Pécs: fegyelmezett munkából jeles!

Átírás

1 II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 25. SZÁM JÚLIUS FORINT Pécs: fegyelmezett munkából jeles! Sajtótájékoztató Pécs belvárosában. (Beszámoló a 3. oldalon)

2 II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 25. SZÁM JÚLIUS 12. BALSZEMMEL BALSZEMMEL Thürmer Gyula MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL. ROSSZ HELYEN Egykor a Széchenyi téri pártközpontban volt egy büfé, ahova a munkatársak mellett még a kádári MSZMP vezetõi is be-betértek. Lendvai Ildikó 1984-tõl a KB munkatársa, majd alosztályvezetõ volt a kulturális és tudományos osztályon, ami nagy hatalomnak számított. A büfét csak azért hozom szóba, mert Ildikó asszony is járt oda. A büfé egy lépcsõvel alacsonyabban volt, mint a bejárat. Ildikó asszony nõi hiúságból nem szerette a szemüvegét viselni, így a fiatalabb férfi munkatársak kisebb-nagyobb fogadásokat kötöttek, vajon sikerül-e az akadályt venni. A történet annak kapcsán jutott eszembe, hogy ugyanez a Lendvai Ildikó, aki persze azóta már liberál-szocialista frakcióvezetõ lett, azt mondta minap a televízióban, hogy Horn Gyula "24 évesen a rossz oldalon állt, ezt senki sem tagadhatja". A "rossz hely" a karhatalom volt, ami ugye köztársasági elnökünknek nagyon nem tetszik. Arról nem nyilatkozik frakcióvezetõ asszony, hogy õ személy szerint milyen helyen volt a 80-as években, de nem is érdekes. Szerény megítélésem szerint most van rossz helyen Horn is, meg Lendvai Ildikó is. Egy olyan pártban, amelynek vezetése saját népének elpusztítására szövetkezett. Persze, lehet, hogy nem rossz helyen vannak, hanem csak egyszerûen a helyükön vannak, ott, ahova lelkük mélyén mindig is tartoztak. KITAPINTHATÓSÁG Magyarországon 300 ezer anya neveli a gyermekét egyedül. Az ilyen anyák gyermekei eddig ingyen kapták a tankönyvet. Szeptembertõl azonban fizetni kell. Azért kell fizetniük, mert a szocialista és liberális képviselõk ilyen törvényt hoztak. Hiller István miniszter a következõ vérlázító szöveget mondta hozzá a Duna Tvben: "A gyermeküket egyedül nevelõ szülõk esetében önmagában nem kitapintható a vagyoni helyzet. Következésképpen az esélyteremtés és az esélyegyenlõség szempontját tartottuk szem elõtt, amikor ezt a rendeletet illetve törvénymódosítást megejtettük, én azt gondolom, hogy ez egy szükséges lépés volt, és nem kívánunk módosítani a mostani meghozott döntésen." Nem tudom, hogy Hiller úr mit tapint ki a nõkön, de készséggel elhiszem neki, hogy az õ köreiben csupa olyan egyedül álló nõ mozog, akik nem szorulnak rá az állami segítségre, sõt karácsonykor õk adnak alamizsnát a hajléktalanoknak. Az egyedül álló anya azonban nem egyenlõ a Hiller és Kóka urak köreiben olyan jól elterjedt szingli életmóddal. Többségük nem jólmenõ üzletasszony, aki hobbiból neveli egyedül a gyerekét. Azokat az egyedül álló nõket, akiket én ismerek, nem veti fel a pénz. Egyedül maradtak, mert a mai tõkés világban nehéz összekovácsolni a családot. Elhagyta õket a férjük, vagy õk hagyták ott férjüket, ismerjük ezeket a tragikus történeteket. A gyereket mégsem csapták oda a nagyszülõknek, és nem adták nevelõotthonba se. Güriznek, többletmunkát vállalnak, hogy tisztességes életet adjanak a gyerekeiknek. Most Hiller és csapata elveszi tõlük az ingyen könyvet. Holnap mit vesz el? LAUDER Töredelmesen bevallom, remélem, nem lesz bajom belõle, hogy felnõtt koromig fogalmam sem volt a Lauder családról. Anyukám a patikában csináltatott magának bõrvédõ krémet, és még csak nem is hallottunk Estee Lauder kozmetikai termékeirõl. Elismerem, ez a mi Baross utcai szûklátókörségünk. A rendszerváltás táján azonban hangos lett az ország a Lauder névtõl. A milliárdos Ronald Lauder úr, a kozmetikai királynõ fia, alapítványt hozott létre, amelybõl a "kelet- és közép-európai zsidó közösségek újjáépítését" támogatta. Akkoriban jött a Soros-alapitvány is, a kanadai Sarlós úr, s, persze, akkoriban lett a magyar politikusokhoz bejáratos Tom Lantos. Lauder úr potom négy és fél millió dollárból gusztusos kis iskolát építtetett Budapesten, a Budakeszi úton. Nehéz eltéveszteni, mert ki van írva: Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola és Óvoda. Én magam is jártam ott látogatóban, amikor még egyesek azt gondolták, hogy a Munkáspártot is be lehet olvasztani a szocliberális táborba. Utólag is szégyellem magam, mert valami butaságot kérdeztem az egyik gyerektõl. Ilyen látogatásokon illik valamit kérdezni, esetleg megsimogatni a gyerek fejét. Valami Arany János nevû ismeretlen magyar költõrõl kérdeztem valamit, s azóta is bánom a kérdést. Végül is, nem kell a gyerek fejét agyonterhelni, sokkal fontosabb a kapcsolatteremtési képesség elsajátítása és az ismeretségi kör. Akinek ez van, annak úgyis lesz aranya. Mindezt annak kapcsán mondtam el, hogy olvasom az újságban: Ronald Lauder lett a Zsidó Világkongresszus elnöke. És még valami, édesanyám most is a patikában csináltatja a krémét. THÜRMER GYULA

3 PÁRTÉLET II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 25. SZÁM JÚLIUS PÉCS: FEGYELMEZETT MUNKÁBÓL JELES Baranya megye a Munkáspárt egyik olyan megyei szervezete, ahol rendben mennek a dolgok. Pontosan tudják, kik tartoznak ma a párthoz, a szervezeti szabályzat szerint fizetik a tagdíjat. A létszámarányosan elõírt kvótánál nagyobb arányban léptek be az Ezres Klubba és A Szabadság elõfizetõinek táborába. A megyei KB-képviselõjelöltek a legutóbbi KB-ülésen valamennyien fegyelmezetten részt vettek. Errõl beszélt Thürmer Gyula a párt elnöke június végi pécsi látogatása során Gelb Zoltán megyei elnöknek és a más aktivistáknak. Hozzátette: tudjuk, milyen óriási munka áll mögötte, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy annak idején a pártellenzék milyen nagy károkat okozott. Egyetértettek a pártelnökkel abban, hogy új módszereket kell alkalmazni. Mindenki örült annak, hogy a Pécs fõterén megtartott sajtótájékoztató jól sikerült, de ez - ha idõben végiggondoljuk - akár színvonalas gyûléssé is fejleszthetõ lett volna. Mindenkinek tetszett az az ötlet is, hogy a Balszemmel címû könyv GONDA TIBOR, PÉCS ALPOLGÁRMESTER, GELB ZOLTÁN ÉS THÜRMER GYULA bemutatóját Pécs központjában is meg lehet rendezni. Ami ment Csepelen, miért ne mehetne Pécsen? A jól sikerült program keretében Thürmer Gyula ellátogatott Hargitai Jánoshoz, a megyei közgyûlés elnökéhez és Gonda Tiborhoz, Pécs alpolgármesteréhez. Délután Kaposváron folytatódott a beszélgetés. Baranya, Tolna és Somogy most egy régiót alkotnak a Munkáspárt irányítása szempontjából is, s bizony, itt nagyok a gondok. Szabó Imre, a megye felelõse nem titkolta, hogy el van keseredve. A beszélgetés során azonban kiderült, hogy Kaposváron, vagy akár Siófokon is lehetne könyvbemutatót szervezni, nincs akadálya utcai rendezvényeknek sem. Megcsináljuk! Ezzel búcsúztak a helyiek. AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTEGRÁCIÓ ELLEN TÜNTETTEK SZEGEDEN Az egészségügyi integráció ellen mentek utcára Szegeden július 2-án este, az érdekvédelmi szervezetek felhívására. A Tisza Lajos körúti központi rendelõintézet A SZEGEDI TÜNTETÉS MUNKÁSPÁRTI RÉSZTVEVÕKKEL elõtt dr. Timár Péter, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) Csongrád-megyei elnöke és dr. Haraszti Gábor, a Magyar Orvosok Szövetségének rendelõintézeti elnöke köszöntötte és tájékoztatta a demonstráció mintegy kétszáz résztvevõjét. A gyûlés elõadói szónoklataikban úgy fogalmaztak, hogy az egészségügyi integráció, az összevonások, a leépítések, az egyre növekvõ várólisták arra figyelmeztetnek, hogy a kórháznak és a nagy rendelõknek az egyetem alá-mellé történõ összevonása, komolyabb dolog annál, hogy titkos zárt üléseken döntsenek róla. Tímár Péter megerõsítette, hogy a városi közgyûlés elé terjesztendõ, tiltakozó aláírásgyûjtési akciót indítanak, és a kórházakban és a rendelõintézetekben megkezdték egy korlátozott méretû sztrájk elõkészítését is. A jelentõs médiavisszhangot kapott demonstráción résztvevõ munkáspárti vezetõk kifejezték szolidaritásukat az EDDSZ képviselõinek, hangoztatva, hogy a Munkáspárt az események ilyenkénti alakulását évek óta elítéli és most is kész támogatást nyújtani az egészségügy szétzilálása, amerikanizálása ellen. NL

4 II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 25. SZÁM JÚLIUS 12. PÁRTÉLET ÚJ HAGYOMÁNY MISKOLCON FÜLÖP JÓZSEFNÉ, RÉPÁSI JÓZSEF, THÜRMER GYULA ÉS BUDAI FERENC A MEGEMLÉKEZÉSEN Új hagyomány alapjait vetették meg múlt szombaton a Munkáspárt miskolci tagjai. Ezentúl õk helyben is megemlékeznek Kádár János halálának évfordulójáról. Budapestre nem mindenki jöhet, de Kádár János mindenkié - hangzott a gondolat. A megemlékezés helyszínéül a miskolci Tanácsköztársaság-emlékmûvet választották, amelyet a mai hatalom - még a szocialisták által vezetett Miskolcon is - elhanyagol. Az ötlet gazdája Fülöp Józsefné, a Munkáspárt miskolci elnöke, aki nagy lelkesedéssel végigtanulmányozott mindent, amit a miskolci levéltárban megtalált. Az ünnepségen dokumentumrészletekkel, versekkel, zenével idézték fel a szocialista kor hangulatát. A járókelõk közül sokan megálltak, és belehallgattak a programba. A megemlékezésen jelen voltak a MEASZ megyei szervezetének képviselõi is. Ott volt Thürmer Gyula, a párt elnöke és Budai Ferenc megyei elnök. Thürmer sok sikert kívánt a kezdeményezéshez. Akik 1919-ben Miskolc környékén harcoltak, nem csupán a tanácshatalmat védték, de Magyarország területét, a magyar népet is. A miskolciak jövõre már itt, az emlékmûnél köszöntik a Tanácsköztársaság ünnepét is, és Kádár János halálának évfordulóját is. KÁDÁR ÉS A DOLGOZÓ EMBEREK ELNYOMORÍTÓI A Munkáspárt 2006 az idén önálló rendezvényt akart magának a Kádár-évfordulón. Az is lehet persze, hogy el akarták tõlünk venni az évfordulót. Nem elégedtek meg azzal, ami korábban volt, vagyis azzal, hogy a mi pártunk, a Munkáspárt rendezvénye elõtt elhelyezték koszorúikat, sõt beszédeket is mondtak. Az elmúlt évek ünneplése sem volt teljesen súrlódásmentes, de nem volt belõle nagy konfliktus. Lehet, hogy ezt találták elégtelennek a 2006-os párt vezetõi, amikor mindenáron kikényszerítették az önálló rendezvényt. A "Munkáspárt 2006" ugyanis csak addig érdekes, amíg van igazi Munkáspárt, azaz amíg a reformista, MSZP-barát társulatot össze lehet hasonlítani a tõkés MSZP-kormány ellen fellépõ kommunista Munkáspárttal. Mint ismeretes, a rendõrségi egyeztetõn semmiféle kompromiszszumra nem voltak hajlandóak. A Munkáspárt ekkor úgy döntött, hogy okos enged, szamár szenved, mi megtartjuk egy másik idõpontban. Július 1-én sikeres rendezvényünket meg is tartottuk. Múlt szombaton a 2006-os csapat elment a temetõbe. Nem voltak sokan. Az MTI elsõ híre szerint en jöttek el. Az MTI késõbb kiadott egy újabb változatot is, amiben már nem vállalkoztak a résztvevõk számának hivatalos becslésére, hanem idézték Vajnai urat, aki szerint több százan vettek részt. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. A mi "hírszerzõink" szerint az MTI jól számolta össze a résztvevõket, de ez voltaképpen lényegtelen. A lényeg az, hogy nem jött be, amit a 2006-os párt vezetõi reméltek: a rendezvényük nem lett ellenpólusa a kommunista Munkáspárt Kádármegemlékezésének. Ismételten bebizonyosodott, hogy törzstagságukon kívül a kutya se áll mögöttük. Elmaradt a nagy csattanó is. A 2006-os párt nagyon büszkén hirdette napok óta, hogy õk bizony együtt ünnepelnek az MSZP Munkás és Érdekvédelmi Tagozatának képviselõivel. A hírek szerint valakik tényleg voltak ott, de az MSZP-s hírességek biztos nem mentek el, mert azt megírta volna a hírügynökség. Egyébként sok MSZP-s híresség már csak azért sem mehetett ki a temetõbe, mert egy részük még a péntek esti Horn-buli mámorában élt, másik részük meg sietett a melegek szombati tüntetésére. Meleg szövetségben az SZDSZ-szel. Téved az, aki azt gondolja, hogy az emberek nem tudnak egyet meg egyet összeadni. Tudnak, és azt is ki tudják számítani, hogy Vajnai úrék - miközben hangosan emlegetik Kádárt, a kisemberek támogatóját - o- lyan párt mellett állnak ki, amely a dolgozó embereket nyomorítja el.

5 BALOLDALI FRONT II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 25. SZÁM JÚLIUS FRONT(ÁLIS) TÁMADÁS VIDÉKEN INTERJÚ KALOCSAI KINGÁVAL, A BALOLDALI FRONT ELNÖKÉVEL Múlt vasárnap, a Kádár-megemlékezés után a Baloldali Front fiataljai, alighogy beszállították a dekorációkat, hangszórókat, máris hozzáláttak a vidéki tennivalóik tervezéséhez. A vidékiek közül ott volt Nagyvári László is, a Front szegedi elnöke. Errõl kérdeztük Kalocsai Kingát. Milyen tervek vannak a vidéki csoportok létrehozásával kapcsolatban? Az egyetemi városok közül Szegeden már jelen vagyunk, és szeretnénk Pécsett, Gyõrött, Debrecenben és Miskolcon is megvetni a lábunkat. Ez nem azt jelenti, hogy a többi városban nem fontos a szervezet mûködése, de az egyetemi városokban van a legtöbb fiatal. Mostanában elég sok helyen megalakul a Baloldali Front, mik a legközelebbi kilátások, hol lehet a közeljövõben újabb helyi szervezet? Július 6-án alakult meg Gyöngyösön a szervezetünk. A Bosch gyár helyi munkása, a 21 éves Kiss Balázs a vezetõje. Nincsenek sokan, de most még nem is az a lényeg hogy tömegesen jöjjenek az emberek, hanem hogy legyen egy kemény mag, aki tényleg csinálni akarja és csinálja is a Baloldali Frontot. Milyen vidéki akciók lesznek a jövõben? Kiss Balázs hívta fel a figyelmünket az elhanyagolt, összefirkált hatvani szovjet emlékmûre. Három vidéki szervezetünk készül most megtisztítani. Az egri szervezetünk szórólapozással és sajtótájékoztatóval egybekötött szemétgyûjtési akciót tart. Augusztusban részt veszünk a Szegedi Ifjúsági Napokon is, ahol terjesztjük anyagainkat, és különbözõ programokat szervezünk a fiataloknak. Milyen mondanivalóval lehet meggyõzni a vidéki fiatalokat? Váncsa Csaba már el is készítette a Nógrád megyei anyagot. Ez azért jó, mert a munkanélküliség minden fiatal problémája, ugyanúgy a friss diplomásé, mint a szakmunkást végzetté. Az országos vezetés mennyire tartja a kapcsolatot a vidéki szervezetekkel? Nagyon szoros kapcsolatunk van a vidéki szervezetekkel, a Front vezetése igyekszik eljutni minden helyi szervezethez. Az internet arra nagyon jó, hogy napi kapcsolataink legyen velük, de sokkal jobb a személyes találkozás, ilyenkor meg tudunk beszélni mindent. A vidéki fiataloknak mennyire van kapcsolatuk egymással, mennyire tudnak együttmûködni? Sajnos - egy-két helyi szervezetet leszámítva - nem nagyon ismerik egymást a vidéki fiatalok. Többek között ezen szeretnénk változtatni az októberi Front-táborral Salgótarjánban. Ott több napig együtt tudnak lenni a fiatalok az ország minden területérõl. Mennyi emberre lehet számítani a Fronttáborban? Legalább 50 fõs tábort tudunk szervezni. Nem csak a frontosokra számítunk, mindenki más is jöhet. Nemrégiben jelentkezett például egy teljesen ismeretlen középiskolás fiú Veszprémbõl, hogy õ mindenképpen szeretne jönni. Arra is nagyon jók a táborok, hogy látják a fiatalok, vannak még rajtuk kívül kommunisták máshol is. Milyen programok lesznek a táborban? Lesznek elõadások a venezuelai bolivári forradalomról, az októberi forradalomról, hiszen most lesz a 90 éves évfordulója. De szeretnénk meghívni Thürmer Gyulát is, hogy tartson elõadást a Munkáspárt helyzetérõl. Tartunk elõadást az Európai Baloldali Pártól. A tábor fõ vonala viszont a fiatalok munkavállalási helyzete és a Baloldali Front országos helyzete lesz. Ezeken kívül, ha már ott vagyunk Salgótarjánban, szeretnénk a városban is akciót csinálni. Egyik nap egy kitelepülést szeretnénk tartani, ahol megismertetjük a városi fiatalokkal anyagainkat. Ez az akció azért is lenne nagyon fontos, mert így látják az új fiatal aktivisták is, hogy hogyan mûködnek ezek a dolgok. Esténként olyan filmeket mutatunk be, például mostanság eltitkolt munkásmozgalmi, forradalmi filmeket, amelyeket a fiatalok máshol nem láthatnak. Nemrég elindítottunk egy kampányt a fiatalok munkavállalási helyzetérõl. Gilicze Attila közremûködésével készült egy átfogó országos anyag. De a jövõben - ezeknek a kidolgozása már el is kezdõdött - szeretnénk ezeket megyékre lebontani, hiszen teljesen más a helyzet például Kelet- és Nyugat- Magyarországon, de más a helyzet Budapesten, és más egy vidéki kisvárosban is. LAPZÁRTÁNKOR ÉRKEZETT: A FRONT FRISSEN ALAKULT GYÖNGYÖSI VEZETÕSÉGE A VÁROSHÁZA ELÕTT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓN MUTATKOZOTT BE. BIZONYÍTOTTÁK: AKTIVITÁSSAL LEHET NYILVÁNOSSÁGOT KIKÜZDENI, BEKERÜLNI A HELYI TÉVÉ-BE, A MEGYEI LAPOKBA. BALRÓL FERRÓ OLGA, SÜMEGI RICHÁRD ÉS KISS BALÁZS

6 II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 25. SZÁM JÚLIUS 12. KÜLFÖLD A NEMZETKÖZISÉG KIHARCOLJA AZ EMBERI JOGOKAT A NÉMET KOMMUNISTA PÁRT MEGEMLÉKEZÉSE AZ 1907-ES NEMZETKÖZI SZOCIALISTA KONGREESSZUSRÓL A HÁTTÉRBEN A TRANSZPARENSEN AZ INTERNACIONÁLÉ REFRÉNJÉNEK UTOLSÕ SORA: A NEMZETKÖZISÉG KIHARCOLJA AZ EMBERI JOGOKAT. Az elmúlt hétvégén a Német Kommunista Párt (DKP) Baden-württembergi szervezete Stuttgartban emlékezett meg az 1907-ben megtartott Nemzetközi Szocialistakongresszusról. Pont száz éve, 1907 nyarán tartották az elsõ Nemzetközi Szocialistakongresszust Németországban. Ez volt a XX. század elsõ éveiben a II. Internacionálé legjelentõsebb találkozója, és ez volt az elsõ szocialista találkozó német földön. Nemcsak a DKP, hanem más baloldali szervezetek is csatlakoztak ahhoz a kezdeményezéshez, hogy méltón ünnepeljék meg ezt a fontos évfordulót, így különbözõ témákban egészen egy hónapig sok-sok konferencia és tanácskozás lesz Stuttgartban. Mi is volt a jelentõsége a száz évvel ezelõtti Szocialistakongreszszusnak? Két fontos témát vitattak meg a több mint 25 országból érkezõ résztvevõk. A háború és a gyarmati helyzet kérdését. Itt határozták el a II. Internacionálé vezetõi és résztvevõi, hogy ha a jövõben háború lesz, azt a szociáldemokrata pártok mindenáron megakadályozzák. Sajnos, hét évvel ezután, 1914 nyarán sem a német, sem a francia szociáldemokrata párt nem így döntött. Megszavazták a hadihiteleket, éltették a háború, és utat engedtek a soviniszta szólamoknak. Ez volt az elsõ nagy árulása a szociáldemokráciának. A mostani konferencia külföldi és német résztvevõi is egyetértettek abban, hogy ezek a témák még mindig aktuálisak. A DKP által szervezett konferencián öt külföldi (kubai, portugál, luxemburgi, görög, és magyar) kommunista párt delegátusa vett rész. A Magyar Kommunista Munkáspártot Székely Péter, a párt nagybudapesti elnöke képviselte. Székely beszédében elmondta, hogy sajnos száz év után is fel kell tennünk azokat a kérdéseket, amelyeket elõdeink is feltettek. Hogyan tudunk tenni egy igazságos és békés világért, ahol nincs háború? Mit tudnak tenni ezért a baloldali, a kommunista pártok? Az 1907-es kongresszus zárónyilatkozata leszögezte, hogy a háború a kapitalizmus lényege. Ez ma sem változott meg - mondta Székely Péter. Attól, mert mi NATO-tagok vagyunk, fel lehet és fel is kell lépni e szervezet ellen. Vigyáznunk kell, hogy nehogy elkövessük azt a hibát, amit 1999-ben elkövettünk Jugoszlávia esetében. Oda kell figyelnünk és meg kell akadályoznunk, hogy megtámadják Fehéroroszországot - mondta Székely. OTT AKAROK HARCOLNI, AHOL ÉLEK Stuttgartban ebben az évben nem csak arra emlékeznek, hogy száz éve adott otthont az elsõ Nemzetközi Szocialista Kongresszusnak a város, hanem arra is, hogy több évtizedig élt Stuttgarban Clara Zetkin, a híres forradalmár, kommunista nõi vezetõ, akinek születése 150. évfordulóját ünnepli a munkásmozgalom. Az 1907-es kongresszussal egyidõben, szintén Stuttgartban tartották a szocialista nõk találkozóját, amelynek szervezésében Clara Zetkin fõ szerepet vállalt. Bár õ nem ebben a városban született, mégis az volt a mondása, hogy ott akarok harcolni, ahol élek. Következõ számunkban bõvebben ismertetjük Clara Zetkin harcos életét. Kép: Ünnepi megemlékezés a Clara Zetkin házában kialakított múzeumban, Stuttgartban.

7 KÜLFÖLD II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 25. SZÁM JÚLIUS A CSEH SZAKSZERVEZETEK VISSZAUTASÍTJÁK A KORMÁNY REFORMJAIT A MEGSZORÍTÁSOK ELLEN TILTAKOZÓK A PRÁGIA VENCEL TÉREN Cseh- és Morvaország Konföderációs Szakszervezete (CMKOS) tiltakozik a kormány pénzügyi reformtervezete ellen. A CMKOS, ami 33 szakszervezetet foglal magába, és tagot számol, a képviselõház mind a 200 tagjának megküldte levélben tiltakozását a reform ellen, valamint kifejezte, hogy teljes mértékben elutasítja azt. A szakszervezet nem akarja, hogy a reformban megvalósuljon az adók emelése, és nem akar semmi változtatást a jóléti és egészségügyi rendszerben. Tíz pontban tettek javaslatot a szakszervezetek, nem kevesebb, mint 30 oldalon részletezve azt. Semmiképpen sem fogadják el a változtatásokat az adókkal, a jóléti- és egészségügyi rendszerrel kapcsolatban. Teljes mértékben ellenzik az új adó bevezetését is, amit a "szuper-bruttó jövedelembõl" kellene kifizetni, ami szerint a munkáltatónak kellene kifizetni a bruttó jövedelmet, plusz a társadalmi- és egészségügyi biztosítást is. Tiltakoznak továbbá az áfa 5 százalékról 9 százalékra emelése ellen, mivel ez azt jelentené, hogy ezzel megnõne az ára az alapvetõ szükségleteknek is, mint az étel, gyógyszer és tömegközlekedés. A szakszervezetek javasolták továbbá a jövedelemadó csökkentését 24 százalékra. A szakszervezetek tiltakozásukat egy nagy tüntetés megszervezésével fejezték ki Prágában. A tüntetésen körülbelül szakszervezeti tag és szimpatizáns demonstráló vett részt. A tüntetéshez nagy számban csatlakozott a cseh Kommunista Ifjúsági Unió. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja is teljes mértékben támogatta a demonstrációt. A cseh Kommunista Ifjúsági Unió és Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja felhívást tett egy általános sztrájkra a cseh kormány politikája, reformjai ellen. SZAKSZERVEZETI AKTIVISTÁK LETARTÓZTATÁSA Két hete, szombaton este fél kilenc körül letartóztattak és börtönbe zártak két szakszervezeti tagot Cándido-t és Moralat Spanyolországban. Egy szabálytalan tárgyaláson azonnal el is ítélték õket. Az ítélet szerint három év börtönbüntetést kaptak, amiért részt vettek egy tüntetésen, amit a Naval Gijón (hajógyár) munkásai szerveztek a városépítési spekulációk ellen. Mindkettõjük oszlopos tagja a Baloldaliak Általános Szakszervezetének (Corriente Sindical de Izquierdas), és õk vezették a harcot sok éven keresztül az astúriai hajógyár ellen. A rendõrség beépült a szakszervezetbe, és a beépített rendõr volt a fõ tanú a bíróságon, ami az elítélésükhöz vezetett. Azokat a bizonyítékokat, amik egyértelmûen megmutatták ártatlanságukat a bíró egyszerûen elutasította zavaros indokkal, aminek a törvényessége megkérdõjelezhetõ. A rendõrök már évek óta zaklatták õket Gijón város tanácsával együttmûködésben a munkásosztály iránt vállalt elkötelezettségük miatt. A városi tanács volt ellenük mind a feljelentõ, mind a vád képviselõje, elõre kitervelve ezt a sötét dolgot és csapdába csalták õket. Az õ bebörtönzésük igazságtalan és megmutatja a spanyol bíróság elpolitizálódását. Ez az eset szörnyû, és a spanyolországi fasiszta diktatúra eszközeire hasonlít, és megmutatja, hogy Spanyolország súlyosan megsérti a jogokat, és erõszakot alkalmaz azok ellen, akik a kizsákmányolás, a tõke és a kapitalizmus ellen vannak, és a munkások, a fiatalok jogaiért harcolnak. A CJC (Fiatal Kommunisták Közössége) felhívást tett, és minden úton demonstrál a szakszervezetisek szabadon engedéséért. VESSENEK VÉGET A MEGTORLÁSNAK - HÍRDETI A FELIRAT

8 II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 25. SZÁM JÚLIUS 12. KÁDÁR JÁNOS Fiatal kormányõrként 1967-ben kerültem Kádár Jánossal személyes kapcsolatba, és különbözõ minõségekben 1989-ig a környezetében lehettem. Tiszteltem és szerettem, mint államférfit, mint embert is. Ennyi év alatt sok feladatban volt részem. Megannyi rendezvény, kongreszszusok, gyûlések, látogatások. Ha az egy helyben állásból lenne világverseny, én biztos elsõ lennék, annyit álltam annak idején a Munkácsi utca sarkán, az akkori külügyi szálló - ma Hotel Andrássy - elõtt. Kádár elvtárs és felesége gyakorta vacsorázott itt, s nekem kívülrõl kellett biztosítanom az étterem alatti utcasarkot. Kádár Jánost, mint az ország vezetõjét a Kormányõrség védte, amely a Belügyminisztérium önálló szervezeti egysége volt. Ha valaki azt hiszi, hogy ugyanúgy egy fél hadsereg kísérte, mint manapság Putyint, Busht, vagy akár csak Gyurcsányt, téved. Normális esetben két ember ült rajta kívül a gépkocsiban, egy sze- NEVESSÜNK EGYÜTT KÁDÁRRAL MERÉNYLET A VÁCI UTCÁN KÁDÁR ELLEN mélyi biztosító és egy kormányõrgépkocsivezetõ. Nem járt vele egész kocsikaraván, legfeljebb még egy autó, de az sem mindig. Kádár biztosítása egyszerû volt abból a szempontból, hogy népszerû ember volt. A Kormányõrségnél eltöltött két évtized alatt soha senkitõl sem hallottam, hogy bárki valaha is merényletet akart volna elkövetni ellene. A biztosítás ugyanakkor nehéz is volt, mert Kádár közvetlen ember volt, szeretett testközeli kapcsolatba kerülni az emberekkel, ami viszont nekünk volt külön feladat, hiszen sose lehet tudni, az ördög nem alszik. A 80-as évek elején munkatársaimmal feladatul kaptuk, hogy biztosítsuk Kádár elvtárs délutáni programját. A parancs világos volt: Kádár János a 2-es villamossal elmegy a Vörösmarty térig, onnan végigsétál a Váci utcán a Felszabadulás térig, és ott az aluljáróban megnéz néhány üzletet. Meg kell mondanom, hogy Kádár elvtárs szerette az ilyen sétákat, de egy ilyen hosszú, és ráadásul forgalmas helyeket érintõ séta új volt akkoriban. Pár év múlva Kádár ugyanezt a sétát ajánlja Gorbacsovnak, aki életében elõször vállalkozik egy ilyen "kalandra", és végigmegy az úton, igaz, akkor a másik irányból történt mindez. Kádár elvtárs pontban 16 órakor kilépett az MSZMP KB kapuján. Manapság ez a képviselõi irodaház. A villamoson figyeltem az embereket. Volt, aki el sem hitte, hogy Kádárt látja. Volt, aki zavarában elkezdett mocorogni. Kádár elvtárs válaszul mindenkinek köszönt, majd leült az egyik ülésre. Mire a Vörösmarty térre ért a villamos, a fél város tudta, hogy az Öreg sétál az utcán. Mint mondtam, nem készültünk rendkívüli eseményre, de a feladat új volt, ilyen tapasztalatunk is kevés volt, tehát volt bennünk némi idegesség. A Váci utca közepén feltûnt, hogy egy idõsödõ hölgy mindenáron Kádár János közelébe akar kerülni. Ráadásul táska is volt nála, és abban akármi is rejtõzhetett. Minden kormányõr rémálma az, hogy egyszer bekövetkezik a legrosszabb. Mit tegyünk? Elõször odaszóltam a hölgynek, hogy húzódjon távolabbra, hiszen Kádár János és kísérõi éppen egy beszélgetés közepében voltak, illetlenség lett volna megzavarni. A hölgy csak nem tágított. Az ügy kezdett kínossá válni. Ha indokolatlanul kiemeljük a tömegbõl, Kádár elvtárs biztosan megharagszik, mert nem szerette az ilyen intézkedéseket. Ha hagyjuk, és elkésünk, nos, arra jobb nem is gondolni. Ijedtségünket a hölgy oldotta fel: "Nem akarok én Kádár elvtárssal beszélni, csak meg akarom érinteni, hogy unokáimnak elmondhassam." A "veszély" elmúlt, és az Öregnek lett még egy tisztelõje. KÁDÁR ÉS GORBACSOV A VÁCI UTCÁN SÉTÁL 1986 NYARÁN ARANY LAJOS

9 VÉLEMÉNY II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 25. SZÁM JÚLIUS EGY LETÛNT RENDSZER LIDÉRCNYOMÁSA A polgári oldal nyugtalan: nem tud megszabadulni a Kádár-rendszer kísértetétõl. Lassan tizennyolc esztendõ telt el a rendszerváltás óta, ám nem sikerült bebizonyítaniuk a "szociális piacgazdaság" (álcázott kapitalizmus) fölényét az átkossal (direkt szocializmus) szemben. Gondoljuk meg, az épülõ közösségi társadalom idõszakában l8 év alatt (l956-l974) milyen tiszteletre méltó eredményeket tudtunk felmutatni a gazdaság, a szociálpolitika és a kultúra területén. A mai elit eljutott a be nem váltható ígéretek és fantáziátlan víziók retorikájáig, de folyik a két nagy párt között egy olyan kötélhúzás, mely a helybenjárás állapotába taszította hazánkat. Nem csoda tehát, ha ennyire nehézkesen halad elõre az ország. Az úgynevezett reformok rontják a dolgozók helyzetét és ezt a paradicsomi Magyarország bekövetkeztének illúziójával kompenzálják. Ez a mai kormányzat (korábban az Orbán rezsim is) azért tud fennmaradni, mert az emberek hiszékenyek. Ma Gyurcsányban látják a Messiást, holnap talán Orbánban. A nép egy része azonban,- fõleg azok, akik kárvallottjai a tõkés viszonyok kibontakozásának - a múlt korrektív "folytatásában" akarják a jövõt megvalósítani. A tõkés elit, melyé az ország, a gazdaság és a gazdagság, kellõ burzsoá öntudat híján, saját világát gyengíti azzal, hogy igyekszik kivonni magát a közterhek viselése alól, sõt: panamákkal, adócsalással, vagyis milliárdokkal még tetézi is a bûnök sorozatát. Ennek a manipulációnak a dolgozók a megszenvedõi, hiszen a hiányt az állam velük fizetteti meg. Az udvarhû politológusok, teoretikusok, történészek a Kádár-rendszert okolják a jelen minden bajáért: az alacsony életszínvonalért, a kultúra, az egészségügy áldatlan állapotáért, a közbiztonság kriminális helyzetéért, a demokratikus gyakorlat torzulásáért, a külpolitika kalandorságáért, egyúttal szervilis magatartásáért. Egyszóval mindenért Kádár János a felelõs, és nem a rendszerváltás torzszülött formációja. A minap zajlott le, Schmidt Mária ötlete nyomán egy tanácskozás a Kádár-rendszerrõl. A Terror Háza igazgatónõje fellépett ugyan a sokszínûség igényével, de a találkozó úgy sikeredett, hogy azon kizárólag a mai elit kiszolgálói vettek részt, akik a témakör alapvetõ kérdéseiben egyetértettek, s ha volt is árnyaltság a vitában, az harmadlagos jellegûnek bizonyult. Világosan látható, nem a fehér foltok tisztázása, felderítése volt a céljuk, hanem, hogy Kádár Jánost és korát befeketíthessék. A nosztalgia félelemmel tölti el õket, mert tartanak attól, hogy amennyiben az egyszer anyagi erõvé válik, robbanás rázkódtatja meg a tõkés vircsaftot. A félelem indokolt, idõ kérdése, mikor fog realizálódni. Valerij Muszatov egykori szovjet nagykövetnek csak élemedett kora miatt bocsátom meg azt a sok badarságot, melyet itt összehordott. Többek között azt állította, Kádár külsõ tényezõk miatt nem tudta bevezetni itthon a kapitalizmust, a többpártrendszert, a piacgazdaságot, mert õ inkább szociáldemokrata vezetõ volt, mint bolsevik. Ekkora õrültséget utoljára Horn Gyulától hallottam. Tanulság: megöregedni csak akkor szabad, ha az ember fiatal marad. Azt írják, hogy a nagykövet hozzászólását olykor hangos, félreérthetetlen felhördülés kísérte. (A hallgatóság összetételét gyanítva, úgy gondolom jószándékú, de ügyetlen mentegetési kísérlete okozott nagy felháborodást.) Gerõ András történésszel sem jártunk szerencsésebben. Az egyetemi professzor állítása szerint az embereknek, amikor a Kádár-rendszer iránt nosztalgiáznak az NDK és a MERKUR jut az eszükbe.(a jankapusztai Mariska néni nem ismeri az NDK-t, még kevésbé a MERKUR-t, de Kádár Jánosról szeretettel nyilatkozik.) Nem véletlenül hallgatta el felszólaló történészünk a nosztalgiázás igazi okait, az élet- és közbiztonság szilárdságát, a szociális és kulturális vívmányokat. Arról is kiokosított bennünket, hogy a 60-as - 80-as években egy kispolgárosodási folyamat zajlott le, de olyan, mely nem termelési-tulajdonosi, hanem fogyasztói típusú kispolgárosodás. Gerõ Andrásnak, aki az átkosban végezte el egyetemi tanulmányait találkoznia kellett a marxizmussal. Tehát tudnia illene, hogy a szocializmus célja az életkörülmények emelése, de a közösségi tulajdon- és termelés alapján. Kétségtelen, a gépkocsi, a telek, az utazások, az emelkedõ jólét hatására felbukkanhatnak itt-ott nemkívánatos kispolgári tendenciák, de a szocializmus körülményei között ezeket kezelni lehetett volna. A történész úgy véli, a Gyurcsánykormány - számolva a növekvõ életszínvonal miatt elkapatott kispolgársággal - félénken nyúl a lakosságot hátrányosan érintõ reformokhoz. A rosszindulatú elfogultság sorozatára Kornis Mihály helyezte el a rozsdaette koronát. Szerinte a rendszerváltás utáni idõszak minden betegségét a kádári örökség okozta. A képmutató és korrupt közélet, valamint az autonómiájuktól megfosztott emberek kitermelõdése. Kádárnak köszönhetõ - Írócska Mihály szerint - a fusizás, a cinkosság kultúrája, az antiszolidaritás ethosza (!) Sõt: a hétköznapi agresszivitás és ingerlékenység is az MSZMP egykori elsõ emberének számlájára írandó. Sajnálatos, hogy a tisztelt publikumnak ekkora zagyvaságokat, nem sikerült zajos méltatlankodással honorálni. A szabadon lévõ Kornis úr szerint, a mai pártfelállás a kádári elit kétféle variációja, s a hatalomért folyó harc is a múlt eszközeinek és módszereinek továbbélése. Schmidt Mária úgy véli, kár lenne Kádár János személyét vagy fehérként, vagy feketeként ábrázolni, mert a kép ennél sokkal színesebb. Gyötör a kíváncsiság, mi lett volna, ha az ankétra kommunista szakembereket is meghívtak volna? HEGEDÛS SÁNDOR

10 II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 25. SZÁM JÚLIUS 12. ELMÉLET ELMÉLETI SAROK: VIGYÁZAT, VESZÉLYES! TÕKÉS PROPAGANDA = A MUNKÁSOK, A DOLGOZÓK MANIPULÁLÁSA Az elõzõekben láttuk, hogy az ideológiai harc szinte életre-halálra megy. Vagy a burzsoá ideológia vagy a szocialista ideológia! A tét igen nagy: az emberek agyának megnyerése. Nem véletlen, hogy a mai burzsoázia az emberek manipulálását tekinti a polgári hatalomgyakorlás leghatékonyabb eszközének. Ezért áldoznak is rá. Gondoljunk csak bele, mennyibe kerülhetett egy háznagyságú Gyurcsány-plakát a tavalyi választásokon! A tõkés propaganda célja, hogy valamire rávegyék a munkást. Ugyanúgy, mint a kereskedelmi reklámban: Vedd meg egyik vagy másik autót! Szavazz egyik vagy másik politikusra, pártra! A náci Németországban a Göbbels vezette propagandaminisztérium a csúcsra fejlesztette a mozifilm eszközét. Soha nem látott mennyiségben készültek filmek, amelyeket akkor igen korszerû vetítõ-berendezéseken mutattak be a tömegeknek. Mára a legtömegesebb médiaeszközzé a televízió vált. A mai manipuláció totális, intenzív és komplex. Ez azt jelenti, hogy az élet egyetlen területén sem hagynak bennünket békén, a nap 24 órájában folyik, s nem egy médiumban, hanem minden létezõ médiában ugyanaz megy. A TÕKÉS PROPAGANDA MÉREG! VÉDEKEZZÜNK ELLENE! A tõkés propaganda veszélyes és hatékony méreg. Aki ilyen totális, intenzív és komplex propagandahatásnak van kitéve, az elõbb-utóbb elhiszi azt, amit sugallnak neki. Az igazi kérdés az, hogy miként védekezhetünk. Elsõ szabály: mindenekelõtt tudnunk kell, hogy manipulálnak bennünket. Ha ezt tudjuk, akkor tudatosan tudunk védekezni. Második szabály: ismernünk kell a manipulálás intézményeit. Tudnunk kell, hogy nincs pártatlan tévé, újság és rádió. Nincs közszolgálati rádió és kereskedelmi. A munkások befolyásolása szempontjából õk ugyanazt a szerepet töltik be. A médiából majdnem teljesen kizárják a rendszerellenes pártokat, mindenekelõtt a Munkáspártot. A másik oldalon egyensúlyt igyekeznek biztosítani az uralkodó osztály egyes csoportjai között. A közszolgálatinak nevezett rádió vagy televízió nem azt jelenti, hogy az tényleg a közt szolgálja. Azt jelenti, hogy ugyanúgy a polgári ideológiát terjesztik, de a különbözõ tõkés csoportok megosztoznak rajta. A nem közszolgálati intézményeknél vagy a gazdasági tulajdonos vagy a háttérben lévõ politikai erõ dominál. A 90-es évek eleje óta azonban átalakult a médiapiac. Az újságok külföldi tulajdonba kerültek, és politikailag is polarizálódtak. Megjelentek a politikai televíziók, s napjainkra kialakultak a politikai médiacsaládok. A konzervatív oldalon a Hír TV, az Inforádió, Lánchíd Rádió, a Magyar Nemzet, Heti Válasz stb., a szocialista-liberális oldalon a Nap TV, az ATV, Klub Rádió, a Népszava, a Népszabadság. Ennek semmi köze a demokráciához, ez magyar tõkésosztály, és az egyes csoportjaikat támogató multinacionális körök egyeduralmát, diktatúráját jelenti a sajtóban. Harmadik szabály: el kell felejteni minden illúziót, és a múltból származó elõítéletet! Ilyen illúzió és elõítélet, hogy a Népszabadság és a Népszava baloldali újság. Nem az, jobboldali szocialista, de döntõen liberális újságok. Negyedik szabály: keresni kell más hírforrásokat! Ha valaki Népszabadságot olvas, olvassa el mellé a Magyar Nemzetet is! Nem lesz a tájékozódása objektív, de legalább kevésbé tudják átverni. Ilyen lehetõség az Internet is. A közszolgálatinak nevezett rádió vagy televízió nem azt jelenti, hogy az tényleg a közt szolgálja. Azt jelenti, hogy ugyanúgy a polgári ideológiát terjesztik, de a különbözõ tõkés csoportok megosztoznak rajta. Az Interneten ma még lehet tájékozódni, bár az Internetrõl is tudni kell: csak az van fent, amit feltesznek. Ugyancsak alternatív forrást jelentenek a külföldi lapok, vagy internetes oldalak. Éljünk velük! Alternatív forrást jelentenek a szakmai és tudományos anyagok. Az orvosi oldalakon például sok minden olyat megtudunk az egészségügyi manipulációkról, ami másutt nem szerepel. Ötödik szabály: gondolkodjunk! Mindig emlékezzünk arra, hogy a tõkés propagandára nem azért költenek milliárdokat, hogy segítsék a mi tájékozódásunkat, netán szórakoztatásunkat. Bennünket akarnak valamire rávenni. A tõkés sajtódiktatúrával szemben a Munkáspárt nem tud versenyezni. A Munkáspárt harcolni tud ellene, felhasználva néhány sajátos lehetõséget, így a saját pártlapot és Internetes oldalt, a helyi média adta kiskapukat. Tisztában kell lennünk vele, hogy a médiában nem azért szerepelünk keveset, mert rossz a politikánk, buták vagyunk. Ellenkezõleg: azért nem enged a tõkés hatalom szerepelni, mert a politikánk jó, és ezért veszélyes rájuk nézve.

11 LAPSZEMLE II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 25. SZÁM JÚLIUS DÉL-KOREA NEMET MOND AZ USA BÁZISAIRA Az USA tengerészeti bázist akar építeni a Cheju szigeten, ami Dél- Korea déli részénél található, a Kína felé esõ oldalon. A sziget nagyon szép természeti adottságokkal rendelkezik, és a helyiek úgy hívják, hogy Korea Hawaii-a. A sziget nagy része a turizmusból él meg. Cheju szigeten Kangjung városában akarják most építeni a bázist, mert az elõzõ három város, amit kijelöltek, már elutasította azt. A helyi önkormányzat elmondta, hogy az 50 ezer lakosból mindössze 1500 ért egyet a bázis építésével. Egy megyei ellenzõ bizottságot is felállítottak, ami társadalmi és civil szervezetet tömörít magába, és most létrejött nemrégiben egy városi ellenzõ bizottság is, ami 10 újabb társadalmi és civil szervezetet gyûjt össze. Kangjung lakosságának már több, mint a fele aláírta azt a petíciót, ami teljes mértékben elutasítja a katonai bázist. A koreai parlament egyik tagja, Hyun Ae Ja már egy hónapja éhségsztrájkol, ezzel tüntetve a szigeten tervezett katonai tengerészeti bázis ellen. Még Korea elnöke, Noh Moo Hyun is úgy nyilatkozott, hogy ez a sziget a Béke Szigete, és a kormány soha nem tervezte, hogy katonai bázist épít rajta - írja a Workers World. ELTÛNNEK A GYÁRI MUNKÁK Újabb 58 ezer munkahely szûnt meg májusban Kanadában, ezek közül 12 ezer gyári munkahely. A kanadai dollár emelkedésének hatására 64 ezer gyári munkahelyet veszítettek el a munkások január óta, az elmúlt 5 évben 250 ezer munkahely szûnt meg. Ennek a krízisnek súlyos következményei vannak. A kanadai munkanélküliek száma, akik nem tudtak munkát kapni májusban volt. Teljesen eltûnnek a magasabb bérek, a teljes munkaidõs állások, és ezek helyére az alulfizetettség és a részmunkaidõs állások jönnek, bizonytalansággal és részleges munkanélküliséggel párosítva, és ez több millió kanadai családot érint - írja a People's Voice. 12 MILLIÁRD SZOCIÁLIS CÉLOKRA Angolában a luandai önkormányzat 12 milliárd angolai kwanzát költött szociális beruházásokra az elmúlt évben. A legkiemeltebb szektorok, amik pénzügyi támogatást kaptak, és amik nagy fejlõdésen mentek át az az egészségügyi, és az oktatási szektor, e- zen felül rengeteget fektettek be a város teljesen higiénikus környezetének megteremtésébe. Kezdetben 7 millió állt az önkormányzat rendelkezésére, de új beruházások bemutatásával ezt sikerült feltornászniuk 12 milliárdra, így nagyon eredményes évet zárt, és nagy fejlõdésen ment át Luanda városa - írja az Angola Press. ÚJ ÚT A VÁLASZTÁSOK ELCSALÁSÁRA? Az Amerikai Egyesül Államok új reformokat akar bevezetni az elektronikus választási formában. Amerikában a XVIII. század óta csalnak el választásokat és az új szabványú szavazógépek - félõ - nem fognak változást hozni. Az elmúlt választásokon például Floridában 70 ezer szavazat veszett el a szavazógépek hibája miatt, de nem csak ott, volt, ahol lefagyott az egész rendszer, és volt, ahol egy idõszakban egyáltalán nem rögzítették a gépek a szavazatokat. Az új szavazógépek "számlákat" adnának, ahol a szavazó láthatja szavazatát, ez azonban kétségbe vonja a szavazás titkosságát. és rengeteg pénzbe kerül - írja a Prensa Latina.

12 II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 25. SZÁM JÚLIUS 12. HÍREK AKI A LEGTÖBB SZABADSÁGOT VISZI A Szabadság mozgalmi terjesztésében sokan tevékenykednek. Közöttük az egyik legfontosabb munkát végzi az a futár, aki a pártközpontból viszi el hétrõl-hétre a lapot az ország különbözõ pontjaira. Becsüljük meg õket azzal is, hogy felvillantjuk azok arcélét, akik vállalták ezt a megbízatást. Papp Lajos elvtárs viszi a legtöbb lapot Békés megyébe, darabra 17o-et. Minden csütörtökön 190 kilómétert vonatozik Körösladányból Budapestre és ugyanannyit vissza. Fél hatkor kelés, 7 órakor indul a vonat, s 3/4 11-re már a pártközpontban van. Ott fél óra ügyintézés, s indulás haza - így néz ki legyszerûsítve a "menetrend". A békéscsabai vasútállomáson már várja Hankó Mihály elvtárs, és Szeghalom körzetét kivéve, átveszi a megyei újságokat.ezekért másnap reggel jönnek a megyei pártirodába a helyi futárok. Papp elvtársnak is van dolga még pénteken is az újsággal. Ekkor viszi el a Szeghalomnak, Füzesgyarmatnak, Vésztõnek járó lapokat, és mindemellett lakóhelyén, Körösladányban darabra széthordja az elõfizetõknek. Papp elvtárs, a 73 évével, egy esztendõre, és minden hétre vállalta ezt a munkát. Ebben a korban, már csak rövidebb szakaszokra tervez az ember - mondja a ma is fiatalos mosolyával. A gépállomási munkából indult okleveles gépész- és gazdasági mérnök elkötelezett és tevékeny ember. Aktív lokálpatrióta is. Miután a Mezõtúron és Túrkevén ledolgozott évtizedek után visszaköltöztek Körösladányra, õ vezeti a helytörténeti csoportot is. Nyolc éven keresztül tõl 2002-ig - a Munkáspárt Központi Bizottságának tagja volt, s a párt megyei elnökségének is. PAPP LAJOS SZÁMOLJA A MEGYÉNEK JÁRÓ ÚJSÁGOT A PÁRT BAROSS UTCAI KÖZPONTJÁBAN Továbbra is viszi a szeghalmi terület párszervezetének életét. Legutóbb a Központi Pártetikai Bizottság tagjává választották. Mai pártunkban remélem nem sok dolgunk lesz - fûzi hozzá e funkciójához. V.J. ÉRVÉNYES A PEDAGÓGUSOK NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSE Az Országos Választási Bizottság jóváhagyta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének népi kezdeményezését. A szakszervezet ezzel azt követeli, hogy az Országgyûlés tüzze napirendjére a közoktatási törvény módosítását, abból a célból, hogy a pedagógusok kötelezõ óraszáma álljon vissza a évi módosítás elõtti szintre, azaz ne növekedjen szeptemberétõl. Az OVB megállapította, hogy a benyújtott aláírásokból legalább 58 ezer érvényes. A kezdeményezés ezért sikeres. Ismeretes, hogy a Munkáspárt 8 ezer aláírással tudta segíteni az akciót.. Az önkormányzati képviselõk nyaralása elõtt éppen ezekben a hetekben hozzák meg sorra a döntéseiket a falvakban, városokban a testületek a pedagógusok elbocsátásáról. "Színüktõl" függetlenül, merthogy a kormánytöbbség erre kényszerítette õket. Nemrég számoltunk be arról, hogy például egyedül Gyõr városában 250 pedagógust küldenek el, s országosan akár ezet tanító, tanár veszítheti el a munkáját. Most a parlament elnökénél és a képviselõknél van a labda: õsszel az Országgyûlés mindenképp köteles foglalkozni a szocialista-szabaddemokrata többség tavalyi döntésével. A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja Fõszerkesztõ: Székely Péter Szerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61. Telefon: (közvetlen); /22 m. Telefax: A Szabadság címe: info@aszabadsag.hu; internetcím: Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgató ISSN A Munkáspárt internetcíme: