RegioLine Nonprofit Kft Pécs, Siklósi út

Átírás

1 P-02 PROTOKOLL A SZOCIÁLIS-ÉS EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK ÁLDOZATSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓAN

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 A PROTOKOLL CÉLJA TERÜLETI ÉRVÉNYESSÉG FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK FELADAT, FELELŐSSÉG, HATÁSKÖR PROTOKOLL-LEÍRÁS Ki lehet áldozat? A szociális-és egészségügyi intézményekben előforduló bűncselekmény típusok A bűnmegelőzéssel és áldozattá válás megelőzésével kapcsolatos intézményi munka keretei Intézményi áldozatsegítés Előnyök, hátrányok, feltételek elemzése JAVASLATOK... 16

3 1 A PROTOKOLL CÉLJA A protokoll célja, a projektben együttműködő partnerként résztvevő szociális-és egészségügyi intézmények áldozatsegítő tevékenységének bemutatása, ezen tevékenységek megtervezése és ellenőrzése. 2 TERÜLETI ÉRVÉNYESSÉG A protokoll kiterjed a szociális-és egészségügyi intézmények áldozatsegítő tevékenységére. 3 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Áldozat Áldozatvédelem a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje. Az a természetes személy, aki a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként sérelmet szenvedett el (testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt). az áldozatvédelem (viktimológia) a bűncselekmény sértettjével, a sértett és az elkövető kapcsolatával foglalkozó ismeretrendszer, az áldozatok tudományos igényű tanulmányozását jelenti. Áldozatsegítés Bántalmazás Családon belüli erőszak Idősbántalmazás a bűncselekmény áldozatává vált személyek részére nyújtott szolgáltatás és kárenyhítés bármely olyan magatartás, amely fizikai, lelki vagy szexuális sérelmet okoz, vagy annak veszélyével jár. Bántalmazásnak számít minden olyan korlátozó intézkedés, amelyet büntetésként alkalmaznak, továbbá kínzást, kegyetlen, megalázó bánásmódot jelent. Családtaggal, közös háztartásban, vagy intézeti ellátásban együtt élő személyek közötti erőszaknak tekintendő a családtag, együtt élő személlyel szembeni bármely olyan magatartás, mely fizikai, pszichológiai vagy szexuális sérelmet okoz. idősbántalmazás esetén önálló bántalmazási formának minősül a rendszerbántalmazás, azaz amikor az idős személyek ellátására, a róluk való gondoskodásra hivatott szociális, egészségügyi szektor nem működik megfelelően. Ehhez a területhez tartozik, és az idősbántalmazás tekintetében a legsúlyosabb kockázati tényezőnek minősül a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés a kor alapján.

4 Fizikai erőszak Szexuális erőszak Érzelmi erőszak sérülések vagy sérülések és szenvedések megelőzésének hiánya, ideértve a mérgezést és fojtogatást, amennyiben bizonyítható vagy okkal feltételezhető, hogy azokat akarattal előidézték és tudatosan nem jelezték előre. áthelyeződött szexuális kontaktus (nemi szervek simogatása, a genitális szexuális kapcsolat, az orális vagy anális közösülés), tevékenység vagy viselkedés, ideértve az érintést, szexuális kapcsolatot és olyan személy általi kihasználást, akinek gyermek van gondjaira bízva vagy aki belőle hasznot húz, de a kontaktus nélküli részvétel is, mint például pornográf fotók, filmek felvétele és/vagy vetítése. ide tartoznak a gyermek érzelmi fejlődését súlyosan hátráltató tevékenységek, amik az önbecsülés megsértésében, sorozatos megalázások, elutasítások formájában valósulhatnak meg. A gyermek erőszakos elkülönítése, megfélemlítése, kényszerítése, a szeme láttára zajló erőszakos cselekedetek, vagy súlyos családi konfliktusokban való aktív-passzív részvétel szintén hátrányos lehet. Mobbing (pszichoterror): egy csoportnak az egyénnel szemben alkalmazott lelki terrorja, mely súlyos lelki és testi károsodásokat okoz, a tartós félelmektől kezdve, a pszichoszomatikus betegségeken át egészen az öngyilkosságig.

5 4 FELADAT, FELELŐSSÉG, HATÁSKÖR Családsegítő szolgálat: a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást bántalmazók és bántalmazottak számára, a családgondozást, így a családban jelentkezőműködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, a bántalmazóvá vagy áldozattá válással veszélyeztetett csoportok, így például tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. Jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálat felé, valamint hatósági eljárást kezdeményez elsősorban a gyámhatóságnál. Információ ad, szolgáltatást nyújt, vagy közvetít a bántalmazott gyermek családja, vagy törvényes képviselője számára: a rendőrségi feljelentés lehetőségéről jogsegély szolgálatokról, krízis-otthonokról, családok átmeneti otthonairól, áldozatsegítő szolgálatról, pszichoterápiás és családterápiás lehetőségekről.

6 Gyermekjóléti Szolgálat: szorosan együttműködik a Családsegítő Szolgálattal elsődleges feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a jelzőrendszer tagjainak működtetése, a lehetőségekről, jogokról, támogatásokról való tájékoztatás és a gyermekkel foglalkozó intézmények koordinálása a szabadidős programok szervezése, a családok támogatása is hatáskörébe tartozik. Védőnői szolgálat: a várandós anyák, másrészt a 0-18 éves korú gyermekek és családjaik gondozása, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése, a családgondozás alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint a gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása. elsősegélynyújtás az orvosi vizsgálatok előkészítése a védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése. a krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése. részvétel az egészségtan oktatásában kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás). Gyermek-és ifjúságvédelmi i felelős: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermekés ifjúságvédelmi munkáját.

7 az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, a szülőket és a tanulókat tájékoztatja arról, hogy problémáikkal milyen időpontban fordulhatnak hozzá, iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. a pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján, családlátogatás keretében megismeri a családi környezetet, a veszélyeztető okok feltárása érdekében. gyermekbántalmazás vélelme, vagy pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot a Gyermekjóléti Szolgálat kérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekjogi képviselő, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát bántalmazott gyermek és törvényes képviselőjének tájékoztatása az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásiról és elérhetőségéről. segíti az egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezését. Nevelési tanácsadó: Gyermekbántalmazás észlelésekor jelzési kötelezettség a gyermekjóléti szolgálat felé, valamint hatósági eljárás kezdeményezése elsősorban a gyámhatóság felé. Együttműködés a gyerekjóléti szolgálattal és mindazon intézményekkel, amelyek a gyermek komplex ellátásában részt vesznek, a probléma kezelésében, megszüntetésében / a megelőzésben közreműködnek. A bántalmazott gyermek és törvényes képviselőjének tájékoztatása az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szolgáltatásiról és elérhetőségéről.

8 A szülőket a nevelési tanácsadóban dolgozó szakemberek terápiába veszik és ellátják tanácsokkal, hogy a bántalmazás ne ismétlődjön meg / megszűnjön. A bántalmazott gyermek, annak családja és az agresszor a nevelési tanácsadóban pszichoterápiás segítségben részesülhet. Egészségügyi szolgáltatók (alap-és szakellátás): a bántalmazott számára megfelelő orvosi, egészségügyi ellátást nyújtja, az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait. a kezelőorvos a beteg személyazonosító adatairól a lehető legrövidebb időn belül értesíti az egészségügyi szolgáltató betegjogi képviselőjét a beteg érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából. jelzéssel él a lakóhely szerinti családsegítő szolgáltató felé a bántalmazás okozta krízishelyzet miatt Szociális szolgáltatást nyújtó intézmények (nappali ellátást nyújtó, bentlakást nyújtó intézmények, Drogbetegeket ellátó intézmény, Fogyatékosok tartós bentlakást nyújtó intézménye, Hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó intézménye, Hajléktalanok éjjeli me- nedéke, és átmeneti szállása, Lakóotthonok, stb ): étkeztetés házi segítségnyújtás idősek nappali ellátása, hajléktalanok nappali melegedője fogyatékkal élők nappali intézménye jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása családsegítő és gyermekjóléti feladatok ellátása közösségi pszichiátriai ellátás otthoni szakápolás prevenciós, szabadidős programok szervezése, tájékoztatás szenvedélybetegek nappali és közösségi ellátása drogambulancia és drogrehabilitációs intézet működtetése

9 rehabilitációs otthon működtetése Bűncselekmény esetén hatósági eljárást kezdeményez. A bántalmazás megszűntetése érdekében szorosan együttműködik a hatóságokkal 5 PROTOKOLL-LEÍRÁS 5.1 Ki lehet áldozat? Idősek Áldozattá válhatnak az otthonukban élő, jövedelemmel rendelkező idős emberek, leginkább trükkös bejutás, eltulajdonítás, előnytelen üzleti ajánlat kapcsán. Családon belüli súlyos elhanyagolás is előfordul Áldozat lehet a bentlakásos otthon lakója, a nappali ellátásban részesülő, az otthoni ápolásban részesülő Fiatalok Gyermekek esetén a családon belüli bántalmazás, méltánytalan lakókörülmények, drog-vagy alkoholproblémákkal küzdő szülők, gyakran jellemző az alultápláltság Nők Általában a nők Prostitúcióra kényszerített nők Hajléktalanok Droghasználók Droghasználók és kémiai szerhasználók (főleg a sebezhetővé válásuk miatt) a nem-kémiai függőségekben szenvedők-egészen speciális csoport Bűnelkövetők Bűnelkövetők is lehetnek áldozatok, sokszor traumán estek át korábban, vagy a börtönben

10 Intézmény munkatársai Áldozattá válhatnak azonban a munkatársak is: az ellátottak részéről történő gyanúsítás miatt, vagy a hozzátartozó részéről érkező fenyegetettség kapcsán, továbbá a kiégés, lelki és pszichés megpróbáltatások miatt, melyek munkájuk velejárója. 5.2 A szociális-és egészségügyi intézményekben előforduló bűncselekmény típusok Vagyon-, és személy elleni bűncselekmények (lopás, csalás, bántalmazás) Családon belüli erőszak (nők, gyermekek) Gyermekek estében: fizikai, érzelmi és szexuális bántalmazástól szenvednek Idősek esetében: jellemző az idősbántalmazás, sokszor családon belül, valamint a vagyon elleni bűncselekmények (meglopják, kirabolják őket) 5.3 A bűnmegelőzéssel és áldozattá válás megelőzésével kapcsolatos intézményi munka keretei Alapvető feladatok A szociális alapszolgáltatás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyéneknek, hogy otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelüket fenntarthassák, valamint egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáikat megoldhassák. Az alapszolgáltatások körében a települési önkormányzatok elsősorban az időskorúak, a fogyatékos emberek, a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, tovább hajléktalan emberek számára nyújtanak szolgáltatásokat. Az alapszolgáltatások körébe tartozik: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, családsegítés, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka és a nappali ellátás.

11 Bűnmegelőzéssel előzéssel kapcsolatos feladatok A korszerű bűnmegelőzési stratégia olyan célkitűzések összessége, ame- lyekkel mérsékelni kell a bűncselekményeket előidéző okok hatását, csökkenteni kell a sértetté válás veszélyét, növelni az egész közösség biztonságát, javítani az élet minőségét, az emberi jogok érvényesülését. A bűnmegelőzési stratégia hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, a piac biztonságos működéséhez, a bűnözés okozta erkölcsi és anyagi károk csökkentéséhez. A bűnmegelőzési stratégia prioritásai: A bűnözés csökkentése, a városok biztonságának fokozása, a családon belüli erőszak megelőzése, az áldozattá válás megelőzése, az áldozat segítés, az áldozat kompenzációja, a bűnismétlés megelőzése A prioritásokból szociális ellátó munkára vonatkozó feladatok Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák megismerése, integrálása az intézmények életében A döntéshozatal, a problémamegoldás, a kommunikációs készség, az önértékelés, a stressz-kezelés, az érdekérvényesítés készségeinek fejlesztése az ellátott személyben

12 A szabadidő eltöltését, közösségteremtést szolgáló programok létesítése, működtetése. Az életmódjukban deviáns jellegzetességeket mutató (például alkohol- és drogfogyasztás, szabálysértés elkövetése stb.) ellátottak viselkedésének figyelemmel kísérése, jelzések adása (elsősorban a családnak, hatóságnak) Az áldozattá válás megelőzésével kapcsolatos intézményi feladatok A bűnüldözés, a büntető igazságszolgáltatás és az intézmény együttműködésének megteremtése az áldozatvédelem érdekében. Az önvédelmi készségek fejlesztése, a reális kockázatok tudatosítása. Konfliktuskezelő programok integrálása, bevezetése. Erőszakmentes problémamegoldó technikák tanítása. Az intézményben, illetve a családon belüli erőszak áldozatainak hatékony védelme. A munkatársak védelme a foglalkozásukkal kapcsolatos konfliktusokban. 5.4 Intézményi áldozatsegítés Felismerés Az áldozattá válás felfedezése az intézményekben: Áldozat maga jelentkezik Rendőrségtől kapnak jelzést családon belüli erőszak esetében Iskolában, óvodában, bölcsödében derül ki a bántalmazás Egyéb intézmények, hatóságok keresik meg az intézményeket

13 Kollégák a kliens körben fedezik fel (pl.: az áldozatokkal utcai munka során találkoznak a munkatársak, vagy a kliensi körből kerülnek ki, esetleg maguk megkeresik a szolgálatot, avagy programok kapcsán merülnek fel a problémák). Az áldozattá válást követően legfontosabb az ügy tisztázása, meg kell vizsgálni, hogy valós-e a bejelentés. Ezt követően az áldozatot, vagy annak családtagjait feljelentés megtételére bíztatják. Sokszor lép fel zavaró tényező: pl. ha családon belül történik megkárosítás. Az intézmény munkatársainak jelentős feladata a megnyugtatás, a félelmek oldása, a tanácsadás. Az áldozattal való kommunikáció elsősorban személyesen zajlik, empatikus, segítő beszélgetés alatt, mely során ismertetik a kríziskezelés lépéseit az áldozatokkal. Elsősorban pszichiáterek, szociális munkások kommunikálnak velük, ők megfelelő képzettséggel rendelkeznek ehhez Az áldozatsegítés során alkalmazott módszerek Áldozattá válás esetén: először az esetet megvizsgálva megpróbálják az intézmény munkatársai maguk megoldani a problémát (sokrétű munkakörök adnak rá lehetőséget) Ezt követően, ha szükség van, rá továbbirányítják a megfelelő hatósághoz/szervhez/partnerekhez, pl. rendőrség, gyámhivatal, egészségügyi intézmények, Áldozatsegítő Osztály, stb. Az intézményi telephelyeken figyelik az idegeneket, kamerarendszert építenek ki.

14 Célcsoportonként eltérő módszerek alkalmazása: Hajléktalanok: ellátásuk a hajléktalanok átmeneti otthonában történik, ahol közösségi létet biztosítanak nekik, szállást nyújtanak, élelemhez, ruhához, esetenként munkához juttatják őket, pszichés segítségnyújtást adnak. Gyermekek esetén: az óvodának van jelentős szerepe; egyrészt segít a bűncselekmények felderítésében, másrészt szocializálódnak a gyermekek és bekerülnek az ellátó szervek látókörébe. Súlyos esetekben megtörténik a bántalmazott gyermekek kiemelése a családból, vagy a családok átmeneti otthonában történő elhelyezés, az anyával együtt. Elsősorban pszichés segítségnyújtást tudnak biztosítani, hosszú távon azonban sem megélhetést, sem munkát nem tudnak biztosítani. Fogyatékkal élők esetén a nappali intézményekben fejlesztés, felkészítés történik. A közösségbe járás, a hasonló körülmények között élőkkel történő együttlevés segít a problémák leküzdésében. Idősek áldozattá válása esetén: a bűncselekmény fajtájától függően értesítik a Gyámhivatalt vagy a Rendőrséget és súlyosabb esetben megtörténik a gondnokság alá helyezés. Munkatársak esetében figyelik a jeleket, szupervízióval, esetmegbeszéléssel, rekreációval, továbbképzésekkel védekeznek a kiégés ellen Prevenciós tevékenységek Az intézményekben az áldozatsegítő, áldozatvédelmi munka elsősorban a prevenciós tevékenységek során érvényesül. varázspálca program, szülőklub, nyugdíjasklub,

15 kamaszprogram, szabadidős programok szervezése, tájékoztatás rendőrségi előadások, kapcsolattartás a szomszédokkal, családdal, rendszeres vezetői értekezleteken ismertetik a legújabb bűncselekmény elkövetéseket 5.5 Előnyök, hátrányok, feltételek elemzése Erősségek: - a szociális szakma érzékenysége a téma iránt, - korábban már elkészült módszertani anyagok, kezdeményezések, amelyekre támaszkodhatnak - holisztikus megközelítésű irányelv - szakmaközi együttműködés fontosságának felismerése Gyengeségek: - személyi / tárgyi feltételek hiánya - képzettség hiánya, a képzési programok hiányosságai - speciális ismeretek hiánya - előítéletek - rögzült megoldási panelek - jogszabályi hiátusok (pl. titoktartás jelzési kötelezettség területén) Előnyök: - támaszkodtunk az elérhető hazai és nemzetközi eredményekre, tapasztalatokra Hátrányok: - interdiszciplináris képzések, tájékoztató programok / közös irányelvek és állásfoglalások hiánya a bántalmazással érintett rendszerek között (egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszerek, igazságszolgáltatás) - a szociális képzésekben nem jelenik meg kellőképpen hangsúlyosan a bántalmazás, áldozattá válás kérdése

16 6 JAVASLATOK Az intézmények kísérjék figyelemmel illetékességi területén a bűnügyi helyzet alakulását, legyenek tisztában az előforduló bűncselekmények jellemzőivel, értékeljék azokat mind elkövetői, mind áldozati szempontból. Különös tekintettel kísérje figyelemmel a gyermek-és fiatalkorú, időskorú, hátrányos helyzetű, vagy szellemi fogyatékos áldozatokat Tudatosan keresse a látens bűncselekmények áldozatait és törekedjen arra, hogy ezek a hatóság előtt ismertté váljanak. Tartson kapcsolatot az illetékességi területén áldozatvédelemmel foglalkozó állami, egyházi, önkormányzati és civil szervezetekkel A rendelkezésére álló eszközökkel segítsen a hozzáforduló áldozatok problémáinak megoldásában, közvetítse más szervezetek -különösen az áldozatvédelmi irodák- segítségét. Munkája során hasznosítsa az áldozatvédelem témaköréhez kapcsolódó hazai és külföldi szakirodalmat, ajánlásokat, tanulmányokat, a képzéseken elsajátított ismereteket.