A multimédia alkalmazások alkotóelemei

Átírás

1 A multimédia alkalmazások alkotóelemei Szövegek Szöveget szövegszerkesztővel szokták begépelni a számítógépbe. A szövegszerkesztő használatának előnye, hogy az elütéseket könnyen meg lehet találni, kijavítani. Megoldandó problémák: - a betűtípus, betűméret meghatározása; - a képernyőoldalra férő szöveg meghatározása; - a képernyő kivitelének meghatározása. Kész szöveg használata esetén a fenti problémák már meg vannak oldva. Szöveg beolvasása lapolvasóval Az OCR szoftver használatához a nyomtatott szöveget lapolvasóval be kell olvasni a memóriába. A lapolvasó a nyomtatott szöveget képfájlként olvassa be a memóriába. Betűtípus - A betűméret legyen a képernyő minden felbontásában olvasható. Használatos képernyő felbontások: , , képpont. - A képernyőn jól olvasható betűtípust kell használni, ami megtalálható minden számítógépen. True Type betűtípus általában minden számítógépen megvan. - Nem szabad négynél több betűtípust használni egy képernyőoldalon. - Ne legyen túl sok szöveg egy képernyőoldalon Szövegstílusok - Ritkán érdemes csupa nagybetűből álló szöveget készíteni. - Kiemelés félkövér betűkkel történjen, ezek a képernyőn feltűnőek, jól olvashatók. - Az árnyékolt szöveg változatos és jól olvasható. - A keretezés javítja a szöveg olvashatóságát. - Lehet változó karakterek közötti távolságot használni. Háttér A színes képernyőn a háttér előkészíti az információt, meghatározza a képernyőoldal hangulatát. Ismertető jellegű szövegnél legyen a háttér egyszínű. A szín alkalmazkodjon a szöveg színéhez. Izgalom felkeltéséhez legyen a háttér élénk színű, esetleg mintás. Színek - A színek hangulatot, benyomást közvetítenek.

2 - Kontraszt dús színkombinációkat célszerű használni. - Ne legyen négynél több szín egy képernyőoldalon. Hypertext Könyvek szekvenciális olvasásra készülnek, vagyis az információközlés során építenek a korábbi ismeretekre. Hypertext dokumentációk önálló információegységekből állnak, melyek között sok kereszthivatkozás lehet. A kereszthivatkozás teszi lehetővé, hogy az olvasó olvasás közben megkeressen egy másik helyet a dokumentációban. Állóképek, animációk Az állóképekről lásd az előző tananyagokat! Az animáció állóképsorozat, amivel megfelelő sebességű lejátszás esetén mozgásszimulációt lehet megvalósítani. A mozgássimulációhoz 15 kép/sec lejátszási sebesség elegendő. A képernyőn az animáció képei dinamikusan változnak, vagyis korlátozott ideig marad egy-egy kép a képernyőn, ezért az animáció időfüggő, folyamatos információ. Az animáció állókép-sorozatok segítségével előállított mozgás szimuláció. Az animáció önálló állóképekből indul el, ezek összerakásával kelti a mozgás érzetét. A videofilm folyamatos mozgásról készített pillanatfelvételek sorozata. A pillanatfelvétel mindig folyamatos mozgás egy adott pillanatát rögzítő állókép. Animáció típusok - Állandó előtérrel készülő animáció - Állandó háttérrel készülő animáció - Objektum animáció (Nem animációs állományt, hanem egy grafikus objektumot hoznak létre, melyet egy program mozgat a képernyőn egy előre megadott útvonalon.) Eszközök az animációs képek megrajzolására A legtöbb animáció készítő szoftver rendelkezik az alábbi eszközökkel, melyek megkönnyítik az animáció készítést: (1) Objektum mozgatás előre definiált pálya mentén (2) Fázisrajzolás (tweening) (3) Képúsztatás (4) Animáció hangosítás

3 Hangok A számítógép kétféle hangállományt ismer. Az egyik hangállomány fajtában a hangok digitálisan kódolt formában találhatók. Ezen hangállományok a WAV állományok. Az állomány mérete függ a digitalizálás paramétereitől, továbbá a csatornák számától. A WAV állományok viszonylag hosszú állományok. A másik hangállomány fajtában nem hangok, hanem szintetizátor parancsok találhatók. Az állomány lejátszásakor a parancsok vezérlik a szintetizátort, ami hangokat állít elő. Ezek a MIDI állományok. A MIDI állományok viszonylag rövid állományok. Hangállományok az Interneten Interneten csak tömörített digitális hangállományok találhatók. A tömörítési eljárás az MP3 (MPEG Audio Layer 3) eljárás. A tömörítés nem jelentős minőségromlás mellett 20 és 40 érték lehet. Videofilmek A videofilm a szórakoztató elektronika egyik fontos eleme. A videofilm lejátszása mozgóképeknek és hangoknak az együttes megjelenítését jelenti. A videofilm képkockákból áll, ezeknek meghatározott időpontokban, periodikusan kell megjelenni a képernyőn, és korlátozott ideig maradnak ott. Ezért a videofilm időfüggő, folyamatos információ. A videofilm hangja is időfüggő, folyamatos információ. Ha a videofilm feliratos film, akkor a szöveg is időfüggő, folyamatos információ. A videofilmek nagyméretű állományok, melyeket tömöríteni kell. A legelterjedtebb tömörített formátumok az AVI, Indeo, MPEG1, MPEG2 és MPEG4 formátum. Videoállomány tömörítési eljárások A videoállomány tömörítési eljárások a képkockák közötti tömörítést használó veszteséges tömörítési eljárások. A következőket ismertetjük: - AVI - MPEG1 - MPEG2 - MPEG4 - Indeo AVI Az AVI (Audio Video Interleaved) formátum speciális RIFF (Resource Interchange File Format) formátum, ami általános célú multimédia fájlformátum. Az AVI állományban a

4 kép- és a hanginformáció váltakozva követi egymást. Ez biztosítja, hogy lejátszáskor a kép és a hang szinkronban maradjon. A képadatok tömörítés nélküli vagy tömörített adatok. MPEG szabványok Az MPEG (Motion Picture Expert Group) szabvány (ISO ) a videofilmek nagyfokú, veszteséges tömörítési eljárása, ami elfogadható képminőség mellett 50 -os, esetenként 100 -os tömörítést is lehetővé tesz. MPEG1: transzformáció, színkód összenyomás Az MPEG1 eljárás a JPEG eljárásnak mozgóképek tömörítésére továbbfejlesztett változata. Képadatok mellett hangadatokat is tömörít. Az MPEG1 eljárás a képkockák közötti változásokat is kódolja képkockánként újrakezdi a képkockák kódolását. Az eljárás a képállományok RGB színinformációit YUV szín-koordinátarendszerbe transzformálja, elválasztja a világosság- és a színkódokat, majd a színkódokat 4 : 1 : 1 arányban összenyomja. Ennek a műveletnek a végén az ember számára nem érzékelhető minőségromlás mellett a képállomány mérete felére csökken. MPEG1: képkocka típusok A képkockák közötti tömörítés miatt az MPEG adatfolyamban három képkocka típus található: I képkocka: teljes képkocka. P képkocka: előrebecsült képkocka. Csak a korábbi I és P képkockához képest történő változásokat tartalmazza. B képkocka: kétirányú képkocka, mert tartalmának meghatározásához a korábbi I és P képkockát, és a következő I és P képkockát is figyelembe veszik. Két I képkocka között található képcsoportban több P és B képkocka lehet. Egy képcsoport legfeljebb 15 képkockából állhat. MPEG1: kódolás Kódoláskor az MPEG eljárás minden képkockát képpontból álló makroblokkra bont, majd megvizsgálja az egyes makroblokkok tartalmát. Egy képcsoporton belül csak a megváltozott makroblokkokat kódolja. A korábbi I vagy P képkockához képest megváltozott makroblokkok kódját a P képkocka tartalmazza. Az MPEG1 eljárás a képkockák tartalmának meghatározásánál használja a tömörítés előrebecsléssel eljárást, mivel a képkocka változások meg-jósolhatók. A B képkocka olyan makroblokk kódokat tartalmaz, melyek korábbi vagy a későbbi I vagy P képkockához képest történő változást rögzítenek. A B képkockák kibontásához a korábbi és későbbi I vagy P képkockák ismerete is szükséges, ezért az MPEG1 állományban a képkockák nem feltétlenül sorfolytonosan vannak tárolva.

5 MPEG2: bitsebesség, fájlszerkezet Az MPEG2 eljárás az MPEG1 eljárás továbbfejlesztett változata, mellyel nagyobb méretű képek tömöríthetők. Az MPEG2 eljárásnál a bitsebesség 3 Mbit/sec 40 Gbit/sec érték között változhat, de a leggyakrabban használt a 4 Mbit/sec 15 Mbit/sec közé eső érték. Nagyobb bitsebességgel nagyobb méretű képek tömöríthetők. Az MPEG2 eljárás is transzformálja, majd összenyomja a színkódokat. Ezt követi az MPEG1 eljáráshoz hasonlító képkockák közötti tömörítés, melynek során az eljárás létrehoz I, B és P képkockákból álló képcsoportokat. Egy-egy képcsoportban 1 15 képkocka lehet. Ha a képcsoportban csak egy képkocka van, az I képkocka. MPEG2: tömörítés Az MPEG2 eljárás a képkockán belüli tömörítéssel kiiktat az állományból jelentős menynyiségű adatot. Tömörítés közben az eljárás a képkocka tartalmától függően vezérli a kvantálást, ami változó bitsebességű vezérlést (VBR: Variable Bit Rate) eredményez. Ha a képkockáról kevés információt kell továbbítani, kicsi a bit-sebesség, ha viszont sokat, nagy a bitsebesség. A változó bitsebesség következtében a képminőség független a képtartalomtól. Mivel azonos elvek szerint tömörít a képkockák között és a képkockán belül, az MPEG2 jobb képminőséget biztosít az MPEG 1 eljárásnál. MPEG4: jellemzők Az MPEG4 a multimédia kommunikáció számára készült, kis bitsebesség (VLBV = Very Low Bitrate Video) használatát lehetővé tömörítés. Kis bitsebességet (4,8 64 kbit/sec) kis képkockát ( képpont) és kis képváltási frekvenciát (max. 15 Hz) használó alkalmazások használhatják. Az MPEG4 szabvány nagyobb képpel és képváltási frekvenciával működő alkalmazásoknál is használható 64 kbit/sec és 10 Mbit/sec érték közé eső bitsebességekkel. Az MPEG4 kis képváltási frekvenciával dolgozó, QCIF (Quarter Common Intermediate Format) formátumtól ( képpont) a képpont formátumig minden képernyő formátumot támogat. Az MPEG4 eljárás használja az MPEG szabványok összes lehetőségét, de további algoritmusokat is használ, hogy kis bitsebesség biztosítására.

6 Indeo fájlszerkezet Az Indeo eljárás ingyenesen terjesztett digitális videoállomány tömörítő és kibontó eljárás, ami a videoállományokkal együtt átadható. Az Indeo eljárás képkockán belüli és képkockák közötti tömörítéssel dolgozik. A tömörített állományban vannak kulcs-képkockák és delta képkockák. Az eljárás képkockán belüli tömörítéssel tömöríti a kulcs-képkockákat, ezért ezek önállóan kibonthatók. A delta képkockák a képnek csak megváltozott részeit tartalmazzák, ezért csak a korábbi kulcsképkocka ismeretében bonthatók ki. Alapértelmezés szerint minden 15. képkocka kulcsképkocka. A kulcs-képkockák egymástól való távolsága alapvetően befolyásolja a képminőséget és az adatátviteli sebességet. Ha a kulcs-képkockák közötti távolság kicsi, akkor a képminőség jó, de nagyobb bitsebesség kell az állomány továbbításához. Indeo paraméterezés Az Indeo állományban a kép- és hanginformációk váltakozva helyezkednek el. Megadható, hogy a képkockákhoz tartozó hanginformáció hogyan helyezkedjen el a fájlban. Alapértelmezés szerint minden képkockához tartozik hanginformáció, de megadható, hogy a hanginformáció ritkábban helyezkedjen el a fájlban. Tömörítéskor az ablak méretet, a képváltási frekvenciát, az átlagos adatátviteli sebességet, a kép- és hangállomány váltakozásának arányát és a kulcs-képkockák közötti távolságot kell megadni. Ha az alkalmazó szerint a képminőség fontosabb az adatátviteli sebességnél, akkor a kulcs-képkockák közt kis távolságot kell beállítani. Az eljárás a tömörítést a legkisebb bitsebességnél biztosítja. Videokonferencia-állományok A konferencia fogalma A konferencia magyarul tanácskozást jelent, amihez szükséges a résztvevő személyek találkozása. A konferencián általában egy személy előad a többi résztvevőnek. A résztvevők meghallgatják az előadást, amihez hozzászólhatnak, vagyis lehetséges a résztvevők és az előadó közötti párbeszéd. A konferencián történteket az elnök szabályozza. Távkonferencia A távkonferencia egymástól távollévő személyek közötti kapcsolat, aminek mindig van valamilyen célja. A személyek között létrejövő kapcsolat formája szerint a távkonferencia lehet - audió konferencia, amikor a résztvevők telefonvonalon át csak hallják egymást. - audiografikus konferencia, amikor a résztvevők telefonvonalon hallják egymást, és állóképeket továbbíthatnak egymásnak. - videokonferencia, amikor a résztvevők hallják és látják egymást.

7 Videokonferencia Különböző helyszíneken tartózkodó emberek tanácskozása videokamerák, mikrofonok, hangszórók, számítógépes hardver és szoftver valamint adatátviteli vonalak segítségével. - Minden helyszínen valósidőben felveszik a hang- és képadatokat, és továbbítják azokat a többi helyszín felé. - Minden helyszínen a beérkező hang- és képadatokat dekódolják, és megjelenítik hangszórón és képernyőn. Videokonferencia típusok - Két résztvevős videokonferencia: mindkét helyszínen van számítógép, amihez videokamera és mikrofon csatlakozik. A két számítógép videokonferencia íróasztali rendszer. Az egyik helyszínen felvett kép- és hangadatok a partner számítógépének hangszóróján szólalnak meg, illetve képernyője ablakában jelennek meg. A két számítógép adatátviteli hálózaton keresztül van egymással kapcsolatban. - Többpontos videokonferencia: három vagy több helyszín között van kapcsolat. A kapcsolat kialakításának két módja lehetséges: az egyik esetben minden helyszín minden helyszínnel önálló videokonferencia íróasztali rendszeren keresztül tart kapcsolatot. A másik az interaktív videokonferencia, ahol minden helyszínen megtörténik a kép- és hangadatok felvétele, egy rendező (elnök, moderátor) dönt arról, hogy résztvevők mit halljanak, illetve lássanak. Többpontos videokonferencia típusok A többpontos videokonferenciának két típusa van. A műsorszóró konferencia résztvevői közül csak az előadó jogosult beszélni, őt látják és hallják a többi helyszínen a részvevők. A helyszínek között nincs élő TV közvetítés, az előadó nem látja, és nem hallja a többi résztvevőt. Ez a videokonferencia típus adatátviteli vonalon lebonyolított televíziós műsorszórás (kábel TV). Az interaktív konferencia minden résztvevőjét - bizonyos korlátozások mellett - láthatja és hallhatja a többi résztvevő, ez biztosítja a résztvevők közötti személyes kapcsolatot. Minden helyszínen egy vagy több személy lehet. Az interaktív konferenciát tekintjük videokonferenciának. Videokonferencia rendszerek (1) Videokonferencia íróasztali rendszer: személyi számítógép néhány speciális hardverrel és szoftverrel. (2) Videokonferencia termi rendszer: több, együttműködő számítógép számos speciális hardverrel és szoftverrel.