Logisztika és szállítmányozás SZTK. Levelező tagozat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Logisztika és szállítmányozás SZTK. Levelező tagozat"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Logisztika és szállítmányozás SZTK Levelező tagozat A VASÚTI TEHERKOCSIK GAZDASÁGOS KIHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI, A MASPED RAILOG KFT. GYAKORLATÁBAN, A VASÚTI LIBERALIZÁCIÓT KÖVETŐEN Készítette: Hajdú István Budapest, 2010

2 2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés A Közösség közlekedéspolitikája Az Európai Közösség vasútpolitikája és az Európai Unió vasúti irányelveinek magyar jogban történő rögzítése Strukturális harmonizáció 1990 előtt Az első vasúti irányelvek, /440/EGK számú irányelv a közösségi vasutak fejlesztéséről A Tanács 95/18/EK irányelve a vasútvállalatok számára adott engedélyről A Tanács 95/19/EK irányelve a vasúti infrastruktúra kapacitás szétosztásáról és az infrastruktúra díjak kiszabásáról A Tanács 96/48/EK irányelve a transz európai nagysebességű vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról interoperabilitásáról A liberalizáció feltételrendszere a vasút - liberalizációs csomagok Az I. vasút liberalizációs csomag A II. vasút liberalizációs csomag A III. vasút liberalizációs csomag A magyar vasút liberalizációja A magyar vasút történetének rövid kronológiai áttekintése, a kezdetektől a liberalizációig A magyar vasúti hálózat és infrastruktúra Sínen lesz-e a vasút? A magyar vasúti árufuvarozási piac résztvevői MÁV Cargo Zrt. metamorfózis - Rail Cargo Hungaria Zrt A Repcevasút, avagy a GYSEV Zrt. szerepe a magyar vasúti árufuvarozási piacon Magán vasúttársaságok a vasúti hálózaton

4 5. A teherkocsik gazdaságos kihasználásának lehetséges alternatívái a Masped Railog Kft. gyakorlatában A Masped csoport A Masped Railog Kft A teherkocsik gazdaságos futásának lehetőségei Kocsilogisztika a Masped Railog Kft.-nál Az irányvonati árutovábbítás R3 Road Rail Road koncepció A kocsipool, degresszív fuvardíj, és az X Rail, mint lehetőségek Az E- Freight A Masped Railog Kft. legjelentősebb forgalmainak bemutatása Befejezés Köszönetnyilvánítás Melléklet Bibliográfia

5 1. Bevezetés A vasúti közlekedés szó szerinti értelemben véve stratégiai ágazat. A vasúti áruszállítás szinte Európa összes országában, így természetesen az Európai Unió tagállamaiban is fontos szerepet tölt be. Magyarországnak, és általánosságban a közép európai országoknak különösen régre nyúló vasúti történelme van, melyhez sűrű vasúti hálózat társul. Ugyanakkor ezen országok vasútjai alulfinanszírozottak, tehát annak érdekében, hogy kielégíthessék a 21. század nemzetközi vasúti áru illetve személyszállítási igényeit, átalakításra szorulnak. A vasút kulcsfontosságú szerepet játszik a globális áruszállítás terheinek elosztásában, azonban a globalizáció nem várt eredményekkel szolgált. A szállítási módok között olyannyira megnövekedett a versengés, hogy a vasutaknak hatékonyabbnak kell lenniük, ha még továbbra is versenyben szeretnének maradni, ugyanakkor versenyképes szállítási szolgáltatást kell a megrendelők számára nyújtaniuk. Az Európában eredetileg uralkodó vasúti fuvarozás gyakorlatilag már az 1970 es évektől kezdődően folyamatosan veszít presztízséből, ennek eredményeképpen a vasutak piaci részesedése is lényegesen csökkent, a legutóbbi gazdasági válság pedig csak tetézte a bajokat, Európában mindenütt még nehezebb helyzetbe hozva a vasúti árufuvarozásban érintett vállalatokat. Éppen ezért, az Európai Unió közlekedéspolitikájának egyik alapvető prioritása, a vasút térvesztésének megállítása. Ezt a célt szolgálja a vasúti személy és teherforgalom liberalizálásának folyamata. Korábban ugyanis minden ország vasútvonalain a hazai vasút társaság(ok) fuvarozási monopóliuma érvényesült, mely korlátozta a versenyt. A liberalizáció azonban beválthatja a hozzáfűzött reményeket, a verseny szabaddá tételétől a szolgáltatások színvonalának és a vasút vonzerejének növekedését várják, mégpedig a nagy riválissal, a közúti szállítással szemben.(áts, 2010) A versenyhelyzet megteremtése azonban önmagában még nem elég, a vasutaknak, vasúti szállítmányozóknak is átgondolt cselekedetek alapján kell megszervezniük a vasúti árutovábbítást, ha ebben a kiélezett piaci versenyben, életben szeretnének maradni. Ennek egyik lehetséges alternatívája a vasúti teherkocsik gazdaságos kihasználása, mellyel 5

6 nemcsak a fuvaroztató igényei elégíthetők ki maximálisan, hanem a vasúti áruszállítás volumenének növekedésében is oroszlánrészt vállalhat. Ezen tényezőket szem előtt tartva, szakdolgozatom első nagyobb tartalmi egységében az Európai Közösség vasútpolitikájának fejlődésével foglalkozom, kiemelt hangsúlyt fektetve a vasúti közlekedés szabályozásának alakulására és az európai vasúti piac folyamatos megnyitására, liberalizációjára. Munkám következő fejezete a hazai vasúti árufuvarozás terén elindított liberalizáció vizsgálatával foglalkozik. E fejezetben a magyar vasúti árufuvarozásra vonatkozó aktuális kérdések mellett, a magyar vasúti közlekedés történetéről, a vasúti infrastruktúra egykori és jelenlegi helyzetéről illetve a magyar vasúti árufuvarozási piac jelenlegi legfontosabb szereplőiről teszek említést. A harmadik nagy tartalmi egységben mely központi elemét képezi szakdolgozatomnak a vasúti teherkocsik gazdaságos kihasználásának lehetséges alternatíváit elemzem, mégpedig a Masped Railog Vasúti Szállítmányozási Kft. gyakorlatában. A nagy presztízzsel rendelkező szállítmányozási vállalat által nyújtott információk alapján, tanulmányozom, melyek lehetnek azok a lehetőségek, amelyek a vasúti teherfuvarozást, a liberalizációt követően ismét vonzóvá tehetik a fuvaroztatók számára. Az aktualitások körében bemutatom, hogy a gazdaság válság milyen hatással volt a Masped Railog Vasúti Szállítmányozási Kft. tevékenységére, továbbá a vállalat három nagy volumenű forgalmának, a gabona, a hulladék vas illetve a FÁK országokba történő szállítások részletes ismertetését tűztem ki célul. A téma részletes kidolgozását szem előtt tartva a szállítmányozó vállalattal folytatott személyes konzultációk mellett, könyveket, újságcikkeket, valamint internetről letöltött anyagokat használtam fel a dolgozat készítése közben. 6

7 2. A Közösség közlekedéspolitikája A közlekedés már az ősidők az ókori civilizációk megjelenése óta a társadalom és a gazdaság működésének mozgatórúgója, és fejlődésének alapfeltétele, ezért mindenképpen különleges megítélést érdemel a gazdaságpolitikában. Már az ókori népek is a hatékony infrastruktúra kialakítására törekedtek, melyen a békés életet és a hadviselést szolgáló járművek egyaránt közlekedtek. Talán kicsit messziről indítottam a mondanivalómat, de talán így világossá válik mindenki számára az, hogy az infrastruktúra fejlesztésének központi kérdése olyan ügy, mely mindenki számára fontos, hiszen mindennapi életünk releváns részét képezi. Már az Európai Gazdasági Közösségeket (EGK) alapító Római Szerződés 3. cikkének d) pontja is konkrét formában irányozta elő a közös politika bevezetését a közlekedés területén. (Lovas Neuschl Sztrányayné, 2003) Tette mindezt azért, mert az Európai Közösség már ekkor, tehát a kezdetek kezdetén felismerte, hogy a megfelelő hálózati infrastruktúra kialakítása és fejlesztése elengedhetetlen az egységes piac létrehozásához, és annak hatékony működtetéséhez. Az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlásának gyakorlati átültetése a közlekedési szolgáltatások fejlődésétől is függ, tehát a közös közlekedéspolitika egyrészt ezt a növekedési folyamatot kívánja ösztönözni, másrészt a szabad, diszkriminációmentes versenyfeltételek kialakításáról is igyekszik gondoskodni. (Lovas Neuschl Sztrányayné, 2003) Az Európai Unió közlekedéspolitikája kitűzött célként szeretné megvalósítani azt, hogy a távoli területeket gondolok itt a 2004 illetve 2007 ben csatlakozott országokra minél hamarabb az európai vérkeringésbe integrálja, elősegítve ez által ezen országok és valójában az egész Közösség gazdasági növekedését, kereskedelmi fejlődését. A közlekedési szektor ugyanis, az Európai Unió területén belül a gazdasági élet egyik legnagyobb olyan ágazata, amely a legtöbb embert foglalkoztatja, közel 6 millió főre tehető ez a létszám, és további 6 millió ember dolgozik a közlekedési szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyéb iparágakban (személy illetve áruszállítás). Továbbá nem elhanyagolandó tényként kezelendő, hogy a közlekedési ágazat az Európai Unió bruttó hazai termékének közel 10% - át (1000 milliárd eurót) adja. 7

8 Az Európai Közösség idejekorán rádöbbent arra, hogy a különálló nemzeti közlekedési rendszerek léte olyan akadályozó tényező lehet, mely a közös piac hatékony működése szempontjából hátrányos lehet, ezért a már említett Római Szerződés előirányozta a diszkriminatív korlátozások felszámolását.(szatmári Váncsa, 2005) Az Európai Unió közlekedéspolitikája központi céljának mottója nagyon egyszerűen megfogalmazható, és tulajdonképpen két szóval is kifejezhető: a fenntartható mobilitás biztosítása. Ezt szem előtt tartva kell kidolgozni a bizonyos intézkedéseket, ennek érdekében kell fejleszteni az egységesített közlekedési rendszereket, valamint növelni a szállítási szolgáltatások hatékonyságának színvonalát, mindezt úgy, hogy megteremtse az összhangot a mobilitás folyamatos fejlesztése és a környezetvédelmi követelmények között, gondoljunk itt többek között a környezetszennyezésre, a zajártalomra, és a balesetek számának drasztikus csökkentésére. (Lovas Neuschl Sztrányayné, 2003) A közös közlekedéspolitika tehát e szempontokat figyelembe véve törekszik egy egységes, kontinensen átívelő közlekedési hálózat kiépítésére, mely mind gazdaságilag, mind pedig természetvédelmileg megfelel a harmadik évezred által támasztott követelményeknek. (Szatmári Váncsa, 2005) A fenntartható fejlődés egyik alapvető feltétele Európában, a környezet védelme, ez azonban csak akkor tartható fent folyamatosan, ha a közlekedési munkamegosztás jelenlegi arányai a környezetkímélőbb fuvarozási ágak irányába tolódik el, így elsősorban a vasúti szállítmányozás felé, törekedni kell tehát a forgalom közútról vasútra történő átterelésére, illetve az infrastruktúra fejlesztését szem előtt tartva, létre kell hozni a gyors elérést biztosító páneurópai közlekedési hálózatot. Az Európai Unió közlekedéspolitikájának egyik fő célkitűzése ezért a vasút térvesztésének megállítása, a vasúti áruszállítási ágazat felélesztése és felvirágoztatása. 8

9 3. Az Európai Közösség vasútpolitikája és az Európai Unió vasúti irányelveinek magyar jogban történő rögzítése 3.1. Strukturális harmonizáció 1990 előtt A Közösség az 1960-as, 1970-es években a vasút tekintetében még csak minimális célokat fogalmazott meg, többek között a legalapvetőbb versenyszabályok betartását, illetve a pénzügyek jobb átláthatóságát. Az 1973 as esztendőt követően kezdett el behatóbban foglalkozni a vasutak kérdéseivel, mivel az eredetileg uralkodó vasúti fuvarozás a nyugat európai országokban 1970 től hirtelen hanyatlásnak indult, és 1998 ig a vasúti áruszállítás terén megfigyelhető volt, hogy a vasút részesedése a harmadára csökkent, dacára annak, hogy az áruszállítás összteljesítményének volumene nőtt. Tehát még ebben az évben, 1973 ban egy olyan döntés született a Közösségen belül, hogy minden második évben gazdasági és pénzügyi jelentést kell készíteni a tagállamok vasútjairól, azok teljesítményéről. Az 1983 és 1985 közötti két évről készített összesített jelentés a vasút sokkoló piaci térvesztését mutatta. Ennek következtében az Európai Közösség nem tétovázhatott, elhatározták, hogy az érintett kormányok és a vasúttársaságok közötti kapcsolatokat átláthatóvá kell tenni, és talán még egy ennél is fontosabb döntést irányoztak elő, mégpedig azt, hogy a vasúti infrastruktúrát mihamarabb fejleszteni kell. Miután az európai levegőt egyre több teherautó kipufogógáza járta át, (és ne feledjük 1988 at írunk) egyetértés született abban is, hogy a közúti és vasúti közlekedés költségeinek kiegyenlítődését elő kell segíteni, aminek érdekében a következő célokat fogalmazták meg. a Ro La kombinált fuvarozást előnyben kell részesíteni, a vasúti műszaki szabványok egységesítését és kompatibilissé tételét minél hamarabb fel kell gyorsítani, a határállomási adminisztrációt minimálisra kell csökkenteni, 9

10 valamint a főbb gazdasági és politikai központokat gyors eljutást lehetővé tevő személyszállítási rendszerben kell összekötni.(lovas Neuschl Sztrányayné, 2003) Tulajdonképpen azt kell mondanunk, hogy már 1990 ben megfogalmazódtak azok a vasúti közlekedés és árufuvarozás javítását szolgáló célkitűzések, melyek az Európai Unió vasútpolitikáját még napjainkban és még az elkövetkező jó néhány esztendőben is meghatározzák. Egy Bizottsági előterjesztés ugyanis rávilágított a lényegre, hogy melyek azok a bizonyos hátráltató negatív tényezők, melyek a vasutat, vasutakat, így a vasúti személy- és árufuvarozást pórázon tartják. A vasúti közlekedést, ami alapvetően hátráltatja a hagyományos állam vasút kapcsolat és a vasúti szervezetek merev jellege mellett, a verseny hiánya a vasúti áruszállítási piacon, illetve a vasutak nehéz pénzügyi helyzete. A hagyományos állam vasút kapcsolat alatt azt értjük, hogy a vasúttársaságok ebben az időszakban szinte majdnem valamennyi európai országban rendkívül központosított volt, teszem hozzá, a helyzet igazából a mai napig nem sokat változott, ezt pedig a következő idézetre alapoznám, melyet Hartmut Mehdorn, a német vasút Deutsche Bahn 1 - egykori elnöke állított: Az európai vasutakat továbbra is a nemzeti bezárkózás, a félténység és nem az együttműködés jellemzi (Navigátor, 2006) Uralkodó tényező volt a vasúti szervezetek merev jellegéből adódóan az a körülmény, mely szerint a vasúttársaságok felelnek a vasúti infrastruktúráért, kezelik, üzemeltetik, birtokolják azt, miközben vasúti szállítási szolgáltatásaik során azt használatba is veszik. Egyrészt ez determinálja az állami szerepvállalást, másrészt a verseny szempontjából is kedvezőtlenül hat, nem teszi lehetővé a vasúton belüli versenyt. Ha tisztán, egyszerűen szeretnék fogalmazni, kizárja, jobb esetben korlátozza más vasúti szolgáltatók pályahasználatát, tehát a vasúttársaság monopolhelyzetben érezheti magát belföldön..(lovas Neuschl Sztrányayné, 2003) 1 10

11 A nehéz pénzügyi helyzet kialakulását a vasutak csekély tőke ellátottsága, eladósodása, a nem egyértelmű pénzügyi célok, a nyereség és veszteség számítás hibái, a nem megfelelő beruházások okozták. A probléma áthidalására már ekkor megkezdődött a közösségi elvek kidolgozásának folyamata a következő tárgykörökben: a vasúti szervezetek átalakítása a vasúti infrastruktúra használata a közüzemi szolgáltatások használata, vasúti infrastruktúra fejlesztés nagysebességű hálózatok kiépítése, vasúti kutatás és fejlesztés, kombinált fuvarozás támogatása (Ro La) a periférián lévő vasúthálózatok, kapcsolat harmadik országok vasúti rendszereihez, környezetvédelem, társadalompolitika.(lovas Neuschl Sztrányayné, 2003) Megállapítható tehát, hogy az 1970-es, 1980-as években az Európai Közösség, a vasút fejlődésének kulcsát elsősorban a nemzeti vasúttársaságok együttműködésében látta, és ennek érdekében formálta vasút politikáját Az első vasúti irányelvek, Az 1990-es évek eleje érdemi változást eredményezett, ugyanis a közösségi vasút politika legfontosabb rendelkezéseit csokorba szedték, és konkrét irányelvek formájában fogalmazták meg azokat. A vasutak hatékonysága, és a piaci versenybe való integrálása érdekében, 1990 és 1996 között négy fontos irányelv látott napvilágot, melyek a következők /440/EGK számú irányelv a közösségi vasutak fejlesztéséről (1991. július 29.) 1985-ben A belső piac kiteljesítéséről szóló Fehér Könyv 2 elfogadása egy olyan dokumentum volt, melynek szerepe a vasúti közlekedés szabályainak egységesítésében fontos szerepet játszott

12 1989-re a Bizottság egy olyan a közösségi vasúti stratégiára vonatkozó javaslatot dolgozott ki, melyben a szolgáltatást nyújtó vasút (vállalkozói vasút) és az infrastruktúra üzemeltetési tevékenység szétválasztására vonatkozó törekvéseket fogalmaztak meg, célja pedig a következő volt: javítsa a vasúttársaságok pénzügyeinek átláthatóságát, megszüntessék a keresztfinanszírozást a szolgáltatást nyújtó vasút és az infrastruktúra üzemeltetési tevékenység között, csökkentsék az állami finanszírozásnak való kiszolgáltatottságot, és talán a legfontosabb, hogy a vasúti infrastruktúrához biztosítsák a szabadabb hozzájutást. (Siklósi, 2004) Ezen javaslatokat összegyúrva, megszületett a Tanács 91/440/EGK - Development of the Community s railways A Közösség vasútjainak fejlesztése nevet viselő irányelve, mely érdemi változást hozott az Európai Közösség vasútpolitikájában, ezek pedig a következők voltak: 1. A vasúttársaságok vállalatok vezetésének függetlensége. Az irányelv 4. cikkének megfelelően A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az irányítás, az igazgatás, az adminisztráció, valamint az igazgatási, gazdasági és számviteli ügyekre kiterjedő belső ellenőrzés terén a vasúttársaságok független státusszal, és ennek megfelelően elsősorban az államétól elkülönített vagyonnal, költségvetéssel és könyveléssel rendelkezzenek. 3 Az irányelv célja tehát a vasutak államtól való függetlenségének megteremtése főként a könyvviteli függetlenség biztosítása. Gyakorlati alkalmazása, nemzeti jogszabályokba való átültetése azonban egy igen hosszú folyamat volt, mivel a piac megnyitásában kevésbé érdekelt nemzeti vasúttársaságok mindent megtettek annak érdekében, hogy a rendelkezéseket minél később honosítsák meg saját országukban. A nemzeti vasutakra még mindig jellemző volt, hogy nagymértékben függtek a kormány, kormányzat döntéseitől (Dánia, Olaszország, Portugália), voltak azonban olyan országok, 3 12

13 ahol a vasúttársaságokra már nagyfokú függetlenség volt jellemző (Finnország, Svédország, az Egyesült Királyság, Ausztria, Hollandia és Németország) 2. Az infrastruktúra kezelés és a szállítási tevékenység szétválasztása Az irányelv 6. cikk 1.) pontja szerint A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a szállítási szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó üzletág és a vasúti infrastruktúra igazgatásához kapcsolódó üzletág könyvelését elkülönítve végezzék. Az e területek egyikének támogatására kifizetett összegek nem irányíthatók át a másik területre. Az irányelv a vasúti infrastruktúrához való szabadabb hozzájutást segíti, ugyanakkor a tagállamoknak kötelessége egy olyan szerv, szervezet létrehozása, mely az infrastruktúra kezelését végzi, kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket az infrastruktúra fejlesztése érdekében, illetve az infrastruktúra használatért az irányelv szerint, diszkriminációmentes alapon díj 4 állapítható meg.(lovas Neuschl Sztrányayné, 2003) 3. A vasúttársaságok pénzügyi helyzetének javítása A vasutak helyzete az 1980-as évek végére nagyon súlyossá vált, mivel a bevételek jelentősen visszaestek, elsősorban a vasúti árufuvarozás hanyatlása következtében. Ezért a vasutak jelentős fejlesztésekbe kezdtek, nagy arányban ruháztak be új eszközökbe és vonalakba, azonban a forgalom csökkenését még így is csak kis mértékben sikerült csökkenteniük, adósságuk, hiteleleik nagysága pedig az egekbe szökött. Az irányelv 9. cikke 5 szerint, a tagállamoknak kötelességük a vasúti vállalatok eladósodásának csökkentése, a pénzügyek megfelelő kezelése, illetve a pénzügyi helyzet javítása, több helyen azonban még az állami beavatkozás ellenére sem sikerült ezt a célkitűzést megvalósítani, és a nemzeti vasúttársaságok továbbra is pénznyelőként működtek, 1995-re több vasúttársaság pénzügyi helyzete is kritikussá vált. 4 A díj megállapítása során figyelembe vehető a megtett út, a vonat összetétele sebesség, tengelyterhelés, az igénybevétel foka, időtartama

14 4. A vasúti infrastruktúra igénybevétele (a pályához való hozzáférés) Az irányelv 10. cikke a vasúti pályához való szabad hozzáférést sürgeti, mivel a vasútnak a többi közlekedési ágazattal szemben itt is hátránya van. A vasút az egyetlen, amely történelmi okokból a pályainfrastruktúrát maga kezeli, míg a közutak, tengerek, repülőterek mindenki számára hozzáférhetők a használat szempontjából.(lovas Neuschl Sztrányayné, 2003) Éppen ezért is volt indokolt a vasúti infrastruktúra általános szabad használhatóságának a megteremtése. Azonban az eredmények itt is elmaradtak, vagy csak részben tekinthetők sikeresnek, ugyanis a gyakorlatban a nemzeti vasúttársaságok még mindig maguk határozták meg az infrastruktúrához való jutás feltételeit, továbbá az irányelv a belföldi szolgáltatásokra nem ad belépési jogokat, ami azt eredményezi, hogy a vasúti vállalkozó, például kocsirakományú forgalomban 6 nem tud helytől helyig szolgáltatni, mint a hazai monopolhelyzetben lévő vasút, így nem tud versenyezni sem. Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy a Tanács 91/440 EGK irányelvének elfogadásával még nem történt meg a teljes vasúti szállítási piac egységesítése illetve megnyitása, mivel a rendelet értelmében csak a szoros nemzetközi együttműködést létrehozó (grouping), illetve a kombinált fuvarozásban érintett vasúttársaságoknak kell biztosítani a vasúti pályainfrastruktúrához való szabad hozzájutást, áthaladást, illetőleg mutatkoztak még hiányosságok a közös vasútpolitika megvalósításában. (Siklósi, 2004) Hazánkban a 91/440/EGK irányelv előírásait szem előtt tartva hozták létre a vasutakról szóló évi XCV. törvényt, melynek eredményeképpen június 30-án megalakult a MÁV Rt., így Magyarország a vasút államtól való függetlenedésének eleget tett. A 11/1996. (III.5.) KHVM-PM rendelet pedig a pályavasút és a vállalkozó vasút tevékenységének elkülönítéséről rendelkezik. 7 6 A teherkocsikat gyakran a feladási helytől a rendező pályaudvarig továbbítják, mielőtt nemzetközi vonatba sorozzák

15 A Tanács 95/18/EK irányelve 8 a vasútvállalatok számára adott engedélyről (1995. június 19.) Ahhoz, hogy az imént említett problémákat hiányosságokat minél előbb áthidalják, és létrehozzák a versenyképes európai vasutat, 1995-ben további két új irányelv született, amelyek a 91/440-es irányelv által megkezdett vasútpolitika irányába mutattak, tartalmukban azonban mégis kissé eltérőek voltak A Tanács 95/18/EK számú irányelvében (On licensing of railway undertakings) meghatározta, hogy milyen feltételek teljesülése esetén adható vasúttársasági működési engedély, azoknak a vasúttársaságoknak, melyek számára a 91/440/EK számú irányelv 10. cikke, a vasúti infrastruktúrához való szabad hozzáférést biztosítja.(siklósi, 2004) A vasúttársaságnak jó hírnévvel, stabil pénzügyi helyzettel, szakmai hozzáértéssel kell rendelkeznie, az engedélyt pedig abban a tagállamban kell kérni, amelyben magát a vasúti vállalatok alapították. Az irányelv hatálya alá nem tartoznak a városi, elővárosi, illetve vidéki szolgáltatást végző, továbbá a Csatorna-alagúton ingajáratokat üzemeltető vasúti vállalkozások A Tanács 95/19/EK irányelve a vasúti infrastruktúra kapacitás szétosztásáról és az infrastruktúra díjak kiszabásáról (1995. június 19.) Az irányelv szerint az infrastruktúra allokációnak, továbbá a használati díj megállapításának is diszkriminációmentesnek és átláthatónak kell lennie. Továbbá minden tagországban létre kell hozni egy olyan független szétosztó testületet, mely biztosítja az allokáció diszkriminációmentességét (ezt az irányelvet később a 2001/14/EK számú tanácsi irányelv hatályon kívüli helyezi) (Siklósi,2004) Miután április 30-án egy egyszemélyes gazdasági társaság formájában megalakult a Vasúti Pályakapacitás Elosztó Kft., ezzel eleget tettünk a 95/19/EK 8 15

16 irányelvben előírt kötelezettségnek, ugyanis létrejött egy a vasúttársaságtól független szervezet az infrastruktúra elosztására A Tanács 96/48/EK irányelve 9 a transz európai nagysebességű vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról interoperabilitásáról (1996. július 23.) A vasúti áruszállítás során mivel kötött pályás szállításról beszélünk nagyon fontosak a megfelelő infrastruktúrára, a homológ rendszer kialakítására tett törekvések, ugyanis ha a rendszer egységes és nincsenek eltérések például a vasúti nyomtávolságok között, akkor a vasúti áruszállítás is akadálytalanul tud zajlani, így javul a versenyképessége. Az irányelv éppen ezért előírja azokat a feltételeket (infrastruktúra és gördülőanyag építése, előállítása), amelyek elengedhetetlenek a kölcsönös átjárhatóság eléréséhez, így az egész Európát átfogó nagysebességű vasúti rendszerek működtetéséhez. Magyarországon a 9/2002. (II.6.) KöVim 10 rendelet harmonizálta ezt az uniós irányelvet A liberalizáció feltételrendszere a vasút liberalizációs csomagok A fent említett több irányelvtervezetből álló vasút liberalizációs csomagot 1998 ban tette közé a Bizottság, ezek azonban nem sok eredménnyel szolgáltak a vasúti revitalizációt illetően. A vasúti teherfuvarozás áruszállítási teljesítményének volumene, tonnakilométerben kifejezve, 1995 ben még 12,1 % volt, addig ez a mutató az ezredfordulóra már csak 10 % körül mozgott. (1. ábra) További akadályt gördített a vasúti revitalizáció elé, hogy a nemzeti vasúti monopóliumok felszámolása és a vasúti hálózat megnyitása egy rendkívül lassú folyamat

17 volt, mivel a kormányok nem szerették volna rögtön, az állami monopóliumnak tekintendő nemzeti vasutakat, csak úgy az Európai Unió oroszlánjai elé vetni. Voltak olyan országok, többek között Magyarország is, akik a vasúti hálózatukat, csak fokozatosan nyitották meg az európai vasutak előtt. 1. ábra Az I. vasút liberalizációs csomag A számok tükrében, a Közösség újabb javaslatokkal szolgált a vasutak újjáélesztésével kapcsolatban, így március 15-én 11 került sor annak a négy új irányelvnek a kihirdetésére, mely már valóban egy új korszakot nyitott az európai vasúti közlekedés történetében. 11 Az EK Hivatalos Lapjában való kihirdetés dátuma 17

18 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/12/EK irányelve 12 valójában a 91/440/EGK számú irányelvet módosította, mégpedig a következőkben. Az új irányelv szerint csak a vontatást végző társaság is vasútvállalatnak tekintendő, tehát az a vállalat is kaphat vasúti vállalati engedélyt, amelynek csak néhány mozdony van a birtokában. Rendelkezik a felől is, hogy az infrastruktúrát kezelő szervnek vagy vállalatnak a munkáját, egy, a vasúttársaságoktól teljesen független intézményben kell ellátnia, feladatai pedig a vasútvállalat számára történő egyedi engedélyek kiadása 13, a vasúti pálya illetve infrastruktúra rendelkezésre bocsájtása és a használati díj megállapítása (hazánkban ezek a Vasúti Pályakapacitás - Elosztó Kft. hatáskörébe tartoznak) 14. Az egyik leglényegesebb pontja azonban az, hogy a 2001/12/EK irányelv szerint már nem csak a kombinált fuvarozást végző vállalatoknak kell biztosítani a hozzájárulást (illetve áthaladást), hanem a Transz európai Vasúti Árufuvarozási Hálózaton (TERFN) 15 is garantálni kell az infrastruktúrához való szabad hozzájutás lehetőségét a nemzetközi vasúti árufuvarozást végző vállalatok számára március 15-étől. (Siklósi,2004) A magyar vasúti törvénybe a évi CIX. törvény alapján épültek be a 2001/12/EK irányelv előírásai, valamint a 34/2003. (V.28.) GKM-PM rendelet, a vasúti tevékenység számviteli elkülönítéséről is ezen irányelv alapján készült el. 16 A korábbi 95/18/EK számú irányelv módosítására az Európai Parlament és a Tanács megalkotta a 2001/13/EK számú új irányelvet, ami tulajdonképpen az első vasúti liberalizációs csomag második tagjaként is értelmezhető. Az irányelv a vasútvállalatok számára adott engedélyekről rendelkezik. Az engedélyek kiadását olyan intézmény végzi, mely teljesen független a vasúttársaságoktól, illetve (ha megfelelőek a feltételek a vasúttársaságokkal szemben, akkor) az engedélynek a Közösség egész területén érvényesnek kell lenni. A módosított irányelvet harmonizáló magyar jogszabály a 15/2002. (II.27.) KöViM rendelet Magyarországon a Nemzeti Közlekedési Hatóság (http://www.nkh.hu/) ad ki ilyen engedélyeket Trans European Rail Freight Network

19 A csomag harmadik irányelve a 2001/14/EK számú irányelv, mely a vasúti infrastruktúra kapacitás szétosztásáról, az infrastruktúra díjak kiszabásáról és a biztonsági tanúsítványokról szól és így tulajdonképpen a 95/19/EK számú irányelvet helyezte hatályon kívül. Az irányelv bevezette a hálózati üzletszabályzatot (Network Statement), melynek célja az, hogy még átláthatóbbá és diszkrimináció mentesebbé tegye a vasúti infrastruktúrához jutást, ennek értelmében a hálózati üzletszabályzatnak többek között tartalmaznia kell a vasúttársaságok rendelkezésére álló infrastruktúra leírását, a hozzájutás feltételeit, továbbá a használatba vételi díjakat is.(fekete, 2009) A kapacitás szétosztásáról és a díjak beszedéséről is az infrastruktúra kezelőnek kell gondoskodnia. Hazánkban a harmonizáló jogszabályok; a 67/2003. (X.21.) GKM rendelet az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitásának elosztásáról rendelkezik, a 66/2003. (X.21.) GKM-PM rendelet pedig a vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről. 17 Ennek eredményeképpen, Magyarországon január elsején Antal Dániel vezetésével megalakult a Magyar Vasúti Hivatal, mely azokat a szükséges vasúti engedélyeket állította ki, amelyek az állami infrastruktúrához való hozzájutást biztosították. A Hivatal 2008 júliusában megszűnt, szerepét a Nemzeti Közlekedési Hatóság vette át. Az első vasúti liberalizációs csomag negyedik, egyben utolsó irányelve a 2001/16/EK 18 számú irányelv, mely a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról (interoperabilitásáról) szól, és a 96/48/EK számú irányelvet írja felül. Az új irányelv már konkrét lépéseket tesz az interoperabilitás elősegítése érdekében, így a vasút minden alrendszerére (strukturális alrendszerek: infrastruktúra, energia, biztosítóberendezések, járművek, üzemeltetési alrendszerek: karbantartás) alkotóelemére (az alrendszerek részeit képező alkotórészek) ki kell dolgozni a TSI-ket (Technical Specifications of interoperability), vagyis az interoperabilitás műszaki előírásait.(lovas Neuschl Sztrányayné, 2003) Hazánkban a harmonizáló jogszabály a 103/2003. (XII.27.) GKM rendelet

20 A fent említett négy új irányelv nemzeti jogba történő átültetésére március 15-ig kaptak időt a tagállamok, melynek Magyarország ugyan akkor még csak az EU előszobájában volt azt kell mondanunk hellyel közzel eleget is tett, nyomatékosítva ezáltal, hogy a vasúti közlekedés felvirágoztatása és a közös európai rendszerbe integrálása országunk számára is rendkívül fontos A II. vasút liberalizációs csomag Az első vasúti liberalizációs csomagot, rögtön már január 23-án követte a második liberalizációs pakett, melynek alapgondolatait a 2001 szeptemberében megjelent Fehér Könyvben (Európai közlekedéspolitika 2010-ig: Itt az idő dönteni) 20 már valójában megfogalmazták. A Fehér Könyv alapvető észrevétele, hogy a közúti közlekedés mellett a vasút fejlesztésére több hangsúlyt kell fektetni, melyet a Könyv egy mondata alá is támaszt: itt az ideje, hogy a közlekedésben is többet oldjunk meg ésszel, mint betonnal 21, vagyis az EU tagjai sokkal inkább szabályozással, új technológiák bevezetésével, a környezet kímélőbb közlekedési ágazatok fejlesztésével elsősorban a vasúti közlekedés próbálják meg elérni a kitűzött céljaik megvalósítását. A Fehér Könyv irányelveivel összhangban, a második vasút liberalizációs csomag célja nem más, mint egy olyan egységes, integrált vasúti térség létrehozása az Európai Unió országainak területén belül, amely szolgáltatása színvonalában felveheti a versenyt ellenfelével a közúti közlekedéssel szemben (áru és személyszállításban egyaránt). Az európai vasutak helyzete az ezredfordulóra még kritikusabbá vált, ma csak az áruk 8%-át fuvarozzák vasúton, szemben az évi 21%-kal, ami már akkor is egy gyenge mutatónak minősült például az USA-val szemben, ahol az áruk közel 40%-át szállították és szállítják ma is a vasúti szerelvények. 20 European Transport Policy: Time to decide 21 Fehér Könyv Európai közlekedéspolitika 2010-ig 20

21 A vasúti árufuvarozási szolgáltatások átlagos sebessége kevesebb, mint 18 km/h, egyes felmérések szerint, ez lassabb, mint egy jégtörő, amely a balti tengeri szállítási útvonalakat tisztítja (Navigátor, 2002) Ennek érdekében a Fehér Könyvben nyilvánosságra hozott öt intézkedés célja, hogy még dinamikusabbá tegye a vasúti piacot (áru és személyszállítást egyaránt) és növelje szolgáltatásaik minőségét. Az öt intézkedés a következő: A kölcsönös átjárhatóság, tehát az interoperabilitás alapelveinek támogatása, a nemzeti vasúthálózatok egységes rendszerbe történő integrálása. Az Európai Unió elsődleges érdeke, hogy a lehető leghamarabb megalakuljon a homológ európai vasúti térség, ami természetesen a tagállamok közötti gazdasági kapcsolatok volumenének növekedését eredményezné. Sajnálatos módon az, hogy ez meg is valósuljon még több évnek, évtizednek kell eltelnie, ugyanis még napjainkban is azzal a problémákkal küszködnek a vasúttársaságok, hogy a műszaki feltételek és egyéb előírások nem teszik lehetővé a vonatok közlekedését például két szomszédos ország között. Ennek elsősorban nem nyomtávbeli különbség az oka, hanem az eltérő elektromos hálózat és a jelzésrendszer különbözőségei. Egy kiragadott példával talán jobban értelmezhetőek a leírtak. Olaszország és Franciaország között végeztek erre egy kísérletet. Ugyan léteznek olyan mozdonyok, melyek több különböző feszültségen is működnek 22, azonban a két ország közti áthaladás még így sem mondható zökkenőmentesnek. Ennek egyik oka, hogy a vontatható maximális tömeg eltérő a két országban, továbbá, míg az olaszoknál két mozdonyvezető szükséges addig, a franciáknál elég egy is, de az olaszok nem vezethetnek Franciaországban és fordítva. A másik negatívum pedig az, hogy az állomások paraméterei sem egyeznek meg, ezért ez sokszor eredményezi a vonatok szétosztását. (Szatmári Váncsa, 2005) A vasútbiztonságra vonatkozó közös politika létrehozása, melynek célja, hogy a nemzeti biztonsági rendszereket fokozatosan integrálja. A minél biztonságosabb 22 A Máv Csoport (Máv - Trakció) 25 db olyan TRAXX mozdonyt vásárolt nemrégiben, amely 25kV/50Hz és 15kV/16,7 Hz feszültségen is képes üzemelni. 21

22 vasúti közlekedést szem előtt tartva, minden vasúttársaságnak úgynevezett vasútbiztonsági tanúsítványokat kell beszereznie, mielőtt azok vonatokat közlekedtetnének az európai vasúti hálózaton. Egy hatékony irányító testület, az Európai Vasútügynökség (ERA) 23 létrehozása, melynek közel 100 fős szakmai stábja a biztonságra és a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozóan közös megoldásokat dolgoz ki. Az ügynökség tényleges felállításáról a 2004/881/EK 24 számú irányelv rendelkezik. Az ERA székhelye Valenciennes-ben, nemzetközi konferenciaközpontja pedig Lille-ben van, továbbá mind a 27 EU tagállam delegál képviselőt az Ügynökségbe, még a vasúttal nem rendelkező Ciprus és Málta is. Magyarország plusz még egy fővel képviselteti magát a European Railway Agency-ben, ugyanis az igazgatótanács fuvarpiacért felelős tisztségét, Dr. Berényi János tölti be. Az intézkedéscsomag negyedik elemének értelmében a Közösség számára elengedhetetlen az, hogy csatlakozzon a COTIF-hoz, mégpedig azért, hogy a vasúti közlekedés területén a hatáskörét a Nemzetközi Vasúti Közlekedési Szervezeten (OTIF) 25 belül gyakorolhassa. Végül, de nem utolsó sorban a csomag ötödik intézkedése a következőt fogalmazta meg. A vasúti árufuvarozási piac megnyitását, liberalizálását minél hamarabb ki kell terjeszteni, valamint fel kell gyorsítani. Miután az első vasúti liberalizációs csomag csak a nemzetközi teherfuvarozás számára nyitotta meg a piacot (2006-ra, legkésőbb 2008-ra), most a Közösség azt javasolta, hogy a hatékonyabb és gyorsabb szállítás érdekében a nemzeti fuvarozási piacokat is meg kell nyitni, ennek értelmében január 1-ét tűzte ki a teljes hálózat megnyitásának időpontjául, mind nemzeti, mind pedig a nemzetközi áruszállításra vonatkozóan (sőt még a kabotázs 26 forgalomra vonatkozóan is) (Lovas Neuschl Sztrányayné, 2003) Organisation Intergouvernementale pour les Transports Internationaux Ferroviaires, 26 Kabotázs: Egy adott országban a külföldi vasúttársaság belső fuvarozási lehetősége 22

23 A III. vasút liberalizációs csomag A harmadik vasúti liberalizációs csomagot 2004 tavaszán terjesztette a Bizottság, a Parlament illetve a Tanács elé. A csomag Az európai vasúti hálózat további integrációja nevet kapta (Siklósi,2004), intézkedései pedig főként a vasúti személyszállítási piac es liberalizációjával kapcsolatosak, ezért az intézkedés csomag csupán azon javaslatait mutatom be, melyek a vasúti teherszállítási piacra is hatással lehetnek a jövőben. A kölcsönös átjárhatóság, illetve az EU tagállamok vasúti hálózatainak összehangolása és mélyebb integrálódását szem előtt tartva, szükséges lenne egy egységes, egész Európára érvényes jogosítványra, a Közösség területén közlekedő személy és teherszállító vonatok mozdonyvezetői számára (Siklósi, 2004), ez azért is lenne fontos, mert akkor például a már említett olasz francia probléma is kiküszöbölhetővé válna. Továbbá a teherszállítás terén a szolgáltatások minőségének javítását tűzte ki célul maga elé a csomag, ez valószínűleg növelné a vasút részesedését a piacon. 4. A magyar vasút liberalizációja Hazánk igen fontos szerepet tölt be Európa gazdasági életében az árufuvarozás tekintetében. Elsősorban ezt földrajzi elhelyezkedésének köszönheti, mivel a kontinens szívében fekszik az ország, ezért tranzitszerepe megkérdőjelezhetetlen. Magyarország kis, nyitott gazdaságú ország, tehát mind az exportra, mind pedig az importra rá van utalva, ami egyértelműen megköveteli a különféle árunemek szállítását. A magyar vasúti árufuvarozás résztvevői számára tehát adottság és szükségszerűség is egyszerre, hogy a Nyugat- és Kelet- Európa közötti tranzitszállításokat bonyolítsa. 23

24 4.1. A magyar vasút történetének rövid kronológiai áttekintése, a kezdetektől a liberalizációig A magyar vasút története egészen a XIX. század első évtizedéig vezethető vissza, ugyanis már ekkor, 1814-ben a Habsburg Birodalom állami feladatnak tekintette a vasútfejlesztést ban megalakult a Magyar Királyi Államvasutak, majd rákövetkező négy évvel később megalapítják a GYSEV 27 - et, melynek működését Viktor Erlanger báró kezdeményezte. Ennek a nagyiramú fejlődésnek köszönhetően az első világháború kitöréséig, 1914-ig közel km vasútvonal épült meg az akkori Osztrák Magyar Monarchia területén. A trianoni békét követően a magyarországi vasútvonalak hossza megközelítően egyharmadára csökkent, mindössze 8700 km-t tettek ki, ugyanis az antant hatalmak pontosan úgy szabdalták szét a magyar vasúthálózatot, hogy a fontosabb vasúti csomópontokat (Kassa, Nagyvárad, Temesvár ) a kisantant államok kezére játszották, így a csonka Magyarország megmaradt vasúti hálózata tulajdonképpen Budapest központú lett 28, ami még napjainkban is kedvezőtlenül hat a vasúti áru illetve személyszállítás szempontjából. A háború utáni újrakezdés első legnagyobb feladata a Budapest Győr Hegyeshalom vonal felújítása, valamint a második vágány kiépítése volt. A második világháború előtt a vasút volt a magyar közlekedés húzóágazata, a háború után azonban a vasúti hálózatok és építmények romokban hevertek, az vasúti kocsiból csak 5116 darab maradt meg 29, tehát közel 92%-os veszteséget könyvelhetett el az akkor még Magyar Királyi Államvasút. A háborús károk felszámolása érdekében a Magyar Kommunista Párt meghirdette az Arccal a vasút felé! programját. A tervutasításos rendszerben a vasúti árufuvarozás keresletének megfigyelésére és mérésére sajnos nem volt lehetőség, a vasútnak főként katonai szempontból volt nagy jelentősége, a Szovjetuniónak az eltérő nyomtávbeli különbség (1520 mm) is hasznára válhatott, hiszen ez által védekezhettek Európa ellen, ahol többnyire normál nyomtávú (1435 mm) vasutak működnek (Major, 1984). A vasút 27 Részletesebben lásd a es fejezetben 28 Elsősorban az volt az oka, hogy ne tudjon a magyar katonaság hirtelen mozgósítani egy esetlegesen felmerülő konfliktus kapcsán

25 tulajdonképpen még ma is egy félkatonai szervezetnek tekinthető, ugyanis az egyik legbürokratikusabb szervezet a szállítmányozási, fuvarozási tevékenységet végző ágazatok közül (sokkal több engedélyre van szükségünk, írásos dokumentációkra stb.) A vasút magyarországi hanyatlása 1968-ban indul meg, amikor az elfogadott közlekedéspolitikai koncepció 2240 km vasútvonal és több száz vasútállomás megszüntetéséről rendelkezik. Ennek következtében csökkent a vasúti árufuvarozás volumene is, míg 1978-ban 134 millió tonna árut szállított a vasút, addig 1995-re ez a mennyiség 43 millió tonnára csökkent, 2006-ban pedig már csak 16 millió tonna hozzá kell tenni, a 2006 os esztendő az elmúlt hat év legjobb áruszállítási teljesítménye. A rendszerváltást követően, június 30-án a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megalapította a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot (MÁV Rt.), melyben a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezett ben érdemi változás veszi kezdetét, ugyanis a második világháború óta az első magyar magánvasúti társaság, a Floyd Zrt. engedélyt kap a működésre így elindul a magyar vasúti piac liberalizációja január elsején megalakult a MÁV Cargo Zrt., a MÁV árufuvarozási üzletága. Ezáltal a MÁV Zrt. eleget tett az EU 2001/12/EK (91/440/EGK) számú irányelvének, mely a szervezeti szétválasztást írja elő. A MÁV árufuvarozási tevékenysége önálló gazdasági társaságba szervezésének fő indoka továbbá, az árufuvarozás erősítése volt ben a MÁV Zrt. ismét egy metamorfózison esett át, ugyanis január elsején MÁV Csoporttá 30 alakult, szétválasztva ez által a személyszállítást és az infrastruktúra kezelést, július elsejétől pedig megalakult a MÁV START Zrt., ahová a MÁV Zrt. a személyszállítási tevékenységét szervezte ki november 27-én eldőlt, hogy a MÁV Cargo Zrt. privatizációjának nyertese a Rail Cargo Austria AG és a GYSEV Zrt. (ő később eláll az üzlettől) konzorciuma, akik maguk mögé utasították a Spedtrans és Slavia Capital konzorciumát (86 milliárd forintos ajánlat) és a Cargo Central Europe konzorciumát (55,138 milliárd forintos ajánlat), így a 30 A MÁV Csoport tagjai: MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV Ingatlankezelő Kft., MÁV Vagyonkezelő Zrt., MÁV INFORMATIKA Zrt., MÁV VAGON Kft., Záhony-Port Zrt. Vasútvállalat, MÁV Nosztalgia Kft., MÁV-GÉPÉSZET Zrt. 25

26 MÁV Cargo Zrt március 1-jétől Rail Cargo Hungaria Zrt. 31 elnevezéssel folytatja tevékenységét, miután az RCA kifizette a 102,5 milliárd forintos vételárat. Napjainkban 19 magánvasút társaság működik Magyarországon, miután 2008 márciusában a Záhony Port Zrt. is megkapta működési engedélyét A magyar vasúti hálózat és infrastruktúra Magyarország, az 1920-as Trianoni békeszerződést követően területének közel kétharmadát, így magától értetődően vasúthálózatának is több mint, két-harmadát elveszítette. Számokban kifejezve ez a következőket jelenti. A kilométernyi vasúti pályából csupán 8700 kilométer maradt a mai Magyarország területén, ez a szám mára sajnálatos módon még tovább csökkent, napjainkban 7727 km, normál nyomtávú (1435 mm) vasúti pálya áll a vasúttársaságok rendelkezésére. A 7727 km pályából 2727 km-t tesz ki a fővonalak (TERFN) hossza, míg a IV., V., V/B., V/C., és X/B. korridorok hazai szakaszaiból álló alaphálózat hossza csupán 1619 km.(heinczinger, 2009) Mindezek ellenére, ha az Európai Uniós átlaghoz viszonyítjuk a hazai vasutat, akkor elmondhatjuk, hogy országunk vasúthálózatának sűrűsége az uniós átlag felett jár, ugyanis az építési hossz alapján számított hálózatsűrűség 85,4 m/km², ami a fejlett európai vasutak hálózatsűrűsége átlagának felel meg, ami egyértelműen szemlélteti, hogy még az első világháború előtt, tehát a kiépítés időszakában, mennyire sűrű is volt a magyar vasúthálózat. 31 Részletesebben lásd a MÁV Cargo Zrt. metamorfózis - Rail Cargo Hungaria Zrt. című fejezetben 26

27 2. ábra. Trianon öröksége egyértelműen egy csonka vasúti hálózat, melynek legnagyobb problémája, hogy hiányoznak az úgynevezett körutak, az elkerülő vasútvonalak, amelynek egyik fontos eleme a főváros agglomerációs körzetében jelentkező forgalomtechnikai és kapacitás gond, a növekvő járatsűrűségű és ütemes elővárosi közlekedés miatt. Míg a mondás szerint minden út Rómába vezet, addig hazánkban, minden vasútvonal Budapestre fut. Ez nagyon kedvezőtlenül hat a vasúti közlekedés szempontjából, melyet már a két világháború között is felismertek, és elkészítették az úgynevezett transzverzális vonalak terveit, amelyek a megcsonkított hálózat kapcsolatait pótolták volna, azonban a kiépítésére sajnos nem került sor, pontosabban két kivételt leszámítva, ugyanis a dunaföldvári és a tiszaugri folyami híd, valamint az ezekhez tartozó vonalszakaszok is e terv keretében épültek meg.(szemerey, 2009) Hiába azonban a sűrű vonalhálózat, ha az minőségében messze elmarad az európai uniós átlagtól. A kétvágányú vonalak aránya a vonalhossznak mindössze 15,5%-át teszik 27

28 ki, szemben a 41,2%-os Uniós átlaggal, ami rendkívül kedvezőtlen a vasúti áruszállítás szempontjából. 3. ábra Kétvágányú pályák a magyar vasúti hálózaton (piros színnel jelölve) (Forrás: KTI, 2009) Az ábra is jól mutatja, hogy az ország több téren is megérdemli a vízfejű jelzőt, így a kétvágányú pályák arányát tekintve is, ugyanis a már említett Budapest központúságot a kép is jól illusztrálja. Szinte majdnem minden nemzetközi áruszállítási tevékenységet végző vasúti szerelvénynek először a fővárost kell érintenie és csak aztán haladhat tovább rendeltetési helye felé. Lényegében csak Ausztria irányában áll rendelkezésre a kétvágányú pálya, a többi szomszédunk irányába pedig csak egy vágányon tudnak belépni, illetve kilépni a vonatok, ami rendkívüli mértékben lassítja az előrehaladást, ezáltal csökkenti a vasút versenyképességét a közúti áruszállítással szemben. Európai Uniós viszonylatban a villamosított pályák arányában sem állunk valami előkelő helyen, de nem akkora a lemaradásunk, mint a kétvágányú vonalak számát tekintve. Napjainkban az ország villamos vontatásának aránya 34 százalékos a közép magyarországi régióban (Budapest és agglomerációja) 81 százalékos. Míg az utóbbi évtizedben uniós szinten a villamosított vonalhossz 18 százalékkal (közel km) nőtt, addig a hazai növekedési ütem csupán 4,3 százalék volt. Ugyancsak elképesztő adat, hogy a hazai felsővezeték hálózat 2/3-a felújításra szorul, valamint több olyan vonal van, ami 28

29 egyrészt forgalmi, másrészt környezetvédelmi okokból, a villamosítás kiépítését követeli, követelné meg.(szemerey, 2009) 4. ábra Villamosított vasútvonalak (kék színnel jelölve) (Forrás: KTI, 2009) A nagytömegű sínhálózat tekintetében ugyancsak a sor végén kullogunk a Közösség országait tekintve. A 160 km/h és annál nagyobb személyvonati sebesség ugyanis 60 kg/m tömegű (225 Kn tengelyterhelés 32 ) sínek beépítését követeli meg az emelt sebességű vonalakon (Szászi, 2007). A fejlett nyugati vasutaknál ez az arány megközelítőleg közel %, míg Magyarországon döntően csak a hegyeshalmi vonal emelt sebességű szakaszain van ez beépítve, tehát a fővonalaink mindössze 7%-án, a teljes vasúti pályát egészét vizsgálva pedig csupán 2,5%-án. Ha a vasúti hálózatunkon engedélyezett sebességet vesszük górcső alá, akkor szintén óriási lemaradást tapasztalhatunk az EU-s átlaghoz képest. A fővonalak többségén a vasúti szerelvények legfeljebb km/h sebességgel tudnak közlekedni, azonban még ezek a szakaszokon sem biztosított a vasutak interoperabilitása, a fővonali hálózat a pálya rossz állapota miatt szinte állandó sebességkorlátozás alatt áll, ami szintén a vasúti árufuvarozás 32 Tengelyterhelés (tengelynyomás): a vasúti kocsi önsúlya és a kocsiba berakott árutömeg együttes súlya osztva a tengelyek számával. Pl. egy 20 tonna önsúlyú 2 tengelyes kocsiba 20 tonna árut rakunk, annak a tengelynyomása 20 tonna lesz. 29

30 hatékonysága ellen ható tényező. Ugyan a már a dolgozat kapcsán említett Hegyeshalom Győr Budapest, és a felújítás alatt lévő ceglédi vonalokon vannak olyan szakaszok, ahol az akár km/h-ás sebesség is engedélyezett, azonban ez vajnyi kevésnek bizonyul. Hazánk vasúti pályáinak csupán kevesebb, mint a 62%-s alkalmas arra, hogy a vonatok kiépítési sebességgel közlekedjenek.(heinczinger, 2009) 5. ábra Engedélyezési sebesség a magyar vasúti hálózaton (Forrás: KTI, 2009) Látható tehát, hogy a vasútpolitikának rengeteg tennivalója van. Itt elsősorban az infrastruktúra modernizálására a leglényegesebb agenda. Talán nem is az a legfontosabb, hogy a vonatok mennyivel közlekedjenek 160 km/h val vagy 240 km/h val, persze ez is egy fontos dolog, de nem ez a döntő. Hanem az, hogy egyrészt legyen egy olyan vasúti infrastruktúra, ami valóban használható, hadra fogható, ahol biztosított a megfelelő tengelyterhelés, a villamosvezetékek és a kétvágányú pályák aránya, így a vasúti áruszállítás növekedési volumene is. Nem szabad hagynunk, hogy hazánk vasúti pályáinak állapota még tovább romoljon. Már a vasúttörténeti fejezetben ugyan utaltam rá, de nem lehet említés nélkül azt, hogy 30

31 Magyarországon európai viszonylatban is egy fejlett hálózat volt, és egyben a legsűrűbbek közé tartozik még napjainkban is. A második világháborút és még az azt követő időkben a vasútnak az árufuvarozásban egy igencsak kiemelkedő szerepe volt. De minden, mint amit nem igazából fejlesztenek, az tönkremegy, az állapota leromlik. Sajnos a magyarországi vasúti infrastruktúra erre ma jó példaként szolgál, műszaki állapota a fent említett területeken, a nyugat európai vasutakkal szemben versenyképtelen. Az elhasználódás egyik oka, hogy a karbantartásokra, felújításokra, üzemeltetésre előirányzott források még a műszaki állapot szinten tartását sem tudták finanszírozni, nem hogy azt még fejleszteni is tudta volna. Mivel a MÁV, közvetlenül a rendszerváltást követően, nem volt képes finanszírozni az infrastruktúra fejlesztését gazdálkodása ugyanis tartósan veszteségessé vált meghirdette az úgynevezett anyagmentes karbantartás elvét, melynek lényege az volt, hogy a foglalkoztatottság megtartása érdekében, a munkaerő anyagfelhasználás nélküli karbantartásokat végzett, pontosabban végzett volna, ha lett volna mivel (Heinczinger, 2009). Az ezredfordulóra valamelyest javult a dolog, köszönhetően a különböző EU-s támogatásoknak és hiteleknek, de 2002 után ismét csökkent a ráfordítások összege, egészen 2005-ig, ugyanis az óta folyamatosan nő az infrastruktúra karbantartására fordított pénzösszeg. Sajnos nem meglepő módon a karbantartásra fordított összegek arányát tekintve is, az utolsók között vagyunk, többek között Bulgáriával, Szlovákiával, Lengyelországgal egy csoportban. Említésre méltó ugyanakkor Románia és Csehország, akik a karbantartási és felújítási munkálatokra kétszer háromszor annyit költenek, mint Magyarország. A hálózatunk sűrű, elavult, ugyanakkor a pályahasználati díjat (PHD) tekintve igenis költséges. A magyar vasúti pályahasználat díja a hatodik legmagasabb (3,50 Ft/tonna km) az EU 27 tagállama közül. Hogy miért ilyen magas a díj? Tulajdonképpen a vasúti infrastruktúra elavultságából, a pálya elhasználódottságából adódóan, ugyanis az Állami Számvevőszék felmérései szerint közel 2200 milliárd forint értékű beruházás maradt el a múltban, ami tovább drágította a vasúti pályához való hozzáférés díját. Ahhoz, hogy a vasút versenyképességét fokozni lehessen, és ha nem akarjuk elveszíteni a térségben a tranzitforgalom bonyolítását, akkor mindenféleképpen csökkenteni kell a pályahasználati díj mértékét. Két szomszédunk Ausztria és Szlovákia már csökkentette 31

32 díjait, ennek eredményeképpen vonzóbbá váltak a vasúti árufuvarozási piac résztvevői számára, mint Magyarország. A Magyar Vasúti Egyesülés (Hungrail) nemrégiben készített egy felmérést erre vonatkozóan, melyben a következőt vizsgálták: 2000 tonna vasérc, tehervagonokban történő szállítását modellezték és megállapították, hogy ha Szlovákián keresztül halad a vasúti szerelvény, akkor a pályahasználati díj, az 25 százalékkal alacsonyabb, mint Magyarországon. Ha ugyanennek a mennyiségnek az elfuvarozása Ausztrián keresztül történik, a magyar pályahasználati díj 36 százalékkal magasabb, mint az osztrákoké Sínen lesz-e a vasút? Látható tehát, hogy a magyar vasút állapota a legjobban talán a kritikus jelzővel jellemezhető. A problémák nem tegnap, vagy tegnapelőtt kezdődtek, sok tíz éves folyamat eredménye, az, hogy ma itt tartunk. A fő gondot a vasutak, így a magyar vasút esetében is az állami szerepvállalás megléte jelentette. Ez még önmagában nem is lenne olyan nagy probléma, ha az állami vasutak mögött, olyan erős nemzetgazdaságok állnának, melyek képesek vasúttársaságaikat anyagilag finanszírozni. Kelet Közép Európában, így természetesen Magyarországon is azonban mely a szocialista rendszer örökségének mondható egy merőben más helyzet uralkodik. A fokozatos finanszírozási hiány (pályakarbantartások, hálózatfejlesztések elmaradása ) és a vasutakra jellemző strukturális probléma, odáig vezetett, hogy mára több mint százmilliárdos adósságállomány, és egy folyamatosan termelődő, évente sok tízmilliárdos veszteség mellett kell a vasutat üzemeltetni. Súlyos változtatásokra volt tehát szükség, magát a struktúrát kellett megváltoztatni tavasza volt az a határidő, amikor az akkori kormány rádöbbent arra, hogy nem halogathatják tovább a vasút által megörökölt adósság állomány görgetését. Volt valami, ami idézőjelbe téve segítette a folyamatot, ez pedig az Európai Unió és annak vasútpolitikája. Egyrészt olyan irányelveket, szabályokat ír elő vasúti liberalizációs

33 folyamattal kapcsolatban, amelyeket csatlakozásunk után teljesítenünk kell, másrészt pedig az elkövetkező években az unió, jelentős pénzösszegekkel segíti a magyarországi vasúti hálózat, és infrastruktúra korszerűsítését.(kóka, 2005) A vasúti liberalizáció lényege, hogy a versenyképesség fenntartásához, az állam fokozatos kivonulása szükséges a vasúti áruszállítási piacról, így ennek eredményeképpen e közlekedési ágazatnál is megjelenik a tőkebeáramlás lehetősége, ami korszerűsítheti az áruszállításban érdekelt vasutak vagonparkját, vontatóit, tehát növelve ez által a szolgáltatások színvonalát. A cél tehát a pálya és szállítási tevékenység szétválasztása, melyet a már az első fejezetben részletesen bemutatott 2001/12/EK számú irányelv (a korábbi 91/440/EGK módosított változata) ír elő az EU tagországok vasutjai számára. A pályafejlesztés továbbra is az állam felelőssége, így, mint a pálya üzemeltetője 34 pályahasználati díjat számol fel a szállítási tevékenységet végző vasúttársaságoknak. Az irányelvekhez igazodva, az Európai Unió tagállamainak a teljes vasúti infrastruktúrájukat meg kellett volna nyitni a nemzetközi vasúti forgalom számára március 15-ig, azonban a rendkívül feszített határidő miatt a tagállamok december 31-ig átmeneti mentességet (derogációt) kaptak. Magyarország azonban ezen a területen további mentességet kért az EU-tól, így január elsejéig csupán a teljes infrastruktúránk 20 százalékát nyitottuk meg a vasúttársaságok előtt. A végleges, teljes piacnyitásra január elsején került sor. A nemzeti vasúttársaságok mellett, számos magán vasúttársaság kezdte meg működését külföldön 35 és Magyarországon egyaránt, a liberalizáció ezen része tehát sikeresnek tekinthető, ugyanis létrejött a verseny a vasúti áruszállítási piacon is. Sajnos Magyarországon ez a folyamat sem zajlott azonban zökkenőmentesen. A pályaliberalizációt ugyanis a kezdetekben nem sikerült teljes egészében megvalósítani. Ennek oka legfőbbképpen az volt, hogy a MÁV konkurenciát látott a kis magán vasúttársaságokban, ezért minden eszközzel azon mesterkedett, hogy az akkori monopol vasúti árufuvarozói szerepét megőrizze. Néha nem éppen a legsportszerűbb eszközökhöz folyamodott, egyes szakaszokat például annak érdekében, hogy a magánvasutak 34 Az érdemi munkát a Vasúti Pályakapacitás Elosztó Kft. végzi, melynek kizárólagos tulajdonosa a Magyar Köztársaság. 35 A német BASF vegyipari vállalat és a svéd IKEA csoport létesített külön vállalatot árui szállításának intézésére. 33

34 szerelvényei ne érinthessék, iparvágányokká minősített, ami véleményem szerint mindenképpen negatív diszkrimináció. A magyar vasúti liberalizáció kezdetén (a Magyar Vasúti Hivatal meglehetősen nehezen jött létre), ez és az ezekhez hasonló húzások azzal magyarázhatók, hogy ekkor még nem alakult ki teljes mértékben a piaci szabályozás intézményrendszere, és az akkori még nemzeti vasúti árufuvarozó, így tudott visszaélni monopol helyzetével. Több alkalommal azonban a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordultak a magán vasúttársaságok, akik azzal érveltek, hogy a MÁV korlátozza a piacra lépésüket, így természetesen a szabad verseny alakulását. Miután a GVH, mint a magántársaságok védője, számos alkalommal pert nyert a MÁV-val szemben, és többször nagyobb pénzbírság megfizetésére kötelezte az állami vasúttársaságot, sikerült visszaszorítani az ilyen és ehhez hasonló eseteket.(fliegler, 2007) A magyar vasúti áruszállítási piac napjainkban azonban sem áraiban (pályahasználati díj drága), sem minőségében (infrastruktúra), sem biztonságában, sem gyorsaságában, sem pontosságában nem elég versenyképes a nyugat európai országok vasúttársaságaival szemben. Mindezen tényezők mellett, a teljes piacnyitást követően, tehát január elseje után, sem igazán javult a vasutak helyzete, mivel a vasút versenyképességét a magas energiaárak és a járulékos költségek Európa szerte hátráltatták, valamint a kelet közép európai régió valutáinak ingadozása következtében a legtöbb kelet közép európai vasúttársaság, így a magyar társaságok is, áremelés végrehajtására kényszerültek nyarán a forint euróhoz viszonyított árfolyamának változásai jelentősen rányomták bélyegüket a vasúti árufuvarozásra, ugyanis a régió vasúti árbevételének jelentős része euró alapú, míg saját költségei az adott ország saját valutájában jelennek meg. Mivel 2008 nyarán a kelet közép európai térség valutái hirtelen erősödni kezdtek (a magyar forint is), az árfolyamváltozásból származó veszteségtétel jellemzően a vállalatok amúgy sem jelentős profitját nullázták. 36 A 2008-ban első jeleit mutató gazdasági válság csak tovább tetézte a bajokat, ugyanis a vasúti szállítás volumene drasztikusan csökkent. A válság által leginkább érintett ágazatok (építőipar, járműgyártás) termelése több mint 50 százalékkal csökkent, ennek következtében a vasúti szállítás legjelentősebb megrendelőitől, partnereitől esett el

35 Végül, de nem utolsó sorban a magyarországi vasúti áruszállításra Románia és Bulgária 2007-es EU-s csatlakozása is negatív hatással volt, mivel ez által több mint kamion forgalma terelődött a közútra, amelyek korábban a Ro La forgalmat erősítették. Ezt a Ro La technikát főként román (43%), magyar (34%), török (8%), szerb (8%) és bolgár (7%) kamionsofőrök veszik igénybe mégpedig az alábbi négy viszonylatban: Szeged (Kiskundorozsma) Wels Sopron Wels BILK Ljubjana BILK Wels Ha azonban a kamionok ezek után közúton haladnak keresztül Magyarországon, és nem veszik igénybe a gördülő országút által nyújtott szolgáltatásokat, akkor az egyrészt a vasúti forgalom, másrészt a kamionos forgalom által okozott külső externális hatások (környezet, zaj, zsúfoltság) szempontjából előnytelen A magyar vasúti árufuvarozási piac résztvevői A magyar vasúti árufuvarozási piac résztvevőit két nagy csoportba sorolnám. Az első csoportban a Rail Cargo Hungaria Zrt., (mint a MÁV Cargo jogutódja) és a GYSEV Cargo foglal helyet, míg a másik csoportba a Magyarországon bejegyzett magánvasút társaságok tartoznak. Az osztályzásom elsősorban a forgalom alapján készítettem el, ugyanis az RCH és a GYSEV Cargo szállítási teljesítményei messze felülmúlják a kis magán vasúttáraságok forgalmait. A magyar vasúti áruszállítási piac a liberalizációt követően továbbra is erősen koncentrált maradt: 2008-ban, mind a naturális teljesítményeket, mind pedig az árbevételt tekintve az akkor még MÁV Cargo néven üzemelő magyar tehervasút, a piac körülbelül százalékát uralta, a második legnagyobb szereplővel, a GySEVvel együtt pedig a teljes piaci több mint 90 százalékát. Látható tehát, hogy a magánvasút társaságoknak, az összforgalom csupán 10 százaléka maradt, ami egy nagyon kis szelet, az egyébként sem túl nagy tortából. 35

36 A magyar vasúti árufuvarozási piaci résztvevőinek helyzetén a gazdasági világválság még tovább rontott, ugyanis a vasút által szállított árumennyiségek még nagyobb zuhanásnak indultak, míg 2008 ban Magyarországon 51 millió árutonna került elszállításra vasúton, addig ez a mutató 2009 re közel 16 százalékkal zuhant, a vasút már csak 43,4 millió árutonnát szállított. Ez a 2006 os csúcsteljesítményhez viszonyítva közel 21 százalékos visszaesést eredményezett. Mindenképpen érdemes azonban azt megjegyeznünk, hogy míg ezek a veszteségek főként a nemzetközi vasúti áruforgalmat érintették (behozatal, kivitel, tranzit áruforgalom), addig a belföldi áruszállítási teljesítmény, árutonnában mérve, növekedett. A vasúti áruszállítás részaránya, a többi közlekedési ágazathoz képest még tovább csökkent, a nemzetközi fuvarokat illetően, a belföldi értékeket illetően a vasút részaránya, ha kis mértékben is, de valamelyest növekedett 2009-ben.(Gayer, 2010) Míg 2008 ban a piaci alapon végzett árufuvarozásból származó nettó éves árbevétel összege megközelítően 112 milliárd forintot eredményezett, addig tavaly ez az összeg körülbelül 90 milliárd forint környékén mozgott, tehát közel 19,7 százalékos volt a visszaesés a szektorban. Két évvel ezelőtt 11,35 forintot realizáltak átlagosan a vasútvállalatok egy tonna áru egy kilométer távolságra történő elszállításáért, 2009 ben ugyanezt a tevékenységet már 40 fillérrel többért végezték. Ugyan ezt, ha euróban számítjuk, akkor a mérleg serpenyője a másik oldalra billen, tavaly ugyanis átlagosan 4,2 euró cent bevételt generált minden egyes teljesített árutonna kilométer, ami - a forint 2008 óta tartó gyengülése miatt 0,3 euró centtel elmarad a tavalyelőttitől.(gayer, 2010) Összevetve az eddig leírtakat elmondható, hogy mind az inflációs hatás, mind az árfolyamváltozások gyakorisága negatívan érintették a vasúti árufuvarozási piacok résztvevőit, és ez a tendencia sajnos nem csak Magyarországra és a környező országok vasútjaira volt jellemző, hanem az európai vasúttársaságok szinte mindegyikére. A vasúti liberalizáció kiteljesedése tehát pont egy válságos, és nehéz időszakban köszöntött be a magyar vasút életében. Az újonnan piacra lépett vasúttársaságok árversenyt generáltak, valamint annak következtében, hogy a piac sokszereplős lett, dekoncentráltabb is lett egyben, így egyre kevesebb szelet jutott abból a bizonyos tortából a két régi motorosnak, az ekkor még MÁV Cargonak és a GYSEV-nek. 36

37 A magán vasúttársaságokat sem vehetjük egy kalap alá, nem mindegyikükre volt jellemző az egyértelmű forgalomnövekedés ben míg a CER forgalma kismértékben visszaesett, addig az MMV- é nőtt, a Train Hungary - é pedig megduplázódott. Szintén érdekes mutatóként szolgál a tehervonati vonatkilométerek alakulása, mely két évvel ezelőtt 18 millió vonatkilométert mutatott, tavaly már csak 14 millió vonatkilométert teljesítettek a tehervonatok a MÁV hálózatán, vagyis a GYSEV vonalai nélkül. A nagymértékű 22 százalékos csökkenés talán többnyire azzal magyarázható, hogy az operátorok (elsősorban a MÁV Cargo) azzal próbálta csökkenteni a költségeit, hogy egy vonatba egyszerre minél több kocsit próbált meg beállítani. Ezt azért tehették meg, mert a válság hatására, az irányvonati forgalomban annyira degradálódott a szállítandó árumennyiség nagysága, a kocsik száma, továbbá a vonatok hossza, hogy sok esetben két szerelvényt összeolvasztottak és utána egy irányvonatként haladt tovább rendeltetési állomása felé.(gayer, 2010) Ennek következtében a vonatok száma kevesebb lett, hosszuk azonban ennek a megoldásnak köszönhetően növekedett, ami a teherkocsik egyik gazdaságos kihasználási alternatívája volt a válság közepette MÁV Cargo Zrt. metamorfózis- Rail Cargo Hungaria Zrt január elsejétől a MÁV árufuvarozási üzletága, a MÁV Cargo Zrt. jogilag is önálló társasággá alakult, az állami vasúttársaság 100 százalékos leányvállalataként, így a 2001/12/EK számú Európai Uniós irányelvnek eleget tettünk, megtörtént a MÁV szerkezeti szétválasztása. Ekkor még nem volt szó az árufuvarozás privatizációjáról, de a megfelelő stratégiai partnert már el kezdte keresni a kormány. Egy olyan versenysemleges vasúti piaci modellt kívántak létrehozni, ahol az állam kivonul a vasút egyes területeiről (pl. a Cargo-ból) ennek eredményeképpen az árufuvarozási üzletág gyorsabban fejlődik, mivel a magántőke beáramlása a szektor fejlődőséhez vezet. Az állam ezen túl kezében tartja a vasúti törzshálózatot, kvázi infrastruktúra üzemeltetővé alakul, melyet a különböző Európai Uniós forrásokból felújít. Teljesen kivonul az árufuvarozásból, a magán vasúttársaságok azonban a 37

38 pályahasználatáért díjat fizetnek. Ezt a modellt általában a kisebb európai országok követik (Hollandia, Szlovákia) (Strbik, 2005) A MÁV Cargo Zrt. kiterjedt szolgáltatásaival piacvezető pozíciót vívott ki hazánkban, azonban bármilyen jónak is gondoljuk magunkat, önmagunkban kicsik vagyunk. Magyarország is kicsi, de ezen belül egy-egy szereplő még kisebb 37, ezért olyan stratégiai szövetségeshez kellett csatlakoznunk, akivel a régió meghatározó vasúti teherszállító társasága lehettünk. E célt szem előtt tartva május 29-én a MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. nyilvános, kétfordulós pályázatot hirdetett a MÁV Cargo Zrt. értékesítésére november 27-én eldőlt, hogy a MÁV Cargo Zrt. privatizációjának nyertese a Rail Cargo AG és a GYSEV Zrt. konzorciuma, akik 102,5 milliárd forintos (404 millió euró) vételárat fizettek a vállalatért, maguk mögé utasítva ez által a Spedtrans és Slavia Capital konzorciumát (86 milliárd forintos ajánlat) és a Cargo Central Europe konzorciumát (55,138 milliárd forintos ajánlat). A Rail Cargo Austria AG azért döntött a MÁV Cargo megvásárlása mellett, mert: Ügyfeleiket évtizedek óta közösen szolgálják ki. A két állam közlekedéspolitikai célkitűzései hasonlóak, a már említett Ro La vonatok azért mennek Szegedről Wels - be, mert ez illeszkedik mindkét ország környezetvédelmi koncepciójához. Közép Európának erős vasútra van szüksége, melynek érdekében regionális szinten kell globálissá válni, tehát egyesülni kell. Sok forgalmas közlekedési folyosó vezet át Ausztrián és/vagy Ausztrián.(Oroszországból Lengyelországba és Olaszországba, Ukrajnából, a Balkánról, Törökországból az EU-ba, az Északi tenger, az Adriai tenger, sőt a Fekete tenger kikötőibe és kikötőiből) (Poschalko, 2008) A magánosítás azonban nem zajlott le zökkenőmentesen. Brüsszel csak akkor engedélyezte, hogy a Rail Cargo Austria AG megvásárolja a MÁV Cargo Zrt-t, amennyiben a konzorciumból kiszáll a GYSEV. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt-ben (GYSEV) ugyanis az osztrák állam is tulajdonos, és ezt a brüsszeli testület az Európai 37 Dr. Berényi János szavai (Navigátor, 2008) 38

39 Bizottság már túlzott erőfölénynek tartotta volna. Így a GYSEV elállt az üzlettől, továbbá azt is vállalta, hogy tíz évig nem szerez MÁV Cargo részesedést. Döntés született arról is, hogy a GYSEV megválik az osztrák vasúttal (ÖBB), illetve az Rail Cargo Austriaval közös cégeiben meg lévő üzletrészeitől is, és ezért 6 millió eurót kap tulajdonostársaitól. 38 A MÁV Cargo Zrt. új tulajdonosa tehát az osztrák állami tulajdonú Rail Cargo Austria AG lett, így létrejött Európa harmadik legnagyobb tehervasút vállalata, melynek működési területe Svájctól, egészen az ukrán határig terjed. A MÁV Cargo Zrt., március 1-jétől Rail Cargo Hungaria Zrt. elnevezéssel folytatja tevékenységét. Napjainkban azonban úgy tűnik mintha, akadozna ez a bizonyos gépezet. Számos negatív hír látott ugyanis napvilágot mind az Rail Cargo Austria AG-val, mind pedig a Rail Cargo Hungaria Zrt-vel kapcsolatban. Ausztriában megvesztegetés és hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak az egykori MÁV Cargo privatizációjával kapcsolatban, feltehetőleg ugyanis egy közvetítő cég bevonásával - valószínűleg magyar tisztségviselőket vesztegettek meg-, annak érdekében, hogy a Cargo - t az osztrákok vásárolhassák meg. Miután megköttetett az üzlet a két ország vasút társaságai között, osztrák részről máris bírálat érte az adásvételt, a magasnak tartott 400 millió eurós vételár miatt. Mára a helyzet még tovább romlott. Az osztrák tulajdonos, RCA meglehetősen elégedetlen, ezért olyan lépéseket tehet a Rail Cargo Hungaria-nál, aminek az lehet az eredménye, hogy a szórt vagonos illetve a vagoncsoportos forgalmakat megszűntetik mivel ezek a fuvarok csupán veszteséget generálnak, valamint már a létszámleépítést is kilátásba helyezték. Ezt azzal indokolják, hogy amikor a MÁV Cargo-t privatizálták, akkor az osztrákok nem kaptak megfelelő tájékoztatást a cég aktuális helyzetéről. Ezért szeretnének a vételárból valamennyit vissza is kapni

40 A válság és a Rail Cargo Hungaria A válság hatásai, a tavalyi év viszontagságai, valamint napjaink visszásságai a Rail Cargo Hungaria Zrt. t viselte meg talán a legjobban, vagyis súlyosabban érintette, mint a kis magán vasúttársaságokat. Piaci részesedése 6 százalékot zuhant 77 százalékról, 71 százalékra, éves árbevétele a 2008-as szint háromnegyedére, 67,4 milliárd forintra csökkent, árutonnábban mért teljesítményük pedig a 40 millióról, 32 millióra esett. A nehézségek ellenére a vállalat számos pozitív fejlesztést vitt véghez, főként a műszaki beruházások terén. Az új tulajdonos Rail Cargo Austria, új TAURUS 39 mozdonyokat állított szolgálatba, így mára 18 darab saját Taurus mozdonnyal, és további 4 darab DB 185 és 5 darab ZSSK 240 mozdonnyal közlekedtetnek vonatokat Magyarországon, ez utóbbiakat azonban bérlik. Jelenleg a Rail Cargo Hungaria Zrt. teherkocsi állománya a következőképpen alakul: Teljes állag Ebből leállított Fedett Eltolható oldalfalú Nyitott Pőre Tartály Egyéb Összesen ábra Forrás: Navigátor, A GYSEV nél ezeket a TAURUS mozdonyokat repcebikának becézik, jellegzetes zöld sárga színű festése miatt, magát a GYSEV-et pedig, éppen emiatt a zöld sárga színkombinációnak köszönhetően Repcevasútnak ) 40

41 A Repcevasút, avagy a GYSEV Zrt. szerepe a magyar vasúti árufuvarozási piacon A Győr Sopron Ebenfurti Vasút Zrt. (osztrák nevén, Raaberbahn AG) története, közel 140 éves múltra tekint vissza, ugyanis 1872-ben Viktor Erlanger báró kezdeményezte a működését, melyet az évi XXVII. törvény jóvá is hagyott, így 1875 ben kezdhette meg a vasúttársaság érdemi munkáját. A GYSEV cégjogi szempontból mindenképpen érdekes, hiszen a Magyar Állam 65,5 százalékos részesedése mellett, az Osztrák Köztársaság is 28,6 százalékban tulajdonosa a társaságnak, a maradék részvényeket, 4,89 százalékot pedig a Strabag SE birtokolja. A GYSEV tulajdonosi szerkezete 6. ábra Napjainkban, miután a MÁV Cargo Zrt.-t privatizálták, és a Rail Cargo Austria AG 40 felvásárolta az addigi nemzeti cargo vasutat, az egyetlen, a még magyar állam tulajdonát (részben) képező áruszállító vasútvállalat a GYSEV Zrt. maradt. A GYSEV Zrt. hálózatán közel tehervonat, vagyis kocsi közlekedik naponta és a vasúti forgalom zavartalan lebonyolításában érdemi szerepe van a soproni rendező pályaudvarnak és terminálnak, amely igazi fordítókorong nyugat és kelet, 40 Részletesebben lásd a alfejezetben 41

42 valamint észak és dél között. 41 A liberalizált vasúti árufuvarozási piac, valamint a vasút jelenlegi helyzete miatt, a GYSEV és valójában az összes vasúttársaság arra törekszik, hogy egyre több viszonylatban képezzen és fogadjon irányvonatokat, mellyel a teherkocsi állományukat sokkal gazdaságosabban képesek kihasználni. A GYSEV napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektet az észak dél irányú forgalomra, a főként kelet nyugat irányú forgalma mellett. Mindenképpen megjegyzendő, hogy a Repcevasút, mivel régi vágású integrált vasúttársaságról beszélünk, néhány kivételtől eltekintve, csak a saját vasúthálózatán közlekedtet tehervonatokat. A kivételek pedig az alábbiak. Sopronból Budapestre, vagy az ország keleti felébe tartó tehervonataikat a Rail Cargo Hungariával közösen bonyolítják, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GYSEV a saját vasúti pályáján csak Győrig, onnan tovább pedig a MÁV hálózatán, a Rail Cargo Hungaria égisze és vonatszáma alatt futnak a vasúti szerelvények (Gayer, 2010). A Rail Cargo Hungaria és a GYSEV tevékenysége mára annyira összefonódott, hogy 2010 től, a Hegyeshalom Budapest viszonylatban közlekedő RCH s vonatok túlnyomó részét is a GYSEV továbbítja, mint vontatásszolgáltató alvállalkozó, elsősorban a repcebikák és mozdonyvezetőik közreműködésével. Mire jó a válság? Miért jó, ha fáj? A gazdasági recesszió és annak következményei természetesen a GYSEV-et és annak árufuvarozási üzletágát sem kerülték el. Tevékenységét természetesen nem lehet összehasonlítani a Rail Cargo Hungariáéval, ugyanis, mind nagyságilag, mind szerkezetileg teljesen eltérő vasúttársaságokról beszélünk, azonban az a tény megállapítható, hogy a GYSEV árufuvarozási tevékenysége jóval kisebb mértékű forgalomcsökkenést szenvedett el, mint a konkurens és társ vasúttársaságok, így a válság utáni recessziót követően, talán hamarabb képes lesz talpra állni, mint a vetélytársai ben, a GYSEV által, a magyar üzemben (osztrák üzemet leszámítva) elszállított árumennyisség tonnában mérve, közel 5 millió volt, ez körülbelül https://www.gysev.hu/portal/page/portal/internet/gysev_online_3?p_h_menu=3 42

43 százalékkal kevesebb, mint a 2008-ban realizált 6,4 millió tonna. Ha az árutonna kilométert vesszük górcső alá, akkor szintén egy 10, 4 százalékos visszaesés mérhető, míg tavaly 462,8 milliót teljesített, addig 2008 ban még 516,7 milliót. (Csak összehasonlításképpen, az akkor még MÁV Cargo, 2008 ban még 804 millió, 2009 ben pedig már csak 670 millió árutonna kilométert könyvelhetett.) Az áruszállítási szolgáltatásukért is 20 százalékkal kevesebbet realizált a GYSEV a tavalyi évben, így a két évvel ezelőtti közel 15 milliárd forintos forgalma, 12,4 milliárd forintra apadt. 42 A GYSEV-et azonban nem csak a válság szele, hanem az Európai Unió és annak vasútpolitikája is utolérte, melynek következtében a vállalat vezetésének ugyanazzal a folyamattal kellett szembesülnie, mint a MÁV-nak, vagyis a vasúti liberalizációs irányelveket szem előtt tartva, létre kellett hozniuk a GYSEV árufuvarozási leányvállalatát. Ennek eredményeképpen, így az Európai Unió elvárásainak eleget téve, illetve a vállalat tulajdonosainak vállalásainak megfelelően, 2010-ben megalakult a vasúttársaság árufuvarozási leányvállalata, a GYSEV Cargo Zrt., amelynek osztrák leányát, a Raaberbahn Cargo GmbH t is életre hívták a hatékonyabb működés érdekében. A válság, olykor hasznos is lehet, főként az olyan vállalatok életében, melyek a szolgáltatási szektorban tevékenykednek ez esetben a vasúti áruszállítási szolgáltatás, ugyanis a válság kizökkenti az embereket a megszokott rutinból, fokozza a figyelmet, gondolkodásra készteti, ösztönzi a vállalat vezetését arra, hogy javítsanak az addigi szolgáltatási színvonalon. Ezt a GYSEV vezetői is felismerték, és napjaink árufuvarozási trendjéhez igazodva egy új elemre is hangsúlyt fektettek, mégpedig a biztonságra. A vasúti árufuvarozást igénybe vevők ma már nem csak az árra és a rövid menetidőre koncentrálnak, hanem a biztonság szerepe is felértékelődött. A megbízó, fuvaroztató elvárja azt, hogy az értékes áruja ne csak időben, hanem remélhetőleg hiánytalanul is érkezzen meg a rendeltetési helyére. A GYSEV ennek érdekében egy olyan csapdakészüléket állított csatasorba, melynek segítségével nyomon követhető a vasúti kocsi, és ha azt valamilyen külső támadás éri, akkor azonnal jelzi. Ennek eredményeképpen a GYSEV teljes biztonságot szem előtt 42 https://www.gysev.hu/internet2_documents/internet_process_download_doc?v_filename=f /GYSEV%20eves%20jelentes%202009%20magyar.pdf 43

44 tartva közlekedteti az ausztriai Linz és Dorog között közlekedő Suzuki teher(irány)vonatot. Ami a GYSEV Cargo Zrt. t illeti, remélhetőleg ennek az új felállásnak köszönhetően még az eddigieknél is hatékonyabban fog tudni működni, és a liberalizált vasúti áruszállítási piac meghatározó tagjává válik, így a megszokottakon kívül talán más viszonylatokon is találkozhatunk majd vonataikkal Magán vasúttársaságok a vasúti hálózaton A Rail Cargo Hungaria Zrt. és a GYSEV Cargo Zrt. mellett, a másik csoportba a magyar vasúti hálózaton közlekedő kisebb magán vasúttársaságok sorolhatóak. Mivel a következő fejezetben szereplő Masped Railog Kft., mint vasúti szállítmányozó elsősorban az RCH és GYSEV Cargo szolgáltatásait veszi igénybe (olykor a külföldi vasutakét is), illetve saját magán vasúttársasága a Masped Rail Cargo Magánvasút Zrt. 43 tevékenységét, ezért dolgozatomban csak a Magyarországon tevékenykedő magán vasutak általános bemutatása a célom, egy átfogó képet nyújtani a tevékenységükről. Hazánkban jelenleg 19 vasútvállalat működik, melyhez a hazai és Európai Uniós szabályozás szerint két engedély megléte szükséges. Elsősorban rendelkezniük kell vasútvállalati működési engedéllyel (árutovábbítási és személyszállítási tevékenység végzésére vonatkozóan, melyet Magyarországon a Nemzeti Közlekedési Hatóság állít ki számukra), illetve szükséges a vasútbiztonsági tanúsítvány megléte, amelyre minden tagországban, ahol a társaság vasutakat szeretne közlekedtetni külön külön szükség van.(gayer, 2010) Az országban tevékenykedő magán vasúttársaságok közül nem mindegyik a vasúti áruszállításban érdekelt, léteznek olyan vállalkozások is, melyek csak személyszállítással 43 A társaság 2007-ben jött létre. Érdemi működésének első éveiben főként a belföldi vasútforgalomban volt érdekelt, 2009 februárjától májusig tonna sóderforgalmat bonyolított le a Kiskunlacháza Algyő, Szeged Miskolc Tiszai Pályaudvar viszonylatban. Mivel nincsenek saját eszközeik a Máv Trakciótól béreltek ezekhez a forgalmakhoz mozdonyokat ( M62-es dízel mozdonyokat) (Gayer, 2010) 44

45 foglalkoznak, amelyek csak vontatási szolgáltatást nyújtanak, de olyan társaság is rendelkezik működési engedéllyel, ami nem külső megrendelő, fuvaroztató, tehát külső megbízó áruját fuvarozza, hanem a saját részére végez árutovábbítást. Ez utóbbira példaként szolgálhat a Szentesi Vasútépítő Kft., ami a vasútépítkezéseihez önmaga szállítja ki a szükséges alapanyagokat. A klasszikus vasúti áruszállításban érdekelt magánvasutak többnyire Magyarország határain belül végeznek fuvarozási tevékenységet, az országhatárt csupán akkor lépik át, ha partnereik (szerződéses partnerek) megbízásából erre kényszerülnek. Megjegyzendő azonban, hogy az interoperabilitás műszaki kondíciói miatt a magán vasúttársaságok mozdonyai néhány kivételtől eltekintve (például az LTE mozdonyok képesek Hegyeshalomtól egészen Kelenföld pályaudvarig közlekedni) nem tudnak zökkenőmentesen közlekedni, ezért az országhatárokon a szerelvényeknek általában mozdonyt kell cserélniük, ami egyértelműen hátrányosan érinti ezeket a társaságokat és vele szerződéses kapcsolatban álló ügyfeleket, hiszen a fuvarozási idő a mozdonycserék miatt meghosszabbodik. A kisebb magánvasutak ügyfélköre azokra a megbízókra koncentrálódik, akik nagy árumennyiségeket mozgatnak nemzetközi forgalomban, tehát a privát társaságok elsősorban az irányvonatos forgalomban érdekeltek, nem pedig a szórt vagy kocsicsoportos küldemények továbbításában, egyrészt azért mert ez utóbbi tevékenységek napjainkban már csak veszteséget generálnak a vasúttársaságok számára, másrészt azért, mert Magyarországon ezt a tevékenységet főként az RCH végzi természetesen ő is veszteségesen. A veszteségek elsősorban annak tudhatóak be, hogy Magyarországon 339 olyan vasútállomás van, ahonnan vasúti továbbítás céljából árut lehet feladni. Ez egy ilyen kis országban, mint a miénk egy borzasztóan nagy szám, ezért az RCH a közeljövőben először 70 re, majd később 36 ra csökkentené azoknak az állomásoknak a számát, ahol már előre gyűjtik a vagonokat, rendezik azokat és a hét bizonyos napjain szolgáltatnák ki őket, tehát ezzel egyértelműen az irányvonat képzés a legfőbb célja az RCH nak. Nem ritka azonban az sem, hogy Magyarországon az RCH, bizonyos állomásokat nem heti, vagy napi rendszerességgel szolgál ki, hanem előfordulhat, hogy csak heti háromszor, kétszer, olykor csak egyszer, ami nyilvánvalóan egy meglehetősen nagy problémát generál a fuvaroztatók számára, főként azoknak, akik nem vasútintézeti kocsikat használnak, hanem például privát vagonokat. 45

46 A magán vasúttársaságok egyenesen a fuvaroztatóval kötnek szerződést, tehát nincs köztük vasúti szállítmányozó. Ez többnyire azért van így, mert ezek a társaságok általában állandó ügyfélkörrel rendelkeznek, akik már ismerik az adott magánvasút szolgáltatási palettáját, illetve olyan kisebb vasúttársaságukról van szó, akik saját maguk is képesek megszervezni forgalmukat. A privát vasutak nem hirdetik meg fuvardíjaikat (a COTIF Vilnius miatt, már nincs díjszabási kényszer). A fuvaroztató a szerződéskötés előtt árajánlatot kérhet a magánvasúttól, mely a fuvardíj mellett a mellék és egyéb költségeket is magában foglalhatja. Mivel jóval kisebb vállalatok akár az RCH-nál, akár a GYSEV Cargo nál, ezért ebből következően jóval kisebb vagonparkkal rendelkeznek (feltéve egyáltalán ha van). A szerződéskötés szempontjából ezért mindenképpen releváns, hogy ki biztosítja a vasúti kocsikat az adott forgalom számára, maga a vasúttársaság, vagy éppen ellenkezőleg, maga a fuvaroztató. Ha a vasúttársaság vállal garanciát a kocsik kiállítására, akkor a bérleti díjról, a rakodási időről és várakozási díjról mindenképpen meg kell állapodni a fuvaroztatóval a társaságnak. A magán vasúttársaság csak az után tudja a vagonokat az előírt állomáson beállítani, ha az üzembentartó a fuvaroztató részére írásban nyilatkozik a kocsik besorolásának érvényességéről. Miután a vagonokat a társaság, a fuvaroztató rendelkezésére bocsájtotta, azokat az előírt rakodási időt figyelembe véve meg kell rakodni. Ha a magán kocsik műszaki állapotából eredően valamilyen kár keletkezik, akkor valamennyi kár és költség az üzembentartót terheli. (Fekete, 2009) Ha a kocsikat maga a fuvaroztató bérli, akkor az ő érdeke elsősorban az, hogy a bérleti idő alatt minél többször rakodják meg az általa bérbe vett vasúti kocsit, kocsikat. Ez által a vagonok forgási sebessége felgyorsítható, és ha többször fordul a vagon a feladó és rendeltetési célállomás között, akkor a bérleti díj is olcsóbb lesz. Éppen ezért itt nem határoznak meg rakodási időt, a fuvaroztató érdeke a minél gyorsabb be illetve kirakodás. Nem csak a tehervagon probléma gördíthet akadályt a kis magán vasúttárságok elé, hanem az is, hogy némelyikük nem rendelkezik önálló vontatási kapacitással sem, vagyis nincsenek mozdonyaik, melyekkel a teherkocsikat a rendeltetési állomásra el tudnák juttatni. Ezért ők kénytelenek mozdonyt bérelni. Elsősorban a MÁV Trakció Zrt. vel 46

47 köthetnek vontatási vonatkozásra vonatkozó szerződést, amely természetesen a meglévő engedélyek mellett rendelkezik a megfelelő műszaki feltételekkel (mozdonyokkal) illetve személyzettel. A MÁV Trakció Zrt. mellett külföldi vállalatokat is megbízhatnak a magánvasutak, de ahhoz, hogy ezek a külföldi mozdonyok a MÁV vonalain közlekedhessenek a Közlekedési Hatóság engedélyeivel kell rendelkezniük.(fekete, 2009) 5. A teherkocsik gazdaságos kihasználásának lehetséges alternatívái a Masped Railog Kft. gyakorlatában 5.1 A Masped csoport A Masped Első Magyar Általános Szállítmányozási Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1948-as alapítása óta hazánk első, a közép európai régiónak pedig az egyik piacvezető szállítmányozója október 4-én állították ki a vállalat úgynevezett Iparigazolványát, azóta ez a dátum számít a Masped születésnapjának. Alapításától kezdve gyakorlatilag 1990-ig monopolhelyzetben volt, Magyarország monopol szállítmányozója volt. A rendszerváltást követően azonban újabb társaságok alakultak. Létrejött a Raabersped, ami a konténerfuvarozásban volt érdekelt, megalakult a Hungarocamion, ami a különböző Volánokat gyűjtötte egy csokorba, és főleg a kontinentális gyűjtő árufuvarozásban, valamint komplett rakományú kamionok fuvarozásában játszott szerepet. A szocialista időkben a külkereskedelmi vállalatoknál, az úgynevezett Impex-eknél, különböző szállítmányozási osztályok léteztek. Ezek közül voltak olyanok, amelyek kevésbé voltak hatékonyak, de léteztek nyereségesek is, mint például a Medimpex 44, mellyel a Masped szorosan együtt működött. foglalkozik. 44 A Medimpex a rendszerváltás előtt és napjainkban is gyógyszer export import kereskedelemmel 47

48 A rendszerváltást követően a külkereskedelemmel foglalkozó cégek felhatalmazást kaptak, hogy saját szállítmányozási tevékenységet építsenek ki amennyiben az lehetséges, így a Masped tekintélye is romlott valamelyest ben privatizálták a Masped Rt.-t, a vállalat magántulajdonba került, amelynek során a társaság együtt maradt : tehát megőrizte vagyonát, piaci pozícióját és talán a legfontosabbat, szakembergárdáját is. A Masped Csoportot részben a Masped Zrt. által létrehozott leányvállalatok, részben pedig olyan cégek alkotják, melyek egy egy szállítmányozási szakág önálló társaságba történő kiszervezésével jöttek létre. Napjainkban a Csoportnak 58 tagja van, melyek közül a legjelentősebbek az alábbiak: Masped Első Magyar Általános Szállítmányozási Zrt. Masped Logisztika Logisztikai és Vámügynökségi Kft. Masped Schenker Légi és Tengeri Szállítmányozási Kft. Masped Railog Vasúti Szállítmányozási Kft. Masped Tlog Közúti Transzport Logisztika Kft. A cégcsoport palettája rendkívül széles, a vasúti, közúti, légi, tengeri folyami, konténeres szállítmányozás mellett, egyéb plusz logisztikai szolgáltatásokat is kínál megbízói részére. Fontos azonban, hogy a Maspednek soha nem volt saját fuvareszköze, klasszikus szállítmányozási tevékenységet végez a cég. Közvetítő spedíciót folytat, tehát fuvarozási szerződéseket köt, a megbízó költségére és kockázatára. Munkáját pedig a Magyar Általános Szállítmányozási feltételek alapján végzi. 5.2 A Masped Railog Kft. A Masped Csoport vasúti szállítmányozási üzletága, 2002 től kezdődően számos transzformáción esett át, ugyanis ez évben kiválik a vasúti szállítmányozást vezénylő rész a Masped Rt. ből, és megalakult a Masped Rail Kft. 48

49 2005 januárjában debütált a Masped Railog Kft., a Masped és a Schenker közös vállalkozása, melynek eredményeképpen a Masped vasúti szállítmányozási részlege gyakorlatilag a világhálózatba integrálódott, mivel így kettős hálózatban végezhetik munkájukat az újonnan létrejött társaság munkatársai, egyaránt élhetnek mind a Masped, mind pedig a Schenker adottságaival. Napjainkban ugyanis csak hálózatban érdemes és lehet hatékonyan működni, a kis cégek Don Quijote harca a közel jövőben kudarccal végződhet, amennyiben nem egyesülnek, vagy integrálódnak valamilyen nagyobb vállalatba. A Masped- Railog Kft., a Masped többségi (Masped Rt. 73,9%), valamint az ausztriai Schenker AG (26,1%) kisebbségi részvételével alakult, 60 millió forintos törzstőkével, továbbá az új vállalat átvette az addig tevékenykedő Masped Rail szakembergárdáját, illetve az általuk ápolt üzleti kapcsolatokat is. A Schenker hálózat mindenképpen fontos és különleges előnyöket biztosít a Masped Railog Kft. számára, mivel a Schenker AG, a német vasút, a Deutsche Bahn család tagja. A Masped Railog Kft. szolgáltatási köre, lényegében három nagy területet ölel fel. Az első a vasúti szolgáltatások csoportja (komplett kocsirakományú normál és túlméretes küldemények, konténeres áruk vasúton történő szállítmányozása, valamint az irányvonati forgalomban történő árutovábbítás). A második nagy csoport, a logisztikai szolgáltatások nyújtása a megbízóik részére (közúti elő és utófuvarozás, raktározás, vámkezelés). A harmadik egyben utolsó csoportba azok a kiegészítő, plusz, szolgáltatások sorolhatóak, mint a vagonrendelés, fuvarlevél kiállítás, vagonkövetés, speciális vagonok bérlése A 2010-es év jelentheti a legnagyobb kiugrást a Masped Railog Kft. és a Masped életében egyaránt, ugyanis a Masped Railog Kft. mellett, a Masped Schenker Kft., a Hungarocargo Kft., a Romtrans Kft. és a Schenker Kft. tulajdonosi struktúrája teljesen megváltozott, ezeket a társaságokat teljes egészében átvette a DB konszern pénzügyi holdingja, a DB Hungária Holding Kft. Ennek eredményeképpen az imént felsorolt társaságok a Schenker Kft.-be olvadnak, ami azt jelenti, hogy január 1-től már a cég neve is megváltozik, Masped Railog Kft ről, DB Schenkerré, tehát a vállalat 100 százalékban a német Deutsche Bahn tulajdona lett, mely Európa legnagyobb vasútja. A DB kapcsolataira jellemző, hogy rengeteg vasúttársasággal kapcsolatban áll, ami 49

50 mindenképpen fontos, hiszen napjainkban az információ fontossága és annak gyorsasága nagymértékben felértékelődött. Az összevonást követően, a DB Schenker valamennyi szállítmányozási és logisztikai tevékenysége Magyarországon is egy kézben fog összpontosulni, ami vélhetően hatékonyabb működést fog eredményezni. 45 A vállalat szállításainak aránya rendszeresen változik. A legnagyobb mennyiségeket az Európai Unióba szállítják, ennek oka, hogy a főbb mennyiségek közé a hulladékfém, hulladékvas, fa tartozik, melyeket Olaszországba fuvaroznak. De fát szállítanak Németországba és Ausztriába is. Releváns még a gabonaszállításuk, melyet szintén Nyugat Európába, illetve Oroszországba, néha Lengyelországba szállítanak valamint Horvátországba, Koper kikötőjébe. Azt kell azonban mondani, hogy ezek a szállítások követik a világgazdaság változását, tehát ha a gabona kereslete megugrik, akkor természetesen a gabonaszállítás volumene is megnő. A gabonaszállításban a magyar cégek mellett, multinacionális cégek is részt vesznek, főként melyek hazánkban is jelen vannak (Cargill Magyarország Zrt., Glencore Grain Hungary Kft., Toepfer Magyarország Kft.). Ezek a cégek gyakorlatilag maguk szervezik a saját forgalmukat, ezzel szemben az ócskavas- illetve faforgalomnál, általában a Masped Railog Kft. Természetesen a gabona fuvarozásnál sem azt jelenti, hogy nem a Maspeden keresztül mennek a dolgok, de ezek a multinacionális cégek, a megmozgatott mennyiségek következtében, sokkal nagyobb hatékonysággal tudják érdekeiket képviselni, mint mondjuk egy magyar szállítmányozó társaság

51 5.3. A teherkocsik gazdaságos futásának lehetőségei Kocsilogisztika a Masped Railog Kft.-nál 2005 től kezdődően elég sok vagont bérelt a vállalat, aminek az volt az oka, hogy a Máv Cargo gyakorlatilag felszólította a speditőröket, hogy amennyiben forgalmat akarnak csinálni, akkor az ehhez szükséges vagonokat is biztosítaniuk kell, mert a Cargo nem rendelkezik a megfelelő mennyiségű és minőségű vagonnal. A Máv Cargo-val történő megállapodás alapján illetve az ő ösztönzésére tehát, kocsikat bérelt a Masped Railog Kft. Ennek az volt a lényege, hogy különböző típusú vagonokat bérelt, körülbelül 400 darabot, és ezeket a kocsikat egy másik vasút kocsiparkjába állították, tehát úgy futottak, mint vasútintézeti kocsik és ezek a kocsik ugyanúgy RIV bérleti díjat kerestek, mint a normál vasútintézeti kocsik valamint nem volt üres futásuk sem, ami nagyon is fontos tényező, tehát a vállalat a tehervagonokat gazdaságosan használta a bérleti időtartam alatt. A vagonbérlésre azért volt szükség, hogy a Masped Railog Kft. saját forgalmaihoz, a megfelelő mennyiségű kocsit biztosítani tudja, illetve a Máv Cargot, és más vasutat is, szükség esetén, ki tudjon segíteni. A kocsilogisztika kifejezés lényegében azt takarja, hogy egyrészt rendelkezésre álljon a megfelelő számú és típusú kocsi, másrészt pedig, ami sokkal kevésbé valósult meg eddig, az, hogy a kocsikat megfelelő mennyiségben illetve megfelelő százalékos arányban visszáruval lehessen ellátni. Ez nehéz, mert ehhez a szállítmányozó általában nem rendelkezik megfelelő mennyiségű áruval. Ha egy vasúti szállítmányozó hálózatban működik együtt egy másik társasággal (pl. Masped Railog illetve DB Schenker), ez a lehetőség jobban fenn áll, de a vasúti kocsik visszarakásának megoldása még így is nehézkes. Sajnos a gazdasági válság a Masped Railog Kft. vagonbérletét negatívan érintette, ugyanis bizonyos mértékig az, az örök igazság igazolódott, hogy a suszter maradjon a kaptafánál. Hogy miért is állítom mindezt? 51

52 Három évig a vagonok bérlése elég jól működött és igazából nullszaldós vagy valami némi nyereséget is eredményezett azon túl, hogy a forgalmakhoz még a kocsikat is a Masped Railog Kft. adta. Amikor azonban beütött a válság, ezeknek a kocsiknak kihasználtsága egyre rosszabb lett, egyre nehezebb lett ezeket a kocsikat eladni, mert a visszaeső áruforgalom következtében a Máv Cargonak is egyre inkább lett megfelelő mennyiségű és megfelelő típusú vagonja. Ennek következtében a Masped Railog Kft. igyekezett a szerződéseket egy évre kötni, de amikor a válság itt Magyarországon is és Európában is egyre jobban érezhetővé vált, akkor a bérelt vagonok bérleti díját már egy évvel meghosszabbították így ennek következtében a 2009 es és 2010 es év, ezeknél a vagonoknál súlyos veszteségeket eredményezett. A teherkocsik ugyanis nem tudták kifutni a bérleti idejüket, illetve a vagonoknak nemcsak a bérleti díjuk van, hanem rengeteg olyan egyéb költség is terheli a tehervagonokat, mint például a futó javítások költsége, ami azért eléggé komoly költségtényező. Kitől bérelte a vagonokat? A General Electric volt tulajdonképpen az első vállalat, akivel ilyen hosszú távú együttműködést épített ki a Masped Railog Kft. A G.E. korábban megvásárolt egy privát vasúti kocsikkal rendelkező vasúti társaságot, és erre a vasúttársaságra, illetve erre a kocsiparkra alapozva kezdték el felépíteni ezt a vagon bérbeadói tevékenységüket is. Attól is függött természetesen, hogy milyen típusú vagonra volt szükség. Az egyik legfontosabb partnere a társaságnak a Wienerberger Téglaipari Rt., akivel közel 3 milliárd forintos évi forgalmat bonyolított le a válság előtt, mégpedig Románia irányába. A Máv Cargo, nem rendelkezett a megfelelő számú Res kocsival (amivel az építőanyagot lehetett volna szállítani), úgyhogy a Masped - Railog Kft. a kocsikat bebérelte az On Railtől 46, akivel egy hosszú távú, három éves szerződést kötött a vagonok bérlését illetően. Ezeket a bérbe vett Res vagonokat Bulgáriában építették, tehát teljesen új építésű (átalakított, felújított) kocsik voltak

53 Mikor a második év végén, ez a téglaforgalom, úgy ahogy volt a válság következtében megszűnt, nagyon nehezen érintette a Masped Railog Kft.-t, mert egy hatalmas nagy, profitábilis forgalmat veszített el, valamint egy jól fizető céget is, a Wienerberger Téglaipari Rt. személyében, aki viszonylag rövid határidőre fizetett a vasúti szállítmányozó tevékenységéért. A szállítási teljesítmények csökkenése miatt, ezeket a bebérelt kocsikat nem tudta a cég máshova eladni, így vesztesége keletkezett. A Masped Railog Kft. besorolta a bérelt kocsikat a GYSEV kocsiparkjába, annak érdekében, hogy megkapja az úgynevezett RIV bérleti díjat, mert gyakorlatilag azok az áruk, amiket szállítattak nem bírták volna el és nem fizették volna meg, azt, hogy a vállalat privát vagononként üzemeltesse ezeket a teherkocsikat és számoljanak fel napi 15,70 /nap/kocsi bérleti díjat, továbbá, ha privát kocsiként futnak ezek a vagonok, akkor üres futást is kell fizetni utánuk. Viszont az által, hogy a kocsik be voltak sorolva a GYSEV hez a költségek csökkentek. A vasúttársaságok között van egy együttműködés és van egy bizonyos bizalmi elv, ami az egymás vasúti kocsijaira vonatkozik. Igen ám, de azok a kocsik, amelyek a Masped - Railog Kft. kocsiparkjához tartoztak, azokra ez nem vonatkozott, ezért az összes futó javítási költséget is a vasúti szállítmányozóra lőcsölték. Példának okáért, ha betört a kocsin a padló, azt annak a vasútnak kellett volna megcsináltatni, ahol az eset történt és nem pedig a bérbevevőnek. Ha speciális kocsikra, tartálykocsikra van szükség (pl. gázszállító kocsik), akkor a SoGeTank 47 nevű társaságtól bérli a Masped Railog Kft., de tartálykocsikat a GATX 48 től is vesz bérbe. Ezeket a speciális kocsikat, általában valaki kérésére rendeli, tehát ez nem az a kategória, mint amiről eddig beszéltünk, hanem itt tulajdonképpen egy back to back szerződés köttetik, a Masped Railog Kft. bérli a kocsikat, és továbbadja a kocsik bérletét egy bizonyos cégnek, személynek. A fizetés a Railog-on keresztül zajlik, vagyis egy ajánlatot ad, de a kocsival kapcsolatos minden költség (javítási, visszaadási takarítás, mosás) és a visszfuvar költsége annak a feladata, aki a vagont bérbe veszi

54 Az irányvonati árutovábbítás Ki az, aki gazdaságosan tud használni egy irányvonatot? Az, aki megfelelő mennyiségű áruval rendelkezik. Ezen túl természetesen annak is nagy jelentősége van, hogy a vasutak és a különböző szállítmányozók így a Masped Railog Kft. is együttműködjenek egymással. Ha van információ, akkor az információ segít abban, hogy vasúti árufuvarozás esetén a vasúti kocsi és az áru egymásra találjanak. Ugyanakkor azt sem lehet elvitatni, hogy a vasút hiába is dolgozik és törekszik, és hiába van a legprivátabb privát vasút, az egészen biztos, hogy azt a vissza-rakottsági fokot, mint a közúton el lehet érni, azt a vasút soha nem fogja elérni. Egy kamiont bárhova el lehet küldeni, egy vasúti kocsit, főleg egy darabot, kész veszteség, még egy szerelvényt csak csak, de vagononként biztos, hogy veszteséges. Nem beszélve arról, hogy ugye a vasúti kocsiknál sokkal több a megkötés. Még mindig létezik a hagyományos vasúti társaságoktól származó elv, hogy az üres vasúti kocsikat mindig hazafelé irányban kell megrakni. Például ha Törökországban van egy tehervagon, akkor hiába lenne áru tovább Szíria irányába, azt a vasúti kocsit nem lehet megrakni, csak visszafelé irányba természetesen, ha ez magyar besorolású vasúti kocsi akkor Magyarország felé. Ez a megkötés ugyanígy létezik a többi vasút társaságnál is, tehát ha Németországból érkezik egy DB vagon Magyarországra, akkor azt a kocsit az RCH újrarakhatja, de nem továbbíthatja, mondjuk Románia irányába, csak Ausztrián, Csehországon vagy Szlovákián keresztül vissza Németországba, vagyis a kocsitulajdonos vasút társaság irányába. Ha egy idegen kocsit megraknak, akkor azután már RIV bérletet kell fizetni, mégpedig a berakó vasút fizet. A cél tehát az lenne, hogy minél gyorsabban kilépjenek, elhagyják az országot ezek a vasúti kocsik, azonban ez sokszor nem történik meg, aminek egyik fő oka a magyar vasúti hálózat vízfejűsége és annak elmaradottsága. A RIV COTIF előírja, hogy a vasúttársaságoknak normál futás esetén tehát ha nem RK 49 -s küldeményekről, 49 RK-s küldemény, a rakmintán túlérő rakomány (magasság, szélesség, hossz) Külön engedélyre van szükség az ilyen küldemények továbbításához. Az indítási vasút kéri be az engedélyeket, és az indítási vasút 54

55 nem különvonati továbbításról beszélünk mennyi kilométert kell naponta teljesíteni. Ez 400 km/napot jelent, ebből adódóan nem nehéz belátni azt, hogy egy ilyen vasúti szerelvénynek vagy kocsinak, egy olyan nagyságú országot, mint Magyarország egy két nap alatt el kellene hagynia. Sajnos ez Magyarország esetében nem így van (az említett okok miatt), ami tovább növeli a vasúti árufuvarozás költségeit. A cél az lenne tehát, hogy a vasúti kocsik ne csak egy irányba legyenek rakottak, hanem mindkét irányba. Ez mindig is problémaforrás volt és lesz is, azonban a vasúti szállítmányozók általában találnak valamiféle alternatívát arra, hogy a tehervagonokat visszafelé is áruval lássák el, ugyanakkor ez soha nem könnyű feladat. Talán a modern kommunikációs eszközök elterjedése segítségül szolgálhat, továbbá az is, hogy a vasutak egyre inkább áttérnek arra, hogy irányvonatokban gondolkozzanak és nem pedig a szórt forgalmak összeszedésén, mivel vagonjaikat a lehető leggazdaságosabban szeretnék üzemeltetni. Magyarországon mivel Európa szívében helyezkedik el számos olyan irányvonat halad keresztül, melyek óriási forgalmakat bonyolítanak le. Ezek közül én csak a legfontosabbakat említeném, valamint azokat, melyekkel a Masped Railog Kft. is kapcsolatban áll, mint operátor. Meghirdetett irányvonatok: Balkan Express (indul: Sopronból (illetve Sturovo ból) majd Kiskunhalas, Kelebia érintésével a Balkán országain keresztül Törökországba érkezik (Szerbia, Macedónia, Bulgária, Görögország) Raabersped Projekt azokat megküldi a fuvarozásban résztvevő összes vasúthoz. Például ha magas a küldemény, akkor le kell bontani a vezetékeket, mert nem fér el. Ha megvan az RK, akkor lehet a küldeményt fuvarozni. 55

56 Carpathia Express (indul: Havlickuvo Brod-ból (Csehország) majd Brno Breclav Rajka Biharkeresztes vagy Lökösháza átmenettel, érkezik: Romániába illetve egyéb balkáni országokba) Raabersped Projekt Záhony Block Train (indul: Csehországból, Ausztriából, Szlovéniából, Sopron egy irányvonattá rendezi a vagonokat, érkezik: Záhonyba) Express Interfracht Projekt Lehel Kürtje Express (indul: Szolnokról, miután a Nyíregyházáról és Jászberényből érkező kocsikat rendezik, aztán Bécs érintésével, érkezik: Nürnberg állomásra /Nyugat Európa/) Raabersped Projekt Soptrain (indul: Sopron állomásról, Biharkeresztes vagy Lökösháza átmenettel, érkezik: Romániába) Raabersped Projekt Sylvania Train (A Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból befutott vonatokat Somoskőújfalu Filakovo-n irányvonattá alakítják, majd Biharkeresztes átmenettel Románia a rendeltetési hely) Schenker vonat (Sturovo Kelebia Belgrád) A Masped Railog Kft. az imént felsorolt irányvonatok közül a Balkan Expressel áll kapcsolatban, a Lehet Kürtje Express az tulajdonképpen a Raabersped vonata és többek között az Electrolux tól (Jászberény) szállítanak hűtőgépeket Nyugat Európába. Ez egy meghirdetett irányvonat, tehát ehhez hozzá lehetne csatlakozni, gyakorlatilag azonban a Raabersped üzemelteti. A Carpathia Express szintén a Raabersped és egy cseh speditőr közös vonata, például farostlemezeket szállítanak vele, és tranzitvonatként megy Magyarországon keresztül Romániába, de erre a vonatra itt Magyarországon már nincs lehetőség csatlakozni. Akkor lenne elképzelhető a vonathoz való csatlakozás, ha esetleg Csehországban lenne olyan 56

57 küldemény, aminek a végső rendeltetési helye Románia, vagy egyéb Romániával szomszédos ország lenne. A Masped Railog Kft nek azért nehéz ezekhez a vonatokhoz rácsatlakozni, mert a vonatok összeállítása, már a magyar határon megtörténik, ezért a magyar export importra csak kivételes esetben használható. Csak a Balkan Express esetében van lehetőség a csatlakozásra, mivel nem csak Sopronban lehet rácsatlakozni a vonatra, hanem Kelebián, illetve Kiskunhalason is, ahol utoljára rendezik a határátlépés előtt a vonatot. A Soptrain, az kifejezetten csak a Sopron Lökösháza között közlekedő vonat, és utána ez a vonat felbomlik. A Záhony Block Train-t szintén Sopronban képzi az Express Interfracht 50 osztrák szállítmányozó és erre szintén rá lehet csatlakozni, természetesen, ha a Masped Railog Kft. megbízást kap valamilyen áru irányvonati forgalomban történő továbbítására. Ezeket az irányvonatokat üzemeltetők a konkurencia miatt, természetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a vonat futási ideje alatt más szállítmányozók is igénybe vegyék szolgáltatásaikat, de a vasúti liberalizáció eredményeképpen kialakult versenyhelyzet miatt, az üzemeltető vállalatok vannak előnyben. A Balkan Express vonatot, azt több nyugat európai speditőr használja együttesen, a Schenker, a Prodos (görög speditőr), és az Express Interfracht. Ők közösen képezik ezt az irányvonatot, ami egy nagyon sikeres vállalkozásnak bizonyul. A válság következtében azonban visszaestek a szállítások, jelentősen kevesebb a fuvarteljesítmény, mint korábban volt, de azért ez évente még mindig olyan Balkan Express vonatot jelent, naponta tehát többet is. A csúcsidőben, 2006 ban, körülbelül 5000 Balkan Express vonat közlekedett évente. A soproni GYSEV terminálon állítják össze a vonatot, tehát ez a forgalom nem csak a MÁV-nak fontos (pályahasználati díj), hanem a GYSEV nek is. A Schenker vonat, az Sturovo és Kelebia között fut Magyarországon, és onnan lép ki balkáni irányba. A Szlovákia irányából érkező vonatot Belgrádban rendezik, itt 50 A cég január elsejétől, a magyar piacon gigaszállítmányozóként, Express - Interfracht Hungaria néven fog működni, mivel a közelmúltban megszerezte a Raabersped és a MÁVTRANSSPED százszázalékos üzletrészét is. 57

58 összeállítják azokat a vagonokat, melyek küldeményeikkel már a végső rendeltetési hely felé haladnak tovább R3 Road Rail Road koncepció Ha megfigyeljük, a fent felsorolt irányvonatok szinte egytől egyig mind a dél kelet európai térséget célozzák meg. A vasúti kapcsolatokat azonban semmiképpen sem egy irányba kell kiépíteni, hanem nyugat európai irányt is szem előtt kell tartani. Ha kielégítő vasúti szolgáltatásokat lehet nyújtani, akkor a vasútnak a vonzereje is meg fog nőni és a nyugat európai irány is vonzerővel fog bírni. Az kétségtelen tény, hogy a nyugat európai szállítási irány felé a lehetőségek meglehetősen korlátozottak, a közúti szállítás térhódítása miatt, de ha olyan árut kell szállítani, amit vasúton is el lehet vinni, és vasútra lehet terelni, akkor talán a Nyugat Európa irányába közlekedő vasúti áruszállítás volumene is növekedni fog. Itt a fő probléma jelen pillanatban az, hogy a vasút és közút aránya, a vasút terhére most még jelentősen romlik. Ennek számtalan oka van. Egyenlőre nem azonosak a feltételek a vasúti illetve a közúti áruszállítás között, mivel a közút érdekérvényesítő képessége az sokkal erősebb. A közút okozta károkat nem nagyon számítják föl a közúti fuvarozásban érintett vállalatoknak. Míg vasútnak az első kilométertől kell a vasúti infrastruktúráért, pályahasználatért fizetni, addig a közútnál most nem rég kezdték el bevezetni, hogy ne csak az autópályán, hanem az alsóbbrendű utakon is fizetni kelljen. Rengeteg olyan dolog van, ami miatt a vasút hátrányban van, de a jövő az nem csak a közúté, a vasútnak vissza kell szereznie, és vissza is fogja szerezni az őt meg illető helyét. Nyugat Európában ma már egy erős trendforduló van előkészületben, ugyanis a szakemberek a közút vasút együttműködésben látják a jövőt. A vasutat railportok között próbálják szervezni, ahová a küldeményeket általában nem vasúton szállítják be, hanem közúton, a vasúti irányvonatok pedig két pont között közlekednek és az elszállítás az is aztán közúton történik. Erre az R3 Rail Road Rail koncepcióra példa a következő lehetne. Egy német kamion elhozza az árut Sopronig, ott azt vagonokra, vagonokba rakodnák és ezután az irányvonat játszaná a fő szerepet egészen Görögországig. Miután a 58

59 vonatot kirakodták, ismét a közúti fuvarozás dominálna, ugyanis kamionok szállítanák el az árut végső rendeltetési helyére. Ezt az infrastruktúrát hazánkban még meg kell teremteni, de természetesen a vasúti szállítás volumene attól is függ, hogy mekkora egy ország termékkibocsájtó képessége. A vasútpolitikának rengeteg tennivalója van, nem is arról van szó, hogy a vonatok mennyivel közlekedjenek 160 km/h val vagy 240 km/h val, persze ez is egy fontos dolog, de nem ez a döntő. Hanem az, hogy egyrészt legyen egy olyan vasúti infrastruktúra, ami valóban használható, ahol létezik megfelelő tengelyterhelés, megfelelő teherkocsi állomány, megfelelő vontató állomány, valamint van olyan infrastruktúra, ahol a railportokat ki lehet alakítani és akkor a vasúti forgalom nem fog elveszni, sőt a kocsikat gazdaságosan is lehetne használni, mivel csak komplett irányvonatok formájában közlekednének. Nem egy normális állapot, hogy a gabona Olaszország irányába közúton megy, méghozzá jelentős mennyiségekről beszélünk. Ez azért van, mert az olaszok szeretik a közúti fuvarozást, a közúti fuvardíjjal a vasút nem tud versenyezni. A billencsek, kiválóan alkalmasak gabona szállítására is, de ma már normál ponyvás kamionokat is használnak gabona szállítására. A vasút soha nem lesz olyan rugalmas, hogy mindig mindenhonnan, visszáruval tud visszajönni. A kamionnál, ha egy normál nyerges vagy pótkocsis kamionról van szó, bárhová el tud menni akár 50 vagy 100 kilométert is a visszáruért, mert a semminél a kicsi is több, és a mai gazdasági helyzetben a legkisebb fuvar is óriási jelentőséggel bírhat, főként a kis közúti szállítmányozó vállalatok számára. Azt kell elérni, hogy tényleg az döntsön a két fuvarozási ág között, ami valóban a lényeg. Ahol a közút van előnyben, ott a közút, ahol a vasút van előnyben, ott a vasút domináljon, de a mesterségesen fenntartott előnyök, illetve a nem egyenlő mércével való mérés, az egy helytelen dolog. Az ország és egész Európa érdeke az lenne, hogy ezek a fuvarozási ágazatok közeledjenek egymáshoz A kocsipool, degresszív fuvardíj, és az X Rail, mint lehetőségek Ez év májusában az olasz, a szlovén, a horvát vasutak és az RCH közösen létrehoztak egy kocsipool-t, vagyis egy közös rendelkezésre álló vagonparkot, amely az 59

60 Olaszországba irányuló gabonaexportot bonyolítja majd le. Az RCH és Olaszország százalékkal, a szlovén vasút pedig 20 százalékkal vesz részt ebben a poolban. A kocsipool létrehozására azért volt szükség, mert az RCH 12 ezres vagonparkjából körülbelül 700 darab a speciális gabonaszállító kocsi, ami az éves átlagos szemes termény szállítás felének lebonyolítására elegendő, a további szükséges vagonokat pedig más vasutaktól bérli az RCH a forgalom zavarmentes lebonyolítása érdekében. Gyakorlatilag ezeket a kocsikat csak ebben a gabona forgalomban lehet felhasználni, és a vonatok meghatározott menetrend szerint közlekednek. Az olasz vasút csak akkor ad kocsikat ebbe a forgalomba, ha a menetrendben már megjelenik, hogy a tételeket szállítani fogják. Ez a gazdaságos kocsi kihasználást olyan szempontból segíti, hogy a kocsipool lehetővé teszi, azt, hogy egy bizonyos nagyságrendű forgalmat, biztonságos kocsi-ellátás mellett lehet lebonyolítani, hiszen a társvasutak az előírt kocsi mennyiséget biztosítják. Legutóbb az RCH a német vasúttal, a DB-vel is megállapodott egy kocsipool létrehozásáról (50 50 százalékos arányban), ami a Nyugat Európába irányuló gabonaszállítási feltételeken javít remélhetőleg. A degresszív fuvardíj, az a távolság és volumen növekedésének arányában csökkenő díjegységet jelenti, míg a progresszív fuvardíj, éppen ennek az ellenkezőjét, vagyis a távolság növekedésével, a fuvardíj is nő. Ez azt jelenti, hogy a távolság függvényével fordítottan arányos, tehát a fuvardíj nem nő olyan mértékben, a fajlagos kilométer, a távolságra vetített fuvardíj az csökken. A vasúti árufuvarozás lényege, hogy minél nagyobb távolságokra tudjanak árut vasúton fuvarozni, és ennek következtében a degresszív fuvardíj egyre fontosabb szerepet játszik, annak ellenére, hogy a vasúti fuvardíj a közúttal szemben mégsem versenyképes. Az X-Rail az UIC 2007-es kezdeményezésére februárjában jött létre, miután hat vasút társaság, a Rail Cargo Austria AG, a CD Cargo (Csehország), a CFL Cargo (Luxemburg), a DB Schenker Rail (Németország, Hollandia, Dánia), a Green Cargo (Svédország, Norvégia) és az SNCB Logistics (Belgium) ratifikálták a szövetség alapító okiratát. Az X Rail elsődleges célja, hogy a nemzetközi szórt vagonos vasúti fuvarozást fejlessze, versenyképesebbé tegye az irányvonati árutovábbítással szemben, illetve az, 60

61 hogy partnerek számára ügyfélbarát megoldásokat kínáljon. Az X Rail a TEN T hálózaton kezdi meg működését, de a jövőben a teljes európai kocsirakományú fuvarozási piacot szeretné lefedni. Napjainkban a kocsirakományú árutovábbítás a teljes vasúti fuvarozás felét teszi ki és egyes piaci elemzések szerint nemzetközi téren jelentős növekedési potenciállal bír. 51 Az X Rail célja tehát, hogy a szórt vagonos árutovábbítás is legalább olyan gazdaságos legyen, mint egy komplett irányvonati fuvarozás. Ez a kezdeményezés véleményem szerint elsősorban a kisebb megbízók érdekeit célozza meg, hiszen a szórt vagonos forgalmat többnyire a kevesebb áruval rendelkező fuvaroztatók részesítik előnyben, már amennyiben nem a közúti szállítmányozást választják sajnos napjainkban még egyenlőre ez utóbbi megoldás dominál Az E- Freight Az E Freight egy olyan modern technika, ami az internet lehetőségeit használja föl, és kedvezményeket ad a fuvaroztatók számára. Ugye azt tudni kell, hogy a vasúti árufuvarozás bruttó tarifák alapján működik, melyek a vasút társaságoknál meg vannak hirdetve, természetesen már az újjáalakult RCH esetében is. A bruttó fuvardíj az a meghirdetett tarifa, amennyiért a vasút vállalja, hogy a feladó állomástól, a rendeltetési állomásig elszállítja a megbízó áruját. A meghirdetett tarifából azonban minden vasút általában kedvezményeket refakciát ad, főként akkor, ha egy vasúti szállítmányozóval, ez esetben a Masped Railog Kft.-vel kapcsolatban van. Régen különböző tarifák léteztek (köteléki, kikötői, tranzit, belföldi), tehát a vasutak zöme, ezekkel a tarifákkal dolgozott, és ezekből különféle visszatérítéseket adott. A visszatérítések, egyrészt azonnali visszatérítések voltak, másrészt pedig refakciák. A visszatérítéseket általában valamilyen feltételhez kötötték a társaságok. A refakciák esetében a feltételeket mennyiségi feltételekhez kötötték, ennek alapján, vagy azonnal visszatérítették a refakciát (eleve úgy számolták a fuvardíjat), vagy pedig utólag adták vissza, bizonyos okmányok benyújtása ellenében, melyek nyilvánvalóan igazolták, hogy a küldemények fuvarozása az adott mennyiségben, az adott útvonalon megtörtént. A vasút a refakciákat további feltételekhez is kötötte, például melyik útvonalon, melyik határátmeneten keresztül kell a küldeményt szállítani

62 A rendszerváltást követően, mint oly sok minden, ez is megváltozott. A vasút, mint már említettem jelentős mértékben háttérbe szorult. Az Európai Uniós csatlakozást követően, Magyarország is szabad piaccá vált, a közúti szállítás szerepe felértékelődött. A szabad piacnak pedig az lett az eredménye, hogy hazánkba beözönlöttek a különböző közúti szállítmányozó társaságok, valamint alanyi jogon bárki alapíthatott közutas céget, vásárolhatott magának kamionokat. Ennek következtében a vasútnak egyre nehezebb volt konkurálnia, ezért egyre nagyobb kedvezményeket adott a megbízói részére, mindezt azért, hogy azt a csekély forgalmát is megtarthassa. Még mielőtt azonban a Máv Cargot privatizálták volna, a társaság elkezdte az E Freight es kedvezmény nyújtási rendszert kidolgozni, amihez egyrészt felhasználták az internet másrészt pedig az informatika nyújtotta lehetőségeket, előnyöket. Így míg régebben csak papíron lehetett benyújtani a kérelmet, ma már interneten keresztül is lehetőségünk van rá. Mára eljutottunk odáig, hogy január elsejétől, már gyakorlatilag minden egyes esetben szükség lesz az RCH visszaigazolására, amiben a küldemény tarifa megállapodása, az egyes fuvarleveleken, a megfelelő kódszámmal be lesz rögzítve. Természetesen ezt elsősorban egyenlőre csak export forgalomban fogják használni, hiszen az import forgalom esetében a vasút nem tudja a fuvaroztatót és így a szállítmányozót sem felelőségre vonni, azért hogyha a fuvarlevélben ezek a számok nincsenek rögzítve, mivel import forgalomban külföldről történik a feladás. A cél az, hogy az E Freight, minél hatékonyabban működjön, ezáltal elkerülhető a többszöri adatbevitel, csökken a téves rögzítés lehetősége, feleslegessé teszi a manuális könyvelési és egyéb adminisztrációs munkát, és mivel az elektronikus adatok tárolási igénye is kisebb, az archiválás egyszerűbbé válik A Masped Railog Kft. legjelentősebb forgalmainak bemutatása Gabonaszállítás A Masped Railog Kft. életében jelentős forgalomnak minősül a gabonaszállítás, azonban az intervenciós felvásárlások miatt, manapság egyre kevesebb gabona kerül elszállításra. 62

63 A vasúton történő gabonaszállításnak van egy bizonyos szezonalitása. Nem az tapasztalható, mint régebben, hogy tavasztól, az új gabona betakarításáig nincs nagy jelentős forgalom. A szezon az aratást követően, olyan szeptember közepén indul el és az év végéig tart, majd az új év, első három hónapjában (január, február, március) is jelentős mennyiségek elfuvarozása történik. Aztán egy jelentős visszaesés tapasztalható, de ez nem azt jelenti, hogy teljesen szünetelne a forgalom, de lényegesen kevesebb szokott kimenni. Ez a lanyha forgalom a következő szezon kezdetéig tart, tehát szeptemberig. Elég sok fejtörést okoz a vasúti szállítmányozók számára az, hogy Európában az igények mondhatni azonos időpontban jelentkeznek. Ezekre nagyon nehéz felkészülni, és a megfelelő vagont beszerezni, mert az RCH illetve GYSEV nem rendelkezik a megfelelő gabonaszállító kocsival a forgalom zavartalan lebonyolításához. Az RCH nak vannak gabonaszállító kocsijai, körülbelül 700 darab, ami ilyenkor teljes kihasználtságon üzemel, továbbá a vasutak egymásnak is adnak (ún. kocsi-kisegítés) gabonaszállító kocsikat, annak érdekében, hogy a forgalmat le lehessen bonyolítani. A Masped Railog Kft. jelenleg Koperba szállítat jelentősebb mennyiségű gabonát, melyhez a szlovén vasúttól kap gabonaszállító kocsikat (kocsipool). Emellett a forgalom mellett gyakorlatilag egész évben szállítat gabonát Krefeldbe, Németországba. Ebbe a forgalomba az RCH illetve a DB közösen ad be gabonaszállító kocsit. A szállítás a következőképpen történik. A vasutak a RIV bérleti díj megfizetése mellett megállapodnak egymással, hogy mennyi bérleti díj mentes időt adnak, általában a rakodási időre adják ezt (24 óra) 52, és utána a forgalom az tulajdonképpen zökkenőmentesen kellene, hogy menjen egészen az áru rendeltetési állomásáig. A vasútintézeti kocsik esetében ezeket a csúcsokat úgy próbálják kiküszöbölni, és az igényeiket kielégíteni, hogy azon országok vasúttársaságaitól vesznek bérbe vagonokat, melyek gazdasági adottságaikból adódóan nem igazán gabonatermelő országok, vagy nincs nagy igény a gabonaszállításra náluk

64 Minden vasúttársaság azt preferálja, és akkor ad be kocsi-kisegítést, ha vagonjait a saját országa felé rakják vissza. A CFR Marfa például Románia felé ad, a horvát szlovén vasút az Horvátország illetve Szlovénia felé, de a szlovén vasút például adhat kocsikisegítést Olaszország irányába történő szállítás esetére is, mivel a forgalom Szlovénián keresztül megy, és ez a vasútnak ugyanúgy bevételt jelent, mintha csak Szlovéniába mennének a vagonok. Manapság a szlovén vasút nem igazán szeret Olaszország irányába kocsi kisegítést adni, mert a kocsik lassan fordulnak meg (közúton történik a gabonaszállítás) és hiába van bevétele a kocsik bérlete miatt, ha a lassú forgalmi idő miatt a vagonok Olaszországban vesztegelnek. Megállapítható, hogy a kocsi-kisegítéssel a forgalmat ugyan lehet növelni, de zökkenőmentéssé és súrlódásmentessé tenni ezt a gabonaforgalmat nem lehet. Mára igazából csak a gabonaszállítás maradt a nagy mezőgazdasági csúcsok közül, mert a vasúti forgalom sokkal jobban eloszlik, egyrészt sokkal több vasúttársaság van magánvasutak is, másrészt a nagy ipari kampányok illetve tervteljesítések, amik a szocializmusban voltak, vagy még a rendszerváltást követően is, gyakorlatilag megszűntek. Gondoljunk elsősorban a magyar cukoriparra. A cukorgyárak zöme bezárt, a cukorrépa termelés, betakarítás megszűnt, ennek következtében az Eams típusú kocsikban történő cukorrépa fuvarozás is feledésbe merült. Hulladék vas - szállítás Többnyire RCH vagonokban történik az ócskavas szállítása. A szállítás útvonala eltérő lehet, attól függ, hol adják fel a küldeményeket, így vagy Szlovénián, vagy pedig Ausztrián keresztül (ez a tetemesebb) mennek a hulladék vasat szállító vagonok. A rendeltetési állomás az általában mindig ugyanaz a két olasz város, Udine és Osoppo. Gyakorlatilag egész Magyarország területéről történik a szállítás, azt nem lehet mondani, hogy kizárólag irányvonatként, egy része szórt vagonos forgalomban, illetve 64

65 vagoncsoportos forgalomba, de van irányvonati szállítás is. Irányvonatot raknak rendszeresen például Moha Rakodó állomáson 53, Veszprém megyében. Itt az Alcufer Kft.-vel áll a Masped Railog Kft. kapcsolatban 54, aki egy jelentős, sőt magyarországi viszonylatban az egyik legnagyobb hulladék vasat felvásárló, feldolgozó és értékesítő vállalat ben az Alcufer Kft. építetett egy shredder t (hulladék vas osztályzót) 55 Muha Rakodón, ami olyan iparvágánnyal rendelkezik, hogy ott tudnak akár irányvonatokat is rakni. Ebben a forgalomban a magán vasúttársaságok nem érdekeltek, ha igen, vonataik száma elenyésző. Nagyobb volumenű forgalomban, például az ócskavas forgalomban jellemző az, hogy a fuvaroztatók DAF határparitáson adnak el, általában magyar határparitáson. Ugyanez a helyzet a fa szállításánál is. Azért van így, mert régebben ezeket a forgalmakat, re-experiálták. Úgy szállították, hogy a magyar hulladékfém fuvarozás jelentős része Wulkaprodersdorfba ment (Ausztria), ott re-experiálták, kapott új fuvarlevelet, és onnan ment tovább a külföldi speditőrkondícióval. Ezekből később vonatot képeztek, tehát összegyűjtötték a vasat, és úgy ment Olaszország irányába, sokkal kedvezőbb feltételekkel, és sokkal gyorsabban, mintha ezek a vagonok szórt vagonokként, vagy egyes vagoncsoportokként lettek volna továbbítva végső rendeltetési helyükre. Általában tehát vagy magyar határig bérmentesít a Masped Railog Kft., vagy pedig végig (DDU, CPT) és a bérmentesítést főleg az eladó fizeti, de ez termékcsoportonként változik. Az olaszországi vasgyárak, amikor túl sok ócskavas érkezik be, olykor ÁFK t rendelnek el. Az ÁFK áruforgalmi korlátozás (természeti ok, havazás, árvíz) elrendelésekor a vasúti forgalom nem tud a megszokott módon lebonyolódni. FÁK forgalom Záhony, a 80-as évek végén 16 millió árutonnát jelentett (export import, illetve tranzit forgalomban, ami átment Záhonyon) ben, amikor a rendszerváltás bekövetkezett visszazuhant a FÁK forgalom, mivel a magyar gazdaság átalakulóban volt Hulladék vas rakodása Eams típusú normálépítésű, magas oldalfalú, nyitott teherkocsikba

66 Rengeteg vállalat tönkrement, hiszen többnyire az orosz alapanyagbázisra alapított vállalatok működtek hazánkban, a forgalom lecsökkent 2,2-2,5 millió árutonnára tól kezdődően épült fel az áruforgalom durván 2007-ig, ekkor nagyjából elérte a 6-6,5 millió tonnát. Nyilvánvalóan nem épült vissza olyan mértékben, mint amekkora a rendszerváltás előtt volt, nem is épülhetett vissza, mivel teljesen átalakult Magyarország ipari struktúrája, megfordultak az export import irányok, illetőleg az áruforgalomnak az arányai is ben a Masped Railog Kft. forgalmának durván egy harmadát adta a FÁK forgalom. Mára annyiban módosult, hogy az akkori 13 milliárd forintos forgalom, a válság következtében visszacsökkent 8 milliárd forintra. A Masped Railog Kft. főleg exportban és importban érdekelt. Amennyiben a forgalmuk, Ukrajnát vagy Oroszországot érinti, akkor Ukrajnában svájci frank vagy hrivnya alapon fizet amerikai dollárral általában vagy euróval -, Oroszországban pedig rubel alapon dollárral fizet. Mindenképpen ki van téve bármilyen árfolyamváltozásnak, sajnos a legutóbbi időkben nem az volt a jellemző, hogy árfolyamnyereséget könyvelhetett volna el, inkább vesztesége keletkezett. Magyarországról a FÁK országok irányába menő export úgynevezett railportos megoldással történik, mivel Magyarországon nem versenyképes a magyar vasút a közúttal szemben. Kizárólag közúttal szállíttatják fel az árut Záhonyra, és leginkább széles kocsikban, széles pályán rakják be, a megrendelt orosz vagy ukrán vagonokba az árut. A Railog export áruforgalmának százaléka így megy, közúti felszállítás, vasúti berakás. Ami az importot illeti ott is ez a helyzet. Amennyiben tranzitforgalomról van szó, akkor még van esély arra, hogy átrakásos forgalomban továbbítja az árut, tehát ami bejön Záhonyba, azt átrakják európai, normál nyomtávú vagonba, és úgy megy tovább. De itt is egyre jellemzőbbé válik, hogy miután a határra megérkezik az áru a széles vagonban, a kiszolgáltatása után, közúton szállítják tovább. Import forgalomban általában a DAF klauzulát részesíti a vállalat előnyben, exportnál pedig FCA paritást használnak. A szállított áruk köre, többnyire konvencionális áru, alapanyagok. A magyarországi vasúti szállítmányozás nem is tud mást hozni ezekből a térségekből, mint alapanyagokat. 66

67 Korábban sokkal nagyobb arányt képviselt a forgalmunkban az építőfa, ami valóban építőfa minőségű volt, illetve a fűrészáru. Most a vegyipari termékek közül, elsősorban a műtrágya az, ami érkezik Magyarországra, illetve megy át tranzitforgalomban az országon. A cement az sajnos a hőskorban volt, még 2007-ben is százezres tonnanagyságban szállított a Masped Railog Kft. cementet. Ma ez ezer tonnára csökkent általában ez az építőanyagokra jellemző és nemcsak a FÁK országokból, hanem mindenhonnan lecsökkent a forgalom, ami szintén a válságnak tudható be. Ami nagy mennyiségben jön még hazánkba az vasérc, kaucsuk, petrokoksz, benzol, korom, kőolaj. Nyilvánvalóan ezek Záhony átmenettel érkeznek az országba, de nem feltétlenül csak a Masped Railog Kft.-n keresztül. A FÁK kereskedelem főként Oroszországot jelent, mert elsősorban oda koncentrálódik az export százaléka, ami Ukrajnába megy, az majdnem minden közúti szállítással történik. Ebből következőleg Ukrajna nem célpontja a vasúti áruexportnak, mert nem versenyképes a vasút. Ami az importot illeti, ugyanez a helyzet, főleg Oroszország irányából érkezik az áru. Az ukrán forgalom az relatíve mindig is kevés volt, de azért mindig sikerült valami keveset összeszednie a Railog-nak. Hiába van az ukránoknak is jelentős nehéziparuk, vagy rendelkeznek ásványkincsekkel, például jó minőségű szénnel és vasérccel, ennek ellenére gyenge gazdasági potenciállal bírnak. (mezőgazdaságuk kiugrási lehetőségük lehetne) Ami a magyar forgalmat illeti, a gazdaságos kocsi-kihasználás lehetőségei csekélyek. Kevés olyan ország van, ahol olyan mértékben eltér a kétirányú forgalom egymástól, már ami az áru fajtáját, a szállított árut illeti, mint amilyen a FÁK térség és a keleti régió. A vagonok visszarakhatósága rendkívül kevés, DE! Van egy óriási különbség az európai forgalmak és a FÁK irányú forgalmak között. Miután itt eltérő nyomtávok vannak, a vagonok műszaki eltéréseinek következtében európai normál nyomtávú vasúti kocsi nem megy át például Ukrajna területére. Tehát gyakorlatilag a visszáru problémája az európai vasutakat nem érinti, hiszen a kocsijaik legföljebb Csap térségébe mennek át. Vannak olyan forgalmak, amikor külön engedéllyel kimehetnek szerelvények (ez árufajtától függ) egy-egy régióba, egy-egy körzetbe például Munkács, vagy Lemberg (Lviv) körzetébe. Itt a visszarakásnak nincs jelentősége, mert az 67

68 RCH szempontjából indifferens, a vagonjai néhány kilométerre mennek át a magyar ukrán határon. Régebben nagyon sok esetben közlekedtek hazánkban főként gabonaszállítás esetében az orosz, Hopper vagonok. Ezek a vasúti kocsik akár a nyugati országrészbe is elmehettek, ha ott volt rakományuk, azonban ezeket speciális módon kell továbbítani. Úgynevezett kísérő kocsikat alkalmaznak, mivel az összekapcsolásuk és az ütközőjük nem egy és ugyanaz a normál európai vagonokéval. Az európai vagonokon két ütköző van, ezeken pedig csak egy. Továbbá az orosz kocsik (FÁK) nem egyeznek az európai kocsi méretekkel sem, ennek következtében nem csak a közvetítőkocsikat kell alkalmazni, hanem még RK besorolás alá is esnek, ami azt jelentheti, hogy az RCH ezeknek a vagonoknak a továbbításáért, a kísérőkocsik díja mellett, még RK pótlékot is megállapíthat. Ez akár 100 százalékos pótdíj is lehet. A gyakorlatban ezek 30 százalékos pótdíjak, de sok esetben még ettől a 30 százaléktól is eltekintenek, a forgalom megszerzése érdekében. Minden ilyen széles kocsi RK besorolás alá esik, legyen az gabonaszállító, vegyi-anyag szállító, vagy akár a pityorka, azaz hűtőkocsi. Hopper vagon 8. ábra Záhony forgalma a legjelentősebb volt, akár összehasonlítva a szlovákokkal, akár a breszti átrakóval. Jelen pillanatban a magyar gazdaság fejlődési problémái illetve a Záhony körül kialakult helyzet miatt is, csökken a szerepe. A szlovák illetve a lengyel gazdaság lényegesen gyorsabban fejlődik, ennek következtében Záhony szerepe sajnos visszafelé 68

69 fejlődött, az, hogy ez később, hogy fog alakulni, ezt nem lehet tudni, de minden egyes lépés, amit nem teszünk meg, az a későbbiekben negatívan érintheti nemcsak Záhonyt, Magyarországot is. Záhony szerepét tovább csökkentette volna a széles nyomtáv kiépítése. Ennek következtében Záhony forgalmának jelentős része átkerült volna Szlovákiába, hiszen így a küldeményeket átrakás nélkül tudták volna továbbítani egészen a feladás illetve Csap térségéből az osztrák határig. Ez a terv most le van véve a napirendről Szlovákiában, de ha megépült volna, a magyar FÁK forgalmat súlyosan érintette volna, főként ami a tranzit forgalmat illeti. Az export, import relációban kevésbé csökkentette volna Záhony szerepét, mivel az Európai Unió határa, ezért megkerülhetetlen. 6. Befejezés Dolgozatom célja az volt, hogy rávilágítsak a vasútnak, a vasúti áruszállításnak nemcsak Európában, de magyarországi viszonylatban is van jövője. Az Európai Unió közlekedéspolitikája már idejekorán felismerte azt, hogy a vasutakat, a vasúti infrastruktúrát fejleszteni, egységessé, szabaddá kell tenni, ezt szem előtt tartva dolgozta ki vasúti liberalizációs csomagjait. Ezek az intézkedés csomagok véleményem szerint mindenképpen jelentős lépéseknek bizonyultak, elindult egy olyan folyamat, aminek a gyümölcse reméljük minél korábban be fog érni, hiszen a vasút reneszánsza nem elsősorban csak gazdasási érdek, hanem egyre inkább környezetvédelmi is. Mivel hazánk az Európai Unió tagországa, ennek következtében Magyarország sem bújhatott ki az uniós vasúti liberalizációs politika alól, így a magyar vasúti piac is sokszereplőssé vált, megjelentek a magánvasutak a magyar vasúti hálózaton. A Magyar Államvasutak metamorfózisa után MÁV Csoporttá alakult, tehát eleget tettünk az EU előírásainak. A Máv Cargo privatizálódott, a Rail Cargo Austria AG lett az új tulajdonosa az addigi nemzeti árufuvarozónak, 2010-től pedig már Rail Cargo Hungaria Zrt. néven tevékenykedik hazánkban. A liberalizáció azt jelenti, hogy gyakorlatilag a vasúti infrastruktúrához mindenkinek azonos feltétellel való hozzájutást kell biztosítani. Ez ugye többé kevésbé meg is valósult Magyarországon, de 2007 előtt elég sok konfliktus volt e körül. A Magyar Vasúti Hivatal meglehetősen nehezen állt föl, ennek következtében gyakorlatilag azokat az információkat, 69

70 adatokat, szolgáltatások árait, amit a Vasúti Hivatalnak kellett volna a magánvasutak részére bocsájtani, gyakorlatilag a Máv tól kapták meg, aki ugye akkor még 100 százalékos tulajdonosa volt a Máv Cargonak, ezért meglehetősen nagy érdekütközés volt a Cargo és magánvasutak között. Ez olyannyira így volt, hogy a magán vasúttársaságok volt úgy, hogy a Versenyhivatalhoz fordultak, így a Máv ot ez ügyben sokszor el is marasztalták, sőt volt, hogy meg is büntették. Ez volt tehát 2008 előtt után alapvetően megváltozott a helyzet. Azért azt tudni kell, hogy Magyarország sokkal rosszabb helyzetben volt a privát vasúti forgalom szempontjából, mint a körülöttünk lévő országok, akár Romániát, Szlovákiát, Csehországot említjük, Ausztriáról, Németországról nem is beszélve. Azért mondhatjuk mindezt, mert Magyarország nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, legyen ez most természeti erőforrás, alapanyagok, vagy pedig gyárak, kikötők, amik a nagymennyiségű küldemények fuvarozását igénylik. Nincsenek nagy nyersanyag, szénhidrogén lelőhelyeink és ennek következtében a magánvasutak csak az irányvonatos forgalomban érdekeltek, ami ugye feltételezi, hogy egy pontból egy másik pontba szállítanak. A magyar vasúti fuvarozás túlnyomó részben több feladási állomásról megy, tehát nagy arányt képviselnek az összforgalmon belül, az úgynevezett szórt vagonos forgalmak, kocsi csoportos forgalmak. Ezeket a forgalmakat később rendezni kell, ami napjainkban nem éppen egy gazdaságos megoldás. A magánvasutak nem rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával sem, csak a Rail Cargo Hungaria Zrt. rendelkezik ilyen országos hálózattal, amivel le lehet bonyolítani a kocsik összeszedését, illetve egy irányvonattá alakítását. A gazdasági válság 2008 nyarától hazánkban is megvetette a lábát, elsősorban azonban nem a magánvasúti társaságokat érintette, hanem az RCH-t. Éppen az imént említett szórt vagonos, kocsi csoportos forgalmak miatt, illetve azért is, mert a magánvasúti társaságok sokkal költséghatékonyabban dolgoztak, mint mondjuk az RCH. A magánvasút az kiszedi magának azokat a forgalmakat, amelyek neki fontosak illetve jövedelmezőek. Az RCH eddig nem ezt csinálta, de nyilvánvalóan ők is ebbe az irányba fognak elmozdulni és azokat a forgalmakat, melyek nem rentábilisak, azokat hagyni fogják, esetleg más vasútra bízzák a küldemények elszállítását. Az RCH középtávú tervei között ezért elsősorban a szórt vagonos illetve a vagoncsoportos forgalmak volumenének csökkentése szerepel, amit a kiszolgáltatási állomások számának csökkentésével szeretne elérni. Kevesebb kiszolgáló helyen, lényegesen koncentráltabban és lényegesen szélesebb körű kiszolgálást szeretne az RCH biztosítani. Csökkenteni szeretné a papíralapú kiszolgálásokat, jelentős szerepe szán tehát 70

71 az IT technikának. Láthatjuk tehát, hogy az elkövetkezendő két három évben, az RCH nál jelentős változások indulnak el, reméljük ezzel együtt a vasúti áruszállítás üteme is növekedni fog. További gond az is, hogy az infrastruktúra illetve a különböző szolgáltatások díjaiért az RCH nak is fizetnie kell, például a vontatási szolgáltatásért, ha a Máv Trakcióval szerződött, ezért a tarifái jelentős mértékben emelkedtek a privatizáció óta. A vasúti szállítmányozás újjáélesztése ugyanakkor nem csak a vasútpolitika és az EU feladata, hanem főként az abban érdekelt vasúttársaságok, vasúti szállítmányozóké is. Ezzel, ők teljes mértékben tisztában vannak, így olyan megoldások, opciók kialakítására törekednek és alkalmaznak, melyekkel a tehervagonokat a leggazdaságosabban lehet kihasználni és üzemeltetni. Ezek közül megpróbáltam bemutatni a leggyakoribbakat, amihez a Masped Railog Kft., mint Magyarország egyik legnagyobb vasúti szállítmányozó társasága nyújtott segítséget. A magyar vasúti áruszállítási piac képe láthatjuk eléggé változatos. Én hiszek azonban abban, hogy a vasút visszaszerzi a régi tekintélyét, ha nem is egy két éven belül, de a közeljövőben mindenképpen. Vannak ugyanis olyan területek, és vannak olyan küldemények (pl. gabona, hulladék vas), melyek szállítása esetében a vasút előnyeit sokkal gazdaságosabban lehet alkalmazni, mint a nagy rivális, közúti árufuvarozásét. Ennek megvalósítására azonban, mint a közhely is állítja, nem csak szavakra, hanem tettekre is szükség lesz. 7. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek, Mosonyiné Ádám Gizella Tanár Nőnek, illetve Ujhelyi Tamás Úrnak, a Masped Railog Kft. ügyvezető igazgatójának, akik szaktudásukkal, ötleteikkel, hasznos tanácsaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy munkám elkészülhessen. 71

72 8. Melléklet 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet A Repcevasút repcebikája, illetve a Rail Cargo Hungaria Taurus-a 72

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Az első, a második és a harmadik vasúti csomag az EK szabályozásában

Az első, a második és a harmadik vasúti csomag az EK szabályozásában Az első, a második és a harmadik vasúti csomag az EK szabályozásában Előzmények Az Európai Közösség a nyolcvanas évek végéig a vasúti közlekedést a tagállamokban működő államvasutak természetes monopóliumának

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Közösségi közlekedés

Közösségi közlekedés Közösségi közlekedés Magas költségek alacsony hatásfok Fókusz A közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának. Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

A vasút helyzete Európában

A vasút helyzete Európában A vasút helyzete Európában - a fejlesztések előzményei, lehetőségek a jövőben Pais Anna, szociológia szak/iii. évfolyam 2004. június 30. A vasút helyzete Nyugat-Európában a XX. század közepétől Az 1950-70-es

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Kimmo Sinisalo Helsinki Region Transport Helsingin seudun liikenne -kuntayhtymä A Helsinki régió buszközlekedésének szervezése

Részletesebben

Kooperáció és verseny a regionális vasúti piacon

Kooperáció és verseny a regionális vasúti piacon Kooperáció és verseny a regionális vasúti piacon Kovács Imre, CEO Zrt. A liberalizáció előtt A nemzetközi együttműködés feltételrendszere: CIM COTIF UIC vasúti szabályozása Nemzeti vasutak közti együttműködés

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A TÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁTALAKÍTÁSA.

A TÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁTALAKÍTÁSA. Települési Önkormányzatok Szövetsége. A TÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁTALAKÍTÁSA. Integrációs, Szervezeti és Finanszírozási lehetőségek. Budapest 2012. Szeptember 26. Danka Lajos TÖOSZ Közlekedéspolitikai

Részletesebben

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM)

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) Thierry BREYNE, Dragan JOVICIC Európai Vasúti Ügynökség Biztonsági egység Biztonságértékelési ágazat Cím: 120 Rue Marc LEFRANCQ

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Kárpát-medencei Kisvasutak XX. Találkozója 2014. Február 5. Az új vasúti törvény koncepciója. Huszka Péter

Kárpát-medencei Kisvasutak XX. Találkozója 2014. Február 5. Az új vasúti törvény koncepciója. Huszka Péter Kárpát-medencei Kisvasutak XX. Találkozója 2014. Február 5. Az új vasúti törvény koncepciója Huszka Péter A keretek 2014. évi.. törvény A vasúti közlekedésről Kötelezően át kell ültetni: az egységes európai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

A VPE Kft. és a vasútvállalatok

A VPE Kft. és a vasútvállalatok XVII. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban Konferencia A VPE Kft. és a vasútvállalatok Pósalaki László pályahálózat kapacitás-elosztási osztályvezető posalakil@vpe.hu Érintett témakörök A versenyképes

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Radisson SAS Béke Hotel Dr. Orosz Csaba Dr. Orosz Csaba ügyvezetı igazgató okleveles építımérnök TeRRaCe Kft Nemzetközi kitekintés Több jelentıs

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1 2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1. (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Continental Railway Solution Kft. Díjszabás a vasúti árufuvarozási tevékenységekhez

Continental Railway Solution Kft. Díjszabás a vasúti árufuvarozási tevékenységekhez Continental Railway Solution Kft. Díjszabás a vasúti árufuvarozási tevékenységekhez Bevezetés A Continental Railway Solution Kft. (a továbbiakban CRSHU) által fuvarozott küldeményeknél a fuvarozási szerződésre

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP

VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP VIII. VÁROSI VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP Elek István: A közelmúlt és közeljövő szegedi pályás fejlesztései Közelmúlt 2008-2012 Közelmúlt és jelen 2014-2015 1. Füves felületű vágányok ügye 3.820 m ilyen vágány

Részletesebben

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV születése 1872. okt. 15. Koncesszió a Győr (Raab) Sopron (Oedenburg) - Neufeld/Leitha vonal építésére Victor von Erlanger báró részére -az állam részéről

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság VONTATÁSSZOLGÁLTATÁS

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság VONTATÁSSZOLGÁLTATÁS MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság VONTATÁSSZOLGÁLTATÁS Budapest, 2014. január 27. Kalmár István vezérigazgató 1 Bevezetés Az MTMG Logisztikai Zrt. (továbbiakban: MTMG Zrt.) Vontatásszolgáltatás

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/003/2008/242. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Oppenheim Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. Fejes Gábor ügyvéd) által képviselt Gyır-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörően

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A magyar vasút kitörési lehetőségei A magyar vasút kitörési lehetőségei történelmi örökségek és mai konzekvenciák 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A történelmi előképek szinte

Részletesebben

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Szolgáltatóközpont vagy átjáróház A logisztika jelentősége a magyar gazdaság számára A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Chikán Attila az MLBKT társelnöke, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV ZRT. Elmúlt 3 évének történései Miről is lesz szó A működést

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

HATÁLYOS VASÚTI TÖRVÉNNYEL KAPCSOLATOS

HATÁLYOS VASÚTI TÖRVÉNNYEL KAPCSOLATOS Észrevételeket megfogalmazó szervezet neve: SafeTrain Tanácsadó és Szolgáltató Kft. A vasúti közlekedési tevékenység definíciója nem fedi le teljes körűen a vasúti pályán közlekedés céljait. A vasúti társaság

Részletesebben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA Osztrák vasutak a közép-európai környezetben Az európai teherszállításban mindinkább háttérbe szorulni látszik a vasúti közlekedés. Az európai fejlesztési programok talán térségünkben

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai:

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai: Rólunk A TRANSEMEX Kft 1989-ben azzal a céllal alakult, hogy a hagyományos európai közúti szállítmányozási tevékenység mellett, megbízható szakmai hátteret biztosítson partnereinek a Törökország és Magyarország

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása 1. számú melléklet 1. számú melléklet Eljárási határidők és típusok összefoglalása Eljárás fajtája Közösségi értékhatárt elérő Nemzeti értékhatárt elérő I. EGY SZAKASZOS ELJÁRÁSOK 1. Nyílt eljárás 74.

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Vasútbiztonsági Tanúsítvány

Vasútbiztonsági Tanúsítvány Vasútbiztonsági Tanúsítvány 1 Tartalom Tanúsítvány, Engedély, és ECM tanúsítvány Vasútbiztonsági Tanúsítvány szükségessége Vasútbiztonsági Tanúsítvány tartalma Vasútbiztonsági Rendszer Út a biztonsági

Részletesebben

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés 2011-05-26 1 Az SL mottója: Az SL a közösségi közlekedésen keresztül hozzájárul ahhoz, hogy Stockholmot Európa

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató Az előadás témakörei A GYSEV Zrt. Stratégiájának alapjai, jelenünk és céljaink Az elmúlt évben lezárt,

Részletesebben

Európai ajánlások, előírások összefoglalása. Daczi László PLF TEO 2009.10.09.

Európai ajánlások, előírások összefoglalása. Daczi László PLF TEO 2009.10.09. Európai ajánlások, előírások összefoglalása Daczi László PLF TEO 2009.10.09. Tartalom: 1. UIC döntvények 2. EU szabványok 3. EU direktívák, Vasúti csomagok 4. TSI-k 1. UIC döntvények 3 típusa: -Kötelező

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A szállítás, mint növekedési barométer

A szállítás, mint növekedési barométer GKI Gazdaságkutató Zrt. / Üzleti Konferencia TÍZ ÉVE AZ EU-BAN FELZÁRKÓZÁS NÉLKÜL A szállítás, mint növekedési barométer Vásárhelyi Árpád, Schenker Kft., Budapest, 2014. január 21. 1 TEMATIKA 2 A világban

Részletesebben

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása A közúti közlekedésről szóló

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. ESETTANULMÁNY

K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. ESETTANULMÁNY K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. ESETTANULMÁNY Gördülékeny ügymenet Microsoft Dynamics NAV-val Átfogó vállalatirányítási rendszert vezetett be a K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft.-nél az XAPT. A szállítmányozási

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben