan eszközök, melyek eőyaránt meővalósítanak adatbevitelt, s adatkivitelt is a központi vezérl eőyséő számára. Valójában ilyenek a háttértárolók is, ám azokkal különösen naőy jelent séőük miatt több külön Őüzetben ismerkedünk meő. A bementi és kimeneti eőyséőeket összeőoőlaló néven periőériáknak nevezzük. DeŐiníciószerűen meőőoőalmazva: a számítóőép központi eőyséőéhez kapcsolódó hardverelemeket periőériáknak nevezzük. A periőériákat az adatáramlás iránya szerint csoportosíthatjuk: - beviteli eszközök; - kiviteli eszközök; - be- és kiviteli eszközök; - háttértárolók. Ebben a tartalomelemben csak az adatkiviteli periőériás eőyséőekkel kapcsolatos ismeretekre Őókuszálunk. 2

4 AZ ADATMEGJELENÍTÉS LEHET SÉGEI, ESZKÖZEI Ahhoz, hoőy válaszolhassunk arra, milyen kiviteli eszközökkel szükséőes az imént Őelvázolt használati célú multimédiás személyi számítóőépeket Őelszerelni, el ször is részletesen meő kell ismerkednünk ezek Őajtáival. Ez látszólaő naőy Őeladat, hiszen sok őyártó renőeteőőéle olyan eszközt készít, melyek adatmeőjelenítésre szolőálnak. Ám valójában ez a sokszínűség csak látszat. A hirdetésekben olvasható különleőesséőek is csak apró eltéréseket jelentenek az alapkészülékek céljához képest. Persze eőy-eőy konkrét választásnál ezek a különleőes lehet séőek naőyon is jól jöhetnek! S hoőy értsük, milyen sokat seőít eőy modern meőjelenítési módszer, nézzük meő az els kísérleteket, meőoldásokat. A kódolt inőormációk tárolására, a őép számára történ közvetítésére az akkor már mechanikai őépek vezérlésére (a szöv székt l a kintornáiő) használt lyukkártyát alkalmazták. A őép is ilyen módon közvetítette a meőjelenítend eredményeket, vaőy őyakran a hibajelzéseket. 2. ábra. PL/1 nyelvű utasítássorozatot tartalmazó lyukkártya 1 Egy-eőy kártya kevés adattartalommal bírt, íőy helyette mindkét adatáramlási irányba a lyukszalaő vette át a szerepét. A szalaő kezelése eőyszerűbb volt, s a hosszabb szalaőok jelent s adatmennyiséőet is tároltak. Nem utolsósorban kevesebb papír kellett a szalaghoz, a tömeőe is elenyész volt uőyanannyi adat esetében a lyukkártyához képest. 3. ábra. Lyukszalag 1 Forrás: (2010. november 4.) 3

5 Csak kiviteli eszközként a haőyományos íróőép elektronizálásából alakult ki a karakternyomtató, ahol elektromáőnesek mozőatták az íróőépkarokat. Hanőos, s mai szemmel lassú eszközök voltak, ám itt már meőjelent a közvetített inőormációk közvetlen érzékelhet séőe. ÁLTALÁNOS ADATKIVITELI ESZKÖZÖK Csak az általános célú számítóőépek iőényelnek olyan kiviteli eszközöket, melyek az inőormációk meőjelenítését szolőálják. Az eőyedi Őeladatokra tervezett célszámítóőépek működéshez nem szükséőesek (őondoljunk akár a őépkocsik motorvezérl elektronikájára, vaőy eőy hálózati vezérl eszközre, például eőy routerre). 1. Monitor Ma a monitort tekintjük alapértelmezett kiviteli eőyséőnek. Vizuális meőjelenít nélkül általános célú számítóőépeket nem használunk. Azonban a kijelz típusától Őüőőetlenül iőaz, hoőy maőa a képinőormáció nem itt születik. Ehhez eőy meőőelel csatolókártyára van szükséő. Err l részletesebben eőy külön Őüzetben szólunk. A monitor csupán vizuális jellé alakítja a már kiszámított képinőormációkat. Katódsuőárcsöves monitor A köznyelv eőyszerűen haőyományos monitornak nevezi, utalva ezzel arra, hogy a ma használatos monitorok közül ez a réőebbi működési elvű. A készülék lelke a képcs, azaz a katódsuőárcs. A katódsuőárcs (CRT, Cathode Ray Tube) eőy különleőes elektroncs. Az elektroncsövek működésének lényeőe, hoőy eőy zárt, vákuumos, vaőy nemesőázzal töltött térben különböz Őunkciójú elektródák helyezkednek el. 4. ábra. Az elektroncs szerkezete 2 2 Forrás: (2010. november 4.) 4

6 Az eőyes elektródák Őeladata: - a Őűt szál a katódot meleőíti Őel, melyb l íőy elektronok távoznak; - a rácsok az elektronok irányának, illetve az áramlás sebesséőének beőolyásolására szolőálnak, ezt a rájuk kapcsolt meőőelel polaritású Őeszültséőőel képesek elérni; - az anód Őoőja Őel véőül az elektronokat. Persze a képcs ben az alapelvek meőtartása mellett kissé más kialakítást kellett választani. 5. ábra. Színes képet adó katódsuőárcs Őelépítése 3 - a Őűt szál és az anód Őeladatai meőmaradtak, de itt az utóbbit elektronáőyúnak szokás nevezni; - a rácsok mellett meőjelentek az elektronsuőár Őókuszálását és a képerny meőőelel pontjára való irányítását szolőáló tekercsek; - több anódot alkalmaznak, a leőőontosabb a képmeőjelenítés szempontjából a képerny Őelülethez közeli bevonat Őormájában kialakított réteő (ez szembetűn en arról ismerhet Őel, hoőy eőy külön naőyőeszültséőű vezeték látja el enerőiával). Mivel az elektronsuőarat, mely becsapódik a képerny Őelületébe, szemünk nem érzékeli, azt bevonják eőy Őloureszcens anyaőőal. (Monochrom képerny k esetén ennek a bevonatnak az anyaőa határozza meő a meőjelenített színt.) Ez két jelenséőet eredményez: 1. elektronsuőárral való őerjesztés hatására látható Őényt bocsát ki, és 2. azt nem csak addiő teszi, amíő az elektronsuőár éri, a őerjesztett állapot rövid ideiő méő fennmarad. Ahhoz, hoőy a kép színes leőyen, alapszínenként szükséőes eőy-eőy elektronáőyú, illetve eőyes bels eőyséőek többszörözése. A képerny Őelületét is úőy kell kiképezni, hoőy a külön-külön vezérelt színeknek meőőelel elektronsuőarak csak a meőőelel, el re színezéssel ellátott képpontokba juthassanak, melyek itt három különböz színt képesek meőjeleníteni. Ezt meőőelel maszkkal oldják meő. 3 Forrás: (2010. november 4.) 5

7 A képpontok elhelyezkedésére két meőoldás terjedt el: - eredetileő a színhármasok eőyenl szárú háromszöőben helyezkedtek el, ám a köztes üres területek miatt íőy a kontraszt nem túl jó; - a másik (trinitron) elrendezésben a három színpont eőymás mellett található. Folyadékkristályos monitor A Őolyadékkristályok különleőes tulajdonsáőait a Őény manipulálására már az 1890-es években Őelismerték. Ám őyakorlati alkalmazásukra az 1970-es évekiő kellett várni. Ezt is eőy hordozható eszköz, a diőitális karóra elterjedése inspirálta. Az LCD (Liquid Crystal Display) Ő része eőy naőyon vékony elektródahálózattal bevont üveőlappár közé elhelyezett Őolyadékkristály-réteő, melyet a két Őelületén eőy-eőy eltér állású polárszűr Őoő közre. Amikor az elektródákra nem kapcsolunk Őeszültséőet, a Őény akadálytalanul halad át a Őolyadékkristály szerkezeti adottsáőa (csavarodás) miatt. Ám ha Őeszültséőet kapcsolunk az elektródákra, akkor meőváltozik a Őolyadékkristály szerkezete (kieőyenesedik), s íőy az adott Őelületen (melyet kicsinyséőe miatt pontnak érzékelünk) már nem jut át a Őény. Kell en sűrű ponthálózat, s a színkeverés szerinti különböz szűr k alkalmazásával már el is állítottuk a színes képet. Ha azonban közelr l, vaőy naőyítóval nézzük meő a képet, jól látszanak az eőyes Őelületrészek határai. 6. ábra. LCD-meőjelenít szerkezeti részei 4 Azonban az LCD-kijelz k számos hátrányos tulajdonsáőőal rendelkeznek: - érzékenyek a háttérmeőviláőítás homoőenitására; - csak kis szöőtartományban adnak színhelyes képet; - a kristály mozőása meőlehet sen lassú, íőy őyors mozőások meőjelenítésére alkalmatlan eőy ilyen technikájú kijelz. 4 Forrás: (2010. november 4.) 6

8 Ezért ma nem is ezt, hanem az ennek alapjain kiőejlesztett TFT (Thin Film Transistor), azaz vékonyőilm-tranzisztor technolóőiájú kijelz ket alkalmazzuk. Tulajdonképpen ez sem eőy, hanem három különböz (TN+F, IPS és MVA) meővalósítási Őormában terjedt el. Az LCDkijelz k említett hátrányait alapvet en azzal szüntetik meő, hoőy minden eőyes képponthoz eőy saját vezérl tranzisztor tartozik, mely sokkal őyorsabban és pontosabban tudja a kristályok irányítását elvéőezni. Íőy növekedhet a betekintési szöő, hatékonyabban követi a szükséőes Őényer változásokat is. 7. ábra. Különböz kialakítású TFT-meőjelenít k szerkezete 5 Összehasonlítás A katódsuőárcsöves és a TFT az a két technolóőia, melyet a gyakorlatban ma alkalmazunk. Hasonlítsuk össze ezeket el nyeik és hátrányaik, alkalmazási területeik alapján: Jellemz CRT TFT Felbontás HD ( ) Színmeőjelenítés 24 biten (kellemesebb színhatás) 24 biten KépŐrissítési frekvencia Hz Nincs Képarány 4 : 3 16 : 9 Képátló mérete 17-21" 17-24" Beszerzési ár Alacsony Magasabb EnerőiaŐelhasználás Magasabb Alacsonyabb Beszerezhet séő Szűk kínálat, nehézkes Naőy kínálat 5 Forrás: (2010. november 4.) 7

9 Csatlakoztatás a számítóőéphez Kezdetben a 15 tűs, analóő jelátvitelre tervezett D-SUB csatlakozókat alkalmazták. Ennek monitor Őel li véőét vaőy eleve Őorrasztással a készülék belsejében alakították ki, vaőy a monitorhoz is uőyanilyen csatlakozóval kapcsolódott (a kábelen a duőó, a készülékekbe az aljzat kerül beépítésre). Eőyes őyártók a monitor Őel li csatlakozást komponensbemenettel valósították meő, ami meőőelel átalakító kábelt iőényel. 8. ábra. 15 tűs D-SUB monitorcsatlakozó 9. ábra. Komponenscsatlakozású monitor kábele A diőitális kijelz technolóőiák meőjelenésével párhuzamosan alakult ki a DVI (Diőital Visual InterŐace) csatlakozó. Ám ezzel Őokozott el viőyázattal bánjunk, hiszen számos válőaja van az eőyes inőormatikai és audiovizuális készülékekben: - a DVI-D csak a diőitális kapcsolat kialakítására szolőáló érintkez kkel van ellátva; - a DVI-A pediő csak az analóő jelátviteli érintkez ket tartalmazza; - a meőoldást a minden csatlakozást maőába Őoőlaló DVI-I jelenti. 10. ábra. DVI-D monitorcsatlakozó 8

10 11. ábra. KülönŐéle kialakítású DVI csatlakozók lábelosztása 6 Az eltér Őelületek illesztési problémájával őyakran szembesülünk a őyakorlatban. A további adattömeő-növekedés a HDMI (Hiőh DeŐinition Multimedia InterŐace) csatlakozót hozta maőával. Ez eőy els sorban szórakoztatóelektronikai eszközök összekapcsolására létrehozott csatlakozótípus, mely a képjelek mellett hanőjelek továbbítását is meővalósítja. Itt a csatlakozó kiosztása szabványos, de eőyre őyakrabban találkozhatunk a HDMI-A mellett a kisebb HDMI-C (mini) csatlakozótípussal is. 12. ábra. HDMI-C és HDMI-A csatlakozók 6 Forrás: (2010. november 4.) 9

11 Eőyes monitorok ezenkívül eőyéb bemenetekkel (s ennek meőőelel en a videokártyák is hasonlóan, ilyen kimenetekkel) lehetnek Őelszerelve: Szintén az audiovizuális technikából származik az S-VIDEO csatlakozó, számos változatban (például 13. ábra A. és B.): 13. ábra. S-VIDEO és kompozit kimenetek A réőebbi id kb l ismert a kompozit (összetett) videojel-csatlakozó is. 14. ábra. SCART csatlakozó Ha eltér csatlakozási rendszerünk van a készülékek esetén, el kell tudnunk dönteni, hoőy alkalmazható-e átalakító. Amennyiben nem, akkor két választási lehet séőünk van: - a problémát elkerülve más típusú kijelz t választunk; - a kijelz meőhajtását szolőáló videokártya cseréjét is véőrehajtjuk a Őejlesztés részeként. A kereskedelemben az átalakítók széles skálájával találkozhatunk, kell el viőyázattal maőunk is készíthetünk ilyet. De sok esetben a videokártya, illetve a monitor őyártója is ellát bennünket néhánnyal. 10

12 15. ábra. KülönŐéle videojel-átalakító kábelek 2. Nyomtató A számítóőépek Őejl dése során sokáiő a papíralapú kiviteli eszközök voltak a leőőontosabbak. Azonban a személyi számítóőépek meőjelenésével, tömeőes elterjedésével, a Őelhasználóbarát operációs rendszerek meőjelenésével eőyütt növekedett az interaktivitásra való iőény, s erre már alkalmatlan a nyomtató, íőy szerepe átalakult. Alapértelmezett kiviteli eőyséő jelleőét elvesztette, de Őontossáőát az üzleti, őazdasáői életben meő rizte. S t, új lehet séőek tárultak Őel a színes nyomtatás meőjelenésével mindennapjainkban is. Tűs mátrix nyomtató Történetileő a ma alkalmazott három közül a tűs mátrixnyomtatók jelentek meő leőréőebben. Ez az üt nyomtatók közé tartozik. Maőa a meőmozőatott tű eőy a papír elé helyezett Őestékszalaőot üt meő, melynek nyomán pontnyi Őestéknyom keletkezik a papíron. 16. ábra. Tűs mátrixnyomtató beőűzött leporelló papírral 11

13 Ez az eőyetlen ma használatos, eőy nyomtatási ütemben önindiőós papírt használva többpéldányos nyomtatásra alkalmazható készülék. E tulajdonsáőa miatt a számviteli szoftverek kedvelt eszköze. Ehhez illeszked en alakították ki a papírtovábbításra alkalmas perőorált szeőéllyel rendelkez (leőőyakrabban A4 és A3 méretben alkalmazott) leporelló papírokat, melyek a lapmérethez iőazodó elválasztó perőorációval, de több száz oldalas eőybeőüőő méretben kerülnek Őorőalomba. A nyomtató alapvet en eőyszínű nyomatok készítésére szolőál (a meőjelenített szín a Őestékszalaő színe, melyb l többőéle létezik, de leőőyakoribb a Őekete és a kék), bár a kereskedelemben ma is alkalmaznak többszínű nyomatok el állítására alkalmas változatot (pl. nyuőták nyomtatására). Ez esetben is csak az els példány lesz több színű. A nyomat min séőét a pontok távolsáőa határozza meő. Készülnek 9 és 24 tűs készülékek. A tűket elektromáőnesek mozőatják ruőó ellenében. A 24 tűs kivitel már alkalmas őraőikák meőjelenítésére is bár mai szemmel nézve őyenőe min séőben. A nyomtatási min séőet a szkennereknél már meőismert dpi-ben mérik. Emlékeztet ül: a dpi a dot per inch rövidítése, mely azt Őejezi ki, hoőy hány elkülöníthet képpont található inchenként (1 inch = 25,4 mm). A tűs mátrixnyomtatók - a tűk számától, elhelyezkedését l Őüőő en dpi min séőű nyomatok el állítását teszik lehet vé. 17. ábra. A tűs mátrixnyomtató Őelépítése, részei, papírútja 7 A tűs mátrixnyomtatók további hátránya a maőas működési zaj és az alacsony nyomtatási sebesséő. 7 Forrás: (2010. november 4.) 12

14 Tintasuőaras nyomtató A mátrixnyomtatókhoz viszonyítva sokkal jobb képmin séő, csendes működés jellemzi, íőy házi használatra kiválóan alkalmas a tintasuőaras nyomtató. 18. ábra. Korszerű színes tintasuőaras nyomtató néőy külön patronnal Bár eleinte (1980-as évek) csak Őekete nyomatokat tudtak el állítani, ma szinte kizárólaő színes változatok kaphatók. Működési módszere: a tintapatronban lév Őestékcseppek papírra juttatása. Eőymással párhuzamosan sűrűn elhelyezked mini Őúvókák állítják el a képpontokat. Ezek is eőyőajta hálót, mátrixot alkotnak, méő ha sűrűséőük miatt a képpontokat eőymástól a szemünk nem is képes elkülöníteni. Ezzel a technolóőiával dpi-s nyomatok készülhetnek. A Őesték kilövésére több technika is alkalmazható: piezokristályok seőítséőével, elektrosztatikusan, vaőy h közléssel. Utóbbi esetben több száz Őokra hevítik a tintát, mely azonnal elpároloő, kitáőul, s íőy iően őyorsan haőyja el a néhány század milliméter átmér jű Őúvókákat. 19. ábra. A bubble jet technolóőia működése 8 8 Forrás: ( ) 13

15 Rendszerint a Őekete szín el állításához külön patron áll rendelkezésre, s nem az alapszínekb l keverik ki. Ez részben takarékosabb, őyorsabb, részben pediő jelent sen jobb min séőű, szebb Őekete nyomatok el állítását teszi lehet vé (a Őekete íőy Őeketébb, mint színkeverés esetén). E nyomtatótípusnak el nyei mellett Ő hátránya a tintapatronokban rejlik. Szerencsétlen de ma már kivesz Őélben lév konstrukció, ha a Őekete és a színes patronok eőyetlen eőyséőbe vannak szervezve, hiszen íőy ha eőy szín kiőoőy, a többiben lév tinta is pocsékba meőy. Némileő takarékosabb meőoldás, ha néőy külön patron tartalmazza a Őekete, valamint a három színes Őestéket. (Létezik köztes meőoldás is: Őekete + kombinált színes patron.) De minden esetben maőa a patron ára Őelveheti a versenyt a készülék beszerzési költséőével. Ám ennek oka loőikus: őondoljunk bele, milyen tintára van szükséő, hoőy ilyen kis átmér jű Őúvókán ilyen kis méretű cseppet alkotva képes leőyen átjutni, ám méő hosszabb id alatt se száradjon bele a Őúvókába, a patronba használaton kívül, uőyanakkor azonnal száradjon meő a papíron. Íőy csak olyan környezetbe ajánlható, ahol kevés nyomtatási Őeladat adódik, ám alkalomszerűen a színes nyomtatásra is szükséő lehet. Viszont a színes Őotónyomtatók kateőóriájában olyan képmin séői el nyei vannak, hogy ipari kivitelben, naőy Őelületű (akár B0 méretű) nyomtatókat is készítenek, alkalmaznak. 20. ábra. Naőyméretű színes nyomatot el állító tintasuőaras berendezés 14

16 Lézernyomtató Ezt az el nyt az eőyre naőyobb teret hódító lézernyomtatók sem tudták (méő) elhódítani. 21. ábra. Naőy teljesítményű színes lézernyomtató Működése: eőy elektrosztatikusan minteőy 1 kv-ra Őeltöltött, szelén bevonatú Őorőó henőerr l az elektromos töltéseket lézersuőárral elvezetik (kisütik). Maőa a lézerőorrás Őix helyzetű, a Őény útját lencsével és tükörrendszerrel szabályozzák. A henőer továbbőordulva eléri a Őestékport tartalmazó tartályt ( toner ), melyb l a töltötten meőmaradó Őelülethez csekély pormennyiséő tapad. Méő tovább Őordulva a henőer e port a rányomott, vele eőyütt Őorőó papírra keni Őel. Bár itt maőa a nyomtatás beőejez dik, a Őolyamat méő nem, uőyanis a papírral a Őesték méő nem alkot tartós kapcsolatot. (Ez az oka annak, hogy ha elakad a papír, akkor annak kiszabadítása, eltávolítása közben összemaszatoljuk a kezünket.) 15

17 22. ábra. A lézernyomtató működése, részei, a papírút 9 A Őestékpor Őixálását eőy másik, ŐelŐorrósított henőerhez való préseléssel oldják meő, üőyelve a pontos eőyüttmozőásra. (Ez az oka annak, hoőy a nyomtatóból kijöv Őriss nyomat meleő.) Közben a szelén bevonatú henőer továbbőordul, ahol letörl dnek róla a Őestékpor maradványok, s kezd dhet a Őolyamat el r l. A henőeres kialakítás miatt a nyomtatás folyamatos. Színes lézernyomtatók esetén a Őesték Őelvitele néőy, eőymáshoz szinkronizált eőyséőőel történik, s a véőén eőyszerre éőetik be a kész nyomatot. Íőy élénkebb lehet a színhatás, pontosabb a színek meőjelenítése. 23. ábra. Színes lézernyomtató bels kialakítása A nyomat azért lehet iően jó min séőű ( dpi), mert a rendszerint önálló processzorral Őelszerelt eszköz iően részletőazdaő bitképet állít el, s ennek meőőelel en vezérli a nyomtatás teljes Őolyamatát. 9 Forrás: (2010. november 4.) 16

18 Létezik más technolóőiai meőoldás is, pl. az OKI által szabadalmaztatott mikro-led technolóőia. Itt őyakorlatilaő a sűrűn elhelyezett LED-ek látják el a töltésleválasztáshoz szükséőes ŐényŐorrás szerepét. A méreteket jellemzi, hoőy 5 cm-en mintegy ŐényŐorrást képesek elhelyezni, ami naőyjából 1200 dpi Őelbontásnak Őelel meő. E technolóőia el nye a kisebb helyiőény, a képalkotásban a mozőó alkatrészek nélküli kivitel, mely különösen színes nyomatok el állítása esetén sebesséőnövekedésben is meőnyilvánul. Emiatt naőy kapacitású berendezésekben sikeresen alkalmazható. Összehasonlítás A tűs mátrix, a tintasuőaras és a lézer nyomtatási technolóőia azok, melyeket a gyakorlatban ma eőymás mellett alkalmazunk. Hasonlítsuk össze ezeket el nyeik és hátrányaik, alkalmazási területeik alapján: Szempont Tűs mátrixnyomtató Tintasugaras nyomtató Lézernyomtató Beszerzési ár Olcsó Olcsó Dráőább Üzemeltetési költséő Olcsó Dráőa Közepes Karbantartási iőény Kicsi Nagy Nagy Gyenge (csak Nyomtatási min séő karakteres nyomtatásra) Kiváló Kiváló Nyomtatás sebesséőe Lassú Lassú Gyors Működési zajszint Magas Alacsony Alacsony Többpéldányos nyomatkészítés lehet séőe Van Nincs Nincs Csatlakoztatás a számítóőéphez A nyomtatók csatlakoztatására a párhuzamos port szolőált, ám ez ma már az asztali őépek eőy részén sem található meő. Íőy mindenképpen célszerű az USB csatlakozási Őelületet választani. Ez őyorsabb, s biztosan meőtalálható minden számítóőépen, beleértve a hordozható típusokat is. Abban az esetben, ha többen, meőosztva használnak eőy naőy teljesítményű nyomtatót, akkor célszerű azt nem eőy konkrét számítóőéphez kapcsolni, s ekként meőosztani a többi Őelhasználóval, hiszen íőy ennek a őépnek a működtetése elenőedhetetlen a nyomtató eléréséhez. Sok nyomtatási Őeladat esetén az erre a célra iőénybevett er Őorrások is jelent sen terhelhetik a kiszolőáló számítóőépet. A meőőelel meőoldás a helyi hálózatra közvetlenül csatlakozó, külön nyomtatószerverrel kiszolőált berendezés telepítése. 17

19 Gazdasáőossáő szempontjából mindenképpen jobb meőoldás, mint sok külön nyomtató alkalmazása: - a beszerzési ár íőy összesséőében kevesebb; - kisebb a karbantartás költséőe; - kisebb az enerőiaőelhasználás; - jelent sen jobb min séőű, több kieőészít szolőáltatást nyújtó eszköz beszerzése válik lehet vé; - őyorsabb uőyan az amortizáció, de íőy méőis hatékonyabban követhet k az új technolóőiák. Azért üőyeljünk a leőőontosabb hátrányra is: csak eőy eszköz használata kockázatos, mert annak meőhibásodása esetén az adott Őeladat ellátása lehetetlen. Két, azonos célú eszköz Őeloldja a problémát. 3. Rajzőép Bár a lézernyomtatók min séőe iően jó, szabad szemmel Őolyamatos vonalú kör meőrajzolása esetén sem érzünk min séői problémát, ám műszaki ábrázolások meőrajzolásánál komoly akadályba ütközünk: eőy-eőy rajz mérete legfeljebb A3-as lehet. Pediő azok akár az A0-iő terjed méretet is iőényelhetnek. Erre a célra alkották meő a rajzőépeket (plotter). Szerkezetük két Őéle lehet: - Őorőódobos, - síkasztalos. 24. ábra. Síkasztalos rajzőép Az elv mindkét esetben uőyanaz: eőy beőoőott rajzeszközt Őolyamatosan mozőatva alkotja meg a Ő leő vektorőraőikai alapú rajzot a berendezés. A különbséő a két kivitel között az, hoőy míő a Őorőódobos kivitel esetében a papír eőyik irányú mozőását a dob Őorőása adja, a másikat a dob tenőelyével párhuzamos sínen Őutó toll valósítja meő, addiő a síkasztalos típusnál az álló papír Őölött két, eőymásra mer leőesen elhelyezett sínrendszer (és a metszéspontjukba röőzített rajzeszköz) seőítséőével készül a rajz. A plotterek képesek automatikusan rajzeszközt cserélni az erre el készített tárból, bár e készlet nem túl naőy. Ez szolőálhat a színek, illetve a különböz vonalvastaősáőú, jelleőű rajzeszközök beőoőására. 18

20 A kiváló min séő, a többszínű rajz készítése, a terjedelmes méretű papírok használata el ny, ám hátrány is b ven akad: - vonalas rajzok készítésére alkalmas, a Őestett területek el állítása költséőes, id iőényes, s nem veszi Őel a versenyt a tintasuőaras vaőy a lézernyomatokkal; - csak többszínű, s nem színes rajzok állíthatók el ; - iően lassú; - beszerzési és üzemeltetési költséőe is maőas. Az iőények változásával a rajzeszközöket sok típusnál tintapatronok váltották Őel. Kívülr l aliő lehet meőkülönböztetni ezeket a 20. ábrán látható nyomtatótípustól. A készülék kieőészíthet váőókéssel is, íőy készülnek a lépten-nyomon látható matricázások, reklámőeliratok. MULTIMÉDIÁS ADATKIVITELI ESZKÖZÖK 1. Hanőok közvetítése Már az XT őépek óta tartozéka az alaplapnak eőy hanőszóró, mely a BIOS-hibajelzésekt l kezd d en a teljes hanőanyaőiő mindent képes lejátszani. Persze csak kis teljesítménnyel és őyenőe min séőben. A számítóőép multimédiás eszközzé válásával párhuzamosan a hangrendszer is Őolyamatosan Őejl dött. 25. ábra. Számítóőéphez kapcsolható aktív hanőszórórendszer 26. ábra. Sokcsatornás hanőot el állító hanőkártya 19

21 A Őejl dés alapja, hoőy önálló hanőkártya került a őépbe (melyet rendszerint az alaplapra inteőrálnak). Ez sok Őunkciót ellát. A hanőok számára is több kimenetet biztosít. A különböz meőoldások a hanőszórók számában különböznek: - sztereó rendszer: 2 hanőszóró; : a sztereó hatást eőy, a mélyhanőok suőárzására szolőáló hanőszóró eőészíti ki; : a hanőok térhatású meőjelenítésének élethűbbé tételére több, általános Őrekvenciatartományban suőárzó hanőszórót alkalmaznak: a sztereó hanőszórók mellett eőy középen elhelyezett és kétoldalt hátul elhelyezett hanőszóró is található a rendszerben; : a mozi hanőélménye irányába haladva itt már 7 általános hanőszórót helyeznek el a basszus hanőok suőárzóján kívül. Minél több hanőszóró vesz bennünket körül, annál mozőalmasabb a hanőkép. Ám a számítóőépek hanőkártyái hiába képesek meőőelel számú csatornán el állítani a hanőjelet, a tényleőes hanőélmény inkább az alkalmazott küls er sít k és hanősuőárzók Őüőővénye. Egy (7+1 rendszerű) hanőkártya is csupán néhány ezer Őorintos beruházás, de a hanőrendszer többi eleme ennek százszorosába is kerülhet! 2. Képek meőjelenítése Plazmakijelz k Bár nem számít újdonsáőnak a plazmakijelz, hiszen televízióként iően elterjedt, számítóőépes kijelz ként nem váltotta be a hozzá Őűzött reményeket. Ennek Ő oka enerőiaéhséőe, mely kizárja, hoőy hordozható eszközökben alkalmazni lehessen. Ám második meőjelenít eszközként, vaőy épp prezentációk meőjelenítésére kiválóan alkalmasak a plazmakijelz k is. 27. ábra. Plazmameőjelenít 20

22 Pediő maőa a működése nem túl bonyolult: nemesőázok alkalmas keverékét a őerjesztésükre szolőáló vékony elektródahálózatot tartalmazó üveőlapok között elemi cellákban elhelyezve a őerjesztés hatására őázkisülés keletkezik (éppen úőy, mint a közönséőes Őénycsövekben, a Ő különbséő a méretekb l adódik). Ezt meőőelel lumineszcens anyaőőal látható Őénnyé alakítják a színkeveréshez szükséőes három alapszínben (a Őénycs Őelületén is meőőiőyelhet a Őénypor bevonat, bár ott a Őehér Őény el állítása a cél). 28. ábra. PDP-meőjelenít eőy szeőmense 10 A színes kép el állításához minden eőyes képponthoz hármas eőyséőeket képeznek. 29. ábra. Színes PDP-meőjelenít vázlata Forrás: (2010. november 4.) 11 Forrás: (2010. november 4.) 21

23 A PDP (Plazma Display Panel) kijelz k Ő el nye a naőy Őényer és a szinte korlátlan képméret mellett a naőyszerű színhűséő, az óriási kontrasztarány (akár :1) a 180 Őokos betekintési szöő (ebben a tartományban bárhonnan uőyanazt a képmin séőet látjuk). Ennek ára a jelent s enerőiaőoőyasztás, mely a CRT-monitorokét is meőhaladhatja. Kivetít (projektor) Több személy számára történ, naőy Őelületű képmeőjelenítésre alkalmasak a kivetít berendezések. A számítástechnikai eszközökhöz kieőészít (másodlaőos) meőjelenít ként kapcsolódhatnak. Amennyiben ilyet alkalmazunk, őondoskodni kell a meőőelel vetít vászon, vetítési Őelület biztosításáról. A kép csak akkor lehet jó min séőű, ha ez jól röőzített, sík Őelületű. Több működési elvű készülék kapható a kereskedelemben: az LCD (Liquid Cristal Display) és a DLP (Diőital Liőht Processinő) technolóőiájúak a leőelterjedtebbek. Ezek a naőy teljesítményű lámpa állandó ŐényŐorrásából optikai elemek seőítséőével állítják el a kivetített képet. 30. ábra. Projektor LCD-rendszerb l is több típus létezik attól Őüőő en, hoőy a Őényt a mini LCD-paneleken átvezetik (transzmisszív típusok), vaőy a kijelz r l visszaver dött Őényt hasznosítják (reőlexív típus). Ha eőypaneles rendszert választunk, azt szinte meőeőyezik az LCD-kijelz knél már meőismert technikával, csupán annyi a különbséő, hoőy itt jóval kisebb a kijelz mérete, s naőyobb a meőviláőításra alkalmazott ŐényŐorrás er sséőe. A hárompaneles rendszerekben az alapszíneire bontott Őény er sséőét három LCD-panel színenként beőolyásolja, majd a keletkezett képet eőyesítik a meőőelel optikai eszközökkel. 22

24 31. ábra. Színes LCD-projektor működési vázlata 12 A DLP-kivetít kben eőy DMD (Diőital Micromirror Device) áramköri eőyséőet alkalmaznak. Ennek lényeőe, hoőy a chip Őelületén százezerszám található kicsiny (mikroszkopikus méretű) tükröt vezérlik (billentik), ezzel szabályozzák a visszaver dött Őény mennyiséőét. E technolóőián belül is alkalmaznak eőy- és háromelemű rendszereket. Utóbbi maőas ára miatt az eőychipes változatok terjedtek el. Ebben a technolóőiában a naőy teljesítményű ŐényŐorrás Őehér Őényét eőy Őorőó színszűr tárcsa bontja szét az alapszínekre, s a vezérlés ezzel szinkronizálva irányítja a tükröket, azaz az eőyes színek valójában nem egyszerre, hanem eőymás után kerülnek kivetítésre. Ez vibráló képet eredményez. (Érdekesséő: a színszűr tárcsa néőy részre taőolt, a három alapszín mellett a neőyedik nem véőez szűrést.) 12 Forrás: (2010. november 4.) 23

25 32. ábra. DMD működésének vázlata 13 A megjelenített képarány és Őelbontás a korszerű eszközök esetében követi a ma alkalmazottakat: - képarány rendszerint választhatóan 4:3 vaőy 16:9; - a Őelbontás a tól a HD-ig ( ) terjed. Választhatunk hordozható, vaőy jobb teljesítményre képes telepített típusok közül a Őelhasználási hely és a cél ismeretében. Az eőyes technolóőiák közötti választás szempontjai: Szempont LCD DLP Fényer 2500 ANSI lm 4000 ANSI lm Kontrasztarány 500:1 2500:1 Beszerzési ár Dráőább Olcsóbb El nyök - Nem tartalmaz mozőó alkatrészt; - Villódzásmentes képalkotás; - Nem Őárasztja a szemet; - Szebb színvisszaadás; - Színhelyesséő őyors képváltások közben is - A Őehér szín meőjelenítése ragyogóbb ; - A Őekete meőjelenítése Őeketébb ; - Hosszú idejű használat esetén sem romlik a képmin séő 13 Forrás: (2010. november 4.) 24

26 TANULÁSIRÁNYÍTÓ A Szakmai inőormációtartalom (tananyaő) részben leírt sok ismeretet most értelmezzük az eredeti kérdéseink (EsetŐelvetés-munkahelyzet) tükrében. Lapozzon vissza, s olvassa el ismét a kérdéseket! Ha szükséőesnek érzi, olvassa újra a tananyaőot is, bár erre sort keríthet részenként, az eőyes kérdésekre keresett válaszok során is. Ha szükséőesnek találja, vaőy a téma eőyes részei alaposabban is érdeklik, internetes Őorrásból számos kieőészít és értelmez ismeretre tehet szert. Az inőormatika eőy őyorsan Őejl d tudomány, íőy az összeőüőőések meőértése, s ezek alapján a őyakorlatban Őelbukkanó újabb technolóőiák rendszerbe illesztése a Őeladata. 2. Keressen választ tehát a kérdésekre, de nézze meg azt is, hogy ezeknek mi a helyes sorrendje, mi mindent kell véőiőőondolnia, miel tt döntene! a) Mérje Őel a kimeneti eszközökkel Őelszerelend számítóőépek számát, típusát, műszaki paramétereit! Véőezze el e Őeladatot az otthonában található inőormatikai eszközökkel! Írja le a tapasztaltakat: Számítógépek száma: Válasszon ki egyet, s írja le típusát, fő paramétereit: b) Sok őond adódhat a monitorok csatlakoztatásával a különböz csatlakozótípusok miatt. Ellen rizze, hoőy milyen csatlakozók állnak rendelkezésre számítóőépén. Üőyeljen a típus pontos beazonosítására, ehhez szükséőe lehet az alaplap és a videokártya műszaki leírására is. Ha ez már nincs meő, a típus alapján keressen inőormációkat az eszközr l az interneten! Melyikhez milyen eszközöket csatlakoztathat? Válaszát írja le a kijelölt helyre! 25

27 c) Gondolja véőiő a munkatársak munkavéőzésének helyszíneit! Mit jelent a közös térben véőzett munka, annak milyen el nyei, hátrányai lehetnek? Hoőyan beőolyásolja ez a kiviteli periőériák használatát? Válaszát írja le a kijelölt helyre! Előnyök: Hátrányok: Hatása a kiviteli perifériák megválasztására: 26