1. táblázat. I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. táblázat. I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály"

Átírás

1 40. Minıségi kémiai analízis.1. Kationok és anionok kimutatása kémcsıreakciókkal.1.1. Kationok kimutatása Vizsgálatainkat vizes oldatokban, kémcsıreakciókkal végezzük. A minıségi analízist elıször a kationokra alkalmazzuk, mert az oldatban található kationok ismeretében az anionok már könnyebben meghatározhatók. Az ismeretlen összetételő oldatunkat elıször a kationok egy nagyobb csoportjára jellemzı kémszerrel, osztályreagenssel vizsgáljuk. A leggyakrabban elıforduló kationokat szulfidjaik és karbonátjaik eltérı oldhatósága alapján öt osztályba soroljuk. Osztályreagensek: kén-hidrogén, (sósav), ammónium-szulfid és ammónium-kabonát. 1. táblázat A leggyakrabban elıforduló kationok osztályozása I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály (NH 4 ) S- Alkáli földfémek Mg és alkáli fémek H S-csoport csoport csoportja csoportja a/ HCl-csoport As-csoport Co + Ca + Mg + Ag + As 3+ Ni + Sr + Na + Pb + As 5+ Fe + Ba + K + Hg Sb 3+ Fe 3+ (NH 4 ) + b/ Cu-csoport Hg + Cu + Bi 3+ Cd + Sb 5+ Cr 3+ Li + Sn + Al 3+ H + Sn 4+ Zn + Mn +

2 41 Kationok 1. osztálya: savas közegbıl H S hatására szulfid csapadék válik le, mely (NH 4 )S-ben nem oldódik. Az osztály kationjait sósavoldattal történı reakciójuk alapján két alcsoportba soroljuk. 1.a. osztály: a kationok egy része (Ag +, Pb +, Hg + ) Cl - ionokkal csapadékot ad (sósav-csoport). 1.b. osztály: a kationok másik része (Hg +, Cu +, Bi 3+, Cd + ) Cl - ionokkal nem ad csapadékot (réz-csoport). Kationok. osztálya: savas közegbıl H S hatására szintén szulfid csapadék válik le, mely (NH 4 ) S-ban oldódik. (As 3+, As 5+, Sb 3+, Sb 5+, Sn +, Sn 4+.) Kationok 3. osztálya: közegben H S hatására csapadék nem válik le. Semleges, vagy gyengén lúgos oldatban (NH 4 ) S hatására csapadék keletkezik. (Fe +, Fe 3+, Zn +, Mn +, Co +, Ni +, Cr 3+, Al 3+ ). Kationok 4. osztálya: savas közegben H S hatására csapadék nem válik le, de semleges vagy gyengén lúgos oldatukban NH 4 Cl jelenlétében (NH 4 ) CO 3 -tal csapadék keletkezik. (Ca +, Sr +, Ba + ) Kationok 5. osztálya: sem H S, sem (NH 4 ) S, sem (NH 4 ) CO 3 hatására csapadék nem keletkezik. Ennek az osztálynak kationjai csak különleges kémszerekkel jellemezhetık. (Mg +, Na +, K +, NH + 4, Li +, H + ) Kationok 1. osztálya (Ag +, Pb +, Hg +, Hg +, Cu +, Bi 3+, Cd + ) Osztályreakció: savanyú oldatból H S hatására csapadék válik le, mely (NH 4 ) S-ben nem oldódik. A leváló szulfid csapadék fekete-sötétbarna, a CdS citromsárga.

3 4 Kationok 1. a alosztálya (Ag +, Pb +, Hg + ) Ag + -ionok reakciói: H S hatására fekete Ag S csapadék válik le: AgNO 3 + H S = Ag S + HNO 3 (NH 4 ) S hatására az Ag S csapadék nem oldódik. HCl-dal vagy Cl -ionokat tartalmazó reagenssel AgCl, fehér csapadék keletkezik: AgNO 3 + HCl = AgCl + HNO 3 Az AgCl NH 3 oldatban oldódik: AgCl + NH 3 = [ Az AgCl Na S O 3 -oldatban is oldódik: Ag(NH3 ) ]Cl AgCl + Na S O 3 = Na 3 [ (S O ) ] NaCl Ag 3 + Az AgCl fény hatására rövid idın belül megszürkül, megfeketedik: AgCl = Ag + Cl KI vagy I - ionokat tartalmazó reagens hatására sárga színő csapadék keletkezik: AgNO 3 + KI = AgI + KNO 3 Az AgI Na S O 3 -ban (hasonlóan az AgCl-hoz) jól oldódik: AgI + Na S O 3 = Na 3 [ (S O ) ] NaI Ag 3 + NH 3 híg vizes oldata fekete Ag O-t választ le, mely a kémszer feleslegében jól oldódik:

4 43 Ag + + OH = Ag O + H O Ag O + 4 NH 4 OH = [ ( NH ) ] OH 3H O Ag 3 + K CrO 4 hatására vörösbarna Ag CrO 4 csapadék keletkezik: Pb + - ionok reakciói: AgNO 3 + K CrO 4 = Ag CrO 4 + KNO 3 H S hatására fekete PbS csapadék válik le: Pb(NO 3 ) + H S = PbS + HNO 3 HCl hatására fehér PbCl csapadék keletkezik, mely forró vízben jól oldódik. Különbség az Ag + és Hg + ionoktól: Pb(NO 3 ) + HCl = PbCl + HNO 3 NH 3 -oldatban a PbCl szemmel nem észlelhetı változáson megy át. Különbség az Ag + és Hg + ionoktól. A csapadék felületén fehér Pb(OH) védıréteg képzıdik: PbCl + NH 4 OH = Pb(OH) + NH 4 Cl KI hatására sárga PbI csapadék keletkezik. A kémszer feleslegében csak kismértékő oldódás következik be: Pb(NO 3 ) + KI = PbI + KNO 3 NH 4 OH hatására fehér Pb(OH) csapadék keletkezik, mely a kémszer feleslegében nem oldódik: Pb(NO 3 ) + NH 4 OH = Pb(OH) + NH 4 NO 3 K CrO 4 hatására semleges oldatból sárga színő PbCrO 4 csapadék válik le:

5 44 Pb(NO 3 ) + K CrO 4 = PbCrO 4 + KNO 3 Hg + -ion reakciói H S fekete (Hg + HgS) csapadékot választ le: Hg (NO 3 ) + H S = Hg + HgS + HNO 3 HCl hatására fehér Hg Cl (kalomel) csapadék keletkezik: Hg (NO 3 ) + HCl = Hg Cl + HNO 3 KJ hatására vörösbarna színő Hg I csapadék válik le: Hg (NO 3 ) + KI= Hg I + KNO 3 A keletkezett Hg I csapadék könnyen diszproporcionálódik HgI -ra és Hg-ra. A Hg I a KI feleslegében kálium-[tetrajodo-merkurá(ii)] komplex alakban oldódik. A Hg szürkés színét láthatjuk: Hg I + KI = K [ HgI4 ] + Hg Kationok 1. b. osztálya (Hg +, Cu +, Bi 3+, Cd + ) Hg + - ionok reakciói H S savas közegbıl fekete HgS-ot választ le: HgCl + H S = HgS + HCl (NH 4 ) S hatására a csapadék nem oldódik. NH 4 OH fehér, higany(ii)-amidokloridot választ le: HgCl + NH 4 OH = Hg(NH )Cl + NH 4 Cl + H O KI vörös színő HgI -t választ le:

6 45 HgCl + KI = HgI + KCl A HgI a kémszer feleslegében színtelen komplex sóvá oldódik: HgI + KI = K [ HgI 4] A keletkezett kálium-tetrajodo-merkurát lúgos oldatban a Nessler reagens, mely az NH + 4 -ionok kimutatására szolgál. Cu + -ionok H S savanyú közegbıl barnás fekete CuS-t választ le: CuSO 4 + H S = CuS + H SO 4 NH 4 OH-tól a világoskék bázisos réz-szulfát válik le: CuSO 4 + NH 4 OH = Cu (OH) SO 4 + (NH 4 ) SO 4 A kémszer feleslegében a csapadék intenzív kék színnel oldódik. Cu (OH) SO NH 4 OH + (NH 4 ) SO 4 = [ (NH3) 4] SO4 Cu + 8 H O KI hatására fehér CuI válik le, azonban az egyidejőleg keletkezı jód színe elfedi a fehér színt: CuSO KI = CuI + I + K SO 4 Ha az oldatból forralással vagy Na S O 3 -tal eltávolítjuk a I -t, elıtőnik a CuI fehér színe. Bi 3+ -ionok reakciói H S fekete Bi S 3 csapadékot választ le: Bi(NO 3 ) H S = Bi S HNO 3 (NH 4 ) S a csapadékot nem oldja. KI hatására fekete BiI 3 csapadék válik le:

7 46 Bi(NO 3 ) KI = BiI KNO 3 A kémszer feleslegében a BiI 3 narancsszínő komplexként oldódik: Cd + - ionok reakciói BiI 3 + KI = K[ BiI 4] H S hatására az I. osztály többi ionjaitól eltérıen sárga színő CdS keletkezik. CdSO 4 + H S = CdS + H SO 4 NH 4 OH hatására fehér Cd(OH) csapadék válik le: CdSO 4 + NH 4 OH = Cd(OH) + (NH 4 ) SO 4 A kémszer feleslegében a csapadék színtelen komplex vegyületté oldódik: Cd(OH) + 4 NH 4 OH = [ Cd (NH ) 3 4] (OH) + 4 H O Kationok. osztálya (As 3+, As 5+, Sb 3+, Sb 5+, Sn +, Sn 4+ ) Osztályreakció: savanyú oldatból H S hatására csapadék válik le, mely (NH 4 ) S-ban (az SnS csak (NH 4 ) S x -ben) oldódik. As 3+ -ionok reakciói: A három vegyértékő arzén As 3+ kationt vagy AsO 3 3 aniont alkot az oldat ph-jától függıen: As OH As(OH) 3 és As(OH) 3 AsO H + H S hatására HCl-dal megsavanyított oldatból tojássárga As S 3 csapadék válik le: AsCl H S = As S HCl

8 47 (NH 4 ) S-ban a csapadék (enyhe melegítés hatására) oldódik ammóniumtioarzenit képzıdése közben: As S (NH 4 ) S = (NH 4 ) 3 AsS 3 Híg HCl-oldatban az As S 3 még forralással sem oldódik. Különbség az antimon- és ónionoktól. Bettendorf próba: SnCl tömény sósavas oldata az As 3+ -ionokat (az As 5+ - ionokat is) elemi arzénná redukálja: As 5+ -ionok reakciói AsCl SnCl = As + 3 SnCl 4 Az öt vegyértékő arzén As 5+ kationt és AsO 3 4 aniont alkot az oldat phjától függıen: As OH H 3 AsO 4 + H O és H 3 AsO 4 AsO H + H S hatására gyengén megsavanyított oldatból hidegen nem válik le csapadék. Ha forralás közben kén-hidrogén gázt vezetünk az oldatba, lassan sárga csapadék alakjában As S 3 + S elegye keletkezik: H 3 AsO 4 + H S = H 3 AsO 3 + S + H O H 3 AsO H S = As S H O Erısen savanyú, lehőtött oldatból gyors H S-árammal sárga színő As S 5 válik le. (NH 4 ) S-ban mind az As S 3, mind az As S 5 csapadék oldódik ammónium-tioarzenit és ammónium-tioarzenát képzıdése közben: As S (NH 4 ) S = (NH 4 ) 3 AsS 3 As S (NH 4 ) S = (NH 4 ) 3 AsS 4

9 48 Híg HCl-oldatban az As S 5 és As S 3 még forralással sem oldódik. Különbség az antimon- és ónionoktól. KI+cc.HCl hatására I válik ki, mely az oldatot barnára színezi. (Különbség az As 3+ -ionoktól). A H S az As 5+ ionokat As 3 + ionokra redukálja, mely reakciót savas közegben a jodid-ionok katalizálják az alábbiak szerint: H 3 AsO 4 + HI = H 3 AsO 3 + I + H O I + H S = HI + S Sb 3+ -ionok reakciói: H S hatására savanyú közegbıl narancsszínő Sb S 3 válik le: SbCl H S = Sb S HCl (NH 4 ) S-ban a frissen leválasztott és dekantálva mosott csapadék oldódik ammóniumtioantimonit képzıdése közben: Sb S (NH 4 ) S = (NH 4 ) 3 SbS 3 Híg HCl-oldatban az Sb S 3 csapadék oldódik: Sb S HCl = SbCl H S Különbség az arzén-ionoktól. Sb 5+ -ionok reakciói: H S hatására enyhén savas közegbıl narancsvörös Sb S 5 csapadék válik le: SbCl H S = Sb S HCl cc. HCl-oldatban az Sb S 5 csapadék oldódik:

10 49 Sb S HCl = SbCl H S + S Különbség az arzén-ionoktól. KI-hatására erısen savanyú közegbıl barna színő I válik ki: H 3 SbO 4 + KI + HCl = I + H 3 SbO 3 + KCl + H O Sn + -ionok reakciói: H S hatására gyengén savanyú oldatból barna színő SnS csapadék válik ki: SnCl + H S = SnS + HCl (NH 4 ) S-ban az SnS nem oldódik, de oldódik az oxidáló hatású (NH 4 ) s S x ban (ammónium-poliszulfid). SnS + (NH 4 ) S x = (NH 4 ) SnS x +1 Jellemzı reakció az Sn + vegyületekre. Híg HCl-ban az SnS csapadék oldódik. Különbség az arzén szulfidjaitól. HgCl hatására fehér Hg Cl -ból álló csapadék válik le: Különbség a sztanno- és sztanni-vegyületek között: HgCl + SnCl = Hg Cl + SnCl 4 A csapadék ón(ii)-só fölöslegében Hg kiválás közben megszürkül (melegítéssel gyorsítható): Hg Cl + SnCl = Hg + SnCl 4 Jellemzı reakció. Ez az úgynevezett fordított Bettendorf reakció. Különbség az ón(ii)- és ón(iv)-vegyületek között. Sn 4+ -ionok reakciói:

11 50 H S hatására a gyengén savanyú oldatból sárga színő SnS csapadék válik le: SnCl 4 + H S = SnS + 4 HCl (NH 4 ) S az SnS csapadékot tiosztannát-képzıdés közben oldja: SnS + (NH 4 ) S = (NH 4 ) SnS 3 Híg HCl-ban az SnS csapadék oldódik. Különbség az arzén és antimon szulfidjaitól: SnS + 4 HCl = SnCl 4 + H S HgCl -dal változás nem észlelhetı. Különbség az Sn + -ionoktól Kationok 3. osztálya (Co +, Ni +, Fe +, Fe 3+, Cr 3+, Al 3+, Zn +, Mn + ) Osztályreakció: a 3. osztály kationjai savanyú oldatból H S-nel nem választhatók le: semleges vagy gyengén lúgos oldatban az (NH 4 ) S csapadékot választ le. Co + - ionok reakciói: (NH 4 ) S semleges vagy gyengén lúgos oldatból fekete CoS csapadékot választ le: CoCl + (NH 4 ) S = CoS + NH 4 Cl NH 4 OH kék színő bázisos kobalt-kloridot választ le, mely a kémszer feleslegében piszkosságra színnel oldódik, [hexaamin-kobalt(ii)]- komplexion keletkezése közben: CoCl + NH 4 OH = Co(OH)Cl + NH 4 Cl Co(OH)Cl + 7 NH 4 OH = [ Co (NH3) 6] (OH) + NH 4 Cl + 6 H O Ni + -ion reakciói:

12 51 (NH 4 ) S hatására fekete NiS csapadék válik le: NiSO 4 + (NH 4 ) S = NiS + (NH 4 ) SO 4 NH 4 OH hatására kevés Ni(OH) válik ki zöld csapadék alakjában, mely a kémszer feleslegében [hexaamin-nikkel(ii)]-komplexion képzıdése közben intenzív kék színnel oldódik. NiSO 4 + NH 4 OH = Ni(OH) + (NH 4 ) SO 4 Fe + -ion reakciói: Ni(OH) + 6 NH 3 = [Ni(NH 3 ) 6 ](OH) (NH 4 ) S semleges oldatból fekete FeS csapadékot választ le: FeSO 4 + (NH 4 ) S = FeS + (NH 4 ) SO 4 NH 4 OH hatására piszkoszöld színő csapadék keletkezik: FeSO 4 + NH 4 OH = Fe(OH) + (NH 4 ) SO 4 A csapadék rövid állás után megbarnul: Fe(OH) + H O + ½ O = Fe(OH) 3 K 3 [ Fe (CN) 6 ] kék (Turnbull-kék) Fe 3 [ Fe(CN) 6 ] vas/ii/-[hexaciano-ferrát] csapadékot választ le: 3 FeSO 4 + K 3 [ Fe (CN) 6] = Fe3[ Fe(CN) 6] + 3KSO4 Jellemzı és érzékeny reakció. Kevés Fe + sok Fe 3+ mellett kimutatható. Fe 3+ -ionok reakciói: (NH 4 ) S semleges, vagy gyengén lúgos közegben fekete csapadék alakjában FeS + S keveréket választ le: FeCl (NH 4 ) S = FeS + S + 6 NH 4 Cl

13 5 NH 4 OH hatására vörösbarna, kocsonyás állományú Fe(OH) 3 válik le, mely a kémszer feleslegében nem oldódik: FeCl NH 4 OH = Fe(OH) NH 4 Cl K 4 [ Fe (CN) 6 ] kék színő (Berlini-kék) Fe 4[ Fe (CN) 6 ] 3, vas(iii)-[hexacianoferrát] -csapadékot választ le: 4 FeCl K 4 [ Fe (CN) 6 ] = Fe 4[ (CN) 6 ] 3 Fe + 1 KCl NH 4 SCN gyengén savanyú oldatban vérvörös színezıdést eredményez: FeCl NH 4 SCN = Fe(SNC) NH 4 Cl E jellemzı reakciót a Fe + -ionok nem adják. Cr 3+ -ionok reakciói: (NH 4 ) S hatására zöld színő, kocsonyás csapadék, Cr(OH) 3 válik le. A vizes oldatban a hidrolízis során keletkezı savat ugyanis a lúgos kémhatású (NH 4 ) S megköti és így a folyamat a felsı nyíl irányába tolódik el: CrCl (NH 4 ) S + H O = Cr(OH) NH 4 Cl + 3 H S CrCl H O Cr(OH) HCl 6 HCl + 3 (NH 4 ) S 6 NH 4 Cl + 3 H S NH 4 OH hatására zöld színő Cr(OH) 3 csapadék válik le: CrCl NH 4 OH = Cr(OH) NH 4 Cl NH 4 OH fölöslege ammóniumok jelenlétében csapadékot zöld színnel oldja:

14 53 Cr(OH) NH 4 OH = [ ( NH ) ]( OH) 6H O Cr Al 3+ -ionok reakciói: (NH 4 ) S hatására fehér, kocsonyás Al(OH) 3 válik le. A gyengén lúgos kémhatású kémszer az alumínium-hidrolízise folytán keletkezı erıs savat megköti, ezért a hidrolízis teljessé válik. AlCl H O Al(OH) HCl (NH 4 ) S + HCl = NH 4 Cl + H S NH 4 OH fehér Al(OH) 3 csapadékot választ le, mely a kémszer feleslegében nem oldódik: AlCl NH 4 OH = Al(OH) NH 4 Cl Zn + -ionok reakciói: (NH 4 ) S semleges vagy gyengén lúgos közegbıl fehér, kolloidális eloszlású ZnS csapadékot választ le: ZnSO 4 + (NH 4 ) S = ZnS + (NH 4 ) SO 4 (Ez az egyetlen fehér színő fém-szulfid). NH 4 OH fehér Zn(OH) csapadékot választ le: ZnSO 4 + NH 4 OH = Zn(OH) + (NH 4 ) SO 4 A kémszer feleslegében a csapadék [hexaammin-cink(ii)]-hidroxid képzıdése mellett színtelenül oldódik: Zn(OH) + 6 NH 3 = [ Zn ( NH 3 )] ( OH) 6 Mn + -ionok reakciói:

15 54 (NH 4 ) S hatására hússzínő, pelyhes csapadék válik le: MnCl + (NH 4 ) S = MnS + NH 4 Cl NH 4 OH hatására piszkosfehér Mn(OH) csapadék válik le, amely a levegın barna színő MnO(OH) -dá oxidálódik: MnCl + NH 4 OH = Mn(OH) + NH 4 Cl Mn(OH) + ½ O = MnO(OH) Kationok 4. osztálya (Ca +, Sr +, Ba + ) Osztályreakció: a 4. osztály kationjainak oldatában sem H S, sem (NH 4 ) S nem okoz csapadékot. Semleges vagy gyengén lúgos oldatban (NH 4 ) CO 3 fehér csapadékot ad. Ca + -ionok reakciói: (NH 4 ) CO 3 hatására semleges vagy NH 4 OH-dal gyengén meglúgosított oldatból fehér CaCO 3 csapadék válik le: CaCl + (NH 4 ) CO 3 = CaCO 3 + NH 4 Cl CaSO 4 (gipszes víz) telített oldata kalciumsók oldatából nem választ le csapadékot. Különbség a Sr + és Ba + ionoktól. Lángfestési próba: a kalcium vegyületei a lángot téglavörösre festik. Jellemzı a spektrum 6 nm-es vörös és az 554 nm-es zöld vonala. Sr + -ionok reakciói: (NH 4 ) CO 3 semleges vagy gyengén lúgos oldatból fehér SrCO 3 csapadékot választ le:

16 55 Sr(NO 3 ) + (NH 4 ) CO 3 = SrCO 3 + NH 4 NO 3 CaSO 4 telített oldata hidegen lassan, forralás után néhány perc múlva fehér SrSO 4 csapadékot választ le: Sr(NO 3 ) + CaSO 4 = SrSO 4 + Ca(NO 3 ) Különbség a Ca + és Ba + ionoktól. Lángfestési próba: a stroncium illékony vegyületei a nem világító lángot kárminvörösre festik. Legjellemzıbb a 605 nm hullámhosszúságú narancsszínő vonala. Ba + -ionok reakciói: (NH 4 ) CO 3 semleges vagy gyengén lúgos oldatból fehér BaCO 3 csapadékot választ le: BaCl + (NH 4 ) CO 3 = BaCO 3 + NH 4 Cl CaSO 4 telített oldata a BaSO 4 fehér csapadékot azonnal leválasztja: BaCl + CaSO 4 = BaSO 4 + CaCl Különbség a Sr + és Ca + ionoktól. Lángfestési próba: a bárium illékony vegyületei a nem világító lángot fakózöldre festik. Jellemzı a spektrum 54 nm-es és 514 nm-es hullámhosszúságú zöld vonala Kationok 5. osztálya (Mg +, Na +, K +, NH + 4, Li +, H + ) Osztályreakció: az 5. osztály kationjai sem H S-nel, sem (NH 4 ) S-dal, sem (NH 4 ) CO 3 -tel nem adnak csapadékot. Az ide tartozó ionoknak tehát

17 56 általános kémszerük nincs. Azonosításuk egyedi reakciókkal, lángfestési próbával vagy más analitikai módszerrel történhet. Mg + -ionok reakciói: NH 4 OH hatására semleges közegbıl fehér Mg(OH) csapadék válik le: MgCl + NH 4 OH Mg(OH) + NH 4 Cl NH 4 Cl-ban a csapadék oldódik. Na HPO 4 ammóniumsó tartalmú és NH 4 OH-dal meglúgosított oldatból fehér kristályos Mg(NH 4 )PO 4 csapadékot választ le: MgCl + NH 4 OH + Na HPO 4 = Mg(NH 4 )PO 4 + NaCl + H O NH + 4 -ionok reakciói: Nessler reagens (K [HgI 4 ]lúgos oldata) sárgásbarna csapadékot választ le ammóniumsók oldatából: NH 4 Cl + K [HgI 4 ] + 4 KOH = HgO Hg(NH )I + KCl + 7 KI + 3 H O E Nessler által kidolgozott módszer mind a mai napig használatos különféle eredető vizek ammónia-tartalmának, ammónium-ion tartalmának kimutatására: NH 3 + H O NH OH H + -ionok reakciói: Sav-bázis indikátorok alkalmazásával következtethetünk a vizes oldatban jelenlévı H + -ionok mennyiségére. A tiszta víz is tartalmaz H + -ionokat ([H + ] = 10-7 mol/dm³, 5 C-on). Általában csak akkor beszélünk

18 57 hidrogén-ionok jelenlétérıl, ha az oldat H + -ion koncentrációja meghaladja a víz H + -ion koncentrációját.. táblázat Néhány sav-bázis indikátor színváltozása Indikátor Savas közegben Lúgos közegben Színátcsapási tartomány Dimetilsárga piros sárga,9 4,0 Brómfenolkék sárga ibolya 3,0 4,6 Metilnarancs piros sárga 3,1 4,4 Metilvörös piros sárga 4,4 6,3 Lakmusz piros kék 6,0 8,0 Fenolftalein színtelen piros 8, 10,0 Timolftalein színtelen kék 9,3 10,5 Dimetilsárga p s Brómfenolkék s i Metilnarancs p s Metilvörös p s Lakmusz p k Fenolftalein sz p Timolftalein sz k ph p: piros s: sárga sz: színtelen i: ibolya k: kék z: zöld b: barna l. ábra Néhány sav-bázis indikátor színátcsapási tartománya grafikusan Li + -ionok, Na + -ionok és K + -ionok kimutatása Ezen ionok kimutatása lángfestési próbákkal és spektroszkópiai vizsgálatokkal elvégezhetı:

19 58 3. táblázat A Li + -, Na + - és K + -ionok kimutatása A vizsgált ion Lángfestés λ [ nm] Li + élénkvörös vörös 671 vörösessárga 610 Na + sárga sárga 590 (D vonal) dublett K + fakóibolya vörös 770, 767 ibolya 404,5

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3 59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.

Részletesebben

KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA

KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA Gyakorlati segédanyag Debrecen 2007 Tartalomjegyzék KLASSZIKUS MINŐSÉGI ELEMZÉS 3 A kationok Fresenius féle besorolása

Részletesebben

Szervetlen ionok minőségi elemzése

Szervetlen ionok minőségi elemzése Szervetlen ionok minőségi elemzése BEVEZETÉS... 2 A SZERVETLEN IONOK CSOPORTOSÍTÁSA... 4 2 2 I. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI ( Ag ; Pb ; Hg )... 5 AZ ELSŐ KATIONOSZTÁLY SZÉTVÁLASZTÁSA... 6 III. KATIONOSZTÁLY

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók

Részletesebben

Jellemző redoxi reakciók:

Jellemző redoxi reakciók: Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken

Részletesebben

Tömény oldatok és oldószerek sűrűsége. Szervetlen vízmentes sók oldhatósága (g/100g víz egységben) Gyenge savak és bázisok állandói (K s, K b )

Tömény oldatok és oldószerek sűrűsége. Szervetlen vízmentes sók oldhatósága (g/100g víz egységben) Gyenge savak és bázisok állandói (K s, K b ) Tömény oldatok és oldószerek sűrűsége oldószer g/cm 3 tömény oldat g/cm 3 víz 1.000 98% kénsav 1.84 benzol 0.879 65% salétromsav 1.40 etanol (100%) 0.789 37% sósav 1.19 etanol (96%) 0.810 25% ammónia 0.91

Részletesebben

Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Második alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Harmadik alkalomra ajánlott gyakorlópéldák

Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Második alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Harmadik alkalomra ajánlott gyakorlópéldák Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák 1. Rajzolja fel az alábbi elemek alapállapotú atomjainak elektronkonfigurációját, és szaggatott vonallal jelölje az atomtörzs és a vegyértékhéj határát! Készítsen

Részletesebben

29. Sztöchiometriai feladatok

29. Sztöchiometriai feladatok 29. Sztöchiometriai feladatok 1 mól gáz térfogata normál állapotban (0 0 C, légköri nyomáson) 22,41 dm 3 1 mól gáz térfogata szobahőmérsékleten (20 0 C, légköri nyomáson) 24,0 dm 3 1 mól gáz térfogata

Részletesebben

Élelmiszer-hamisítás. Prof. Dr. Csapó János 2011.

Élelmiszer-hamisítás. Prof. Dr. Csapó János 2011. Élelmiszer-hamisítás Prof. Dr. Csapó János 2011. Kémiai analízis Feladata: az anyagok alkotórészeinek minőségi felismerése, az alkotórészek viszonylagos mennyiségének meghatározása. Feladatkörei: minőségi

Részletesebben

Gyógyszertári asszisztensképzés. Kvalitatív kémiai analízis

Gyógyszertári asszisztensképzés. Kvalitatív kémiai analízis Gyógyszertári asszisztensképzés Kvalitatív kémiai analízis Szeged, 2005 1. Az analitikai kémia fogalma és feladata Az analitikai kémia tárgyát tekintve, mint minden analitikai tevékenység, egy tervszer

Részletesebben

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.

Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel Emelt szint: Az s mezı fémei 1. Az alkálifémek és alkáliföldfémek összehasonlító jellemzése (anyagszerkezet, kémiaiés fizikai jellemzık, elıfordulás, elıállítás, élettani hatás). Használja a periódusos

Részletesebben

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,

Részletesebben

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:

Részletesebben

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba 6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. A katalizátorok a kémiai reakciót gyorsítják azáltal, hogy az aktiválási energiát csökkentik, a reakció végén változatlanul megmaradnak. 2. Biológiai

Részletesebben

v1.04 Analitika példatár

v1.04 Analitika példatár Bevezető A példatár azért készült, hogy segítséget kapjon az a tanuló, aki eredményesen akarja elsajátítatni az analitikai számítások alapjait. Minden feladat végén dőlt karakterekkel megtalálható az eredmény.

Részletesebben

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők: A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Minden feladatnál a betűjel bekarikázásával jelölje meg az egyetlen helyes, vagy az egyetlen helytelen választ! I. Melyik sorban szerepelnek olyan vegyületek, amelyek mindegyike

Részletesebben

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E XII. FÉMEK XII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E C C B B E XII. 2. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Fémek összehasonlítása Kalcium Vas

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell

Részletesebben

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás VII-VIII. (október 17.) Az elektródok típusai A standardpotenciál meghatározása a cink példáján Számítási példák galvánelemekre Koncentrációs elemek

Részletesebben

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! Megoldások A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! **********************************************

Részletesebben

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 1996 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával.

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása... Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen

Részletesebben

Elektronátadás és elektronátvétel

Elektronátadás és elektronátvétel Általános és szervetlen kémia 11. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a közös elektronpár létrehozásával járó reakciók csoportjában milyen jellemzıi vannak sav-bázis és komplexképzı reakcióknak Mai témakörök

Részletesebben

A kémiai egyensúlyi rendszerek

A kémiai egyensúlyi rendszerek A kémiai egyensúlyi rendszerek HenryLouis Le Chatelier (1850196) Karl Ferdinand Braun (18501918) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 011 A kémiai egyensúly A kémiai egyensúlyok

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 11. hét

Kémiai alapismeretek 11. hét Kémiai alapismeretek 11. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. május 3. 1/8 2009/2010 II. félév, Horváth Attila c Elektród: Fémes

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más, 3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát

Részletesebben

Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata

Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata 1. Gyakorlat Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata 1. A gyakorlat célja A természetes vizek oldott oxigéntartalma jelentősen befolyásolhatja a vízben végbemenő folyamatokat.

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl

Részletesebben

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek

Részletesebben

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis -

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Alapfogalmak Elv (ismert térfogatú anyag oldatához annyi ismert konc. oldatot adnak, amely azzal maradéktalanul reagál) Titrálás végpontja (egyenértékpont) Törzsoldat,

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia I. kategória 3. forduló Budapest, 2015. március 21. A verseny döntője három mérési feladatból áll. Mindhárom feladat szövege, valamint

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

Áramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető.

Áramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető. Áramforrások Elsődleges cella: áramot termel kémiai anyagokból, melyek a cellába vannak bezárva. Ha a reakció elérte az egyensúlyt, kimerül. Nem tölthető. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni.

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Gyakorlati segédanyag. BIOANALITIKA (TKBL2541 kódszámú) GYAKORLATHOZ BIOLÓGUS HALLGATÓK RÉSZÉRE. Klasszikus analitika (1. rész)

Gyakorlati segédanyag. BIOANALITIKA (TKBL2541 kódszámú) GYAKORLATHOZ BIOLÓGUS HALLGATÓK RÉSZÉRE. Klasszikus analitika (1. rész) Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Gyakorlati segédanyag BIOANALITIKA (TKBL2541 kódszámú) GYAKORLATHOZ BIOLÓGUS HALLGATÓK RÉSZÉRE Klasszikus analitika (1. rész) Debrecen 2011 Felelős

Részletesebben

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % !" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!*

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % ! #!$ #%& $!#!'(!!$!%#)!!!* ! "#$% &'(&&)&&) % *'&"#%+#&) *, && #+& %-& %)%% & * &% + "#$%%(%((&,)' %(%(&%, & &% +$%,$. / $ %)%*)* "& 0 0&)(%& $ %!" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!* 1234 5151671345128 51 516 5 " + $, #-!)$. /$#$ #'0$"!

Részletesebben

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEI - 3. periódus, V. oszlop, 3s 2 3p 3 ; Fehér vagy sárga foszfor és vörös foszfor.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan festékek, melyek színüket a ph függvényében ph-mérés Egy savat vagy lúgot tartalmazó vizes oldat savasságának vagy lúgosságának erősségét a H + vagy a OH - ion aktivitással lehet jellemezni. A víz ionszorzatának következtében a két ion aktivitása

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban? A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (II. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na

Részletesebben

Klasszikus analitikai módszerek:

Klasszikus analitikai módszerek: Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek

Részletesebben

1. Tömegszámváltozás nélkül milyen részecskéket bocsáthatnak ki magukból a bomlékony atommagok?

1. Tömegszámváltozás nélkül milyen részecskéket bocsáthatnak ki magukból a bomlékony atommagok? A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatlapja KÉMIÁBÓL I-II. kategória I. FELADATSOR Az I. feladatsorban húsz kérdés szerepel. Minden kérdés után

Részletesebben

(3) (3) (3) (3) (2) (2) (2) (2) (4) (2) (2) (3) (4) (3) (4) (2) (3) (2) (2) (2)

(3) (3) (3) (3) (2) (2) (2) (2) (4) (2) (2) (3) (4) (3) (4) (2) (3) (2) (2) (2) TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, II. forduló - megoldás 2009 / 2010 es tanév, XV. évfolyam 1. a) Albertus, Magnus; német polihisztor (1250-ben) (0,5 p) b) Brandt, Georg; svéd kémikus (1735-ben)

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai É 049-06/1/3 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Név: Neptun-kód: mérőhely: Labor előzetes feladatok A vezetőképesség változása kémiai reakció közben 10,00 cm 3 ismeretlen koncentrációjú sósav oldatához

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 7.-8. hét

Kémiai alapismeretek 7.-8. hét Kémiai alapismeretek 7.-8. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. október 16.-október 19. 1/12 2012/2013 I. félév, Horváth Attila

Részletesebben

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint)

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 C A D C D C D A C 1 B D B C A D D D D E 2 D C C C A A A D D C B C C B D D XVII. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Nemfémes

Részletesebben

2. változat. 6. Jelöld meg, hány párosítatlan elektronja van alapállapotban a 17-es rendszámú elemnek! A 1; Б 3; В 5; Г 7.

2. változat. 6. Jelöld meg, hány párosítatlan elektronja van alapállapotban a 17-es rendszámú elemnek! A 1; Б 3; В 5; Г 7. 2. változat 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

1998/A/1 maximális pontszám: 10. 1998/A/2 maximális pontszám. 25

1998/A/1 maximális pontszám: 10. 1998/A/2 maximális pontszám. 25 1 1998/A/1 maximális pontszám: 10 Az alumíniumbronz rezet és alumíniumot tartalmaz. Az ötvözetbıl 2,424 grammot sósavban feloldanak és 362 cm 3 standardállapotú hidrogéngáz fejlıdik. A r (Cu) = 63,5 A

Részletesebben

Sillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana

Sillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana Sillabusz az rvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana Pécsi Tudományegyetem Általános rvostudományi Kar 2010/2011. 1 Szervetlen vegyületek nevezéktana A vegyületek megadhatók:

Részletesebben

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása 2014/2015. B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A kísérleti tálcán lévő sorszámozott eken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

Titrálás Elmélet és gyakorlat

Titrálás Elmélet és gyakorlat Titrálás Elmélet és gyakorlat A titrálás elmélete Bevezetés Jelen füzet történeti, elméleti és gyakorlati szempontból mutatja be a titrálást; először a végponttitrálással, majd pedig az átcsapási pontos

Részletesebben

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ Oktatási ivatal A versenyző kódszáma: A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont KÉMIÁBÓL I. kategóriában

Részletesebben

1.ábra A kadmium felhasználási területei

1.ábra A kadmium felhasználási területei Kadmium hatása a környezetre és az egészségre Vermesan Horatiu, Vermesan George, Grünwald Ern, Mszaki Egyetem, Kolozsvár Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár (Korróziós Figyel, 2006.46) Bevezetés A fémionok

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék

Aminosavak, peptidek, fehérjék Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van

Részletesebben

Csapadékos preparátum

Csapadékos preparátum Csapadékos preparátum A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Egy vízben nem oldódó csapadék előállítása kémiai reakció segítségével, illetve a csapadék tisztítása és szárítása. A preparátumok

Részletesebben

Az 2008/2009. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L

Az 2008/2009. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L ktatási Hivatal Az 2008/2009. tanévi RSZÁGS KÖZÉPISKLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Az értékelés szempontjai Egy-egy feladat összes pontszáma a részpontokból

Részletesebben

Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V.

Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V. Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V. Vízfelvétel és mozgás a növényben Vízfelvételt befolyásolja: besugárzás (növény) hőmérséklete Páratartalom (% v. HD) EC (magas

Részletesebben

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai Megoldások: 1. Mekkora a ph-ja annak a sósavoldatnak, amelyben a kloridion koncentrációja 0,01 mol/dm 3? (ph =?,??) A sósav a hidrogén-klorid (HCl) vizes oldata, amelyben a HCl teljesen disszociál, mivel

Részletesebben

Elektrokémia a kémiai rendszerek és az elektromos áram kölcsönhatása

Elektrokémia a kémiai rendszerek és az elektromos áram kölcsönhatása 6. előadás Elektrokémia a kémiai rendszerek és az elektromos áram kölcsönhatása A kémiai rendszerek egy része vezeti az elektromosságot, a kémiai reakciók jelentős hányadára hatással vannak az elektromos

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 4. hét

Kémiai alapismeretek 4. hét Kémiai alapismeretek 4. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 24.-27. 1/14 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c kötőerő:

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

Kémiai képletek típusai és jelentései

Kémiai képletek típusai és jelentései Kémiai képletek típusai és jelentései A kémiai anyagok összetételét kémiai képletekkel fejezzük ki. A minıségi összetételt a képletben szereplı atomok vegyjele, a mennyiségit pedig a vegyjelek jobb alsó

Részletesebben

MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK II. KÖTET 1973. 77. IV. rész VIZELEMZES

MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK II. KÖTET 1973. 77. IV. rész VIZELEMZES MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK II. KÖTET 973. 77 IV. rész VIZELEMZES A vizminták elemzése a Földtani Intézet vízkémiai laboratóriumában általában az ivóvizvizsgálati szabvány /MSz. 448./ szerint történik. Egyes

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 1998 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! A hibátlan dolgozattal 15 pont szerezhető. Címe: KARBONÁTOK,

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ

Részletesebben

A IVa csoport elemei (C, Si, Ge, Sn, Pb) és legfontosabb ionjaik

A IVa csoport elemei (C, Si, Ge, Sn, Pb) és legfontosabb ionjaik A IVa csoport elemei (C, Si, Ge, Sn, Pb) és legfontosabb ionjaik A szénnek három módosulata van: a gyémánt, a grafit és a fullerének. A gyémánt a legkeményebb ismert szilárd anyag. Nagy sűrűsége van és

Részletesebben

SZEREK. Dr.Őrfi László BUDAPEST 2002. Internet: http://www.bond.sote.hu

SZEREK. Dr.Őrfi László BUDAPEST 2002. Internet: http://www.bond.sote.hu KÓROKOZÓKRA HATÓ SZEREK Dr.Őrfi László SE GYÓGYSZERÉSZI KÉMIAI INTÉZET BUDAPEST 2002 Internet: http://www.bond.sote.hu 1 A KÓROKOZÓKRA HATÓ SZEREK FERTŐTLENÍTŐ SZEREK KEMOTERÁPIÁS SZEREK ANTIBIOTIKUMOK

Részletesebben

ANALITIKAI KÉMIA. Oktatási segédanyag. Kvantitatív analitikai kémiai laboratóriumi gyakorlathoz. Szerkesztő: Farkas Etelka és Lente Gábor

ANALITIKAI KÉMIA. Oktatási segédanyag. Kvantitatív analitikai kémiai laboratóriumi gyakorlathoz. Szerkesztő: Farkas Etelka és Lente Gábor ANALITIKAI KÉMIA ktatási segédanyag Kvantitatív analitikai kémiai laboratóriumi gyakorlathoz Szerkesztő: Farkas Etelka és Lente Gábor Debreceni Egyetem, Tudományegyetemi Karok, Szervetlen és Analitikai

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

Szervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlat, oktatói lista 2015/2016, II. félév

Szervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlat, oktatói lista 2015/2016, II. félév I. hét (febr. 8, 10, 11) Elektrokémia a szervetlen kémiában A továbbiakban számmal hivatkozott gyakorlatok és fejezetek dr. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikumában találhatóak. 1.1,

Részletesebben

Látványos kémiai kísérletek

Látványos kémiai kísérletek Látványos kémiai kísérletek Mottó: Chuwie, add rá a tartalékot! Bemutatja: Kémia BSc, I. évfolyam 2009. 611. Labor Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni Sarka János Italok borból KMnO 4 -oldat

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

KÉMIA. D változat TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 8. osztály

KÉMIA. D változat TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 8. osztály KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 8. osztály D változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta Véleményezte: Bak Éva A kiadásért felel: Orosz

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen vegyületek hőbomlása

Részletesebben