ZÖLD HULLÁM Közhasznú Természetbarát Egyesület ALAPSZABÁLYA

Átírás

1 ZÖLD HULLÁM Közhasznú Természetbarát Egyesület ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló évi II. törvény 12. (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvényben foglalt követelmények szerint létrehozták a Zöld Hullám Közhasznú Természetbarát Egyesületet. A Zöld Hullám Közhasznú Természetbarát Egyesület az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, amelynek közgyűlése az alábbi október 27. napján elhatározott módosításokkal - egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadta el. I. AZ EGYESÜLET ADATAI Az Egyesület neve: Zöld Hullám Közhasznú Természetbarát Egyesület 1.2. Az Egyesület rövidített neve: Zöld Hullám Egyesület 2 Az Egyesület székhelye: 1078 Budapest, Murányi u. 16. II.emelet 23.szám 3. Az Egyesület jogállása: az Egyesület önálló jogi személy. 4. Az Egyesület céljai 4.1. Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet. Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenységek az évi CLVI. tv. 26. c) pontja alapján: (1) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; (2) természetvédelem, állatvédelem; (3) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint

2 a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; (4) sport, a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében folytatott sporttevékenység kivételével. A fenti tevékenységek az évi CLVI. tv. 26. c) bekezdésének rendre 4., 8., 13. és 14. alpontjai szerint közhasznúak. Kiegészítő tevékenysége: (5) turizmus. 5. Az Egyesület tevékenységi köre: 5.1. Az egyesület célja a Kárpátok és a Kárpát-medence történetének, tájegységeinek és kultúrájának megismertetése; a természetben való sportos, aktív túrázás - annak versenyés szabadidős formái, valamint ágazatai iránt megnyilvánuló igények komplex kielégítése; a természeti környezet védelme Az egyesület cél szerinti tevékenységei és szolgáltatásai: Az egyesület - 4. pontban felsorolt - közhasznú tevékenységei (1) a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés terén különösen: - sportos életmódra és a sportbarátság elmélyítésére való nevelés; - természetszeretetre, a természetben való helyes viselkedési kultúrára nevelés; - sportszakemberek (hegyi vezetők, túravezetők, sportszervezők) képzése; - honismereti, művelődési ismeretek gyarapítása; (2) a természetvédelem körében különösen: - az ökoturizmus elősegítése; - védett növények, állatok, természeti alakulatok, természetvédelmi területek bemutatása; - az épített és természeti környezet kívánatos állapotának elérését segítő tevékenységek ellátása, ennek érdekében parkosítás, zöldterület és különleges rendeltetésű erdők, területek gondozása; (3) a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység körében különösen: - kapcsolattartás az erdélyi, kárpátaljai és felvidéki turista- és cserkész szervezetekkel; - közös rendezvények, csereprogramok szervezése; (4) a sport terén különösen: - a sportturisztika sportág barlangjárás, gyalogtúrázás, magashegyi túrázás, kerékpáros túrázás, sítúrázás, vizitúrázás és tájfutás ágazataiban való versenyzés és minősítés megszerzésének elősegítése; - versenyek, sportrendezvények szervezése, illetve rendezése; - a természetjárás, vándorlások, túramozgalmak szervezése, illetve rendezése, hegyi vezetés; - a gyermek- és ifjúsági korosztályok turisztikai, táborozási és üdültetési tevékenységének szervezése, elősegítése, illetve kiemelt támogatása; - a kalandturizmus szervezése; - turista szálláshely-hálózat (turistaházak, kulcsosházak, táborozóhelyek stb.) létrehozása, szolgáltatása, fenntartása és fejlesztése; - közreműködés a jelzett turista úthálózat fenntartásában; valamint a közhasznú tevékenységekkel és kapcsolódó szolgáltatásokkal összefüggő háttér biztosítása. II. Az egyesület közhasznú tevékenységeit kiegészítő cél szerinti tevékenysége (5) a turizmus területén különösen: - turisztikai rendezvényszervezés; - utazásszervezés, idegenvezetés; valamint a kiegészítő cél szerinti tevékenységgel és kapcsolódó szolgáltatásokkal összefüggő háttér biztosítása. 2

3 6. Az egyesületi tagság formái: Rendes tagság Tiszteletbeli tagság II. A TAGSÁGI VISZONY 7. Az egyesületi tagság létrejöttének feltételei 7.1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, amelyek egyetértenek az Egyesület célkitűzéseivel Az Egyesület rendes tagjává választható az a természetes és jogi személy, aki a Belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését, - így különösen: tagdíj megfizetését és az Egyesület munkájában való részvételt - vállalja Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a magánszemély, akinek érdemei, kiemelkedő munkája, az Egyesület érdekében tett erőfeszítése alapján az Elnökség az Egyesület bármely tagjának javaslatára ezt a címet adományozza A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, tagdíj fizetésére nem köteles, egyebekben jogai és kötelezettségeik ennek megfelelően korlátozottak. A tiszteletbeli tag kötelezettsége az Egyesület erkölcsi támogatása, jó hírnevének emelése. 8. A tagsági viszony keletkezése 8.1. Az Egyesület tagjává válást a jelölt Belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A Belépési nyilatkozathoz, amennyiben jogi személy kéri felvételét, mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az egyesületi tagsági jogok gyakorlása során Az Egyesület rendes tagjává választásról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt A tagsági jogviszony a Belépési nyilatkozat kitöltésével és a tagdíj megfizetésével - kivétel tiszteletbeli tagok - kezdődik. 9. Tagdíjfizetés 9.1. A tagdíjakat évenként felülvizsgálva az Elnökség határozza meg A tiszteletbeli tag mentesül a tagdíj megfizetése alól. 10. Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei 10.1 Az Egyesület tagjainak jogai: 3

4 részt vehet az Egyesület tevékenységében, illetve az Alapszabály célkitűzésének megvalósításában; a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhet, véleményét és javaslatát szóban vagy írásban megteheti; részt vehet az Egyesület Közgyűlésén; tanácskozási, indítványozási jogot gyakorolhat a Közgyűlésen; szavazati joggal rendelkezik; bármely társasági tisztségre választhat és megválasztható; jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein; igénybe veheti az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat, eszközöket, kedvezményeket; Jogi személy tagok nevében a tagi jogokat és kötelezettségeket a jogi személy képviseletére és jegyzésére jogosult, a jogi személyt nyilvántartó hatóság által bejegyzett képviselő gyakorolja Az Egyesület tagjainak kötelességei: az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseinek, illetőleg az Egyesület szervei határozatainak megtartása; köteles az Egyesület munkájában részt venni, a feladatok megvalósításában tevékenykedni; köteles teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását; köteles a tagdíjat késedelem nélkül befizetni. A tagdíjfizetés módja: A tagdíj fizetésre köteles tagok a tagdíjat minden negyedévre előre, a negyedév első hónapjának 15. napjáig kötelesek befizetni az Egyesület székhelyén készpénzben bizonylat ellenében, vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalással. 11. A tagsági jogviszony megszűnése a Tagsági viszony megszűnik: a tag kilépésével; a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása miatt; természetes személy tag elhalálozásával, a jogi személy tag felszámolásával; tiszteletbeli cím visszavonásával; kizárással; az Egyesület megszűnésével Az Egyesület tagja saját elhatározása alapján indoklás nélkül bármikor kiléphet a szervezetből, szándékának az Elnökséghez történő írásbeli bejelentésével A tagdíjfizetési kötelezettség éven túli nem teljesítése esetén, az Elnökség felszólítása után kitűzött 90 napos póthatáridő elteltével a tagsági viszony megszűnik, amennyiben a tag a felszólítást és a tagsági viszony megszüntetéséről szóló figyelmeztetést követően továbbra sem teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét. Ebben az esetben az Elnökség határozatot hoz a tagsági viszony megszűnéséről és a törlésről. Az Elnökség ezen határozatával szemben a Közgyűlés előtt jogorvoslat kezdeményezhető. 4

5 11.4. A Tiszteletbeli Egyesületi tagság cím érdemtelenné válás esetén szűnik meg, melyről az Elnökség dönt A Egyesületből kizárható az a tag, aki az Egyesület Alapszabályát súlyosan megsérti. A kizárás az Elnökség hatáskörei közé tartozik. A kizárt tag a döntés ellen a a határozat kézhez vételét követő Közgyűlésen - a Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. A Közgyűlés az Elnökség kizáró döntését, illetve annak előzményeit felülvizsgálja, és vizsgálata eredményeként dönt a kizárás fenntartásáról, vagy visszavonásáról. III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI 12. Az Egyesület szervezete Az Egyesület testületi szervei: Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság Az Egyesület tisztségviselői: Az Elnök, a Főtitkár, az ellenőrző bizottság elnöke, az ellenőrző bizottsági tagok. 13. A Közgyűlés A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az egyesületet nyilvántartó illetékes Bíróság elrendeli A Közgyűlést a főtitkár írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint fele jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, de csak az eredeti napirendi pontok tekintetében. A közgyűlési meghívóban fel kell hívni a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire és közölni kell az esetleges megismételt Közgyűlés időpontját is. A megismételt Közgyűlés csak ebben az esetben hozhat határozatot a jelenlévők számára tekintet nélkül az eredeti napirendi pontokban. 5

6 13.5. A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén a főtitkár elnököl törölve A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés levezető elnöke és két tag hitelesít. A jegyzőkönyvek nyilvántartását, kezelését az Egyesület Főtitkára látja el A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben 2/3-os minősített többséggel dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik A Közgyűlés, Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv, jelenléti ív és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya. Nyílt szavazás esetén a határozathozatalban részt vevő személyek nevét is tartalmaznia kell a jegyzőkönyvnek. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület főtitkára látja el A Közgyűlés, Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban igazolható módon közli az érintettekkel, valamint az Egyesület honlapján közzéteszi Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet Az Egyesület a Magyar Turista című újságon keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők A Közgyűlés kizárólagos hatásköre: megválasztja az Egyesület vezető testületeit, valamint tisztségviselőit, az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait, dönt a tagfelvételi kérelmekről és a tag kizárásával kapcsolatos jogorvoslatokról, elfogadja az ügyintéző szervek éves beszámolóját, jóváhagyja az éves költségvetést, egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása, tisztségviselők visszahívása és lemondásuk elfogadása, összeférhetetlenség megállapítása Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év 150. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik. 6

7 14. Az Elnökség Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az Elnök, és a Főtitkár. Az Elnökségi ülésre annak tárgykörére figyelemmel esetenként további tagok hívhatók meg Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség ülései nyilvánosak Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább három nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagok mindegyike jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 5 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha az Elnökség minden tagja jelen van Az Elnökség ülésein az Elnök, akadályoztatása, illetve távolléte esetén a Főtitkár elnököl Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvek nyilvántartását, kezelését az Egyesület Főtitkára látja el Az Elnökség határozatait nyílt szavazással hozza, a határozat elfogadásához egyhangúság szükséges Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait Az Elnökség feladatai: ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat; az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára; meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén dönt a tag kizárásáról dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében Az Egyesület első elnöke: Bordás Máté (anyja neve: Nemes Erzsébet, született: Gyöngyös, , lakik: 1078 Budapest, Murányi u. 16. II./23. ) Az Egyesület Főtitkára: Zórád Tünde 7

8 (anyja neve: Farkas Sarolta, született: Eger, , lakik: 1078 Budapest, Murányi u. 16. II./23.) 15. Ellenőrző Bizottság Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, legfőbb feladata az egyesületi működés és a közhasznú tevékenység ellenőrzése Az Ellenőrző Bizottság három főből áll. Elnököt maguk közül választanak. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Működése során döntéshozatalához legalább két tagjának azonos szavazatára van szükség Az Ellenőrző Bizottság tagjai (a Közgyűlés döntése alapján) tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az Alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az Ellenőrző Bizottság ülését a Bizottság elnöke hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a Bizottsági tagok legalább három nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Ellenőrző Bizottság ülése határozatképes, ha a bizottsági tagok mindegyike jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 5 napon belül az Ellenőrző Bizottságot ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés akkor határozatképes, ha azon a Bizottság Elnöke és legalább egy tagja jelen van. Az Ellenőrző Bizottság ülésein az Elnök elnököl Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják Az Ellenőrző Bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei, az Ellenőrző Bizottság hatásköre: az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése; jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérhet az Egyesület Közgyűlésétől; az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja; az Egyesület Közgyűlésén szavazati joggal vesz részt, illetve az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet; köteles az Elnökséget és a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé; amennyiben a főtitkár az Ellenőrző Bizottság Elnökének indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül a Közgyűlést nem hívja össze, a 8

9 határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult; ha az Elnökség, illetve a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet Az Egyesület első Ellenőrző Bizottságának tagjai: Plósz Edina (a.n: Csíkos Éva, lakik: 3200 Gyöngyös, Szövetkezet u. 8. Kovács Gábor (a.n.györgy Mária, lakik: 3200 Gyöngyös, Iskola u. 10. Vörös Teréz (a.n: Soós Erzsébet, lakik: 1094 Budapest, Bokréta u III/4.) 16. Az Egyesület tisztségviselői Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség összes tagja (az Elnök, a Főtitkár), az Ellenőrző Bizottság tagjai, az Ellenőrző Bizottság elnöke. A tisztségviselőket az Ellenőrző Bizottság elnökének megválasztása kivételével a Közgyűlés választja A tisztségviselők megbízása a megválasztás napjától számított 5 évre szól. A mandátum lejárta után a tisztségre újra megválaszthatóak A tisztségviselők megbízatása megszűnik: megbízatás idejének lejártával; tagsági viszony megszüntetésével; tisztségről való lemondással; visszahívással; ha az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan, ismételten megszegik, és kötelezettségeiket szándékosan és ismételten felhívás és a következményekre való felszólítás ellenére sem teljesítik; összeférhetetlenség keletkezésével; az Egyesület megszűnésével Az elnök feladatai: az Elnökségi ülés összehívása; a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése; a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés; az Egyesület működésének irányítása; az Egyesület önállóan történő képviselete A Főtitkár feladatai: összehívja a Közgyűlést; az elnök akadályoztatása vagy távolléte esetén vezeti a Közgyűlést és az elnökségi ülést; tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról; előkészíti az Elnökség és a Közgyűlés üléseit; gondoskodik a határozatok végrehajtásáról; 9

10 határozatok és jegyzőkönyvek nyilvántartását folyamatosan kezeli; önállóan képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel szemben; éves költségvetés elkészítése, elkészíttetése, Közgyűlés elé terjesztése, gondoskodik az éves gazdasági beszámoló elkészítéséről, Közgyűlés elé terjesztése, kifizetések teljesítése, ellenőrzése, Az Ellenőrző Bizottság Elnökének feladatai: az Ellenőrző Bizottság üléseinek összehívása; az Ellenőrző Bizottság üléseinek levezetése; meghatározott esetben Közgyűlés összehívásának kezdeményezése; 17. Összeférhetetlenségi szabályok A Közgyűlés, illetve az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség, illetve az Ellenőrző Bizottság tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) az Elnökség tagja vagy Elnöke, b) ha az Egyesülettel megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik. c) ha a közhasznú Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. IV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 18. Az Egyesület bevételei: tagdíjak; adományok; támogatások; együttműködő szervek hozzájárulásai; 10

11 18.5. pályázatok bevételei; vállalkozási bevételek; egyéb bevételek. 19. Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket vezet és azokat az üzleti év végén lezárja. 20. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, az Egyesület tagjai azonban csak az esedékes tagdíjfizetés mértékéig. Tartoznak felelősséggel. 21. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen kártérítés nem illeti meg. 22. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Ilyen rendelkezés hiányában a vagyon a hitelezők kielégítése után a Magyarországi Kárpát Egyesület (Nyt. sz.: Fővárosi Bíróság, 4674/1992.) tulajdonába kerül és azt sport- (turisztikai-) célokra kell felhasználni. 23. Banki ügyletek és gazdasági kötelezettségvállalással járó szerződéskötések esetén az elnök és a főtitkár közül bármely két fő aláírása szükséges. 28. Az egyesület csatlakozhat mindazon - szellemiségét és céljai megvalósulását elősegítő - hazai és külföldi, illetve nemzetközi szervezetekhez, amelyekbe való belépésről az egyesület közgyűlése előzetes, vagy utólagos (jóváhagyó) határozat formájában dönt. V. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés 2/3-os többséggel kimondja a feloszlást vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést Az Egyesület megszűnik akkor is, ha a Bíróság feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja. VI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 30. Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet az egyesülési jogról szóló évi II. törvény 14. (1) bekezdése alapján az ügyészség gyakorolja. 31. Az Egyesület működésére a jelen Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a Polgári törvénykönyv, az Egyesületekről szóló törvény, valamint a Közhasznú szervezetekről szóló törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 11

12 32. Ezt az alapszabályt az Egyesület Közgyűlése alakuló ülésén egyhangú szavazással június 22. napján fogadta el. Budapest, október