A kationok csoportosítási lehetőségei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kationok csoportosítási lehetőségei"

Átírás

1 A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: I. osztály: savas közegben szulfidionnal csapadékot képeznek, amelyek ammónium-szulfidban, ammóniumpoliszulfidban, illetve erős lúgban (KOH) nem oldódnak: Ag +, Pb 2+, Hg 2+ 2, Hg 2+, Cu 2+, Bi +, Cd 2+ I. A osztály I. B osztály HCl-dal csapadékot képez HCl-dal nem képez csapadékot Ag +, Pb 2+, Hg 2+ 2, Hg 2+, Cu 2+, Bi +, Cd 2+

2 A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: II. osztály: savas közegben szulfidionnal csapadékot képeznek, amelyek ammónium-szulfidban, ammóniumpoliszulfidban, illetve erős lúgban (KOH) oldódnak: As(III), As(V), Sb(III), Sb(V), Sn 2+, Sn + III. osztály: savas közegben nem képeznek szulfidionnal csapadékot, ammónium-szulfid hatására csapadékot adnak (MS, M(OH) csapadék) Co 2+, Ni 2+, Fe 2+, Fe +, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+

3 A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: IV. osztály: sem savas, sem lúgos közegben nem képeznek szulfidion hatására csapadékot, ammónium-karbonáttal csapadékot képeznek Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+ V. osztály: sem szulfidionnal, sem ammónium-karbonáttal nem képeznek csapadékot Mg 2+, Li +, Na +, K +, NH +

4 A csoportosítás szervetlen kémiai alapjai Szulfidcsapadékok oldhatósága: szulfid pl szulfid pl MnS 12,6 CdS 26,1 FeS 17,2 PbS 26,6 ZnS 22,9 CuS 5,2 NiS (α) 18,5 HgS 52, NiS (β) 2,9 Ag 2 S 8,8 CoS (α) 20, Cu 2 S 6,7 CoS (β) 25,5 Bi 2 S 71,8

5 HS + H 2 O H O + + S 100 molszázalék A csoportosítás szervetlen kémiai alapjai A kénhidrogén deprotonálódási egyensúlya H 2 S + H 2 O H O + + HS H 2 S HS S ph

6 A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában c(h 2 S) = 0,1 mol/dm molszázalék [H 2 S] = 0,1 mol/dm H 2 S [S ] = mol/dm HS S ph

7 A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában c(h 2 S) = 0,1 mol/dm molszázalék H 2 S [H 2 S] = 0,09 mol/dm HS [S ] = mol/dm S ph

8 A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában c(h 2 S) = 0,1 mol/dm molszázalék H 2 S [HS ] = 0,09 mol/dm HS [H 2 S] = 0,008 mol/dm [S ] = mol/dm S ph

9 A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában L(HgS) =, L(CuS) = 6, L(CdS) = 7, ph = 1, [S ] = mol/dm Csapadék válik le,, , , ha [Hg 2+ ] > =, mol/dm 21 ha [Cu 2+ ] > = 6, mol/dm ha [Cd 2+ ] > = 7, mol/dm 21 5

10 A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában L(MnS) = 2, L(FeS) = 6, L(CoS(α)) =, L(CoS(β)) =, ph = 1, [S ] = mol/dm Csapadék válik le, ha [Mn 2+ ] > 2, mol/dm ha [Fe 2+ ] > 6,1 10 mol/dm ha [Co 2+ ] >,98 mol/dm, (CoS(α)) ha [Co 2+ ] >, mol/dm, (CoS(β))

11 A ph szerepe a szulfidcsapadékok leválasztásában L(MnS) = 2, L(CoS(α)) =, L(CoS(β)) =, ph = 6, [S ] = mol/dm Csapadék válik le, ha [Mn 2+ ] > 1, mol/dm ha [Co 2+ ] > 1, mol/dm (CoS(β)) ha [Co 2+ ] > 1, mol/dm (CoS(α))

12 Tiosavak, tiobázisok, tiosók Tiosavak: a sav egy vagy több oxigénjét kénre cseréljuk le: H O S H O kénsav (szulfát) O H O S S H O O O tiokénsav (tioszulfát) H AsO H AsS arzénessav tioarzénessav (arzenit) (tioarzenit)

13 Tiosavak, tiobázisok, tiosók Bázis tiobázis: NaOH NaHS NH H 2 O NH HS Savanhidrid - tiosavanhidrid As 2 O As 2 S arzén(iii)-oxid arzén(iii)-szulfid Bázisanhidrid - tiobázisanhidrid Na 2 O Na 2 S (NH ) 2 S

14 Tiosavak, tiobázisok, tiosók Sav-bázis reakciók: Sav és bázis reakciója: H 2 CO + 2 NaOH = Na 2 CO + 2 H 2 O H AsO + NaOH = Na AsO + H 2 O Savanhidrid és bázis reakciója: CO NaOH = Na 2 CO + H 2 O Savanhidrid és bázisanhidrid reakciója: CO 2 + Na 2 O = Na 2 CO - nátrium-karbonát As 2 O + Na 2 O = 2 Na AsO - nátrium-arzenit As 2 S + (NH ) 2 S = 2 (NH ) AsS - nátrium-tioarzenit

15 Tiosavak, tiobázisok, tiosók Szulfidok sav-bázis sajátságai: I. kationosztály: Ag 2 S, PbS, HgS, CuS, Bi 2 S, CdS tiobázisanhidridek ammónium-szulfidban, illetve lúgos közegben nem oldódnak (kivétel: HgS + 2 KOH + S = K 2 HgS OH ) II. kationosztály: As 2 S, As 2 S 5, Sb 2 S, Sb 2 S 5, SnS, SnS 2 As 2 S + (NH ) 2 S = 2 (NH ) AsS As 2 S 5 + (NH ) 2 S = 2 (NH ) AsS As 2 S + 6 OH = AsS + AsO + H 2 O Sb 2 S + (NH ) 2 S = 2 (NH ) SbS SnS + (NH ) 2 S 2 = (NH ) 2 SnS SnS 2 + (NH ) 2 S = (NH ) 2 SnS

16 I. kationosztály elválasztási sémája Ag +, Pb 2+, Hg 2 2+, Hg 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2+, As(III), Sb(III), Sn 2+, Sn(IV), Co 2+, Ni 2+, Fe +, Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + (I-V. osztály) +2 M HCl szűrlet 1. (I/B-V. osztály): csapadék (I/A osztály): Pb 2+, Hg 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2+, Ag As(III), + + HCl = AgCl Sb(III), Sn 2+ + H, Sn(IV), + AgCl, Hg 2 Cl 2, PbCl 2 Co Pb 2+ 2+, Ni , HCl Fe + =, PbCl Fe 2+, 2 Mn H, Cr + +, Al Hg + 2+, Zn , HCl = Hg 2 Cl H + Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li +

17 I. kationosztály elválasztási sémája csapadék (I/A osztály): AgCl, Hg 2 Cl 2, PbCl 2 +forró H 2 O Hg 2 Cl 2 + NH = Hg + Hg(NH 2 )Cl csapadék: AgCl, Hg 2 Cl 2 AgCl + 2 NH [Ag(NH ) 2 ] + + Cl [Ag(NH ) 2 ] + + Cl + H + AgCl + 2 NH szűrlet: Pb 2+ +CrO csapadék: Hg + Hg(NH 2 )Cl fekete +NH -oldat. szűrlet [Ag(NH ) 2 ] + +HNO csapadék AgCl fehér csapadék: PbCrO sárga

18 I. kationosztály elválasztási sémája csapadék (I/A osztály): AgCl, Hg 2 Cl 2, PbCl 2 +forró H 2 O csapadék: AgCl, Hg 2 Cl 2 Pb 2+ + CrO = PbCrO szűrlet: Pb 2+ +CrO csapadék: Hg + Hg(NH 2 )Cl fekete +NH -oldat. szűrlet [Ag(NH ) 2 ] + +HNO csapadék AgCl fehér csapadék: PbCrO sárga

19 I. kationosztály elválasztási sémája szűrlet 1. (I/B-V. osztály): Pb 2+, Hg 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2+, As(III), Sb(III), Sn 2+, Sn(IV), Co 2+, Ni 2+, Fe +, Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + +H 2 S csapadék (I/B és II. osztály): PbS, HgS, Bi 2 S, CuS, CdS As 2 S, Sb 2 S, SnS, SnS 2 szűrlet 2. (III-V. osztály) Co 2+, Ni 2+, Fe +, Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + Pb 2+ + H 2 S = PbS + 2H + Hg 2+ + H 2 S = HgS + 2H + 2 Bi + + H 2 S = Bi 2 S + 6H + 2 H AsO + H 2 S = As 2 S + H 2 O

20 I. kationosztály elválasztási sémája csapadék (I/B és II. osztály): PbS, HgS, Bi 2 S, CuS, CdS As 2 S, Sb 2 S, SnS, SnS 2 +(NH ) 2 S x csapadék (I/B osztály): PbS, HgS, Bi 2 S, CuS, CdS +HNO (20%), melegítés szűrlet (II. osztály): AsS, SbS, SnS PbS + 2 H + = Pb 2+ + H 2 S Bi 2 S + 6 H + = 2 Bi + + H 2 S csapadék HgS fekete szűrlet Pb 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2

21 I. kationosztály elválasztási sémája +HNO (20%), melegítés csapadék HgS fekete szűrlet Pb 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2 +királyvíz (brómos víz + 1,2 csepp 2 M HCl, esetleg Br 2 + cc HCl) HgS + Br HCl + H 2 O = HgCl 2 + SO + 8 Br + 10 H + HgCl 2 +SnCl 2 Hg 2 Cl 2 (fehér) Hg (megfeketedő) 2 HgCl 2 + SnCl 2 = Hg 2 Cl 2 + SnCl Hg 2 Cl 2 + SnCl 2 = 2 Hg + SnCl

22 I. kationosztály elválasztási sémája +HNO (20%), melegítés csapadék HgS fekete szűrlet Pb 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2 +cc. H 2 SO, melegítés hígítás deszt. vízzel csapadék PbSO (fehér) +H 2 S (PbS, fekete) Pb 2+ + H 2 SO = PbSO + 2 H + csapadék Bi(OH) szűrlet Bi +, Cu 2+, Cd 2 +NH oldat szűrlet [Cu(NH ) ] 2+, [Cd(NH ) ] 2+ mélykék

23 I. kationosztály elválasztási sémája +HNO (20%), melegítés csapadék HgS fekete szűrlet Pb 2+, Bi +, Cu 2+, Cd 2 +cc. H 2 SO, melegítés hígítás deszt. vízzel Bi + + NH + H 2 O = Bi(OH) + NH + csapadék PbSO (fehér) +H 2 S (PbS, fekete) Cu 2+ + NH [Cu(NH ) ] 2+ Cd 2+ + NH [Cd(NH ) ] 2+ szűrlet Bi +, Cu 2+, Cd 2 +NH oldat csapadék Bi(OH) szűrlet [Cu(NH ) ] 2+, [Cd(NH ) ] 2+ mélykék

24 I. kationosztály elválasztási sémája +NH oldat csapadék Bi(OH) +HNO szűrlet [Cu(NH ) ] 2+, [Cd(NH ) ] 2+ mélykék Bi + +KI-oldat +felesleg csap: BiI fekete [BiI ] narancssárga Bi(OH) + H + = Bi + + H 2 O Bi + + I = BiI BiI + I [BiI ]

25 I. kationosztály elválasztási sémája +NH oldat csapadék Bi(OH) szűrlet [Cu(NH ) ] 2+, [Cd(NH ) ] 2+ mélykék +KCN-oldat +H 2 S 2 [Cu(NH ) ] CN + H 2 O = csap: CdS sárga, 2 [Cu(CN) [Cu(CN) ] + ] OCN + 2 NH NH [Cd(NH ) ] 2+ + CN [Cd(CN) ] + NH

26 I. kationosztály elválasztási sémája +NH oldat csapadék Bi(OH) szűrlet [Cu(NH ) ] 2+, [Cd(NH ) ] 2+ mélykék +KCN-oldat +H 2 S csap: CdS sárga, [Cu(CN) ] [Cd(CN) ] + S = CdS + CN

27 II. kationosztály elválasztási sémája +(NH ) 2 S x csapadék (I/B osztály): PbS, HgS, Bi 2 S, CuS, CdS szűrlet (II. osztály): AsS, SbS, SnS csapadék As 2 S 5, Sb 2 S 5, SnS 2, (+S) +2 M HCl As 2 S + (NH ) 2 S = 2 (NH ) AsS SnS +cc + (NH HCl, melegítés ) 2 S 2 = (NH ) 2 SnS szűrlet (szükségtelen) As 2 S 5 + (NH ) 2 S = 2 (NH ) AsS Sb 2 S + (NH ) 2 S = 2 (NH ) SbS SnS 2 + (NH ) 2 S = (NH ) 2 SnS csap: As 2 S 5 sárga szűrlet: SbCl, SnCl AsO Bettendorf reakció +NH +H 2 O 2 szárazra párlás

28 II. kationosztály elválasztási sémája +(NH ) 2 S x csapadék (I/B osztály): PbS, HgS, Bi 2 S, CuS, CdS szűrlet (II. osztály): AsS, SbS, SnS +2 M HCl csapadék As 2 S 5, Sb 2 S 5, SnS 2, (+S) szűrlet (szükségtelen) +cc HCl, melegítés csap: As 2 S 5 sárga szűrlet: SbCl, SnCl AsO Bettendorf reakció +NH +H 2 O 2 szárazra párlás 2 H AsO + SnCl HCl = As + SnCl + H 2 O

29 II. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: SbCl, SnCl +Fe csap: Sb(+Fe 2+ ) szűrlet: SnCl 2 (+Fe 2+ ) +HNO, (+borkősav) +H 2 S HgCl 2 -oldathoz öntve SbO + Sb 2 S narancssárga 2 SbCl + Fe = 2 Sb + Fe Cl SnCl + Fe = SnCl 2 + FeCl 2 SnCl HgCl 2 = SnCl + Hg 2 Cl 2 SnCl 2 + Hg 2 Cl 2 = SnCl + 2 Hg Hg 2 Cl 2 (fehér) Hg (megfeketedő)

30 III. kationosztály elválasztási sémája +H 2 S szűrlet 2. (III-V. osztály): Co 2+, Ni 2+, Fe +, Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + (+NH Cl+NH -oldat) (semlegesítés) +(NH ) 2 S Co 2+, Ni 2+, Fe 2+, Mn 2+, Zn 2+ M 2+ + (NH ) 2 S = MS + 2 NH + csapadék (III. osztály): CoS, NiS, FeS, MnS, Cr(OH), Al(OH), ZnS Cr +, Al + szűrlet. (IV-V. osztály) Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + M + + (NH ) 2 S+ H 2 O = M(OH) + 6 NH + + HS 2 Fe + + (NH ) 2 S= 2 FeS+ S + 6 NH +

31 III. kationosztály elválasztási sémája csapadék (III. osztály): CoS, NiS, FeS, MnS, Cr(OH), Al(OH), ZnS +hideg 2 M HCl csapadék: CoS, NiS szűrlet: Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+ MS + 2 HCl = M Cl + H 2 S M(OH) + 6 HCl = M Cl + H 2 O

32 III. kationosztály elválasztási sémája csapadék: CoS, NiS +brómos víz + kevés 2 M HCl (CH COOH, +0% H 2 O 2, melegítés, esetleg királyvíz vagy Br 2 + cc HCl) CoS + Br 2 + HCl + H 2 O= [CoCl ] + SO + 8Br + 12 H + csapadék: S, (szükségtelen) az oldat egy részlete +NH, +KCN, +H 2 O 2 +HCHO +dimetilglioxim szűrlet: Co 2+, Ni 2+ (+H 2 O 2 ) forralás Co 2+, Ni 2+ az oldat egy részlete +szilárd NH SCN, +dietiléter Ni-dimetilglioxim vörös komplex ([Co(CN) 6 ] ) [Co(SCN) ] kék (az éteres fázisban) Ni 2+ a vizes fázisban

33 III. kationosztály elválasztási sémája [CoCl ] + CN = [Co(CN) ] + Cl 2 [Co(CN) ] + H 2 O 2 = 2 [Co(CN) ] + 2 OH [Ni(CN) ] + HCHO + H 2 O+ 6 NH = [Ni(NH ) 6 ] HOCH 2 CN + OH O H O CH NOH CH N N H C 2 + Ni 2+ Ni H + CH NOH CH N N H C O H O

34 III. kationosztály elválasztási sémája csapadék (III. osztály): CoS, NiS, FeS, MnS, Cr(OH), Al(OH), ZnS +hideg 2 M HCl csapadék: CoS, NiS szűrlet: Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+

35 III. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+ +0% NaOH +% H 2 O 2, melegítés csapadék: Fe(OH), MnO(OH) 2 szűrlet: [Al(OH) ], [Zn(OH) ], CrO a csapadék egy részlete +HCl (oldás, kiforralás) +SCN [Fe(SCN) ] vörös a csapadék egy részlete +cc HNO +NaBiO MnO lila

36 III. kationosztály elválasztási sémája Mn 2+ + H 2 O OH = MnO(OH) 2 + H 2 O 2 Fe 2+ + H 2 O 2 + OH = 2 Fe(OH) MnO(OH) 2 + BiO + H + = 2 MnO + H 2 O + BiO + Fe SCN Fe(SCN) 6

37 III. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: Fe 2+, Mn 2+, Cr +, Al +, Zn 2+ +0% NaOH +% H 2 O 2, melegítés csapadék: Fe(OH), MnO(OH) 2 szűrlet: [Al(OH) ], [Zn(OH) ], CrO a csapadék egy részlete +HCl (oldás, kiforralás) +SCN [Fe(SCN) ] vörös a csapadék egy részlete +cc HNO +NaBiO 2 [Cr(OH) ] + H 2 O OH = 2 CrO H 2 O Zn(OH) OH Al(OH) + OH [Zn(OH) ] 2 [Al(OH) ] MnO lila

38 III. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: [Al(OH) ], [Zn(OH) ], CrO csapadék: Al(OH) +sok szilárd NH Cl, forralás szűrlet [Zn(NH ) ] 2+, CrO [Zn(OH) ] 2 + NH +fenolftalein, +NaF-oldat [Zn(NH ) ] 2+ + OH [AlF ] +OH ciklámen (fenolftalein) Al(OH) + 6 F [AlF 6 ] + OH

39 III. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: [Al(OH) ], [Zn(OH) ], CrO csapadék: Al(OH) +sok szilárd NH Cl, forralás szűrlet [Zn(NH ) ] 2+, CrO +fenolftalein, +NaF-oldat [AlF ] +OH ciklámen (fenolftalein) csapadék: BaCrO sárga +CH COOH +BaCl 2 szűrlet: Zn 2+ +H 2 S Zn 2+ + H 2 S = ZnS + 2 H + csapadék: ZnS fehér

40 IV. kationosztály elválasztási sémája szűrlet. (IV-V. osztály) (gyengén lúgos): Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + HS eltávolítása (+HCl, forralás) +(NH ) 2 CO csapadék (IV. osztály): CaCO, SrCO, BaCO szűrlet. (V. osztály): NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + M 2+ + CO 2 = MCO

41 IV. kationosztály elválasztási sémája +(NH ) 2 CO csapadék (IV. osztály): CaCO, SrCO, BaCO +CH COOH Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+ +NaCH COO +K 2 Cr 2 O 7 csapadék: BaCrO sárga szűrlet: Ca 2+, Sr 2+ 2 Ba 2+ + Cr 2 O H 2 O = 2 BaCrO + 2 H +

42 IV. kationosztály elválasztási sémája szűrlet: Ca 2+, Sr 2+ +Na 2 CO CaCO, SrCO +HCl +cc CaSO Ca 2+, Sr 2+ csapadék: SrSO Ca 2+ + K [Fe(CN) 6 ] = K 2 Ca[Fe(CN) K + +NH +K [Fe(CN) 6 ] csapadék: K 2 Ca[Fe(CN) 6 ] fehér

43 V. kationosztály elválasztási sémája szűrlet. (V. osztály): NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + Egyedi kísérletek a szűrlet egy-egy részletével NH + az eredeti mintából +NaOH, melegítés NH gáz (indikátorpapírral kimutatható) Mg 2+ +NH +Na 2 HPO csapadék: MgNH PO 6H 2 O fehér K + +HClO +etanol csapadék: KClO fehér Na +, Li + lángfestési próba Mg 2+ + NH + Na 2 HPO = MgNH PO + 2 Na + NH + + OH = NH + H 2 O

44 A p-mező elemeinek anionjai Halogének: ClO, ClO, BrO, IO, OCl, F, Cl, Br,I Oxigéncsoport (16. csoport): H 2 O 2, SO, SO, S 2 O, S, S x Nitrogéncsoport (15. csoport): NO, NO, PO, HPO, H 2 PO Széncsoport (1. csoport): CO, HCO, SiO, CN, SCN, CH COO 1. csoport: B(OH)

45 A p-mező elemeinek anionjai Analitikai besorolás: I. osztály: OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO, II. osztály: BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) III. osztály: Cl, Br,I,CN, SCN IV. osztály: ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO

46 A p-mező elemeinek anionjai Csoportok jellemzése: csoportreakció sav-bázis sajátság (milyen az aniont tartalmazó oldat kémhatása milyen erősségű sav anionja) csapadékképzési tulajdonság komplexképzési tuladonság redoxi sajátságok

47 Az I. anionosztály jellemzése OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO : Csoportreakció: Oldatukat erős savval savanyítva észlelhető változás következik be (gázfejlődés, csapadékképződés) OCl + 2 H + + Cl = Cl 2 + H 2 O Cl 2 kimutatása KI-os szűrőpapírral SO + 2 H + = SO 2 + H 2 O SO 2 kimutatása KIO -os szűrőpapírral S 2 O + 2 H + = SO 2 + S + H 2 O SO 2 kimutatása KIO -os szűrőpapírral + fehér csapadék (S)

48 Az I. anionosztály jellemzése OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO : S + 2 H + = H 2 S H 2 S kimutatása Pb(CH COO) 2 -os szűrőpapírral S x + 2 H + = H 2 S + (x-1) S H 2 S kimutatása Pb(CH COO) 2 -os szűrőpapírral + fehér csapadék (S) CO + 2 H + = CO 2 + H 2 O CO 2 kimutatása Ba(OH) 2 -oldattal HCO + H + = CO 2 + H 2 O CO 2 kimutatása Ba(OH) 2 -oldattal SiO + 2 H + = H 2 SiO kocsonyás csapadék

49 Az I. anionosztály jellemzése OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO : KI-dal reagál: OCl : OCl + 2 I + 2 H + = Cl + I 2 + H 2 O I 2 -dal reagál: SO,S 2 O 2, S, S x SO + I 2 + H 2 O = SO I + 2 H + 2S 2 O 2 + I 2 = S O I S + I 2 = S + 2 I

50 Az I. anionosztály jellemzése sav-bázis sajátság: valamennyi anion gyenge savból származtatható, kivétel a tioszulfát (a tiokénsav erős sav): OCl, SO, S, S x, CO lúgos kémhatású HCO gyengén lúgos (melegítésre bomlik lúgosodik: 2 HCO CO + CO 2 + H 2 O) S 2 O semleges SiO csak lúgos közegben létezik Izopolisav, heteropolisav képzésre való hajlam: SiO

51 Az I. anionosztály jellemzése OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO : Redoxi sajátság: redukál (I 2 -dal reagál): SO,S 2 O 2, S, S x oxidál (KI-dal reagál): OCl Komplexképző sajátság: S 2 O 2 : [Ag(S 2 O ) 2 ] SO : [Ag(SO ) 2 ]

52 Az I. anionosztály jellemzése OCl, SO, S 2 O, S, S x, CO, HCO, SiO : Csapadékképző tulajdonság Ba 2+ -ionnal csapadékot képez: SiO, SO,S 2 O 2, CO, HCO (Mg 2+ -ionnal viszont a CO ad csapadékot, a HCO nem) Ag + -ionnal csapadékot képez: OCl (AgCl), SO (Ag 2 SO feleslegben oldódik [Ag(SO ) 2 ] ), S, S x (Ag 2 S) CO (Ag 2 CO, Ag 2 O) számos fémionnal csapadékot képez: S, S x

53 A II. anionosztály jellemzése BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) Csoportreakció: Erős sav hatására nincs észlelhető változás és semleges közegben Ba 2+ -ionnal csapadékot képeznek Ba(BrO ) 2, Ba(IO ) 2, BaF 2 csak töményebb oldatból választhatók le, savakban nehezen (melegítésre, főzve oldódnak) BaSO gyakorlatilag semmiben nem oldódik Ba (PO ) 2, BaHPO ecetsavban nem, híg salétromsavban oldódnak Ba(B(OH) ) 2 híg savakban (pl. ecetsav) könnyen oldódik

54 A II. anionosztály jellemzése BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) KI-dal reagál: BrO, IO BrO + 6 I + 6 H + = Br + I 2 + H 2 O IO + 5 I + 6 H + = I 2 + H 2 O I 2 -dal reagál: egyik anion sem

55 A II. anionosztály jellemzése BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) sav-bázis sajátság: a H PO (háromértékű) és a HF gyenge sav, a HBrO, HIO, H 2 SO erős sav: PO HPO, F H 2 PO erősen lúgos kémhatású gyengén lúgos gyengén savas BrO, IO, SO semleges Izopolisav, heteropolisav képzésre való hajlam: PO, B(OH)

56 A II. anionosztály jellemzése BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) Redoxi sajátság: oxidál (KI-dal reagál): BrO, IO pl: 2 BrO + 5 Zn + 12 H + = Br Zn H 2 O 2 BrO + 5 SO + 2 H + = Br SO + H 2 O 2 IO + 5 Zn + 12 H + = I Zn H 2 O 2 IO + 5 SO + 2 H + = I SO + H 2 O Komplexképző sajátság: F : [AlF 6 ] : Al(OH) + 6 F = [AlF 6 ] + OH PO, HPO, H 2 PO, B(OH) (kevésbé jellemző)

57 A II. anionosztály jellemzése BrO, IO, F, SO, PO, HPO, H 2 PO, B(OH) Csapadékképző tulajdonság Ag + -ionnal csapadék képez: BrO, IO, F, SO töményebb oldatból leválhat a csapadék PO, HPO, H 2 PO Ag PO sárga csapadék, savban könnyen oldódik egyéb jellemző csapadékok: Pb 2+ : SO PbSO (Pb(BrO ) 2, Pb(IO ) 2 is leválhat) magnézia-mixtúra: PO MgNH PO (NH ) 2 MoO : PO (NH ) (PMo 12 O 0 ) sárga csap.

58 A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN Csoportreakció: Erős sav hatására nincs észlelhető változás, semleges közegben Ba 2+ -ionnal nem képeznek csapadékot és Ag + - ionnal csapadékot képeznek, amelyek híg salétromsavban nem oldódnak

59 A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN AgCl fehér csapadék, ammónia-, Na 2 S 2 O -, KCN-oldat könnyen oldja AgBr sárgásfehér csapadék, Na 2 S 2 O -, KCN-oldat könnyen, ammónia nehezebben oldja AgI sárga csapadék, Na 2 S 2 O -, ammónia- nem, KCN-oldat oldja AgCN fehér csapadék, csak Ag + -felesleggel választható le, ammónia-, Na 2 S 2 O -, KCN-oldat könnyen oldja AgSCN sárgásfehér csapadék, Na 2 S 2 O -, KCN-oldat könnyen, ammónia nehezebben oldja

60 A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN KI-dal reagál: egyik anion sem I 2 -dal reagál: egyik anion sem sav-bázis sajátság: a HCN nagyon gyenge sav, a többi anion erős savból származtatható CN erősen lúgos kémhatású Cl, Br,I,CN, SCN semleges A HCN igen mérgező, CN - -iont tartalmazó oldat savanyítása szigorúan tilos!!

61 A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN Redoxi sajátság: a Cl kivételével valamennyi könnyen oxidálható: Cl Br = 2 Cl +Br 2 Cl I = 2 Cl +I 2 Br 2 + CN = BrCN + Br Br 2 + SCN + H 2 O = BrCN + 7 Br + SO H +

62 A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN Komplexképző sajátság: valamennyi ionra jellemző kloro-, bromo- és jodo-komplexek kevésbé stabilisak pl. [HgI ] 2, [PbI ] 2 CN, SCN jó komplexképzők pl: [Ag(CN) 2 ], [Cu(CN) ], [Fe(CN) 6 ] [Fe(SCN) 6 ], [Fe(SCN) 6 ] Csapadékképző tulajdonság Pb 2+ : Cl, Br,I,CN : PbCl 2 (fehér), PbI 2 (sárga) stb. Cu + : Cl, Br,I,CN, SCN : CuCl, CuI, CuSCN stb.

63 A IV. anionosztály jellemzése ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO Csoportreakció: Nem adja az I-III. anionosztály reakcióit KI-dal reagál: H 2 O 2, NO : H 2 O I + 2 H + = 2 H 2 O + I 2 2 NO + 2 I + H + = 2 NO + 2 H 2 O + I 2 I 2 -dal reagál: egyik anion sem

64 A IV. anionosztály jellemzése ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO sav-bázis sajátság: a HNO 2 és CH COOH gyenge sav, a többi anion erős savból származtatható NO, CH COO gyengén lúgos kémhatású ClO, ClO, H 2 O 2, NO semleges Redoxi sajátság: redukál: megfelelő körülmények között (ph, erélyes oxidálószer) H 2 O 2 :H 2 O 2 + Cr 2 O H + Cr + + O 2

65 A IV. anionosztály jellemzése ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO Redoxi sajátság: oxidál (KI-dal reagál): H 2 O 2, NO 2 ClO, ClO, NO csak erélyes körülmények között redukálható 2 TiO 2+ + Zn + H + = 2 Ti + + Zn H 2 O 8 Ti + + ClO + H 2 O = 8 TiO 2+ + Cl + 8 H + Zn + 6 H + + ClO = Zn 2+ + Cl + H 2 O Zn + 2 H + + NO = Zn 2+ + NO + H 2 O Zn + 7 OH + NO + 6 H 2 O= NH + [Zn(OH) ] 2

66 A IV. anionosztály jellemzése ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO Komplexképző sajátság: ClO, ClO, NO : nem jellemző NO,H 2 O 2, CH COO : gyenge komplexképző [Co(NO 2 ) 6 ], [Cu(CH COO) ], CrO 5, TiO 2+ 2 Csapadékképző tulajdonság K + : ClO : KClO fehér csapadék, csak töményebb oldatból válik le

67 A IV. anionosztály jellemzése ClO, ClO, H 2 O 2, NO, NO, CH COO Egyéb jellemző reakciók: NO : 2 Fe H + + NO = 2 [Fe(NO)] 2+ + NO + H 2 O NO, NO : Griess-Ilosvay reagens NO : cc. kénsav + FeSO Fe 2+ + NO + H + = Fe + + NO + 2 H 2 O Fe 2+ + NO = [Fe(NO)] 2+ H 2 O 2 : TiO 2+ TiO 2+ 2

Minőségi kémiai analízis

Minőségi kémiai analízis Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,

Részletesebben

Kvalititiv analitika 1

Kvalititiv analitika 1 A kvalitatív analitikai kémia Minőségi és mennyiségi analitikai kémiai labor- gyakorlat TKBL0501 A z alábbi anyag Tóth Imre és Várnagy Katalin gyógyszerész hallgatóknak tartott előadásaiból készült kivonat,

Részletesebben

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet ELTE Kémiai Intézet 2016 Kationok (I-III.) I. ph 2-es kémhatású oldatukból színes szulfidjuk kénhidrogénnel leválasztható, és a csapadék bázikus reagensekben nem oldható. II. ph 2-es kémhatású oldatukból

Részletesebben

Lelovics Enikő Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga

Lelovics Enikő Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga Lelovics Enikő 2007.10.16. Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga Kálium 1) ph: semleges 2) lángfestés: halvány lila 3) Na3(Co(NO2)6

Részletesebben

Arzenátionok: 1) vizes oldat: gyengén lúgos, vagy semleges 2) H2S: H3AsO4 + H2S = H3AsO3 + S + H2O sárga cs

Arzenátionok: 1) vizes oldat: gyengén lúgos, vagy semleges 2) H2S: H3AsO4 + H2S = H3AsO3 + S + H2O sárga cs Lelovics Enikő 2007.11.06. Környezetkémiai szempontból fontosabb anionok reakciói (2. gyak.) Arzenitionok: ionok: 1) vizes oldat: színtelen, semleges 2) HCl: nincs változás 3) H2S: 2 H3AsO3 + 3 H2S = As2S3

Részletesebben

MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS

MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS A minőségi analízis célja és feladata ismeretlen anyagok vegyületek, keverékek, ötvözetek, stb. összetételének meghatározása, annak megállapítása, hogy a különféle anyagok milyen

Részletesebben

ANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV

ANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV ANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV A kationok I/A. osztálya 1. oldal Ag +, Pb 2+, Hg 2 2+ Ezüst(I) ionok Reagens: 0,1 M AgNO 3 oldat - H 2 S (+HNO 3 ), a dekantálással mosott csapadék - (NH 4 ) 2 S - híg,

Részletesebben

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,

Részletesebben

1. táblázat. I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály

1. táblázat. I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály 40. Minıségi kémiai analízis.1. Kationok és anionok kimutatása kémcsıreakciókkal.1.1. Kationok kimutatása Vizsgálatainkat vizes oldatokban, kémcsıreakciókkal végezzük. A minıségi analízist elıször a kationokra

Részletesebben

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet ELTE Kémiai Intézet 2015 Analitikai kémia Tematika, követelmények Ionreakciók elméleti alapjai. Sav-bázis reakciók és alkalmazásuk a kvalitatív analitikában, ph számítások. Komplex egyensúlyok számítása.

Részletesebben

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3 59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.

Részletesebben

Gyógyszertári asszisztensképzés. Kvalitatív kémiai analízis

Gyógyszertári asszisztensképzés. Kvalitatív kémiai analízis Gyógyszertári asszisztensképzés Kvalitatív kémiai analízis Szeged, 2005 1. Az analitikai kémia fogalma és feladata Az analitikai kémia tárgyát tekintve, mint minden analitikai tevékenység, egy tervszer

Részletesebben

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014 Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014 tantárgyfelelős: Szalai István és Szoboszlai Norbert 1. gyakorlat Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (tűz- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai,

Részletesebben

Gyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével

Gyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével Gyakorló feladatok Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével 1. Határozzuk meg az alábbi anyagokban a nitrogén oxidációs számát! a/ NH 3 b/ NO c/ N 2 d/ NO 2 e/ NH 4 f/ N 2O 3 g/ N 2O 4 h/ HNO

Részletesebben

Jellemző redoxi reakciók:

Jellemző redoxi reakciók: Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken

Részletesebben

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet ELTE Kémiai Intézet 2011 Kationok (IV. V. osztály) A IV. osztály kationjaira jellemző, hogy híg vizes oldatukból szulfidjuk nem választható le, de karbonátjuk még ammóniumsók jelenlétében is leválik. V.

Részletesebben

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010 Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010 tantárgyfelel s: Szalai István 1. hét II. 1-5. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (t z- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai, veszélyes

Részletesebben

I. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI (Ag + ; Pb 2+ ; Hg 2+ ) Kiindulás Reagens Észlelés Reakció. fehér, túrós csapadék. AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3

I. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI (Ag + ; Pb 2+ ; Hg 2+ ) Kiindulás Reagens Észlelés Reakció. fehér, túrós csapadék. AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3 Ez a dokumentum Fogarasi József - Minőségi elemzés elméleti alapjai. A vizsgálatok leírása. c. tankönyvének felhasználásával készült. Az összeállításnál a pirossal kiemelt reakciók a legfontosabb kimutatási

Részletesebben

1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag.

1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. 5. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Lehetséges ionok: Sn 2+, Sn 4+, Pb 2+, Bi 3+, Mn 2+, Cr 3+, Cd

Részletesebben

Tömény oldatok és oldószerek sűrűsége. Szervetlen vízmentes sók oldhatósága (g/100g víz egységben) Gyenge savak és bázisok állandói (K s, K b )

Tömény oldatok és oldószerek sűrűsége. Szervetlen vízmentes sók oldhatósága (g/100g víz egységben) Gyenge savak és bázisok állandói (K s, K b ) Tömény oldatok és oldószerek sűrűsége oldószer g/cm 3 tömény oldat g/cm 3 víz 1.000 98% kénsav 1.84 benzol 0.879 65% salétromsav 1.40 etanol (100%) 0.789 37% sósav 1.19 etanol (96%) 0.810 25% ammónia 0.91

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók

Részletesebben

Szervetlen ionok minőségi elemzése

Szervetlen ionok minőségi elemzése Szervetlen ionok minőségi elemzése BEVEZETÉS... 2 A SZERVETLEN IONOK CSOPORTOSÍTÁSA... 4 2 2 I. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI ( Ag ; Pb ; Hg )... 5 AZ ELSŐ KATIONOSZTÁLY SZÉTVÁLASZTÁSA... 6 III. KATIONOSZTÁLY

Részletesebben

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém

Részletesebben

Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére

Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Oktatási segédanyagok (a megfelelő rövidítéseket használjuk a tematikában): P A

Részletesebben

KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA

KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA Gyakorlati segédanyag Debrecen 2007 Tartalomjegyzék KLASSZIKUS MINŐSÉGI ELEMZÉS 3 A kationok Fresenius féle besorolása

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =

Részletesebben

1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4

1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4 1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4 - b, VO 3 3- c, AsO 3 3- d, PO 4 3-2, Hogyan mutatható ki a Cd 2+ ion Cu 2+ ionok jelenlétében? 3, Melyik az a III. kationosztályba

Részletesebben

... Dátum:... (olvasható név)

... Dátum:... (olvasható név) ... Dátum:... (olvasható név) (szak) Szervetlen kémia írásbeli vizsga A hallgató aláírása:. Pontok összesítése: I.. (10 pont) II/A. (10 pont) II/B. (5 pont) III.. (20 pont) IV.. (20 pont) V.. (5 pont)

Részletesebben

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása... Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. A katalizátorok a kémiai reakciót gyorsítják azáltal, hogy az aktiválási energiát csökkentik, a reakció végén változatlanul megmaradnak. 2. Biológiai

Részletesebben

Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Második alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Harmadik alkalomra ajánlott gyakorlópéldák

Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Második alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Harmadik alkalomra ajánlott gyakorlópéldák Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák 1. Rajzolja fel az alábbi elemek alapállapotú atomjainak elektronkonfigurációját, és szaggatott vonallal jelölje az atomtörzs és a vegyértékhéj határát! Készítsen

Részletesebben

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:

Részletesebben

A kationok és az anionok csoportosítása

A kationok és az anionok csoportosítása A kationok és az anionok csoportosítása A kationok és anionok jellemző reakcióinak tanulmányozása és megismerése lehetőséget nyújt arra, hogy kémiai tudásunk alapján egyszerű kémiai reakciók felhasználásával

Részletesebben

2019. április II.a, II.b

2019. április II.a, II.b A program részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma a megbízásából a Nemzeti Tehetség g Program éss az Emberi Támogatáskezelő által meghirdetett NTP TMV 18 0139 azonosítószámú pályázati támogatásból

Részletesebben

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy. Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

4. Laboratóriumi gyakorlat. 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban

4. Laboratóriumi gyakorlat. 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban 4. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban I. csoport II. csoport III. csoport IV. csoport reagál HCl el gázfejlődés,

Részletesebben

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más, 3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát

Részletesebben

Közös elektronpár létrehozása

Közös elektronpár létrehozása Kémiai reakciók 10. hét a reagáló részecskék között közös elektronpár létrehozása valósul meg sav-bázis reakciók komplexképződés elektronátadás és átvétel történik redoxi reakciók Közös elektronpár létrehozása

Részletesebben

Név: Dátum: Oktató: 1.)

Név: Dátum: Oktató: 1.) 1.) Jelölje meg az egyetlen helyes választ (minden helyes válasz 1 pontot ér)! i). Redős szűrőpapírt akkor célszerű használni, ha a). növelni akarjuk a szűrés hatékonyságát; b). a csapadékra van szükségünk;

Részletesebben

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid

Részletesebben

3. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár

3. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 3. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1. Pufferoldat készítése Rendelkezésre álló oldatok: 1.) 1 M CH 3 COOH oldat 2.) 1 M CH 3 COONa

Részletesebben

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők: A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal 0/0. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória. forduló I. FELADATSOR Megoldások. A helyes válasz(ok) betűjele: B, D, E. A legnagyobb elektromotoros erejű

Részletesebben

4. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár

4. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 4. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár A bevezető előadáson bemutatott kísérletek: 1. termit reakció Fe 2 O 3 + Al MnO 2 + Al 2. ammónium-bikromát

Részletesebben

29. Sztöchiometriai feladatok

29. Sztöchiometriai feladatok 29. Sztöchiometriai feladatok 1 mól gáz térfogata normál állapotban (0 0 C, légköri nyomáson) 22,41 dm 3 1 mól gáz térfogata szobahőmérsékleten (20 0 C, légköri nyomáson) 24,0 dm 3 1 mól gáz térfogata

Részletesebben

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel Emelt szint: Az s mezı fémei 1. Az alkálifémek és alkáliföldfémek összehasonlító jellemzése (anyagszerkezet, kémiaiés fizikai jellemzık, elıfordulás, elıállítás, élettani hatás). Használja a periódusos

Részletesebben

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges

Részletesebben

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének

Részletesebben

Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév

Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév Az elégséges érdemjegy eléréséhez az elérhető összpontszám (280 pont) 50%-át, (140 pont) kell teljesíteni, ami az

Részletesebben

KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA

KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA Gyakorlati segédanyag Debrecen 2003 1 Tartalomjegyzék A kationok Fresenius féle besorolása...3 Alkáliföldfémek...4

Részletesebben

2011/2012 tanév I. félév

2011/2012 tanév I. félév Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi http://www.foxitsoftware.com gyakorlatokhoz For evaluation only. 2011/2012 tanév I. félév Az elégséges érdemjegy eléréséhez az elérhető összpontszám (280

Részletesebben

Élelmiszer-hamisítás. Prof. Dr. Csapó János 2011.

Élelmiszer-hamisítás. Prof. Dr. Csapó János 2011. Élelmiszer-hamisítás Prof. Dr. Csapó János 2011. Kémiai analízis Feladata: az anyagok alkotórészeinek minőségi felismerése, az alkotórészek viszonylagos mennyiségének meghatározása. Feladatkörei: minőségi

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen vegyületek hőbomlása

Részletesebben

9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport. a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók...

9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport. a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók... 9. évfolyam II. félév 2. dolgozat B csoport 1. Egészítsd ki az alábbi mondatokat! a. Arrheneus szerint bázisok azok a vegyületek, amelyek... b. Arrheneus szerint a sók.... c. Az erős savak vízben........

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Indikátorok. brómtimolkék

Indikátorok. brómtimolkék Indikátorok brómtimolkék A vöröskáposzta kivonat, mint indikátor Antociánok 12 40 mg/100 g ph Bodzában, ribizliben is! A szupersavak Szupersav: a kénsavnál erősebb sav Hammett savassági függvény: a savak

Részletesebben

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba 6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Minden feladatnál a betűjel bekarikázásával jelölje meg az egyetlen helyes, vagy az egyetlen helytelen választ! I. Melyik sorban szerepelnek olyan vegyületek, amelyek mindegyike

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 11. hét

Kémiai alapismeretek 11. hét Kémiai alapismeretek 11. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. május 3. 1/8 2009/2010 II. félév, Horváth Attila c Elektród: Fémes

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

Alkímia ma-kísérletek Kémia BSc. I. évfolyam. Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni április 15.

Alkímia ma-kísérletek Kémia BSc. I. évfolyam. Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni április 15. Alkímia ma-kísérletek Kémia BSc. I. évfolyam Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni 2010. április 15. Pacsai Bálint Italok narancsléből Alapoldat: Fe 2 (SO 4 ) 3 -oldat (narancssárga oldat Narancslé

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és

Részletesebben

Anyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár

Anyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Anyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Lehetséges ionok: NH 4 +, Li +, Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+,

Részletesebben

KÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÉMIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Esettanulmány (14 pont) 1. a) m(au) : m(ag) = 197 : 108 = 15,5 : 8,5 (24 egységre vonatkoztatva) Az elkészített zöld arany 15,5

Részletesebben

Elektronátadás és elektronátvétel

Elektronátadás és elektronátvétel Általános és szervetlen kémia 11. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a közös elektronpár létrehozásával járó reakciók csoportjában milyen jellemzıi vannak sav-bázis és komplexképzı reakcióknak Mai témakörök

Részletesebben

Hulladékos csoport tervezett időbeosztás

Hulladékos csoport tervezett időbeosztás Hulladékos csoport tervezett időbeosztás 3. ciklus: 2012. január 16 február 27. január 16. titrimetria elmélet (ismétlés) A ciklus mérései: sav bázis, komplexometriás, csapadékos és redoxi titrálások.

Részletesebben

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell

Részletesebben

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis

Részletesebben

Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211. (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II.

Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211. (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II. Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211 (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II. félév) No. (hét) szeminárium 8-9/9-10h, D404 helyiség Időbeosztás (1. negyedév):

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,

Részletesebben

A kémiai egyensúlyi rendszerek

A kémiai egyensúlyi rendszerek A kémiai egyensúlyi rendszerek HenryLouis Le Chatelier (1850196) Karl Ferdinand Braun (18501918) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 011 A kémiai egyensúly A kémiai egyensúlyok

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai KémiaTanszék

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai KémiaTanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai KémiaTanszék SZERVETLEN KÉMIAI LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK Munkafüzet Írta: WAGNER ÖDÖN 2013 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

Pufferrendszerek vizsgálata

Pufferrendszerek vizsgálata Pufferrendszerek vizsgálata Ecetsav/nátrium-acetát pufferoldat, ammonia/ammonium-klorid, ill. (nátrium/kálium) dihidrogénfoszfát/hidrogénfoszfát pufferrendszerek vizsgálata. Oldatkészítés: a gyakorlatvezető

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás VII-VIII. (október 17.) Az elektródok típusai A standardpotenciál meghatározása a cink példáján Számítási példák galvánelemekre Koncentrációs elemek

Részletesebben

v1.04 Analitika példatár

v1.04 Analitika példatár Bevezető A példatár azért készült, hogy segítséget kapjon az a tanuló, aki eredményesen akarja elsajátítatni az analitikai számítások alapjait. Minden feladat végén dőlt karakterekkel megtalálható az eredmény.

Részletesebben

Általános Kémia Gyakorlat III. zárthelyi november 7.

Általános Kémia Gyakorlat III. zárthelyi november 7. A1 Figyelem! Csak a követhetıen kidolgozott feladatokra adunk pontot. Kérjük, az összes eredményét ezeken a lapokon adja be, egyéb papírt nem fogadunk el. A megoldást minden esetben arra a lapra írja fel,

Részletesebben

SZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2009/10. II. félév)

SZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2009/10. II. félév) SZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2009/10. II. félév) A tárgyat a 2. félévben hirdetjük meg összesen 87 órában (a tantervi heti 6 óraszámot és

Részletesebben

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52 13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1. feladat Összesen 17 pont A) 2-klór-2-metilpropán B) m(tercbutil-alkohol) = 0,775 10 = 7,75 g n(tercbutil-alkohol)

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat

Részletesebben

2. változat. 6. Jelöld meg, hány párosítatlan elektronja van alapállapotban a 17-es rendszámú elemnek! A 1; Б 3; В 5; Г 7.

2. változat. 6. Jelöld meg, hány párosítatlan elektronja van alapállapotban a 17-es rendszámú elemnek! A 1; Б 3; В 5; Г 7. 2. változat 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Áramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető.

Áramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető. Áramforrások Elsődleges cella: áramot termel kémiai anyagokból, melyek a cellába vannak bezárva. Ha a reakció elérte az egyensúlyt, kimerül. Nem tölthető. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni.

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

3.3.2. Kén(S) [Ne]3s 2 3p 4

3.3.2. Kén(S) [Ne]3s 2 3p 4 Rohonczy J.:Szervetlen Kémia I. (1998-2012) 22 3.3.2. Kén(S) [Ne]3s 2 3p 4 Általános tulajdonságok. Sárga, szilárd, nemfémes, vegyértékhéjon 6 elektron, Oxidációs szám: -2,(+2),+4,+6. Előfordulás. Elemi

Részletesebben

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! Megoldások A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! **********************************************

Részletesebben

1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása).

1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). 6. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Lehetséges ionok: NH 4 +, Li +, Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+, Sr 2+,

Részletesebben

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E XII. FÉMEK XII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E C C B B E XII. 2. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Fémek összehasonlítása Kalcium Vas

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal I. FELADATSOR 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA II. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató A következő kérdésekre az egyetlen helyes

Részletesebben

VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Vegyész ismeretek középszint 1721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a vizsgázók teljesítményének

Részletesebben

Az Ib csoport elemei (Cu, Ag, Au) és fontosabb ionjaik

Az Ib csoport elemei (Cu, Ag, Au) és fontosabb ionjaik Az Ib csoport elemei (Cu, Ag, Au) és fontosabb ionjaik A réz vöröses színű, fémesen csillogó, puha, nyújtható és hajlítható fém, továbbá jó hő és elektromos vezető (az ezüst után a második legjobb elektromos

Részletesebben