Új Fehér Könyv a Közlekedésről

Átírás

1 Új Fehér Könyv a Közlekedésről Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához Úton egy versenyképes és erőforráshatékony közlekedési rendszer felé 1

2 Tartalom 1. Az európai közlekedési térség előkészítése a jövőre 2. A versenyképes és fenntartható közlekedési rendszer jövőképe 3. A stratégia mi a teendő? 4. Következtetés - Intézkedések 2

3 1. Az európai közlekedési térség előkészítése a jövőre - 1 A közlekedés jelentősége a gazdaság és a társadalom számára: 10 millió munkavállalót foglalkoztat közvetlenül, és a GDP-nek mintegy 5%-át állítja elő. mobilitás > belső piac működésének feltétele utazási szabadság > életminőség javítása közlekedés > gazdasági növekedés, munkahelyteremtés fenntarthatóság > gazdasági társadalmi környezeti globális rendszer > a nemzetközi együttműködés feltétel 3

4 1. Az európai közlekedési térség előkészítése a jövőre - 2 Földrészek, térségek képessége a világgazdaságba való teljes mértékű és versenyképes integrálódásra ebben döntő szerepet tölt be a hatékony közlekedés a jelenlegi közlekedési rendszer fenntarthatatlan: az egyénnek olcsó, a társadalomnak drága új kihívások - > változtatásra van szükség 4

5 1. Az európai közlekedési térség előkészítése a jövőre - 3 Közlekedés belső piaca (500 millió): szűk keresztmetszetek megszüntetésével fokozódó utazási igények és növekvő árufuvarozási szükségletek egyre jobb minőségű szolgáltatásokkal történő kielégítése a káros környezeti hatások mérséklése és a korlátos erőforrások hatékonyabb használata mellett, munkahelyek teremtésével 5

6 1. Az európai közlekedési térség előkészítése a jövőre - 4 Kőolaj függőséget mérsékelni kell, mert a beszerezés szűkülő, egyre bizonytalanabb forrásokból és növekvő áron történik: EU kőolajimportja (2010) 210 milliárd EUR ÜHG (GHG) kibocsátást csökkenteni kell, hogy éghajlatváltozás < 2 o C ehhez EU 2050/ % 6

7 1. Az európai közlekedési térség előkészítése a jövőre - 5 Újszerű technológiák alkalmazása a gépjárművekben és a forgalomirányításban Számos európai vállalkozás áll a világ élvonalában az infrastruktúra, a logisztika, a forgalomirányítási rendszerek és a közlekedési eszközök területén A közlekedési infrastruktúra-beruházások kedvezően hatnak a gazdasági növekedésre, jólétet és munkahelyeket teremtenek, élénkítik a kereskedelmet, javítják a földrajzi megközelíthetőséget és növelik a lakosság mobilitását. Torlódások különösen az utakon és a levegőben A közlekedési infrastruktúra fejlettségében eltérések vannak az Európai Unió összeköttetésre váró keleti és nyugati részei között Újfajta megközelítésére van szükség a közlekedési infrastuktúra finanszírozásában és az árképzést illetően. Sikeres az egységes európai égbolt Egységes európai vasúti térséget is ki kell alakítani 7

8 2. A versenyképes és fenntartható közlekedési rendszer jövőképe A közlekedés fejlesztése és a mobilitás támogatása a 60%- os kibocsátáscsökkentési célkitűzés elérése mellett 2. Hatékony törzshálózat a multimodális helyközi utazások és fuvarok lebonyolításához 3. Világszerte egyenlő versenyfeltételek a nagy távolságú személyszállításban és az interkontinentális árufuvarozásban 4. Tiszta városi közlekedés és ingázó forgalom 5. Tíz cél a közlekedési rendszer versenyképessé és erőforráshatékonnyá tételéhez: teljesítménymutatók a 60%-os ÜHGkibocsátáscsökkentés célkitűzésének eléréséhez 8

9 2. A versenyképes és fenntartható közlekedési rendszer jövőképe Tíz cél a közlekedési rendszer versenyképessé és erőforrás-hatékonnyá tételéhez: teljesítménymutatók a 60%-os ÜHG-kibocsátáscsökkentés célkitűzésének eléréséhez Újfajta, fenntartható üzemanyagok és meghajtórendszerek kifejlesztése és bevezetése 1. A városi közlekedésben a hagyományos üzemanyaggal működő gépjárművek használatát 2030-ig felére kell csökkenteni, 2050-re pedig teljesen ki kell küszöbölni; a jelentősebb városközpontok logisztikáját alapvetően szén-dioxid-mentesíteni kell 2030-ra 2. A légi közlekedésben az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, fenntartható üzemanyagoknak 40%-os részesedést kell elérniük 2050-re; szintén 2050-re 40%-kal (lehetőség szerint 50%-kal) kell csökkenteni a tengeri közlekedésben alkalmazott bunkerolajból származó kibocsátásokat 9

10 2. A versenyképes és fenntartható közlekedési rendszer jövőképe A multimodális logisztikai láncok teljesítményének optimalizálása, beleértve a természetüknél fogva erőforrás-hatékonyabb közlekedési módok fokozott használatát is ra a 300 km-nél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30%-át, 2050-re pedig 50%-át más közlekedési módoknak, például a vasúti vagy a vízi közlekedésnek kell átvállalnia, hatékony zöld árufuvarozási folyosóknak is köszönhetően. E cél eléréséhez megfelelő infrastruktúra kifejlesztésére is szükség lesz re európai nagy sebességű vasúthálózatot kell létrehozni ig a jelenlegihez képest háromszorosára kell növelni a nagy sebességű vasúthálózat hosszát, és minden tagállamban sűrű vasúthálózatot kell fenntartani re a közepes távolságú személyszállítást többségében vasúton kell lebonyolítani ra teljesen üzemképes, az egész Európai Unióra kiterjedő TEN-T törzshálózatot kell létrehozni, 2050-re pedig színvonalas minőségű és nagy kapacitású hálózatot kell kiépíteni, a kapcsolódó információs szolgáltatásokkal együtt re a törzshálózat valamennyi repülőterét be kell kapcsolni a vasúti lehetőleg nagy sebességű hálózatba; gondoskodni kell valamennyi jelentősebb tengeri kikötő megfelelő összeköttetéséről a vasúti árufuvarozási rendszerrel és lehetőség szerint a belvízi utak rendszerével. 10

11 2. A versenyképes és fenntartható közlekedési rendszer jövőképe A közlekedés és az infrastruktúra-használat hatékonyabbá tétele információs rendszerekkel és piaci alapú ösztönzőkkel ra Európában ki kell építeni a korszerűsített légiforgalomirányítási infrastruktúrát (SESAR) és be kell fejezni az Európai Közös Légtér megvalósítását. Ki kell építeni az ennek megfelelő szárazföldi és vízi forgalomirányítási rendszereket is (ERTMS, ITS, SSN és LRIT, RIS). Ki kell építeni az európai globális helyzetmeghatározó műholdrendszert (Galileo) ra ki kell alakítani egy európai multimodális közlekedési információs, forgalomirányítási és viteldíj-fizetési rendszer keretét. 9. A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma. Gondoskodni kell arról, hogy az Európai Unió a közlekedésbiztonságban és -védelemben világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében. 10. A használó fizet és a szennyező fizet elvének teljes körű alkalmazására és a magánszféra bevonására kell törekedni a piactorzítások azon belül a káros támogatások kiküszöbölése, a bevételteremtés és a jövőbeli közlekedési beruházások finanszírozásának biztosítása érdekében. 11

12 3. A stratégia mi a teendő? 1. Az egységes európai közlekedési térség 2. Innováció a jövőnek technológiák és magatartásformák 3. Korszerű infrastruktúra, intelligens árképzés és finanszírozás 4. Külső dimenzió 12

13 4. Következtetés - 1 INTÉZKEDÉSEK 1-5 HATÉKONY ÉS INTEGRÁLT MOBILITÁSI RENDSZER Az egységes európai közlekedési térség 1. Valódi belső piac a vasúti szolgáltatások számára 2. Az egységes európai égbolt létrehozásának befejezése 3. A repülőterek kapacitása és minősége 4. A tengeri kék övezet és a kikötők piacához való hozzáférés 5. Megfelelő keretek a belvízi hajózás számára 13

14 4. Következtetés - 2 INTÉZKEDÉSEK Közúti árufuvarozás 7. Multimodális áruszállítás: a áruszállítási logisztikára irányuló ITS-alkalmazások (e-fuvarozás) A színvonalas munkahelyek és a tisztességes munkakörülmények előmozdítása 8. A közúti fuvarozást végző utazó munkavállalókra vonatkozó szociális jogszabályok 9. A tengeri szállítás szociális menetrendje 10. Társadalmi felelősséget vállaló légi közlekedési ágazat 11. A foglalkoztatással és a munkakörülményekkel kapcsolatos uniós megközelítés értékelése az összes közlekedési mód vonatkozásában 14

15 4. Következtetés - 3 A közlekedés védelme 12. Az áruk védelme INTÉZKEDÉSEK Az utasvédelem fokozása a kényelmetlenségek minimálisra csökkentése mellett 14. A szárazföldi közlekedés védelme 15. Folyamatos védelem 15

16 4. Következtetés - 4 INTÉZKEDÉSEK Emberéletek ezreinek megmentése a közlekedésbiztonságra vonatkozó fellépések révén 16. A halálos kimenetelű balesetek teljes kiküszöbölése felé 17. A polgári repülésbiztonság európai stratégiája 18. Biztonságosabb hajózás 19. Vasúti közlekedésbiztonság 20. Veszélyes áruk fuvarozása 16

17 4. Következtetés - 5 INTÉZKEDÉSEK A szolgáltatás minősége és megbízhatósága 21. Utasjogok 22. Háztól-házig tartó folytonos mobilitás 23. Mobilitásfolytonossági tervek 17

18 4. Következtetés - 6 INTÉZKEDÉSEK INNOVÁCIÓ A JÖVŐ SZOLGÁLATÁBAN: TECHNOLÓGIÁK ÉS MAGATARTÁSFORMÁK Európai közlekedési kutatási és innovációs politika 24. Technológiai ütemterv 25. Innovációs és megvalósítási stratégia 26. Az innovatív közlekedés szabályozási kerete Fenntarthatóbb magatartásformák ösztönzése 27. Közlekedési információk 28. A járművek széndioxid-kibocsátásának és üzemanyaghatékonyságának címkén való feltüntetése 29. Széndioxid-kalkulátorok 30. Környezettudatos vezetés és sebességkorlátozások 18

19 4. Következtetés - 7 Integrált városi mobilitás INTÉZKEDÉSEK Városi mobilitási tervek 32. Az úthasználati díjak rendszerének európai uniós kerete 33. A csaknem kibocsátásmentes városi logisztika 2030-ig való megvalósításának stratégiája 19

20 4. Következtetés - 8 INTÉZKEDÉSEK KORSZERŰ INFRASTRUKTÚRA ÉS INTELLIGENS FINANSZÍROZÁS Közlekedési infrastruktúra: területi kohézió és gazdasági növekedés 34. Az európai stratégiai infrastruktúrák törzshálózata Az európai mobilitási hálózat 35. Multimodális árufuvarozási folyosók a fenntartható közlekedési hálózaton belül 36. A projektek előzetes értékelésének kritériumai 20

21 4. Következtetés - 9 INTÉZKEDÉSEK Következetes finanszírozási keretek 37. Új finanszírozási keretek a közlekedési infrastruktúra számára 38. A magánszféra bevonása A helyes árképzés és a piaci torzulások kiküszöbölése 39. Intelligens árképzés és adóztatás: I. szakasz (2016-ig); II. szakasz (2016-tól 2020-ig) KÜLSŐ DIMENZIÓ 40. A közlekedés helyzete a világban: Külső dimenzió 21