Licensz-nyilvántartás elkészítése, aktualizálása

Átírás

1 dr. Száldobáőyi Zsiőmond Csonőor Licensz-nyilvántartás elkészítése, aktualizálása A követelménymodul meőnevezése: Hardveres, szoftveres feladatok A követelménymodul száma: A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT

2 LICENSZ-NYILVÁNTARTÁS ELKÉSZÍTÉSE, AKTUALIZÁLÁSA ESETFELVETÉS - MUNKAHELYZET Munkahelyén Önt bízzák meő azzal, hoőy határozza meő az eőyes asztali és hordozható számítóőépeken a tényleőesen telepített proőramokat, azok nyilvántartási adatait, valamint készítsen a joőszabályoknak meőőelel szoőtvernyilvántartást. Fontos tudnivalók: a kolléőák különböz telephelyeken dolőoznak, néhányan pediő távmunkában véőzik Őeladataikat. Alkalmanként a hordozható számítóőépeken különleőes Őeladatokat is véőeznek. Az irodai környezetben dolőozó Őelhasználók korlátozott joőosultsáőokkal rendelkeznek, íőy szoőtvereket nem telepíthetnek. A távmunkában dolőozó kolléőák is a vállalat tulajdonában lév számítóőépeket, szoőtvereket használják, ám rendelkeznek a proőramok telepítéséhez szükséőes joőosultsáőokkal. Milyen szerz i joői vonatkozásai vannak a számítóőép-használatnak? Melyek a szerz i és szomszédos joőok? Az inőormatikában milyen szerz i joő hatálya alá tartozó műveket alkalmazunk? Milyen joőszabályi el írások vonatkoznak a szerz i joői védelemre? Hoőyan lehet meőállapítani a számítóőépeken telepített szoőtvereket, azok jellemz it? Milyen adatokat, mellékleteket kell tartalmaznia a szoőtverek nyilvántartásának? A munkatársak munkáját ismerve Őelvet dik-e speciális el írás szükséőesséőe a joőszerű állapot Őenntartásához? Hozzon létre meőőelel eljárásrendet, űrlapokat a szoőtverek nyilvántartási rendszeréhez! SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM Maőánemberként, a mindennapjainkban is igazolni kell tudnunk, hoőy eőy eszköz legyen akár egy autó, vaőy eőy bútordarab, esetleő épp számítóőép hogyan került tulajdonunkba, birtokunkba, használatunkba. A őazdálkodó szervezeteket erre a számvitelt szabályozó joőszabályok kötelezik. E tárőyiasult alkotások nyilvántartása természetes (ezekr l leltárt készítünk), ám meőlep dünk, ha szellemi termékek nyilvántartását is ekként kérik számon rajtunk. Pediő lényeői különbséő nincs: a szellemi termékeket (íőy a szoőtvert) is megalkotta valaki, aki íőy annak tulajdonosává vált. S mint minden tulajdonos, joggal várhatja el, hoőy mindenki más e joőát tiszteletben tartsa. 1

3 Amint érezzük a joőtalansáőot a bolti lopásban, akként kell meőlátnunk a joőosulatlan szoőtverhasználatban is azt! Tisztesséőünk iőazolása érdekében meőhatározott Őormában kell szoőtvernyilvántartást vezetni. SZERZ I JOGOK A szerz i joő olyan kizárólaőos joő, mely az alkotót illeti meő szellemi terméke, műve kapcsán. E joő nem Őüőő az alkotás művészi, esztétikai értékét l sem, csupán az alkotásnak, mint eőyedi műnek a létrejöttéhez, illetve annak nyilvánossáőhoz közvetítéséhez kapcsolódik. Természetesen a mű tulajdonosa eladhatja művét, vaőy az ahhoz kapcsolódó joőokat értékesítheti. Emellett a műhöz számos Őelhasználási mód kapcsolódhat, melyekkel szintén az alkotó rendelkezése alapján lehet élni, ezek az úőynevezett szomszédos jogok. Hazánkban a tulajdon védelmét a joőszabályok hierarchiája több szinten szabályozza: - Maga az Alkotmány (1949. évi XX. törvény) is nevesíti. - A részletesebb szabályokkal a Ptk.-ban (1959. évi IV. törvény a Maőyar Köztársasáő Polőári Törvénykönyvér l) találkozhatunk. - A szellemi alkotások, azon belül a szerz i joőok viszonylaő önálló, a nemzetközi szerz désekkel való összhanőot meőkövetel joőterületet alkotnak. Az évi LXXVI. törvény a szerz i joőról részletekbe men en, a nemzetközi joői szokásoknak meőőelel en, s hazánk nemzetközi szerz désekben vállalt kötelezettséőeivel összhanőban szabályozza e viszonyokat. - Az eőyes joősértésekhez Őűzött joőhátrányok részben e joőszabályokból következnek. Ám a joőalkotó bizonyos cselekményeket ennél markánsabban tart büntetend nek, íőy ezek külön tényállásként is meőjelennek az évi IV. törvény a Büntet Törvénykönyvr l szakaszaiban. - A törvényi szabályozást az alacsonyabb szintű (pl.: kormányrendelet, miniszteri rendelet stb.) szabályok részletszabályokkal őazdaőítják, pontosítják a mindennapi élet elvárásaihoz. Alkotmány A magyar joőállamisáő alapját óta az elnevezésében, s lajstromszámában réői, ám szinte minden betűjében meőújult Alkotmány képviseli, azaz az évi XX. Törvény, A Maőyar Köztársasáő Alkotmánya. Ez deklarálja a piacőazdasáő alapját, a tulajdonhoz való jogot 1 : 13. (1) A Maőyar Köztársasáő biztosítja a tulajdonhoz való joőot. 1 Az Alkotmány október 15-én hatályos szöveőe szerint. A joőalkalmazónak a mindenkor hatályos joőszabályt kell alkalmaznia! Ennek elérhet séőe: (2010. október 15.) 2

4 Polőári Törvénykönyv A mindennapi életünkben el Őorduló számos élethelyzet különböz joőáőak szabályozási körébe eshet. Ezek közül a leőőyakoribb mindennapos a maőánjoői szabályok alkalmazása (e haőyományos, történeti múltra visszatekint elnevezés helyett a mindennapi szóhasználatban a II. viláőháború ideolóőiai rendszerében meőhonosodott polőári joő meőszólítást is használhatjuk). Ide tartoznak a tulajdon-, a birtokviszonyok szabályai, valamint az ezekben meőjelen dinamikus viszonyok szabályrendszere (pl.: szerz dések, Őelel sséő, záloőjoő stb.). Ezekhez szervesen kapcsolódik a személyiséő meőhatározásának kérdése (természetes személyek, őazdálkodó szervek), valamint a halál utáni vaőyoni állapot rendezése (öröklési joő). Ezeket az évi IV. törvény a Maőyar Köztársasáő Polőári Törvénykönyvr l (Ptk.) Őoőlalja össze, mint joőáői alaptörvény, melyet számos más törvény, valamint alacsonyabb szintű joőszabály eőészít ki. A Ptk. meőhatározása szerint: Ez a törvény az állampolőárok, valamint az állami, önkormányzati, őazdasáői és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vaőyoni és eőyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más joőszabályokat ha eltér en nem rendelkeznek e törvénnyel összhanőban, e törvény rendelkezéseire való Őiőyelemmel kell értelmezni. Ez a deőiníció minteőy kiemeli a Ptk.-t a törvényi hierarchiából, s a joőáő alapjává teszi a benne foglaltakat. Bizonyos jogviszonyok külön törvényben vannak szabályozva (pl.: családjoő, munkajog, de ilyen a szellemi alkotások, s ennek részeként a szerz i joőterület is). A szellemi alkotásokhoz Őűz d joőokról itt is meőlehet sen szűkszavú deklarációval találkozunk 2 : Ptk.86. (1) A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. (2) A védelmet e törvény rendelkezésein kívül az alkotások meőhatározott Őajtáira, valamint eőyes rokon tevékenyséőekre a szerz i, az iparjoővédelmi (a szabadalmi, a védjeőy-, eredetmeőjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), valamint a hanőőelvételek el állítóit véd joőszabályok határozzák meő. (3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekr l a külön joőszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilaő széles körben Őelhasználhatók és méő közkinccsé nem váltak. (4) A személyeket védelem illeti meő a vaőyoni értékű őazdasáői, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi id kezdetét és tartamát joőszabály határozza meő. 2 A Ptk október 15-én hatályos szöveőe szerint. A joőalkalmazónak a mindenkor hatályos joőszabályt kell alkalmaznia! Ennek elérhet séőe: (2010. október 15.) 3

5 Tvr.4. (1) A személyeket a vaőyoni értékű őazdasáői, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében a meőkezdett vaőy tervbe vett hasznosítás esetén a közkinccsé válásiő illeti meő a védelem. Ptk.87. (1) Akinek szellemi alkotáshoz Őűz d joőát meősértik a külön joőszabályban meőhatározott védelmen kívül a személyhez Őűz d joőok meősértése esetén irányadó polőári joői iőényeket támaszthatja. (2) A külön joőszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vaőyoni értékű őazdasáői, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érint védelem körében a joőosult azt is követelheti, hoőy az eredményeit elsajátító vaőy Őelhasználó személy részeltesse t az elért vaőyoni eredményben. A joőszabály szerkezetéb l viláőos, hoőy mindezt a személyhez Őűz d joőok körében határozza meő a személyek polőári joői védelmi eszközeként. Bár számos szellemialkotás-típust nevesít a szöveőezésében, a leőőontosabb azonban az a őenerálklauzula (általánosítás), mely minden, a Őelsoroltakon kívül es, de a szükséőes jellemz kkel rendelkez alkotás védelmét is lehet vé teszi. Kiderül azonban az is, hoőy a védelem id ben korlátos (a védelmi id nek van kezdete és lejárta), s tartalmában is a külön joőszabályokban meőhatározott korlátozásokkal érvényesíthet. Szerz i joői törvény Mint láttuk, az inőormatika szempontjából leőőontosabb fogalmak nem kerültek nevesítésre a Ptk.-ban. Ezek meőhatározása a szerz i joőról szóló, évi LXXVI. törvényben (Szjt.) jelenik meg: - számítóőépes proőram a hozzátartozó dokumentációval; - adatbázis. Emellett azonban az eőyes számítástechnikai eszközökön, adathordozókon számos típusú szellemi alkotás Őordulhat el, melyeknél szintén rendelkeznünk kell a meőőelel Őelhasználói joőokkal (pl.: irodalmi, zenei művek, Őilmek, képek stb.). 4

6 Az Szjt. számunkra leőőontosabb rendelkezései 3 : 1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (2) Szerz i joői védelem alá tartozik Őüőőetlenül attól, hoőy e törvény meőnevezi-e az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak min sül különösen: c) a számítóőépi proőramalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoőtver) akár Őorráskódban, akár tárőykódban vaőy bármilyen más Őormában röőzített minden Őajtája, ideértve a Őelhasználói proőramot és az operációs rendszert is, p) a őyűjteményes műnek min sül adatbázis. A szerz Őoőalmát, illetve az átdolőozás meőkülönböztet ismérveit is deőiniálja: 4. (1) A szerz i joő azt illeti, aki a művet meőalkotta (szerz ). (2) Szerz i joői védelem alatt áll az eredeti mű szerz jét meőillet joőok sérelme nélkül más szerz művének átdolőozása, Őeldolőozása vaőy Őordítása is, ha annak eőyéni, eredeti jellege van. 7. (1) Szerz i joői védelemben részesül a őyűjtemény, ha tartalmának összeváloőatása, elrendezése vaőy szerkesztése eőyéni, eredeti jelleőű (őyűjteményes mű). A védelem a őyűjteményes művet meőilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerz i joői védelemben. (2) A őyűjteményes mű eőészére a szerz i joő a szerkeszt t illeti, ez azonban nem érinti a őyűjteménybe Őelvett eőyes művek szerz inek és szomszédos joői teljesítmények joőosultjainak önálló joőait. (3) A őyűjteményes mű szerz i joői védelme nem terjed ki a őyűjteményes mű tartalmi elemeire. 3 Az Szjt október 15-én hatályos szöveőe szerint. A joőalkalmazónak a mindenkor hatályos joőszabályt kell alkalmaznia! Ennek elérhet séőe: (2010. október 15.) 5

7 A szerz eőyes joőait átadhatja, ám más joőok a személyéhez olyan szorosan kapcsolódnak, hoőy azokról le sem mondhat érvényesen: 9. (1) A szerz t a mű létrejöttét l kezdve meőilleti a szerz i joőok a személyhez Őűz d és a vaőyoni joőok összesséőe. (2) A szerz személyhez Őűz d joőait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerz nem mondhat le róluk. (3) A vagyoni jogok a (4) (6) bekezdésekben Őoőlaltak kivételével nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet. (4) A vaőyoni joőok örökölhet k, róluk halál esetére rendelkezni lehet. (5) A vaőyoni joőokat öröklés útján meőszerz személyek azokról eőymás javára rendelkezhetnek. (6) A vaőyoni joőok a törvényben meőhatározott esetekben és Őeltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A joőszerz a joőok átruházására irányuló szerz dés eltér kikötése hiányában a vaőyoni joőokkal a továbbiakban rendelkezhet. Az eőyes joőok részletes tárőyalása nem e kiadvány Őeladata, ám a joőszabály könnyen érthet meőőoőalmazásokat tartalmaz, íőy az érdekl d olvasó maőa is meőismerkedhet vele! Az Szjt. a joősértés polőári joői következményeit is meőhatározza. Ezek Ő ként meőállapításra, eltiltásra, reparációra, illetve vaőyoni kártérítésre terjednek ki. Büntet Törvénykönyv A maőánjoő mellett a büntet joő is védi a szerz ket eőyes elkövetési módok pönalizálásával (büntetend vé tételével). Ezek szabályait az évi IV. törvény a Büntet Törvénykönyvr l (Btk.) határozza meő 4 : Bitorlás 329. (1) Aki a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti Őel, és ezzel a joőosultnak vaőyoni hátrányt okoz, b) őazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztséőével, taősáőával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vaőy az alkotáshoz Őűz d joőok érvényesítését attól teszi Őüőő vé, hoőy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vaőy nyereséőb l részesítsék, illetve joőosultként tüntessék Őel, bűntettet követ el, és három éviő terjed szabadsáővesztéssel büntetend. 4 A Btk október 15-én hatályos szöveőe szerint. A joőalkalmazónak a mindenkor hatályos joőszabályt kell alkalmaznia! Ennek elérhet séőe: (2010. október 15.) 6

8 Szerz i vaőy szerz i joőhoz kapcsolódó joőok meősértése 329/A. (1) Aki másnak a szerz i joőról szóló törvény alapján Őennálló szerz i vaőy ahhoz kapcsolódó joőát haszonszerzés véőett, vaőy vaőyoni hátrányt okozva meősérti, vétséőet követ el, és két éviő terjed szabadsáővesztéssel büntetend. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetend, aki a szerz i joői törvény szerint a maőáncélú másolásra tekintettel a szerz t, illetve a kapcsolódó joői joőosultat meőillet üreshordozó díj, illetve reproőráőiai díj meőőizetését elmulasztja. (3) A büntetés bűntett miatt három éviő terjed szabadsáővesztés, ha a szerz i vaőy szerz i joőhoz kapcsolódó joőok meősértését a) jelent s vaőyoni hátrányt okozva, b) üzletszerűen követik el. (4) A büntetés a) öt éviő terjed szabadsáővesztés, ha a szerz i vaőy szerz i joőhoz kapcsolódó joőok meősértését különösen naőy vaőyoni hátrányt, b) két évt l nyolc éviő terjed szabadsáővesztés, ha a szerz i vaőy szerz i joőhoz kapcsolódó joőok meősértését különösen jelent s vaőyoni hátrányt okozva követik el. Szerz i vaőy szerz i joőhoz kapcsolódó joőok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása 329/B. (1) Aki a szerz i joőról szóló törvényben meőhatározott hatásos műszaki intézkedést haszonszerzés véőett meőkerüli, vaőy e célból ehhez szükséőes eszközt, terméket, berendezést vaőy Őelszerelést a) készít, el állít, b) átad, Őorőalomba hoz, vaőy azzal kereskedik, vétséőet követ el, és két éviő terjed szabadsáővesztéssel büntetend. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetend, aki a szerz i joőról szóló törvényben meőhatározott hatásos műszaki intézkedés meőkerülése céljából az ehhez szükséőes vaőy ezt könnyít őazdasáői, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja. (3) A büntetés bűntett miatt három éviő terjed szabadsáővesztés, ha a szerz i joőról szóló törvényben meőhatározott hatásos műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el. 7

9 Joőkezelési adat meőhamisítása 329/C. Aki más szerz i vaőy szerz i joőhoz kapcsolódó joőok védelme alá tartozó művének, illet leő teljesítményének a Őelhasználásával összeőüőőésben meőjelenített, és a szerz i joőról szóló törvényben meőhatározott joőkezelési adatot haszonszerzés véőett joőosulatlanul eltávolítja vaőy meőváltoztatja, vétséőet követ el, és két éviő terjed szabadsáővesztéssel büntetend. Bár a köztudatban nem él, de látható, hoőy iően súlyos elbírálás alá esnek e joősértések. S a joőalkalmazás is mind őyakrabban találkozik e tényállásokkal, rendszerint más bűncselekményekhez kapcsolódó elemként. SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK KÜLÖNÖS VÉDELME A szellemi alkotások különleőes területeként jelöli meő a törvény a szoftvereket. Ehhez mérten eltér sziőorúbb szabályozást is alkalmaz számos vonatkozásban: Másolatkészítés: Bár általában a joőszerűen a birtokunkba került műr l, vaőy annak eőy számunkra Őontos részletér l saját célra készíthetünk másolatot (esetleő bizonyos korlátozásokkal), a szoőtverek esetében ez tilos: 35. (1) Természetes személy maőáncélra a műr l másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vaőy jövedelemőokozás célját közvetve sem szolőálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoőtverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános el adásának kép- vagy hanőhordozóra való röőzítésére. Kölcsönzés: Amint a Őelhasználás meőosztása is, méő az olyan szervezett Őormákra vonatkozóan is, mint például a könyvtárak: 39. Az orszáőos szakkönyvtárak a mű eőyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoőtverre és a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra. 8

10 Szabad felhasználás: Említettük, hoőy a szerz i joőoknak is vannak korlátai. Ezek eőyike a szabad Őelhasználás, melyhez mint a neve is jelzi általában nem szükséőes a szerz i joői joőosult enőedélye. A törvény ilyenként sorol Őel néhány esetet: - maőánhasználat; - alkalomszerű zártkörű összejövetel; - nemzeti ünnepek ünnepséőei; - iskolai oktatás és iskolai ünnepséőek; stb. A szoőtverek tekintetében itt is korlátozással találkozunk: 35. (3) Nem min sül szabad Őelhasználásnak Őüőőetlenül attól, hoőy maőáncélra történik-e, ha a műr l más személlyel készíttetnek másolatot számítóőépen, illetve elektronikus adathordozóra. Ugyanakkor az egyes szerz i joősértések meleőáőyának tekintett internetes hálózati adatőorőalom is külön szabályozást kapott, hisz ideiőlenesen az adott eszköz üzemeltet je, tulajdonosa tudtán kívül az adatok tárolásra, majd továbbításra kerülnek: (6) Szabad Őelhasználás a mű járulékos vaőy közbens a Őelhasználásra irányuló műszaki Őolyamat elválaszthatatlan és lényeőes részét képez, önálló őazdasáői jelent séő nélküli id leőes többszörözése, ha kizárólaő az a célja, hoőy lehet vé teőye a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolőáltató által, vaőy b) a műnek a szerz által enőedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján meőenőedett Őelhasználását. Adatbázis 60/A. (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vaőy eőyéb tartalmi elemek valamely rendszer vaőy módszer szerint elrendezett őyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez számítástechnikai eszközökkel vaőy bármely más módon eőyedileő hozzá lehet Őérni. (2) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket meőőelel en alkalmazni kell az adatbázis működtetéséhez, illetve tartalmának meőismeréséhez szükséőes dokumentációra is. (3) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai eszközökkel hozzáőérhet tartalmú adatbázis el állításához vaőy működtetéséhez Őelhasznált szoőtverre. 9

11 62. (1) Nem szükséőes a szerz enőedélye ahhoz, hoőy a őyűjteményes műnek min sül adatbázist joőszerűen Őelhasználó személy az adatbázis tartalmához való hozzáőéréshez és az adatbázis tartalmának rendeltetésszerű Őelhasználásához szükséőes cselekményeket elvéőezze. (2) Ha csak az adatbázis valamely részének Őelhasználására szereztek joőot, az (1) bekezdésben Őoőlalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni. Az adatbázis el állítóit számos részletszabály (Szjt. 84/A 84/E szakaszok) is védi. Természetesen a szoőtverek, adatbázisok el állítói számos módon maőuk is iőyekeznek meővédeni alkotásukat az illetéktelen Őelhasználástól. Ennek céljára hatásos műszaki intézkedéseket alkalmaznak. Ezeket akkor is hatásosnak kell tekinteni, ha azt különleőes szaktudás birtokában valaki képes visszaőejteni. Az ilyen cselekmény büntetend! ÖsszeŐoőlalás Meőállapíthatjuk, hoőy szoftver, vaőy adatbázis vásárlásakor nem szerzünk tulajdonjoőot, csupán az eőy példányban való használat joőát. Ez azt jelenti, hoőy az adott szoőtver eőy licencének meővásárlása arra joőosít, hoőy azt eőyetlen példányban telepítsük saját célú használat érdekében. Természetesen lehet ennél több joőot biztosító licenceket is beszerezni, ám ezek ára jelent sen maőasabb. A pontos Őeltételekr l részletesen a telepítés els Őázisában közölt nyilatkozat (Őelhasználói szerz dés), illetve a szoftver dokumentációjában leírtak tájékoztatnak. Mint az eőyes szoőtverek telepítése során látjuk, ezek előoőadása a telepítés eőyik Őeltétele. Arra alappal hivatkozni nem lehet, hoőy csak rákattintottunk, s nem olvastuk el e használati Őeltételeket. A szoőtverekhez, s más szerz i művekhez (leőinkább zeneművekhez, Őilmalkotásokhoz) kapcsolódó joősértések őyakori terepe a Őájlcserél alkalmazások használata. Bár pillanatnyilag Maőyarorszáőon letölt maőánszemély Őelhasználókat nem vontak (méő) eljárás alá, de ez inkább csak szándék kérdése, hisz a joősértés ténye eőyértelműen Őennáll. Nem a letöltéssel valósul meő a bűncselekmény (ez esetleg az inőyenes maőánhasználat körébe esik, ha maőáncélra, s üzleti tevékenyséőünkhöz méő áttételesen sem kapcsolódik), hanem a (letöltött) adatok meőosztásával, mások számára való elérhet vé tételével. A joősértés már akkor is meővalósul, ha tényleőes Őeltöltés nem is következik be például érdektelenséő vaőy őyenőe adatkapcsolati viszonyok miatt. 10

12 A SZOFTVEREK FELHASZNÁLÓI JOG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA Attól Őüőő en, hoőy az adott szoőtver tekintetében annak el állítója, tulajdonosa milyen jogokat kíván érvényesíteni, s melyeket ad át, különőéle kateőóriákat különböztetünk meő: Freeware programok: a szerz i joő által védettek e szoőtverek is, ám a készít jük által meőhatározott korlátok mellett korlátlan ideiő, inőyenesen használhatóak. Ilyen korlát lehet például a terjeszthet séő, a kereskedelmi jelleőű Őelhasználás. Önmaőában a használati joő uőyanis nem ad lehet séőet a szoőtver mások számára akár inőyenesen történ továbbadására (az erre való joőot szabad terjeszthet séőnek, azaz Őreely redistributable-nak nevezzük). De a leőőyakoribb kikötés a közvetve vaőy közvetlenül anyaői haszonszerzés céljára történ használat kizárása. Ha semmilyen korlátozást nem ír el a szerz i joői jogosult, akkor a szoftvert egyenesen szabad szoftvernek (free software) nevezzük. Shareware programok: olyan szoőtverek csoportját jelöljük íőy, melyek id leőes használatához járul hozzá a készít je, azaz szabadon kipróbálhatjuk, de csak meőhatározott ideiő használhatjuk. Általában ilyenek a DEMO verziójú szoőtverek, melyeket a próbára rendelkezésre álló id szak után meő kell vásárolnunk. Erre ösztönözhet például az, hogy a DEMO verzió eőyes kívánatos Őunkciókat nem tartalmaz. Kereskedelmi szoftverek: ellenérték Őejében csupán használati joőot szerzünk az ilyen programok esetében, de a proőramban semmilyen módosítást nem véőezhetünk, annak Őorráskódját Őeltárni is csak korlátozottan a rendeltetésszerű használathoz Őeltétlenül szükséőes mértékiő szabad. A Őelhasználóként vásárolt ilyen szoőtvert tovább értékesíteni nem lehet. SZOFTVEREK NYILVÁNTARTÁSA A számvitelr l szóló évi C. törvény (Sztv.), az adózás rendjér l szóló évi XCII törvény (Art.), valamint más joőszabályok is tartalmaznak a szoőtverek mint a vállalkozás tulajdonában lév eszközök kapcsán rendelkezéseket. Ezek ellen rzése az adóhatósáő Őeladata is, a joőszabályellenes eljárás az adózás rendje szerinti következményekkel jár. A szoőtvernyilvántartásnak eszerint leőalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: - a szoőtver őyártójának (joőtulajdonos) meőnevezése; - a szoőtver (termék) meőnevezése; - a szoőtver pontos verziójának azonosítható módon való meőhatározása; - a szoőtver nyelvi verziójának meőhatározása; - a szoőtver eőyedi azonosítója (licenckulcs); - a licencek számára, konstrukciójára (pl.: OEM), licenctípusára (pl.: oktatási, általános), teljesséőére (pl.: teljes, Őrissítés) vonatkozó Őeltételek; - a licencszerz dés kelte, a könyvelésben történ aktiválásának kelte; - a licenc ára; - elszámolási mód (értékcsökkenés); - leltári szám. A Őenti adatokat tartalmazó nyilvántartást minden inőormatikai eszköz vonatkozásában el kell véőezni. 11

13 BSA A viláő leőnaőyobb szoőtverőyártói hozták létre a Business SoŐtware Alliance-t (BSA), melynek célja a leőális szoőtverhasználat elterjesztése, a kalózszoőtverek arányának visszaszorítása. Természetesen hazánkban is működik 1994 óta BSA Maőyarorszáő néven (teljes nevén Business SoŐtware Alliance Maőyarorszáő Üzleti SzoŐtverszövetséő a Joőtiszta SzoŐtvert Használó Maőyarorszáőért ). Bár semmilyen hatósáői joőkörrel nem rendelkezik, ám szoros kapcsolatot tart Őenn az ellen rz hatósáőokkal, érdekei szerint seőíti munkájukat. Közvetlenül bejelentkezve őazdálkodó szervezetekhez, ellen rzéseket is véőez. Mivel a helyszíni ellen rzés minden esetben el zetes bejelentkezés után történik, lehet séőe van az adott szervezetnek az önkéntes joőkövet maőatartásra, az általa használt szoőtverek joőosultsáőainak rendezésére. Amennyiben a BSA hiányossáőokat, joősértést észlel, további id t biztosít a joőszerű állapot meőteremtésére, ehhez tanácsadással is hozzájárul. Nem szándéka, csak szükséőszerű konklúziója lehet e Őolyamatnak a hatósáőhoz Őordulás, az esetleőes Őeljelentés. Uőyanakkor a minteőy másőél évtizedes működés dacára hazánkban méő mindiő több mint a szoőtverek Őele illeőálisan működik a számítóőépeken. 12

14 LICENCNYILVÁNTARTÁS Hoőy a sziőorú nyilvántartási kötelezettséőeknek eleőet tehessünk, a BSA kidolőozott, s az APEH támoőató véleményével közzétett eőy alkalmas nyilvántartó ívet: 1. ábra. SzoŐtvernyilvántartó űrlap 5 5 Forrás: (2010. október 10.) 13

15 A tényszerűen Őelvett adatok értékelése során Őellelhet őyakori hibákról tájékoztat az alábbi ábra: 2. ábra. A nyilvántartásból meőállapítható őyakori problémák 6 A cél s a törvényi kötelezettséő az, hoőy csak joőszerűen telepített szoőtverek leőyenek az általunk Őelüőyelt számítóőépeken, s ezzel összhanőban a nyilvántartásban is. Célszerű (a szoőtverbeszerzéseket, telepítéseket követ en is) id szakonként, de leőalább évente mindenképpen a licencnyilvántartást Őelülvizsőálni, adatait pontosítani, javítani. TELEPÍTETT SZOFTVEREK FELTÁRÁSA Bár a szoőtverek telepítésével, beállításával, jellemz ik meőállapításával több külön modulőüzet is Őoőlalkozik, itt most röviden összeőoőlaljuk a lehet séőeket, valamint egy konkrét példát is bemutatunk (példánk a Windows operációs rendszer eőyes verzióira korlátozódik). Mivel az eőyes szoőtverek a rendszer többi elemével való harmonikus eőyüttműködés érdekében számos beállítást is elvéőeznek, ezeknek több helyen is nyomuk marad. 6 Forrás: (2010. október 10.) 14

16 Minden operációs rendszer nyilvántartja az íőy telepített alkalmazásokat. Például Windows XP alatt a Vezérl pult / Proőramok telepítése és törlése opciót választva jeleníthetjük meő: 3. ábra. Telepített szoőtverek meőjelenítése a Windows XP vezérl pultjában Windows 7-ben a Vezérl pult / Proőramok / Proőramok és szolőáltatások lapon találjuk a hasonló tartalmú nyilvántartást. 4. ábra. Telepített szoőtverek meőjelenítése a Windows 7 vezérl pultjában Ennél pontosabb képet kaphatunk, ha a Windows reőisztrációs adatbázisában ellen rizzük a bejeőyzéseket. Ennek részletes ismertetése a szoőtverekkel Őoőlalkozó Őüzetben meőtalálható, itt nem ismételjük meő. 15

17 Ha nem bízunk az operációs rendszer nyilvántartásában, maőunk is telepíthetünk persze csak joőtisztán meőőelel alkalmazást, mely általában azért is hasznos, mert jelent sen több adatot jelenít meő a telepített proőramokról. 5. ábra. Telepített szoőtverek meőjelenítése a speciális seőédproőrammal Ugyanakkor ezek egyike sem képes meőjeleníteni a portable (hordozható, azaz telepítés nélkül, csupán Őelmásolással üzemel ) szoőtvereket. Éppen ezért elenőedhetetlen, hoőy a Start menüt, az asztalt alaposan véőiőnézzük, hisz a használathoz általában ilyenkor is tartozik listaelem, parancsikon. További lehet séő a merevlemez olyan területeinek, mappáinak ellen rzése, mely szokásosan proőramokat tartalmaz. Ilyenek például: - c:\program Files mappa; - a bárhol Őellelt inst, install, telepít, vaőy ezekhez hasonló nevű mappák; - az eőyes meőhajtók őyökérkönyvtáraiban Őellelt, a proőram nevére árulkodóan utaló mappaelnevezések. A Őelhasználók ellenben leleményesek, s bíznak a rendszerőazdáénál raőináltabb őondolkodásuk sikerében az eőyes tiltott állományok elrejtése során Amennyiben a Őellelt szoőtver telepítése joőszerűtlen, őondoskodni kell annak haladéktalan eltávolításáról a rendszerb l. Ehhez az el z kben bemutatott vezérl pulti eszközök, vaőy Őelüőyel szoőtverek meőőelel lehet séőet nyújtanak. Az eőyes szoőtverek a telepítés során maőuk is létrehozhatnak uninstall (törlés) elemet, de ezek jó szokása, hoőy naőy mennyiséőű szemetet haőynak maőuk után a számítóőépen. 16