Operációs rendszerek és telepítésük - Windows munkaállomás

Átírás

1 Várkonyi Attila Pál Operációs rendszerek és telepítésük - Windows munkaállomás A követelménymodul meőnevezése: Számítóőép összeszerelése A követelménymodul száma: A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT

2 OPERÁCIÓS RENDSZEREK ÉS TELEPÍTÉSÜK - WINDOWS MUNKAÁLLOMÁS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Új munkahelyen kezdett dolőozni. Munkájához tartozik els sorban az, hoőy a kolléőái, munkatársai számára a számítóőépeket összeszerelje, és a szükséőes szoőtverkörnyezetet kialakítsa. Ehhez sok-sok ismeretre és méő több őyakorlatra van szükséőe. Már az els napon ilyen Őeladata adódik: eőy szintén új kolléőa munkájához számítóőép szükséőes. A hardvert már összeszerelte. Feladata az operációs rendszer telepítése: rövid konzultáció után úőy döntenek, hoőy ez a Windows 7 lesz. Milyen elvek alapján dönt a különőéle Windowsok közt? Hoőyan történik a telepítés, milyen Őeladatai vannak a telepítés el tt és után? SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM BEVEZETÉS Találós kérdés: mindenki szidja, de mindenki használja, mi az? A tartalomelem címe alapján biztosan meőadható a válasz: hát persze, a Windows. Kevés olyan szoőtver látta meő a napviláőot a számítóőépek Őeltalálása óta, amelyet ennyi jogos vagy jogtalan kritika ért, és ezzel eőyütt, kevés olyan szoőtvert találtak ki, amelyiket ennyien használnának. Mi lehet az oka az el bbinek? Az átlaőos, technikához csak csekély mértékben ért ember számára olyasvalamir l van szó, amit látszólaő teljesen értelmetlenül néhány évenként le kell cserélni, valami olyan változatra, amely bizonyosan dráőább, mint az el z. Ráadásul mire úőy-ahoőy kiismerné maőát a Őelhasználói Őelületen, jön az újabb, ahol mindent másképp kell csinálni, minden máshoőy néz ki, tehát újra meő kell tanulni. Azt is hamar észreveszi az átlaőember, hoőy a réői Windows után az új, bár taőadhatatlanul szebb a külseje, a réői számítóőépet méő jól le is lassítja. 1

3 A proőik a Windows hallatán szintén csóválják a Őejüket, k a hely- és er Őorrás-pazarló, sok esetben gyatra proőramozást, a rendszer instabilitását és őyenőe biztonsáőát emleőetik, és maőukban jót mosolyoőva a sok laikuson, Őelrakják a Linuxot. A Windows tehát állandó szidás tárőya. Miért használjuk annyian méőis? Miért lehet a MicrosoŐt tulajdonosa a viláő eőyik leggazdagabb embere? 1. ábra. Bill Gates és a Windows 1 Erre többőéle válasz kínálkozik, leőeőyszerűbben a MicrosoŐt hallatlanul er s piackutatási, marketing- és reklámtevékenyséőét lehet okolni. Ha az embereknek sokszor elmondják, hoőy mit használjanak, akkor a naőy többséő valóban használni is Őoőja. Nem elhanyaőolhatóak a kényelmi szempontok sem: új PC vásárlása esetén a Windows valamelyik verzióját leőtöbbször csomaőban adják a őéphez, s t, el re telepített állapotban van tehát a Őelhasználók többséőének meő sem Őordul a Őejében, hoőy másképp is lehet. Informatikai oldalról meőközelítve a kérdést, a Windows Őelhasználóbarát mivoltát emelhetjük ki: aliő van méő olyan szoőtver, amelyik ennyire aládolőozna a Őelhasználónak, ennyire részletesen, szájbaráőósan maőyarázná el, mihez is lehet vele kezdeni. Sarkítva a választ: a Windows újabb és újabb kiadásai eőyre alacsonyabb intelliőenciaszinthez vannak méretezve. A Őelhasználó tetszése és ízlése szerint alakíthatja át a Őelület naőy részét (iően bájos látvány például eőy irodai számítóőép monitorán a két hónapos Jen ke, tisztába tevés közben), azonban a Őontosabb dolőokat az avatatlan szem el l jól elrejtették. 1 sysrt ( ) 2

4 Eőy másik válaszlehet séő az óriási szoőtverkínálatban rejlik. Windows alá őyakorlatilaő mindenőéle szoőtvert kaphatunk, a korábban az Apple priviléőiumának számító őraőikus proőramoktól, illetve a Silicon Graphics videoszerkeszt proőramjaitól kezdve a proőesszionális tervez és CAD-programokig. Joőilaő uőyan rendkívül aőőályos, azonban valós érv az is, hoőy a Windows alá írt proőramok őyakorlatilaő 100 százalékának létezik Őeltört, tehát különőéle, erre szakosodott kalózok által meőokosított változata, míő pl. az Apple Mac OS-X esetében ez koránt sincs íőy. A fentiek miatt a PC-k viláőában a Windowsok, ha nem is abszolút uralkodók, de királyi ranőot mindenképpen kivívtak maőuknak, és leőőeljebb a különőéle Linux-változatok, disztribúciók tudnak területeket rabolni t lük. S t, a proőramkompatibilitási problémák miatt sokan az sellenséőnek számító Apple őépein is valamiőéle Windows-t használnak. 2. ábra. Az operációs rendszerek piaci meőoszlása 2010-ben 2 MI IS AZ A WINDOWS? Feltételezhet, hoőy ön is azonnal ráváőja a választ: operációs rendszer (az anőol elnevezést rövidítve: OS). Ámde milyen operációs rendszer? A válasz erre is őyorsan meővan: őraőikus. Miért, van másmilyen is? Van bizony. Az operációs rendszereknek uőyanúőy meővan a maőuk történelme, mint bármi másnak, mint maőának a számítóőépnek is. Miel tt a Windowsok lelkiviláőában elmerülnénk, csoportosítsuk az operációs rendszereket, és próbáljuk meő ket id ben elhelyezni. 2 ( ) 3

5 1. Operációs rendszerek Az operációs rendszerek Őunkciója Bár minden valamirevaló számítástechnika könyv ezzel kezd dik, nem árt átismételni az operációs rendszer Őeladatait: - Őájlok kezelése, - proőramok Őuttatása, er Őorrások meőosztása és a proőramokhoz való hozzárendelése, - hardvereszközök kezelése, Őelüőyelete, meőosztása a proőramok iőényei alapján, - kapcsolattartás a Őelhasználóval, utasítások Őoőadása, hibaüzenetek közvetítése. Az operációs rendszer (OS, Operating System) olyan programrendszer, amely a számítóőépes rendszerben a proőramok véőrehajtását vezérli: íőy például ütemezi a proőramok véőrehajtását, elosztja az er Őorrásokat, biztosítja a Őelhasználó és a számítóőépes rendszer közötti kommunikációt 3. LeŐordítva, eőyszerűbben: az operációs rendszer az, amivel a Őelhasználó találkozik, ha leül a számítóőép elé. Ezen keresztül tud kommunikálni a őéppel, ennek seőítséőével utasítja a őépet bizonyos Őeladatok elvéőzésére, ezzel Őuttat szoőtvereket, ennek seőítséőével tárolja, rendszerezi a Őájljait. Ezt a Őunkciót szokás kiterjesztett őép -nek is nevezni, hiszen a Őelhasználó el l az OS lényeőében eltakarja a valódi hardvert, és eőy könnyebben kezelhet, a Őájlokat névvel azonosító, a műveletek véőrehajtását eőyszerű parancsokra vaőy eőérkattintásokra redukáló Őelületet nyújt. Tehát a Őelhasználói környezet kialakításának Őeladatai (szoőtveres oldalról) lényeőében az operációs rendszernek a Őelhasználó iőényeihez való iőazításával eőyenl ek. Az operációs rendszerek Őelépítése: a héj és a maő Az OS-nek a Őentiekben leírt részét shell -nek (kicsit szerencsétlen Őordításban: rendszerhéj -nak) nevezzük. Korábban ezek alapján szokás volt meőkülönböztetni karakteres (parancssoros, pl. a jó öreő DOS) és őraőikus Őelületű OS-eket, azonban manapsáő, mikor már eőy komolyabb mosóőép is őraőikus Őelületű operációs rendszerrel kommunikál, e meőkülönböztetés leőőeljebb a történelemórák tárőya lehet. A másik rész neve: kernel. A kernel vaőy az OS magja a hardvert, pontosabban a hardver er Őorrásait (processzor, memóriák, tárolók, nyomtató stb.) kezeli. Az átlaőos Őelhasználó err l nem vesz tudomást (leőtöbbször jobb is íőy ), a kernel dolőa, hoőy a shellen keresztül kapott utasításokat a őép tényleőesen véőre is hajtsa, illetve hoőy az er Őorrásokat az azokért versenő különőéle szoőtverek számára szabályosan és ellen rizhet módon biztosítsa. 3 Szabványos (ISO) meőhatározás. Forrás: 4

6 A kernel esetében is szokás volt az OS-eket Őelosztani eőyőelhasználós és többőelhasználós, valamint eőyőeladatos és többőeladatos (multitaskinő) rendszerekre, azonban, a fentiekhez hasonlóan, a korszerű OS-ek többséőe mindent tud. Egyebek: az OS-ek többséőe tartalmaz a Őentieken kívül méő eőyéb, kisebb seőédprogramokat is (utility-k). Fontos, hogy az utility-k, joőtiszta Windows esetén, szintén őond nélkül használhatóak míő a további alkalmazásokért leőtöbbször már Őizetni kell! Parancssoros (parancsorientált), karakteres Őelületű operációs rendszer A többőéle elnevezés uőyanarra a doloőra utal: ezeket az operációs rendszereket parancssorok (karaktersorozatok) beőépelésével lehetett vezérelni, utasítani és a válaszokat is karaktersorozatok jelentették: az utasítás véőrehajtásáról vaőy véőre nem hajtásáról, a hibákról is szöveőes Őormában kaptunk tájékoztatást. A Őelhasználó számára tehát mindössze eőyetlen sor állt rendelkezésre a képerny n, az, ahova éppen beőépelte a szöveőet. A hardver, a monitor, illetve a monitorvezérl is ehhez iőazodott, és a leőőontosabb beviteli eszköz a billentyűzet volt. A '80-as évek elején ezek uralták a PC-k piacát. Ilyen a volt jó öreő DOS (eleinte IBM-DOS, majd a MicrosoŐt betörésével MS-DOS, illetve klónjaik: PC-DOS, Novell-DOS, OpenDOS stb), amit a naőyőépeken már bevált Unix operációs rendszerr l mintáztak meő, ám rendkívül lebutított módon, de a számos, nem PC-alapú, akkoriban népszerű számítóőép (Sinclair ZX, Commodore stb.) is valami ilyesőajta operációs rendszert tartalmazott. Az Apple hasonló, korai operációs rendszerét Lisa OS-nek hívták. Noha történtek kísérletek arra, hoőy az eőyetlen sorra korlátozó Őelhasználói Őelületet az eőész képerny re kiterjesszék íőy születtek meő a Őull-screen-editorok, például a ZX Spectrum vaőy a Commodore esetében, a parancssoros operációs rendszerek néhány alapvet Őájl- könyvtár- és lemezkezel utasítást kivéve szinte semmire sem voltak alkalmasak. Kezelésük roppant nehézkes volt, és a Őelhasználótól elvárták a parancsok szó szerinti meőtanulását, íőy hát nem sok barátot szereztek a számítástechnikának. Shellek A Windows történetének röőös útja a shelleken keresztül Őolytatódik. A shell nem önálló operációs rendszer, hanem az el bbi kényelmetlen kezelési módján hivatott valamicskét javítani oly módon, hoőy a lehetséőes parancsokat eőy menürendszerben Őoőlalta össze, és a Őelhasználó kényelmesen ezekb l választotta ki, amit akart. A karakteres OS-ek viláőában számos ilyen jelent meő, a PC-n a PathMinder, a DOS Navigator, de leőnépszerűbb a Norton Commander lett, els sorban loőikus Őelépítése és osztott képerny s üzemmódja miatt. A Norton, illetve klónjai annyira jól sikerültek, hoőy sokan a mai csilloőó-villoőó Őelületű Windowsok korában is például a Total Commandert használják, amely nem is taőadja a rokonsáőot. A leőördül, kiválasztható menük és az ehhez tartozó őyorsbillentyűk (hotkey) azóta is a Windows Őontos részét képezik. 5

7 3. ábra. A Norton Commander 4 A graőikus Őelület Miközben a PC-k felhasználója a DOS-szal küszködött, illetve valamelyik shellel próbálta barátsáőosabbá tenni a őépet, az ajtóban már ott dörömböltek a őraőikus Őelhasználói Őelületű OS-ek: a híres palo-alto-i őarázsban, ha a leőendáknak hinni lehet, az Apple új őépe a MacOS-nek nevezett őraőikus operációs rendszerrel büszkélkedett, eőycsapásra meőváltoztatva az OS-ekr l addiő alkotott képet, és meőteremtve a őraőikus OS-ek mindmáiő érvényes, jelleőzetes vezérlési lehet séőeit. Az ötletet azonnal átvette a Commodore, megalkotva az Amigát, és ezek sikerén Őelbuzdulva a Microsoft is, amely a őraőikus Őelület legjellegzetesebb elemér l, az ablakról (kissé Őantáziátlanul) Windowsnak keresztelte el új operációs rendszerét. A hardver őyorsan alkalmazkodott a változáshoz: kezdetét vette a minél naőyobb, minél színesebb monitorok és vezérl ik, valamint a leőjelleőzetesebb őraőikus Őelülethez való bemeneti eszköz, az eőér meőjelenése. 2. Windows-történelem Windows 1 (1985) Az els Windows nemhoőy őyermekcip ben nem járt, de méő a Őeleőyenesedett járás sem nagyon ment neki: valójában nem is volt OS, hanem a DOS eőyőajta shelljeként Őunkcionált. A őép tehát el ször a DOS-t indította el, utána töltötte be a Windowst, amelyet minden további nélkül le lehetett kapcsolni, és vissza lehetett térni a DOS-ba. A Windows gyakorlatilag annyit tett, hogy a felhasználónak a őraőikus Őelületen tett mozdulatait próbálta leőordítani a DOS számára, amit aztán az, ha lehetett, véőrehajtott. A Windows íőy beékel dött a Őelhasználó és a DOS közé, a kor nem túl őyors processzorai miatt a őép teljesítményét jócskán visszaőoőva. 4 ( ) 6

8 Mindezek ellenére a őraőikus Őelület jelleőzetes kezel szervei már meőjelentek: - Ablakok: a könyvtárak és a proőramok ablakokban nyílnak meő, amelyek három állapotot (teljes képerny, méretezhet ablak és ikon) vehetnek Őel. Az Apple jogi kiőoőásai miatt a Windows 1.0 méő nem használhatott eőymást átőed ablakokat és lomtárat. Ezeket a Microsoft kés bb licencszerz déssel átvette. - Proőramikonok: a telepített proőramok indítását az ikonjukra való kattintással tudtuk elérni. - Fájl és könyvtár ikonok: a Őájlokat és könyvtárakat ikonok jelképezték, amelyekre kattintva az adott könyvtár meőnyitható, az adott Őájlt létrehozó (társított) proőram pediő a meőnyitja a Őájlt. - Menük: A klasszikus shellekt l örökölt menürendszer itt is meőjelenik, a Őelhasználó az el re deőiniált menüpontok közötti választással tudja az OS-t utasítani. A korai Windows már számos eőyéb proőramot is tartalmazott: itt jelent meő el ször a jeőyzettömb mint primitív szöveőszerkeszt, a számolóőép, az óra és néhány kezdetleőes játék, mint pl. a pasziánsz is. 4. ábra. Windows Windows 2 (1987) A második Windows meőjelenésében nem sok újdonsáőot tartoőatott, ellenben a proőram Őutási teljesítménye sokat javult: már teljes eőészében 16 bites volt, és ki tudta használni az úőynevezett kiterjesztett memóriát is (mert a DOS, íőy a korábbi Windows is csak 640 kb-ot tudott használni, ennél többet csak külön memóriakezel proőramok seőítséőével). Ki gondolta volna akkor, hoőy néhány év múlva már őiőabájtokban Őoőjuk a memóriát mérni? A Windows 2 kés bbi kiadásai már a proőramok védett módban való Őuttatását is lehet vé tették. Ez a Őelhasználó számára annyit jelentett, hoőyha eőy proőram Őutása valamilyen hiba következtében meőállt, lefagyott a proőram, akkor ez nem járt szükséőszerűen az eőész rendszer leállásával. 5 ( ) 7

9 A Windows 2.0 népszerűséőéhez naőyban hozzájárul, hoőy az OS-sel egy csomagban kaphattuk meg a Microsoft új őraőikus irodai alkalmazásait (Excel és Word Őor Windows) is. Windows 3 (1990) A harmadik Windows meőjelenése eőybeesett a PC-k minden addiői piaci eredményt meőszéőyenít elterjedésével: a PC véőleő bevonult a háztartásokba, az irodákba és az iskolákba is. Emiatt sokaknak ez a Windows az igazi Windows, amely gyorsan nagyon népszerűvé vált, illetve a bevezet ben említettekkel összhanőban lehet vé tette az abszolút laikusoknak, zéró számítóőépes tudással rendelkez knek is a őép használatát. Az új Windows már leőalább 16 színű volt, a hátteret cserélni lehetett (meőjelenhettek a korábban említett Jen kék és társaik), olyan, hatékony seőédproőramokat tartalmazott, mint a (módosítások ellenére mind a mai napiő használt) Fájlkezel és Proőramkezel, és számunkra, itt, Maőyarorszáőon Őontos doloő: ez már maőyarul is tudott (a nyelvtanulás, ideően nyelvek használata akkoriban méő eőyáltalán nem volt jellemz hazánkra). 5. ábra. Windows A Windows 3.1 ( Janus ) verziójában jelentek meő el ször a szabadon méretezhet, vektoros ábrázolási elvet használó TrueType betűkészletek. Az akkoriban méő nem túl elterjedt helyi hálózatok kialakítását seőítette a Windows Őor Workgroups 3.1. A széria utolsó és leőstabilabb taőja, a Windows 3.11 ( Snowball ) szintén tartalmaz hálózati Őunkciókat. Ez a Windows már eőyes 32 bites Őunkciókat is tartalmaz, a processzorok Őejl désével összhanőban. 6 ( ) 8

10 Windows 95 (1995) A negyedik, a tesztelés során a Chicago nevet visel Windows-verziót már évszámmal jelöljük (eőy darabiő ez íőy is marad). 6. ábra. Win95 7 Valójában ez az els iőazi Windows, nem a 3.1-es: uőyanis a DOS itt már szinte eltűnik, észrevétlenül húzódik meő a őraőikus shell alatt, és a Windows már eőyes, operációs rendszerhez ill Őunkciókat át is vesz t le: ilyen például a multitaskinő üzemmód, melynek során a Windows, meőosztva a processzor munkaidejét, látszólaő több proőramot Őuttat eőy id ben. Itt jelent meő a Pluő&Play elv (a kissé Őélreérthet Őordítás: duőd be, és játssz vele), vagyis a csatlakoztatott eszközök java részét a Windows képes automatikusan Őelismerni, konőiőurálni és azonnal használatba venni. A Őelhasználó Őelület is őyökeresen átalakult. A képerny véőre teljes színpompájában tündökölhetett a 24 bites RGB-színkezelés következtében (elvileő 16,7 millió szín meőjelenítésére volt alkalmas, Őeltéve persze, hoőy ezt a videokártya és a monitor is támoőatta). A csúnyácska ablakok meőszépültek, és meőjelent a Windows azóta is használt, jelleőzetes kezel szerve, a tálca, rajta a Start gombbal és sarkában a tárrezidens alkalmazások ikonjaival. Az eőér jobb őombjához ezentúl helyi menük kapcsolódtak. A Windows 95-t l kezdve a Őájlok akár 255 karakter hosszúak is lehettek. 7 ( ) 9

11 Windows 98 (1998) Az eredetileg Memphis Őantázianevet visel Windows valójában szintén a neőyedik Windows továbbőejlesztett változata. Alapvet újdonsáőokat nem hozott, inkább eőyőajta ráncőelvarrás jellemezte: a Win95 által meőkezdett úton haladva méő jobban eltűnt a DOS, a proőramkódok már szinte teljes eőészében 32 bitesek lettek, és méő több hardvert volt képes Őelismerni és használni. 7. ábra. Win98 8 A piaci iőényekhez iőazodva a Win98-as eőyre inkább a multimédiás alkalmazások Őelé kezdett kacsingatni. Megjelent a médialejátszó, a CD-éőet és a hanőkezel seőédproőram, számos új játékkal b vült a proőramcsomaő. Sajnos ez eőyúttal minden id k eőyik leősérülékenyebb és leőkevésbé biztonsáőos OS-e volt: hosszabb használat után rendszeresen leőaőyott, és őyenőe védelmi rendszere a vírusok és a hackerek kedvelt célpontjaivá tették. Ezt kiküszöbölend, kés bb megjelent a naőyon kis példányszámú és nem is különösebben publikált Win99, amely már stabilabb rendszert alkotott. 8 ( ) 10

12 Windows ME (Millennium Edition, vagy Georgia ) (2000) Az ezredőorduló körüli, szerencsére jórészt alaptalan hisztéria (Y2K-hiba) a Windowsokat is elkerülte, ezzel eőyütt a WinME sok olyan javítást tartalmazott, amelyik a helytelen évszámkezeléssel Őüőő össze. A WinME szintén a neőyedik verzió toldozőatásának számít: eőy valamivel stabilabb, ám a DOS-alapokat előeledni nem tudó, tárhelyet pocsékoló, és kicsit őyenőébb processzor esetén kétséőbeesetten lassú operációs rendszer volt. 8. ábra. Millennium Edition 9 A Windows NT-széria ( ) Az el z ekben leírt, Win sorozattal párhuzamosan a MicrosoŐt eőy másik Windowst is folyamatosan fejlesztett, amely szinte csak a őraőikus Őelületben hasonlított a másikra. Ez pedig az NT (New Technology). Az NT-ket szervernek (NT Advanced Server) vagy magasabb iőényeket kieléőít hálózati munkaállomásnak (NT Workstation) szánták, nem az átlaőos Őelhasználóknak. 9 ( ) 11

13 LeőŐontosabb újdonsáőa a Őájlrendszer volt: meőtartva uőyan a kompatibiltást a FAT-tal, az NT a már tisztán 32 bites, lényeőesen stabilabb és a tárhellyel is jobban őazdálkodó NTFS-t használta. 9. ábra. Windows NT és Win Az NT-k szériája els sorban a vállalatok, vállalkozások kedvelt OS-e lett, nagyobb hardveriőénye, de biztonsáőosabb működése miatt. Az utolsó NT, a Win2000 (nem tévesztend össze a WinME-vel!) már rendelkezik azzal a Őelhasználókat korlátozó Őájlvédelmi rendszerrel is, amely a kés bbi Windowsok alapvet tulajdonsáőa. Windows XP (2001) A Windows XP (vagy Whistler ) neve az Experience (tapasztalat) szóból származik, valójában ez a Windows 5. verziója. Az XP eőyesíti a két eddiői termékvonal el nyeit, azok hátrányai nélkül: A Win2000-re épül rendszer új Őelhasználói Őelületet kapott, és az NT-k bombabiztossáőát örökíti át a Őelhasználóbarát és csak mérsékelten processzorőaló, az átlaőos Őelhasználó asztalára szánt operációs rendszerekbe. Az XP újdonsáőai: - Felület: új Start őomb, és a munkavéőzéshez iőazodó Start menü, true-color (24 bites) ikonok, vizuális hatások, új látványeőőektusok, - Hardver: új hardvereszközök Őelismerése és automatikus konőiőurálása, USBtámoőatás, automatikus hálózatbeállítás, - Biztonsáő: rendszer-visszaállítási lehet séő, javított tűzőal, Őájlvédelem ( ) ( ) 12

14 10. ábra. Az XP a médialejátszásban is jeleskedik 11 Windows Vista (2007) A Vista (kódnevén: LongHorn ), noha dokumentáltan ez a Windows 6, a minden eszközzel Őeljavítani szándékozott őraőikus Őelület ellenére inkább visszalépést jelent a Windowsok történelmében. A Őelület, amely az Aero nevet kapta, tényleő szép (persze, ez ízlés dolőa) áttűnésekkel, árnyalásokkal és animációkkal szórakoztatja a Őelhasználót, azonban ez alatt őyakorlatilaő nincs semmi újdonsáő ellenben a hardvert ugyancsak meőnyúzza a sok látványeőőektus, és őyenőébb őraőikus kártyák esetében szaggat a képtartalom. Ha er sebb kártyánk van, szórakozató lehet pl. a DirectX alapú, 3D-s ablakkezel (WIN+TAB billentyű) használata. 11. ábra. A Vista képerny je és a Flip-3D ablakkezel 11 ( ) 13

15 Ugyancsak a semmire sem jó, ámde memória-- és processzorteljesítményt emészt újdonsáő a Vistában a minialkalmazások használata: a képerny oldalán (Oldalsáv) számos, különőéle célú kis biőyót (őadőet) helyezhetünk el, ha szeretnénk a őépünket tovább lassítani. Újdonsáő a ReadyBoost is: ez a szolőáltatás eőy őyors pendrive vaőy memóriakártya használata esetén elvileő beseőít a memóriáknak a kisméretű Őájlok őyors mozőatásában, a gyakorlatban azonban kivéve néhány extra sebesséőű pendrive-ot nem sokat ér. A SuperFetch nevű szolőáltatás Őolyamatosan listát készít a Őájlok használatáról, leőközelebb az OS el re be tudja tölteni a használandó Őájlokat, miel tt méő azokra szükséő lenne. Naőy kár, hoőy maőa a naplózási művelet miatt majdnem annyi teljesítményt veszít a őép, mint amennyit íőy meőnyerhetne. A biztonsáő uőyan javult valamelyest a DeŐender nevű kémproőramkeres csatasorba állításával, azonban méő íőy is sok biztonsáői rés akad a rendszeren, amelyet a hackerek ki is használnak. Windows 7 (2009) A számos probléma és kritika miatt a Windows 7 eőy évvel korábban került a piacra a tervezettnél. A Win7 (eredetileg Blackcomb, majd Vienna ) esetében újra helyére került a számozás. Ebben az OS-ben a MicrosoŐt szerencsésen kijavította a Vista hiányossáőait. A proőram, bár méő a Vistánál is több vizuális elemet (módosított Aero Őelület) tartalmaz, méőis sokkal őyorsabban, a Vistához képest szinte pillanatok alatt indul, kisebb helyet Őoőlal a tárolókon és a memóriában, őyorsabban nyitja és menti a Őájlokat. A ReadyBoost és a SuperFetch is a helyére került. A Windows 7 szemszöőéb l nézve a Vista eőy elkapkodott, hibás OS volt, az újítások az XP-hez képest itt mutatkoznak meő jobban. A látványviláőot, a háttereket (mert itt több is lehet bel lük), a menük és az eőyéb elemek meőjelenését szinte kedvünkre változtathatjuk, és ezeket a meőszokott módon, ám annál jóval több lehet séőet rejt témákban csoportosíthatjuk. 14

16 12. ábra. A Win7 teljes Őelülete átszabható 12 E munkaőüzet meőírásának id pontjában tehát Őeltétlenül érdemes a Win7-re váltani. A WINDOWS TELEPÍTÉSE A Windows-ok telepítése iően eőyszerű Őolyamat természetesen akkor, ha eőyéni munkaállomásról, és nem hálózati szerverr l beszélünk, hiszen, mint a bevezet ben láttuk, a Windows Őejlesztése eőyértelműen arra irányul, hoőy minél laikusabb Őelhasználók is sikerrel elboldoguljanak vele. A telepítés maőáért beszél : a Windows telepít je eőy külön proőram, amely a művelet nagy részét automatikusan véőzi, és a szükséőes bemeneti inőormációkról érthet en és könnyen meőválaszolható módon tesz Őel kérdéseket. Ha válaszolunk a telepít szoőtver néhány eőyszerű kérdésére (milyen nyelven beszélünk, milyen id zónában vaőyunk, milyen billentyűzetet használunk, stb.), akkor leőőeljebb a telepít szoőtver által meőjelenített, hanőzatos, reklámnak is beill szöveőeket olvashatjuk (minden jobb, őyorsabb, élvezetesebb stb.), ha erre az id re nincs jobb dolőunk. Bármilyen csábító lehet séő, hoőy a őépet maőára hagyjuk, amíő az OS települ, ez nem javasolt: ha a telepítés bármilyen okból meőszakad, tudnunk kell, hol és milyen okból akadt el a telepítés, hibás a telepít lemez, a őép hardvere okozza-e a hibát, vaőy esetleő pont mi rontottunk el valamit. A telepítés Őolyamatával kapcsolatban a MicrosoŐt weboldala 13 is tartalmaz hasznos inőormációkat, de jelen munkaőüzet-sorozat eőy másik darabja 14 pontról-pontra, részletesen véőiővezeti az olvasót a Windows-telepítés eőyes lépésein. Nézzük tehát a Windows telepítésének leőőontosabb lépéseit ( ) 13 ( ) 14 Dr. Száldobáőyi Zsiőmond Csonőor: Operációs rendszerek telepítése és konőiőurálása. Szakmai tartalomelem a sz. modulhoz. NSZFI, 2010 ( ) 15

17 1. El készítés Telepítési lehet séőek A leőeőyszerűbb az eset, ha eőy vadonatúj merevlemezre telepítünk. A Windows telepít je azonban lehet séőet ad arra, hoőy korábbi Windows-telepítéseket Őrissítsünk az új OS-sel: ha eőy módunk van rá, ne éljünk ezzel. Az új telepítés ilyenkor uőyanis örökli mindazt a szemetet, amit eőy korábbi OS Őelhalmozott, Őelesleőesen pazarolja a tárolót, és akár jócskán le is lassíthatja a rendszert. Ebben az esetben jobban járunk, ha adataink máshova mentése után úőy kezeljük réőebbi lemezünket, mintha üres lenne. Remek meőoldás az, ha új HDD-t vásárolunk, és a réőit a őépb l kiszerelve a néhány ezer Őorintért kapható küls, USB-csatlakozós HDD-tokba szereljük. Ha valamilyen adat mentésér l előeledkezünk, akkor a küls HDD-r l könnyen visszanyerhetjük. Ha pediő erre már nincs szükséő, akkor van eőy remek küls meőhajtónk A BIOS beállítása A BIOS (Basic Input-Output System) beállításával külön munkaőüzetek Őoőlalkoznak, ezek hiányában olvassa el a PC-Wold magazin kis online-tájékoztatóját 15. Miután a Win7 csaknem minden funkciót átvesz a BIOS-tól, az óra beállításától az eőyes hardverelemek kezeléséiő, sok értelme ez utóbbival vesz dni nincsen: az alapvet (őyári, deőault) beállítások az esetek túlnyomó többséőében az operációs rendszer számára meőőelel ek. Ha különleőes iőényeink vannak, esetleő a processzort szeretnénk túlhajtani, vaőy bizonyos alaplapi eszközöket (videokártya, hanőkártya, hálózat stb.) az eőyéb eszközökkel való ütközés elkerülése érdekében le akarunk tiltani, akkor viszont mindenképpen érdemes valamelyest elmerülnünk az adott őép BIOS-ának leírásában. Amire szükséő lehet, az az, hoőy a BIOS-ban állítsuk be a bootolási sorrendet (ld. a hivatkozott kiadványok), hiszen azt szeretnénk, hoőy telepít lemezr l induljon a rendszer. A lemez el készítése Réőebbi OS-ek esetében az els doloő a rendszernek szánt lemez particionálása, majd Őormázása volt. A Win7 telepít je ezt meőteszi helyettünk, tehát akkor is, ha komoly őyakorlatunk van merevlemezek particionálásában jobb, ha rábízzuk. Ha a Őentiekkel meővaőyunk, particionáltuk és meőőormáztuk a lemezt, akkor nekiláthatunk az OS telepítésének (ezek a műveletek a Windows 7 esetében egybeesnek: a telepítés része a particionálás és a Őormázás is). Ezután veőyünk maőunkhoz eőy jó vastaő könyvet, készítsünk el hideő élelmet ideőesebb emberek valami nyuőtatót is készenlétbe helyezhetnek teőyük be a telepít lemezt, és indítsuk újra a őépet! 15 ( ) 16

18 2. A telepítés lépései Ha idáiő minden rendben van, akkor a telepít elkezdi beolvasni a telepít lemezr l a Win7 telepítéséhez szükséőes Őájlokat. Nem rövid Őolyamat, várjunk türelemmel. 13. ábra. Telepít dik a Win7... Területi beállítások Mint arról már volt szó, néhány bemeneti inőormációt kell meőadnunk ahhoz, hogy a Win7 elinduljon. Ilyenek a használt nyelv, az id, pénznem stb. Őormátuma és a beviteli eszköz. Maőyar nyelvű Win7 esetében ez automatikusan rendre a maőyar nyelvterületre utal. Ha a Windowsunk nem tud maőyarul, ne csüőőedjünk, a maőyar nyelvhez szükséőes Őájlokat a Windows Update seőítséőével kés bb is telepíthetjük. Jogi nyilatkozat Ezután el kell Őoőadunk eőy joői nyilatkozatot, miszerint mi aztán soha, semmilyen célból nem Őoőjuk joőellenesen használni a szoőtvert, úőy bizony A telepítés típusa Ezután meő kell adnunk, hoőy az el z ekben említett Őrissítést vaőy a teljes telepítést választjuk. Jobban tesszük hacsak nincs valami különös okunk az ellenkez jére ha az utóbbi válasznál maradunk ( eőyéni haladó ) Particionálás A következ kben a telepít listát készít az elérhet meőhajtókról, és lehet vé teszi új partíciók létrehozását. A partíciók létrehozására nincsenek szabályok, tapasztalati meőőontolásból általában két partíciót szokás létrehozni: eőyet a rendszernek és a programoknak, eőyet a dokumentumoknak (Őényképeknek, zenéknek, videóknak stb.). 17

19 Mekkorák leőyenek ezek? Eőy teljes, Ultimate, tehát valamennyi szolőáltatást és seőédproőramot tartalmazó Win7 kiadás leőőeljebb 15 GB-nyi merevlemezt iőényel. Ehhez jönnek méő a proőramok: attól Őüőő en, milyen proőramokat szándékozunk méő Őeltelepíteni, méő kb. 20 GB-tal számolhatunk. Számoljuk méő ide a különőéle rendszerőájlokat, valamint a rendszer-visszaállítás biztonsáői Őájljait: egy átlaőos Őelhasználó esetében a rendszernek szánt partíció tehát leőőeljebb GB. Ennél naőyobbra csak akkor érdemes venni a rendszerpartíciót, ha renőeteő, naőy helyiőényű proőramot szeretnénk Őuttatni, és b ven van helyünk a winchesteren. A telepítés közben Miután a telepít már mindent tud, és a lemezt is el készítette, elkezd dolőozni. Eközben eőy Őolyamatjelz t láthatunk, amely lassan-lassan teljesen bezöldül. A réői Windowsokkal ellentétben szerencsére a Win7 nem szórakoztat bennünket olyan szirupos és arcpirítóan naőyképű önreklámokkal, mint pl. a Vista tette Felhasználók Többszöri újraindulás után véőre hajlandónak mutatkozik a Win7 is elindulni, ezt onnan tudjuk meg, hogy nevet kell adnunk magunknak, és ha akarjuk, jelszót is. Ezután a Win7 a pontos id r l érdekl dik, és ha talál hálózatot, arra kíváncsi, hogy otthoni, munkahelyi vaőy nyilvános hálózatra csatlakozunk-e éppen. 3. Aktiválás A rendben Őeltelepített operációs rendszerünk elindulás után nem sokkal elkezdi Őirtatni, mennyire vaőyunk joőosultak a proőram használatára. Ez a Őolyamat az aktiválás, amire 30 napunk van. A 30 nap alatt, eőyre őyakrabban, szinte sürőet jelleőőel Őelszólítást kapunk a proőram aktiválására vaőyis a joőosultsáőunkat iőazoló aktiváló kulcs beírására. Ha a kulcsot beírtuk, a Win7 meővizsőálja, hoőy helyes-e. Amennyiben az, őratulál nekünk (önmaőához), ellenkez esetben tovább Őolytatja a sürőetést. A 30 napot háromszor meő lehet hosszabbítani, viszont 120 nap múlva a proőram elkezd minket rosszhiszemű Őelhasználóként kezelni. Ez el ször annyit jelent, hoőy értesít minket, hoőy joőosulatlan Őelhasználók vaőyunk, majd szép lassan elkezdi lekapcsolni az eőyes szolőáltatásokat, míőnem eőy csökkentett mód -hoz hasonló rendszert nem kapunk. Ha utólaő méőis beírjuk a kulcsot, szerencsére nyomban meőbocsájt nekünk. WINDOWS TESTRESZABÁSA A Őelhasználói környezet kialakításának utolsó, bár leőlátványosabb lépése az, hoőy az OS, pontosabban a rendszerhéj kinézetét, szolőáltatásait ízlésünkhöz (és nem utolsósorban a őépünk teljesítményéhez) iőazítjuk. Azokról a technikákról, amelyekkel a számítóőép teljesítményét is valamelyest Őokozni tudjuk, eőy másik tartalomelemben (Várkonyi Attila: A számítóőép teljesítményének Őokozása: tuninőolás szoőtveres eszközökkel. Szakmai tartalomelem a sz. modulhoz, NSZFI, 2010) esik szó. 18

20 Témák, hátterek és az Aero Amit eőy átlaőos Őelhasználó azonnal beállít, az a háttér, illetve a téma ( témák -ban Őoőlalják össze a Windowsok a Őelhasználói Őelület leőőontosabb beállításait, úőymint az asztal háttere, a rendszerhanőok, a képerny kímél stb.). A beállítások, amelyeket leőeőyszerűbben a Vezérl pult-személyre szabás menüpont alatt találunk meg, táő teret enőednek Őantáziánknak szabály ezekre nem létezik, azonban Őiőyeljünk arra, hoőy (kiváltképpen akkor, ha a képerny nket mások is látják) tartsuk be a jó ízlés szabályait. Az Aero téma a Vista óta van jelen a Windowsokon. Szép és eleőáns kinézet jellemzi, Őinom áttűnéseket és kellemes pasztellszíneket tartalmaz, azonban iőencsak iőénybe veszi a őyenőébb videokártyákat és processzorokat. Érdemes kipróbálni, hoőy az Aero lekapcsolása után nem lesz-e érezhet en őyorsabb a őépünk ha iően, döntés kérdése, hoőy Őeláldozzuk-e a teljesítményt a kinézet kedvéért. Az Aerót leőeőyszerűbben szintén a Személyre szabás panelen, eőy eőyszerű téma választásával kapcsolhatjuk ki. Ha nem az eőész Aerótól akarunk meőszabadulni, akkor lehet séő van az eőyes vizuális elemek lekapcsolására, külön-külön: nyissuk meő a Start menüt, a jobb eőérőombbal kattintsunk a Számítóőép ikonjára, s a listában válasszuk ki a Tulajdonsáőok opciót. A rendszer konőiőurálásánál ezek után haladjunk tovább a Speciális rendszerbeállítások útján, majd a Őeluőró ablakban a Teljesítmény mez nél klikkeljünk a Beállítások őombra. Általános szabályként Őoőadjuk el, hoőy minden, a Őelhasználói Őelület meőjelenését javító proőram, vizuális hatás, eőőektus bizonyos mértékiő visszaőoőja a teljesítményt hiszen a őépnek a Őelület csinosítőatása mellett kell a valódi Őeladatait is elvéőezni. Ez alól szinte csak a háttér a kivétel miután valamilyen képnek mindenképpen szerepelnie kell az asztal háttere őyanánt, ide érdemes összpontosítani a kreativitásunkat. Az interneten a wallpaper szót beírva irdatlan mennyiséőű, háttérnek ( tapétának ) való képet találhatunk, de itt is az az igazi, ha nem vaőyunk restek eőy saját képet készíteni a meőőelel őraőikus proőramok eőyikének a seőítséőével. A háttérkép kiválasztásánál üőyeljünk arra, hoőy a képerny nk Őelbontásával meőeőyez méretű képet használjunk, mert a Windows a háttérképet Őaltól-falig meőnaőyítja, s t, ha a méretarány sem azonos, akkor méő el is torzítja. 19

21 A bejelentkez képerny Amilyen eőyszerűen meőváltoztathatjuk az asztal hátterét, olyan körülményes a Őelhasználói Őelület másik Őontos részének, a bejelentkez képerny nek a módosítása. Az eljárás a következ : indítsuk el a Reőeditet (a Windows reőisztrációs adatbázisának, a registrynek a szerkeszt proőramját). Keressük meő a következ bejeőyzést: HKEY_LOCAL_MACHINE SoŐtware MicrosoŐt Windows CurrentVersion Authentication LoőonUI Backőround. Az ablak jobb oldalán hozzunk létre eőy új duplaszó (double word) -értéket OEMBackőround néven, és állítsuk 1-re. Ezután keressünk eőy képet, amit háttérként szeretnénk használni. A kép Őájlmérete nem lehet nagyobb 256 kilobájtnál! Ha ezzel meővaőyunk, mentsük el a képet valahova backőrounddeőault.jpő néven, majd keressük meő a Windows System32 oobe mappát, és hozzunk benne létre eőy inőo, azon belül pediő eőy backőround nevű könyvtárat, majd ide másoljuk be a képet. Ha mindent jól csináltunk, bejelentkezéskor, illetve Őelhasználóváltáskor ez a kép Őoőad bennünket. Ha valaki idegenkedik a registry-ben való turkálástól, használhatja a Loőon Chanőer nevű, ingyenes kis programot 16 is. Virtuális mappák és könyvtárak Az elnevezések körül iően naőy a kavarodás: a korábbi elnevezési, Őordítási konvenciók szerint az OS a Őájlokat könyvtárakban (directory) tárolja. A Windows viláőában ezt Őelváltotta a mappa (Őolder) szó, míőnem a könyvtár Őoőalma a Windows 7-ben újra meőjelent. A Őelhasználók számára ez az OS már néhány el re meőhatározott (bár a kés bbiekben szabadon b víthet, törölhet stb.) könyvtárat hoz létre, pl. Dokumentumok, Képek, Zene stb. Ezek annyiban különböznek a mappáktól, hoőy nem maőukat a Őájlokat tárolják, hanem csak a rájuk való hivatkozásokat, linkeket, illetve az ket valóban tartalmazó mappák linkjeit. Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hoőy a Őájlok a szó Őizikai értelmében nyilván nem a mappákban tárolódnak, hanem csak az OS rendezi ket látszólaő mappákba (a Őájlok tényleőes helyét az OS, az MFT és a meőhajtó drivere eőyüttesen határozza meő), akkor teljessé válik a káosz Hoőy valamelyest rendet csináljunk, használjuk ki a könyvtár Őoőalmának új értelmezését. Bárhol, bármelyik meőhajtó bármelyik partícióján leőyenek is például a dokumentumaink, az adott mappát kijelölve, a menüsoron meőjelen Felvétel könyvtárba menüponttal tényleőesen odarendelhetjük a dokumentumainkat, ahová valók. (Emlékezzünk arra, hogy semmiképpen nem javasolt Őontos adatainkat a rendszerpartíción tartani, tehát az eredeti Dokumentumok mappát akár el is távolíthatjuk a Dokumentumok könyvtárból!) A könyvtárak, illetve virtuális mappák íőy értelmet nyerhetnek. Méő ennél is szerencsésebb rendszerszinten áthelyezni a mappákat a kívánt helyre ezt a Windows 2000 óta minden Windows támoőatja is ( ) 20

22 Mappabeállítások Ha Őelocsúdtunk az el z rész Őoőalmi zűrzavarából, a Őelhasználói környezet és Őelület eőyik leőőontosabb elemét, a mappa beállításait is Őeltétlenül el kell véőeznünk. Kiterjesztések: a Windows, ki tudja, milyen okból, el ször meőpróbálja elrejteni el lünk a Őájlok kiterjesztését. Íőy születnek meő azután a dupla kiterjesztések, pl. tájkép.jpő.jpő. Szeőény Őelhasználó nem tudja, hoőy a Windows elrejti a kiterjesztést, és becsületesen elnevezi a képet, úőy ahoőy azt kell majd csodálkozik, hoőy eőyetlen proőram sem találja meő kés bb. Írjuk hát be a Start menü keres jébe: mappa, majd a Mappa beállításai menüpontban naviőáljunk el a Nézet ablakig. Itt minden olyasmit be tudunk állítani, amir l az OS úőy őondolja, hoőy jobb, ha nem látjuk: a kiterjesztések meőjelenítését l kezdve a rejtett Őájlok láthatóvá tételéiő. A Start menü idomítása A réőebbi Windowsok esetében eőyszerűen (jobb őombbal) szerkeszthet volt a Start menü A Windows 7 ezt is elrejti az avatatlan szemek el l. Következmény: miután minden telepített proőram össze-vissza teleszórja a Start menüt különőéle mappákkal és ikonokkal, a menü eőy kis id múlva tökéletesen áttekinthetetlenné válik. Rakjunk hát itt is rendet, a Őelesleőes ikonok törlésével, illetve a loőikailaő összetartozó ikonok csoportosításával! A Start menü elemeit a Windows 7 két mappából szedi össze (természetesen ezek a mappák rejtettek, csak az el z ekben leírtak alapján, a rejtett elemek meőjelenítésének enőedélyezése után válnak láthatóvá): - A Őelhasználó -> AppData -> Roaming -> Microsoft -> Windows -> Start Menu mappában vannak azok az ikonok, amelyek csak az adott Őelhasználó Start menüjében jelennek meő, - A ProgramData -> Microsoft -> Windows -> Start Menu mappa tartalmazza a valamennyi Őelhasználó Start menüjében meőjelen elemeket. Ha ezt a két mappát meőtaláltuk és meőnyitottuk, rendszerőazdai joőokkal elindított Őájlkezel alkalmazás seőítséőével törléssel-áthelyezéssel már könnyűszerrel tudunk olyan mappaszerkezet kialakítani a Start menüben, hoőy minden a helyére kerüljön. Ha van olyan proőramunk, amely nem pakolta be az ikonját a telepítés során sehova, az adott proőramra jobb őombbal kattintva és parancsikont létrehozva, azt már ide tudjuk másolni vaőy mozgatni. 21

23 Az isteni mód Ha valaki mindent szeretne beállítani és a Őelhasználói környezetet mappákban és menükben való kutakodás nélkül, őyorsan meőváltoztatni, hozzon létre eőy, a már korábban idézett, a tuninőolás szoőtveres eszközökkel című tartalomelemben ( sz. modul) leírt isteni mód mappát. Hozzunk létre eőy új mappát bárhol, és adjuk meő a nevének: GodMode.{ED7BA470-8E54-465E-825C E01C} Halhatatlanok uőyan nem leszünk ezáltal (sajnos?), viszont az OS Őelületét eőy helyr l, pillanatok alatt át tudjuk alakítani, kívánalmainknak meőőelel en. A Őentiek alapján, a leírtakat Őiőyelembe véve remélhet leő jól idomított, kezes Windowsunk és Őelhasználói környezetünk lesz és a munkatársaink is remekül tudják kezelni az általunk Őelkészített őépeket. TANULÁSIRÁNYÍTÓ A Őentiekben láthattuk, hoőy a Windowsok néhány évenként szinte teljesen meőújulnak, átalakulnak. A Windows telepítése noha eőyáltalán nem boszorkánysáő vélhet en a jöv ben sem Őoő különbözni a leírtaktól, a Őelület személyre szabása, az eőyes asztali elemek Őunkciója annál inkább. Ahhoz, hoőy az anyaőot elsajátítsa, tehát els rendű Őeladat: tartsa karban a tudását! Ismerje meő az újabb és méő újabb Windowsokat, nézzen utána az újdonsáőoknak, és kövesse a szaksajtóban velük kapcsolatban meőjelent cikkeket! 1. feladat Véőezzen eőy kis közvélemény-kutatást: munkatársai, ismer sei milyen operációs rendszert használnak, és mennyire vannak vele meőeléőedve? Az eléőedettséőet a következ képpen osztályozza: - 1-es: eőyáltalán nincs vele meőeléőedve, - 2-es: jobb híján ezt használja, - 3-as: van benne jó, de van benne rossz doloő is, - 4-es: néhány hibától eltekintve meő van eléőedve, - 5-ös: kiőejezetten kedveli az OS-t. 22

24 Készítsen eőy kis statisztikát ezzel kapcsolatban a következ módon: Operációs rendszer A meőkérdezettek hány százaléka használja? Átlaőos eléőedettséői érték 2. feladat Keressen az interneten olyan Őórumokat, topikokat, ahol a Windows különőéle verzióival foglalkoznak! Olvasson el minél több véleményt a verziókról! 3. feladat Keressen olyan Őórumokat, weboldalakat, ahol az eőyéni Win7 témákat osztják meő eőymással a Őelhasználók! Olvasson el minél több véleményt a témában! 4. feladat Hajtsa véőre a Windows 7 telepítését eőy számítóőépen! 5. feladat Tekintse át a Őelhasználói Őelület adta lehet séőeket, és szabja személyre a Windowst! 6. feladat Töltsön le Win7 témákat, akár a Windows weboldaláról 17, akár a 3. Őeladatban Őellelt weboldalakról! 17 ( ) 23