1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag.
|
|
- Henrik Farkas
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 5. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Lehetséges ionok: Sn 2+, Sn 4+, Pb 2+, Bi 3+, Mn 2+, Cr 3+, Cd 2+, Hg 2+, Hg 2 2+, Cu 2+, Ag + CO 3 2-, SO 4 2-, Cl -, NO 3 -. Feladat végrehajtása: 1. szemrevételezés szín, szag, kristályos, porszerű 2. elővizsgálat lángfestés, lumineszcencia próba 3. oldatkészítés vízoldható? hidrolizál? oldódik híg salétromsavban gázfejlődés? 4. kation meghatározása 5. anion meghatározása Jegyezze fel az ismeretlen azonosítószámát a jegyzőkönyvben! A jegyzőkönyv tartalmazza: - az összes elvégzett kísérletet, -a megfigyeléseket és, -ha volt reakció, akkor a reakcióegyenletet! Minden kísérletet az ismeretlen vegyület oldatának új részletével végezzen! A kation azonosítása az oldatban (1) Adjon az oldathoz híg sósavat feleslegben. Ha nincs változás, folytassa a (2) pontnál. A leváló fehér csapadék a következő ion kloridja lehet: Pb 2+, Hg 2 2+, Ag +. Adjon a csapadékhoz NH 3 oldatot feleslegben. Ha a csapadék: nem változik: Pb 2+ -ion megfeketedik: Hg ion oldódik: Ag + -ion volt az oldatban. További elvégzendő reakciók: +KI vagy +NaOH, stb. (2) Savanyítsa meg az oldatot és adjon hozzá kénhidrogénnel telített vizet. Ha nincs változás, folytassa a (3) pontnál. Ha csapadék keletkezik, a következő ionok egyike volt az oldatban: Bi 3+, Sn 2+, Sn 4+. Hg 2+, Cu 2+, Cd 2+ A csapadék színe: barna: Sn 2+ -ion sárga: Sn4+, Cd 2+ -ion fekete: Bi 3+, Hg 2+, Cu 2+ -ion Vegyen friss mintát az eredeti oldatból és adjon hozzá híg NaOH oldatot. kék csapadék: Cu 2+ -ion sárga csapadék Hg 2+ -ion
2 fehér csapadék és nem oldódik NaOH feleslegben: Cd 2+, Bi 3+ -ion fehér csapadék csapadék és feloldódik NaOH feleslegben: Sn 2+, Sn 4+ -ion. További elvégzendő reakciók: +KI, lumineszcencia próba, stb. (3) (Semlegesítse az eredeti oldatot NH 3 oldattal, ha kell), majd adjon hozzá ammóniumszulfid oldatot, (NH 4 ) 2 S feleslegben. Ha nincs változás, folytassa a (4) pontnál. Ha csapadék keletkezik, vizsgálja meg a színét! (Mn 2+, Cr 3+ ) - Zöld csapadék Cr 3+ ionokra utal. Adjon friss mintához NaOH oldatot: zöld csapadék, ami feloldódik a reagens feleslegében: Cr 3+ -ion. - Rózsaszín (hússzínű) csapadék Mn 2+ ionokra utal. Friss mintához adjon NaOH oldatot: piszkosfehér csapadék, ami állás közben megbarnul: Mn 2+ -ion. További elvégzendő reakciók: lúgos közegben oxidáció. Az anion azonosítása az oldatban A 4. laboron alkalmazott módon 2 1. CO 3 salétromsav hozzáadása (sorrend!!!!!!!!!) Elroncsolta oldás során, vagy sem? 2 2. SO 4 bárium(ii)-ionokkal 3. Cl ezüst(i)-ionokkal 4. NO 3 barna gyűrű tesz Reakciók a p és s mező elemeivel Bemutató kísérletek A jegyzőkönyv tartalmazza a készülékrajzot, a megfigyeléseket és a reakcióegyenletet! 2. Alumínium és jód reakciója 2 Al + 3 I 2 = 2 AlI 3 3. Nátrium reakciója vízzel 2 Na + 2 H 2 O = 2 NaOH + H 2
3 Elvégzendő kísérletek A jegyzőkönyv tartalmazza a készülékrajzot, a megfigyeléseket és a reakcióegyenletet! 4. Lángfestés Számos fémsó, pl. alkálifém, alkáliföldfém (triád), réz, tallium, elpárologtatható és elbontható a nem világító Bunsen égő lángjával és ezek a sók a fémre jellemző színűre festik a lángot. Ez felhasználható a fém illetve fémion azonosítására. A fizikai-kémiai folyamat, mely a jellegzetes színt szolgáltatja a követ-kezőképpen foglalható össze: 1. a só elpárolog 2. a molekula elbomlik összetevőire pl. NaCl Na + Cl 3. a fématom vegyértékelektronjának gerjesztődése termikus ütközések folytán: Na Na* 4. a gerjesztett állapot megszűnése fotonemisszióval: Na* Na + h Ha a kibocsátott fotonok a látható tartományba esnek, a lángot a fotonoknak megfelelő színűre festik. A kloridok az alkálifémek legillékonyabb vegyületei közé tartoznak, továbbá homolitikusan elbomlanak a Bunsen égő lángjában, ezért a legjobb módszer a lángfestés elvégzésére az, ha a vizsgált anyagot kevés 18%-os sósavval összekeverjük, és így in situ állítjuk elő a kloridokat a lángfestés elvégzése előtt. A lángfestés végrehajtása: a szilárd anyagból késhegynyit, vagy oldatából kb. fél tégelynyit kis porcelán-tégelybe tesszük, 18%-os oldattal a tégelyt feltöltjük, majd cink darabkákat adunk hozzá. A cink és a sósav reakciója során keletkező hidrogén gáz az oldat apró cseppjeit magával ragadja és a lángba viszi, ahol elpárolognak. A következő szín észlelhető: lítium. nátrium. kálium. kalcium. stroncium. bárium.. 5 Hidrogén-peroxid katalitikus bontása nikkel(ii)-hidroxiddal A H 2 O 2 nem stabil vegyület, állás közben is lassan bomlik: 2 H 2 O 2 =2 H 2 O + O 2 Bomlását többféle vegyület katalizálja. A Ni(OH) 2 a következő reakciók szerint: 2 Ni(OH) 2 +H 2 O 2 =2 Ni(OH) 3 (1) 2 Ni(OH) 3 + H 2 O 2 =2 Ni(OH) 2 + 2H 2 O + O 2 (2) 2 H 2 O 2 =2 H 2 O + O 2 Készítsen Ni(OH) 2 csapadékot kémcsőben NiSO 4 és NaOH oldatok elegyítésével, majd adjon hozzá 3%-os H 2 O 2 oldatot! Mit tapasztal? Milyen színű a csapadék a H 2 O 2 bomlása közben? Készítsen Ni(OH) 3 csapadékot Ni(OH) 2 és NaOCl-oldat reakciójával! Milyen színű a Ni(OH) 3 és a Ni(OH) 2 csapadék? Ez alapján mire következet, az (1) vagy a (2) reakció a nagyobb sebességű? Értelmezés:...
4 7. Minőségi kémiai analízis: kationok azonosítása csoportreakciók alapján (Fresenius rendszer) A laborgyakorlaton a II.-V. kationosztályok reakcióit vizsgáljuk. III. kationosztály: Savas kémhatású közegben szulfid ionokkal csapadék nem képződik (kénhidrogénes vízzel), de semleges közegben ammónium szulfiddal reagáltatva csapadékot képeznek. Cr 3+ Mn 2+ Fe 2+ Fe 3+ Co 2+ Ni 2+ Zn 2+ Al 3+ IV. kationosztály: Szulfid ionokkal sem savas sem semleges közegben nem ad csapadékot, de ammónium karbonáttal karbonát csapadékjuk leválasztható. Ca 2+ Sr 2+ Ba 2+ V. kationosztály: A fenti reagensek egyikével sem adnak csapadékot. Mg 2+ NH 4 + Li + Na + K + III. kationosztály +(NH 4 ) 2 S +NaOH + NH 3 Egyéb jellemző reakciók Cr 3+ zöld cs. Cr(OH) 3 zöld cs. Cr(OH) 3 -felesleg:o [Cr(OH) 4 ] Mn 2+ Fe 2+ rózsaszín cs. MnS fekete cs. FeS (savban oldható) -oxidálódik: barna cs. Fe 2 O(SO 4 ) 2 piszkosfehér cs Mn(OH) 2 -oxidálódik: barna cs - MnO(OH) 2 zöld cs. Fe(OH) 2 -oxidálódik: rozsdabarna cs. Fe(OH) - 3 Fe 3+ fekete cs. FeS + S rozsdabarna cs - Fe(OH) 3 Co 2+ fekete cs. CoS -kék cs: Co(OH)NO 3 -rózsaszín cs: Co(OH) 2 -oxidálható Ni 2+ fekete cs. NiS élénkzöld cs: Ni(OH) 2 -oxidálható szürkészöld cs. Cr(OH) 3 -felesleg, részben o. [Cr(NH 3 ) 6 ] 3+ piszkosfehér cs Mn(OH) 2 -oxidálódik zöld cs. Fe(OH) 2 -oxidálódik - rozsdabarna cs Fe(OH) 3 kék cs: Co(OH)NO 3 -felesleg, kék o. [Co(NH 3 ) 6 ] 2+ élénk zöld cs: Ni(OH) 2 -felesleg, kék o. [Ni(NH 3 ) 6 ] 2+ Zn 2+ fehér cs. ZnS fehér cs. Zn(OH) 2 -felesleg:o [Zn(OH) 4 ] 2 fehér cs. Zn(OH) 2 -felesleg: o. [Zn(NH 3 ) 4 ] 2+ Al 3+ fehér cs. Al(OH) 3 fehér cs. Al(OH) 3 -felesleg:o [Al(OH) 4 ] fehér cs. Al(OH) 3 +NaOH+H 2 O 2 : sárga oldat CrO 4 2- oxidálódik, barna cs. MnO(OH) 2 -oxidálódik: az oldat megsárgul Fe 3+ + NH 4 SCN: mélyvörös oldat Fe(SCN) 3 +NaOCl: Co(OH) 2 oxidálható, fekete cs. Co(OH) 3 +szilárd NH 4 SCN: kék oldat [Co(SCN) 4 ] 2 +NaOCl: Ni(OH) 2 oxidálható, fekete cs. Ni(OH) 3 IV. kationosztály +(NH 4 ) 2 CO 3 +NaOH vagy Híg kénsav/ telített CaSO 4 / Egyéb jellemző reakciók Ca 2+ fehér cs. CaCO 3 NH 3 fehér cs Ca(OH) 2 -(felesleg: nem o.) telített SrSO 4 -híg kénsav: fehér cs. CaSO 4 lángfestés: téglavörös Sr 2+ fehér cs. SrCO 3 fehér cs. Sr(OH) 2 -(felesleg: nem o.) -híg kénsav: fehér cs. SrSO 4 -telített. CaSO 4 oldat: lángfestés:kárminvörös +K 2 CrO 4 : sárga cs. SrCrO 4 Ba 2+ fehér cs. BaCO 3 fehér cs. Ba(OH) 2 -(felesleg: nem o.) fehér cs. SrSO 4 -híg kénsav: fehér cs. BaSO 4 -telített. CaSO 4 oldat: fehér cs. BaSO 4 -telített. SrSO 4 oldat: fehér cs. BaSO 4 lángfestés: fakózöld +K 2 CrO 4 : sárga cs. BaCrO 4
5 V. kationosztály +(NH 4 ) 2 CO 3 +Na 2 CO 3 Lángfestés Egyéb jellemző reakciók Mg 2+ - fehér cs. - + NaOH: fehér cs. Mg(OH) 2 MgCO 3 Mg(OH) 2 + NH NaOH: NH 3 felszabadul Li bíborvörös +Na 3 PO 4 : fehér cs. Li 3 PO 4 Na sárga K fakóibolya Végezze el az alábbi reakciókat! III. kationosztály: Savas kémhatású közegben szulfid ionokkal csapadék nem képződik (kénhidrogénes vízzel), de semleges közegben ammonium szulfiddal reagáltatva csapadékot képeznek. A vas(ii)-ionok reakciói, Fe Ammónium-szulfid oldat: semleges közegből vas(ii)-szulfid, FeS csapadék válik le: A FeS könnyen oldódik savakban, kénhidrogén fejlődése közben. Fe 2+ + S 2 FeS A nedves FeS csapadék levegőn oxidáció következtében bázikus vas(iii)-szulfáttá alakul: 4 FeS + 9 O 2 2 Fe 2 O(SO 4 ) Nátrium-hidroxid oldat (vagy: +ammónia oldat): a levegő teljes kizárása mellett fehér vas(ii)- hidroxid csapadék keletkezik. A csapadék nem oldódik a reagens feleslegében. Közönséges körülmények között egy piszkos-zöld csapadékként válik le. Levegőn a vas(ii)-hidroxid gyorsan oxidálódik vas(iii)-hidroxiddá, miközben a színe jellegzetesen változik. Fe OH Fe(OH) 2 4 Fe(OH) H 2 O + O 2 4 Fe(OH) 3 A vas(iii) ionok reakciói, Fe Ammónium-szulfid oldat: semleges, vagy gyengén lúgos közegben csapadék keletkezik, amely a vas(ii)-szulfid és kén keveréke: 2 Fe S 2 2 FeS + S A vas(ii)-szulfid csapadék sósavban feloldódik és a fehér kén láthatóvá válik: FeS + 2 H + Fe 2+ + H 2 S 2. +Nátrium-hidroxid oldat (vagy: +ammónia oldat): vas(iii)-hidroxid csapadék keletkezik. A csapadék nem oldódik a reagens feleslegében, de könnyen oldódik savakban. Fe OH Fe(OH) 3
6 3. +Ammónium-tiocianát oldat: jellegzetes elszíneződés észlelhető (A Fe(SCN) 3 molekulán kívül a komplex ionok egész sora keletkezik, a Fe(SCN) 2+ komplex kationtól kezdve egészen a Fe(SCN) 6 3 komplex anionig.): Fe SCN Fe(SCN) 3 A Fe 3+ ionok fluorid- és foszfát-ionokkal még stabilabb, színtelen komplexeket képeznek ([FeF 6 ] 3 ill. [Fe(PO 4 ) 3 ] 6 ). A kobalt(ii)-ionok reakciói, Co Ammónium-szulfid oldat: kobalt(ii)-szulfid csapadék válik ki. (A csapadék nem oldódik sósavban vagy ecetsavban.) Co 2+ + S 2 CoS 2. +Nátrium-hidroxid oldat: hideg oldatból kék színű bázisos kobalt(ii)-nitrát (vagy kobalt(ii)-klorid) csapadék válik ki: Co 2+ + OH + NO 3 Co(OH)NO3 A csapadékos oldatot a kémszer feleslegével melegítve (vagy a kémszer feleslegével állás közben) a bázisos só átalakul rózsaszín kobalt(ii)-hidroxid csapadékká: Co(OH)NO 3 + OH Co(OH) 2 + NO 3 A csapadék levegőn lassan, nátrium-hipoklorit hatására azonnal kobalt(iii)-hidroxiddá alakul: 2 Co(OH) 2 + NaOCl + H 2 O 2 Co(OH) 3 + NaCl 3. +Ammónia oldat: ammóniumsók távollétében kevés ammóniával bázisos só válik ki: Co 2+ + NH 3 + H 2 O + NO 3 Co(OH)NO3 + NH 4 + A reagens feleslege feloldja a csapadékot, kobalt(ii)-hexaammin komplex ionok keletkeznek: Co(OH)NO NH 3 [Co(NH 3 ) 6 ] 2+ + NO 3 + OH 4. +Ammónium-tiocianát: ha kevés szilárd ammónium-tiocianátot adunk kobalt(ii) ionok semleges, vagy savas oldatához, az oldat színe megváltozik tetratiocianato-kobaltát(ii)-ionok keletkezése miatt: Co SCN [Co(SCN) 4 ] 2
7 A nikkel(ii)-ionok reakciói, Ni Ammónium-szulfid oldat: semleges vagy gyengén lúgos oldatból nikkel-szulfid csapadék válik le. (A csapadék nem oldódik sósavban és ecetsavban): Ni 2+ + S 2 NiS 2. +Nátrium-hidroxid oldat: nikkel(ii)-hidroxid csapadék keletkezik, a csapadék a reagens feleslegében nem oldódik és levegőn nem változik. Ni OH Ni(OH) 2 A nikkel(ii)-hidroxid csapadék nátrium-hipoklorit oldattal oxidálható nikkel(iii)-hidroxiddá: 3. +Ammónia oldat: kevés reagenssel nikkel(ii)-hidroxid csapadék keletkezik. Ni NH H 2 O Ni(OH) NH 4 + A csapadék a reagens feleslegében nikkel(ii)-hexaammin ionok képződése közben intenzív színváltozás közben oldódik (Ammóniumsók jelenlétében csapadék nem keletkezik, hanem azonnal a komplex alakul ki.) Ni(OH) NH 3 [Ni(NH 3 ) 6 ] OH A cink(ii)-ionok reakciói, Zn Ammónium-szulfid: semleges vagy lúgos oldatból cink-szulfid csapadék válik ki: Zn 2+ + S 2 ZnS 2. +Nátrium-hidroxid: kocsonyás cink(ii)-hidroxid csapadék keletkezik: Zn OH Zn(OH) 2 A csapadék oldódik a reagens feleslegében: Zn(OH) OH [Zn(OH) 4 ] Ammónia oldat: cink-hidroxid csapadék keletkezik: Zn NH H 2 O Zn(OH) NH 4 + A csapadék könnyen oldódik a reagens feleslegében cink(ii)-tetraammin-ionok keletkezése közben: Zn(OH) NH 3 [Zn(NH 3 ) 4 ] OH
8 Alumínium(III) ionok, Al Ammónium-szulfid: semleges vagy lúgos oldatból alumínium-hidroxid csapadék válik ki: Al HS Al(OH) 3 +3 H 2 S 2. +Nátrium-hidroxid oldat: alumínium-hidroxid csapadék válik le. Al OH Al(OH) 3 A csapadék feloldódik a reagens feleslegében tetrahidroxo-aluminát ionok keletkezése közben. (A reakció reverzibilis és ha az OH ion koncentráció csökken, a reakció jobbról balra megy.) Al(OH) 3 + OH Al(OH) Ammónia oldat: kocsonyás alumínium-hidroxid csapadék keletkezik. A csapadék nem oldható fel a reagens feleslegében. Al NH H 2 O Al(OH) NH 4 + IV. kationosztály: Nem képződik csapadék sem kénhidrogénes vízzel, sem semleges közegben ammónium szulfiddal reagáltatva, de ammónium karbonáttal reagáltatva csapadékot képeznek. Kalcium ionok, Ca Ammónium-karbonát oldat: semleges, vagy NH 3 oldattal gyengén meglúgosított oldatból kalciumkarbonát csapadék keletkezik: Ca 2+ + CO 3 2 CaCO3 2. +Híg kénsav: kalcium-szulfát csapadék, oldhatósági szorzat: L(25 C)= 7,10x10 5 : Ca 2+ + SO 4 2 CaSO4 3. Lángfestés: sárgás-vörös, vagy téglavörös színűre festi a Bunsen égő lángját. Stroncium ionok, Sr Ammónium-karbonát oldat: semleges, vagy gyengén lúgos oldatból stroncium-karbonát csapadék válik le: Sr CO 3 SrCO3 2. +Híg kénsav: hidegen lassan stroncium-szulfát csapadék válik le: Sr 2+ + SO 4 2 SrSO4
9 3. +Telített kalcium-szulfát oldat: lassan, stroncium-szulfát csapadék keletkezik: Sr 2+ + SO 4 2 SrSO4 4. Lángfestés: kármin-vörös színű a Bunsen égő lángja. Bárium ionok, Ba Ammónium-karbonát oldat: semleges, vagy gyengén lúgos közegből bárium-karbonát csapadék válik le: Ba CO 3 BaCO3 2. +Híg kénsav: porszerű bárium-szulfát csapadék keletkezik.a csapadék a legoldhatatlanabb szulfátcsapadék. Ba 2+ + SO 4 2 BaSO4 3. +Telített kalcium-szulfát oldat: azonnal bárium-szulfát csapadék keletkezik. Ba 2+ + SO 4 2 BaSO4 4. +Telített stroncium-szulfát oldat: lassan bárium-szulfát csapadék keletkezik. Ba 2+ + SO 4 2 BaSO4 5. Lángfestés: sárgás- vagy halvány-zöld színű a Bunsen égő lángja.
10 V. kationosztály: Nem képződik csapadék sem kénhidrogénes vízzel, sem ammonium-szulfiddal, sem ammonium-karbonáttal reagáltatva. Ammónium ionok, NH Nátrium-hidroxid oldat: ammónia gáz fejlődik. Egy óraüvegen kevés ammónium ionokat tartalmazó oldatot és kevés NaOH oldatot keverjünk össze, majd borítsunk fölé egy másik óraüveget, aminek belső oldalára előzőleg néhány csepp vízzel indikátorpapírt ragasztottunk. Figyeljük meg az indikátorpapír színváltozását! NH OH NH 3 + H 2 O NH 3 + H 2 O NH OH (lúgos kémhatás) 2. Lángfestés: színtelen! Magnézium ionok, Mg Nátrium-hidroxid oldat: magnézium-hidroxid csapadék: Mg OH Mg(OH) 2 2. Lángfestés: színtelen! Lítium ionok, Li Nátrium-foszfát oldat: lítium-foszfát csapadék válik ki az oldatból. 3 Li + + PO 4 3 Li3 PO 4 2. Lángfestés: bíborvörös. Nátrium ionok, Na + 1. Lángfestés: intenzív sárga szín észlelhető. Kálium ionok, K + 1. Lángfestés: fakó ibolya. Források: Dr. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum Tankönyvkiadó (7.2.3) Az (1,4,7) feladatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Barcza Lajos, Buvári Ágnes: A minőségi kémiai analízis, Medicina
1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása).
6. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Lehetséges ionok: NH 4 +, Li +, Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+, Sr 2+,
Részletesebben4. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
4. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár A bevezető előadáson bemutatott kísérletek: 1. termit reakció Fe 2 O 3 + Al MnO 2 + Al 2. ammónium-bikromát
RészletesebbenAnyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Anyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Lehetséges ionok: NH 4 +, Li +, Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+,
RészletesebbenLelovics Enikő Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga
Lelovics Enikő 2007.10.16. Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga Kálium 1) ph: semleges 2) lángfestés: halvány lila 3) Na3(Co(NO2)6
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2016 Kationok (I-III.) I. ph 2-es kémhatású oldatukból színes szulfidjuk kénhidrogénnel leválasztható, és a csapadék bázikus reagensekben nem oldható. II. ph 2-es kémhatású oldatukból
RészletesebbenMINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS
MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS A minőségi analízis célja és feladata ismeretlen anyagok vegyületek, keverékek, ötvözetek, stb. összetételének meghatározása, annak megállapítása, hogy a különféle anyagok milyen
RészletesebbenI. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI (Ag + ; Pb 2+ ; Hg 2+ ) Kiindulás Reagens Észlelés Reakció. fehér, túrós csapadék. AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3
Ez a dokumentum Fogarasi József - Minőségi elemzés elméleti alapjai. A vizsgálatok leírása. c. tankönyvének felhasználásával készült. Az összeállításnál a pirossal kiemelt reakciók a legfontosabb kimutatási
RészletesebbenMinőségi kémiai analízis
Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,
RészletesebbenArzenátionok: 1) vizes oldat: gyengén lúgos, vagy semleges 2) H2S: H3AsO4 + H2S = H3AsO3 + S + H2O sárga cs
Lelovics Enikő 2007.11.06. Környezetkémiai szempontból fontosabb anionok reakciói (2. gyak.) Arzenitionok: ionok: 1) vizes oldat: színtelen, semleges 2) HCl: nincs változás 3) H2S: 2 H3AsO3 + 3 H2S = As2S3
RészletesebbenPufferrendszerek vizsgálata
Pufferrendszerek vizsgálata Ecetsav/nátrium-acetát pufferoldat, ammonia/ammonium-klorid, ill. (nátrium/kálium) dihidrogénfoszfát/hidrogénfoszfát pufferrendszerek vizsgálata. Oldatkészítés: a gyakorlatvezető
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
Részletesebben1. táblázat. I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály
40. Minıségi kémiai analízis.1. Kationok és anionok kimutatása kémcsıreakciókkal.1.1. Kationok kimutatása Vizsgálatainkat vizes oldatokban, kémcsıreakciókkal végezzük. A minıségi analízist elıször a kationokra
RészletesebbenAz Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére
Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Oktatási segédanyagok (a megfelelő rövidítéseket használjuk a tematikában): P A
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
RészletesebbenANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV
ANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV A kationok I/A. osztálya 1. oldal Ag +, Pb 2+, Hg 2 2+ Ezüst(I) ionok Reagens: 0,1 M AgNO 3 oldat - H 2 S (+HNO 3 ), a dekantálással mosott csapadék - (NH 4 ) 2 S - híg,
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenA kationok csoportosítási lehetőségei
A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: I. osztály: savas közegben szulfidionnal csapadékot képeznek, amelyek ammónium-szulfidban, ammóniumpoliszulfidban, illetve erős lúgban (KOH) nem
RészletesebbenSzervetlen ionok minőségi elemzése
Szervetlen ionok minőségi elemzése BEVEZETÉS... 2 A SZERVETLEN IONOK CSOPORTOSÍTÁSA... 4 2 2 I. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI ( Ag ; Pb ; Hg )... 5 AZ ELSŐ KATIONOSZTÁLY SZÉTVÁLASZTÁSA... 6 III. KATIONOSZTÁLY
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
Részletesebben... Dátum:... (olvasható név)
... Dátum:... (olvasható név) (szak) Szervetlen kémia írásbeli vizsga A hallgató aláírása:. Pontok összesítése: I.. (10 pont) II/A. (10 pont) II/B. (5 pont) III.. (20 pont) IV.. (20 pont) V.. (5 pont)
RészletesebbenSZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém
RészletesebbenBemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.
Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2011 Kationok (IV. V. osztály) A IV. osztály kationjaira jellemző, hogy híg vizes oldatukból szulfidjuk nem választható le, de karbonátjuk még ammóniumsók jelenlétében is leválik. V.
RészletesebbenALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok
Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók
Részletesebben4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3
59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.
Részletesebben2019. április II.a, II.b
A program részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma a megbízásából a Nemzeti Tehetség g Program éss az Emberi Támogatáskezelő által meghirdetett NTP TMV 18 0139 azonosítószámú pályázati támogatásból
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
Részletesebben4. Laboratóriumi gyakorlat. 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban
4. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban I. csoport II. csoport III. csoport IV. csoport reagál HCl el gázfejlődés,
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert kémiavetélkedő
9. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
Részletesebben3. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
3. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1. Pufferoldat készítése Rendelkezésre álló oldatok: 1.) 1 M CH 3 COOH oldat 2.) 1 M CH 3 COONa
RészletesebbenNév: Dátum: Oktató: 1.)
1.) Jelölje meg az egyetlen helyes választ (minden helyes válasz 1 pontot ér)! i). Redős szűrőpapírt akkor célszerű használni, ha a). növelni akarjuk a szűrés hatékonyságát; b). a csapadékra van szükségünk;
RészletesebbenKÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
RészletesebbenSzervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211. (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II.
Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211 (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II. félév) No. (hét) szeminárium 8-9/9-10h, D404 helyiség Időbeosztás (1. negyedév):
RészletesebbenSZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2009/10. II. félév)
SZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2009/10. II. félév) A tárgyat a 2. félévben hirdetjük meg összesen 87 órában (a tantervi heti 6 óraszámot és
RészletesebbenAnalitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014 tantárgyfelelős: Szalai István és Szoboszlai Norbert 1. gyakorlat Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (tűz- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai,
Részletesebben0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E
XII. FÉMEK XII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E C C B B E XII. 2. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Fémek összehasonlítása Kalcium Vas
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai KémiaTanszék
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai KémiaTanszék SZERVETLEN KÉMIAI LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK Munkafüzet Írta: WAGNER ÖDÖN 2013 1 TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebbena réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...
Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód
Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő 11. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny
RészletesebbenHulladékos csoport tervezett időbeosztás
Hulladékos csoport tervezett időbeosztás 3. ciklus: 2012. január 16 február 27. január 16. titrimetria elmélet (ismétlés) A ciklus mérései: sav bázis, komplexometriás, csapadékos és redoxi titrálások.
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenIndikátorok. brómtimolkék
Indikátorok brómtimolkék A vöröskáposzta kivonat, mint indikátor Antociánok 12 40 mg/100 g ph Bodzában, ribizliben is! A szupersavak Szupersav: a kénsavnál erősebb sav Hammett savassági függvény: a savak
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos dönt. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos dönt Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyz azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
Részletesebben4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenSzervetlen kémia gyakorlat és szemináriumok (TKBL0202) anyaga a vegyészmérnök BSc hallgatók számára
Szervetlen kémia gyakorlat és szemináriumok (TKBL0202) anyaga a vegyészmérnök BSc hallgatók számára A heti 2 órás gyakorlat a félév 5 oktatási hetét figyelembe véve összesen 29 órát jelent. A tárgyat a.
RészletesebbenSzervetlen kémia gyakorlat és szemináriumok (TKBL0202) anyaga a vegyészmérnök BSc hallgatók számára
Szervetlen kémia gyakorlat és szemináriumok (TKBL0202) anyaga a vegyészmérnök BSc hallgatók számára A heti 2 órás gyakorlat a félév 15 oktatási hetét figyelembe véve összesen 29 órát jelent. A tárgyat
RészletesebbenJellemző redoxi reakciók:
Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken
RészletesebbenÉlelmiszer-hamisítás. Prof. Dr. Csapó János 2011.
Élelmiszer-hamisítás Prof. Dr. Csapó János 2011. Kémiai analízis Feladata: az anyagok alkotórészeinek minőségi felismerése, az alkotórészek viszonylagos mennyiségének meghatározása. Feladatkörei: minőségi
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenCsapadékos preparátum
Csapadékos preparátum A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Egy vízben nem oldódó csapadék készítése kémiai reakció segítségével, illetve a csapadék tisztítása és szárítása. A preparátumot
Részletesebben1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4
1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4 - b, VO 3 3- c, AsO 3 3- d, PO 4 3-2, Hogyan mutatható ki a Cd 2+ ion Cu 2+ ionok jelenlétében? 3, Melyik az a III. kationosztályba
RészletesebbenAnalitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010 tantárgyfelel s: Szalai István 1. hét II. 1-5. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (t z- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai, veszélyes
RészletesebbenKÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÉMIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Esettanulmány (14 pont) 1. a) m(au) : m(ag) = 197 : 108 = 15,5 : 8,5 (24 egységre vonatkoztatva) Az elkészített zöld arany 15,5
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenKémiai tantárgy középszintű érettségi témakörei
Kémiai tantárgy középszintű érettségi témakörei Csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium Összeállította: Baricsné Kapus Éva, Tábori Levente 1) témakör Mendgyelejev féle periódusos
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
RészletesebbenNE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:
A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenSillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana
Sillabusz az rvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana Pécsi Tudományegyetem Általános rvostudományi Kar 2010/2011. 1 Szervetlen vegyületek nevezéktana A vegyületek megadhatók:
RészletesebbenVII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK
VII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK VII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 4 5 6 7 8 9 0 C C C E D C C B D 1 B A C D B E E C A D E B C E A B D D C C D D A D C D VII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Részletesebben7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004.
7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004. Kedves Versenyző! Köszöntünk a Hevesy György kémiaverseny országos döntőjének írásbeli fordulóján. A következő tíz feladat megoldására 90 perc áll rendelkezésedre.
Részletesebbengyakorlat: Lihi Norbert Nagy Imre kedd, 8-9 csütörtök, kedd, 9-10 csütörtök, 10-15
SZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2017/18. II. félév) szeminárium: Lihi Norbert gyakorlat: Lihi Norbert Nagy Imre szeminárium: Kalmár József gyakorlat:
RészletesebbenKÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL március 3.
OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL 2018. március 3. TUDÁSFELMÉRŐ FELADATLAP A VIII. OSZTÁLY SZÁMÁRA A tanuló jeligéje (három
RészletesebbenAz 2008/2009. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L
ktatási Hivatal Az 2008/2009. tanévi RSZÁGS KÖZÉPISKLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Az értékelés szempontjai Egy-egy feladat összes pontszáma a részpontokból
Részletesebben8. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004.
8. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004. Kedves Versenyző! Köszöntünk a Hevesy György kémiaverseny országos döntőjének írásbeli fordulóján. A következő kilenc feladat megoldására 90 perc áll
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal I. FELADATSOR 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA II. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató A következő kérdésekre az egyetlen helyes
RészletesebbenFőzőpoharak. Desztillált víz. Vegyszeres kanál Üvegbot Analitikai mérleg Fűthető mágneses keverő
KÉMIA TÉMAHÉT 2015 Előzetes feladatok A projekt napokat megelőzően két alkalommal ült össze hat fős csoportunk. Az első alkalommal (márc.02.) Likerné Pucsek Rózsa tanárnő kiosztotta az elkészítendő feladatokat.
RészletesebbenT I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály
T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
Részletesebben8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004.
8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető
Részletesebben2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel
Emelt szint: Az s mezı fémei 1. Az alkálifémek és alkáliföldfémek összehasonlító jellemzése (anyagszerkezet, kémiaiés fizikai jellemzık, elıfordulás, elıállítás, élettani hatás). Használja a periódusos
Részletesebbenfeladatmegoldásai K É M I Á B Ó L
A 2006/2007. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának Az értékelés szempontjai feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Egy-egy feladat összes pontszáma a részpontokból tevődik
RészletesebbenSzervetlen kémia gyakorlat és szemináriumok (TKBL-0211) anyaga a vegyészmérnök BSc hallgatók számára
Szervetlen kémia gyakorlat és szemináriumok (TKBL-02) anyaga a vegyészmérnök BSc hallgatók számára A heti 2 órás gyakorlat a félév 5 oktatási hetét figyelembe véve összesen 29 órát jelent. A tárgyat az
RészletesebbenRedoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás
Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa
RészletesebbenSZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2016/17. II. félév)
SZERVETLEN ÉS KVALITATÍV ANALITIKAI KÉMIA GYAKORLAT I. ÉVES GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK RÉSZÉRE (2016/17. II. félév) A tárgyat a 2. félévben hirdetjük meg heti 1 óra szeminárium és 5 óra laboratóriumi gyakorlat
RészletesebbenSzervetlen kémia gyakorlat és szemináriumok (TKBL0202) anyaga a vegyészmérnök BSc hallgatók számára
Szervetlen kémia gyakorlat és szemináriumok (TKBL0202) anyaga a vegyészmérnök BSc hallgatók számára A heti 2 órás gyakorlat a félév 15 oktatási hetét figyelembe véve összesen 29 órát jelent. A tárgyat
Részletesebben1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10
Név:.. Osztály.. 1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10 A B a) hidrogén... 1. sárga, szilárd anyag b) oxigén...
Részletesebben2. csoport: Alkáliföldfémek
2. csoport: Alkáliföldfémek Be: első előállítás F. Wöhler és A. B. Bussynak 1828, (előtte berill ásvány ism.) Mg, Ca, Sr, Ba első előállítása: Davy 1808 Ra felfedezése: Pierre és Marie Curie 1911 Az alkáliföldfémek
RészletesebbenKémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
Részletesebben1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása
2. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása A reakciósebesség növelhető a
RészletesebbenGyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével
Gyakorló feladatok Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével 1. Határozzuk meg az alábbi anyagokban a nitrogén oxidációs számát! a/ NH 3 b/ NO c/ N 2 d/ NO 2 e/ NH 4 f/ N 2O 3 g/ N 2O 4 h/ HNO
RészletesebbenKözös elektronpár létrehozása
Kémiai reakciók 10. hét a reagáló részecskék között közös elektronpár létrehozása valósul meg sav-bázis reakciók komplexképződés elektronátadás és átvétel történik redoxi reakciók Közös elektronpár létrehozása
RészletesebbenKövetelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév
Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév Az elégséges érdemjegy eléréséhez az elérhető összpontszám (280 pont) 50%-át, (140 pont) kell teljesíteni, ami az
Részletesebben1. mintatétel. A) Elektrolízis vizes oldatokban
1. mintatétel A) Elektrolízis vizes oldatokban Értelmezze az egyes elektródokon bekövetkező kémiai változásokat az alábbi oldatok, grafit elektródok között végzett elektrolízise esetén: réz(ii)-szulfát-
Részletesebben2011/2012 tanév I. félév
Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi http://www.foxitsoftware.com gyakorlatokhoz For evaluation only. 2011/2012 tanév I. félév Az elégséges érdemjegy eléréséhez az elérhető összpontszám (280
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. 54 524 01 Laboratóriumi technikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
Részletesebben*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % !" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!*
! "#$% &'(&&)&&) % *'&"#%+#&) *, && #+& %-& %)%% & * &% + "#$%%(%((&,)' %(%(&%, & &% +$%,$. / $ %)%*)* "& 0 0&)(%& $ %!" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!* 1234 5151671345128 51 516 5 " + $, #-!)$. /$#$ #'0$"!
RészletesebbenSzervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlat, oktatói lista 2015/2016, II. félév
I. hét (febr. 8, 10, 11) Elektrokémia a szervetlen kémiában A továbbiakban számmal hivatkozott gyakorlatok és fejezetek dr. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikumában találhatóak. 1.1,
RészletesebbenCsermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat
Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,
RészletesebbenA2: Hány ml 0,140 mol/l-es ammóniaoldat szükséges 135 ml 0,82 mol/l-es sósavhoz, hogy a ph-ját 7,00-ra állítsuk? K b (NH 3 ) = 1,
1. oldal A1: 2,100 g vas(ii)-klorid és vas(iii)-klorid keverékét vízben oldunk és feleslegben ezüst-nitrátot adunk hozzá, ennek eredményeképp 4,940 g csapadék válik le. Tudjuk, hogy az ezüst-nitrát nem
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
Részletesebben3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,
3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát
Részletesebben