A Nyírlövő- Lövőpetri Körzeti Óvoda és Bölcsőde Helyi pedagógiai programja, mely a környezeti nevelésre épül

Átírás

1 A Nyírlövő- Lövőpetri Körzeti Óvoda és Bölcsőde Helyi pedagógiai programja, mely a környezeti nevelésre épül Nyírlövő 4632 Kossuth u. 1. OM azonosító: Fenntartó: Nyírlövő - Lövőpetri Óvodafenntartó Társulás 1

2 Tartalomjegyzék AJÁNLÁS... 5 ÓVODÁNK NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK JOGSZABÁLYI ALAPJA... 5 ALAPÍTÓ OKIRAT... 7 MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY... 8 I. NEVELÉSI ALAPELVEK, CÉLOK I.1.Nevelési alapelvek I.2. Nevelési célok II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP II.1Gyermekkép II.2. Óvodakép II.3. Pedagóguskép III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI III.1. Az óvodai nevelésünk általános feladatai III.2. Az egészséges életmód alakítása III.3 Az érzelmi nevelés és szocializáció szerepe a nevelés folyamatában III. 4. Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása III.5. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI IV.1. Személyi feltételek IV Az óvodapedagógus IV.1.2 Vezető óvodapedagógus IV. 2. Tárgyi feltételek IV.3. Az óvodai élet megszervezése IV. 4. A tevékenységek javasolt szervezeti formái IV.5. Az óvodai nevelési program dokumentumai IV.5.1. Éves nevelési és gondozási terv IV.5.2.Tevékenységi tartalmak tervezése IV.5.3. A gyermekek személyi anyaga IV. 6 Kapcsolattartás és együttműködés formái IV.6.1. A család IV.6.2. Óvoda iskola

3 IV.6.3. Óvoda - bölcsőde IV.6.4. Kapcsolat a fenntartóval IV.6.5. Óvoda egészségügyi szervek IV.6.6. Kapcsolat a pedagógiai szakmai szolgáltatás intézményeivel IV.6.7. Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal: IV.7. Hagyományaink ápolása V. AZ ÓVODA TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI V.1. A játék V.2.Verselés, mesélés szerepe a nevelés folyamatában V.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc szerepe a nevelés folyamatában V.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka szerepe a nevelés folyamatában V.5. Mozgás V.6. A külső világ tevékeny megismerésének szerepe a nevelés folyamatában V.7. Munka jellegű tevékenység szerepe a nevelés folyamatában V.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás VI. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE AZ ÓVODÁBAN VII. TEHETSÉGGONDOZÁS, FELZÁRKÓZTATÁS, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK NEVELÉSE VII.1. DEFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS VII.1.1. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás VII.1.2. Prevenció és korrekció, kompenzáció VIII. GYERMEKVÉDELMI MUNKA AZ ÓVODÁBAN VIII.1. A gyermekvédelem célja VIII.2. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése VIII.3. A gyermekvédelmi munkaterv kiemelt területei VIII.4. Gyermekvédelmi feladatok VIII.5. A gyermekvédelem belső kapcsolatai VIII.6. A gyermekvédelem külső kapcsolatai IX.ZÁRÓFEJEZET NEVELÉSI EREDMÉNYEINK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE Az értékelő vizsgálat módszerei: IX.1. Programbeválási és témakör értékelési szempontok IX.2. Dokumentumelemzés és közvetlen megfigyelés az alábbi területeken: IX.3. Elégedettség és elégedetlenség vizsgálata széles körben valósul meg A nevelési program módosításának szükségessége... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3

4 X. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

5 AJÁNLÁS,,A környező világ iránti érdeklődésünk velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idő múlásával, vagy az élet megpróbáltatásai közepette kihűl, de vannak olyan szerencsések, akiket életük végéig hevít /Gerald Durell/ 5

6 ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK JOGSZABÁLYI ALAPJA Törvények évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól évi XXXI. törvény a Gyermekek védeleméről és a gyámügyi igazgatásról és módosításai évi CXC. törvénya nemzeti köznevelésről Rendeletek 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és módosításai Melléklet az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelethez 7. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről és módosításai 1. számú melléklet a 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelethez a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei és módosításai 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és módosításai 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségirányításáról és minőségfejlesztéséről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm.rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 6

7 A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet ALAPÍTÓ OKIRAT 7

8 MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY 8

9 9

10 I. NEVELÉSI ALAPELVEK, CÉLOK I.1. Nevelési alapelvek Hazánk neveléstörténeti értékei és óvodai gyakorlata, a nemzeti sajátosságok és a gyermeki jogok érdekében az alábbiakban határozzuk meg óvodánk nevelési alapelveit: A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodánk kiegészítő szerepet játszik. Óvodánk tiszteletben tartja az otthonról hozott értékeket, azokat beépíti a mindennapi szokásokba. Az érzelmi és erkölcsi nevelés tettekben és szavakban is minta legyen. A gyermeket különleges jogok és védelem illeti: az elfogadó szeretet és a segítség gyakorlása által, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Óvodai nevelésünknek a gyermek teljes személyiségfejlődését, fejlesztését kell támogatnia az innovatív lehetőségek kihasználásával. A gyermek fejlődését genetikai adottságok és az érés jellegzetes fiziológiája, az ösztönös és tervezett környezeti hatások együttesen befolyásolják, ezért a tudatosságnak, tervezettségnek minden területet át kell hatnia. A gyerekeknek életkori szakaszonként, egyénenként változó testi és lelki igényeik vannak, ezt figyelembe véve kell megszervezni az óvoda egész napos tevékenységét. A gyermek számára megteremtjük az egész napos szabadjáték lehetőségét, mint az egyedülálló személyiségfejlődést elősegítő tevékenységet. A gyermek kialakulatlan egyéniség, eredeti adottságait és tulajdonságait figyelembe kell venni úgy, hogy a kompetencia fejlesztését, a tanulást támogató környezet megteremtésével szolgálja az óvodapedagógus, minden esetben építve a gyermek előzetes tapasztalatára, ismeretére. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése az óvodába lépés pillanatától az iskolába lépésig tart. Célunk, hogy óvodáskor végére, iskolára alkalmas gyerekeket bízzunk a szülőkre. Az óvoda az óvoda-iskola átmenet sikeres megvalósítását a következő folyamatban érhetjük el: a gyermekek befogadása; nevelése, személyiség- és képességfejlesztése, az iskolai befogadás támogatása. A veleszületett vagy szociális hátrányok korrigálása csak odaadó hittel, felkészült szakértelemmel és empatikus küldetéstudattal lehet sikeres. 10

11 Az inkluzív differenciáló pedagógiának érvényesülnie kell a pedagógiai gyakorlatban (ez a szemlélet befogadó pedagógiát jelent mely szerint mindenki más, a teljesen átlagos is). A környezeti nevelés komplex céljait és követelményeit csak pozitív környezeti attitűddel, természetszemlélettel rendelkező, az élő és az élettelen környezet jelenségeit, folyamatait, alapvető ökológiai összefüggéseit gyermekek környezetében előforduló néhány növény- és állatfajtát felismerő, valós tulajdonságait értő, módszertanilag kiválóan felkészült óvodapedagógusok tudják a 21. század kihívásainak megfelelő módon és minőségben megvalósítani. I.2. Nevelési célok Az óvoda gyermeknevelési feladatokat ellátó köznevelési intézmény. Az érzelmi biztonság érdekében a derűs, szeretetteljes óvodai légkör garantálása, a gyerekek testi egészségének erősítése, az ideális énkép kialakítása. Az óvodapedagógusok nevelése-oktatása tervszerű, tudatos az egyszeri és megismételhetetlen gyermeki személyiség adottságainak, képességeinek és szükségleteinek szabad kibontakoztatása az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével történjen úgy, hogy a problémamegoldó gondolkodás és annak fejlesztése kerüljön előtérbe. A fejlesztés a gyermek családjának és a környezetének figyelembevételével történik az intervenciós elvek alapján pedagógiai módszerekkel. Az óvó-védő és szociális funkció betöltése, a szociális magatartás, társas együttélés szabályainak követése, a pozitív tulajdonságok értékelése, a különbözőségek elfogadása, tiszteletére nevelés. A gyermekek önfegyelmének, egymásra figyelésének, és felelősségtudatának fejlesztése, az akarati nevelés, tevékenységekben eredményre törekvés. Az egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányok csökkentése, a gyermeki előítélet-mentesség kialakítása, a segítségnyújtás megtanulása. Folyamatra építő (projekt-) szemlélet adja a tevékenységek tervezésének, valamint a gyakorlat alapját, az életkori sajátosságok és az eltérő egyéni fejlődési ütemhez igazított módszerek alkalmazásával. A gyermekek egymás közötti kapcsolatában hangsúlyozott szerepet kap a kreativitás, együttműködés, a kooperatív megoldások megtalálása és a 11

12 csoportidentitás erősítése. Az egészséges életmódot megalapozó szokásrendszer és gondozás megvalósítása a személyi és tárgyi környezet kialakításával történik A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével a gyermekek tiszteljék az őket körülvevő világot, az ember által épített környezetet, óvják és bátran alakítsák azt anélkül, hogy kárt okoznak benne. A társadalmi környezettel kapcsolatos ismeretek bővítése, az értékrend a fenntartható fejlődés mint szempont megfelelő formálása, az életminőség javítását szolgáló magatartásforma kialakításához kell hogy vezessen. Fontosnak tartjuk a környezettudatos nevelés központi gondolatát a környezeti polgárrá nevelést, azaz a természeti, az épített, a társas társadalmi környezet fenntarthatósága érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítását. Természetes számunkra a családi nevelés bölcsőde óvoda iskola átmenet beilleszkedés közvetett segítése. Az óvodás- és kisiskolás kort egységes pedagógiai folyamatként kezeljük. A sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzálása, nevelési esélyegyenlőség érvényesítésével valósul meg. II.1 Gyermekkép II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP 1. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. 2. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva 12

13 minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. II.2. Óvodakép Óvodánk, Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében, Nyírlövő községben található. Intézményünk fenntartója: Nyírlövő és Lövőpetri Óvodafenntartó Társulás Az óvoda a köznevelés szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó- védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását, sokoldalú, harmonikus fejlődését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Az óvodai nevelésben való alapelv, a gyermeki személyiséget elfogadó, szerető, tisztelő, megbecsülő bizalomra épülő nevelés. Az óvodai nevelésben alkalmazott módszereknek, intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodának gondoskodni kell a gyermeki szükségletek kielégítéséről, a biztonságos, derűs, szeretetteljes óvodai légkörről, szabad játékkeretek között. Községünk természeti adottságai, erdők, gyümölcsösök, szántóföldek, valamint ezek sajátos növény és állatvilága, ezernyi lehetőséget nyújt a tapasztalatszerzésre. Ezeket a forrásokat eddigi munkánk során is igyekeztünk kiaknázni. Hagyományai vannak a sétáknak, kirándulásoknak, gyalogtúráknak, a környezet folyamatos, évszakonkénti látogatásának, mindennapos apró természetvédő cselekedeteknek, a gyerekek kisebb környezet és természetvédő feladatainak (növények ápolása, udvar, kiskert gondozása, cserjék virágok ültetése, szemétgyűjtése). Eredményeink ösztönöztek arra, hogy környezeti nevelésen alapuló óvodai nevelési programot állítsunk össze. Óvodás gyermekeink többsége 3 évesen érkezik az óvodába, így óvodáztatási kötelezettségünknek eleget tudunk tenni. A gyermekek többsége bölcsődénkből érkezik, így az óvodai környezet sem idegen számukra. A gyermekek beiratkozásakor igyekszünk figyelembe venni a szülők egyéni kéréseit, igényeit. Az óvodába járó gyerekek között az eddigi évek felmérései alapján sok a hátrányos, rossz szociális körülmények között élő gyermek, mely speciális szakemberek foglalkoztatását is szükségessé teszi: logopédus, 13

14 fejlesztő pedagógus, védőnő, családsegítő. Óvodánk kiemelt figyelmet szán a tehetséggondozásra is. Településünkön magas a munkanélküliség, bizonytalan a családok megélhetése. A családok egy része létminimum alatt él. Óvodánkban a testvérek számát tekintve az 1-2 gyermekes családok jellemzőek, kevesen vállalnak 3, esetleg több gyermeket. Az intézményünkbe járó gyermekek szüleinek iskolai végzettsége többnyire alacsony. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján sok a 8 osztályt végzett szülők száma, akik alacsony iskolai végzettségük miatt munkát sem igazán találnak. Ebből adódik, hogy óvodánkban aránylag magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A szülők egy része bár rendelkezik szakmával, szakképesítéssel munkahely hiánnyal küszködik, vagy eljár a településről dolgozni. Magasabb iskolai végzettségű szülők kevesen vannak. Óvodánkban kevés az olyan család, ahol mindkét szülő dolgozik. Elterjedtebb, hogy az apa látja el a pénzszerzési funkciót, az anya otthon van, gyermeket nevel. A családi háttérből adódó szűkös lehetőségek miatt ránk hárul a feladat, hogy a gyermekeket megismertessük a környező világgal. Intézményünkben ugyanakkor, mutatkoznak az igényes nevelés igényei, ami az óvodánkban a szülői elvárásokban is észlelhető: pl. óvodai foglalkozásokon kívüli tevékenységek szervezése, kiállítások megtekintése, színházlátogatások, kirándulások, tehetséggondozás, közéleti szereplés, szerepeltetés, egyéb szolgáltatások. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a rendszeres tevékenységek sorozata, a rugalmas napirend adja meg a nyugalmat és a biztonságot. A nevelés tervezése, a gyermekek fejlesztése a szabad játék elsődlegességének figyelembevételével történik. Az óvodapedagógusok állandó jelenléte fontos feltétele nevelőmunkánknak. A tervezésnél az óvodapedagógusok figyelembe veszik a gyermekek szükségleteire, a gondozására fordítható időtartamot. Az időbeosztásában a szabad játék és a szabadban tartózkodás elsőbbséget élvez. A párhuzamosan szervezhető napi tevékenységformák biztonságot nyújtó módon ismétlődnek, a mindennapi mozgás jelent kötöttséget. A legkedvezőbb feltételek biztosítása amely figyelembe veszi az egyéni teherbíró képességet, a sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus személyiségfejlesztését, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítását a későbbi potenciális tanulási zavarok megelőzését szolgálja. II.3. Pedagóguskép Valamennyi alapelv megvalósításához olyan pedagógusokra van szükség, akik szakmailag, pszichológiailag, pedagógiailag jól felkészültek, meleg gyermekszeretettel rendelkeznek, jó közösségi szellemben végzik munkájukat. Képesek jó kapcsolatot kialakítani az óvoda 14

15 partnereivel. Az eredményes munkavégzés és a program sikeres megvalósítása érdekében továbbképzéseken való aktív részvétellel, önképzéssel gyarapítják tudásukat. Élménygazdag óvodai légkörre törekednek, és személyiségük példaértékű a gyermekek számára. Az óvodapedagógusnak, az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez kell hozzásegíteni a gyermeket. A gyermek játékában, a művészeteken, az alkotómunkán és saját tevékenységén keresztül kell megteremtenie azt a lehetőséget, amelyen keresztül ébren tartja a külső világ megismerése, a tanulás örömének átélése iránti vágyat. III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI III.1. Az óvodai nevelésünk általános feladatai A nevelést komplex folyamatnak tekintjük. Az inkluzív pedagógia, integrációs nevelés, differenciálás pedagógiai koncepció nálunk. Az integráció széles értelmezésébe belefér, hogy mindenki más a teljesen átlagos gyermek is. A felzárkóztatás helyett a saját ütemben történő fejlődést támogatjuk, valljuk, mert ebben a kiugró képességű gyermekek fejlődése is beletartozik. Integráció az óvodánkban azt is jelenti, hogy a hátrányos helyzetű, valamint a SNI gyermekek sokoldalú fejlesztéséhez, beilleszkedéséhez minden segítséget megadunk, törekedve arra, hogy az integráció ne egy megszokott együttélést, hanem szerves összetartozást jelentsen. Ennek érdekében ismeri a SNI és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, az együttnevelés lehetőségeit. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: A gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, A testi, a szociális és értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának és a helyi Pedagógiai programnak megfelelve tűzi ki céljait. A gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkor és fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra, A tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről, az ismertek többféle módon történő rögzítéséről. A kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, és tárgyi környezetről. Az egyéni, a differenciált bánásmód, a személyes, bensőséges kapcsolat kialakítására, mely minden gyermeket megillet. 15

16 A tehetséget mutató gyermekek céltudatos képességfejlődéséről A gyermekek differenciált, egyéni fejlesztést igénylő fejlődéséről Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakításáról, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyermekek harmonikus kapcsolatba kerülhessenek környezetükkel. Érdeklődésük felkeltésével, érzelmeik alakításával sokféle lehetőséghez jussanak. Tiszteljék, szeressék az élőlényeket, védjék, óvják, becsüljék meg az ember és a természet által létrehozott értékeket! Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a SNI gyermekek integrált neveléséről. Óvodai nevelésünk feladatai A nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtése. A gyermeki személyiség maximális tiszteletben tartása. Életkornak, egyéni fejlettségnek megfelelő tevékenységek biztosítása. A testi, a szociális, és az értelmi képességek differenciált fejlesztése. A gyerekek személyes tapasztalására épülő természetszeretet megalapozása. Szülő- gyermek- óvónőkapcsolatának mélyítése az együttnevelés érdekében. Hátrányos helyzetből adódó lemaradások kiküszöbölése, az esélyegyenlőség megteremtése. A természet, az épített és a társadalmi környezet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A helyi PP-nak megfelelően kihasználja a környezetünk adta lehetőségeket. Természetes környezetben juttatja élményekhez, tapasztalatszerzési lehetőségekhez a gyermekeket. A különbözőségek elfogadása, tiszteletére nevelés. A Sajátos Nevelési Igényű gyermekek minden területen történő segítése, fejlesztése. III. 2. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Elősegíti gyermekeink növekedését, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetük, egészséges életmódjuk alakulásához és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Fontos, hogy az óvoda feltételrendszere, szokásrendje, nevelési hatásai segítsék elő, hogy a gyermek egyéni fejlettségének megfelelően legyen képes a környezethez való legoptimálisabb alkalmazkodásra. 16

17 Célja: A gyerekek egészséges életvitel iránti igényének alakítása, testi, lelki harmónia biztosítása az óvodai élet során. Feladatok: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása, a környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, szakemberek bevonásával, a szülővel együttműködve prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A tevékenység tartalmi megvalósítása: A helyes életritmus életkoronként eltérést mutat. A gyermek testi és szellemi fejlődésének alapvető feltétele a gondozás központi kérdése. A napi életritmus a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek (pihenés, étkezés, egyéb tevékenységek) visszahatnak az életfolyamatokra. Minden tevékenységnél alapfeltétel a jó hangulat, az oldott légkör, kellemes közérzet. A szabályok, szokások kialakításához hosszabb idő szükséges, a gyermekek egyéni képességei, adottságai, fejlettsége meghatározó. Minden csoportban az óvónő dolgozza ki a gyerekek számára leginkább ideális napirendet. Tervezésnél figyelembe veszi a gyerekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. Egész nap folyamán érvényesülnie kell a folyamatosság, rugalmasság elvének. Az egészséges életmód alakításában igyekszünk mozgási lehetőségeket biztosítani a gyerekek számára. Ebben a folyamatban fokozódik ellenálló képességük, szervezetük alkalmazkodik az évszak változásaihoz. Nagyon fontos, hogy a gyerekek minden évszakban minél több időt töltsenek a szabadban. A levegő, a napfény, a víz jótékony hatása a gyerekek edzését szolgálja. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében minden évszakban biztosítunk mozgási lehetőséget. 17

18 Étkezési kultúra alakítása A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja, és a további testépítést szolgálja. Az óvodának saját konyhája van, így figyelemmel kísérjük a gyerekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. A-vitamin szükséglet kielégítésére az előírásoknak megfelelően szolgáltatjuk a zöldségeket és gyümölcsöket. Az étkezés óvodai feltételei önkiszolgálással és naposi tevékenységekkel valósulnak meg. Fontos az esztétikus terítés és a kulturált étkezési szokások betartása. Hagyományápolásunkban vonzó az ünnepek hagyományos ételeinek az elkészítése, elfogyasztása. Pl.: karácsonyi mézeskalács, farsangi fánk. Pihenés, alvás Az óvodás gyermek egyéni alvás igényének kielégítését, testi fejlődését szolgálja. Minden óvodai dolgozó feladata a nyugodt pihenés, alvás légkörének megteremtése, a szoba levegőcseréjének biztosítása, a külső, zavaró ingerek megszüntetése. Elalvás előtti mese és halk zene nyugtató hatású, a gyerekek pihenését szolgálja. Lehetőséget biztosítunk a nagycsoportos gyermekek folyamatos felkeléséhez, az alvás idő alatti csendes tevékenységhez. Testápolás Szolgálja a gyerekek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Az önkiszolgáláshoz szükséges készségek elsajátítását segíti a felnőtt gyermek közötti meghitt kapcsolat és a felnőtt állandó, segítőkész jelenléte. Óvodáskor végére a teljes önállóság szintjére juttatjuk el gyermekeinket testápolás terén (mosakodás, kéztörlés, fogmosás, fésülködés, WC használat). Fontosnak tartjuk az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolását, mely segíti a következetes együttnevelést. Öltözködés A gyermeki önállóságot és ízlésvilágot megalapozza, az időjárás változásaival szemben a test védelmét szolgálja. A réteges öltözködés az időjárás változásaihoz igazodik. Programunk megkívánja, hogy valamennyi gyerek rendelkezzen kirándulásokhoz szükséges ruházattal. (Esőkabát, vízálló cipő stb.) Környezettudatos magatartás: A környezettudatos magatartás, a túlzott UV-sugárzás, a légszennyezettség, csúszásveszély esetén a technikai dolgozókkal bővítjük a gyermekekre odafigyelő alkalmazottak számát. A balesetek megelőzése érdekében körültekintően járunk el óvoda és óvodán kívüli 18

19 programjaink szervezésekor. A környezettudatos magatartást az energiatakarékosságra neveléssel kezdjük (pl. víz, fűtésenergia, mesterséges világítás megfelelő használata) az épített és teremtett világ óvására neveléssel irányítjuk a figyelmet. Alapszabálynak tekintjük, hogy a gyermek cipője megfelelő minőségű, állagú és biztonságos legyen. A mozgás fontossága kiemelt szerepet kap, a folyamatos testedzés, testi nevelés, prevencióval. Szűrővizsgálat Rendszeres orvosi ellátás szervezése, szűrővizsgálatok Rendszeres egészségügyi szűrés: tartás, hallás, látás, fogászat, belgyógyászat. Pozitív viszonyulások kiépítése az orvossal, a gyógyító eljárással kapcsolatosan. Prevenció és korrekció szükségességének felmérése. A mozgáskoordinációs nehézségek kiszűrése, a korrekciót szolgáló játékos gyakorlatok és terápiák. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A testápolással, öltözködéssel kapcsolatos feladatokat önállóan végzik. Igényesek a tisztaság iránt. Önállóan tevékenykednek, saját dolgaikra vigyáznak. Mindennapi szükségleteiket önállóan kielégítik. Kulturáltan, önállóan étkeznek, az evőeszközöket megfelelően használják. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára. III. 3 Az érzelmi nevelés és szocializáció szerepe a nevelés folyamatában A természeti és társadalmi környezet megismerése, ápolásának, védelmének közös tevékenységei megteremtik az együttélés egyedi, kommunikációs kapcsolatrendszerét. Ezen belül gyakorolják az önkifejezési formákat, a társas érintkezés alapszabályait. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek vezető szerepet töltenek be, ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodákban érzelmi biztonság, otthonosság, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket: az óvodapedagógus egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, és önérvényesítő törekvéseinek, az óvoda teremtsen gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot, s ezt pozitív 19

20 attitűd, érzelmi töltés jellemezze, az óvoda adjon teret arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, szokás és normarendszer megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsony fejlettségi szinten álló, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, valamint kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével, pluszszolgáltatások játékos, tevékenységek lehetőségének biztosításával. Feladatok: Az érzelmi nevelés és szocializáció feltételeinek megteremtése. Pozitív kapcsolatok kialakítása, tiszteletben tartása. - Egységes norma- és szabályrendszer kialaktása Szokások, normák alakítása, finomítása, fenntartása. Az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése. A beilleszkedés fokozott előkészítése. A szülői problémák jelzésének figyelembevétele. Toleranciával, empatikus magatartással partnerkapcsolat kialakítására törekvés a szülőkkel. A gyermek és szülő méltóságának tiszteletben tartása. A tevékenységformák közül az egyes gyermek számára a megfelelőbb kiválasztása, ennek alapján teljesítményének értékelése, ezáltal a kompetenciaélmény növelése. A tapasztalatszerzés folyamán a próbálkozást, a tévedést, a hibázást a tanulási folyamat természetes velejárójának tekinti. Veleszületett méltóság és autonómia tisztelete. A kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése. A társadalomba való teljes körű és hatékony befogadás és részvétel biztosítása. A különbözőség tisztelete, s annak elfogadása, mely csak normatívitással értelmezhető. Esélyegyenlőség biztosítása. A gyermekek fejlődésben lévő készségeinek tiszteletben tartása. 20

21 A tudáshoz való jog biztosítása. Az előítélet mentes környezet kialakítása. A gyermek érdekeinek szem előtt tartása. Nevelési módszertani kultúra fejlesztése. A tevékenység tartalmi megvalósítása Az érzelmi nevelés és szocializáció feltételeinek megteremtése: Az óvodapedagógusok már az óvodába érkezés előtt családi környezetben ismerkednek meg a csoportjukba kerülő gyerekekkel. Barátságos, otthonos, szeretetteljes légkört biztosítunk a csoportszobában és az óvoda valamennyi helyiségében. A derűs légkör megalapozza a gyermekek érzelmi kötődését az óvónőjükhöz, az óvoda felnőtt dolgozóihoz. Pozitív kapcsolatok kialakítása, tiszteletben tartása Törekszünk arra, hogy az óvodapedagógus gyermek, a gyermek gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze. Az óvónő és a gyermek kapcsolatának alapvetően fontos követelménye, hogy a kapcsolatban az óvoda valamennyi felnőtt dolgozójának magatartása legyen határozott, következetes, barátságos, szeretetteljes, őszinte, minden gyerek számára elfogadó és toleráns. A gyermek gyermek közötti kapcsolat több szempontból is fontos a személyiség fejlesztésben, gazdagítja az egyes gyermeket, sokoldalúságot biztosít az én fejlődéséhez. Óvodánk egyszerre segíti a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, teret enged önérvényesítő törekvéseknek. Közös tevékenységek szervezésével érjük el, hogy az óvodánkba járó gyerekek érezzék, hogy összetartoznak. Erre programunk sok lehetőséget biztosít. Szokások, normák alakítása, finomítása, fejlesztése, színtere A családok értékrendje, nevelési attitűdje határozza meg a gyermek életének első 6-7 évét. Pozitív érzelmi társítással ezek viselkedésük szabályozóivá válnak. Az évek során törekszünk a szokások finomítására, fejlesztésére. El kell érnünk, hogy a gyerekek a közösségi élet szokásait önállóan alkalmazzák. Alakuljon ki a megfelelő közösségi magatartás és viselkedési norma. A közösségi élet tartalmi alakítása a közös élményekben, kapcsolatokban formálódik (közös séták, kirándulások, sok-sok együtt játszás, név és születésnapok megünneplése, ünnepek, ünnepélyek közös élményei, kötetlen, meghitt beszélgetések, színház, bábszínház látogatása, közös rendezvények, sportnap stb.). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 21

22 Kialakul a gyerekek éntudata Képesek együttműködésre, kapcsolatteremtésre. Elfogadják a különbözőséget. Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés, a szokások szabályainak betartása. Óvodán kívül is érdeklődést tanúsítanak társaik iránt. Jól kialakult csoport és baráti kapcsolatokban végzik mindennapi tevékenységüket. Örülnek a közösen elért sikereknek. Tudják, hogy egy összetartozó csoport tagjai. Önállóan keresik a segítségnyújtás formáit. Kialakul feladattudatuk. Készen állnak az iskolai élet elfogadására. Konfliktusos helyzetben társaikkal képesek egyezkedni, kísérletet tesznek a probléma önálló megoldására. Önálló véleményt alkotnak. III. 4. Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. Cél: A gyermekek értelmes, folyamatos beszédének, tiszta beszédének, beszédfelfogásának, szóbeli reprodukálásának segítése az egésznapos nevelőmunkában: kommunikációs tevékenységének megindítása, a nyelvi kapcsolatteremtés egyszerű, majd fokozatosan bővülő formáinak elsajátítása a társadalmi, természeti környezet megismertetése, és az ezzel kapcsolatos szókincs és fogalomkincs bővítése a mindennapi élethelyzetekkel járó egyszerű mondatok értése, reprodukálása a nyelvi formába öntött spontán gyermeki megnyilvánulások reprodukálása, gyakorlása változatos verbális tapasztalatgyűjtés a versek és mesék dramatizálása, reprodukálása a versek, mesék nyújtotta esztétikai élményszerzés, értelmi és nyelvi gazdagodás A 3-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A gyermek spontán fejlődése, érése a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást 22

23 kiegészítve érvényesülnek. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. Programunk játékba ágyazott környezeti nevelés változatos cselekvésein alapuló tapasztalatszerzés lehetőségeit kínálja. Amit a gyerek szeretne megismerni, ami iránt érdeklődik, ami felkelti figyelmét, elindítja a megismerés útján. Érzékszervein keresztül szerzi tapasztalatait és érzelmi benyomásait. Újabb és újabb próbálkozásra, cselekvésre készteti a mozgás által szerzett tapasztalatait is. Mindezen tapasztalatok indítják el az anyanyelvi az értelmi fejlesztés, tanulás folyamatát, a gyerekek értelmi képességének fejlődését. Az óvoda az egyik leggazdagabb színtere a gyermekek anyanyelvi és kommunikációs nevelésének. Célja: A gyerekek anyanyelvi, értelmi képességeinek megalapozása, fejlesztése. Érzelmi hatásokkal, aktív cselekedtetéssel, önkifejezéssel eljuttatni őket a tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig. Feladat: Biztosítsuk folyamatosan a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit! A kiemelkedő képességű és a fejlődésben lemaradt gyerekek differenciált fejlesztése. A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve változatos tevékenységeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetből ezzel fejlesztvén anyanyelvi, értelmi képességeit. A tevékenység tartalmi megvalósítása A mindennapi óvodai élethelyzeteken és csoporthelyzeteken túl a mesélés, verselés olyan színtér, amely szélesíti a gyermekek kommunikációs lehetőségeit, szociális kapcsolatait. Itt sokfajta az óvónő által átgondolt és személyre szabott kommunikációs játékra van lehetőség. Drámapedagógiai elemeket felhasználva mesével, bábokkal, zenével, tánccal, pantomimelemekkel fejlesztjük a gyermekek önkifejezését, kreativitását. Az óvodapedagógus törekedjen a tiszta, érthető beszédre. Mondanivalója alkalmazkodjon a 3-7 éves korosztály fejlettségi szintjéhez. A mindennapos mesélés mellett az óvónőnek kötelező feladata a kommunikációs és anyanyelvi játékok kezdeményezése. Ezekben a játékokban az életkori sajátosságokhoz igazítva segítjük a gyermekek praktikus eligazodását a különböző élethelyzetekben. A kicsik játékos formában sajátítják el a kommunikációs stratégiákat egy-egy probléma megoldására, miközben a jó hangulatú együttlét és a közös játék oldja a kommunikációs görcseiket. A pedagógusok mellett az óvoda minden dolgozójának (dajkának, kisgyermeknevelőknek, főzőnőknek) szerepe van az anyanyelvi kommunikációs nevelésben. Az érzelmi biztonság 23

24 megteremtése, a modellértékű beszéd, a hiteles kommunikáció, valamint az értő figyelem és a beszédre inspiráló környezet alapfeltétele a kommunikációs nevelésnek. A kommunikációban is jelen kell lennie annak az óvónői attitűdnek, amely a gyermek maximális elfogadását jelzi. Pedagógiai gyakorlatunkban tudatosan ügyelünk arra, hogy a napi rutinfeladatok végzése közben (ez az igazi minta a gyermek számára) ne a tiltásokat, az elvárt eredményeket, a gyermek esetleges hiányosságait fogalmazzuk meg, hanem emeljük ki a pozitívumokat. A kompenzálás mindig egyénre szabott. Középső csoporttól, elmaradás esetén logopédiai szakember segítségét vesszük igénybe. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyerekek beszéde összefüggő, elbeszélésük folyamatos. Eljutnak arra a szintre, hogy helyesen használják a nyelvtani kifejezésmódokat, ismerik a használt szavak tartalmát. Képesek figyelmesen végighallgatni a másik megnyilatkozását. A létrejött beszédhelyzetekben jól érthető, megfelelő hanglejtésű, hangerejű és megfelelő sebességű a beszédük. Tisztán ejtik a beszédhangokat, segítséggel képesek beszédhibáikat javítani. Szabadon fejezik ki önmagukat. Ismerik és értik a néphagyományokból átvett szavak jelentését. A jellemző mesefordulatok kifejezései is megjelennek a mindennapi beszédükben. III.5. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodában töltött egész nap során a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységekben a gyermek maga alakít ki feladatokat és a cselekvésen keresztül ismereteket, készségeket és képességeket sajátít el, jártasságokat szerez, amelyeket később alkalmazni képes. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. Az óvodai nevelésben nem külön képességeket fejlesztünk, hanem az egész értelmet, a megismerés egész folyamatát, az egész gyermeket. A fokozatosság, folyamatosság elvének figyelembevételével a gyerekek egyéni fejlettségi szintjének megfelelően fejlesztjük akaratukat, kitartásukat, teherbíró képességüket, céltudatosságukat, feladattudatukat. Az érzékszervek fejlődése óvodáskorban is funkcionálás 24

25 közben történik. A gyermek cselekvővé, aktívvá válása változatos tevékenység végzése közben jelentősen előre lendíti érzékelését. A környezet megismerésében a manipuláció és a tapintás mellett egyre nagyobb szerepet tölt be a látási észlelés. A tér észlelése jelentősen fejlődik ebben a szakaszban. Pl.: távcsővel való megfigyelés. Forma észlelésében a látás mellett a tapintásnak is igen pozitív hatása van. (fakéreg, pókháló stb.) Az időészlelés ebben a korban igen alacsony fejlettségi fokon áll. Ennek fejlesztésében nagy szerepe van a tervezett kirándulásoknak, sétáknak, közös élményeknek, távlati célok felállításának. Ez az időszak az, amikor a gyermek a cselekvés során bekövetkezett élményeire emlékszik, vagyis a történteket verbálisan is kifejezi. Az óvodáskor elején meglévő spontán emlékezetet fokozatosan váltja fel a szándékosság. Az óvodáskorú gyermek képzeletét a feltűnő élénkség, a merész csapongás, a képek áradása jellemzi. A gyermek a képzelet világát választja érzelmei, vágyai kívánságai teljesítésének színhelyéül. (Pl.: érdekes formájú gyökér, kavics, faág is megmozgatja a fantáziáját.) Gondolkodásuk fő jellemzője a konkrét szemlélethez kötöttség. Gondolkodása az észlelésbe ágyazódik, mert a közvetlenül észlelt tárgyak, jelenségek, és azok kapcsolatai alapján gondolkodik, oldja meg a feladatokat, érti meg a helyzetet. A gondolkodás fejlődésében nagy jelentősége van a mit?, miért?, hogyan? kérdéseknek, és az erre adott válaszoknak. Így gyakorolhatják a lényeges és lényegtelen elkülönítést, analizálást, ítéletalkotást, következtetést. A nevelés általános alapfeladatainak minden területen történő megvalósulása teszi lehetővé, hogy az óvodáskor végére a gyerekek éretté váljanak az iskolai életre. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Az érzékelő funkciók megfelelően működnek (látás, hallás stb.). Kialakul tér és időészlelésük. Az önkéntelen figyelem a tartós és szándékos figyelem felé halad. Tökéletesedik megfigyelőképességük. Meglátnak dolgok közötti összefüggéseket, a lényegtelen tulajdonságoktól elvonatkoztatnak, a lényeges jegyek alapján általánosításokra képesek. Az ok okozati összefüggéseket felismerik, problémamegoldó képességük a meglévő tapasztalataik, ismereteik által az önálló problémamegoldás felé halad. IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI IV.1. Személyi feltételek Az intézmény dolgozóinak létszáma: 10 fő 25

26 4 fő óvodapedagógus 2 fő dajka 1 fő élelmezésvezető, 3 fő főzőnő Iskolai végzettség szerinti megoszlás: Felsőfokú szakképzett: 4 fő Szakközépiskolát végzett: 2 fő Szakmunkásképzőt végzett: 2 fő 8 általánost végzett: 2 fő Az óvodapedagógusok közül 1 fő rendelkezik gyógypedagógia tanári, tanítói végzettséggel számítógépes vizsgával. Akkreditált továbbképzési kötelezettségének minden dolgozó eleget tesz. Valamennyi óvodapedagógus felelősséggel, gyermekszeretettel, egymás iránti segítő szándékkal vezérelve, jó közösségi szellemben végzi munkáját. Fogékony az új lehetőségekre, melyekben pedagógiai és pszichológiai ismereteit, egyéb ötleteit felhasználja, munkájába beépíti. Tervünk továbbra is az, hogy minden óvodapedagógus folyamatosan fejlessze, képezze magát, vegyen részt továbbképzéseken, ezzel is elősegítvén programunk sikeres megvalósítását, a minőségi munka hatékonyságát. Az óvodai csoportban, az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Összeszokott, jól együttműködő óvónői pár dolgozik az intézményben. Személyiségük példa értékű a gyerekek számára. Munkájukat a nevelési elvek ismeretének alkalmazásával segíti a dajka. IV Az óvodapedagógus Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időszakában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Tudás területén ismerik a kisgyermekkori nevelés és oktatás történetének egyetemes és magyar jellemzőit, a gyermekek fejlődésének pszichológiai sajátosságait, 26

27 az információs és kommunikációs technika használatához szükséges eljárásokat, tudnivalókat. a rendelkezésre álló eszközöket kritikusan alkalmazza a mindennapi élet során. ismerik és értik a társadalmi változások, a köznevelés és az óvodai nevelés összefüggéseit; ismerik a tartalmi szabályozás dokumentumait; ismerik az óvodás korú gyermek személyiségének fejlődési sajátosságait; ismerik a nevelés és fejlesztés elméletét, az óvodás korosztály differenciált személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit, azok tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit; rendelkeznek az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez szükséges szaktudományos és művészeti ismeretekkel; elsajátították a tevékenységek szervezéséhez szükséges módszertani ismereteket, a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésére és gyakorlati megvalósítására, a szabad játék, az anyanyelvi nevelés, a mese-vers, az ének-zene, énekes játék, a rajz-mintázás-kézimunka, a mozgás és a környezet tudatos megismerésére nevelés területén; Biztosítson megfelelő minőségű és mennyiségű eszközt a játéktevékenységekhez. ismerik az élményszerű óvodai életmódszervezés lehetőségeit; tájékozottak az egészségre nevelés és a mentális egészség védelmének elvi és gyakorlati kérdéseiben; ismerik az óvodai mérés, értékelés és minőségfejlesztés elveit, módszereit. Indokolt esetben a gyermek fejlődése érdekében használja az IKT eszközöket. Képesek a munkavégzéskor az óvodás korú gyermekek személyiségfejlődéséhez szükséges feltételek biztosítására, óvodapedagógusi nevelő tevékenység ellátására, kompetenciájukból adódó szakmai lehetőségeik és feladataik felmérésére; problémák felismerésére, azok kritikus elemzésére és konfliktushelyzetek megoldására; önreflexió, önértékelés után szükség esetén változtatni a tervén 27

28 pedagógiai döntésekre; előítélet-mentesen az inter- és multikulturális nevelésre; a családokkal való együttműködésre; a társintézményekkel, fenntartókkal való kapcsolattartásra; a szakszolgálatokkal szakmai partnerség kialakítására, közös fejlesztés megvalósítására önálló tanulással és/vagy szervezett továbbképzésekkel új kompetenciák elsajátítására. a kortárs kulturális-társadalmi jelenségek nyitott és kritikus elemzésére a nevelés-oktatás szempontjainak figyelembe-vételével. felismerik és értelmezik a jelenségek mögött rejlő, azokat alakító kulturális, társadalmi, illetve esetleges hatalmi-ideológiai tényezőket. a gyerekek játéktevékenység közbeni megismerése során az életkori sajátosságoknak megfelelő, többféle módszer alkalmazására. feltárni a hátrányos helyzetű és/vagy különleges bánásmódot igénylő gyermekek sajátos szükségleteit. a tanulással kapcsolatos nehézségeket felismerni, s ennek megfelelően a nevelésben-tanulásban személyre szabott segítséget nyújtani, és a tanulási problémák súlyosságának megfelelően más szakembereket is bevonni a nevelő-oktató munkába. Egyénhez igazított önmagukhoz való fejlődéshez mért fejlesztési terv kidolgozására, figyelembe véve a gyermek aktuális fizikai, lelki állapotát. személyre szabottan, verbális és metakommunikatív jeleket egyaránt felhasználva értékelni. pedagógiai munkájukban összekötni az oktatás tartalmi, módszertani és nevelési szempontokat felismerni és használni nevelési tevékenységekben rejlő tudás- és kompetenciafejlesztő lehetőségeket. Részt vesz szakmai bemutatókon, hospitálásokon, online és külső szakmai közösségeknek aktív tagja. 28

29 Attitűdök és magatartás terén rendelkeznek önismerettel; önértékelési képességekkel; önérvényesítési, önmenedzselési képességgel sikerorientált beállítódással; minőségtudattal; gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel, játszóképességgel, fejlett kommunikációs képességgel, környezettudatos magatartással társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással, az egyetemes emberi és nemzeti normák tiszteletével, tudatos értékválasztási képességgel; a team-munkához szükséges kooperációs képességgel; elkötelezettek az olyan tartalmi szabályozás mellett, amely elősegíti az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, az alkalmazható tudásrendszerek fejlesztését, a kompetencia központú oktatás kibontakozását. elfogadják, hogy nevelési-oktatási intézményünkben egyrészt megfelelő önállósággal rendelkező szervezési móddal másrészt viszont a közösségi érdekeknek is megfelelően kell megfelelő segítséget adni és kapni ezen önállóság tartalmas, eredményes kibontakoztatásához. nyitottak arra, hogy a tartalmi szabályozás átalakítási folyamataiban, egészséges vitákban, kezdeményező, véleményező, elfogadó magatartással aktívan vegyenek részt kifejtve álláspontjukat a felvetődő kérdésekben IV.1.2 Vezető óvodapedagógus A vezető is tagja az óvodapedagógusok közösségének, rá is vonatkoznak az óvodapedagógussal szembeni elvárások, jogok, kötelességek. Az irányítás szakszerűségét, eredményességét optimális szinten kell tartania. Folyamatos önvizsgálat a nevelők, szülők, gyermekek visszajelzése alapján. Az óvoda dolgozóinak maximális segítséget és lehetőséget kell biztosítani szaktudásuk, személyiségük fejlesztése érdekében. Ő maga is részt vesz szakmai bemutatókon, továbbképzéseken, online szakmai közösségek tagja. Személyzeti munkáját a gyermekek érdeke, az óvoda biztonságos üzemeltetése vezérelje. 29

30 Legyen elkötelezett a kompetencia alapú nevelés-oktatás iránt. Részben önálló gazdálkodással, az óvoda menedzselésével a feltételek javítására kell törekedni. Tegyen meg mindent az úti balesetek, munkahelyi balesetek, gyermekbalesetek elkerülése érdekében. A szülőkkel való kapcsolattartását az empátia, gyermekközpontúság, rendszeresség és a törvényesség jellemezze. IV. 2. Tárgyi feltételek Az intézmény egy felújított, bővített épületben kap helyet, ahol egy bölcsődei csoport is működik. A gyermekek kényelme maximálisan biztosítva van, mivel a felújítás során megújult és korszerűsödött a fűtési rendszer, világítási hálózat. A nyílászárók cseréje mind esztétikailag, mind gazdaságilag pozitívan hat az intézmény összképére. Valamennyi helyiség új burkolatot kapott. A csoportszobák, öltözők, folyosók berendezései természetbarát, környezetbarát szemléletet sugallnak. A csoportszobák különböző tevékenységek színterei: játék, kezdeményezések, foglalkozások, étkezések, pihenés. Felszerelésük, bútorzatuk felújítása folyamatos. Játékeszközöket évente vásárolunk költségvetésből és az óvodai rendezvények bevételiből. Óvodai eszközfejlesztésünket pályázati úton, szponzori támogatással is igyekszünk kiegészíteni. Az óvoda udvara megfelel a gyermeklétszámnak, az udvari játékok cseréjére is sor került, melyek megfelelnek valamennyi elvárt követelménynek. IV.3. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különféle tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belső harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A gyermekek napirendje: Idő Tevékenységek a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodóan Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) Szabadjáték, párhuzamosan tervezett differenciált tevékenység a csoportszobában vagy a szabadban Mindennapos frissítő mozgás vagy tervszerűen kötött mozgás (teremben, tornateremben, vagy a szabadban) 30