Kvalititiv analitika 1
|
|
- Elvira Regina Mészárosné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A kvalitatív analitikai kémia Minőségi és mennyiségi analitikai kémiai labor- gyakorlat TKBL0501 A z alábbi anyag Tóth Imre és Várnagy Katalin gyógyszerész hallgatóknak tartott előadásaiból készült kivonat, a kvalitatív gyakorlatok alapvető háttéranyagát tartalmazza szeptember Analízis: egy bonyolultabb rendszer egyszerűbb összetevőkre való lebontása Kémiai analízis: annak eldöntése, hogy egy ismeretlen anyag milyen komponensekből tevődik össze minőségi vagy kvalitatív analitikai kémia e komponensek milyen mennyiségi arányokban szerepelnek mennyiségi vagy kvantitatív analitikai kémia szoros kapcsolat a két kémiai ág között, ugyanazok a fizikai, kémiai változások vizsgálata vezet eredményre A kvalitatív analitikai kémia Feladata, módszerei: felhasználható mindenütt, ahol anyagok összetételének megállapítására, minőségének ellenőrzésére van szükség: ipari folyamatokban: kiindulási anyagok, közbenső termékek, végtermékek analitikai ellenőrzése biológia, orvostudomány: testnedvek összetételének meghatározása betegségek diagnosztizálása csillagászat, meteorológia, űrkutatás stb. gyógyszeranalitika A klasszikus analitikai kémia módszerei A klasszikus kvalitatív analitika módszerei: az érzékszerveinket használjuk, a látás legfontosabb szaglás (H 2 S, NH 3 veszélyes) tapintás hőmérséklet változás hallás: robbanás, pezsgés izlelés tilos (kivéve a borkóstolást) A klasszikus analitikai kémia módszerei Klasszikus kvalitatív analitika: olyan rendszerezett reakciók végrehajtása, amelyek látható változással járnak ldat: képződés oldódás színváltozás gázfejlődés (NH 3 S veszélyes) Szilárd: hő hatásra történő változás oldódás (kétféle információ: igen, nem, elvileg azonos értékűek) Következtetés: pozitív és negatív eredményből A kvalitatív analitikai kémia Reakciók csoportosítása az analitikai kémia szempontjai szerint: Igen sokféle szempontból lehet: egyensúlyra vezető vagy nem gyors lassú egyesülés bomlás exoterm endoterm Kvalititiv analitika 1
2 A kvalitatív analitikai kémia A kvalitatív analitikai kémia Reakciók csoportosítása az analitikai kémia szempontjai szerint: Itt a cél: azonosítás vizuális észleléssel, azaz olyan reakciókat keresünk, amelyek látható változással, illetve annak elmaradásával szolgáltatnak információt: - színváltozás (a reakció során új fázis nem képződik) - képződés, oldódás - gázfejlődés (hevítésre: olvadás, szublimáció, színváltozás) Ezen reakciók három nagy csoportba sorolhatók be, mint minden reakció sav-bázis (protonátadás-protonátvétel, savi állandó, erős sav, gyenge sav) redoxi (elektronátadás, elektronátvétel) komplexképződés (hard-soft savak és bázisok reakciója, stabilitási állandó) A reakciók csoportosítása Reakciók csoportosítása gyakorlati szempontok alapján Felhasznált anyagmennyiség alapján: Módszer Makro Félmikro Mikro Ultramikro Szubmikro Felhasznált anyagmennyiség 100 mg 10 mg 1 mg 0,1 mg 0,01 mg Kimutatható minimális mennyiség µg 1-10 µg µg ,1 µg <10 6 µg Szokásos oldattérfogat 1 cm 3 0,1 cm 3 0,01 cm 3 0,001 cm 3 0,0001 cm 3 A reakciók csoportosítása Reakciók csoportosítása gyakorlati szempontok alapján Alkalmazott technika alapján: -kémcsőreakció - cseppreakció - reakció szűrőpapíron - pontszerű reakció (ioncserélő gyanta, gyöngy) A reakciók csoportosítása Reakciók csoportosítása szelektivitás alapján Általános reakció: egy reagens szinte valamennyi ionnal reagál 2 M n+ + n C 3 = M 2 (C 3 ) n (alkálifémionok kivételével) Csoport reakció: a kationok, illetve anionok meghatározott körével játszódik le az elválasztás alapját képezheti pl. hidroxid: nincs a kezdetben leváló a reagens feleslegében oldódik a levált ammóniában oldódik a levált sem hidroxidfeleslegben, sem ammóniában nem oldódik A reakciók csoportosítása Csoport reakció: I. anionosztály: savval reagál II. anionosztály: Ba 2+ -ionnal reagál III. anionosztály: Ag + -ionnal reagál I. kationosztály: S ionnal ot képez savas közegben III. kationosztály: S ionnal ot képez lúgos közegben Kvalititiv analitika 2
3 A reakciók csoportosítása A reakciók csoportosítása Specifikus reakció: egy reakció pozitív eredménye szigorúan előírt és betartott feltételek mellett egyértelműen egy anyag (ion) jelenlétére utal, míg elmaradása esetén az adott anyag (ion) jelenléte kizárható Példa: I. anionosztályon belül: S + nitroprusszid-nátrium: S + [Fe(CN) 5 N] = [Fe(CN) 5 NS] ibolyavörös szín Szelektiv reakció: közel áll a specifikushoz: azok a reakciók, melyek egy korlátozott számú és ismert anyagokat tartalmazó rendszerben egyértelműen az egyik komponensre jellemzők Példa: II. anionosztályon belül: P Ag + = Ag 3 P sárga csap. I. kationosztályon belül: Pb 2+ + S = PbS fehér csap. III. kationosztály: Fe α,α -dipiridil = [Fe(α,α -dipiridil) 2 ] 2+ vörös színű komplex A reakciók csoportosítása A reakciók érzékenysége Szelektivitás fokozható: álcázás (maszkirozás) Co 2+ + SCN [Co(SCN) ] (kék) Fe 3+ + SCN [Fe(SCN) ] (vérvörös) + F : Fe F [FeF 6 ] színtelen Csapadékos reakció: oldhatósági szorzat határozza meg Színreakció: az abszorpció értéke (A) határozza meg, ami az ε-tól és c-től függ Egyensúlyi reakció: stabilitási állandó határozza meg kimutatási határ (µg): az a µg-ban kifejezett mennyiség, mely az adott reakcióval még észlelhető határtérfogat (cm 3 ) az a maximális térfogat amiből még a minimális anyagmennyiség (azaz a kimutatási határ) kimutatható A reakciók érzékenysége kimutatási határ ( µ g) határkoncentráció (c) = 3 határtérfogat (cm ) Ez a koncentráció megegyezik az ún. ppm egységgel (parts per million) mg/kg, mg/dm 3, µg/cm 3 (1 kg =10 6 mg) Az analitikában azonban történeti okok miatt a határhígítást is használjuk határtérfogat (cm ) 10 Határhígítás (H) = = kimutatási határ ( µ g) határkoncentráció lg (határhígítás) = lg H = pd A reakciók érzékenysége a) kimutatási határ: 2 µg határtérfogat: 1 cm 3 2 µg határkoncentráció: c = 3 = 2 ppm 1cm 10 6 H = = , log = pd = 5,7 2 b) kimutatási határ: 10 µg határtérfogat: 1 cm 3 log 10 5 = pd = 5 pd értéke minél nagyobb, annál érzékenyebb a reakció Kvalititiv analitika 3
4 Csapadékképződési reakciók Csapadékképződési reakciók Csapadékképződés: A képződés a leggyakrabban kihasznált reakciótipus a kvalitatív analitikában A szilárd anyag az esetek többségében új fázisként oldatokból keletkezik az oldódás ellentéte. Csapadékképződés: Egy oldószer és egy szilárd anyag érintkezik a szilárd anyag és az oldat egyensúlyba kerül: G= 0 Dinamikus egyensúly: a beoldódás és kiválás sebessége egyezik meg az oldat telített az adott körülmények között. Az oldékonyság (S, (általában: mol/dm 3 ) a telített oldat koncentrációját jelenti az adott rosszul oldódó anyagra nézve (egyéb megadás: g anyag/100 g oldószer, g/dm 3 stb.) Csapadékképződési reakciók Csapadékképződés feltétele: Túltelített állapot: nem egyensúlyi állapot (metastabilis). (Az új fázis képződése nem egyszerű folyamat: szükséges feltétele a túltelítettség létrejötte: pl. egy forrón telített oldatot lehűtünk, oldhatóság általában csökken a hőmérséklettel, de van kivétel, pl. alkáliföldfémek szulfátjai) Gócképződés (kristálygócok kialakulása) Gócnövekedés (kristálygócok növekedése) Csapadékképződési reakciók A ok típusai: finom eloszlású kolloidális könnyen észlelhető, nehezen szűrhető nagyobb részecskeméretű könnyebben szűrhető melegítés: finom eloszlású nagyobb részecskeméretű Hőmérséklet nő: oldhatósága nő finom eloszlású oldhatósága nagyobb mértékben nő nagyméretű részecskére telített, kisméretű részecskére telítetlen Csapadékképződési reakciók A ok típusai: gócképződés sebessége > gócnövekedés sebessége kisméretű részecskék gócképződés sebessége < gócnövekedés sebessége nagyméretű részecskék ok módosulatai: legkevésbé stabilis forma válik le átalakul a stabilis módosulattá (stwald szabály) pl. NiS: α-módosulat a kevésbé stabilis, savas oldatban nem válik le β-módosulat: stabilis, savas oldatban nem oldható Csapadékképződési reakciók A ok öregedése A ok fokozatos átalakulását összefoglalóan a öregedésének hivjuk. méretváltozás - átkristályosodás polimorf átalakulás hőmozgás okozta átalakulás a fémhidroxidok vízvesztése: Al(H) 3 = Al(H) + H 2 Következmény: az oldékonysági viszonyok jelentős megváltozása. Kvalititiv analitika
5 Csapadékképződési reakciók A ok képződését kísérő egyéb folyamatok A frissen képződő szilárd anyag felülete igen sok aktív helyet tartalmaz ionok kötődhetnek meg kolloidok stabilizálódása Igen kis koncentrációban jelenlévő komponensek, amelyek önállóan nem képeznek ot, beépülhetnek más okba, ún. együttleválás következhet be. pl. CdS szerves közegben Zn 2+ -et visz magával, noha a ZnS ilyen körülmények között jól oldódik Csapadékképződési reakciók A képződés egyensúlya M p A q(szil) M p A q (oldott) p M q+ + q A p Az oldat fázisra alkalmazható a tömeghatás törvénye q+ p p q [M ] [A ] Kd = [M A ] [M p A q ] = állandó K d konst = L = [M q+ ] p [A p ] q oldékonysági szorzat pl = lg L p q Csapadékképződési reakciók A képződés egyensúlya Kevésbé oldódó ok telített oldatában az anion és kation egyensúlyi koncetrációjának megfelelő hatványon vett szorzata állandó. Ez az állandó az oldékonysági (oldhatósági) szorzat pl. AgCl: L = [Ag + ] [Cl ] Ca 3 (P ) 2 : L = [Ca 2+ ] 3 [P ] 2 Csapadékképződési reakciók A képződés egyensúlya Ha a rendszerben idegen elektrolit nincs jelen, a rosszul oldódó só, illetve komponensei koncetrációi között a sztöchiometriai együtthatók figyelembevételével összefüggést adhatunk meg M p A q(szil) M p A q (oldott) p M q+ + q A p [M p A q ]=S (mol/dm 3 ) [M] = p S, [A] = q S L = [M] p [A] q = (p S) p (q S) q = p p q q S (p+q) S = p+ q L p q p q pl. [AgCl] = S, [Ag + ] = [Cl ] = S, L = [Ag + ] [Cl ] = S 2 Csapadékképződési reakciók 10 S = L = 1,8 10 = 1, mol/dm 3 [Ca 3 (P ) 2 ] = S [Ca 2+ ] = 3S, [P ] = 2S L = [Ca 2+ ] 3 [P ] 2 = (3S) 3 (2S) 2 = 108 S 5 28 L 2 10 S = 5 = 5 = 1, mol/dm Csapadékok oldódása L definiciójából következik, hogy ha az ionok koncentrációjának megfelelő hatványon vett szorzata meghaladja L értékét, akkor válik ki, mindaddig, míg az egyensúly be nem áll. Ez fordítva is igaz: ha csökkentjük valamely ion(ok) koncentrációját, akkor ez a szorzat is csökken, L szorzat értéke alá jutva a feloldódik. Kvalititiv analitika 5
6 Csapadékok oldódása pl. [Ag + ], [Cl ] < 1, mol/dm 3 AgCl nem válik le, illetve feloldódik [Ca 2+ ] < 3, mol/dm 3, [P ] < 2, mol/dm 3 Ca 3 (P ) 2 nem válik le, illetve feloldódik Az egyes ionok koncentrációja csökkenthető: - komplexképződési reakciókkal - redoxi reakciókkal - protonálódási reakciókkal Csatolt egyensúlyok redoxireakció: oxidáció M (x+1)+ A (y-1)- redukció M (x-1)+ A (y+1)+ komplexképződés [ML n ] [M*A m ] [M y A x+1 ] y nl M* A y képződés M x+ + A y M y A x sav-bázis M(H) (x-1)+ + H + HA + H fémhidrolízis anion protonálódása Csatolt egyensúlyok 3 Ba P = Ba 3 (P ) 2 redoxireakció: oxidáció P + H + M (x+1)+ HP A (y-1)- redukció M (x-1)+ A (y+1)+ 2 Ag + + Cr = Ag 2 Cr komplexképződés [ML Cr n ] + 2 H + Cr [M*A m ] [M y A x+1 ] y H 2 nl M* A y képződés M x+ + A y M y A x 2 Csatolt Ag + + S 2 egyensúlyok 3 = Ag 2 S 2 3 Ag 2 S S [Ag(S 2 3 ) 2 ] redoxireakció: oxidáció M (x+1)+ A (y-1)- redukció Al H M (x-1)+ = Al(H) 3 A (y+1)+ Al(H) 3 +H [Al(H) ] komplexképződés [ML n ] [M*A m ] [M y A x+1 ] y nl M* A y képződés M x+ + A y M y A x sav-bázis M(H) (x-1)+ + H + HA + H fémhidrolízis anion protonálódása sav-bázis M(H) (x-1)+ + H + HA + H fémhidrolízis anion protonálódása Csatolt egyensúlyok redoxireakció: oxidáció Ca F = CaF 2 M (x+1)+ Al F A (y-1)- [AlF 6 ] redukció M (x-1)+ A (y+1)+ komplexképződés [ML n ] [M*A m ] [M y A x+1 ] y nl M* A y képződés M x+ + A y M y A x Csatolt egyensúlyok redoxireakció: oxidáció M (x+1)+ A (y-1)- redukció M (x-1)+ A (y+1)+ komplexképződés [ML n ] [M*A m ] [M y A x+1 ] y nl M* A y képződés M x+ + A y M y A x sav-bázis M(H) (x-1)+ + H + HA + H fémhidrolízis anion protonálódása Cu sav-bázis 2+ + S M(H) = CuS (x-1)+ + H + HA + H CuS + 8 fémhidrolízis HN 3 = Cu N anion 2 + protonálódása S + H 2 Kvalititiv analitika 6
7 Csatolt egyensúlyok redoxireakció: oxidáció M (x+1)+ A (y-1)- redukció M Pb 2+ + S (x-1)+ = PbS A (y+1)+ komplexképződés Pb 2+ + [ML H n ] [Pb(H) ] [M*A m ] [M y A x+1 ] y nl M* A y képződés M x+ + A y M y A x Csatolt egyensúlyok redoxireakció: Ag + + Cl = AgCl oxidáció M (x+1)+ A (y-1)- Ag redukció + 2 NH 3 [Ag(NH M 3 ) (x-1)+ 2 ] + A (y+1)+ komplexképződés [ML n ] [M*A m ] [M y A x+1 ] y nl M* A y képződés M x+ + A y M y A x sav-bázis M(H) (x-1)+ + H + HA + H fémhidrolízis anion protonálódása sav-bázis M(H) (x-1)+ + H + HA + H fémhidrolízis anion protonálódása Cr H = Cr(H) 3 Csatolt egyensúlyok 2 Cr(H) 3 + H + 3 H 2 2 = 2 Cr + 8 H 2 redoxireakció: oxidáció M (x+1)+ A (y-1)- redukció M (x-1)+ A (y+1)+ komplexképződés [ML n ] [M*A m ] [M y A x+1 ] y nl M* A y képződés M x+ + A y M y A x Hg 2+ + S = HgS Csatolt egyensúlyok HgS + Br 2 + H 2 = [HgBr ] + S + Br + 8 H + redoxireakció: oxidáció M (x+1)+ A (y-1)- redukció M (x-1)+ A (y+1)+ komplexképződés [ML n ] [M*A m ] [M y A x+1 ] y nl M* A y képződés M x+ + A y M y A x sav-bázis M(H) (x-1)+ + H + HA + H fémhidrolízis anion protonálódása Co 2+ + S = CoS sav-bázis M(H) (x-1)+ + H + HA + H CoS + Br 2 + HCl + H fémhidrolízis 2 = [CoCl ] + S anion + 8Br + 12 H + protonálódása A p-mező elemeinek anionjai Halogének: Cl, Cl, Br, I, Cl, F, Cl, Br,I xigéncsoport (16. csoport): H 2 2, S, S 3, S 2 3, S, S x Nitrogéncsoport (15. csoport): N, N, P, HP P Széncsoport (1. csoport): C 3, HC, Si 3, CN, SCN, CH 3 C 13. csoport: B(H) Kvalititiv analitika 7
8 A p-mező elemeinek anionjai Analitikai besorolás: I. osztály: Cl, S 3, S 2 3, S, S x, C 3, HC, Si 3, II. osztály: Br, I, F, S, P, HP P, B(H) A p-mező elemeinek anionjai Csoportok jellemzése: csoportreakció sav-bázis sajátság (milyen az aniont tartalmazó oldat kémhatása milyen erősségű sav anionja) képzési tulajdonság komplexképzési tuladonság redoxi sajátságok III. osztály: Cl, Br,I,CN, SCN IV. osztály: Cl, Cl 2, N, N, CH 3 C Az I. anionosztály jellemzése Cl, S 3, S 2 3, S, S x, C 3, HC, Si 3 : Csoportreakció: ldatukat erős savval savanyítva észlelhető változás következik be (gázfejlődés, képződés) Cl + 2 H + + Cl = Cl 2 + H 2 Cl 2 kimutatása KI-os szűrőpapírral S H + = S 2 + H 2 S 2 kimutatása KI 3 -os szűrőpapírral S H + = S 2 + S + H 2 S 2 kimutatása KI 3 -os szűrőpapírral + fehér (S) Az I. anionosztály jellemzése Cl, S 3, S 2 3, S, S x, C 3, HC, Si 3 : S + 2 H + = H 2 S H 2 S kimutatása Pb(CH 3 C) 2 -os szűrőpapírral S x + 2 H + = H 2 S + (x-1) S H 2 S kimutatása Pb(CH 3 C) 2 -os szűrőpapírral + fehér (S) C H + = C 2 + H 2 C 2 kimutatása Ba(H) 2 -oldattal HC + H + = C 2 + H 2 C 2 kimutatása Ba(H) 2 -oldattal Si H + = H 2 Si 3 kocsonyás Az I. anionosztály jellemzése Cl, S 3, S 2 3, S, S x, C 3, HC, Si 3 : KI-dal reagál: Cl : Cl + 2 I + 2 H + = Cl + I 2 + H 2 I 2 -dal reagál: S 3,S 2 3, S, S x S 3 + I 2 + H 2 = S + 2 I + 2 H + 2S I 2 = S I S + I 2 = S + 2 I Az I. anionosztály jellemzése sav-bázis sajátság: valamennyi anion gyenge savból származtatható, kivétel a tioszulfát (a tiokénsav erős sav): Cl, S 3, S, S x, C 3 lúgos kémhatású HC gyengén lúgos (melegítésre bomlik lúgosodik: 2 HC 3 C 3 + C 2 + H 2 ) S 2 3 semleges Si 3 csak lúgos közegben létezik Izopolisav, heteropolisav képzésre való hajlam: Si 3 Kvalititiv analitika 8
9 Az I. anionosztály jellemzése Cl, S 3, S 2 3, S, S x, C 3, HC, Si 3 : Redoxi sajátság: redukál (I 2 -dal reagál): S 3,S 2 3, S, S x oxidál (KI-dal reagál): Cl Komplexképző sajátság: S 2 3 : [Ag(S 2 3 ) 2 ] 3 S 3 : [Ag(S 3 ) 2 ] 3 Az I. anionosztály jellemzése Cl, S 3, S 2 3, S, S x, C 3, HC, Si 3 : Csapadékképző tulajdonság Ba 2+ -ionnal ot képez: Si 3, S 3,S 2 3, C 3, HC 3 (Mg 2+ -ionnal viszont a C 3 ad ot, a HC nem) Ag + -ionnal ot képez: Cl (AgCl), S 3 (Ag 2 S 3 feleslegben oldódik [Ag(S 3 ) 2 ] 3 ), S, S x (Ag 2 S) C 3 (Ag 2 C 3, Ag 2 ) számos fémionnal ot képez: S, S x A II. anionosztály jellemzése Br, I, F, S, P, HP P, B(H) Csoportreakció: Erős sav hatására nincs észlelhető változás és semleges közegben Ba 2+ -ionnal ot képeznek Ba(Br 3 ) 2, Ba(I 3 ) 2, BaF 2 csak töményebb oldatból választhatók le, savakban nehezen (melegítésre, főzve oldódnak) BaS gyakorlatilag semmiben nem oldódik Ba 3 (P ) 2, BaHP ecetsavban nem, híg salétromsavban oldódnak Ba(B(H) ) 2 híg savakban (pl. ecetsav) könnyen oldódik A II. anionosztály jellemzése Br, I, F, S, P, HP P, B(H) KI-dal reagál: Br, I 3 Br + 6 I + 6 H + = Br + 3 I H 2 I + 5 I + 6 H + = 3 I H 2 I 2 -dal reagál: egyik anion sem A II. anionosztály jellemzése Br, I, F, S, P, HP P, B(H) sav-bázis sajátság: a H 3 P (háromértékű) és a HF gyenge sav, a HBr 3, HI 3 S erős sav: P erősen lúgos kémhatású HP, F gyengén lúgos H 2 P gyengén savas Br 3, I 3, S semleges Izopolisav, heteropolisav képzésre való hajlam: P, B(H) A II. anionosztály jellemzése Br, I, F, S, P, HP P, B(H) Redoxi sajátság: oxidál (KI-dal reagál): Br, I 3 pl: 2 Br + 5 Zn + 12 H + = Br Zn H 2 2 Br + 5 S H + = Br S + H 2 2 I + 5 Zn + 12 H + = I Zn H 2 2 I + 5 S H + = I S + H 2 Komplexképző sajátság: F : [AlF 6 ] 3 : Al(H) F = [AlF 6 ] H P, HP P, B(H) (kevésbé jellemző) Kvalititiv analitika 9
10 A II. anionosztály jellemzése Br, I, F, S, P, HP P, B(H) Csapadékképző tulajdonság Ag + -ionnal képez: Br, I, F, S töményebb oldatból leválhat a P, HP P Ag 3 P sárga, savban könnyen oldódik egyéb jellemző ok: Pb 2+ : S PbS (Pb(Br 3 ) 2, Pb(I 3 ) 2 is leválhat) magnézia-mixtúra: P MgNH P (NH ) 2 Mo : P (NH ) 3 (PMo 12 0 ) sárga csap. A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I, CN, SCN Csoportreakció: Erős sav hatására nincs észlelhető változás, semleges közegben Ba 2+ -ionnal nem képeznek ot és Ag + - ionnal ot képeznek, amelyek híg salétromsavban nem oldódnak A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN AgCl fehér, ammónia-, Na 2 S 2 3 -, KCN-oldat könnyen oldja AgBr sárgásfehér, Na 2 S 2 3 -, KCN-oldat könnyen, ammónia nehezebben oldja AgI sárga, Na 2 S 2 3 -, ammónia- nem, KCN-oldat oldja AgCN fehér, csak Ag + -felesleggel választható le, ammónia-, Na 2 S 2 3 -, KCN-oldat könnyen oldja AgSCN sárgásfehér, Na 2 S 2 3 -, KCN-oldat könnyen, ammónia nehezebben oldja A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN KI-dal reagál: egyik anion sem I 2 -dal reagál: egyik anion sem sav-bázis sajátság: a HCN nagyon gyenge sav, a többi anion erős savból származtatható CN erősen lúgos kémhatású Cl, Br,I,CN, SCN semleges A HCN igen mérgező, CN - -iont tartalmazó oldat savanyítása szigorúan tilos!! A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN Redoxi sajátság: a Cl kivételével valamennyi könnyen oxidálható: Cl Br = 2 Cl +Br 2 Cl I = 2 Cl +I 2 Br 2 + CN = BrCN + Br Br 2 + SCN + H 2 = BrCN + 7 Br + S + 8 H + A III. anionosztály jellemzése Cl, Br,I,CN, SCN Komplexképző sajátság: valamennyi ionra jellemző kloro-, bromo- és jodo-komplexek kevésbé stabilisak pl. [HgI ], [PbI ] CN, SCN jó komplexképzők pl: [Ag(CN) 2 ], [Cu(CN) ] 3, [Fe(CN) 6 ] [Fe(SCN) 6 ], [Fe(SCN) 6 ] 3 Csapadékképző tulajdonság Pb 2+ : Cl, Br,I,CN : PbCl 2 (fehér), PbI 2 (sárga) stb. Cu + : Cl, Br,I,CN, SCN : CuCl, CuI, CuSCN stb. Kvalititiv analitika 10
11 A IV. anionosztály jellemzése Cl, Cl 2, N, N, CH 3 C Csoportreakció: Nem adja az I-III. anionosztály reakcióit KI-dal reagál: H 2 2, N : H I + 2 H + = 2 H 2 + I 2 2 N + 2 I + H + = 2 N + 2 H 2 + I 2 I 2 -dal reagál: egyik anion sem A IV. anionosztály jellemzése Cl, Cl 2, N, N, CH 3 C sav-bázis sajátság: a HN 2 és CH 3 CH gyenge sav, a többi anion erős savból származtatható N, CH 3 C gyengén lúgos kémhatású Cl, Cl 2, N semleges Redoxi sajátság: redukál: megfelelő körülmények között (ph, erélyes oxidálószer) H 2 2 :H Cr H + Cr A IV. anionosztály jellemzése Cl, Cl 2, N, N, CH 3 C Redoxi sajátság: oxidál (KI-dal reagál): H 2 2, N 2 Cl, Cl, N csak erélyes körülmények között redukálható 2 Ti 2+ + Zn + H + = 2 Ti 3+ + Zn H 2 8 Ti 3+ + Cl + H 2 = 8 Ti 2+ + Cl + 8 H + 3 Zn + 6 H + + Cl = 3 Zn 2+ + Cl + 3 H 2 Zn + 2 H + + N = Zn 2+ + N + H 2 Zn + 7 H + N + 6 H 2 = NH 3 + [Zn(H) ] A IV. anionosztály jellemzése Cl, Cl 2, N, N, CH 3 C Komplexképző sajátság: Cl, Cl, N : nem jellemző N,H 2 2, CH 3 C : gyenge komplexképző [Co(N 2 ) 6 ] 3, [Cu(CH 3 C) 3 ], Cr 5, Ti 2 2+ Csapadékképző tulajdonság K + : Cl : KCl fehér, csak töményebb oldatból válik le A IV. anionosztály jellemzése Cl, Cl 2, N, N, CH 3 C Egyéb jellemző reakciók: N : 2 Fe H N = 2 [Fe(N)] 2+ + N + H 2 N, N : Griess-Ilosvay reagens N : cc. kénsav + FeS 3 Fe 2+ + N + H + = 3 Fe 3+ + N + 2 H 2 Fe 2+ + N = [Fe(N)] 2+ H 2 2 : Ti 2+ Ti 2+ 2 Kvalititiv analitika 11
12 A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: I. osztály: savas közegben szulfidionnal ot képeznek, amelyek ammónium-szulfidban, ammóniumpoliszulfidban, illetve erős lúgban (KH) nem oldódnak: Ag +, Pb 2+, Hg 2 2+, Hg 2+, Cu 2+, Bi 3+, Cd 2+ I. A osztály I. B osztály HCl-dal ot képez HCl-dal nem képez ot Ag +, Pb 2+, Hg 2+ 2, Hg 2+, Cu 2+, Bi 3+, Cd 2+ A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: II. osztály: savas közegben szulfidionnal ot képeznek, amelyek ammónium-szulfidban, ammóniumpoliszulfidban, illetve erős lúgban (KH) oldódnak: As(III), As(V), Sb(III), Sb(V), Sn 2+, Sn + III. osztály: savas közegben nem képeznek szulfidionnal ot, ammónium-szulfid hatására ot adnak (MS, M(H) 3 ) Co 2+, Ni 2+, Fe 2+, Fe 3+, Mn 2+, Cr 3+, Al 3+, Zn 2+ A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: IV. osztály: sem savas, sem lúgos közegben nem képeznek szulfidion hatására ot, ammónium-karbonáttal ot képeznek Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+ V. osztály: sem szulfidionnal, sem ammónium-karbonáttal nem képeznek ot Mg 2+, Li +, Na +, K +, NH + A csoportosítás szervetlen kémiai alapjai Szulfidok oldhatósága: szulfid pl szulfid pl MnS 12,6 CdS 26,1 FeS 17,2 PbS 26,6 ZnS 22,9 CuS 35,2 NiS (α) 18,5 HgS 52, NiS (β) 23,9 Ag 2 S 8,8 CoS (α) 20, Cu 2 S 6,7 CoS (β) 25,5 Bi 2 S 3 71,8 A kénhidrogén deprotonálódási egyensúlya H 2 S + H 2 H HS HS + H 2 H S 100 H 2S HS 80 molszázalék A csoportosítás szervetlen kémiai alapjai S ph A kénhidrogén deprotonálódási egyensúlya Log Conc. [S ] TT = mm H + 0 H2S HS S ph Kvalititiv analitika 12
13 A ph szerepe a szulfidok leválasztásában c(h 2 S) = 0,1 mol/dm 3 A ph szerepe a szulfidok leválasztásában c(h 2 S) = 0,1 mol/dm 3 molszázalék [H 2 S] = 0,1 mol/dm 3 H 2S HS S [S ] = mol/dm ph molszázalék H 2S [H 2 S] = 0,09 mol/dm 3 HS [S ] = mol/dm 3 S ph molszázalék A ph szerepe a szulfidok leválasztásában c(h 2 S) = 0,1 mol/dm 3 H 2S [HS ] = 0,09 mol/dm 3 HS [H 2 S] = 0,008 mol/dm 3 S [S ] = mol/dm ph A ph szerepe a szulfidok leválasztásában L(HgS) = 3, L(CuS) = 6, L(CdS) = 7, ph = 1, [S ] = mol/dm 3 Csapadék válik le, 53 3,98 10 ha [Hg 2+ ] > 21 = 3, mol/dm ,31 10 ha [Cu 2+ ] > = 6, mol/dm ,9 10 ha [Cd 2+ ] > = 7, mol/dm A ph szerepe a szulfidok leválasztásában L(MnS) = 2, L(FeS) = 6, L(CoS(α)) = 3, L(CoS(β)) = 3, ph = 1, [S ] = mol/dm 3 Csapadék válik le, ha [Mn 2+ ] > 2, mol/dm 3 ha [Fe 2+ ] > 6, mol/dm 3 ha [Co 2+ ] > 3,98 mol/dm 3, (CoS(α)) ha [Co 2+ ] > 3, mol/dm 3, (CoS(β)) A ph szerepe a szulfidok leválasztásában L(MnS) = 2, L(CoS(α)) = 3, L(CoS(β)) = 3, ph = 6, [S ] = mol/dm 3 Csapadék válik le, ha [Mn 2+ ] > 1, mol/dm 3 ha [Co 2+ ] > 1, mol/dm 3 (CoS(β)) ha [Co 2+ ] > 1, mol/dm 3 (CoS(α)) Kvalititiv analitika 13
14 Tiosavak, tiobázisok, tiosók Tiosavak: a sav egy vagy több oxigénjét kénre cseréljuk le: H H S kénsav (szulfát) H S H tiokénsav (tioszulfát) H 3 As 3 H 3 AsS 3 arzénessav tioarzénessav (arzenit) (tioarzenit) S Tiosavak, tiobázisok, tiosók Bázis tiobázis: NaH NaHS NH 3 H 2 NH HS Savanhidrid - tiosavanhidrid As 2 3 As 2 S 3 arzén(iii)-oxid arzén(iii)-szulfid Bázisanhidrid - tiobázisanhidrid Na 2 Na 2 S (NH ) 2 S Tiosavak, tiobázisok, tiosók Sav-bázis reakciók: Sav és bázis reakciója: H 2 C NaH = Na 2 C H 2 H 3 As NaH = Na 3 As H 2 Savanhidrid és bázis reakciója: C NaH = Na 2 C 3 + H 2 Savanhidrid és bázisanhidrid reakciója: C 2 + Na 2 = Na 2 C 3 - nátrium-karbonát As Na 2 = 2 Na 3 As 3 - nátrium-arzenit As 2 S (NH ) 2 S = 2 (NH ) 3 AsS 3 - nátrium-tioarzenit Tiosavak, tiobázisok, tiosók Szulfidok sav-bázis sajátságai: I. kationosztály: Ag 2 S, PbS, HgS, CuS, Bi 2 S 3, CdS tiobázisanhidridek ammónium-szulfidban, illetve lúgos közegben nem oldódnak (kivétel: HgS + 2 KH + S = K 2 HgS H ) II. kationosztály: As 2 S 3, As 2 S 5, Sb 2 S 3, Sb 2 S 5, SnS, SnS 2 As 2 S (NH ) 2 S = 2 (NH ) 3 AsS 3 As 2 S (NH ) 2 S = 2 (NH ) 3 AsS As 2 S H = AsS 3 + As H 2 Sb 2 S (NH ) 2 S = 2 (NH ) 3 SbS 3 SnS + (NH ) 2 S 2 = (NH ) 2 SnS 3 SnS 2 + (NH ) 2 S = (NH ) 2 SnS 3 I. kationosztály elválasztási sémája I. kationosztály elválasztási sémája Ag +, Pb 2+, Hg 2 2+, Hg 2+, Bi 3+, Cu 2+, Cd 2+, As(III), Sb(III), Sn 2+, Sn(IV), Co 2+, Ni 2+, Fe 3+, Fe 2+, Mn 2+, Cr 3+, Al 3+, Zn 2+, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + (I-V. osztály) +2 M HCl 1. (I/B-V. osztály): (I/A osztály): Pb 2+, Hg 2+, Bi 3+, Cu 2+, Cd 2+, Ag As(III), + + HCl = AgCl Sb(III), Sn 2+ + H, Sn(IV), + AgCl, Hg 2 Cl 2, PbCl 2 Co Pb 2+ 2+, Ni , HCl Fe 3+ =, Fe PbCl 2+, 2 Mn H, Cr + 3+, Al Hg 3+ 2+, Zn , HCl = Hg 2 Cl H + Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + (I/A osztály): AgCl, Hg 2 Cl 2, PbCl 2 Hg 2 Cl 2 + NH 3 = Hg + Hg(NH 2 )Cl AgCl + 2 AgCl, NH 3 Hg 2 Cl 2 [Ag(NH 3 ) 2 ] + + Cl [Ag(NH 3 ) 2 ] + + Cl + H + AgCl + 2 NH 3 Hg + Hg(NH 2 )Cl fekete +forró H 2 +NH 3 -oldat. [Ag(NH 3 ) 2 ] + +HN 3 AgCl fehér : Pb 2+ +Cr PbCr sárga Kvalititiv analitika 1
15 I. kationosztály elválasztási sémája I. kationosztály elválasztási sémája (I/A osztály): AgCl, Hg 2 Cl 2, PbCl 2 Hg + Hg(NH 2 )Cl fekete +forró H 2 AgCl, Pb 2+ Hg + Cr 2 Cl 2 = PbCr +NH 3 -oldat. [Ag(NH 3 ) 2 ] + +HN 3 AgCl fehér : Pb 2+ +Cr PbCr sárga 1. (I/B-V. osztály): Pb 2+, Hg 2+, Bi 3+, Cu 2+, Cd 2+, As(III), Sb(III), Sn 2+, Sn(IV), Co 2+, Ni 2+, Fe 3+, Fe 2+, Mn 2+, Cr 3+, Al 3+, Zn 2+, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + +H 2 S (I/B és II. osztály): PbS, HgS, Bi 2 S 3, CuS, CdS As 2 S 3, Sb 2 S 3, SnS, SnS 2 Pb 2+ + H 2. (III-V. osztály) Co 2+, Ni 2 S = PbS + 2H + 2+, Fe 3+, Fe 2+, Mn 2+, Cr 3+, Hg 2+ Al+ 3+, HZn 2 S 2+, = HgS + 2H + 2 BiCa , 3 SrH 2+, Ba 2+, 2 S = Bi 2 S 3 + 6H + NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li 2 H + 3 As H 2 S = As 2 S 3 + H 2 I. kationosztály elválasztási sémája (I/B osztály): PbS, HgS, Bi 2 S 3, CuS, CdS (I/B és II. osztály): PbS, HgS, Bi 2 S 3, CuS, CdS As 2 S 3, Sb 2 S 3, SnS, SnS 2 +(NH ) 2 S x (II. osztály): AsS, SbS, SnS 3 I. kationosztály elválasztási sémája HgS fekete +HN 3 (20%), melegítés +királyvíz (brómos víz + 1,2 csepp 2 M HCl, esetleg Br 2 + cc HCl) Pb 2+, Bi 3+, Cu 2+, Cd 2 HgS + HgCl Br HCl + H 2 2 = HgCl 2 + S + 8 Br + 10 H + HgS fekete +HN 3 (20%), melegítés Pb 2+, Bi 3+, Cu 2+, Cd 2 PbS + 2 H + = Pb 2+ + H 2 S Bi 2 S H + = 2 Bi H 2 S +SnCl 2 Hg 2 Cl 2 (fehér) Hg (megfeketedő) 2 HgCl 2 + SnCl 2 = Hg 2 Cl 2 + SnCl Hg 2 Cl 2 + SnCl 2 = 2 Hg + SnCl I. kationosztály elválasztási sémája +HN 3 (20%), melegítés I. kationosztály elválasztási sémája +HN 3 (20%), melegítés HgS fekete Pb 2+, Bi 3+, Cu 2+, Cd 2 HgS fekete Pb 2+, Bi 3+, Cu 2+, Cd 2 +cc. H 2 S, melegítés hígítás deszt. vízzel +cc. H 2 S, melegítés hígítás deszt. vízzel PbS (fehér) +H 2 S (PbS, fekete) Pb 2+ + H 2 S = PbS + 2 H + Bi(H) 3 Bi 3+, Cu 2+, Cd 2 +NH 3 oldat [Cu(NH 3 ) ] 2+, [Cd(NH 3 ) ] 2+ mélykék Bi NH H 2 = Bi(H) NH + Cu 2+ + NH 3 PbS [Cu(NH (fehér) 3 ) ] 2+ +H 2 S (PbS, fekete) Cd 2+ + NH 3 [Cd(NH 3 ) ] 2+ Bi(H) 3 Bi 3+, Cu 2+, Cd 2 +NH 3 oldat [Cu(NH 3 ) ] 2+, [Cd(NH 3 ) ] 2+ mélykék Kvalititiv analitika 15
16 I. kationosztály elválasztási sémája +NH 3 oldat I. kationosztály elválasztási sémája +NH 3 oldat Bi(H) 3 +HN 3 [Cu(NH 3 ) ] 2+, [Cd(NH 3 ) ] 2+ mélykék Bi(H) 3 [Cu(NH 3 ) ] 2+, [Cd(NH 3 ) ] 2+ mélykék Bi 3+ +KI-oldat +felesleg csap: BiI 3 fekete [BiI ] narancssárga Bi(H) H + = Bi H 2 Bi I = BiI 3 BiI 3 + I [BiI ] +KCN-oldat +H 2 S 2 [Cu(NH 3 ) ] CN + H 2 = csap: CdS sárga, 2 [Cu(CN) [Cu(CN) ] + ] CN + 2 NH NH 3 [Cd(NH 3 ) ] 2+ + CN [Cd(CN) ] + NH 3 I. kationosztály elválasztási sémája +NH 3 oldat II. kationosztály elválasztási sémája +(NH ) 2 S x Bi(H) 3 [Cu(NH 3 ) ] 2+, [Cd(NH 3 ) ] 2+ mélykék (I/B osztály): PbS, HgS, Bi 2 S 3, CuS, CdS (II. osztály): AsS, SbS, SnS 3 +KCN-oldat +H 2 S csap: CdS sárga, [Cu(CN) ] [Cd(CN) ] + S = CdS + CN As Bettendorf reakció +2 M HCl As 2 S (NH ) 2 S = 2 (NH ) 3 AsS 3 As As 2 S 2 S 5, (NH Sb 2 S 5, SnS ) 2, 2 S = 2 (NH (+S) (szükségtelen) ) 3 AsS Sb 2 S (NH ) 2 S = 2 (NH ) 3 SbS 3 SnS +cc + (NH HCl, melegítés ) 2 S 2 = (NH ) 2 SnS 3 SnS 2 + (NH ) 2 S = (NH ) 2 SnS 3 csap: As 2 S 5 sárga : SbCl 3, SnCl +NH 3 +H 2 2 szárazra párlás II. kationosztály elválasztási sémája +(NH ) 2 S x II. kationosztály elválasztási sémája : SbCl 3, SnCl (I/B osztály): PbS, HgS, Bi 2 S 3, CuS, CdS (II. osztály): AsS, SbS, SnS 3 +Fe csap: Sb(+Fe 2+ ) : SnCl 2 (+Fe 2+ ) As 2 S 5, Sb 2 S 5, SnS 2, (+S) +cc HCl, melegítés +2 M HCl (szükségtelen) csap: As 2 S 5 sárga : SbCl 3, SnCl As 2 H +NH 3 +H 2 2 Bettendorf reakció 3 As + 3 SnCl HCl = As + 3 SnCl + 3 H 2 szárazra párlás +HN 3, (+borkősav) +H 2 S HgCl 2 -oldathoz öntve Sb + Sb 2 S 3 Hg 2 Cl 2 (fehér) narancssárga Hg (megfeketedő) 2 SbCl Fe = 2 Sb + 3 Fe Cl SnCl + Fe = SnCl 2 + FeCl 2 SnCl HgCl 2 = SnCl + Hg 2 Cl 2 SnCl 2 + Hg 2 Cl 2 = SnCl + 2 Hg Kvalititiv analitika 16
17 III. kationosztály elválasztási sémája III. kationosztály elválasztási sémája +H 2 S 2. (III-V. osztály): Co 2+, Ni 2+, Fe 3+, Fe 2+, Mn 2+, Cr 3+, Al 3+, Zn 2+, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + (+NH Cl+NH 3 -oldat) (semlegesítés) +(NH ) 2 S (III. osztály): CoS, NiS, FeS, MnS, Cr(H) 3, Al(H) 3, ZnS CoS, NiS +hideg 2 M HCl : Fe 2+, Mn 2+, Cr 3+, Al 3+, Zn 2+ Co 2+, Ni 2+ (III., Fe osztály): 2+, Mn 2+, Zn (IV-V. osztály) MCoS, 2+ + NiS, (NHFeS, MnS, Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, ) 2 S = MS + 2 NH + Cr(H) NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + 3, Al(H) 3, ZnS Cr 3+, Al 3+ M (NH ) 2 S+ H 2 = M(H) NH HS 2 Fe (NH ) 2 S= 2 FeS+ S + 6 NH + MS + 2 HCl = M Cl + H 2 S M(H) HCl = M Cl + 3 H 2 III. kationosztály elválasztási sémája +brómos víz + kevés 2 M HCl CoS + Br CoS, 2 + HCl NiS + H 2 = (CH[CoCl 3 CH, ] +30% + S H 2 2, + melegítés, 8Br + 12 H + esetleg királyvíz vagy Br 2 + cc HCl) Ni-dimetilglioxim vörös komplex ([Co(CN) 6 ] ) S, (szükségtelen) az oldat egy részlete +NH 3, +KCN, +H 2 2 +HCH +dimetilglioxim [Co(SCN) ] kék (az éteres fázisban) : Co 2+, Ni 2+ (+H 2 2 ) forralás Co 2+, Ni 2+ az oldat egy részlete +szilárd NH SCN, +dietiléter Ni 2+ a vizes fázisban III. kationosztály elválasztási sémája [CoCl ] + CN = [Co(CN) ] + Cl 2 [Co(CN) ] + H 2 2 = 2 [Co(CN) ] + 2 H [Ni(CN) ] + HCH + H NH 3 = [Ni(NH 3 ) 6 ] HCH 2 CN + H H CH 3 NH CH 3 N N H 3 C 2 + Ni 2+ Ni H + CH 3 NH CH 3 N N H 3 C H III. kationosztály elválasztási sémája (III. osztály): CoS, NiS, FeS, MnS, Cr(H) 3, Al(H) 3, ZnS +hideg 2 M HCl III. kationosztály elválasztási sémája : Fe 2+, Mn 2+, Cr 3+, Al 3+, Zn % NaH +3% H 2 2, melegítés CoS, NiS : Fe 2+, Mn 2+, Cr 3+, Al 3+, Zn 2+ Fe(H) 3, Mn(H) 2 : [Al(H) ], [Zn(H) ], Cr a egy részlete +HCl (oldás, kiforralás) +SCN a egy részlete +cc HN 3 +NaBi 3 [Fe(SCN) 3 ] vörös Mn lila Kvalititiv analitika 17
18 III. kationosztály elválasztási sémája Mn 2+ + H H = Mn(H) 2 + H 2 2 Fe 2+ + H H = 2 Fe(H) Mn(H) Bi 3 + H + = 2 Mn + H Bi + Fe SCN Fe(SCN) 6 III. kationosztály elválasztási sémája Fe(H) 3, Mn(H) 2 : Fe 2+, Mn 2+, Cr 3+, Al 3+, Zn % NaH +3% H 2 2, melegítés : [Al(H) ], [Zn(H) ], Cr a +3 egy részlete a egy részlete +HCl 2 [Cr(H) (oldás, kiforralás) +SCN ] + 3 H H +cc HN = 2 Cr 3 +NaBi H 2 Zn(H) [Fe(SCN) H [Zn(H) 3 ] Mn ] Al(H) 3 vörös + H [Al(H) ] lila III. kationosztály elválasztási sémája Al(H) 3 : [Al(H) ], [Zn(H) ], Cr +sok szilárd NH Cl, forralás [Zn(NH 3 ) ] 2+, Cr III. kationosztály elválasztási sémája Al(H) 3 : [Al(H) ], [Zn(H) ], Cr +sok szilárd NH Cl, forralás [Zn(NH 3 ) ] 2+, Cr +fenolftalein, [Zn(H) +NaF-oldat ] + NH 3 [AlF ] +H ciklámen (fenolftalein) Al(H) F [AlF 6 ] +3 H [Zn(NH 3 ) ] 2+ + H +fenolftalein, +NaF-oldat [AlF ] +H ciklámen (fenolftalein) BaCr sárga Zn 2+ + H 2 S = ZnS + 2 H + +CH 3 CH +BaCl 2 : Zn 2+ +H 2 S ZnS fehér IV. kationosztály elválasztási sémája 3. (IV-V. osztály) (gyengén lúgos): Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+, NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + HS eltávolítása (+HCl, forralás) +(NH ) 2 C 3 IV. kationosztály elválasztási sémája +(NH ) 2 C 3 (IV. osztály): CaC 3, SrC 3, BaC 3 +CH 3 CH (IV. osztály): CaC 3, SrC 3, BaC 3. (V. osztály): NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + Ca 2+, Sr 2+, Ba 2+ +NaCH 3 C +K 2 Cr 2 7 M 2+ + C 3 = MC 3 BaCr sárga : Ca 2+, Sr 2+ 2 Ba 2+ + Cr H 2 = 2 BaCr + 2 H + Kvalititiv analitika 18
19 IV. kationosztály elválasztási sémája : Ca 2+, Sr 2+ V. kationosztály elválasztási sémája. (V. osztály): NH +, Mg 2+, K +, Na +, Li + +Na 2 C 3 Egyedi kísérletek a egy-egy részletével CaC 3, SrC 3 +HCl Ca 2+, Sr 2+ SrS +cc CaS Ca 2+ + K [Fe(CN) 6 ] = K 2 Ca[Fe(CN) K + : Ca 2+ +NH 3 +K [Fe(CN) 6 ] K 2 Ca[Fe(CN) 6 ] fehér NH + az eredeti mintából +NaH, melegítés NH 3 gáz (indikátorpapírral kimutatható) Mg 2+ +NH 3 +Na 2 HP MgNH P 6H 2 fehér K + +HCl +etanol KCl fehér Na +, Li + lángfestési próba Mg 2+ + NH 3 + Na 2 HP = MgNH P + 2 Na + NH + + H = NH 3 + H 2 Kvalititiv analitika 19
A kationok csoportosítási lehetőségei
A kationok csoportosítási lehetőségei Kationok osztályai: I. osztály: savas közegben szulfidionnal csapadékot képeznek, amelyek ammónium-szulfidban, ammóniumpoliszulfidban, illetve erős lúgban (KOH) nem
RészletesebbenMinőségi kémiai analízis
Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2016 Kationok (I-III.) I. ph 2-es kémhatású oldatukból színes szulfidjuk kénhidrogénnel leválasztható, és a csapadék bázikus reagensekben nem oldható. II. ph 2-es kémhatású oldatukból
RészletesebbenA kvalitatív analitikai kémia
A kvalitatív analitikai kémia Analízis: egy bonyolultabb rendszer egyszerűbb összetevőkre való lebontása Kémiai analízis: annak eldöntése, hogy egy ismeretlen anyag milyen komponensekből tevődik össze
RészletesebbenMINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS
MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS A minőségi analízis célja és feladata ismeretlen anyagok vegyületek, keverékek, ötvözetek, stb. összetételének meghatározása, annak megállapítása, hogy a különféle anyagok milyen
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2015 Analitikai kémia Tematika, követelmények Ionreakciók elméleti alapjai. Sav-bázis reakciók és alkalmazásuk a kvalitatív analitikában, ph számítások. Komplex egyensúlyok számítása.
RészletesebbenANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV
ANALITIKAI KÉMIA LABOR JEGYZŐKÖNYV A kationok I/A. osztálya 1. oldal Ag +, Pb 2+, Hg 2 2+ Ezüst(I) ionok Reagens: 0,1 M AgNO 3 oldat - H 2 S (+HNO 3 ), a dekantálással mosott csapadék - (NH 4 ) 2 S - híg,
RészletesebbenArzenátionok: 1) vizes oldat: gyengén lúgos, vagy semleges 2) H2S: H3AsO4 + H2S = H3AsO3 + S + H2O sárga cs
Lelovics Enikő 2007.11.06. Környezetkémiai szempontból fontosabb anionok reakciói (2. gyak.) Arzenitionok: ionok: 1) vizes oldat: színtelen, semleges 2) HCl: nincs változás 3) H2S: 2 H3AsO3 + 3 H2S = As2S3
RészletesebbenLelovics Enikő Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga
Lelovics Enikő 2007.10.16. Környezetkémiai szempontból fontosabb kationok reakciói (1. gyak.) Nátrium 1) ph: semleges 2) lángfestés: élénk sárga Kálium 1) ph: semleges 2) lángfestés: halvány lila 3) Na3(Co(NO2)6
RészletesebbenBemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.
Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,
RészletesebbenAnalitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014 tantárgyfelelős: Szalai István és Szoboszlai Norbert 1. gyakorlat Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (tűz- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai,
RészletesebbenAz Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére
Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére Oktatási segédanyagok (a megfelelő rövidítéseket használjuk a tematikában): P A
Részletesebben1. táblázat. I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály
40. Minıségi kémiai analízis.1. Kationok és anionok kimutatása kémcsıreakciókkal.1.1. Kationok kimutatása Vizsgálatainkat vizes oldatokban, kémcsıreakciókkal végezzük. A minıségi analízist elıször a kationokra
Részletesebben4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3
59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.
RészletesebbenAnalitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat tematika 2010 tantárgyfelel s: Szalai István 1. hét II. 1-5. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (t z- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai, veszélyes
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenSZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém
RészletesebbenI. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI (Ag + ; Pb 2+ ; Hg 2+ ) Kiindulás Reagens Észlelés Reakció. fehér, túrós csapadék. AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3
Ez a dokumentum Fogarasi József - Minőségi elemzés elméleti alapjai. A vizsgálatok leírása. c. tankönyvének felhasználásával készült. Az összeállításnál a pirossal kiemelt reakciók a legfontosabb kimutatási
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K
RészletesebbenGyógyszertári asszisztensképzés. Kvalitatív kémiai analízis
Gyógyszertári asszisztensképzés Kvalitatív kémiai analízis Szeged, 2005 1. Az analitikai kémia fogalma és feladata Az analitikai kémia tárgyát tekintve, mint minden analitikai tevékenység, egy tervszer
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =
Részletesebben1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag.
5. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Lehetséges ionok: Sn 2+, Sn 4+, Pb 2+, Bi 3+, Mn 2+, Cr 3+, Cd
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók
RészletesebbenVII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK
VII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK VII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 4 5 6 7 8 9 0 C C C E D C C B D 1 B A C D B E E C A D E B C E A B D D C C D D A D C D VII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
Részletesebben2018/2019. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA. I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató
ktatási Hivatal 2018/2019. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató + 1. PF6 < NF3 < NF4 = BF4 < BF3 hibátlan sorrend: 2 pont 2. Fe
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenSzervetlen ionok minőségi elemzése
Szervetlen ionok minőségi elemzése BEVEZETÉS... 2 A SZERVETLEN IONOK CSOPORTOSÍTÁSA... 4 2 2 I. KATIONOSZTÁLY REAKCIÓI ( Ag ; Pb ; Hg )... 5 AZ ELSŐ KATIONOSZTÁLY SZÉTVÁLASZTÁSA... 6 III. KATIONOSZTÁLY
RészletesebbenSzervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211. (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II.
Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211 (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II. félév) No. (hét) szeminárium 8-9/9-10h, D404 helyiség Időbeosztás (1. negyedév):
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
RészletesebbenJellemző redoxi reakciók:
Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet
ELTE Kémiai Intézet 2011 Kationok (IV. V. osztály) A IV. osztály kationjaira jellemző, hogy híg vizes oldatukból szulfidjuk nem választható le, de karbonátjuk még ammóniumsók jelenlétében is leválik. V.
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
Részletesebbena réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...
Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen
RészletesebbenKémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával
RészletesebbenJavítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. A katalizátorok a kémiai reakciót gyorsítják azáltal, hogy az aktiválási energiát csökkentik, a reakció végén változatlanul megmaradnak. 2. Biológiai
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal 0/0. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória. forduló I. FELADATSOR Megoldások. A helyes válasz(ok) betűjele: B, D, E. A legnagyobb elektromotoros erejű
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
RészletesebbenKémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye
Kémiai egyensúlyok CH 3 COOH + C 2 H 5 OH CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH 3 COOC 2 H 5 ]. [H 2 O] Egyensúlyban: v 1 = v 2 azaz k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] = k
Részletesebben2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA. II. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR 01/015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA II. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató 1. B. 70Yb. C. A fenti reakióban a HDS képződése
Részletesebben2019. április II.a, II.b
A program részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma a megbízásából a Nemzeti Tehetség g Program éss az Emberi Támogatáskezelő által meghirdetett NTP TMV 18 0139 azonosítószámú pályázati támogatásból
Részletesebben13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52
13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden
RészletesebbenAnyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Anyagismereti feladat! A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Lehetséges ionok: NH 4 +, Li +, Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+,
Részletesebbenph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :
ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion
RészletesebbenIndikátorok. brómtimolkék
Indikátorok brómtimolkék A vöröskáposzta kivonat, mint indikátor Antociánok 12 40 mg/100 g ph Bodzában, ribizliben is! A szupersavak Szupersav: a kénsavnál erősebb sav Hammett savassági függvény: a savak
RészletesebbenKÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÉMIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Esettanulmány (14 pont) 1. a) m(au) : m(ag) = 197 : 108 = 15,5 : 8,5 (24 egységre vonatkoztatva) Az elkészített zöld arany 15,5
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenKémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása
Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló A feladatok megoldása Az értékelés szempontjai Csak a hibátlan megoldásokért adható a teljes pontszám. Részlegesen jó megoldásokat a részpontok alapján kell pontozni.
Részletesebben3. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár
3. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1. Pufferoldat készítése Rendelkezésre álló oldatok: 1.) 1 M CH 3 COOH oldat 2.) 1 M CH 3 COONa
RészletesebbenKözös elektronpár létrehozása
Kémiai reakciók 10. hét a reagáló részecskék között közös elektronpár létrehozása valósul meg sav-bázis reakciók komplexképződés elektronátadás és átvétel történik redoxi reakciók Közös elektronpár létrehozása
RészletesebbenPufferrendszerek vizsgálata
Pufferrendszerek vizsgálata Ecetsav/nátrium-acetát pufferoldat, ammonia/ammonium-klorid, ill. (nátrium/kálium) dihidrogénfoszfát/hidrogénfoszfát pufferrendszerek vizsgálata. Oldatkészítés: a gyakorlatvezető
RészletesebbenNév: Dátum: Oktató: 1.)
1.) Jelölje meg az egyetlen helyes választ (minden helyes válasz 1 pontot ér)! i). Redős szűrőpapírt akkor célszerű használni, ha a). növelni akarjuk a szűrés hatékonyságát; b). a csapadékra van szükségünk;
RészletesebbenRedoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás
Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:
Részletesebben1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása).
6. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen só azonosítása (az anion és kation meghatározása). Meghatározandó egy ionos szervetlen anyag. Lehetséges ionok: NH 4 +, Li +, Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+, Sr 2+,
RészletesebbenÖsszesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)
I. FELADATSOR (KÖZÖS) 1. B 6. C 11. D 16. A 2. B 7. E 12. C 17. E 3. A 8. A 13. D 18. C 4. E 9. A 14. B 19. B 5. B (E is) 10. C 15. C 20. D 20 pont II. FELADATSOR 1. feladat (közös) 1,120 mol gázelegy
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos dönt. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos dönt Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyz azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
Részletesebben8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004.
8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető
RészletesebbenÁltalános Kémia, 2008 tavasz
9 Elektrokémia 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-2 Standard elektródpotenciálok 9-3 E cell, ΔG, és K eq 9-4 E cell koncentráció függése 9-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal
Részletesebben... Dátum:... (olvasható név)
... Dátum:... (olvasható név) (szak) Szervetlen kémia írásbeli vizsga A hallgató aláírása:. Pontok összesítése: I.. (10 pont) II/A. (10 pont) II/B. (5 pont) III.. (20 pont) IV.. (20 pont) V.. (5 pont)
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Minden feladatnál a betűjel bekarikázásával jelölje meg az egyetlen helyes, vagy az egyetlen helytelen választ! I. Melyik sorban szerepelnek olyan vegyületek, amelyek mindegyike
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Optikai módszerek 1/ 18 Potenciometria Potenciometria olyan analitikai eljárások
RészletesebbenKörnyezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése
örnyezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése I. A számolási feladatok megoldása során az oldatok koncentrációjának számításához alapvetıen a következı ismeretekre van szükség:
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1. feladat Összesen 17 pont A) 2-klór-2-metilpropán B) m(tercbutil-alkohol) = 0,775 10 = 7,75 g n(tercbutil-alkohol)
RészletesebbenTitrimetria - Térfogatos kémiai analízis -
Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Alapfogalmak Elv (ismert térfogatú anyag oldatához annyi ismert konc. oldatot adnak, amely azzal maradéktalanul reagál) Titrálás végpontja (egyenértékpont) Törzsoldat,
RészletesebbenKlasszikus analitikai módszerek:
Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek
RészletesebbenSzent-Györgyi Albert kémiavetélkedő
9. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenKvalitatív szervetlen kémiai analitikai praktikum. Szerkesztette: Pacsai Bálint
Kvalitatív szervetlen kémiai analitikai praktikum Szerkesztette: Pacsai Bálint Tartalomjegyzék 1. Kationok... 6 1.1. Az I. kationosztály... 6 1.1.1. Réz(I), Cu +... 6 1.1.2. Ezüst, Ag +... 7 2+ 1.1.3.
RészletesebbenSzámítások ph-val kombinálva
Bemelegítő, gondolkodtató kérdések Igaz-e? Indoklással válaszolj! A A semleges oldat ph-ja mindig éppen 7. B A tömény kénsav ph-ja 0 vagy annál is kisebb. C A 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú sósav ph-ja azonos
Részletesebben7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése
7 Elektrokémia 7-1 Elektródpotenciálok mérése 7-2 Standard elektródpotenciálok 7-3 E cell, ΔG, és K eq 7-4 E cell koncentráció függése 7-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 7-6 Korrózió: nem kívánt
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
Részletesebben1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4
1. Melyi ion tartozik a Fresenius rendszer II. kationosztályába a, MnO 4 - b, VO 3 3- c, AsO 3 3- d, PO 4 3-2, Hogyan mutatható ki a Cd 2+ ion Cu 2+ ionok jelenlétében? 3, Melyik az a III. kationosztályba
Részletesebben1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13. E 18. D 4. B 9. D 14. A 19. C 5. C 10. E 15. A 20. C Összesen: 20 pont
A 2004/2005. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai KÉMIÁBÓL I-II. kategória I. FELADATSR 1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13.
RészletesebbenKövetelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév
Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlatokhoz 2012/2013 tanév I. félév Az elégséges érdemjegy eléréséhez az elérhető összpontszám (280 pont) 50%-át, (140 pont) kell teljesíteni, ami az
Részletesebben4. Laboratóriumi gyakorlat. 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban
4. Laboratóriumi gyakorlat 1. Egy ismeretlen nátriumsó azonosítása (az anion meghatározása). Egyetlen anion azonosítása oldatban I. csoport II. csoport III. csoport IV. csoport reagál HCl el gázfejlődés,
Részletesebbenfeladatmegoldásai K É M I Á B Ó L
A 2006/2007. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának Az értékelés szempontjai feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Egy-egy feladat összes pontszáma a részpontokból tevődik
RészletesebbenAz 2008/2009. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L
ktatási Hivatal Az 2008/2009. tanévi RSZÁGS KÖZÉPISKLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Az értékelés szempontjai Egy-egy feladat összes pontszáma a részpontokból
Részletesebbenph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :
ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion
Részletesebben2011/2012 tanév I. félév
Követelmények a Szervetlen kémia laboratóriumi http://www.foxitsoftware.com gyakorlatokhoz For evaluation only. 2011/2012 tanév I. félév Az elégséges érdemjegy eléréséhez az elérhető összpontszám (280
RészletesebbenTömény oldatok és oldószerek sűrűsége. Szervetlen vízmentes sók oldhatósága (g/100g víz egységben) Gyenge savak és bázisok állandói (K s, K b )
Tömény oldatok és oldószerek sűrűsége oldószer g/cm 3 tömény oldat g/cm 3 víz 1.000 98% kénsav 1.84 benzol 0.879 65% salétromsav 1.40 etanol (100%) 0.789 37% sósav 1.19 etanol (96%) 0.810 25% ammónia 0.91
RészletesebbenSzervetlen és kvalitatív analitikai kémiai tételek gyógyszerész hallatók számára
Szervetlen és kvalitatív analitikai kémiai tételek gyógyszerész hallatók számára 1. Az elemekről általában. Az elemek csoportosítása, gyakoriságuk. Előállításuk fizikai és kémiai (kohászati) módszerekkel.
Részletesebben2012/2013 tavaszi félév 8. óra
2012/2013 tavasz félév 8. óra Híg oldatok törvénye Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés, Ozmózsnyomás Molárs tömeg meghatározása kollgatív tulajdonságok segítségével Erős elektroltok kollgatív tulajdonsága
RészletesebbenSillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana
Sillabusz az rvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana Pécsi Tudományegyetem Általános rvostudományi Kar 2010/2011. 1 Szervetlen vegyületek nevezéktana A vegyületek megadhatók:
RészletesebbenKLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA
Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék KLASSZIKUS ANALITIKAI KÉMIA Gyakorlati segédanyag Debrecen 2007 Tartalomjegyzék KLASSZIKUS MINŐSÉGI ELEMZÉS 3 A kationok Fresenius féle besorolása
RészletesebbenKÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
RészletesebbenMEGOLDÁS. 4. D 8. C 12. E 16. B 16 pont
A 2004/2005. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatmegoldásai KÉMIA (I-II. kategóri MEGLDÁS I. feladatsor 1. A 5. E 9. A 13. E 2. C 6. A 10. E 14. D 3. A 7. B 11. B
RészletesebbenA 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója KÉMIÁBÓL I-II. kategóriában Az 2007/2008. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI
RészletesebbenKémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás
Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenA kationok és az anionok csoportosítása
A kationok és az anionok csoportosítása A kationok és anionok jellemző reakcióinak tanulmányozása és megismerése lehetőséget nyújt arra, hogy kémiai tudásunk alapján egyszerű kémiai reakciók felhasználásával
Részletesebben2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA. I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR 014/015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató 1. B. 70Yb 3. C 4. A fenti reakióban a HDS képződése
RészletesebbenElektronátadás és elektronátvétel
Általános és szervetlen kémia 11. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a közös elektronpár létrehozásával járó reakciók csoportjában milyen jellemzıi vannak sav-bázis és komplexképzı reakcióknak Mai témakörök
Részletesebben1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10
Név:.. Osztály.. 1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10 A B a) hidrogén... 1. sárga, szilárd anyag b) oxigén...
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 3. óra
2011/2012 tavaszi félév 3. óra Redoxegyenletek rendezése (diszproporció, szinproporció, stb.); Sztöchiometria Vegyületek sztöchiometriai együtthatóinak meghatározása elemösszetétel alapján Adott rendezendő
RészletesebbenKémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz
Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges
RészletesebbenJavítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.
Részletesebben1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk?
Számítások ph-val kombinálva 1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk? Mekkora az eredeti oldatok anyagmennyiség-koncentrációja?
Részletesebben