A kationok csoportosítási lehetőségei
|
|
- Fruzsina Kozmané
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: I. osztály: savas közegben szulfidionnal csapadékot képeznek, amelyek ammónium-szulfidban, ammóniumpoliszulfidban, illetve erős lúgban (KOH) nem oldódnak: Ag +, Pb 2+, Hg 2+ 2, Hg 2+, Cu 2+, Bi +, Cd 2+ I. A osztály I. B osztály HCl-dal csapadékot képez HCl-dal nem képez csapadékot Ag +, Pb 2+, Hg 2+ 2, Hg 2+, Cu 2+, Bi +, Cd 2+
2 A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: II. osztály: savas közegben szulfidionnal csapadékot képeznek, amelyek ammónium-szulfidban, ammóniumpoliszulfidban, illetve erős lúgban (KOH) oldódnak: As(III), As(V), Sb(III), Sb(V), Sn 2+, Sn + III. osztály: savas közegben nem képeznek szulfidionnal csapadékot, ammónium-szulfid hatására csapadékot adnak (MS, M(OH) csapadék) Co 2+, Ni 2+, Fe 2+, Fe +, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+
3 A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: IV. osztály: sem savas, sem lúgos közegben nem képeznek szulfidion hatására csapadékot, ammónium-karbonáttal csapadékot képeznek Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+ V. osztály: sem szulfidionnal, sem ammónium-karbonáttal nem képeznek csapadékot Mg 2+, Li +, Na +, K +, NH +
4 A csoportosítás szervetlen kémiai alapjai Szulfidcsapadékok oldhatósága: szulfid pl szulfid pl MnS 12,6 CdS 26,1 FeS 17,2 PbS 26,6 ZnS 22,9 CuS 5,2 NiS (α) 18,5 HgS 52, NiS (β) 2,9 Ag 2 S 8,8 CoS (α) 20, Cu 2 S 6,7 CoS (β) 25,5 Bi 2 S 71,8
5 HS + H 2 O H O + + S 100 molszázalék A csoportosítás szervetlen kémiai alapjai A kénhidrogén deprotonálódási egyensúlya H 2 S + H 2 O H O + + HS H 2 S HS S ph
6 A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában c(h 2 S) = 0,1 mol/dm molszázalék [H 2 S] = 0,1 mol/dm H 2 S [S ] = mol/dm HS S ph
7 A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában c(h 2 S) = 0,1 mol/dm molszázalék H 2 S [H 2 S] = 0,09 mol/dm HS [S ] = mol/dm S ph
8 A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában c(h 2 S) = 0,1 mol/dm molszázalék H 2 S [HS ] = 0,09 mol/dm HS [H 2 S] = 0,008 mol/dm [S ] = mol/dm S ph
9 A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában L(HgS) =, L(CuS) = 6, L(CdS) = 7, ph = 1, [S ] = mol/dm Csapadék válik le,, , , ha [Hg 2+ ] > =, mol/dm 21 ha [Cu 2+ ] > = 6, mol/dm ha [Cd 2+ ] > = 7, mol/dm 21 5
10 A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában L(MnS) = 2, L(FeS) = 6, L(CoS(α)) =, L(CoS(β)) =, ph = 1, [S ] = mol/dm Csapadék válik le, ha [Mn 2+ ] > 2, mol/dm ha [Fe 2+ ] > 6,1 10 mol/dm ha [Co 2+ ] >,98 mol/dm, (CoS(α)) ha [Co 2+ ] >, mol/dm, (CoS(β))
11 A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában L(MnS) = 2, L(CoS(α)) =, L(CoS(β)) =, ph = 6, [S ] = mol/dm Csapadék válik le, ha [Mn 2+ ] > 1, mol/dm ha [Co 2+ ] > 1, mol/dm (CoS(β)) ha [Co 2+ ] > 1, mol/dm (CoS(α))
12 Tiosavak, tiobázisok, tiosók Tiosavak: a sav egy vagy több oxigénjét kénre cseréljuk le: H O S H O kénsav (szulfát) O H O S S H O O O tiokénsav (tioszulfát) H AsO H AsS arzénessav tioarzénessav (arzenit) (tioarzenit)
13 Tiosavak, tiobázisok, tiosók Bázis tiobázis: NaOH NaHS NH H 2 O NH HS Savanhidrid - tiosavanhidrid As 2 O As 2 S arzén(iii)-oxid arzén(iii)-szulfid Bázisanhidrid - tiobázisanhidrid Na 2 O Na 2 S (NH ) 2 S
14 Tiosavak, tiobázisok, tiosók Sav-bázis reakciók: Sav és bázis reakciója: H 2 CO + 2 NaOH = Na 2 CO + 2 H 2 O H AsO + NaOH = Na AsO + H 2 O Savanhidrid és bázis reakciója: CO NaOH = Na 2 CO + H 2 O Savanhidrid és bázisanhidrid reakciója: CO 2 + Na 2 O = Na 2 CO - nátrium-karbonát As 2 O + Na 2 O = 2 Na AsO - nátrium-arzenit As 2 S + (NH ) 2 S = 2 (NH ) AsS - nátrium-tioarzenit
15 Tiosavak, tiobázisok, tiosók Szulfidok sav-bázis sajátságai: I. kationosztály: Ag 2 S, PbS, HgS, CuS, Bi 2 S, CdS tiobázisanhidridek ammónium-szulfidban, illetve lúgos közegben nem oldódnak (kivétel: HgS + 2 KOH + S = K 2 HgS OH ) II. kationosztály: As 2 S, As 2 S 5, Sb 2 S, Sb 2 S 5, SnS, SnS 2 As 2 S + (NH ) 2 S = 2 (NH ) AsS As 2 S 5 + (NH ) 2 S = 2 (NH ) AsS As 2 S + 6 OH = AsS + AsO + H 2 O Sb 2 S + (NH ) 2 S = 2 (NH ) SbS SnS + (NH ) 2 S 2 = (NH ) 2 SnS SnS 2 + (NH ) 2 S = (NH ) 2 SnS
16 I. kationosztály elválasztási sémája Ag +, Pb 2+, Hg 2 2+, Hg 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2+, As(III), Sb(III), Sn 2+, Sn(IV), Co 2+, Ni 2+, Fe +, Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + (I-V. osztály) +2 M HCl szűrlet 1. (I/B-V. osztály): csapadék (I/A osztály): Pb 2+, Hg 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2+, Ag As(III), + + HCl = AgCl Sb(III), Sn 2+ + H, Sn(IV), + AgCl, Hg 2 Cl 2, PbCl 2 Co Pb 2+ 2+, Ni , HCl Fe + =, PbCl Fe 2+, 2 Mn H, Cr + +, Al Hg + 2+, Zn , HCl = Hg 2 Cl H + Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li +
17 I. kationosztály elválasztási sémája csapadék (I/A osztály): AgCl, Hg 2 Cl 2, PbCl 2 +forró H 2 O Hg 2 Cl 2 + NH = Hg + Hg(NH 2 )Cl csapadék: AgCl, Hg 2 Cl 2 AgCl + 2 NH [Ag(NH ) 2 ] + + Cl [Ag(NH ) 2 ] + + Cl + H + AgCl + 2 NH szűrlet: Pb 2+ +CrO csapadék: Hg + Hg(NH 2 )Cl fekete +NH -oldat. szűrlet [Ag(NH ) 2 ] + +HNO csapadék AgCl fehér csapadék: PbCrO sárga
18 I. kationosztály elválasztási sémája csapadék (I/A osztály): AgCl, Hg 2 Cl 2, PbCl 2 +forró H 2 O csapadék: AgCl, Hg 2 Cl 2 Pb 2+ + CrO = PbCrO szűrlet: Pb 2+ +CrO csapadék: Hg + Hg(NH 2 )Cl fekete +NH -oldat. szűrlet [Ag(NH ) 2 ] + +HNO csapadék AgCl fehér csapadék: PbCrO sárga
19 I. kationosztály elválasztási sémája szűrlet 1. (I/B-V. osztály): Pb 2+, Hg 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2+, As(III), Sb(III), Sn 2+, Sn(IV), Co 2+, Ni 2+, Fe +, Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + +H 2 S csapadék (I/B és II. osztály): PbS, HgS, Bi 2 S, CuS, CdS As 2 S, Sb 2 S, SnS, SnS 2 szűrlet 2. (III-V. osztály) Co 2+, Ni 2+, Fe +, Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + Pb 2+ + H 2 S = PbS + 2H + Hg 2+ + H 2 S = HgS + 2H + 2 Bi + + H 2 S = Bi 2 S + 6H + 2 H AsO + H 2 S = As 2 S + H 2 O
20 I. kationosztály elválasztási sémája csapadék (I/B és II. osztály): PbS, HgS, Bi 2 S, CuS, CdS As 2 S, Sb 2 S, SnS, SnS 2 +(NH ) 2 S x csapadék (I/B osztály): PbS, HgS, Bi 2 S, CuS, CdS +HNO (20%), melegítés szűrlet (II. osztály): AsS, SbS, SnS PbS + 2 H + = Pb 2+ + H 2 S Bi 2 S + 6 H + = 2 Bi + + H 2 S csapadék HgS fekete szűrlet Pb 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2
21 I. kationosztály elválasztási sémája +HNO (20%), melegítés csapadék HgS fekete szűrlet Pb 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2 +királyvíz (brómos víz + 1,2 csepp 2 M HCl, esetleg Br 2 + cc HCl) HgS + Br HCl + H 2 O = HgCl 2 + SO + 8 Br + 10 H + HgCl 2 +SnCl 2 Hg 2 Cl 2 (fehér) Hg (megfeketedő) 2 HgCl 2 + SnCl 2 = Hg 2 Cl 2 + SnCl Hg 2 Cl 2 + SnCl 2 = 2 Hg + SnCl
22 I. kationosztály elválasztási sémája +HNO (20%), melegítés csapadék HgS fekete szűrlet Pb 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2 +cc. H 2 SO, melegítés hígítás deszt. vízzel csapadék PbSO (fehér) +H 2 S (PbS, fekete) Pb 2+ + H 2 SO = PbSO + 2 H + csapadék Bi(OH) szűrlet Bi +, Cu 2+, Cd 2 +NH oldat szűrlet [Cu(NH ) ] 2+, [Cd(NH ) ] 2+ mélykék
23 I. kationosztály elválasztási sémája +HNO (20%), melegítés csapadék HgS fekete szűrlet Pb 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2 +cc. H 2 SO, melegítés hígítás deszt. vízzel Bi + + NH + H 2 O = Bi(OH) + NH + csapadék PbSO (fehér) +H 2 S (PbS, fekete) Cu 2+ + NH [Cu(NH ) ] 2+ Cd 2+ + NH [Cd(NH ) ] 2+ szűrlet Bi +, Cu 2+, Cd 2 +NH oldat csapadék Bi(OH) szűrlet [Cu(NH ) ] 2+, [Cd(NH ) ] 2+ mélykék
24 I. kationosztály elválasztási sémája +NH oldat csapadék Bi(OH) +HNO szűrlet [Cu(NH ) ] 2+, [Cd(NH ) ] 2+ mélykék Bi + +KI-oldat +felesleg csap: BiI fekete [BiI ] narancssárga Bi(OH) + H + = Bi + + H 2 O Bi + + I = BiI BiI + I [BiI ]
25 I. kationosztály elválasztási sémája +NH oldat csapadék Bi(OH) szűrlet [Cu(NH ) ] 2+, [Cd(NH ) ] 2+ mélykék +KCN-oldat +H 2 S 2 [Cu(NH ) ] CN + H 2 O = csap: CdS sárga, 2 [Cu(CN) [Cu(CN) ] + ] OCN + 2 NH NH [Cd(NH ) ] 2+ + CN [Cd(CN) ] + NH
26 I. kationosztály elválasztási sémája +NH oldat csapadék Bi(OH) szűrlet [Cu(NH ) ] 2+, [Cd(NH ) ] 2+ mélykék +KCN-oldat +H 2 S csap: CdS sárga, [Cu(CN) ] [Cd(CN) ] + S = CdS + CN
27 II. kationosztály elválasztási sémája +(NH ) 2 S x csapadék (I/B osztály): PbS, HgS, Bi 2 S, CuS, CdS szűrlet (II. osztály): AsS, SbS, SnS csapadék As 2 S 5, Sb 2 S 5, SnS 2, (+S) +2 M HCl As 2 S + (NH ) 2 S = 2 (NH ) AsS SnS +cc + (NH HCl, melegítés ) 2 S 2 = (NH ) 2 SnS szűrlet (szükségtelen) As 2 S 5 + (NH ) 2 S = 2 (NH ) AsS Sb 2 S + (NH ) 2 S = 2 (NH ) SbS SnS 2 + (NH ) 2 S = (NH ) 2 SnS csap: As 2 S 5 sárga szűrlet: SbCl, SnCl AsO Bettendorf reakció +NH +H 2 O 2 szárazra párlás
28 II. kationosztály elválasztási sémája +(NH ) 2 S x csapadék (I/B osztály): PbS, HgS, Bi 2 S, CuS, CdS szűrlet (II. osztály): AsS, SbS, SnS +2 M HCl csapadék As 2 S 5, Sb 2 S 5, SnS 2, (+S) szűrlet (szükségtelen) +cc HCl, melegítés csap: As 2 S 5 sárga szűrlet: SbCl, SnCl AsO Bettendorf reakció +NH +H 2 O 2 szárazra párlás 2 H AsO + SnCl HCl = As + SnCl + H 2 O
29 II. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: SbCl, SnCl +Fe csap: Sb(+Fe 2+ ) szűrlet: SnCl 2 (+Fe 2+ ) +HNO, (+borkősav) +H 2 S HgCl 2 -oldathoz öntve SbO + Sb 2 S narancssárga 2 SbCl + Fe = 2 Sb + Fe Cl SnCl + Fe = SnCl 2 + FeCl 2 SnCl HgCl 2 = SnCl + Hg 2 Cl 2 SnCl 2 + Hg 2 Cl 2 = SnCl + 2 Hg Hg 2 Cl 2 (fehér) Hg (megfeketedő)
30 III. kationosztály elválasztási sémája +H 2 S szűrlet 2. (III-V. osztály): Co 2+, Ni 2+, Fe +, Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + (+NH Cl+NH -oldat) (semlegesítés) +(NH ) 2 S Co 2+, Ni 2+, Fe 2+, Mn 2+, Zn 2+ M 2+ + (NH ) 2 S = MS + 2 NH + csapadék (III. osztály): CoS, NiS, FeS, MnS, Cr(OH), Al(OH), ZnS Cr +, Al + szűrlet. (IV-V. osztály) Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + M + + (NH ) 2 S+ H 2 O = M(OH) + 6 NH + + HS 2 Fe + + (NH ) 2 S= 2 FeS+ S + 6 NH +
31 III. kationosztály elválasztási sémája csapadék (III. osztály): CoS, NiS, FeS, MnS, Cr(OH), Al(OH), ZnS +hideg 2 M HCl csapadék: CoS, NiS szűrlet: Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+ MS + 2 HCl = M Cl + H 2 S M(OH) + 6 HCl = M Cl + H 2 O
32 III. kationosztály elválasztási sémája csapadék: CoS, NiS +brómos víz + kevés 2 M HCl (CH COOH, +0% H 2 O 2, melegítés, esetleg királyvíz vagy Br 2 + cc HCl) CoS + Br 2 + HCl + H 2 O= [CoCl ] + SO + 8Br + 12 H + csapadék: S, (szükségtelen) az oldat egy részlete +NH, +KCN, +H 2 O 2 +HCHO +dimetilglioxim szűrlet: Co 2+, Ni 2+ (+H 2 O 2 ) forralás Co 2+, Ni 2+ az oldat egy részlete +szilárd NH SCN, +dietiléter Ni-dimetilglioxim vörös komplex ([Co(CN) 6 ] ) [Co(SCN) ] kék (az éteres fázisban) Ni 2+ a vizes fázisban
33 III. kationosztály elválasztási sémája [CoCl ] + CN = [Co(CN) ] + Cl 2 [Co(CN) ] + H 2 O 2 = 2 [Co(CN) ] + 2 OH [Ni(CN) ] + HCHO + H 2 O+ 6 NH = [Ni(NH ) 6 ] HOCH 2 CN + OH O H O CH NOH CH N N H C 2 + Ni 2+ Ni H + CH NOH CH N N H C O H O
34 III. kationosztály elválasztási sémája csapadék (III. osztály): CoS, NiS, FeS, MnS, Cr(OH), Al(OH), ZnS +hideg 2 M HCl csapadék: CoS, NiS szűrlet: Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+
35 III. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+ +0% NaOH +% H 2 O 2, melegítés csapadék: Fe(OH), MnO(OH) 2 szűrlet: [Al(OH) ], [Zn(OH) ], CrO a csapadék egy részlete +HCl (oldás, kiforralás) +SCN [Fe(SCN) ] vörös a csapadék egy részlete +cc HNO +NaBiO MnO lila
36 III. kationosztály elválasztási sémája Mn 2+ + H 2 O OH = MnO(OH) 2 + H 2 O 2 Fe 2+ + H 2 O 2 + OH = 2 Fe(OH) MnO(OH) 2 + BiO + H + = 2 MnO + H 2 O + BiO + Fe SCN Fe(SCN) 6
37 III. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+ +0% NaOH +% H 2 O 2, melegítés csapadék: Fe(OH), MnO(OH) 2 szűrlet: [Al(OH) ], [Zn(OH) ], CrO a csapadék egy részlete +HCl (oldás, kiforralás) +SCN [Fe(SCN) ] vörös a csapadék egy részlete +cc HNO +NaBiO 2 [Cr(OH) ] + H 2 O OH = 2 CrO H 2 O Zn(OH) OH Al(OH) + OH [Zn(OH) ] 2 [Al(OH) ] MnO lila
38 III. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: [Al(OH) ], [Zn(OH) ], CrO csapadék: Al(OH) +sok szilárd NH Cl, forralás szűrlet [Zn(NH ) ] 2+, CrO [Zn(OH) ] 2 + NH +fenolftalein, +NaF-oldat [Zn(NH ) ] 2+ + OH [AlF ] +OH ciklámen (fenolftalein) Al(OH) + 6 F [AlF 6 ] + OH
39 III. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: [Al(OH) ], [Zn(OH) ], CrO csapadék: Al(OH) +sok szilárd NH Cl, forralás szűrlet [Zn(NH ) ] 2+, CrO +fenolftalein, +NaF-oldat [AlF ] +OH ciklámen (fenolftalein) csapadék: BaCrO sárga +CH COOH +BaCl 2 szűrlet: Zn 2+ +H 2 S Zn 2+ + H 2 S = ZnS + 2 H + csapadék: ZnS fehér
40 IV. kationosztály elválasztási sémája szűrlet. (IV-V. osztály) (gyengén lúgos): Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + HS eltávolítása (+HCl, forralás) +(NH ) 2 CO csapadék (IV. osztály): CaCO, SrCO, BaCO szűrlet. (V. osztály): NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + M 2+ + CO 2 = MCO
41 IV. kationosztály elválasztási sémája +(NH ) 2 CO csapadék (IV. osztály): CaCO, SrCO, BaCO +CH COOH Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+ +NaCH COO +K 2 Cr 2 O 7 csapadék: BaCrO sárga szűrlet: Ca 2+, Sr 2+ 2 Ba 2+ + Cr 2 O H 2 O = 2 BaCrO + 2 H +
42 IV. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: Ca 2+, Sr 2+ +Na 2 CO CaCO, SrCO +HCl +cc CaSO Ca 2+, Sr 2+ csapadék: SrSO Ca 2+ + K [Fe(CN) 6 ] = K 2 Ca[Fe(CN) K + +NH +K [Fe(CN) 6 ] csapadék: K 2 Ca[Fe(CN) 6 ] fehér
43 V. kationosztály elválasztási sémája szűrlet. (V. osztály): NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + Egyedi kísérletek a szűrlet egy-egy részletével NH + az eredeti mintából +NaOH, melegítés NH gáz (indikátorpapírral kimutatható) Mg 2+ +NH +Na 2 HPO csapadék: MgNH PO 6H 2 O fehér K + +HClO +etanol csapadék: KClO fehér Na +, Li + lángfestési próba Mg 2+ + NH + Na 2 HPO = MgNH PO + 2 Na + NH + + OH = NH + H 2 O
44 A p-mező elemeinek anionjai Halogének: ClO, ClO, BrO, IO, OCl, F, Cl, Br,I Oxigéncsoport (16. csoport): H 2 O 2, SO, SO, S 2 O, S, S x Nitrogéncsoport (15. csoport): NO, NO, PO, HPO, H 2 PO Széncsoport (1. csoport): CO, HCO, SiO, CN, SCN, CH COO 1. csoport: B(OH)
45 A p-mező elemeinek anionjai Analitikai besorolás: I. osztály: OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO, II. osztály: BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) III. osztály: Cl, Br,I,CN, SCN IV. osztály: ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO
46 A p-mező elemeinek anionjai Csoportok jellemzése: csoportreakció sav-bázis sajátság (milyen az aniont tartalmazó oldat kémhatása milyen erősségű sav anionja) csapadékképzési tulajdonság komplexképzési tuladonság redoxi sajátságok
47 Az I. anionosztály jellemzése OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO : Csoportreakció: Oldatukat erős savval savanyítva észlelhető változás következik be (gázfejlődés, csapadékképződés) OCl + 2 H + + Cl = Cl 2 + H 2 O Cl 2 kimutatása KI-os szűrőpapírral SO + 2 H + = SO 2 + H 2 O SO 2 kimutatása KIO -os szűrőpapírral S 2 O + 2 H + = SO 2 + S + H 2 O SO 2 kimutatása KIO -os szűrőpapírral + fehér csapadék (S)
48 Az I. anionosztály jellemzése OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO : S + 2 H + = H 2 S H 2 S kimutatása Pb(CH COO) 2 -os szűrőpapírral S x + 2 H + = H 2 S + (x-1) S H 2 S kimutatása Pb(CH COO) 2 -os szűrőpapírral + fehér csapadék (S) CO + 2 H + = CO 2 + H 2 O CO 2 kimutatása Ba(OH) 2 -oldattal HCO + H + = CO 2 + H 2 O CO 2 kimutatása Ba(OH) 2 -oldattal SiO + 2 H + = H 2 SiO kocsonyás csapadék
49 Az I. anionosztály jellemzése OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO : KI-dal reagál: OCl : OCl + 2 I + 2 H + = Cl + I 2 + H 2 O I 2 -dal reagál: SO,S 2 O 2, S, S x SO + I 2 + H 2 O = SO I + 2 H + 2S 2 O 2 + I 2 = S O I S + I 2 = S + 2 I
50 Az I. anionosztály jellemzése sav-bázis sajátság: valamennyi anion gyenge savból származtatható, kivétel a tioszulfát (a tiokénsav erős sav): OCl, SO, S, S x, CO lúgos kémhatású HCO gyengén lúgos (melegítésre bomlik lúgosodik: 2 HCO CO + CO 2 + H 2 O) S 2 O semleges SiO csak lúgos közegben létezik Izopolisav, heteropolisav képzésre való hajlam: SiO
51 Az I. anionosztály jellemzése OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO : Redoxi sajátság: redukál (I 2 -dal reagál): SO,S 2 O 2, S, S x oxidál (KI-dal reagál): OCl Komplexképző sajátság: S 2 O 2 : [Ag(S 2 O ) 2 ] SO : [Ag(SO ) 2 ]
52 Az I. anionosztály jellemzése OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO : Csapadékképző tulajdonság Ba 2+ -ionnal csapadékot képez: SiO, SO,S 2 O 2, CO, HCO (Mg 2+ -ionnal viszont a CO ad csapadékot, a HCO nem) Ag + -ionnal csapadékot képez: OCl (AgCl), SO (Ag 2 SO feleslegben oldódik [Ag(SO ) 2 ] ), S, S x (Ag 2 S) CO (Ag 2 CO, Ag 2 O) számos fémionnal csapadékot képez: S, S x
53 A II. anionosztály jellemzése BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) Csoportreakció: Erős sav hatására nincs észlelhető változás és semleges közegben Ba 2+ -ionnal csapadékot képeznek Ba(BrO ) 2, Ba(IO ) 2, BaF 2 csak töményebb oldatból választhatók le, savakban nehezen (melegítésre, főzve oldódnak) BaSO gyakorlatilag semmiben nem oldódik Ba (PO ) 2, BaHPO ecetsavban nem, híg salétromsavban oldódnak Ba(B(OH) ) 2 híg savakban (pl. ecetsav) könnyen oldódik
54 A II. anionosztály jellemzése BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) KI-dal reagál: BrO, IO BrO + 6 I + 6 H + = Br + I 2 + H 2 O IO + 5 I + 6 H + = I 2 + H 2 O I 2 -dal reagál: egyik anion sem
55 A II. anionosztály jellemzése BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) sav-bázis sajátság: a H PO (háromértékű) és a HF gyenge sav, a HBrO, HIO, H 2 SO erős sav: PO HPO, F H 2 PO erősen lúgos kémhatású gyengén lúgos gyengén savas BrO, IO, SO semleges Izopolisav, heteropolisav képzésre való hajlam: PO, B(OH)
56 A II. anionosztály jellemzése BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) Redoxi sajátság: oxidál (KI-dal reagál): BrO, IO pl: 2 BrO + 5 Zn + 12 H + = Br Zn H 2 O 2 BrO + 5 SO + 2 H + = Br SO + H 2 O 2 IO + 5 Zn + 12 H + = I Zn H 2 O 2 IO + 5 SO + 2 H + = I SO + H 2 O Komplexképző sajátság: F : [AlF 6 ] : Al(OH) + 6 F = [AlF 6 ] + OH PO, HPO, H 2 PO, B(OH) (kevésbé jellemző)
57 A II. anionosztály jellemzése BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) Csapadékképző tulajdonság Ag + -ionnal csapadék képez: BrO, IO, F, SO töményebb oldatból leválhat a csapadék PO, HPO, H 2 PO Ag PO sárga csapadék, savban könnyen oldódik egyéb jellemző csapadékok: Pb 2+ : SO PbSO (Pb(BrO ) 2, Pb(IO ) 2 is leválhat) magnézia-mixtúra: PO MgNH PO (NH ) 2 MoO : PO (NH ) (PMo 12 O 0 ) sárga csap.
58 A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN Csoportreakció: Erős sav hatására nincs észlelhető változás, semleges közegben Ba 2+ -ionnal nem képeznek csapadékot és Ag + - ionnal csapadékot képeznek, amelyek híg salétromsavban nem oldódnak
59 A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN AgCl fehér csapadék, ammónia-, Na 2 S 2 O -, KCN-oldat könnyen oldja AgBr sárgásfehér csapadék, Na 2 S 2 O -, KCN-oldat könnyen, ammónia nehezebben oldja AgI sárga csapadék, Na 2 S 2 O -, ammónia- nem, KCN-oldat oldja AgCN fehér csapadék, csak Ag + -felesleggel választható le, ammónia-, Na 2 S 2 O -, KCN-oldat könnyen oldja AgSCN sárgásfehér csapadék, Na 2 S 2 O -, KCN-oldat könnyen, ammónia nehezebben oldja
60 A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN KI-dal reagál: egyik anion sem I 2 -dal reagál: egyik anion sem sav-bázis sajátság: a HCN nagyon gyenge sav, a többi anion erős savból származtatható CN erősen lúgos kémhatású Cl, Br,I,CN, SCN semleges A HCN igen mérgező, CN - -iont tartalmazó oldat savanyítása szigorúan tilos!!
61 A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN Redoxi sajátság: a Cl kivételével valamennyi könnyen oxidálható: Cl Br = 2 Cl +Br 2 Cl I = 2 Cl +I 2 Br 2 + CN = BrCN + Br Br 2 + SCN + H 2 O = BrCN + 7 Br + SO H +
62 A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN Komplexképző sajátság: valamennyi ionra jellemző kloro-, bromo- és jodo-komplexek kevésbé stabilisak pl. [HgI ] 2, [PbI ] 2 CN, SCN jó komplexképzők pl: [Ag(CN) 2 ], [Cu(CN) ], [Fe(CN) 6 ] [Fe(SCN) 6 ], [Fe(SCN) 6 ] Csapadékképző tulajdonság Pb 2+ : Cl, Br,I,CN : PbCl 2 (fehér), PbI 2 (sárga) stb. Cu + : Cl, Br,I,CN, SCN : CuCl, CuI, CuSCN stb.
63 A IV. anionosztály jellemzése ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO Csoportreakció: Nem adja az I-III. anionosztály reakcióit KI-dal reagál: H 2 O 2, NO : H 2 O I + 2 H + = 2 H 2 O + I 2 2 NO + 2 I + H + = 2 NO + 2 H 2 O + I 2 I 2 -dal reagál: egyik anion sem
64 A IV. anionosztály jellemzése ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO sav-bázis sajátság: a HNO 2 és CH COOH gyenge sav, a többi anion erős savból származtatható NO, CH COO gyengén lúgos kémhatású ClO, ClO, H 2 O 2, NO semleges Redoxi sajátság: redukál: megfelelő körülmények között (ph, erélyes oxidálószer) H 2 O 2 :H 2 O 2 + Cr 2 O H + Cr + + O 2
65 A IV. anionosztály jellemzése ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO Redoxi sajátság: oxidál (KI-dal reagál): H 2 O 2, NO 2 ClO, ClO, NO csak erélyes körülmények között redukálható 2 TiO 2+ + Zn + H + = 2 Ti + + Zn H 2 O 8 Ti + + ClO + H 2 O = 8 TiO 2+ + Cl + 8 H + Zn + 6 H + + ClO = Zn 2+ + Cl + H 2 O Zn + 2 H + + NO = Zn 2+ + NO + H 2 O Zn + 7 OH + NO + 6 H 2 O= NH + [Zn(OH) ] 2
66 A IV. anionosztály jellemzése ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO Komplexképző sajátság: ClO, ClO, NO : nem jellemző NO,H 2 O 2, CH COO : gyenge komplexképző [Co(NO 2 ) 6 ], [Cu(CH COO) ], CrO 5, TiO 2+ 2 Csapadékképző tulajdonság K + : ClO : KClO fehér csapadék, csak töményebb oldatból válik le
67 A IV. anionosztály jellemzése ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO Egyéb jellemző reakciók: NO : 2 Fe H + + NO = 2 [Fe(NO)] 2+ + NO + H 2 O NO, NO : Griess-Ilosvay reagens NO : cc. kénsav + FeSO Fe 2+ + NO + H + = Fe + + NO + 2 H 2 O Fe 2+ + NO = [Fe(NO)] 2+ H 2 O 2 : TiO 2+ TiO 2+ 2
Minőségi kémiai analízis
Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,
RészletesebbenKvalititiv analitika 1
A kvalitatív analitikai kémia Minőségi és mennyiségi analitikai kémiai labor- gyakorlat TKBL0501 A z alábbi anyag Tóth Imre és Várnagy Katalin gyógyszerész hallgatóknak tartott előadásaiból készült kivonat,
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2016 Kationok (I-III.) I. ph 2-es kémhatású oldatukból színes szulfidjuk kénhidrogénnel leválasztható, és a csapadék bázikus reagensekben nem oldható. II. ph 2-es kémhatású oldatukból
RészletesebbenLelovics Enikő Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga
Lelovics Enikő 2007.10.16. Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga Kálium 1) ph: semleges 2) lángfestés: halvány lila 3) Na3(Co(NO2)6
RészletesebbenArzenátionok: 1) vizes oldat: gyengén lúgos, vagy semleges 2) H2S: H3AsO4 + H2S = H3AsO3 + S + H2O sárga cs
Lelovics Enikő 2007.11.06. Környezetkémiai szempontból fontosabb anionok reakciói (2. gyak.) Arzenitionok: ionok: 1) vizes oldat: színtelen, semleges 2) HCl: nincs változás 3) H2S: 2 H3AsO3 + 3 H2S = As2S3
RészletesebbenMINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS
MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS A minőségi analízis célja és feladata ismeretlen anyagok vegyületek, keverékek, ötvözetek, stb. összetételének meghatározása, annak megállapítása, hogy a különféle anyagok milyen
RészletesebbenANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV
ANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV A kationok I/A. osztálya 1. oldal Ag +, Pb 2+, Hg 2 2+ Ezüst(I) ionok Reagens: 0,1 M AgNO 3 oldat - H 2 S (+HNO 3 ), a dekantálással mosott csapadék - (NH 4 ) 2 S - híg,
RészletesebbenBemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.
Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,
Részletesebben1. táblázat. I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály
40. Minıségi kémiai analízis.1. Kationok és anionok kimutatása kémcsıreakciókkal.1.1. Kationok kimutatása Vizsgálatainkat vizes oldatokban, kémcsıreakciókkal végezzük. A minıségi analízist elıször a kationokra
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2015 Analitikai kémia Tematika, követelmények Ionreakciók elméleti alapjai. Sav-bázis reakciók és alkalmazásuk a kvalitatív analitikában, ph számítások. Komplex egyensúlyok számítása.
Részletesebben4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3
59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.
RészletesebbenGyógyszertári asszisztensképzés. Kvalitatív kémiai analízis
Gyógyszertári asszisztensképzés Kvalitatív kémiai analízis Szeged, 2005 1. Az analitikai kémia fogalma és feladata Az analitikai kémia tárgyát tekintve, mint minden analitikai tevékenység, egy tervszer
RészletesebbenAnalitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014 tantárgyfelelős: Szalai István és Szoboszlai Norbert 1. gyakorlat Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (tűz- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai,
RészletesebbenGyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével
Gyakorló feladatok Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével 1. Határozzuk meg az alábbi anyagokban a nitrogén oxidációs számát! a/ NH 3 b/ NO c/ N 2 d/ NO 2 e/ NH 4 f/ N 2O 3 g/ N 2O 4 h/ HNO
RészletesebbenJellemző redoxi reakciók:
Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2011 Kationok (IV. V. osztály) A IV. osztály kationjaira jellemző, hogy híg vizes oldatukból szulfidjuk nem választható le, de karbonátjuk még ammóniumsók jelenlétében is leválik. V.
RészletesebbenAnalitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010 tantárgyfelel s: Szalai István 1. hét II. 1-5. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (t z- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai, veszélyes
RészletesebbenI. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI (Ag + ; Pb 2+ ; Hg 2+ ) Kiindulás Reagens Észlelés Reakció. fehér, túrós csapadék. AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3
Ez a dokumentum Fogarasi József - Minőségi elemzés elméleti alapjai. A vizsgálatok leírása. c. tankönyvének felhasználásával készült. Az összeállításnál a pirossal kiemelt reakciók a legfontosabb kimutatási
Részletesebben1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag.
5. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Lehetséges ionok: Sn 2+, Sn 4+, Pb 2+, Bi 3+, Mn 2+, Cr 3+, Cd
RészletesebbenTömény oldatok és oldószerek sűrűsége. Szervetlen vízmentes sók oldhatósága (g/100g víz egységben) Gyenge savak és bázisok állandói (K s, K b )
Tömény oldatok és oldószerek sűrűsége oldószer g/cm 3 tömény oldat g/cm 3 víz 1.000 98% kénsav 1.84 benzol 0.879 65% salétromsav 1.40 etanol (100%) 0.789 37% sósav 1.19 etanol (96%) 0.810 25% ammónia 0.91
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók
RészletesebbenSzervetlen ionok minőségi elemzése
Szervetlen ionok minőségi elemzése BEVEZETÉS... 2 A SZERVETLEN IONOK CSOPORTOSÍTÁSA... 4 2 2 I. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI ( Ag ; Pb ; Hg )... 5 AZ ELSŐ KATIONOSZTÁLY SZÉTVÁLASZTÁSA... 6 III. KATIONOSZTÁLY
RészletesebbenSZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém
RészletesebbenAz Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére
Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Oktatási segédanyagok (a megfelelő rövidítéseket használjuk a tematikában): P A
RészletesebbenKLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA
Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA Gyakorlati segédanyag Debrecen 2007 Tartalomjegyzék KLASSZIKUS MINŐSÉGI ELEMZÉS 3 A kationok Fresenius féle besorolása
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =
Részletesebben1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4
1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4 - b, VO 3 3- c, AsO 3 3- d, PO 4 3-2, Hogyan mutatható ki a Cd 2+ ion Cu 2+ ionok jelenlétében? 3, Melyik az a III. kationosztályba
Részletesebben... Dátum:... (olvasható név)
... Dátum:... (olvasható név) (szak) Szervetlen kémia írásbeli vizsga A hallgató aláírása:. Pontok összesítése: I.. (10 pont) II/A. (10 pont) II/B. (5 pont) III.. (20 pont) IV.. (20 pont) V.. (5 pont)
Részletesebbena réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...
Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen
RészletesebbenJavítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. A katalizátorok a kémiai reakciót gyorsítják azáltal, hogy az aktiválási energiát csökkentik, a reakció végén változatlanul megmaradnak. 2. Biológiai
RészletesebbenElső alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Második alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Harmadik alkalomra ajánlott gyakorlópéldák
Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák 1. Rajzolja fel az alábbi elemek alapállapotú atomjainak elektronkonfigurációját, és szaggatott vonallal jelölje az atomtörzs és a vegyértékhéj határát! Készítsen
RészletesebbenRedoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás
Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:
RészletesebbenA kationok és az anionok csoportosítása
A kationok és az anionok csoportosítása A kationok és anionok jellemző reakcióinak tanulmányozása és megismerése lehetőséget nyújt arra, hogy kémiai tudásunk alapján egyszerű kémiai reakciók felhasználásával
Részletesebben2019. április II.a, II.b
A program részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma a megbízásából a Nemzeti Tehetség g Program éss az Emberi Támogatáskezelő által meghirdetett NTP TMV 18 0139 azonosítószámú pályázati támogatásból
RészletesebbenKémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
Részletesebben4. Laboratóriumi gyakorlat. 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban
4. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban I. csoport II. csoport III. csoport IV. csoport reagál HCl el gázfejlődés,
Részletesebben3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,
3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát
RészletesebbenKözös elektronpár létrehozása
Kémiai reakciók 10. hét a reagáló részecskék között közös elektronpár létrehozása valósul meg sav-bázis reakciók komplexképződés elektronátadás és átvétel történik redoxi reakciók Közös elektronpár létrehozása
RészletesebbenNév: Dátum: Oktató: 1.)
1.) Jelölje meg az egyetlen helyes választ (minden helyes válasz 1 pontot ér)! i). Redős szűrőpapírt akkor célszerű használni, ha a). növelni akarjuk a szűrés hatékonyságát; b). a csapadékra van szükségünk;
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
Részletesebben3. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
3. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1. Pufferoldat készítése Rendelkezésre álló oldatok: 1.) 1 M CH 3 COOH oldat 2.) 1 M CH 3 COONa
RészletesebbenNE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:
A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal 0/0. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória. forduló I. FELADATSOR Megoldások. A helyes válasz(ok) betűjele: B, D, E. A legnagyobb elektromotoros erejű
Részletesebben4. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
4. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár A bevezető előadáson bemutatott kísérletek: 1. termit reakció Fe 2 O 3 + Al MnO 2 + Al 2. ammónium-bikromát
Részletesebben29. Sztöchiometriai feladatok
29. Sztöchiometriai feladatok 1 mól gáz térfogata normál állapotban (0 0 C, légköri nyomáson) 22,41 dm 3 1 mól gáz térfogata szobahőmérsékleten (20 0 C, légköri nyomáson) 24,0 dm 3 1 mól gáz térfogata
Részletesebben2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel
Emelt szint: Az s mezı fémei 1. Az alkálifémek és alkáliföldfémek összehasonlító jellemzése (anyagszerkezet, kémiaiés fizikai jellemzık, elıfordulás, elıállítás, élettani hatás). Használja a periódusos
RészletesebbenKémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz
Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges
RészletesebbenKémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás
Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének
RészletesebbenKövetelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév
Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév Az elégséges érdemjegy eléréséhez az elérhető összpontszám (280 pont) 50%-át, (140 pont) kell teljesíteni, ami az
RészletesebbenKLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA
Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA Gyakorlati segédanyag Debrecen 2003 1 Tartalomjegyzék A kationok Fresenius féle besorolása...3 Alkáliföldfémek...4
Részletesebben2011/2012 tanév I. félév
Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi http://www.foxitsoftware.com gyakorlatokhoz For evaluation only. 2011/2012 tanév I. félév Az elégséges érdemjegy eléréséhez az elérhető összpontszám (280
RészletesebbenÉlelmiszer-hamisítás. Prof. Dr. Csapó János 2011.
Élelmiszer-hamisítás Prof. Dr. Csapó János 2011. Kémiai analízis Feladata: az anyagok alkotórészeinek minőségi felismerése, az alkotórészek viszonylagos mennyiségének meghatározása. Feladatkörei: minőségi
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen vegyületek hőbomlása
Részletesebben9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport. a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók...
9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport 1. Egészítsd ki az alábbi mondatokat! a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók.... c. Az erős savak vízben........
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenIndikátorok. brómtimolkék
Indikátorok brómtimolkék A vöröskáposzta kivonat, mint indikátor Antociánok 12 40 mg/100 g ph Bodzában, ribizliben is! A szupersavak Szupersav: a kénsavnál erősebb sav Hammett savassági függvény: a savak
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Minden feladatnál a betűjel bekarikázásával jelölje meg az egyetlen helyes, vagy az egyetlen helytelen választ! I. Melyik sorban szerepelnek olyan vegyületek, amelyek mindegyike
RészletesebbenKémiai alapismeretek 11. hét
Kémiai alapismeretek 11. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. május 3. 1/8 2009/2010 II. félév, Horváth Attila c Elektród: Fémes
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden
RészletesebbenAlkímia ma-kísérletek Kémia BSc. I. évfolyam. Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni április 15.
Alkímia ma-kísérletek Kémia BSc. I. évfolyam Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni 2010. április 15. Pacsai Bálint Italok narancsléből Alapoldat: Fe 2 (SO 4 ) 3 -oldat (narancssárga oldat Narancslé
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
RészletesebbenAnyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Anyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Lehetséges ionok: NH 4 +, Li +, Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+,
RészletesebbenKÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÉMIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Esettanulmány (14 pont) 1. a) m(au) : m(ag) = 197 : 108 = 15,5 : 8,5 (24 egységre vonatkoztatva) Az elkészített zöld arany 15,5
RészletesebbenElektronátadás és elektronátvétel
Általános és szervetlen kémia 11. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a közös elektronpár létrehozásával járó reakciók csoportjában milyen jellemzıi vannak sav-bázis és komplexképzı reakcióknak Mai témakörök
RészletesebbenHulladékos csoport tervezett időbeosztás
Hulladékos csoport tervezett időbeosztás 3. ciklus: 2012. január 16 február 27. január 16. titrimetria elmélet (ismétlés) A ciklus mérései: sav bázis, komplexometriás, csapadékos és redoxi titrálások.
RészletesebbenEGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás
EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis
RészletesebbenSzervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211. (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II.
Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211 (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II. félév) No. (hét) szeminárium 8-9/9-10h, D404 helyiség Időbeosztás (1. negyedév):
RészletesebbenKÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
RészletesebbenCsermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat
Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,
RészletesebbenA kémiai egyensúlyi rendszerek
A kémiai egyensúlyi rendszerek HenryLouis Le Chatelier (1850196) Karl Ferdinand Braun (18501918) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 011 A kémiai egyensúly A kémiai egyensúlyok
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai KémiaTanszék
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai KémiaTanszék SZERVETLEN KÉMIAI LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK Munkafüzet Írta: WAGNER ÖDÖN 2013 1 TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenPufferrendszerek vizsgálata
Pufferrendszerek vizsgálata Ecetsav/nátrium-acetát pufferoldat, ammonia/ammonium-klorid, ill. (nátrium/kálium) dihidrogénfoszfát/hidrogénfoszfát pufferrendszerek vizsgálata. Oldatkészítés: a gyakorlatvezető
RészletesebbenALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok
Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók
RészletesebbenKémiai alapismeretek 6. hét
Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:
RészletesebbenA standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja
Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás VII-VIII. (október 17.) Az elektródok típusai A standardpotenciál meghatározása a cink példáján Számítási példák galvánelemekre Koncentrációs elemek
Részletesebbenv1.04 Analitika példatár
Bevezető A példatár azért készült, hogy segítséget kapjon az a tanuló, aki eredményesen akarja elsajátítatni az analitikai számítások alapjait. Minden feladat végén dőlt karakterekkel megtalálható az eredmény.
RészletesebbenÁltalános Kémia Gyakorlat III. zárthelyi november 7.
A1 Figyelem! Csak a követhetıen kidolgozott feladatokra adunk pontot. Kérjük, az összes eredményét ezeken a lapokon adja be, egyéb papírt nem fogadunk el. A megoldást minden esetben arra a lapra írja fel,
RészletesebbenSZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2009/10. II. félév)
SZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2009/10. II. félév) A tárgyat a 2. félévben hirdetjük meg összesen 87 órában (a tantervi heti 6 óraszámot és
Részletesebben13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52
13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1. feladat Összesen 17 pont A) 2-klór-2-metilpropán B) m(tercbutil-alkohol) = 0,775 10 = 7,75 g n(tercbutil-alkohol)
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
Részletesebben2. változat. 6. Jelöld meg, hány párosítatlan elektronja van alapállapotban a 17-es rendszámú elemnek! A 1; Б 3; В 5; Г 7.
2. változat 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenÁramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető.
Áramforrások Elsődleges cella: áramot termel kémiai anyagokból, melyek a cellába vannak bezárva. Ha a reakció elérte az egyensúlyt, kimerül. Nem tölthető. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni.
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
Részletesebben3.3.2. Kén(S) [Ne]3s 2 3p 4
Rohonczy J.:Szervetlen Kémia I. (1998-2012) 22 3.3.2. Kén(S) [Ne]3s 2 3p 4 Általános tulajdonságok. Sárga, szilárd, nemfémes, vegyértékhéjon 6 elektron, Oxidációs szám: -2,(+2),+4,+6. Előfordulás. Elemi
RészletesebbenA javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!
Megoldások A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! **********************************************
Részletesebben1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása).
6. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Lehetséges ionok: NH 4 +, Li +, Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+, Sr 2+,
Részletesebben0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E
XII. FÉMEK XII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E C C B B E XII. 2. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Fémek összehasonlítása Kalcium Vas
Részletesebbenph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :
ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal I. FELADATSOR 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA II. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató A következő kérdésekre az egyetlen helyes
RészletesebbenVEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Vegyész ismeretek középszint 1721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a vizsgázók teljesítményének
RészletesebbenAz Ib csoport elemei (Cu, Ag, Au) és fontosabb ionjaik
Az Ib csoport elemei (Cu, Ag, Au) és fontosabb ionjaik A réz vöröses színű, fémesen csillogó, puha, nyújtható és hajlítható fém, továbbá jó hő és elektromos vezető (az ezüst után a második legjobb elektromos
Részletesebben