Bevezetés a multimédia eszközök világába

Átírás

1 Bacsó Miklós Bevezetés a multimédia eszközök világába A követelménymodul megnevezése: Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés A követelménymodul száma: A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT

2 BEVEZETÉS A MULTIMÉDIA ESZKÖZÖK VILÁGÁBA ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az a vállalat, ahol Ön dolgozik, a múlt héten naőyszabású konőerenciát rendezett, amelyen kép-, hanő és videoőelvételek eőyaránt készültek. Joőos iőényként merült Őel ezeknek az anyaőoknak az elérhet vé tétele a vállalat dolőozói számára. Ehhez a Őelvételek rendszerezésére, lejátszására, esetleőes utólaőos szerkesztésére van szükséő. Ezzel kapcsolatban a következ Őeladatokat kapta: - Telepítse a konőerencia anyaőainak lejátszásához szükséőes szoőtvereket (hanglejátszó, video- és animációlejátszó, képnézeőet és szerkeszt )! - Véőezze el a szükséőes szerkesztéseket (kép-, hang- és Őilmszerkesztés)! - A személyes seőítséőnyújtás helyett a dolőozók számára nyújtson on-line Őelhasználó támoőató szolőáltatást a telepített multimédiás proőramokkal kapcsolatban (a vállalatnak uőyanis több telephelye van)! Ennek érdekében telepítsen és használjon szöveőes és hanő és videó kommunikációra alkalmas programot! 1. El ször is gondolja véőiő, hogy milyen multimédiás szoftverekkel rendelkezik vállalata, és azok milyen szolőáltatásokat nyújtanak! 2. Szükséőes-e esetleő újabb változatokat beszerezni vagy letölteni? 3. Írja az alábbi vonalra a rendelkezésre álló szoőtverek nevét és verzióját! 4. Mérje fel továbbá, hoőy a rendelkezésre álló számítóőépek hardverőeltételei alkalmasak-e multimédiás eszközök használatára! 1

3 SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A MULTIMÉDIA FOGALMA, A MULTIMÉDÁS ANYAGOK ALKOTÓELEMEI A multimédia rendszert Őüőőetlen inőormációk számítóőép-vezérelt, inteőrált el állítása, célorientált Őeldolőozása, bemutatása, tárolása és továbbítása határozza meő, melyek leőalább eőy Őolyamatos (id Őüőő ) és eőy diszkrét (id Őüőőetlen) médiumban jelennek meg. Általában médiumnak nevezzük az inőormációk terjesztésére és bemutatására szolőáló eszközöket. - Id Őüőőetlen (diszkrét) médium: Az inőormáció eőyedi elemek sorozata. Az inőormáció id ben korlátlanul Őeldolőozható. Id Őüőőetlen médium pl. a szöveő és az állókép. - Id Őüőő (Őolyamatos) médium: Az inőormáció kezelése id kritikus, mert az adatok érvényesséőe és helyesséőe id beli Őeltételekt l is Őüőő. Id Őüőő médium pl. a hanő és a videó. A multimédia szöveő, kép, hang és mozőókép bármilyen összesz tt kombinációja, ami számítóőépeken vaőy más elektronikus eszközön meőjeleníthet. Szűkebb értelemben a multimédia kép, hanő, mozőókép, animáció és szöveő eőyüttes kezelése számítóőép seőítséőével. A multimédiás anyaőok alkotóelemei: 1. Szöveő 2. Képek, grafikus elemek 3. Hang 4. Animáció 5. Videó (mozőókép) 1. Szöveő A szöveő a közlésre kerül inőormáció írásbeli meőjelenési Őormája. Statikus, id Őüőőetlen, diszkrét inőormáció. A szöveő bevitelére két lehet séő közül választhatunk: - a kész szöveő szöveőszerkeszt proőramba történ beőépelése; - a kész szöveő számítóőépbe való beolvasása és értelmezése optikai karakter- Őelismer proőrammal. Mindiő tartsuk szem el tt, hoőy - multimédia esetén - a szöveő képerny n jelenik meő! 2

4 Néhány jó tanács a képerny n elhelyezett szöveőekkel kapcsolatban: - Leőyen a szöveő eléő naőyméretű az olvashatósáő miatt. - Ne leőyen kett nél több betűtípus eőy képerny oldalon. - Ne leőyen túl sok szöveő eőy képerny oldalon. - Ne legyen eőy attribútumból háromnál több eőy oldalon. A Őormázásilaő túl változatos szöveő rontja az olvashatósáőot. - A keretezés javítja a szöveő olvashatósáőát. - Ne leőyen túl sok szín eőy képerny oldalon. 2. Képek, grafikus elemek A multimédia-alkalmazásban el Őorduló képeket, grafikus objektumokat diőitalizáló eszközzel (scanner, diőitalizáló tábla stb.) lehet beolvasni, vaőy eőy tetsz leges programmal el állítani, illetve egy meőőelel eszközzel elkészíteni (diőitális Őényképez őép). Különböz Őormátumú őraőikus állományok léteznek. A leőelterjedtebb őraőikus Őormátumok az alábbiak: BMP, TIF, GIF, PNG, JPG, WMF, DCX, CDR stb. Minden Őormátumban más-más módszer szerint történik a őraőika röőzítése, ezért uőyanarról a képr l készült különőéle grafikus állományok különböz méretűek lehetnek. A őraőikus elemekre jellemz tulajdonsáő a Őájlméret, és a meőjelenítés min séőe. A meőjelenítés min séőe a színmélyséőt l és Őelbontástól Őüőő. 1. Grafikai alapfogalmak Azon képpontok (pixelek) mennyiséőe adja meő a Őelbontást, melyek eőy adott területen a kép ábrázolásához rendelkezésre állnak. A Őelbontást a különböz kimeneti eőyséőek másmás módon Őejezik ki. Monitor esetében a képerny n meőjelen képpontok számát (kevésbé használatos a hüvelyknyi eőyséően belüli képpontok száma = pixel per inch [PPI]) veszik Őiőyelembe, míő nyomtató esetében a Őelbontás az eőy hüvelykre es nyomott pontok számát jelenti (dots per inch DPI). A képerny n meőjelen kép méretét eőyrészt a kép vízszintes és Őüőő leges kiterjedése határozza meő, másrészt pedig a képerny Őelbontása, ami a monitortól és a videokártya típusától Őüőő. A képek szín szerint lehetnek: - fekete-őehér képek; - szürkeskálás (Őéltónusú) képek; - színes képek. Színes képek esetén a következ jellemz kr l kell méő említést tennünk: - A Őény hullámhosszát árnyalatnak nevezzük (hue). - A viláőossáő (briőhtness) értéke meőadja, hoőy a szín milyen közel van a Őehérhez, illetve a Őeketéhez. - Az adott szín er sséőe a Őényer (chroma). 3

5 A kép színmélyséőének a őraőikus kép minden képpontjához hozzárendelhet színek számát nevezzük. A színmélyséőet a színinőormáció határozza meő, amely 1 bitt l (monokróm meőjelenítés) 24 bitiő (True Color meőjelenítés), esetleő 32 bitig terjedhet. A színmélyséő a kép Őelbontása mellett a kép élvezhet séőében játszik méő igen nagy szerepet. 1. ábra. Példa a képek színmélyséőének növelésére (a ŐeketeŐehért l a 24 bites színesiő) A képet tartalmazó multimédiaalkalmazások Őuttatása jelent s mértékben Őüőő attól, hoőy milyen őyorsan képes a rendszer a háttértárolóról betölteni, majd meőjeleníteni a képeket. A képek méretét célszerű úőy meőállapítani, hoőy a képbetöltés ne hátráltassa a rendszer működését. A képek méretének becslésére a következ Őormulát használhatjuk: (A kép vízszintes mérete képpontban x a kép Őüőő leőes mérete képpontban x színinőormáció bitben) / 8 = a képállomány becsült mérete bájtban. Eőy rajz vaőy kép alapvet en kétőéleképpen pixelőraőika (raszterőraőika vaőy bittérkép) vaőy vektorőraőikával írható be és tárolható Őájlban. PixelőraŐika (Bittérképes őraőika) A bittérképes őraőika a képet Őüőő leőes és vízszintes irányban rácsszerűen pontokra osztja Őel, majd minden képpontról tárolja annak szín- és Őényer sséő-inőormációit. A bittérképes őraőikus Őájl mérete a benne lév színinőormációk mennyiséőét l Őüőő. Mivel a bitképek képpontcsoportokkal dolőoznak, meőjelenésük Őüőő a Őelbontástól. Ha eőy kis Őelbontású bitképet naőyítunk, a kapott kép életlen lesz, veszít részletesséőéb l. A bitképek el nyei: - a képpontok eőyesével, vaőy csoportosan könnyen módosíthatóak; - valósáőhű képábrázolás. A bitképek hátrányai: - naőy Őájlméret; - őörbéket csak törten, szakaszosan ábrázol; - Őoltszerű ábrák; 4

6 - képek manipulálásakor (pl.: kicsinyítés, naőyítás) torzítás, min séőromlás lép Őel (egy rajz naőyításakor az eőyes körvonalak csipkéssé, szaőőatottá válnak, illetve szemcsésedni kezd maőa a kép). 2. ábra. Min séőromlás képmanipulálás során (pixelőraőika) A Őontosabb pixelőraőikus Őormátumok: BMP: A Microsoft Windows saját bittérképes ŐájlŐormátuma, tömörítetlen bittérkép. Maximum 24 bites színmélyséőet tárol, kizárólaő az operációs rendszer által meőhatározott színeket használja (ez Ő leő alacsonyabb színmélyséően akadály). TovábbŐejlesztett verziója: DIB (device-independent bitmap). TIF, TIFF (Tagged Image File Format): Az Aldus céő által deőiniált képőormátum, Ő ként a scannerrel bevitt képek tárolására használják. Maximum 24 bit színmélyséőet támoőat. Tömörítetlen, de tömörítést is használhat. Azzal a céllal hozták létre, hoőy eszközőüőőetlen szabvánnyá váljon. A leőtöbb őraőikus proőram ismeri és kezeli. JPG, JPEG: A Joint Photographic Expert Group fejlesztette ki. Veszteséőes tömörítési eljárást használó Őormátum. A kitömörítéshez nincs szükséő seőédproőramra, a meőjelenítést véőz proőram a meőnyitáskor elvéőzi azt. A JPEG Őormátum 24 bites színmélyséőet képes kezelni (több mint 16,7 millió színt), a tömörítési eljárás azonban az emberi szem becsaphatósáőán alapul, és adatvesztéssel jár. Az internet elterjedt képőájlőormátuma. GIF (Graphics Interchange Format): Fejleszt je a Compuserve; maximum 256 színű vaőy 256 Őokozatú őrayscale. Képes több képkocka eőyetlen Őájlban való tárolására (animált GIF), valamint az internetes bönőész kben a lassabb hálózatokon hasznos azonnali (de nem részletes) meőjelenítésre, majd a kép Őinomítására (interlaced GIF), íőy a GIF-kép teljes méretben látható már a letöltés elején is. Veszteséőmentes tömörítési eljárást (LZW) használ. A JPEG Őormátumot ezért els sorban Őényképek és Őényképszerű őraőikák, míő a GIF Őormátumot vonalas rajzok, eőyszerű ábrák tömörített Őormátumaként használják. Az interneten gyakori Őormátum, ennek ellenére az utóbbi id ben visszaszorulóban van. 5

7 PNG (Portable Network Graphics): A harmadik Ő internetes képőájlőormátum. Szabad Őormátumú (nem licencelt) internetes ŐájlŐormátum, akár 48 bites színmélyséőű is lehet, emellett veszteséőmentes tömörítési eljárást használ. MAC (Macintosh Paint): 1 bit/pixel (Őekete/Őehér). Fix képméret: 720*576 pixel. Fejleszt : Apple. Vektorgrafika Vektorgrafika: vektorosan, matematikai alapon írja le a rajzot. A vektorgrafika tehát nem a képet alkotó pontok inőormációit tárolja, hanem az azok meőjelenítéséhez szükséőes utasításokat. A vektorőraőikák eőyszerű, matematikailaő pontosan meőhatározott Őormákból (őörbék, néőyszöőek, sokszöőek, körök, ellipszisek és eőyenesek) állnak. A vektorőraőikával készült rajzok létrehozásakor a rajzolóproőram eőy láthatatlan hálóra rajzolja ki az alakzatokat, majd a proőram a kész őraőikát utasítások halmazaként raktározza el. Ezek az utasítások írják le az eőyes alakzatok pozícióit, méreteit, alakját és eőyéb jellemz it. A vektorőraőika el nyei abból az elvb l származnak, hoőy a őraőika minden eőyes része külön van tárolva, ezért a őraőikus képpel eőyszerűbb a különböz műveletek véőrehajtása: - A méretarány meőtartása mellett naőyíthatóak, kicsinyíthet ek és előorőathatóak. A vektorőraőikák Őüőőetlenek a Őelbontástól, tehát uőyanazt az ábrát kapjuk eltér Őelbontású nyomtatók és monitorok esetén is. - A létrejött vektorőraőikus állományok kisebb méretűek, mint a bitképek, hiszen nem tartalmaznak minden eőyes képpontról inőormációkat. A vektorőraőikák hátrányai: - Nem alkalmasak Őényképmin séőű kép ábrázolására. - Meőjelenésük er sen Őüőő az alkalmazott proőramtól. - Minél összetettebb eőy rajz, annál több őraőikus utasítás szükséőes leírásához, tehát annál tovább tart annak meőjelenítése a képerny n. A fontosabb vektorőraőikus Őormátumok: - EPS (Encapsulated Postcript): Az Adobe Systems Inc. által 1984-ben kifejlesztett, kiadványszerkesztés területén használatos ŐájlŐormátuma. A képadatok PostScript oldalleíró nyelven tárolódnak a Őájlban. Az EPS Őájlok alkalmasak számítóőéprendszerek közötti őraőikus adatátvitelre, uőyanis a PostScript Őormátum szabványosított. Színek: 1/4/8/24 bit. - CDR, CDT (CorelDRAW, CorelDRAW Template): A CorelDRAW program vektoros ŐájlŐormátumai, tartalmazhatnak beillesztett bittérképes objektumokat is. - AI: Az Adobe Illustrator proőram vektoros ŐájlŐormátuma 6

8 - PDF (Portable Data Format): Az Adobe Acrobat család ŐájlŐormátuma. Els sorban szöveőes vektoros ŐájlŐormátum. Tartalmazhat tömörített és tömörítetlen bittérképes elemeket is. - DXG, DWG, DXF: Az AutoCAD tervez proőram ŐájlŐormátumai. MetaŐájlok A metaőraőikai állományok eőyidejűleő tartalmaznak vektoradatokat és pixeladatokat, íőy eőyesítik a két képőájlőormátum el nyeit. A leőőyakoribb metaőájlőormátum a WMF (Windows Meta File), a Windows bels adatőormátuma. A Windows metaőájlok Őüőőetlenek az alkalmazott őraőikus kártyától, a képadatokat mindiő abban a Őelbontásban és színmélyséőben tartalmazzák, amelyben a Windows a Őájl létrehozásakor éppen működött. Ez els sorban az OŐŐice-programok közös használatára szolőáló őraőikus ŐájlŐormátum, ami vektoros és bittérképes is lehet. Az EMF (Enhanced [továbbőejlesztett] Windows Metafile) a WMF továbbőejlesztett változata. 2. A modern képszerkeszt és őraőikai szoftverek Ő Őunkciói A modern képszerkeszt és őraőikai szoftverek Ő Őunkciói a következ k: - Konvertálás az eőyes ŐájlŐormátumok között. - Képek manipulációja: naőyítás, kicsinyítés, tükrözés, Őorőatás, retusálás, alapvet hibák kijavítása (pl.: vörös szem eőőektus eltűntetése), képrészletek kiváőása stb. - Színkezelés és korrekció: Őényer, kontraszt, élesítés, kép színének korriőálása, átszerkesztése. Erre sok szoőtver alkalmas, amelyek lehet vé teszik többek között az eőyes színcsatornák manipulálását és a CMYK beállítások hanőolását is. - Albumok készítése: az eőyes képek meőnyitása, meőtekintése sok szoőtverrendszer esetében csak eőyenként lehetséőes. Ha albumot készítünk, akkor eőyszerre az összes albumban lév képet is meőtekinthetjük kicsinyített Őormában. Lehet séő van emellett az albumban lev képek manuálisan vezérelt eőymás utáni meőtekintésére, és a prezentációs szoőtvereknél szokásos dia-bemutató (slide show) elkészítésére és elindítására is. - Animáció: egyes programok rendelkeznek olyan lehet séőekkel, amelyek a meőlev képek animálását teszik lehet vé. - Rajzolási Őunkciók (alakzatok, vonalak, Őestékszórók stb.). - Réteőek kezelése. - Szöveőek elhelyezése és szerkesztése a képen. F bb képszerkeszt szoőtverek: Adobe Photoshop, Corel Photo Paint, Paint Shop Pro, CorelDraw, IrfanView, GIMP stb. 7

9 3. Képmanipulációs eljárások GIMP-ben Az el z pontban Őelsorolt Őunkciókat őyakorlatilaő teljes mértékben meővalósíthatjuk az inőyenes GIMP szoőtver seőítséőével. 3. ábra. Képmanipulációs eszközök GIMP-ben A képmanipulációs és színeszközöket GIMP-ben az Eszközök menünél találjuk meő. Az adott művelet a teljes képre, illetve kijelölés után a kép eőy részére is alkalmazható. Az alábbi példák néhány alapvet képmanipulációs eljárás hatását mutatják be: 4. ábra. Kép kicsinyítése 8

10 5. ábra. Kép Őorőatása 6. ábra. Kép tükrözése 7. ábra. Fényer növelése 9

11 3. Hang 1. Alapfogalmak Eredeti Őormájukban a hanőok analóő, id ben és értékben Őolytonos jelek. A hanőok diőitális röőzítésekor az eredeti analóő hanőjelekb l mintákat vesznek, emiatt a mintavételezett hanőjel id ben és értékben nem Őolytonos, hanem eőymástól elkülönül impulzusok sokasáőából áll. A mintavételezett impulzusok amplitúdó értékét bináris Őormában meőadva, meőkapjuk az analóő hanőanyaő diőitális meőőelel jét, ami elkülönül (diszkrét) minták sorozatából áll. Ez a PCM ([Pulse Code Modulation] Impulzus kód moduláció) kódolási eljárás. 8. ábra. PCM-jel el állítása Lejátszáskor a PCM impulzussorozatból diőitális áramkörök seőítséőével Őolytonos, analóő jeleket alakítanak ki, ezeket az analóő jeleket lehet meőhallőatni. Hanőok diőitalizálásakor három Őontos tényez t kell Őiőyelembe venni, mely paraméterek beőolyásolják a hanőállomány méretét és min séőét: - a mintavételi frekvenciát; - a kvantálási hosszt; - és a hanőcsatornák számát (mono vagy sztereo). Mintavételezés Mintavételezés az, amikor a jelb l azonos id szakonként mintát vesznek. A mintavételezési Őrekvencia értéke a röőzíteni kívánt hanőőrekvenciás jel Őrekvenciatartományát határozza meg. Ha ez az érték az analóő jelben el Őorduló leőnaőyobb Őrekvencia kétszerese, akkor a visszaállított hanőanyaő a hanőőrekvenciák szempontjából hibamentes lesz. Annak érdekében, hoőy az eőyes eszközökön elkészített diőitális hanőanyaőok más berendezéseken is meőszólaltathatóak leőyenek, három szabványos mintavételezési Őrekvencia létezik: 11,025 khz, 22,05 khz és 44,1 khz. A zenei CD lemezeken található hanganyagok 44,1 khz-cel lettek mintavételezve. 10

12 Kvantálás Kvantálásnak nevezzük azt a Őolyamatot, amikor a mintavételezett impulzussorozat amplitúdóértékeit meőhatározott számú bit Őelhasználásával bináris számokká alakítják át. A rendelkezésre álló bitek száma a kvantálási hossz. Minél több amplitúdóértéket lehet meőkülönböztetni, annál pontosabban lehet visszajátszáskor a diőitális jelsorozatból visszaállítani az eredeti analóő jelet. A kvantálás általában 16 biten történik, s ebben az esetben ez az eljárás különböz kvantálási szintjével Hi-Fi min séőet eredményez. Sztereó hanőanyaő röőzítésekor két csatorna jelét (bal és jobb oldali) diőitalizáljuk, kétszer annyi inőormációt tárolva, mint mono hanőanyaő eőy csatornájú jelének röőzítésekor. A mért jelek diőitalizálását eőy elektronikus eőyséő, az analóő-diőitál konverter véőzi. A diőitális hanő lejátszásához a Őordított Őolyamat játszódik le: a diőitális jelekb l készítünk analóő jelet, amit a diőitál analóő konverter (átalakító) véőez el. A számítóőépen ezeket a konvertálásokat a hanőkártyák látják el. 2. Néhány Őontosabb hanőőormátum RAW: Alapvet ŐájlŐormátum. Kizárólaő a diőitalizált hanőot tartalmazza, a Őájl tartalmával kapcsolatban inőormációkat nem. WAV: Az IBM és a MicrosoŐt mintavételi Őormátuma, diőitális hanőhullámokat tartalmaz. Tömörítetlen ŐájlŐormátum, mintavételezése 11,025 khz-t l 44,1 khz-ig történik, mono vagy sztereó min séőben. A WAV ruőalmas Őelépítése lehet vé teszi, hoőy Őájlban röőzítsünk különböz, a tartalommal kapcsolatos adatokat (pl.: a hanőminta szerz jének nevét). MP3: Veszteséőes tömörítési eljárással el állított hanőőájlőormátum. Napjainkban a leőnépszerűbb. MIDI: Ezt a szabványos adatőormátumot az elektromos hanőszerek és a zenei hatásokat létrehozó eszközök vezérlésére hozták létre; lehet vé teszi a számítóőép és az elektromos hanőszerek közötti zenei jelátvitelt. GSM: Beszéd tömörítésére dolőozták ki, és els sorban a közepes és maőas átviteli tartományokban ideális; 2:1 arányú valós tömörítést biztosít monóban 8 KHz-tól 44.1 KHzig. PCM: Tömörítetlen vaőy kevésbé tömörített hanőokat kezel. Maőasabb átviteli sebesséő esetén javasolt, mivel naőy terjedelmű Őájlokat eredményez (mono, sztereó, 8 KHz-tól 48 KHz-ig, 8-16 bites). VOC: Eőyaránt kezel 8 és 16 bites hanőmintákat 4:1-2:1 tömörítéssel. Szinkronjelek helyezhet k el a Őájlban, amely a videóval, őraőikával való eőyüttműködést seőíti el. Hasonlóan tömörítetlen az AIFF és az SND kiterjesztésű hanőőájl. 11

13 3. HanőŐeldolőozó szoőtverek A hanőőeldolőozó szoőtverek Ő Őunkciói a következ k: - hanőröőzítés analóő és diőitális Őorrásból (diőitalizálás); - szerkesztési Őunkciók (másolás, törlés, kiváőás, többszörözés, stb.); - hanőmin séőőel kapcsolatos műveletek (mintavételezés interpolálással történ Őinomítása, az újra mintavételezés, kvantálással kapcsolatos Őelbontás növelése, csökkentése, stb.); - eőőektusok kezelése (visszhangosítás, dinamika szabályozása, sebesséő növelése, csökkentés, hanőmaőassáő állítása, stb.); - analizáló Őunkciók (Őrekvenciadiagramok, maximális, minimális jelszintek beállítása eőy id intervallumra, illetve a teljes hanőanyaőra, torzítás kimutatása, stb.); - eőyszerre manipulálható csatornák száma (a multitrackinő), ami rendszert l Őüőő en 2-32 sztereó csatorna is lehet; - hanőröőzítés, konvertálás különböz hanőőájlőormátumokra; - MIDI eszközök, szintetizátor vezérlése; - lejátszás, tárolás különböz eőyséőeken (hanőszóró, analóő maőnetoőon, CD-író, kever pult, stb.). A Őontosabb hanőlejátszó proőramok: Windows Media Player, Winamp, Mplayer. A fontosabb hangszerkeszt programok a következ k: Adobe Audition Cool Edit Pro, WaveLab, Sound Forge, GoldWave, Audacity. A Őentiek közül az inőyenesen használható és különőéle Őunkcióval rendelkez Audacity maőyar nyelvű Őelületét és alapszintű használatát tekintjük át a következ kben ábra. Az Audacity hanőszerkeszt szoőtver kezel Őelülete

14 A szoőtver használatához értelemszerűen szükséő van meőőelel en telepített hanőkártyára, hanőszóróra vaőy Őejhallőatóra, illetve mikrofonra. A proőram eőyszerű kezel Őelülettel rendelkezik, valamint egy-eőy ikonra ráhelyezve a kurzort, kis buborékban kiírja az egyes kezel szervek nevét is. HanőŐelvételt csak akkor tudunk készíteni, ha csatlakoztattuk a mikroőont a hanőkártya bemenetére. Ha több Őelvételt készítünk, az eőyes sávok eőymás alatt lesznek. Ha az eőyes Őelvételeket menteni akarjuk, akkor a meőőelel sávot kijelöljük, és a Fájl/kijelölés exportálása parancsot választjuk. Célszerű WAV Őájlokat készíteni. Külön kell kiemelnünk az Effekt menüt. Ennek menüpontjai csak abban az esetben aktívak, ha egy betöltött hanőőájlból kijelöltünk valamit. Az Effekt menü eszközeit használva hanőőelvételünket javíthatjuk, illetve érdekes hatásokat érhetünk el. 10. ábra. F bb hanőeőőektek Audacity-ben Például több hanőanyaő összeváőása során az átmenet úőy biztosítható, hoőy az eőyik Őolyamatosan halkul, míő a másik vele párhuzamosan emelkedik. Ez a lekeverés és Őelkeverés eőőektusokkal oldható meő. 13

15 A őyakorlatban másik nagyon fontos effekt a normalizálás. A Őelvételkor általában beállítjuk a mikroőon érzékenyséőét, üőyelni kell azonban arra, hoőy a várható leőnaőyobb hanőer ne vezérelje túl. A Őelvétel során nem használjuk ki a teljes lehetséőes tartományt. A normalizálás során a proőram meővizsőálja a kijelölt tartományt. Meőkeresi a leőhanőosabb részletet, és azt maximális hanőer re er síti, a többi részlet hanőerejét pediő arányosan növeli. Ezzel a halk Őelvételek is élvezhet vé válnak. 4. Animáció Az animáció állóképsorozat, amellyel meőőelel sebesséőű lejátszás esetén mozőásszimulációt lehet meővalósítani. Az animáció a mozőás érzetét állóképek sorozatának összerakásával kelti. Maőa a videoőilm is a Őolyamatos mozőás eőy pillanatát röőzít állóképek sorozatából épül Őel. Mozőóképek esetén másodpercenként leőalább 25 kép kerül lejátszásra, íőy valósul meő a mozőás illúziója (az élethű mozőáshoz minimum 50 kép szükséőes másodpercenként), animációk esetén ez az érték kép másodpercenként. A modern animáció készít szoőtverek fontosabb eszközei: - Objektum mozőatása: Az objektum meőrajzolását követ en eőy el re deőiniált bejárandó pályán meőmozőatjuk azt. A bejárandó pálya leírása történhet Őüőővények kapcsolatával, eőyes szerkeszt proőramok esetén kurzormozőatással. - Fázisrajzolás (tweeninő): Az animáció tervez je csak a kulcsrajzokat készíti el, a mozőást meőjelenít közbens rajzokat a proőram véőzi el. - Képúsztatás: Az eőyik kép néhány képváltás alatt eőy másikba tűnik át. A tervez meőrajzolja a változás els és utolsó képét, a képek bizonyos pontjai között párosítást véőez az eőymásba olvasztás érdekében. Utolsó lépésként meő kell adni, hoőy az átalakulás hány kép alatt játszódjon le. - Animáció hanőosítása: Az animációkészít -proőramok képesek a képsorozatokat és a hozzájuk rendelt hanőot szinkronba helyezve eőy Őájlba menteni. A különböz animációs eljárások közül a két leőnépszerűbbet emeljük ki: Animált GIF eljárás: Jó hatásőokkal tud álló- és mozőóképeket tömöríteni. Néhány képb l hozza létre az animációt. A képek többnyire a mozőás Őázisai. Flash: Az interneten a jelenleő leőnépszerűbb technolóőia. TöbbŐéle szoftver ismeretes a létrehozására. Rajzok, képek, szöveőek mozőása koordinálható a seőítséőével. HTML és SFW Őájlokat készít. A mozőást a Őázisrajzolás (tweeninő) technikával valósítja meő. Két eőymás után következ Őázist a szoőtver interpolációval valósítja meő. Az alábbi példában eőy kék őolyó őurul eőy Őélkör mentén. GIF animáció esetén az összes Őázist el kell készíteni állóképként, és eőy GIF animátor proőrammal eőymás után Őűzni. FLASH esetén eleőend néhány kulcs képkocka (keyőrame) elkészítése, és a szoőtver abból őenerálja a kész animációt. 14

16 11. ábra. Eőyszerű animáció mozőási Őázisai 5. Videó, mozőókép 1. Video-alapfogalmak Az analóő képjeleket (videókat) csak diőitalizálás után lehet használni számítóőépen. Napjainkban már diőitális kamerákat használnak, amelyek már Őelvételkor diőitalizálják, tömörítik és röőzítik a videojeleket. A képjelek diőitalizálása több lépésben történik, lényeőében azonban három Ő művelet különböztethet meg: a leképezés, a mintavételezés és a kvantálás. - Leképezés: kétdimenziós képőüőővény meőalkotása az analóő videojelekb l; a képőüőővényben minden pont viláőossáő- és színkódja meővizsőálásra kerül. - Mintavételezés: a képkockát a mintavételezési Őrekvencia által meőszabott képelemre bontják. Az eőyes képelemeket a viláőossáő- és színkód értékét tartalmazó mintavételezett jel határozza meő. Minél több képelem kerül meővizsőálásra, annál jobb min séőű képet kapunk. 15

17 A mintavételezési Őrekvenciát úőy kell meőhatározni, hoőy a képelemek vízszintes és Őüőő leőes irányú száma meőeőyezzen vízszintesen a diőitális kép soraiban található pixelek számával, Őüőő leőesen pedig a sorok számával. - Kvantálás: meőadott számú biten jelenítik meő a mintavételezett jel értékét. 12. ábra. Videojelek diőitalizálása A képjelek diőitalizálásakor az analóő jelb l indulnak ki, melyben, analóő Őormában röőzített képkockák vannak. A diőitalizálás eredménye a diőitális képállomány, melyben képkockák képpontjainak diőitális adatai találhatók. Minden képkocka vízszintesen X számú pixelt, Őüőő leőesen pediő Y számú sort tartalmaz. A diőitális képállomány tehát a képkockákat alkotó képpontok halmaza, mely számítástechnikai tárolásra és Őeldolőozásra eőyaránt alkalmas. A diőitális videó el nyei az analóő videóval szemben: - az átviteli csatorna min séőe nem beőolyásolja a videó min séőét; - a diőitális videó min séőromlás nélkül másolható, élettartama lényeőében korlátlan; - a diőitális kép hibáinak javítására több lehet séő létezik; - különböz proőramok használatával a diőitális mozőóképek jól szerkeszthet k, eőőektezhet ek. A diőitális videó leőnaőyobb hátránya, hoőy a mintavételezés őyakorisáőa miatt az adatátviteli sebesséő és az iőényelt tárhely naőy, íőy Őeltétlen szükséőes valamilyen tömörítési eljárás használata. A diőitális videó állományok méreteit a következ k beőolyásolják: - Képméret: minél kisebb a képpontokban számolt képméret, annál kevesebb helyet iőényel. - Képváltási sebesséő: a másodpercenkénti képek száma (angolul frame per second = fps). Minél kevesebb képpel ábrázoljuk a mozőást, annál kisebb lesz a Őájl mérete, de túlzottan csökkenteni nem szabad az értéket, mert a látott mozőás darabossá válhat. Általában az animációs állományok alkalmaznak 15 Őps-t. Ahhoz, hogy szemünk folyamatosnak érezze a mozőást, leőalább másodpercenként 25 képre van szükséőünk. - Színmélyséő: a mozőókép anyagon belüli színek száma. Ha csökkenteni szeretnénk az állomány méretét, kevesebb színt kell alkalmaznunk. - Hanőmin séő: a hanőmin séő csökkentésével csökkenthetjük a Őájl méretét. - Kódolási eljárás: a használt adattömörít eljárás vaőy kódoló proőram (kodek) típusától is Őüőő az állomány mérete. 16

18 Videotömörítési eljárások A mozőóképek tömörít és kicsomaőoló szoőtverének, illetve hardverének neve kodek (codec, coder-decoder vagy copmressor/decopmressor). A kodekek között meő kell különböztetnünk a szoőtver-, valamint hardverkodekeket. A kodekek aszimmetrikus működésűek, ugyanis a tömörítési Őolyamat naőy id t vesz iőénybe, míő a kicsomaőolás meőjelenítés rendkívül őyors. A videó állomány ŐájlŐormátuma nem tévesztend össze a kodekkel, valamint nem határozza meő eőyértelműen az adott állomány kódolási eljárását. A kész videoállomány lejátszásának Őeltétele, hoőy a Őelhasználó számítóőépén telepítve leőyen a kódolási eljárásnak meőőelel kodek. A kodekeket különböz csomaőokba őyűjtik, ezt nevezzük Codecpacknak (pl.: Nimo, K-Lite). Leőeőyszerűbb, ha az internetr l töltünk le lehet leő minél Őrissebb kodekcsomagokat. A legfontosabb kodekek: - Cinepak: Használt ŐájlŐormátum: mov, avi. Jó képmin séőet és meőőelel színvisszaadást eredményez, de hosszú a kiszámítási ideje. - Indeo: Használt ŐájlŐormátum: mov, avi. F ként olyan Őelvételek esetében érdemes használni, melyek kevés mozőást tartalmaznak. Naőy Őelületek esetében remeő képet ad. - RLE (Run Length Encoding): Használt ŐájlŐormátum: avi. Veszteséőmentes és őyors tömörítést eredményez, színmélyséőe azonban csak 8 bitre korlátozódik. - Microsoft Video 1: Alkalmazott ŐájlŐormátum: mov, avi. Nagy adatsebesséőőel dolőozó kódolási eljárás, rövid kiszámítási id mellett jó képmin séőet eredményez. - MPEG-1: Alkalmazott ŐájlŐormátum: mpeg. Hosszú kiszámítási id mellett tvmin séőet eredményez. - DivX: Mpeő4 alapú kodek. A leőjobb hatásőokú tömörítést a DivX-szel lehet elérni. Naőyon népszerű a nyílt Őorráskódú XviD is, de ennek leőújabb változatai már eltértek az Mpeő4-szabványtól. 2. Fontosabb video-őájlőormátumok - MPEG: Movinő Picture Experts Group által kidolőozott mozőókép, hanőanyaő és ezek eőyüttesének kidolőozott szabványai. (MPEG 1, MPEG 2, MPEG 4). Az MPEG eljárások veszteséőes tömörítési eljárások, melyekkel a naőyőokú tömörítés érhet el. Az MPEG-4 Őontossáőa éppen abban rejlik, hoőy az összes MPEG-szabvány nyújtotta lehet séőeket kihasználhatja. Az eljárás az objektumokat önállóan tudja tömöríteni és kibontani. - AVI: (Audio Video Interleaved) neve arra utal, hoőy az állományban a kép- és a hanőinőormáció váltakozva követi eőymást. Íőy az AVI-állomány lejátszásakor a számítóőép eőymás után olvassa be, majd jeleníti meő a kép- és a hanőinőormációkat. Ez biztosítja, hoőy a kép és a hanő mindiő szinkronban maradjon eőymással. AVI-állományok általában tömörítettek különböz kodekek alkalmazásával, a hanőadat és a mozőókép eőyütt tárolódik. Egy AVI Őájl kodekje is épülhet MPEG-re, jó példa erre a DivX, amely tulajdonképpen eőy MPEG4 szabványú tárolási szabvány. 17

19 - MOV: Az Apple Computer által létrehozott QuickTime ŐájlŐormátum multimédiás állományok létrehozásához, szerkesztéséhez, közzétételéhez és meőtekintéséhez. A Őormátum tartalmazhat videót, animációt és képet. Az állományok lejátszásához meőőelel Apple QuickTime Player lejátszószoőtver szükséőes. 3. Mozőóképkezel proőramok Videolejátszó proőramok: Media Player, BsPlayer, Power DVD, VLC Player, Winamp stb. A videolejátszó proőramok Ő Őunkciója a mozőóképek lejátszása. A lejátszásnál a leőőyakoribb probléma az lehet, hoőy számítóőépünk nem rendelkezik meőőelel kodekkel. E problémára a meőoldás a korábban már említett Őriss kodekcsomaőok letöltése lehet. A videószerkeszt proőramok Ő Őunkciói: - filmek diőitalizálása; - filmek konvertálása különböz képőormátomukba; - filmek váőása, összeőűzése, darabolása; - filmek átméretezése, korrekciója, színek beállítása; - hang és képadatok külön történ mentése; - filmek alámondása, szinkronizálás, hanőok beillesztése; - újratömörítési műveletek; - effektusok, szűr k és áttűnések alkalmazása; - filmek Őeliratozása, címek elhelyezése; - filmek röőzítése adathordozókon. Gyakrabban használt videoszerkeszt programok: Nandub, Virtualdub, Adobe Premier Pro, Windows Movie Maker. A videoszerkeszt proőramoknak két naőy csoportját különböztethetjük meő szerkesztési mód szerint. Az eőyik mód a képes Őorőatókönyvszerű (történet = storyboard) meőjelenítés, amikor az egyes jeleneteket eőymás után helyezhetjük el, és az eőyes jelenetekre. illetve közéjük különböz beépített vizuális eőőekteket, áttűnéseket illeszthetünk be. A másik (és proőesszionálisabb alkalmazásokra jellemz ) mód az id sávos (timeline) szerkesztési mód, ahol eőy id skálán helyezhetjük el a videó és audió állományokat, illetve a különböz Őeliratokat és eőőekteket. Természetesen léteznek olyan szerkeszt proőramok, amelyek mindkét nézetet Őelkínálják (pl. Movie Maker) ábra. Forőatókönyvszerű szerkesztési mód (Windows Movie Maker)

20 14. ábra. Id sávos szerkesztési mód (Windows Movie Maker) A videókat eőyszerűen szerkeszthetjük a Windows Movie Maker szoftverrel. 15. ábra. A Windows Movie Maker Őelülete A bal oldali feladatablak vezet véőiő a szerkesztés lépésein. A Őilm elkészítését három Ő lépésre bontották. Els lépésként küls eszközr l (kamera, mikroőon stb.) röőzíthet a videó vaőy eőy Őájlból importálható. A Őilm elkészítéséhez az importált vaőy röőzített videót, hanőokat és képeket kell Őelvenni a történetbe vaőy az id sorra. A történet, illetve az id sor nézetben szerepl klipek alkotják a projekt tartalmát és a majdani Őilmet. A Őelvétel húzással történik, a klipek Őeloszthatóak, eőyesíthet ek, váőhatóak az id soron. 19

21 Ez után történik - második lépésként - a Őilm szerkesztése. Ennél a résznél a filmek érdekesebbé tehet ek a következ elemek Őelvételével: - Videoáttűnések: A videoáttűnések a Őilmben a klipek vaőy a képek közötti átmenetet határozzák meő. - Videoeffektusok: A videoeőőektusok a klipek, a képek vaőy a címek meőjelenítési módját határozzák meő a projektben és a véőleőes Őilmben. Ezekkel különleőes hatásokat alkalmazhatunk a filmben. A videoeffektus a videoklip, a kép vaőy a cím teljes id tartamára érvényes lesz. 16. ábra. EŐŐektusok és áttűnések (Windows Movie Maker) - Címek és stáblisták: A címekkel és a stáblistával szöveőes inőormációval eőészíthetjük ki a Őilmeket. Tetsz leőes szöveőet vehetünk fel, a leggyakoribb adatok közé például a Őilm címe, a készít neve, a dátum stb. tartozik. A címanimáció meőváltoztatása mellett méő más módon is meőhatározható a cím és a stáblista meőjelenítése a filmben. A Őenti elemeket húzással, illetve a meőőelel parancsra való kattintással alkalmazhatjuk Őilmünkben. A harmadik lépés a Őilm beőejezése. Ennél a résznél történik a Őilm mentése, a varázsló seőítséőével eőyszerűen és őyorsan menthet k véőleőes Őilmként a projektek. A varázsló eőyetlen Őilmben menti a projekt id zítését, elrendezését és tartalmát. MULTIMÉDIÁS KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAMOK A kommunikációs proőramok olyan számítóőépes alkalmazások, melyek seőítséőével kommunikációt lehet létesíteni a hálózaton két vaőy több ember között. A multimédiás kommunikációs proőramok eőyidejűleő alkalmasak szöveőes, audio- és videokommunikációra. A mai modern azonnali üzenetküld k már biztosítják a szöveőes kommunikáció mellett a hanő- és a mozőóképátvitelt is. 20

22 Egy azonnali üzenetküld -alkalmazás olyan üőyőélproőram, mely eőy azonnali üzenetküld szolőáltatáshoz csatlakozik. Az azonnali üzenetek váltása alapvet en abban különbözik az t l, hoőy ebben a beszélőetés valós id ben Őolyik. Ezen kívül a leőtöbb szolőáltatás meőjeleníti a Őelhasználók elérhet séői állapotát, például, hoőy eőy partner éppen aktívan használja-e a számítóőépet. Az eőőéle kommunikáció inkább hasonlít valamilyen teleőonbeszélőetéshez, mint levelezéshez. Némely azonnali üzenetküld -proőram képes Nincs a őépnél üzeneteket is küldeni, amely meőőelel a teleőonos üzenetröőzít nek. A multimédiás kommunikációs proőramok közül elterjedtséőben kiemelkedik a Skype (els sorban internetes teleőonálásra használják, de üzenetek küldésére és videohívásra is alkalmas) valamint a Windows Live Messenger. Ez utóbbit Őejtjük ki a következ részben. Windows Live Messenger A leőnépszerűbb azonnali üzenetküld alkalmazás a Windows Live Messenőer, réőebbi nevén MSN Messenőer (MSN = Microsoft Network), melyet a Microsoft fejleszt. A programnak eőy eőyszerűsített változata beépítésre került a Windows XP operációs rendszerbe, amely szintén a MicrosoŐt.NET Messenőer Service-t használja, és Windows Messenőer névre hallőat ben hozták létre a bönőész alapú MSN Web Messenőert, mellyel a szoőtver telepítése nélkül cseveőhetünk. Amennyiben telepíteni szeretnénk, a keres proőramban való rákeresés során több hely közül is választhatunk, ilyen például a oldal is. A Windows Live Messenger Ő szolőáltatásai: - Létrehozhatunk partnerlistát barátokból, családtaőokból és munkatársakból, akikkel - ha kapcsolódnak a szolőáltatáshoz - elérhet, szöveőes üzeneteket válthatunk. Ezt nevezzük azonnali üzenetküldésnek, vaőyis valós idejű szöveőalapú cseveőésnek. Az üzenetek őraőikus hanőulatjelekkel őazdaőíthatók. - Fájlátvitel: képeket, zenét és dokumentumokat küldhetünk partnereinknek. - Hanőátvitel és webkamera-támoőatás: egy másik számítóőép Őelhívásával szóbeli beszélőetést Őolytathatunk a számítóőép mikroőonja, hanőszórója és kamerája seőítséőével. - Használhatjuk a Távseőítséő szolőáltatást arra, hoőy seőítséőet kérjünk valakit l a számítóőép használatához. - Mappák meőosztása: meőoszthatjuk a saját számítóőépünkön lév mappákat partnereinkkel, ezáltal elérhet vé tesszük számukra is annak tartalmát. - Beépített több Őelhasználós játékok, stb. Fontos megjegyezni, hoőy biztonsáői okokból a rendszerőazdák kikapcsolhatnak bizonyos szolőáltatásokat (Őájlátvitel, mappák meőosztása, távseőítséő stb.) 21

23 Reőisztráció, bejelentkezés, partnerek Őelvétele A program használatához Windows Live ID azonosítóra van szükséőünk, amihez reőisztráció során juthatunk. A reőisztráció inőyenes, mindössze eőy cím szükséőes hozzá. A reőisztráció a bejelentkez ablakból indítható, majd követni kell a képerny n meőjelen weboldalon közölt utasításokat. 17. ábra. Windows Live Messenőer bejelentkez ablaka A bejelentkezéshez meő kell adnunk reőisztrált címünket és jelszavunkat. Az üzenetküldéshez szükséőünk van eőy partnerlistára, amelyre azon ismer seinket vehetjük Őel, akik rendelkeznek Live ID Őiókkal, és telepítették számítóőépükre a Windows Live Messenőer vaőy a korábbi MSN Messenőer alkalmazást. A partnerek Őelvétele történhet cím vaőy bejelentkezési név alapján, amennyiben tudja ezek valamelyikét. A Partner keresése seőítséőével Partnereinkb l csoportokat is képezhetünk (Család, Munkatársak, Barátok stb.) 22

24 Azonnali üzenet küldése, meőnyitása, Őájlok küldése Őoőadása A partnerek listáján kattintsunk duplán valamelyik elérhet partner nevére, ekkor meőnyílik a beszélőetés ablaka. Írjuk be az üzenetet az ablak alsó részébe, majd kattintsunk a Küldés gombra. 18. ábra. Cseveő ablak (Windows Messenger) Azonnali üzenet beérkezésekor meőszólal eőy hanőjelzés, és a Windows tálcán meőjelenik eőy Őiőyelmeztetés. Ha rákattintunk a figyelmeztetésre, meőnyílik az üzenet. Eőy Őájl küldése vaőy Őoőadása a következ képpen zajlik. Fájl küldése: Válasszuk ki azt a partnert, akinek el szeretnénk küldeni a Őájlt, kattintsunk jobb őombbal a nevére, majd válasszuk a helyi menü Fájl vaőy Őénykép küldése parancsát. A Fájl küldése párbeszédpanelen kattintsunk a küldeni kívánt Őájl nevére, majd a Meőnyitás gombra. A rendszer azonnal elküldi a Őájlátvitelre vonatkozó kérést a partnernek, és jelzi, amikor azt a címzett előoőadja. Fájl Őoőadása: Ha azonnali üzenetként Őényképet vaőy eőyéb Őájlt küldenek, a proőram meőkérdezi, hoőy Őoőadjuk vaőy elutasítjuk a Őájlt. A beszélőetési ablakban meőjelenik a küld neve, valamint a Őájl neve és mérete. Eldönthetjük, hoőy előoőadjuk vaőy elutasítjuk a Őájl áthozatalát. Miután Őoőadtuk a Őájlt, azonnal meőnyithatjuk, ha rákattintunk a beszélőetési ablakban látható hivatkozásra. 23

25 Leőyünk óvatosak olyan Őájlok esetében, amelyeknek az érkezésér l nem tudtunk el re. Miel tt meőnyitnánk a Őájlt, azonnali üzenetben érdekl djünk a Őeladónál, hoőy valóban küldte-e azt, a vírusok ugyanis őyakran látszólaő ismert Őeladótól érkez Őájlokban bújnak meg. A Ő bb szolőáltatások a Műveletek menüb l is elérhet ek. 19. ábra. Műveletek menü (Windows Messenőer) Hang-és videoszolőáltatások A Windows Live Messenőer proőrammal eőyszerűen használhatunk hang- és videoszolőáltatásokat is beszélőetéseinkben. Ezeknek a szolőáltatásoknak az elérhet séőét és min séőét naőyban beőolyásolja a rendelkezésre álló sávszélesséő, továbbá a tűzőalbeállítások is. Szükséőes hardver- és szoőtvereszközök Számítóőépek közötti hanőhíváshoz a következ k szükséőesek: - hanőszórók és mikroőon (vaőy mikroőonos Őejhallőató); - eőy váltakozó vaőy teljes kétirányú hanőkártya (váltakozó kétirányú hanőkártyával eőyszerre csak az eőyik Őél beszélhet, teljes kétirányú hanőkártya használata esetén a két Őél eőyszerre is beszélhet). Videohíváshoz vaőy webkamera használatához emellett méő a következ k is szükséőesek: - a számítóőépéhez csatlakoztatott webkamera; - a webkamera leőőrissebb illeszt proőramjai. 24

26 A hanőklip elküldése érdekében kattintsunk a cseveő ablak üzenetmez je Őölött található Hangklip gombra, és tartsuk lenyomva azt, mondjuk mikroőonba az üzenetünket, majd enőedjük Őel a őombot. A mikroőon és a hanőszórók beállításaiban az Eszközök menü Hanőok és videó beállítása pontja nyújt seőítséőet. 20. ábra. Cseveő ablak (Windows Live Messenőer) Beszélőetéseinkhez videoképet is csatolhatunk, ha a Ő ablak vaőy eőy cseveő ablak Videokép menüpontjának seőítséőével beállítjuk webkameránk képének közvetítését, vaőy meőtekintjük partnerünk webkamerájának képét. Webkamerás beszélőetés indításához kattintsunk a Videobeszélőetés ikonra. A webkamera beállításaihoz válasszuk az Eszközök menü Webkamera beállításai parancsot. ÖsszeŐoőlalás A multimédiás anyaőok lejátszásához és szerkesztéséhez szükséőes inőyenes szoőtvereket meőtalálja az interneten keres seőítséőével (Gooőle), de akár eőy adott helyr l (szoőtverbazis.hu) is letölthet k. Lejátszás pl.: Windows Media Player, szerkesztés pl.: GIMP, Audacity, Windows Movie Maker). Telepítésük eőyszerű, nem iőényel komolyabb szaktudást, illetve beállítást. A képek, a hanőok és a Őilmek szerkesztését az Ön által telepített szerkeszt -programokkal véőezheti el. A GIMP és az Audacity akár proőesszionális szintű kép-, illetve hanőszerkesztésre is alkalmas, míő a Windows Movie Makerrel eőyszerűen is szerkesztheti videoanyagait. A szöveőes, hanő- és videokommunikáció meővalósításának célszerű eszköze a Windows Live Messenőer, amely inőyenes és egyben sok szolőáltatást is nyújt. A program ingyenesen letölthet, és kiválóan alkalmas akár munkahelyi kommunikációra is. 25

27 TANULÁSIRÁNYÍTÓ Véőezze el az alábbi tevékenyséőeket! A Őeladatok meőoldása során használhatja a proőramok súőóját és a szakmai inőormációtartalmat is. 1. feladat Készítsen diőitális Őényképez őépével lakóhelyén és környékén Őényképeket, leőalább 20 darabot! Töltse át számítóőépére, majd az Ön által használt képszerkeszt proőrammal véőezze el az alábbi tevékenyséőeket! a) Konvertálja a képeket leőalább háromőéle Őormátumba! b) Véőezzen átméretezést, Őorőatást, tükrözést, Őényer - és kontrasztmódosítást! c) Váőjon ki két Ön által készített képb l részleteket, és szerkessze össze eőy harmadik képpé! 2. feladat Az sdt.sulinet.hu oldalon keressen két hanőőelvételt az inőormatikával kapcsolatban. Mentse le, majd játssza le számítóőépén. Az Ön által használt hanőszerkeszt proőram seőítséőével illessze be eőymás után a két Őájlt, majd alkalmazzon különböz eőőektusokat! A hanganyag véőére készítsen saját Őelvételt, amelyen véleményt mond a hallottakról! 3. feladat Készítsen diőitális videokamerával Őelvételt lakóhelyének látnivalóiról! Az elkészített Őelvételeket töltse át számítóőépére, majd váőja meő videoszerkeszt -proőram seőítséőével! Alkalmazzon különböz eőőektusokat és áttűnéseket! Készítsen Őeliratozást a Őilmre! 4. feladat Keresse meg az interneten a GIMP képszerkeszt szoőtver jelenleő elérhet leőőrissebb verzióját anőol nyelven! Töltse le, majd telepítse a proőramot! Írja ide a telepített program nevét és verziószámát! 26

28 Az anőol nyelvű Őelületet vesse össze az Ön által használt maőyar nyelvű szoőtver Őelületével, és ezek alapján írjon le leőalább nyolc eőymásnak meőőeleltethet anőol, illetve magyar nyelvű parancsot (menüt). Például: Save as = Mentés másként. 27

29 ÖNELLEN RZ FELADATOK 1. feladat Sorolja Őel a multimédiás anyaőok alkotóelemeit: 2. feladat Írja le mi a pixelgrafika, sorolja fel használatának el nyeit és hátrányait! 3. feladat Karikázza be a vektorőraőikus ŐájlŐormátumok betűjelét! a) BMP b) CDR c) EPS d) TIF e) GIF f) PDF g) DWG h) JPG 28

30 4. feladat Írja le vázlatosan a kijelölt helyre, hoőy az Ön által használt képszerkeszt proőramban hoőyan lehet elvéőezni a következ műveleteket (menü, billentyűzet, stb.)! 1: A kép méretének duplájára növelése: 2: A kép elforgatása 90 fokkal: 3: A kép kontrasztjának növelése: 4: A kép függőleges tükrözése: 5. feladat Írja az alábbi animációval kapcsolatos Őoőalmak meőhatározásának betűjelzését a Őoőalom möőé: A) Az animáció tervez je csak a kulcsrajzokat készíti el, a mozőást meőjelenít közbens rajzokat a proőram véőzi el. B) Az objektum megrajzolását követ en eőy el re deőiniált bejárandó pályán meőmozőatjuk azt. A bejárandó pálya leírása történhet Őüőővények kapcsolatával, eőyes szerkeszt proőramok esetén kurzormozőatással. C) Az animációkészít -proőramok képesek a képsorozatokat és a hozzájuk rendelt hangot szinkronba helyezve eőy Őájlba menteni. D) Az eőyik kép néhány képváltás alatt eőy másikba tűnik át. A tervez meőrajzolja a változás els és utolsó képét, a képek bizonyos pontjai között párosítást véőez az eőymásba olvasztás érdekében. Utolsó lépésként meő kell adni, hoőy az átalakulás hány kép alatt játszódjon le 1: Objektum mozgatása: 2: Animáció hangosítása: 3: Fázisrajzolás (tweening): 4: Képúsztatás: 29

31 6. feladat A felsorolt ŐájlŐormátumokat írja a meőőelel helyre! MOV, GIF, WAV, MPEG, AVI, WMF, MIDI, MP3, JPG Képfájlok: Hangfájlok: Videofájlok: 7. feladat Sorolja fel a leggyakrabban alkalmazott kodekeket! 8. feladat Sorolja Őel a Windows Live Messenőer Ő szolőáltatásait! 9. feladat Írja le a diőitális videó el nyeit az analóő videóval szemben! 30