Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509"

Hanna Kozma
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Közlekedéspolitika Gaál Bertalan B509 1

2 A rendszerváltás utáni időszak Kiindulási helyzet: Új társadalmi gazdasági környezet Állami költségvetés helyzete Infrastruktúra 2

3 90-es évtizedre reális cél csak az infrastruktúra romlási folyamatának megállítása Kiemelt fontosság az infrastruktúrának Termelési struktúraváltás elősegítése Műszaki fejlesztés, innováció előremozdítása Foglalkoztatáspolitika Környezetgazdálkodási politika Regionális politika Külgazdasági politika 3

4 Infrastruktúra-politika tézisei Infrastruktúra gazdaságpolitikai szerepe Állami felelősség a hálózatos infrastruktúrák finanszírozásában Állami szabályozás, a magán és állami szféra szétválasztása Privatizáció Források egy részének visszaforgatása útalap konstrukció 4

5 Közlekedésfejlesztésnél figyelembe veendő tényezők Romlási folyamatok felgyorsulása Fejlesztési prioritás Kapacitásfeleslegek Tömegközlekedés Hálózatfejlesztés 5

6 A közlekedés privatizációs lehetőségei igen korlátozottak Források bevonása Banki (világbanki) hitelek Helyi önkormányzati, lakossági források Külföldi működő tőke bevonása Hatósági árak 6

7 Kívánatos fejlesztési irányok Vasút: nemzetközi forgalmat bonyolító törzshálózat fejlesztése Közút: tízéves közúthálózat fejlesztési program Hajózás: Duna hajózhatóvá tétele, kikötőfejlesztési program Légi közlekedés: közforgalmú repülőtér-hálózat, kisgépes repülés feltételei, tőkeemeléses privatizáció 7

8 Tulajdonosi szerkezet átalakulása Állami vállalatok gazdasági társaságok Ágazati miniszter MÁV, GYSEV+Fertővidéki HÉV, 29 Volán Állami Vagyonügynökség Hungarocamion, MAHART, MALÉV, KTI, állami tulajdonú árufuvarozó Volán társaságok 8

9 1996-os közlekedéspolitika 9

10 Előzmények április a szakminiszter előterjesztését a Kormány határozatban elfogadta, Parlament elé terjesztette leállt 1993-ban a szaktárca újraindította a koncepció kimunkálását 10

11 Szabályozási előzmények évi XCV. tv. vasúti tv évi XCVII. tv. légiközlekedési évi I. tv. közúti közlekedésről évi XXX. tv. Az Útalapról 11

12 1996-os közlekedéspolitika Infrastruktúra-orientált gazdaságfejlesztés Állami szerepvállalás alapvető eleme: Az állam felelősségi körébe tartozó infrastruktúra teljes körű finanszírozása A közhasználatú infrastruktúrában érdekelt szervezetek tevékenységének koordinálása, támogatása, és a szabályozás 12

13 Stratégiai irányok 1. Az Európai Unióba integrálódás elősegítése 2. A szomszédos országokkal az együttműködés feltételeinek javítása 3. Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének elősegítése 4. Az emberi élet és környezet védelme 5. Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás 13

14 A közlekedéspolitika eszközrendszere Hálózatok Járműgazdálkodás Szolgáltatások átstrukturálása Jogi szabályozás Gazdasági szabályozás Humánpolitika Közlekedésbiztonság, környezetvédelem 14

15 A koncepció értékelése A feltételezett nagyságrendű szállítási igény keletkezett, ezek mennyiségi kielégítése nem okozott gondot, de minőségi fejlődés csak néhány területen (IC vonatok) EU integráció csak részben (vasúti kapcsolat SLO, határátkelő zsúfoltság csökken, DE útépítés, vasúti rekonstrukció) Vasúti reform tulajdonképpen leállt Duna-hajózhatóság biztosításában nem történt előrelépés, tengerhajózás megszűnt, MALÉV privatizáció nem sikerül Szomszédos országokkal a kapcsolat nem javult érzékelhetően (kiv. SLO) Járműkorszerűsödés (légi, áru, de busz nem) Baleseti mutatók kismértékű javulása Útalap megszűnése Nem javult az államigazgatási tevékenység 15

16 2004-es közlekedéspolitika 16

17 Az 1996-ban elfogadott magyar közlekedéspolitika megújításának szükségessége a társadalmi-gazdasági változások hatása, az eltelt időszak tapasztalatai és az EU 2001-ben megjelent, 2010-ig szóló közlekedéspolitikája, a Fehér Könyv 17

18 AZ ORSZÁGGYŰLÉS 19/2004. HATÁROZATA A IG SZÓLÓ MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁRÓL Az életminőség javítása, az egészség megőrzése, a területi különbségek csökkentése, a közlekedésbiztonság növelése, az épített és természeti környezet védelme;(1996/4) Az Európai Unióba történő sikeres integrációnk elősegítése;(1996/1) A környező országokkal való kapcsolatok feltételeinek a javítása, és ezen kapcsolatok bővítése;(1996/2) A területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása;(1996/3) A hatékony /fejlesztés,/ üzemeltetés és fenntartás feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével.(1996/5) 18

19 Megvalósítás Infrastruktúra EU források (Új Mo. Terv) Egyéb állami Magán tőke Szervezetfejlesztés MÁV átalakítás Járműállomány Állami szféra (MÁV, Volán) Vállalkozó szféra Egyéni (Regionális) Volán társaságok Közútkezelő szervezet Egységes közlekedési hatóság ( Magyar Vasúti Hivatal) Közlekedésbiztonsági szervezet Fejlesztő szervezetek 19

20 KIINDULÁSI HÁTTÉR Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Magyar Közlekedéspolitika, Európai Unió közös közlekedéspolitikája (Fehér Könyv) Új Magyarország Fejlesztési Terv DOKUMENTUMOK Zöld Könyv (kulcsterületek, célok kijelölése) Fehér Könyv (eszközök, intézkedési tervek) Monitoring rendszer (megvalósítás követése) 20

21 2007. Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia A./ CÉLOK 0. HORIZONTÁLISAN HATÓ TÉNYEZŐK I. A SZEMÉLYKÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIAI CÉLJAI II. AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIAI CÉLJAI III. A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS STRATÉGIAI CÉLJAI B./ A CÉLOK ELÉRÉSÉNEK FŐ ESZKÖZCSOPORTJAI 1. A közlekedés szabályozó-rendszerének korszerűsítése 2. Komplex finanszírozási módszerek alkalmazása 3. Korszerű forgalomszervezési eljárások térhódítása 4. A közlekedési intézményrendszer fejlesztése, racionalizálása 5. A szükséges politikai döntések meghozatala 6. A társadalom bevonása a fejlesztési döntések előkészítésébe, együttműködés civil szervezetekkel 21

22 2008. Egységes Alágazati Közlekedésfejlesztési Stratégia Címtől eltérően: nem egységes nem stratégia Tartalmi hiányosságok: alágazati egyenetlenség Vasút, közúti, városi közlekedés: Európai Uniós támogatással megvalósítani tervezett projektek leírása; Vízi, légi közlekedés: érdemi kifejtés nélkül 22

23 Nemzeti Közlekedési Infrastruktúrafejlesztési Stratégia Nemzeti Közlekedési Stratégia közötti időszakra készült Szakít a beton közlekedésfejlesztés gyakorlatával, nagyobb szerepet biztosít a menedzsment intézkedéseknek 23

24 Társadalmi célok: Környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentése, klímavédelmi szempontok érvényesülése A gazdaság hatékonyságának, növekedésének elősegítése Egészség- és vagyonbiztonság javulása Lakosság jólétének és mobilitási feltételeinek javulása Területi egyenlőtlenségek mérséklése Társadalmi igazságosság, méltányosság javítása Nemzetközi kapcsolatok erősítése 24

25 Közlekedési célkitűzések Társadalmi szinten hasznosabb közlekedési szerkezet kialakítása Erőforrás-hatékony közlekedési módok erősítése Társadalmi szinten előnyösebb személy- és áruszállítás Szállítási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelése Szállítási szolgáltatások javítása Fizikai rendszerelemek javítása 25

26 Az NKS javasolt intézkedési mátrixa 26

27 Széchenyi

Hasonló dokumentumok

Nemzeti Közlekedési Stratégia Stratégia készítés új megközelítésben

Funkcionális régió, mint közlekedési megközelítés Nemzeti Közlekedési Stratégia Stratégia készítés új megközelítésben Előadó: Takács Miklós, FŐMTERV Zrt. Balatonföldvár, 2014. május 13. Megbízó: Közlekedésfejlesztési