MUNKAANYAG. Herédi János. A vámtarifa alkalmazásának általános szabályai. A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret

Átírás

1 Herédi János A vámtarifa alkalmazásának általános szabályai A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret A követelménymodul száma: A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT

2 A KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRA ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET Az Európai Unió a harmadik országokból a közösség területére behozott árukkal szemben Közös Vámtarifát alkalmaznak. Ezen kereskedelempolitikai eszköz alkalmazását a Tanács július 23-i, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelete biztosítja a tagállamok részére. Ebből következik, hogy a Közös Vámtarifa az egyik meghatározó eleme az Európai Unió alapját képező vámuniónak. A Római Szerződés e tényt a következőképpen támasztja alá. "A Közösség egy vámunión alapul, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed és magába foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá egy közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban." Az Európai Unió által alkalmazott Közös Vámtarifa - mint a nemzetközi áruforgalomra vonatkozó jogszabályi rendelkezések foglalataként - magába foglalja többek között a Kombinált Nómenklatúrát. 1 A Kombinált Nómenklatúra - az Áruosztályok és Árucsoportok rendszerében - az árukat természetrajzi sorrendben rendszerezi, amelyek az egyszerűtől az összetett felé haladva követik egymást. Ezen rendszerező elv alapján valósul meg az áruosztályozás, a különböző termékkörök esetében. Az általános szabályok ismerete, valamint azok egységes alkalmazása a helyes áruosztályozás alapja, amelyek tartalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek kiterjednek az egész vámtarifára (Kombinált Nómenklatúrára). Minden egyes a vámtarifába beosztályozandó áru esetében meg kell vizsgálni, hogy melyik alkalmazási szabály alapján történik az osztályozás. A Kombinált Nómenklatúra hat különböző általános szabályt ismer, amelyeket számmal határol el egymástól. A szabályok alkalmazása során a legfontosabb szempont, hogy az első négy szabály tekintetében sorrendiséget kell fenntartani. A sorrendiség ebben az esetben azt jelenti, hogy nem alkalmazható a 2. szabály az 1. szabály figyelembe vétele nélkül. Tehát a sorrendiség a szabályok alkalmazásánál szigorúan figyelembe kell venni. 1 A Tanács október 12-i 2913/92/EGK rendelet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról 1

3 Az 5. és a 6. szabály esetében azok speciális tartalmuk miatt azonban nem áll fenn, hiszen az 5. szabály a csomagolóanyagok és csomagolótartályok osztályozásával, a 6. szabály pedig az alszámok alá történő osztályozással foglalkozik. A kereskedelmi forgalomba az áruk jelentős része valamilyen csomagolóanyagban kerül értékesítésre, így ezen termékek osztályozása során az adott termék áruosztályozása mellett a csomagolóanyag osztályozására vonatkozó szabályokat is érvényesíteni kell. A Kombinált Nómenklatúrában megtalálható vámtarifaszámok nyolc számjegyűek tekintettel arra, hogy alszámos bontást is tartalmaznak (HR és KN alszám), így a 6. szabály is az első négy szabály valamelyike mellett kerül alkalmazásra. SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRA Mielőtt elkezdenénk részleteiben ismertetni a Kombinált Nómenklatúra alkalmazásának egyes általános szabályait - amelyek használata valamennyi a vámtarifába besorolható termék áruosztályozás során kötelező jelleggel alkalmazni kell -, ismerkedjünk meg az Európai Unió tagállamai által egységesen alkalmazott vámtarifát, a Kombinált Nómenklatúrát. A Kombinált Nómenklatúra - ahogy a bevezetőben is utaltunk rá - a Közös Vámtarifa jogszabályi rendelkezéseinek egyik elemeként kerül alkalmazásra. A Kombinált Nómenklatúra jogi alapját és rendeltetését, a Tanács július 23-i, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet 1. cikk (1) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint. E rendelettel létrejön egy áru nómenklatúra (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra -KN) azzal a céllal, hogy egyszerre és egyidejűleg eleget tegyen mind a Közös Vámtarifa, mind a Közösség külkereskedelmi statisztikájának, illetve az áruk exportálását vagy importálását érintő más közösségi politikák által megkívánt követelményeknek. A Kombinált Nómenklatúra - a fenti meghatározás alapján - nem csak egy szűken vett vám célokat biztosító árujegyzék, hanem a külkereskedelmi statisztikai kimutatások alapjául is szolgál. Maga a Kombinált Nómenklatúra a rendelet I. számú mellékletében található meg. A 2658/87/EGK rendelet 12. cikk (1) bekezdése meghatározza, hogy a Nómenklatúrát minden évben legkésőbb október 31-ig, az Európai Unió hivatalos Lapjában közzé kell tenni egységes szerkezetben. A hivatalos Lapban közzétett Kombinált Nómenklatúra a következő év január 1-től - december 31-ig hatályos. 2

4 A KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRA SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE A Kombinált Nómenklatúra szerkezeti felépítését tekintve több részből tevődik össze. 1. Első Rész - Bevezető Rendelkezések I. szakasz Általános Szabályok A. Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok Ebben a fejezetben kerülnek ismertetésre az árosztályozáshoz kapcsolódó alkalmazási szabályok (1-6. szabály), amelyeket a HR Nómenklatúrából átvettek. Az egyes szabályok olyan alapelveket tartalmaznak, amelyek kiterjednek az egész Kombinált Nómenklatúrára. Részletezésük egy külön fejezetben kerül bemutatásra. B. A vámtételekre vonatkozó általános szabályok A KN alapesetben az ún. Szerződéses vámtételeket (3. oszlop) alkalmazza a harmadik országokkal szemben. A Szerződéses vámtétel lényegében a legnagyobb kedvezményes elbánás elvének megfelelően kerül kialakításra az EU részéről. C. A nómenklatúrára és a vámtételekre egyaránt vonatkozó általános szabályok Ebben a fejezetben olyan általános érvényű szabályok és rendelkezések találhatóak meg, amelyeket a vámtarifa használata, illetve a vámtételek alkalmazása során egységesen kell alkalmazni. - a vámérték meghatározására vonatkozó szabályok, - a vám kivetésének alapjául szolgáló tömeg meghatározása, - a meghatározott célú felhasználásuk alapján kedvezményes tarifális elbánásban részesülő árukra vonatkozó rendelkezések, - az euró értékének rögzítési szabályai. II. szakasz Különös rendelkezések - A. Egyes hajókhoz vagy más vízi járművekhez, illetve tengeri fúró- vagy termelési platformokhoz használt áruk - B. Polgári légi járművek és azokhoz használt áruk - C. Gyógyszeripari termékek - D. Átalányvámtétel E. - Csomagolótartályok és csomagolóanyagok - F. Kedvezményes tarifális elbánás az áru jellege alapján - Jelek, rövidítések és szimbólumok - Kiegészítő mértékegységek 3

5 2. Második rész Vámtarifa A Kombinált Nómenklatúra legrészletesebb és terjedelmesebb része, tekintettel arra, hogy tulajdonképpen itt található meg a vámtarifa valamennyi szerkezeti elemével, amelyek az alábbiak: - Általános szabályok (1-6. szabály) - Áruosztályok (Áo.): eltérő számú Árucsoportot tartalmaznak (I. XXI. Áo.) - Árucsoportok (Ács.): az Áruosztályokon belül találhatóak ( Ács.) - Árualcsoportok: az Árucsoportokat tagolják fel (pl.: 39., 63., 72., 71. Ács.) - Vámtarifaszámok (vtsz.): (pl.: ) vámtarifaszám (1-4. pozíció) 1-2. pozíció az árucsoportot jelöli 3-4. pozíció az árucsoporton belül elfoglalt helyet jelenti HR alszám (5-6. pozíció) KN alszám (7-8. pozíció) A Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámok, minden esetben 8 számjegyűek. A KN alszámok kizárólag a HR szerinti vámtarifaszámot (6 számjegy) követően kerülnek jelölésre a vámtarifaszám 7. és 8. pozíciójában. - Megjegyzések: Áruosztály előtti Megjegyzés, Árucsoport előtti Megjegyzés, Alszámos Megjegyzés (HR), Kiegészítő Megjegyzés (KN). - Árumegnevezések: a Kombinált Nómenklatúra valamennyi vámtarifaszámához és alszámához kapcsolódik árumegnevezés, amely lehet konkrét (0601 vtsz.) vagy általános (0602 vtsz). Ugyanez a szabály érvényesül az alszámok esetén is. - Lábjegyzet: olyan szöveges információt tartalmaznak, amelyek a Kombinált Nómenklatúra alkalmazásával kapcsolatosak. A vámtarifa lapjainak alsó részében kerülnek feltüntetésre. Pl.: autonóm vámtétel vagy tarifális intézkedések alkalmazása. - Vámtételek: Az Általános szabályok keretében részletezésre került. - Kiegészítő mértékegységek: A Kombinált Nómenklatúra 4 oszlopában kerülnek feltüntetésre bizonyos árukörök esetében. 3. Harmadik rész Vámtarifa mellékletek A Kombinált Nómenklatúra ezen részében összesen kilenc melléklet található, amelyek a vámtarifa általános és speciális rendelkezéseihez egyaránt felhasználhatóak. - Mezőgazdasági alkotóelemek (EA); Kiegészítő vámtételek cukorra (AD S/Z) és lisztre (AD F/M) (1. melléklet), - Azok a termékek, amelyekre belépési ár alkalmazandó (2. melléklet.), - Vámmentességet élvező gyógyszerek és azokhoz felhasznált anyagok jegyzéke (3.-6. mellékletek), 4

6 - Illetékességgel rendelkező közösségi hatóságok által megnyitott WTO vámkontingensek (7. melléklet), - Fogyasztásra alkalmatlan áruk (denaturáló szerek) jegyzéke (8. melléklet), - Kedvezményes tarifális elbánás biztosításához szükséges igazolások és bizonyítványok az áru jellege alapján (9. melléklet). 1. SZABÁLY Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik a kővetkező rendelkezések alapján kell meghatározni. Az 1. szabály rendelkezései rögtön az elején meghatározzák, hogy mi szolgál alapul, valamint mi nem vehető figyelembe az egyes áruk osztályozása során. Ennek megfelelően az 1. szabály első része megállapítja, hogy az áruosztályok, árucsoportok, árualcsoportok címei csak tájékoztató jellegűek ez az áruosztályozásnak nem képezi az alapját! Tekintettel arra, hogy a vámtarifa magába foglal minden a kereskedelemben előforduló árut, azonban valamennyi árut a címekben nem lehet felsorolni. Az egyes címek a legnagyobb általánosságban említik meg az áruosztályokba és árucsoportokba tartozó termékek körét és ez az általánosítás nem elegendő az áruk helyes osztályozásához. Számtalan esetben azonban egy áruosztályba vagy árucsoportba besorolt áruk eltérő jellege és nagy száma lehetetlenné teszi azokat a címek szövegében felsorolni vagy külön-külön megnevezni. Pl.: XV. Áruosztály: Nem nemesfém és ebből készült áruk. Létezik számtalan olyan nem nemesfémből készült áru (gázkazán - XVI. Áruosztály; gépjármű - XVII. Áruosztály), amelyeket nem osztályozhatjuk a XV. Áruosztályba. Pl.: Az 51. Árucsoport címe Pamut. A szabály alapján nem jelenthető ki, hogy minden pamutból készült termék az 51. Árucsoportba tartozik, mert a pamutból készült ruházati cikkeket (pl.: szőtt férfi pamuting) a 62. Árucsoportba kell osztályozni. Pl.: 39. Árucsoport: Műanyag és ebből készült áruk. A 39. Ács. Megjegyzés (2) bekezdése alapján látható, hogy melyek azok az áruk, amelyeket nem osztályozhatóm a 39. Árucsoportba, meg akkor sem műanyagból készültek (lábbeli, kalap, vonalzó, gomb). Pl.: 62. Árucsoport: Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével. Az Árucsoport címe alapján nem készülhetnek áruk kötött és hurkolt anyagból a 62. Árucsoportba (mert azokat a 61. Árucsoportba osztályozzuk), mégis a vámtarifaszám alá tartoznak a vámtarifaszám szövegében megjelölt ruházati cikkek akkor is, ha azok anyaga kötött vagy hurkolt melltartó, harisnyatartó, fűző ( kötött vagy hurkolt anyagból is.). 5

7 Az 1. szabály a továbbiakban kimondja, hogy mi alapján végezhető el az áruosztályozás: - a vámtarifaszámok szövegében foglalt árumegnevezések alapján, Pl.: 0203 vtsz. hűtött sertéshús; vtsz. rozs; vtsz. szójabab olaj; 2507 kaolin; - Áruosztály, Árucsoport, Árualcsoport előtti Megjegyzések rendelkezése szerint, Pl.: 20. Árucsoport Megj. (4) bekezdés: a 7 tömegszázalék vagy annál magasabb szárazanyag-tartalmú paradicsomlevet a vtsz. alá kell besorolni. A Megjegyzés egyértelműen és pontosan fogalmaz az áruosztályozásra vonatkozóan. Pl.: 1. Árucsoport tartalmazza az élő állatokat, azonban az 1. Árucsoport Megj. (1) bekezdés a.) pontja kivételként határozza meg, hogy az élő halat, rákot, puhatestűeket és más gerinctelen vízi állatokat a 3. Árucsoportba kell osztályozni. Pl.: vámtarifaszám: Mag, gyümölcs és spóra, vetési célra. A vámtarifaszám szövege alapján a rozs vetőmagot, mint vetési célra szolgáló magvat a vtsz alá kellene osztályozni. A 12. Árucsoport Megjegyzés (3) bekezdése azonban meghatározza, hogy a gabonafélék (rozs) magja akkor sem osztályozható a vtsz alá, ha vetési célra hozták be a Közösség vámterületére, hanem a 10. Árucsoportba kerül besorolásra. Azonban nem lehet minden esetben a vámtarifaszám szövege (árumegnevezés), vagy a Megjegyzések rendelkezései alapján az osztályozást elvégezni. Ilyen esetekben kerül sor - a következő szabályok (2,3,4,5) szerinti osztályozásra, feltéve, ha azok alkalmazása nem ellentétes a vámtarifaszámok szövegével illetve a Megjegyzések rendelkezéseivel. Vagyis olyan esetekben, amikor a vámtarifaszám szövege, vagy a Megjegyzések konkrét rendelkezést tartalmaz az osztályozandó árura vonatkozóan, akkor a további szabályok nem alkalmazhatóak. A szabály értelmében és alkalmazása során a vámtarifaszámok, valamint az áruosztályokhoz és árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések az elsődlegesek, azaz az áruosztályozásnál ezeket kell legelőször figyelembe venni. Pl.: Fűszerkeverék, amely tartalmaz: 60 % őrölt ánizsmagot (0909 vtsz) és 40 % őrölt kakukkfüvet (0910 vtsz). Felvetődik a kérdés, hogy az első látásra két vámtarifaszám alá tartozó árut lehet-e a 3/b szabály alapján osztályozni, tekintettel arra, hogy ezen szabály foglalkozik a keverékek áruosztályozásával. Azonban az árut nem osztályozhatom a 3/b szabály alapján, mert a 9. Árucsoport Megj. (1) bekezdése egyértelmű osztályozási szabályt határoz meg a fűszerkeverékek besorolását illetően. A fűszerkeveréket az 1. szabály szerint kell osztályozni. 6

8 Pl.: Szőrmével bélelt férfi gyapjú kabát esetén szintén alkalmazható lenne a 3/b szabály, vizsgálva az áru lényeges jellemzőjét. Ez alapján két vámtarifaszám jöhet szóba, a 62. Árucsoport, mint szövetkabát, valamint a 43. Árucsoport, mint műszőrméből készült áru, ha a bélést tekintjük lényeges jelleget adó alkotóelemnek. A 3/b szabály nem alkalmazható, mert a 43. Árucsoport Megj. (4) bekezdés meghatározza a lényegtelen díszítéstől eltekintve a műszőrmével bélelt és borított ruházati cikkek a 43. Árucsoportba, mint műszőrméből készült áruként kerül besorolásra. Mivel a fenti rendelkezést az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés tartalmazza, ezért 1. szabály szerint történik az áruosztályozás. Pl.: A 3/b szabály rendelkezik a készletek osztályozásáról. Azonban a 8206 vtsz. szövege az következőek szerint rendelkezik: "A vámtarifaszámok közül két vagy több vtsz. alá tartozó szerszámok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelt készletben" A vámtarifaszám szövege egyértelműen meghatározza a készlet osztályozásának főbb szempontjait. Vagyis a vámtarifaszám szövege alapján a készletnek meg kell felelnie a 3/b szabály előírásainak, azonban az 1. szabály alapján kell az osztályozást elvégezni. Tekintettel arra, hogy a "következő szabály" (példánkban a 3/b szabály) alkalmazása ellentétes a vámtarifaszám szövegében meghatározott árumegnevezéssel. Vagyis a vámtarifaszám szövegében leírt árumegnevezés rendelkezése az irányadó az áruosztályozás során. Az 1. szabály után és azzal párhuzamosan a 6. szabály kerül értelmezésre, ugyanis e szabály ismerete nélkül a jelenleg használt Kombinált Nómenklatúrában nem tudnánk eljutni a teljes nyolc számjegyű vámtarifaszámhoz, mivel a 6. szabály rendelkezik az alszámok alá történő osztályozásról. Vagyis az 1. szabály a vámtarifaszámok szövegére, a Megjegyzésekre utal, így az áruosztályozást csak a vámtarifaszám első négy számjegyére lehet elvégezni. A vámtarifaszám további részeire (alszámaira) vonatkozóan csak a 6. szabály határoz meg kötelező jellegű rendelkezéseket. 6. SZABÁLY A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifa alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifa alszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak. 7

9 Az 1. szabályt követően szándékosan a 6. szabály kerül ismertetésre, hiszen ezen szabály segítségével lehet nyolc számjegyű vámtarifaszámot meghatározni az Európai Unió tagállamai által egységesen használt Kombinált Nómenklatúrában (KN). Hiszen a 6. szabály az alszámok alá történő áruosztályozást szabályozza. A 6. szabály rendelkezései nagyon hasonlítanak az 1. szabály előírásaira. A különbség abban jelenik meg, hogy a 6. szabály nem a négy számjegyű vámtarifaszámok szintjén, hanem az alszámok szintjén rendelkezik a termékek áruosztályozásáról. A fentiekben meghatározott általános jellemzők figyelembe vételével meghatározható, hogy a 6. szabály a vámtarifa alszámai alá történő osztályozásra, valamint a különböző szintű alszámok összehasonlítására vonatkozik. A szabály értelmében a vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolás során figyelembe kell venni: - a vámtarifa alszámok szövegében foglalt árumegnevezéseket, - az alszámokra vonatkozó Alszámos Megjegyzésekben foglalt rendelkezéseket, - az előző szabályok ( szabályok) rendelkezéseit, azzal a feltétellel, hogy csak azonos szintű vámtarifa alszámok hasonlíthatóak össze, - az áruosztályok és árucsoportok előtti Megjegyzésekben foglalt rendelkezéseket, feltéve, ha azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak. Az osztályozás során ügyelni kell arra, hogy csak azonos szintű alszámok hasonlíthatóak össze. Továbbá, hogy az áruosztályokhoz és árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések nem lehetnek ellentétesek az Alszámos Megjegyzésekkel. Felmerülhet a kérdés azzal kapcsolatosan, hogy mit jelenthet az azonos szintű alszámok összehasonlítása? Az általános szabályok bevezető részében meghatározásra került, hogy a Kombinált Nómenklatúrában az egyes árukat nyolc számjegyű vámtarifaszámok kódolják. A vámtarifaszámok megvalósítva az egységes vámnyelvezetet felépítése a vámtarifák történeti kialakulása során nyerte el a mai formáját és szerkezetét. A vámtarifaszám szerkezeti felépítésében két szinten is találkozunk alszámokkal. Az első szint a vámtarifaszám 5. és 6. számjegyében található meg, amelyet HR alszámnak nevezünk. Ez az alszám a nevéből adódóan a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer (HR Vámtarifa) tartalmazza, mint kötelező alszámot. A második szinten található meg ami a vámtarifaszám 7. és 8. számjegye a KN alszám. Ezt az alszámot ahogy a neve is mutatja a Kombinált Nómenklatúra (KN) határozza meg. A 6. szabály ezen két szinten meghatározott alszámok alá történő osztályozást biztosítja az áruosztályozás keretében. Alszámok összehasonlítása az alábbiak szerint történik a 6. szabály alkalmazása során: 1. A terméket először négy számjegyű vámtarifaszám alá kell besorolni. 2. Ezt követően az azonos szintű alszámokat szükséges összehasonlítani és ez alapján kiválasztani a helyes alszámot 8

10 i. (-) egy vonalas szintű alszámot, az egy vonalas alszámmal ii. (--) két vonalas szintű alszámot, a kétvonalas alszámmal, de csak a kiválasztott (-) egyvonalas szintű alszámon belül Az alszámokon belül megkülönböztetünk különböző szinteket, amelyeket a Kombinált Nómenklatúra vízszintes vonalakkal jelöl. (pl.: -, --, ---). Az egyforma számú vonalakkal jelzett alszámok tartoznak ugyanazon szinthez. Pl.: vtsz (legfeljebb 2 l-es kiszerelésű Vodka) és a vtsz (több mint 2 l-es kiszerelésű Vodka) összehasonlítható egymással, mert mindegyik három vonalas (---) szintű alszám, ugyanazon két vonalas (--) szintű bontáson belül. A vtsz és a vtsz már nem hasonlítható össze egymással, mert ugyan mindegyik három vonalas (---) szintű alszám, de nem ugyanazon két vonalas (--) alszám alá tartoznak. NÉZZÜNK EGY PÉLDÁT RÉSZLETESEN LEVEZETVE. Pl.: Fagyasztott sertéscomb csonttal. A terméket - jellegéből adódóan - a 2. árucsoportba osztályozzuk, mint élelmezési célra alkalmas húsféle. Az adott árut - figyelemmel a vámtarifaszám szövegére - a 0203 "Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva" vámtarifaszám alá soroljuk. Ezzel tulajdonképpen, az 1. szabály alkalmazásával eljutottunk a négy számjegyű (0203) vámtarifaszám szintjére. Ettől kezdve pedig a 6. szabály alkalmazása következik, vagyis az alszámok alá történő osztályozás. Össze kell hasonlítani a 0203 vámtarifaszám alszámait azonos bontási szinten. Az egyforma számú vonallal jelölt alszámok találhatók ugyanazon a szinten, ezért az árubesorolás során fontos, hogy csak az azonos szintű alszámok hasonlíthatóak össze. Először az egyvonalas bontásokat hasonlítjuk össze, - Frissen vagy hűtve: - Fagyasztva: Számunkra az egyvonalas (-) bontásból a "fagyasztva" kifejezést kell kiválasztani, ezt követően a kiválasztott egyvonalas bontáson belül a kétvonalas (--) bontásokat hasonlítjuk össze, Egész és fél: Comb, lapocka és részei, csonttal: Más: A kétvonalas (--) bontások közül a "Comb, lapocka és részei, csonttal" kifejezést kell kiválasztani, majd a kiválasztott kétvonalas bontáson belül a háromvonalas (---) bontásokat hasonlítjuk össze, 9

11 Házi sertésből: Más A háromvonalas (---) bontások közül a "Házi sertésből" kifejezést kell kiválasztani, majd a kiválasztott háromvonalas bontáson belül a négyvonalas (----) bontásokat hasonlítjuk össze, Comb és részei ( ) Lapocka és részei ( ) A fenti példa helyes vámtarifaszáma tehát, a Az áruosztályozás során az alszámok összehasonlítását egészen addig kell elvégezni, amíg nyolc számjegyű vámtarifaszámot nem érünk el. 2/A. SZABÁLY A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész- vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész-, illetve befejezett árura (vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura) is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak vagy mutatnak be. A fentiekben meghatározott szempontok alapján 2/a szabály a következő áruk osztályozási rendelkezéseit tartalmazza: - nem teljesen kész, - befejezetlen árukat, - nyersdarab, - szétszerelt áruk, - össze nem állított áruk. Ezeket a termékeket a kész, befejezett, összeállított termékek vámtarifaszáma alá osztályozzuk azzal a feltétellel, ha rendelkeznek a készáru jellemzőivel. A szabály két fő részre tagolható, amelynek első része a nem teljesen kész, a befejezetlen áruk, valamint a nyersdarab osztályozási szempontjaival foglalkozik. 10

12 Nem teljesen kész, befejezetlen áruk Az egyes készáruk tekintetében meghatározható, hogy általában nem merül fel probléma azok áruosztályozásával kapcsolatosan. Azonban felmerül a kérdés, hogy hogyan osztályozható be a vámtarifába azok az áruk, amelyek még nincs teljesen készen? Erre a feltett kérdésre ad választ a 2/a szabály első része. Bármely vámtarifaszámnak egy szóban forgó árura vonatkozó rendelkezése kiterjed egyrészt a szóban forgó készárura, valamint a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is egyaránt, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru, a kész vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel rendelkezik. Nem teljesen készáru: olyan áruk, amelyek egy része hiányzik, nem készültek el teljesen. Pl.: Kerékpár gumiköpeny nélkül, villanyfúró befogótokmány nélkül, bőrönd fogantyú nélkül, műanyag szerszámosláda fogantyú nélkül. Befejezetlen áru: olyan áruk, melyek esetében valamely gyártási eljárás, vagy művelet marad el ahhoz, hogy késznek vagy befejezett terméknek lehessen tekinteni. Pl.: Lakkozatlan asztal, festetlen képkeret, nyers fából készült játékok festés, díszítés nélkül A fentiekből megállapítható, hogy olyan árukra vonatkozik a 2/a szabály, amelyek nem teljesen kész, vagy befejezetlen állapotban egyaránt felismerhetőek az áru jellegéből, valamint rendelkeznek a készáru lényeges ismérveivel. Vagyis a példákban említett termékeket, mint készárut kell osztályozni a saját vámtarifaszámuk alá. Nyersdarab Olyan áruk, amelyek közvetlen felhasználásra nem alkalmas, de rendelkezik a készáru megközelítő alakjával, körvonalával. Az áru további megmunkálása szükséges, hogy készáruként felhasználható legyen. Pl.: Nyers kulcs, vagy nyers tengelyöntvény, amely durva és nagyolt felhasználásra alkalmatlan felismerhető lényeges jellemzőiből (dugattyúk helye) a késztermék; műanyag palack elő forma, amely hengeres alakú köztes termék, amelynek egyik vége zárt, a másik vége pedig nyitott és csavarmenetet tartalmaz. Ezen árunál a a menetes vég alatti részt fogják a szükséges méretre és alakra formálni. Nem tekinthető nyersdarabnak az olyan rúd, lemez stb., amely még nem rendelkezik a készáru jellegzetes formájával, alakjával. Ezeket az árukat anyaguknak megfelelő saját vámtarifaszámuk alá osztályozandóak. Pl.: ólomlap, ólomlemez: vámtarifaszám alá osztályozzuk, mint félkész terméket. A 2/a szabály második része rendelkezik a szétszerelt vagy össze nem állított áruk osztályozási szempontjairól. 11

13 Össze nem állított vagy szétszerelt áruk A szabály második része rendelkezik a szétszerelt és össze nem állított termékek osztályozásáról. A 2/a szabály rendelkezései alapján az egyes áruk érkezhetnek: - mint készáru össze nem állítva (összeszereletlenül), - mint készáru szétszerelve, - mint nem teljesen kész vagy befejezetlen áru össze nem állítva, - mint nem teljesen kész vagy befejezetlen áru szétszerelve. A c) és a d) pontban meghatározott termékek esetében feltételként kerül meghatározásra, hogy a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru rendelkezzen a készáru lényeges jellemzőjével. Ennek a feltételnek megfelelő áruk tarifális besorolását az össze nem állított, valamint a szétszerelt állapot nem befolyásolja. Össze nem állított áru: olyan áruk, amelyek még nem voltak összeszerelve, vagyis az árut a rendeltetés helyszínen fogják utólag összeszerelni. Pl.: bútor, gépkocsi, óra, szerszámgépek, berendezések Szétszerelt áru: olyan áruk, amelyeket célszerűségből, vagy a szállítás érdekében, vagy terjedelme miatt szükséges mértékig szereltek szét. Pl.: nagy terjedelmű gépsor, vagy daru beszállítása során szükséges mértékig szétszerelnek, majd az áru rendeltetetési helyén összeszerelik. Az össze nem állított vagy szétszerelt állapotban bemutatott áruk olyan árukat jelent, amelyeknek alkotórészeit rögzítő eszközökkel (csavarral, csapszeggel, pecekkel stb.) vagy szegecseléssel, illetve hegesztéssel lehet összeállítani, feltéve, hogy csupán összeállítási műveletről van szó. A szétszerelt vagy össze nem állított áruk lehetnek nem teljesen kész vagy befejezetlen áruk is! A szétszerelt vagy össze nem állított áruk esetében figyelemmel kell lenni az alábbiakra: - a részek (akár szétszereltek, akár össze nem állítottak) együtt érkezzenek, - a beérkező alkotórészek között ne legyen a szükségesnél nagyobb darabszám, - ne érkezzen be olyan alkotórész az adott szállítmányban, amelyek nem tartoznak konkrétan az adott termékhez. A b) és c) pontban meghatározott alkotórészeket mindig a saját vámtarifaszámuk alá osztályozzuk. Továbbá szintén a saját vámtarifaszámuk alá osztályozzuk azokat a beérkező nem teljesen kész vagy befejezetlen árukat, illetve nyersdarabokat össze nem állítva vagy szétszerelve is -, amelyek nem felelnek meg a 2/a szabály rendelkezéseinek, vagyis, hogy rendelkezzenek a készáru lényeges jellemzőivel. 12

14 A 2/a szabály nem alkalmazható a Kombinált Nómenklatúra I. - VI. áruosztályába tartozó árukra! Tekintettel arra, hogy ezen áruosztályok termékkörei állati, növényi, ásványi termékek, valamint vegyi áruk. Egy részben feldolgozott baromfiból nem lehet következtetni a teljes állatra, valamint az abból elkészítendő élelmiszerre, így e termék osztályozása során a feldolgozás, valamint a megmunkálás lesz tarifális szempont az árubesorolásuk során. 2/B. SZABÁLY A vámtarifaszámok szövegében valamely alapanyagra vagy anyagra történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékére vagy összetételére is vonatkozik. Az egy adott alapanyagból vagy anyagból előállított árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a teljes egészében vagy részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árura is vonatkozik. Az egynél több alapanyagból vagy anyagból álló áruk besorolásánál a 3. szabályban foglalt elvek szerint kell eljárni. A fentiekben leírtak alapján vizsgáljuk meg a szabály alkalmazásának főbb jellemzőit: - a 2/b szabály olyan vámtarifaszámok esetében alkalmazható, amelyek szövegében utalás található egy adott alapanyagra vagy egy adott anyagra. Pl.: fagyasztott sertéshús 0203 vtsz., cirokmag 1007 vtsz., nád-vagy répacukor szilárd alakban 1701 vtsz. - utalás található egy alapanyagból készült árura a vámtarifaszám szövegében. Pl.: természetes parafából készült áru vtsz, műszőrme és ebből készült áruk 4304 vtsz., vulkanizált lágygumiból készült ruházati cikkek 4015 vtsz. - egy alapanyagra vagy anyagra utaló vámtarifaszám szöveg, kiterjeszthető úgy is, hogy az a vámtarifaszám magába foglalja a hivatkozott alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékét. Vagyis az áruk nem kizárólag egy vámtarifaszám szövegében megnevezett alapanyagból készülhetnek, hanem tartalmazhatnak más hozzáadott anyagokat is egyaránt. Pl.: kenhető tejkészítmények (vajkrém) A 0405 vámtarifaszám szövegében utalást találunk egy alapanyagra (vajkrém), a 2/b szabály értelmében azonban a szalámival vagy paprikával ízesített vajkrémet (mint az alapanyagnak más anyaggal való keverékére, összetételére utalva) szintén a 0405 vámtarifaszám alá osztályozható. Pl.: Sózott vaj A 0405 vámtarifaszám szövegében utalás találunk a vaj szóra, mint alapanyag. A sózás azonban nem befolyásolja az alapanyag jellegét, így a sózott vaj a 0405 vámtarifaszám alá osztályozható. 13

15 Pl.: Vitaminnal és ásványi anyaggal dúsított tej (0401 vtsz), paprikás ízesítésű kockasajt (0406 vtsz), természetes parafából készült lemez vászonerősítéssel (4502 vtsz), műanyag szigetelőszerelvény menetes fémbetéttel (8547 vtsz). Pl.: a 2505 vtsz. alá osztályozzuk a természetes homokot színezve is. tekintettel arra, hogy a vámtarifaszám szövege megengedi az alapanyaghoz (homok) más anyag (színezék) keverését, így 1. szabály szerint osztályozunk. Pl.: 4502 vtsz. alá tartozó parafa lap vászon erősítéssel. A vámtarifaszám szövegében hivatkozott alapanyaghoz (parafa), megerősítés és felhasználás szempontjából hozzáadnak egy más anyagot (vászon). Azonban a hozzáadás csak olyan mértékben történik meg, amely alapján az alapanyag (parafa) jellege és összetétele nem változik meg. Tehát a vászon megerősítés nem módosítja a parafa szerkezetét és tarifális besorolását a Kombinált Nómenklatúrában. Valamennyi fenti példából egyértelműen megállapítható, hogy a 2/b szabály alapvetően az egyes áruk anyag szerint történő osztályozását határozza meg. Az anyagnak a meghatározása még abban az esetben is fontos, ha bizonyos esetekben ez a szempont a megfelelő áruosztályozás mellett másodlagosnak tűnhet. Pl.: Műanyagból készült szigetelőszerelvény belsőmenetes foglalattal ellátva, amelyet az öntésnél csak a szerelhetőség érdekében helyeztek az anyagba (8547 vtsz.). A 2/b szabály alkalmazása nem terjeszthető olyan módon, hogy az felülírja az 1. szabály rendelkezéseit. Pl.: Zsír sztearin, zsírolaj, oleosztearin, oleoolaj és faggyúolaj nem keverve (1503). A vámtarifaszám szövege kizárja a más alapanyag vagy anyag jelenlétét, így a 2/b szabály ebben az esetben nem alkalmazható. Összefoglalásképpen meghatározhatjuk, hogy a 2/b szabály egy alapanyagra vagy anyagra vonatkozó bármely vámtarifaszám szövegének alkalmazása kiterjeszti olyan módon, hogy az adott vámtarifaszám magába foglalja az ilyen alapanyagnak vagy anyagnak, más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékét vagy összetételét, azzal a feltétellel, hogy első látásra is csak egy vámtarifaszám jöhet szóba ami az alapanyag vámtarifaszámát jelenti az áruosztályozás során. Ez azt jelenti, hogy a több anyag ellenére is csak egy anyag nevezhető meg az áruosztályozás érdekében. Amennyiben a 2/b szabály alapján az alapanyagok vagy anyagok keverékeit, összetételét első látásra (prima facie) két vagy több vámtarifaszám alá egyidejűleg is besorolható, abban az esetben a 3. szabályt kell alkalmazni. 14

16 3. SZABÁLY Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni: A 3. szabály bevezető rendelkező része meghatározza, hogy amennyiben az adott áru első látásra két vagy több vámtarifaszám alá is osztályozható lenne, abban az esetben a 3. szabály rendelkezései szerint kell az árubesorolás során eljárni, figyelembe véve természetesen az 1. szabályban meghatározott osztályozási alapelveket. Pl.: A 48. Árucsoport Megjegyzés (7) bekezdése meghatározza, hogy a papírt, amely a vámtarifaszámok közül két vagy több vámtarifaszám alá is besorolható lenne, a figyelembe vehető vámtarifaszámok közül a számsorrendben utolsó vámtarifaszám alá kell a Kombinált Nómenklatúrában besorolni. Mivel a Megjegyzés konkrétan meghatározza, hogy a szóba jöhető vámtarifaszámok közül az utolsó alá kell osztályozni a papírt, így már nem osztályozhatjuk a 3/c szabály alapján, mivel az osztályozást az 1. szabály szerint kell végrehajtani. A szabály alkalmazása során figyelembe kell venni annak használati sorrendiségét. Ennek megfelelően: - 3/a szabály a részletes leírás, - 3/b szabály a lényeges jellemző, - 3/c szabály a számsorrendben utolsó vámtarifaszám meghatározásával biztosított az áruosztályozás lefolytatása. Ez azt jelenti, hogy először a szabályok között meglévő sorrendiséget kell betartani azok alkalmazása során, majd ezt követően a 3. szabályokon belüli sorrendiséget is figyelembe kell venni. Tehát a 3. szabály csak az 1. és a 2. szabályok után lehet alkalmazni, ezen belül pedig a 3/b szabály pedig csak akkor alkalmazható, ha az árut a 3/a szabály alapján nem osztályozható. Természetesen ez a logikai alkalmazási sorrendiség ugyanúgy meghatározható a 3/c szabály esetében is. Vagyis a 3/c szabály csak akkor kerülhet alkalmazásra az áruosztályozás során, amennyiben az adott árut sem a 3/a, sem pedig a 3/b szabályok alapján nem tudjuk osztályozni a Kombinált Nómenklatúrában. A 3. szabályt csak abban az esetben lehet alkalmazni, amennyiben a vámtarifaszámok szövegeiben foglalt árumegnevezések, illetve a Megjegyzések rendelkezései ellentétesen nem rendelkeznek. 15

17 Pl.: 97. Árucsoporthoz Megjegyzés 4. bekezdés (B) pontja alapján azokat az árukat, amelyek a vámtarifaszámok valamelyike alá, valamint ugyanakkor a 9706 vámtarifaszám alá is osztályozhatóak, azokat mindig a vámtarifaszámok egyike alá kell osztályozni. Tehát az árukat a 97. Árucsoporthoz Megjegyzés 4. bekezdés (B) pontja szerint kell osztályozni (1. szabály) és nem a 3. szabály alapján. Pl.: XVI. Áruosztály (3) bekezdés rendelkezik a bármilyen anyag megmunkálására alkalmas szerszámgépről, amely a 8456, valamint a , a 8464 vagy 8465 vámtarifaszámok alá is egyaránt osztályozható. Azonban a Megjegyzés pontosan meghatározza rendelkezéseivel azt is, hogy az ilyen jellegű szerszámgép, amely egyszerre több vámtarifaszám alá egyaránt besorolható, a 8456 vámtarifaszám alá kell osztályozni. Mivel a Megjegyzés rendelkezései szerint osztályozunk az 1. szabály szerint kell figyelembe venni az árubesorolást. Összefoglalva a fentiekben meghatározottakat, megállapítható, hogy a 3. szabályt összetett árukra (két vagy több anyagból, valamint két vagy több alkotórészből) és keverékekre alkalmazható. Figyelembe véve a különböző osztályozási szempontokat, el kell dönteni, hogy melyik az a szóba jöhető egyetlen vámtarifaszám, amely alá az adott áru osztályozható. Kiindulási pontként megállapítható, hogy olyan jellegű áruval szembesülünk, amelyet több vámtarifaszám alá is osztályozhatunk. A megfelelő vámtarifaszám kiválasztása során általában az anyag, terjedelem és a felhasználási cél figyelembe vételével, valamint összevetésével kell dönteni. 3/A SZABÁLY Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Ha azonban a két vagy több vámtarifaszám mindegyike csak a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagok vagy anyagok valamelyikére, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk egyes darabjaira vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán pontosnak kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi. Az áruk meghatározása során kerülni kell az olyan megnevezéseket, amelyek nem biztosítanak pontos és egyértelmű felvilágosítást az áru besorolását illetően. Továbbá törekedni kell a név szerinti leírásra, illetve azon jellemzők feltüntetésére, amelyek befolyásolják az áru tarifális besorolását. A szabály meghatározza, hogy a legrészletesebb, legpontosabb áruleírást tartalmazó vámtarifaszámot előnyben kell részesíteni az általános leírást tartalmazó vámtarifaszámmal szemben. Tehát az árut a pontosabb leírás alapján kell osztályozni a vámtarifába. 16

18 Törekedni kell a pontos név szerinti leírásra, valamint azoknak a jellemzőknek a feltüntetésére, amelyek befolyásolhatják az áru tarifális besorolását. Helytelen árumegnevezés: pl.: más műanyag termék, vagy férfi télikabát, vagy elektromos háztartási készülék. Ezen árumegnevezések nem adnak megfelelő tájékoztatást a helyes vámtarifaszám kiválasztásához. A fenti árumegnevezések helyesen: pl.: műanyag lap, 400x500 mm, porózus; férfi gyapjúszövet téli kabát; elektromos háztartási kávéfőző, vulkanizált lágygumiból készült ruházati cikk. A részletes leírás vonatkozhat: - áru anyagára, - áru jellegére, - előállítási módjára, - használati céljára... stb. Ha az árut valamelyik vámtarifaszám szövege pontosabban meghatároz, mint egy másik, abban az esetben a pontosabb, részletesebb leírást tartalmazó vámtarifaszám alapján kell osztályozni. Pl.: Acél étkezési villa osztályozása során két vámtarifaszám is szóba jöhet: vámtarifaszám (asztali, konyhai áru vasból vagy acélból) vámtarifaszám (kanál, villa ) Láthatjuk, hogy az osztályozandó árut mindkét vámtarifaszám nevesíti, azonban a vámtarifaszám az, amely név szerint megnevezi az áru, így ez alá a vámtarifaszám alá osztályozunk. Pl.: Réz csengő besorolása esetén szintén az alábbiak jöhetnek szóba: vámtarifaszám (rézgyártmányok) vámtarifaszám (harang, csengő...) Szintén megállapítható, hogy a vonatkozó árut a vámtarifaszám alá kell osztályozni, mert név szerint (legrészletesebben) kerül megnevezésre a vámtarifaszám szövegében. Pl.: Személygépkocsiba való gyújtógyertya osztályozása esetén az alábbiakat kell figyelembe venni: vámtarifaszám (motor alkatrész) vámtarifaszám (gyújtógyertya ) A gyújtógyertyát a név szerint megnevező vámtarifaszám alá kell osztályozni. Fontos szempont a 3/a szabály alkalmazása során, hogy rendelkezéseit nem lehet figyelembe venni, ha a részletesebb, pontosabb leírás az összetett áru egyes darabjaira, vagy a keverék egyik anyagára vonatkozik. 17

19 A 3/a szabály második része rendelkezik arról, hogy meddig lehet a 3/a szabályt rendeltetésszerűen alkalmazni. Ha a kevert vagy összetett áruknak, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruknak csak bizonyos részeire vonatkozik kettő vagy több vámtarifaszám, akkor az árubesorolás szempontjából szóba jöhető vámtarifaszámokat egyformán jellemzőnek kell tekinteni, abban az esetben is, ha valamelyik vámtarifaszám pontosabb vagy részletesebb, mint a többi. Ez azt jelenti, hogy a 3/a szabály alkalmazására a továbbiakban nincs lehetőség, így tovább kell lépni a 3/b vagy 3/c szabályra. Pl.: Végtelenített szállítószalag, amelynek egyik oldala műanyag, a másik oldala vulkanizált lágygumiból készült. A szóba jöhető vámtarifaszámok: vámtarifaszám (műanyagból készült áru) vámtarifaszám (szállítószalag vulkanizált gumiból) A szóba jöhető két vámtarifaszám közül igaz, hogy a 4010-es vtsz pontosabb árumegnevezést tartalmaz, azonban az osztályozás nem dönthető el a 3/a szabály alapján, ugyanis előbb az anyag-anyag közötti elsőbbséget kell megállapítani. Erre azonban csak a 3/b szabály, vagy a 3/c szabály alapján van lehetőség. Pl.: Fűszertartó készlet, amely áll egy fából készült, polcszerű tartóból (4419 vtsz.), amelyben kialakított helye van a fűszert ténylegesen tartalmazó üvegtégelyeknek (7013 vtsz). Ebben az esetben mindkét vámtarifaszámot egyformán jellemzőnek kell tekinteni és egyik alá sem osztályozható az áru csupán azért, mert bármelyik részletesebben vagy pontosabban határozza meg az adott árut. A terméket a 3/b szabály, vagy a 3/c szabály alapján osztályozzuk. 3/B SZABÁLY Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, a szerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható. A fentiekben meghatározottak szerint a 3/b szabály kizárólag akkor alkalmazható, ha a 3/a szabály rendelkezései szerint nem végezhető el az áruosztályozás (Lásd: sorrendiség). Továbbá megállapítható a 3/b szabály alkalmazása során, hogy a 2/b és a 3/b szabály egyaránt említést tesz az "áruk keverékéről". Jogosan merül fel a kérdés ezzel kapcsolatosan, hogy mi a különbség a két szabály között e tekintetben. 18

20 Az alapvető különbség abban található meg, hogy a 2/b szabály alkalmazása esetén az osztályozásra váró áruval kapcsolatban csak egy vámtarifaszám alkalmazása kerül szóba. Addig a 3/b szabályban meghatározott "áruk keveréke" tekintetében, két vagy több vámtarifaszám alkalmazása kerül szóba. A 2/b szabály alkalmazása esetén a vámtarifaszám szövege utal az osztályozandó áru anyagára, a 3/b szabály esetében pedig az osztályozott áruknál ez nem minden esetben található meg. A 3/b szabály az alábbi árukra vonatkozik: - keverékekre, - különböző alapanyagból álló összetett árukra, - különböző alkotórészekből álló összetett árukra, - kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukra. Látható, hogy a 3/b szabály kizárólag olyan árukkal foglalkozik, amelyek több alapanyagból, vagy alkotórészből tevődik össze. A különböző alkotórészekből előállított összetett áruk alatt, nem csak azokat kell érteni, amelyekben az alkotórészek szerves egységet képeznek, hanem azokat is, amelyek egymást kiegészítve kapcsolódnak egy egésszé. Ezeket az árukat azon alapanyag, vagy alkotórész szerint kell osztályozni, amely az áru lényeges jellemzőjét adja. Lényeges jelleg lehet az alkotórész terjedelme, természete, súlya, mennyisége, értéke, felhasználása... A különböző alkotórészekből előállított összetett áruk alatt elsősorban azokat kell érteni, amelyekben az alkotórészeket úgy rögzítették egymáshoz, hogy azok elválaszthatatlan egységet alkotnak. Azonban azokat az összetett árukat is ide kell érteni, amelyek elválasztható alkotórészekből állnak, még ha ezeket az alkotórészeket úgy alakították ki, hogy egymást kölcsönösen kiegészítve illeszkednek össze egy olyan egésszé, amelyet nehezen lehetne részenként értékesíteni. Pl.: (különböző alkotórészekből álló összetett áru): Porcelánból készült fűszertartók, amelyek fából készült tartón vannak elhelyezve. Ebben az esetben az áru lényeges jellemzőjét a fűszertartó adja, így annak az anyagának megfelelően kell osztályozni a 69. Árucsoportba. Pl.: (keverék): Sörfőzéshez gabonakeveréket használnak fel, amely - 60% sörárpát (1003. vtsz), - 40% búzát (1001. vtsz) tartalmaz. A keverékben a lényeges jelleget az alkotórészek aránya adja meg, így az árut a vámtarifaszám alá osztályozzuk. Pl.: (keverék): Csevapcsicsa húsétel készítéséhez az alábbiakat használják fel: - 50 % friss sertéshús (0203. vtsz), - 20 % friss birkahús (0204. vtsz), 19

21 - 30 % friss marhahús (0201. vtsz) A húsok keverékéből megállapítható a lényeges jelleget adó alkotórész, így a terméket a vámtarifaszám alá osztályozzuk. Pl.: (különböző alapanyagok álló összetett áru): hálószobabútor, amely 30 % fémből és 70% fából készült. A bútort a vámtarifaszám alá osztályozzuk, mert a bútor lényeges jellegét a fa adja. Készletek Ahhoz, hogy egy adott termék- összeállítást készletként osztályozzunk a Kombinált Nómenklatúrában az alábbi feltételeknek kell megfelelniük: - legalább két különböző árucikkből állnak, amelyek első látásra (prima facie) különböző vámtarifaszámok alá osztályozhatóak, - speciális szükséglet kielégítésére szolgáljon, vagy speciális tevékenység ellátása érdekében csoportosították össze, - önállóan vagy kiegészítőként is használható legyen, - kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt, A készletek osztályozása során alapvető szempont, hogy a fenti feltételek egyidejű megléte esetében tekinthető egy termék-összeállítás készletnek. A készleteket mindig a készlet lényeges jelleget adó áru vámtarifaszáma alá osztályozzuk. Pl.: Készlet, amely áll: - 1db elektromos hajnyírógépből (8510 vtsz), - 3 db fésűből (9615 vtsz), - 2 db ollóból (8213 vtsz), műanyag dobozban kiszerelve. Fenti feltételek alapján készletnek minősül, és a készlet lényeges jellegét szükséges vizsgálni. Ebben az esetben a készlet lényeges jellegét adó áru (érték, jelleg) az elektromos hajvágógép. Így a készlet a vámtarifaszám alá osztályozandó. Pl.: Készlet, amely áll: - 1db elektromos fúrógépből (8467 vtsz), - 1 db tokmánykulcsból (8205 vtsz), - 10 db fúrószerszámból (8207 vtsz), műanyag dobozban kiszerelve. Fenti feltételek alapján készletnek minősül, és a készlet lényeges jellegét szükséges vizsgálni. Ebben az esetben a készlet lényeges jellegét adó áru (érték, jelleg) az elektromos fúrógép. Így a készlet a vámtarifaszám alá osztályozandó. Nem minősülnek készletnek azok az áru-összeállítások, amelyek a fent meghatározott feltételeknek nem felelnek meg. 20

22 Pl.: Egy csavarhúzó készlet, amely különböző méretű és profilú csavarhúzókból (8205 vtsz) áll össze, illetve kiskereskedelmi csomagolásban kiszerelt, nem minősül készletnek, mert a különböző csavarhúzók egy vámtarifaszám alá tartoznak. Pl.: A vámtarifaszám alá tartozó egy üveg szilvapálinkából, a 2204 vámtarifaszám alá tartozó egy üveg száraz fehér borból álló "készlet" papírból készült díszdobozban nem felel meg a készlet osztályozási feltételeinek b./ pontjában foglalt előírásnak, ezért nem tekinthető készletnek. Mindkét üveg italt a saját vámtarifaszáma alá kell osztályozni. Pl.: Szintén nem minősül készletnek a 12 db porcelán mélytányérból, 12 db porcelán lapostányérból, és 12 db porcelán kistányérból összeállított termék, ugyanis a termék összeállítás valamennyi eleme a vámtarifaszám alá tartozik. Továbbá nem minősülnek a 3/b szabály értelmében készletnek az áru-összeállítások, ha a vámtarifaszám szövege (árumegnevezés), illetve a Megjegyzések rendelkeznek a készletek osztályozásáról. Ebben az esetben a 3/b szabály helyett az 1. szabály szerint történik meg az árubesorolás. Pl.: 8206 és a 8214 vámtarifaszám szövegében meghatározott készletek. 3/C SZABÁLY Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni. Abban az esetben, ha a 3/a és 3/b szabályok alapján az osztályozás nem végezhető el, akkor a szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell osztályozni. Akkor, ha az áruosztályozás során nem elegendő a pontos, részletes áruleírás, valamint nem állapítható meg az áruval kapcsolatosan a lényeges jellemző sem, úgy a 3/c szabály rendelkezéseit vesszük figyelembe. Pl.: Olajos magvak keveréke takarmányozási célra, amely tartalmaz 50% szójababot (1201 vtsz), valamint 50 % napraforgó magot (1206 vtsz). A keveréket a vámtarifaszám alá osztályozzuk. 4. SZABÁLY Azt az árut, amelyet az előző szabályok szerint nem lehet besorolni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell besorolni. A szabály rendelkezéseit akkor alkalmazzuk, ha egy adott terméket az előző szabályok segítségével nem tudunk beosztályozni a Kombinált Nómenklatúrába. A 4. Szabály szerint történő osztályozáskor a bemutatott árut össze kell hasonlítani más hasonló áruval úgy, hogy meghatározható legyen azon áru, amelyhez a bemutatott áru a legjobban hasonlít. 21

23 Az új, ismeretlen áruk esetében alkalmazható, amelyek a tudomány és a technika fejlődésével keletkeznek. Az ilyen jellegű termékeket a hozzájuk legjobban hasonlító áru vámtarifaszáma alá kell osztályozni. Hasonlósági tényezők : - leírás, küllem, - jelleg, - tulajdonság, - működés, - felhasználási cél 5/A SZABÁLY A fényképezőgép-táska, hangszer-, fegyvertok, rajzeszköz-, nyakék- és hasonló tartók (dobozok), amelyeket kifejezetten egy bizonyos áru vagy árukészlet tartós tárolására alakították ki vagy szereltek, azokkal az árukkal azonos vámtarifaszám alá tartoznak, amely áruk tartására ezeket rendeltetésszerűen szánták, ha ezeket a szóban forgó áruval együtt mutatják be és rendszerint ezekkel az árukkal együtt adják el. Ez a szabály azonban az általános rendeltetésű tartókra (tokokra) nem alkalmazható. Az 5/a szabály tehát az árukhoz tartozó tokok, dobozok és hasonló tartók osztályozására tartalmaz rendelkezést. Ezek a tartók és tokok az áruval együtt, az áru vámtarifaszáma alá kerülnek osztályozásra: - az áru tárolására, tartására különlegesen kialakított, vagyis úgy tervezték, hogy felveszi az áru alakját, - az áru, tartós tárolásra alkalmas, az áru védelmére szolgál. A tartók, amikor az árut nem használják, annak védelmét szolgálja (pl. szállítás vagy tárolás ideje alatt), - a tokot azzal az áruval együtt hozzák be, amelynek tárolására szolgál. nem kizáró ok, ha a szállítás miatt külön csomagolják, - az áruval együtt adják el, - nem a tok adja a lényeges jelleget (lényegtelen díszítés megengedett) Pl.: Vadászfegyver tokban (9303 vtsz); hegedű, tokban (9202 vtsz); távcső bőr tokban (9005 vtsz); Villanyborotva tokban (8510 vtsz.); A tartókat, tokokat külön, saját vámtarifaszámuk alá osztályozzuk: - ha külön hozzák be azokat, - ha a lényeges jellemzőt a tok adja, Pl.: Porcelánból készült édességtartó bonbonnal; teát tartalmazó ezüst teásdoboz - általános rendeltetésű tartók, tokok esetén, amelyek nem kizárólag egyfajta áru tárolására szolgálnak. Pl.: Bőrtáska normál használatra, különféle szerszámok tárolására. 22