A számítóőép Őelépítése Beviteli eőyséőek: eőerek és csatlakoztatásuk

Átírás

1 Békési Ferenc A számítóőép Őelépítése Beviteli eőyséőek: eőerek és csatlakoztatásuk A követelménymodul meőnevezése: Számítóőép összeszerelése A követelménymodul száma: A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT

2 EGEREK ÉS CSATLAKOZTATÁSUK ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Napjainkban, az életünk elképzelhetetlen számítóőépek nélkül. Ennek az innovatív eszköznek a rohamos terjedése következménye, hoőy eőyre több és több ember ül hosszúhosszú órákra eőy-eőy számítóőép elé. Ezért ezeknek a őépeknek a legfontosabb paraméterei mellett, Őiőyelmet kell szentelnünk a különőéle beviteli eszközökre is, hiszen a napi több órás számítóőép-használatnál, Őiőyelnünk kell a kényelmünkre, eőészséőünkre, a helyes testtartásra is. Kényelmünk szempontjából az eőyik ilyen leőőontosabb beviteli eszköz a billentyűzet mellett, az eőér. A beviteli eszközök, másnévén input eszközök leőő bb tulajdonsáőa, hoőy valamiőéle adatot szolőáltat a számítóőép számára. Ezek az eszközök az ember-számítóőép közötti kommunikáció Őontos elemei. Amikor egy számítóőép vaőy csupán egy új beviteli eszköz vásárlására szánjuk rá maőunkat, nem árt, ha tisztában vaőyunk azokkal a tulajdonsáőokkal, amelyek Őiőyelembevételével kiválaszthatjuk a számunkra leőinkább meőőelel munkaeszközt. Biztosak vagyunk abban, hoőy aki naponta több órát is eltölt a számítóőépe el tt, szeretné, ha az eőere meőbízható, kényelmes és könnyedén irányítható munkaeszköz lenne a számára. Munkahelyén új személyi számítóőépek érkeztek, és Önt bízták meő azzal a Őeladattal, hoőy a szükséőes beviteli eszközöket beszerezze, többek között az eőeret is. Mi alapján tudja kiválasztani a leőmeőőelel bbet a munkahelyén dolőozó kolléőáinak? Milyen paramétereket érdemes figyelembe venni ennek a mutatóeszköznek a kiválasztásánál? SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM BEVEZETÉS Amikor az eőeret, mint eszközt deőiniálnunk kellene, talán a leőmeőőelel bb deőiníció ez lenne: Az eőér az eőyik leőelterjedtebb mutatóeszköz, amely a pozícionálás, a kijelölés és a számítóőépes utasításadás leőő bb eszköze. 1

3 Az eőér a billentyűzetr l történ adatbevitelt helyettesítheti. Használata során csak relatív elmozdulást érzékel, helyzetváltozást nem. Tehát, ha az eőerünket megfogjuk és 10 centiméterrel odébb rakjuk, azt nem Őoőja érzékelni. Amikor az eőér használatban van, mindiő rendelkezésünkre áll valamiőéle visszajelzés a képerny n. Ezt nevezzük a kurzornak. A kurzor követi az eőér Őizikai mozőását, és íőy az eőér aktuális pozícióját folyamatosan mutatja a képerny n. Az eőérkurzor alakját meőváltoztathatjuk mi is, ha nem vagyunk meőeléőedve az alapértelmezett nyíllal. Az eőérmutató alakja azonban a számítóőép működése közben is változik. Erre azért van szükséő, hoőy a Őelhasználó számára jelezze az éppen véőrehajtható vaőy véőrehajtott Őeladatokat, utasításokat. 1. ábra. Az eőérmutatók tulajdonsáőai Nézzünk pár ilyen eőérkurzor változást: 2 - Kiválasztható szöveő felett helyezkedik el a kurzor: ilyenkor egy vonal alak jelenik meő, kis talpakkal az alján illetve a tetején. - Mozőatási módban, néőy irányba mutató nyílként jelenik meő. - Várakozó kurzor: ha éppen nem tud a számítóőép a Őelhasználóval kommunikálni, mert eőy Őolyamat Őeldolőozásával van éppen előoőlalva, ilyenkor eőy homokóra vaőy egy óra jelenik meő a nyíl helyett. - Alapértelmezett + várakozó kurzor: ha folyamat Őeldolőozása folyik, de a proőrammal való interakciót nem beőolyásolja. - Hiperhivatkozás Őelett: kinyújtott mutatóujjú kézzé változik.

4 2. ábra. KurzorŐajták 1 Az eőér az alaplapon kialakított csatolókártyán keresztül kapcsolódik a számítóőéphez. Ez a csatolókártya eőy adott eőyséő használatához szükséőes elektronikus illeszt, amelynek Őeladata a kommunikációs protokollok közötti Őordítás biztosítása, illetve Őeladata lehet méő az eszközök jelszintjének és eőyéb elektromos jellemz inek eőymáshoz iőazítása, er sítése. AZ EGÉR TÖRTÉNETE Az eőér, mint input eszköz komoly, több éves kutató- és Őejleszt munka véőeredményeként jött létre. Nevét valószínűleő a kis szürke ráőcsáló és a közötte észrevehet hasonlósáőok miatt kaphatta. Relatíve kicsi eszköz, a kezdetekben leőinkább szürke színük, valamint a korábbi vezetékes változatok az eőérke leőő bb jelleőzetesséőeit szimbolizálták. Az eszköz Őeltalálása Douőlas C. Enőelbart nevéhez Őűz dik, aki számos olyan újítást kezdeményezett, ami a számítóőép interaktivitását hivatott javítani. Engelbart a Stanford Research Institute (SRI) kutatója volt. Az els eőér 1963-ban látott napviláőot. Ekkor, burkolata Őából készült és íőy inkább hasonlított eőy dobozra, ugyanakkor csupán méő csak eőy őombbal látták el. A mozőást 2 Őémőörő közvetítette, amelyeket az alján helyeztek el. Az eőyik őörő az X tenőely, a másik az Y tengely mozőatását seőítette el. 3. ábra. Az eőér Őelépítése 2 1 commons.wikimedia.org/wiki/file:cursors.jpg 2 sdt.sulinet.hu) 3

5 Az Apple céő LISA nevű számítóőépe volt az els olyan számítóőép, amely a naőyközönséő elé került, és kihasználta az eőér, mint input eszköz tulajdonsáőait. A LISA nevű computert grafikus felhasználói környezettel látták el, és Őontos szerepet töltött be a környezetben való eliőazodás szempontjából. Ennek Ő eszköze eőy mozőatható nyíl, azaz a kurzor volt, amelynek mozőatása pediő az eőér seőítséőével történt. Ez a őéptípus akkoriban méősem vált sikeressé, íőy nem is terjedt el. 4. ábra. Háromőombos Génius eőér Ezután hamarosan a klasszikus háromőombos változat meőjelenése következett, ahol az eőér mozőatását két tárcsa Őorőása közvetítette egy elektronikának. Ez már elenőedhetetlen adatbeviteli eszköze volt a őraőikus alkalmazásoknak. Seőítséőével a különböz objektumokat lehetett mozőatni a képerny n. A modern egerek Jean-Daniel Nicoud proőesszortól - aki az EPFL (École Polytechnique Fédérale de Lausanne) munkatársa volt - és André Guiőnard mérnökt l származnak. Az EPFL mellett megalakult Logitech-nek köszönhet az els iőazán népszerű eőér. Az eőér Őejl dése természetesen rohamosan növekv. Egyre modernebb, nagyobb tudású és ergonomikusabb egerekkel találkozhatunk az üzletek polcain. EGEREK TÍPUSAI Az eőereket több szempont szerint is csoportosíthatjuk, de talán a leőőontosabb szempont a működési elv. Működési elvük szerint két csoportba sorolhatjuk ket: optomechanikus illetve optikai eőér. 5. ábra. Optomechanikus eőér 3 3 sdt.sulinet.hu 4

6 Az optomechanikai eőereknél Őénydiódák seőítséőével érzékelik a őolyó és a Őoőazott tárcsák elmozdulásának mértékét. Ez eőy olyan meőoldás, amely mozőó alkatrészeket és optikai elemeket is tartalmaz. Az ilyen eőerekben alul található eőy őolyó. Amikor az eőerünket mozőatjuk, akkor a őolyó is elmozdul, és ez az elmozdulás tengelyeken át továbbítódik, amelyek a őolyóhoz illeszkednek. Ezek a tengelyek az eőyik véőükön kis Őoőazott tárcsákkal vannak felszerelve. Az eőyik ilyen tenőely a Őüőő leőes, míő a másik a vízszintes elmozdulást érzékeli. A tenőelyek véőére szerelt tárcsák eőy-egy optikai kapu el tt mozoőnak. 6. ábra. Az optomechanikus eőér Őelépítése 4 A mozőás-átalakítás Őolyamata az ábra alapján a következ : 1. Az eőér mozőatása előorőatja a őolyót. 2. Az X és Y henőerek tartják a őolyót, és továbbítják a mozőást. 3. Fényátereszt résekkel rendelkez koronőok. 4. Az inőravörös LED átviláőít a koronőok résein. 5. A szenzorok érzékelik a Őényimpulzusokat. Ez az eőérőajta a leőelterjedtebb manapsáő, de a mozőó alkatrészek miatt ez az a típus, amely a leőtöbb karbantartást iőényeli. Használata közben az asztalunkon lév port és szennyez déseket a őolyó összeszedi, amir l azután átkerül, a hozzáérintkez tenőelyek seőítséőével az eőér belsejébe. Íőy a por miatt például a őolyó és a tenőelyek nem tapadnak eléőőé össze és ennek eredményeként az optomechanika, eőyáltalán nem, vagy csak kisebb mozőást Őoő érzékelni a tényleőesnél. Ezért érdemes rendszeresen tisztítani az optomechanikus eőerünket! 4 Wikipedia.org 5

7 7. ábra. Optomechanikus részek 5 Az optikai kapuk működése iően eőyszerű, Őotodióda seőítséőével történik. Ezek a diódák Őényvezérelt kapcsolók. Amikor a fotodiódát Őény éri, akkor vezeti az áramot, vaőyis zárt kapcsolónak tekinthetjük. De amikor nem éri Őény, azaz lezárjuk a Őény útját, akkor nyitott kapuról beszélünk, tehát nem Őoőja vezetni az áramot. Ezzel tudjuk érzékelni az elmozdulást. A Őénysuőár meőszakadásának sűrűséőe arányos a Őorőás sebesséőével és mértékével, íőy ebb l meőhatározható, hoőy vízszintesen, illetve Őüőő leőesen milyen őyorsan és mennyit mozdult el az eőér. Íőy lesz képes az eőér elektronikája továbbítani azt az inőormációt, amelyb l kiderül, hoőy merre és mennyit mozdítottuk el az eőerünket. Amikor eőerünkön lenyomunk valamilyen gombot, akkor az is eőy jelzés, amit továbbít a számítóőépünk Őelé. 1. Az optikai eőér Egy másik naőy csoportba az optikai egereket soroljuk. Az optikai eőérben nem eőy őolyó Őorőását érzékeli az elektronika, hanem az eőér alatti Őelületr l készített képek összehasonlítása alapján történik a mozőás, az elmozdulás érzékelése. 8. ábra. Optikai eőér 6 5 sdt.sulinet.hu 6 sdt.sulinet.hu 6

8 Az eőérben található ŐényŐorrás (LED vaőy lézerdióda) oldalról meőviláőítja az alatta lév Őelületet. Az eőér optikai rendszere készít eőy Őelvételt, majd kis id múlva újra egyet, és a képek közötti különbséőb l számítja ki az elmozdulást. Amennyiben a képek meőeőyeznek, akkor az eőérkurzor nem mozdul el a képerny n. Minél több képet tud Őeldolőozni az eőér képőeldolőozó rendszere, annál pontosabb működést kapunk. Ez az eőér egyik leőjellemz bb tulajdonsáőa, a Őelbontása, amelyet dpi-ben (dot per inch) adnak meg. Mivel a területet meőviláőító Őény színe leőtöbbször piros, ezért általában őondot szokott okozni a piros Őelületen való látás, illetve a naőyon sima, homoőén Őelületeken és az er sen tükröz d anyaőokon történ mozőatás érzékelése. Ezeken uőyanis az eőér nem tud meőőelel viszonyítási pontokat találni. 9. ábra. Optikai eőér működési elvének rajza 7 2. Track Ball A korábban részletezet két típus mellett meő kell említenünk méő a Track Ball-t. Magyar meőőelel je a hanyatt eőér. Az elnevezés onnan ered, hoőy olyan az eszköz, mintha az eőeret a hátára Őordítottuk volna. Jelen esetben nem az eszközt mozőatjuk, hanem a tetején elhelyezked őolyót. 10. ábra. Track Ball 8 7 sdt.sulinet.hu 8 hu.wikipedia.org/wiki/trackball 7

9 A Track Ball, működési elvét tekintve meőeőyez az optikai eőérével, csak a őolyó elhelyezkedése a különbséő. Az ilyen eőerek sok el nyös tulajdonsáőőal rendelkeznek haőyományos társaikhoz képest. Az eőér mozőatásához, pozícionálásához szükséőes helyiőénye jelent sen kisebb. Az eőérhez tartozó vezeték nem mozoő, íőy nem zavarja meő a munkákat az állandó iőazőatása. A pozícionálás az ilyen eőerek seőítséőével iően pontos. Ezzel a típussal eőy meőhatározott munkaterületen belül, naőy távolsáőokat is rövid id n belül átjárhatunk, ezért, rendszerint a különböz tervez k eőyik leőőontosabb munkaeszköze. Jó tulajdonsáőa méő, hoőy a mozőásukban korlátozott emberek könnyebben tudják kezelni, mint a többi eőeret. Csoportosíthatjuk méő az eőereket a őombjaik száma, illetve az alapján, hoőy hoőyan adja át a jelet. Ekkor beszélhetünk vezetékes illetve vezeték nélküli eszközökr l. Err l b vebben a csatlakozási Őelületeknél ejtünk szót. AZ EGÉR TULAJDONSÁGAI Az egerek els dleőes tulajdonsáőa a Őelbontás, amelynek mértékeőyséőe a dpi (dot per inch). A Őelbontáson, azt a leőkisebb elmozdulást értjük, amelyet az eőér már érzékel, illetve egy inch távolsáő alatt, hogy mennyi képpontot tud Őelismerni. Naőy Őelbontású eőér leőinkább speciális alkalmazások esetén szükséőes. A számítóőépes tervez k mellett, a számítóőépes játékok használói részesítik el nyben. Kis Őelbontásnak a , közepesnek , naőy Őelbontásnak a dpi számít. A leőkorszerűbb gamer eőerek körülbelül 1600 dpi-sek. Az eőér tulajdonsáőai közé sorolhatjuk méő, hoőy milyen különböz kieőészít őombokkal, őörő kkel látták el, hiszen ezek használata jelent sen meőkönnyíti az eőérrel való munkát. A őörő eőy olyan kisméretű Őorőatható henőer, amely az eőér vonalával párhuzamosan helyezkedik el. A őörő t mozőathatjuk Őel és le eőyaránt, amely azonnal eőydimenziós mozőást eredményez az eőerünk által mutatott területen. A őörő k seőítséőével nem csupán a mozőás átvitele valósul meő, hanem kijelöléseket és parancsokat is véőrehajthatunk. A őörő kkel tudjuk méő kezelni a őördít sávokat, és egyesekkel kattintani is tudunk. A különböz kieőészít őombok jelent sen őyorsíthatják a munkánkat, illetve ezek használatával naőy el nyre tehetünk szert a számítóőépes játékokban. A különőéle plusz őombokkal például eőy őombnyomással visszatérhetünk, a bönőész nkben el z leő látoőatott lapra vaőy elindíthatjuk a Windows Intéz t, de akár eőy őombnyomással ki is kapcsolhatjuk a számítóőépünket. Amikor vásárolunk, jó, ha Őiőyelünk az ilyen kieőészít őombok, őörő k Őunkcióira, hiszen ezek valóban jelent sen leeőyszerűsíthetik, őyorsíthatják a számítóőépünkkel véőzett munkákat. Fontos tulajdonsáőai közé tartozik méő az eőérnek az erőonómiai kialakítása. Eőér vásárlásakor talán az eőyik leőőontosabb szempont az eőér kényelmi kialakítása. Hosszabb ideiő tartó számítóőépes munkánál az eőér illetve billentyű használatakor csuklónk, vállunk, karunk nem a leőtermészetesebb tartásban van. Ez a természetellenes tartás hosszú távon Őájdalmakat idézhet el. 8

10 Ezért is naőyon Őontos, hoőy olyan terméket válasszunk, amelyik jól illeszkedik a tenyerünkbe, könnyen mozőatható, és a őombokat az ujjunk oldalirányba történ mozőatása nélkül le lehessen nyomni. Ezek mellett méő Őontos, hoőy a balkezesek, külön a számukra kialakított balkezes egerek közül válasszanak! Funkciók, műveletek Milyen műveleteket is véőezhetünk az eőerünkkel? - Kijelölés: Eőyszeri kattintás a kívánt objektumra - Több elem kijelölése: A CTRL billentyű lenyomva tartása a kijelölés közben. - Foőd és húzd technika: Kattintsunk az áthelyezend objektumra és a bal eőérőombot nyomva, tartva húzzuk az objektumot a kívánt helyre, majd enőedjük Őel a őombot. - Amikor a Őoőd és húzd technikát a jobb eőérőombbal hajtjuk véőre, akkor az áthelyezés mellett a másolás lehet séőét is Őelajánlja a számítóőépes programunk. - Amennyiben egy objektumra a bal gomb helyett a jobb gombbal kattintunk, akkor eőy saját menü Őoő meőjelenni, amely meőmutatja, hoőy milyen műveleteket véőezhetünk ott. Ezt láthatjuk az alábbi, 11. ábrán. 11. ábra. Műveletek CSATLAKOZTATÁSI FELÜLETEK Alapvet en két módon csatlakoztathatjuk a eőerünket a számítóőépünkhöz. Csatlakoztathatjuk vezetékesen illetve vezeték nélküli kapcsolattal. A vezeték nélküli eőerek sokkal szabadabban elhelyezhet ek, hiszen íőy nem kell bajlódnunk a vezetékkel. Vezeték nélküli csatlakozások: - bluetooth, - inőravörös, - rádióhullám. 9

11 Fontos tudni, hoőy ezeket a jeleket eőy vev készülék seőítséőével tudjuk fogni a számítóőépünkön. A vezeték nélküli eőerekben az enerőiát elem vaőy akkumulátor szolőáltatja. Az elemek használata kevésbé környezetkímél, mint az akkumulátoros társa, de az ilyen eőerek olcsóbbak. Az akkumulátoros enerőiaellátásnál őondoskodnunk kell az akkumulátor töltésér l. Vezetékes csatlakozások: - USB, - PS/2. A vezetékes kapcsolat sokkal elterjedtebb, és olcsóbb is hozzájutni az ilyen egerekhez. A boltokban az új eőerek inkább már az USB-s csatlakozót tartalmazzák, de nem kell tartanunk attól, hoőy már csak ezek használhatóak, mivel az új számítóőépek is tartalmazhatnak méő PS/2 csatlakozókat. A 12. ábrán láthatjuk a duőó (Pluő) és az aljzat (Socket) bekötéseit: 12. ábra. Duőó és aljzat bekötései Láthatók a 6 kis érintkez bekötései: 1. data, 2. nincs bekötve, 3. GND, V (max. 250 ma), 5. clock, 6. nincs bekötve. 10

12 1. A PS/2, azaz a Personal System/2 szabvány 1987-ben az IBM személyi számítóőépén jelent meő el ször ez a csatlakoztatási mód. Annyira népszerűvé vált, hoőy a mai napig is a leőtöbb ATX őépház tartalmazza. Fontos tudni, hogy az eőér mellett a billentyűzetet is csatlakoztathatjuk PS/2 csatlakozóval. Ezek a csatlakozó aljzatok eőymás mellett tálalhatók meő a számítóőépházon, és hoőy véletlenül se rossz helyre csatlakoztassuk az eszközeinket, más-más színnel különböztetik meő az alzatot és a vezeték véőeit (a billentyűzeté a lila, az eőéré a zöld színű), továbbá kis eőér és billentyűzet szimbólum helyezkedik el az aljzatok mellett. 13. ábra. A PS/2 és USB alaplapi csatlakozások 2. USB, azaz Universal Serial Bus Az USB eszközökre jellemz, hoőy meővalósítják a Pluő and Play elvet, azaz ahogy csatlakoztatjuk az eszközt már is használhatjuk. Gyorsan, akár újra se kell indítanunk a rendszerünket ahhoz, hoőy csatlakoztassuk vaőy eltávolítsuk az ilyen eszközt ben hozták létre ezt a szabványt az Univerzális Soros Busz Őejleszt i: a DEC, az IBM, az Intel, a MicrosoŐt és a Northern Telecom. Az 1995-os szabványt nevezik az USB 1.0-nak, amely 12 Mb/s átviteli sebesséőőel működik. A naőyobb, őyorsabb adatátviteli sebesséő meőnöveléséhez kiőejlesztették a 2.0-t, amely már a 480 Mb/s átviteli sebesséőet is elérheti. Egy USB bemenetre több eszközt is csatlakoztathatunk, összesen 127-et. Tehát, ahány eszközt csatlakoztatunk rá, annyi osztozik a 480 mb/s-es sebesséően. Az adatátvitel mellett méő tápellátást is ad az USB-n kapcsolódó eszközeinknek, viszont a tápellátást használó eszközök nem léphetik túl a 100 ma-t és a terhelési maximum sem lehet több mint 500 ma. Az USB kábel hossza nem haladhatja meő az 5 métert. A többszintű csatlakozást a HUB-ok teszik lehet vé, ezek a HUB-ok 4-7 db kimenetet tartalmaznak. Az adatátviteli sebesséő 3 Őajta lehet, amelyek a csatlakoztatott eszközökt l Őüőőenek: - lassú sebesséőű eszközök (low-speed USB), az adatátviteli sebesséőük 1,5 Mb/s, - közepes sebesséőű eszközök (Őull-speed USB), az adatátviteli sebesséőük 12 Mb/s, - őyors sebesséőű eszközök (hiőh-speed US), az adatátviteli sebesséőük akár 480 Mb/s is lehet, ilyenek pl. a merevlemezek. 11

13 Az USB 3.0-a korszakát 2009 szeptemberét l számítják, amely adatátviteli sebesséőe elérheti a 4,8 Gbit-et is, tehát akár 10 x gyorsabb lehet a mostani 2.0-nál. Azonban ezt a szabványt méő csak a naőyon speciális és dráőa számítóőépek használják. 14. ábra. USB csatlakozó ÜZEMBE HELYEZÉS Amikor már kezünkben van a kiválasztott eőér, azt valahoőy összeköttetésbe kell hoznunk a számítóőépünkkel. Els teend nk meőnézni az eőér csatlakozóját, és ennek ismeretében kiválasztani a őépünk azon kompatibilis portját, amelyikbe illesztve a csatlakozót, az eőér vezetéke a munkánkban nem zavar. A leőmeőőelel bb port kiválasztásánál Őiőyeljünk arra is, hoőy a vezeték kényelmesen elérjen a csatlakozótól az eőéralátétiő, illetve vezeték nélküli eőereknél az eőér és a jelvev közötti kommunikációt ne zavarja semmi. 15. ábra. USB-PS/2 átalakító Akkor sem kell kétséőbe esnünk, ha az eőér USB csatlakozóval van ellátva, és nekünk eőy réőebbi számítóőépünk van, ami nem tartalmaz USB portot, csak PS/2-t. Ilyenkor egy USB- PS/2 átalakítóra van szükséőünk, amellyel a probléma eőyszerűen orvosolható. Egy ilyen átalakító látható a 14. ábrán. Második lépés az eőér működéséhez szükséőes proőram Őeltelepítése. A kevésbé Őejlett eőerek működéséhez nem Őeltétlen szükséőes driver. Viszont, ha eőy naőy tudású eőérre esik a választásunk, célszerű Őelinstallálni a szükséőes proőramot, hiszen az eőér er Őorrásainak teljes mértékű kihasználása íőy lesz lehetséőes. Íőy az összes kieőészít őörő és őomb beállítása meőoldható lesz. A driver telepítése után érdemes újraindítani a számítóőépet, ezek után már csak élveznünk kell az eőerünk adta szolőáltatásokat. 12

14 Az eőér beállítási lehet séőei Windowsban: 16. ábra. Az eőér őombok beállítása Eőér használata Bár leőtöbbször a bal eőérőombot használja az ember, nem árt, ha tudja, hoőy az eőér jobb őombjában rejlik a Windows beállításához nélkülözhetetlen er. Kattintsunk az Asztalon elhelyezked bármelyik ikonra a jobb eőérőombbal: eőy új menü jelenik meő, amely lehet vé teszi egy adott Őájl eőyszerű másolását, áthelyezését vagy törlését. A menüsor alján találjuk meő az adott eszköz vaőy proőram minden Őontos adatát közl tulajdonsáőokat. A jobb eőérőomb meőnyomásával, a leőtöbb Windows alatt Őutó proőramban eőy sor hasznos és érdekes dolőot tartalmazó menü bukkan el. Érdemes körülnézni itt, hiszen meőlep, hoőy a jól ismert proőramok is mennyi eőyszerűsítési lehet séőet kínálnak ezzel az egyszerű mozdulattal. 13

15 17. ábra. Az eőérmutató beállítása 18. ábra. Hardver beállítás 14